Szia Kisleander!
Örülök, hogy megnyitottad a Futobolondok gyermek-tagozatát, reméljük, hogy minél előbb lesznek követőid is.Kívánom, hogy olyan kedvvel és kitartással fuss, hogy mostantól Apa és Anya vehessen rólad példát!
Eljött a márciusi összesítés ideje, és az eredmény magáért beszél (rólam). A januári 75,7 és a februári 108,7 után most 115,7 km-t sikerült futnom. Ez egyértelműen emelkedő tendencia, ráadásul ennyit még soha de soha nem futottam.:)))
És mostanában a tempó sem elkeserítő, már bírom 6 perc körül , sőt 8 km-en keresztül akár alatta is tartani a km-ket.Ez majdnem felér egy csodával.A Vivicittára azért még nem merek időt írni, nehogy elbízzam magam,( de titkon megfogadtam, hogy megpróbálom rohamcsigát nem szem elől téveszteni-legfeljebb nem sikerül).
Ma egész nap kirándultunk, de azért kimentünk este futni. Aztán 2 km után kénytelen voltam abbahagyni, mert a lábam nem díjazta az ötletet. És az elmúlt 2 év tapasztalataiból okulva most már óvatos voltam. Tényleg ! Kb 2 éve futok, bár rendszeresen és "komolyabban"csak tavaly nyár óta.
Tudja valaki, hogy mikor lesz idén az esti félmaratoni a Balcsinál? Almádi vagy Aliga? Ezt mindig elfelejtem.Oda szívesen elmenné(n)k.
A tüdőt biztos, hogy erősíti a fölfelé futás, de szerintem a lábat meg a vérkeringést is javítja. Az viszont igaz, hogy gyorsasági állóképességhez síkon is kell lendületes edzéseket csinálni. Én a maratonhoz is gyorsítok egy-egy Szigetkörrel, meg néha pályán körözve. A "síkon gyorsan" és a "terepen izomból lihegve" edzések váltakozása szerintem jobb eredményt ad középtávon is, mint ha csak síkon edzenénk.
Mindenkinek gratula a hétvégi teljesítményéhez!
iSTVánnak külön is! Régebben én is egy 1:20-on belüli félmaratonról álmodoztam, de pillanatnyilag megálltam 1:24-nél. Nem mintha föladtam volna, csak hát nem ez a legfontosabb az életemben. Különben is elsősorban a maratoni távra koncentrálok.
mts: várjuk az eredményt!
örvendek, kivi! Akkor legközelebb te is velünk jössz?
A héten valamelyik reggel ki akarok menni a Szigetre egy 21 perces kört lenyomni, esetleg kettőt. Jó még valakinek a reggel? Lehet korán is, sőt...
A célbaérkezésnél tartottam. Nyakamba akasztották az érmet (a "befutócsomagot": póló, dobozos almalé, műzli, nápolyi megkaptuk a nevezéskor - a pólóméret kitöltését feleslegesnek mondták, "úgyis XL-es lesz", de aztán XXL lett belőle; mindegy, a szándék a lényeg.)
Kis levezetés után beszélgetések. Megdicsértek, hogy jobb voltam, mint Ninkovics (a jugoszláv bajnok), ugyanis én csak fél perccel, ő viszont percekkel elmaradt az egyéni legjobbjától.
Aztán pár szó erejéig a Gellérthegy kapcsán a Spuriban említett hajdújárási csapat (ügyesek voltak, váltóban másodikak lettek egyetemistákat megelőzve). Jönnek még többször Magyarországra, és remélik, hogy innen is többen elmegyünk majd hozzájuk.
Aztán a palicsi "főszervezővel" is sokmindenről szót ejtettünk. Elképzelhető, hogy július elején szerveznének egy félmaratont, leginkább amolyan "barátkozós" jelleggel, több magyar kapcsolatuk van (Kecskemétről most nagyon sokan voltak), reméli, hogy sikerül jó hangulatú találkozót összehozni. Ha konkrétum van, majd értesít, felírta a címem. (Tudomásom szerint ő írt először a vezetéknevem végén lévő cs betű helyett ty-t. Volt már ch, sch, ts, de ez még nem. :-))
Aztán érdeklődtek versenyekről, időpontokról, én meg csak álltam, mert sokminden van a fejemben, de leginkább csak azokat tudom, amelyeken részt szeretnék venni. Legközelebb lehet, hogy viszek magammal egy részletes versenynaptárat.
