Akkor most az előítélet és az általánosítás ugyanaz? Szerintem nem biztos. Az előítélet valamilyen előzetes tapasztalaton vagy információn alapul (nem feltétlenül megalapozott), ezért az előzetes ítéletedet alkalmazod arra a konkrét személy(ek)re, akivel szemben nincs konkrét tapasztalatod. Az általánosítás az előítéletek kivetítése az egész (nép)csoportra. Példa (az előzőek alapján): Előítélet: engem vagy pár ismerősömet már meglopott pár magyar, ezért úgy gondolom, hogy az a konkrét pár ember is lehet, hogy meg fog lopni, akik elmennek a leláncolt kerékpárom mellett. Általánosítás: mivel azok a konkrét személyek, akik engem megloptak magyarok voltak, valószínüleg az összes magyar lop. Ebből most átjött valami vagy zagyvaság lett?:)
sztereotípia – Előre kigondolt, megalkotott – sokszor tudattalanul ható – elképzelések, hiedelmek egy egyénről vagy egy csoportról. Ezek az elképzelések általában felszínes ismereteken, felszínes jellegzetességeken vagy a csoport egyes tagjainál megfigyelt tulajdonságok az egész csoportra történő általánosításán alapulnak. A sztereotípiák általában viszonylag merevek és nehezen megváltoztathatók, még a sztereotípiával ellentétes közvetlen tapasztalatnak is ellenállnak.
Amiről te beszélsz az az előítélet. „sztereotípia - emberek egy csoportjának vagy osztályának személyiségjegyeiről vagy testi megjelenéséről alkotott séma, absztrakt kognitív reprezentáció. A séma általában túláltalánosított, így olyan feltételezésekre vezet minket, hogy a csoport minden tagja egy sajátos jellemzővel bír; például arra a hamis sztereotípiára, hogy minden drogos agresszív.” (forrás)
Arról nem is beszélve, hogy a te logikádat követve (az minek van alapja már nem sztereotípia, hanem tény) a példád követve azt kell mondanom, hogy kikérem magamnak! Vagy nem vagyok magyar, vagy a sztereotípia nem egyenlő a ténnyel, mert tudtommal nem lopok.
Viszont az előítéletre már igaz, hogy nincs alapja. „előítélet - előzetes ítéletalkotás valami jóságról vagy rosszaságról, általában minden alap nélkül. Szilárd attitűd, amely nem tárgya a szabad és ésszerű megvitatásnak, és ellenáll a megváltoztatásnak.” (lásd ugyan ott.)