Hazaúton a péterváradi oldal dombtetőjéről vethettünk búcsúpillantást a városra, részemről továbbra is nagy szomorúsággal a lerombolt hidak maradványaira. Horvátországon keresztül autóztunk (km-ben kicsit tán rövidebb, időben viszont valamivel hosszabb volt; Jugoszláviában ugyanis "autópályán" mentünk, kikerülve a településeket. Gyorsan azonban nem lehetett menni, több helyen mérték a sebességet. Egyébként a díj kevesebb lett tavaly óta, 5 eurót fizettünk a 100 km-es szakaszra a tavalyi 15 márka helyett.), így volt "szerencsém" végigszomorkodni Vukovár félig lerombolt illetve kilyuggatott vakolatú házait, melyeket ugyanúgy nem igyekeznek eltüntetni, mint a hídrészeket Újvidéken. Talán emlékeztetőnek is, hogy milyen "jó", ha fegyvert adunk az emberek kezébe...
Emellett persze épül is, él is mindkét város.
Az újvidéki maraton szeptember 22-én (egy héttel a Kaiser's előtt lesz), valószínűleg ismét ott leszek.
Bár és sosem futottam maratont, de mindig azzal áltattam magam, hogy egy hoszúOB keményebb mint az. Kb. 30 km terepen, nagyjából 3 óra alatt csak megér felér egy síkon és betonon futott 42 km-rel... Így aztán 5 felnőtt hosszútávúval a hátam mögött nyugodtan elbliccelhetem a maratonokat :)
Ahogy elnézem, ez az idei minden eddigin túltett, nem tudom, élve előkerültem volna-e, ha elindulok. Talán igen, de a 3:30-on túl let volna, az ziher.
Mély tiszteletem mindenkinek, aki lefutotta, vagy legalább megpróbálta.
(...)
Tehát a végeredményem 1:21:08, amelyből a rajt előtti bénázásom miatt pár másodpercet nyugodt szívvel letagadok, így fél perccel lettem rosszabb, mint ősszel a Nike-n (kilométerenként másfél másodperc), tehát nem nagy az eltérés. Különösen elégedett vagyok az eredménnyel azért is, mert nem készültem speciálisan erre a versenyre, azt gondolom, hogy egy megfelelő nyári felkészüléssel az idei Nike-n belül tudok kerülni az 1:20-on (talán 1:19 környékére). A körülményekről szólva: egy kicsit meleg volt, ettől eltekintve minden ideális. A 10 km-es körön három frissitőhely, leginkább vizet ittam, de volt valami édes ital is, kockacukrot, banánt láttam, de valójában szokás szerint nem koncentráltam a kajára, mindenütt kézbeadták a poharat. Adtak vizes szivacsot is (illetve nekem nem, mert nem kértem), amelynek sokoldalú hasznosságára is láttam példát: egy kisméretű kutya ugrott ugatva a futók közé, pillanatokon belül szivacsokkal megdobálták, mire nyüszítve elfutott. (Gondolom a szivacs leginkább a lelkivilágában sértette, de azt meg is érdemelte.) Az útvonal kellemes volt, a forgalom elől rendesen lezárták, egy babakocsis anyukával volt csak némi problémám, mert nyugodtan állt a lámpánál (azt hittem figyel a versenyre), de amikor zöldre váltott, elémtolta a babakocsit... Szerencsére jó széles volt az út, volt időm és helyem kis kerülővel megúszni az ütközést. A fordítóknál rendszeresen irogatták a rajtszámokat, és időnként mondtak is számokat (időt vagy helyezést; nem tudom, valahogy nem volt kedvem dekódolni az üzenetet).
Hát ez volt a célbaérkezésig, az utána következőkről majd kicsit később.
(S akkor most kezdésként - folytatva a tegnapi gondolatot - szeretnék gratulálni a T. Szülőknek az utánpótlásnevelés terén végzett remek munkájukért!)
Tehát Újvidék és félmaraton. Már sokszor elmeséltem, miért szeretem a versenyeiket. A verseny futószempontból is igen szinvonalas (erős mezőny), mégis családias hangulatú. Érkezéskor egyből ismerősbe "botlottam", aki segített elintézni a nevezést (bár szerintem nélküle is ment volna, a lapon angolul is feltüntették a rovatokat, mégis jólesett a kedvesség). Beszélgettünk is egy kicsit, többek között az előző napi kirándulásról (amiről lemaradtam), a FUTÓbolondokról (miért nem megyünk többen). Mindig oszlatnom kell azt a feltételezést, hogy mi egy "profi" klub vagyunk, sokan gondolják, hogy irodával, jelentős forrásokkal és bajnoki címekbe beleszólni tudó versenyzőállománnyal rendelkezünk. S ahogy elmesélem, hogy ez inkább egy baráti társaság, már jön is a következő kérdező, és kezdhetem előről.
Miután az utazásunk sima volt (V.Péter az előre eltervezett menetrend szerint pontosan szállított) és a nevezés is hamar sikerült, volt időm tisztességesen bemelegíteni (talán még soha nem csináltam végig ilyen gondosan) és beálltam a rajthoz. Gondoltam nem tolakszom, úgysem akarok feltétlenül egyéni csúcsot futni (bár az ismerős ezzel bíztatott, de én ismerem a felkészülésemet), de azért célom volt, hogy ami bennem van, azt kihozzam magamból. (A rajt előtti várakozásban megragadta a figyelmemet egy fél lépéssel előttem álló, igen jó formákkal rendelkező hölgy, gondoltam kellemes látvány lenne, ha jó tempóval haladna előttem. Kicsit meglepődtem, amikor a rajt előtt visszafordult és adott egy puszit - a fél lépéssel mögöttem álló fiatalembernek. Aztán még egyszer figyeltem, igencsak a középmezőnyben futott.)
Az első kétszáz méter lazsálása után igyekeztem felpörgetni a tempót, 190-194 közötti pulzust állítottam be, így 18:40 körüli 5 km-eket mentem (nem voltak km-enként jelzések). Itt még sikerült bolyban haladnom (ami hátránnyal is járt, mert az első frissítésnél éppen egy nagyobb csapat végén voltam, így nem tudták kezembe adni a vizet. Ekkor még nem volt gond, későbbre pedig megoldódott a helyzet). A második körben (kétkörös verseny volt) sajnos lassultam, a pulzus lement 186-190 közé, így az eddigi társaktól lemaradtam, viszont az utánam következők (egy-két kivételtől eltekintve) nem tudtak utolérni, ill. aki utolért, azzal utána sem bírtam tartani a tempót. A végén még egy kis "sprint", mert lett volna jelentkező, hogy utolérjen, de nem szívesen hagytam volna.
(...)
Nagyon jó versenyen sikerült ma résztvennem, és én is jó időt futottam (a terv felső határa körül, 1:21-et), annyi minden történt a hajnali indulás és a hazaérkezés közti 12 órában, hogy órákon át tudnék írni róla (lehet, hogy írok is :-)), de nem most, egy kicsit később.
Sziasztok!
Látom még nem sikerült "idetalálnia" egyetlen tájfutónak se a Hosszútávú OB óta. (Igaz MTS keddre ígérte)
MTS-ről nincsenek infóim, de az tuti, hogy nagyon nagyon elfáradhatott, ugyanis a pályák nagyon keményre sikerültek, így azthiszem egytől-egyik mindenki rendesen megdőlt. 173 perc kellett még a győztesnek is. Ez azthiszem bőven túltesz egy maratonon. Mikor én eljöttem volt 358 percel is kiírva valaki és gyanús, hogy még jópár ember kint volt az erdőben. Ráadásul többen voltak, akik feladták a versenyt, mint akik befejezték.
Egy napja már, hogy beértem a célba, de még most is úgy érzem magam, mint akin átment egy úthenger. Remélem az átmozgatás kicsit segít majd.
Krisz!
Nagy gratula! :o))) Remélem ez végleg visszahozta a kedvedet a futáshoz!
Engem ez a 30000 HUF "piszkál" egy kicsit, nincs arányban a magyar - ill. a magyarok által látogatott - kisebb versenyek pénzdíjaival. (Pl.: PH-on az első nő is csak 60ezret kap, pedig ott azért van mezőny!) Illetve nem is ez a 30000 zavar, hanem ami a többi versenyen van. Azaz nincs :o) Persze min. ilyen pénzek lennének normálisak minden versenyen. (Neked biztos nem kell magyarázni, Te is saját bőrön tapasztalod, mennyi munka van 1-1 eredmény mögött.) Lehetett tudni előre, hogy milyen díjak lesznek? És ha igen, Te honnan tudtad? Mennyivel nyert az első lány, és mennyit? Na nem mintha most labdába rúghattam volna (egyenlőre csak könnyű futásaim vannak, 5 percen belül nem is nagyon tudok, hátmég múlt hétvégén!), csak nem igazán értem a magyar versenyek díjazásait. A BSI-ben pl. most még nem tudják, milyen díjak lesznek az őszi nagy versenyeken... ?!?
Vivicittára nem jössz? Ha még nem neveztél, de fox, kérjél elit rajtszámot!
Jó résztávozást (miket futsz?), jó gyorsulást!
Sziasztok futóbolondok!
Ma, március 30-án futottam a zenélő kúttól a sziget szélén egy kört. És onnan még egy picit. :)
Apával és anyával futottam. Majd szombaton szeretnék futni. :)
A "munkarendem" úgy alakult, hogy elvetettem a maradék esélyét is a Vivicittán történő megjelenésemnek.
Most már egy kicsit izgulok a holnapi miatt, bár ezerszer megbeszéltem magammal, hogy nem akarok csúcsot dönteni, inkább csak várost nézni, de mégis bennem van, hogy jót kellene menni. Holnap estére kiderül.
Én viszont (úgy néz ki) mégsem megyek a Kivicittára. Furcsán viselkedik a bal rüsztöm. Síkon gyaloglás közben 'érzem', lépcsőn lefelé fáj, felfelé jó. Ez azt jelenti, hogy a lábfejemet lefelé tudom feszíteni, de felfelé nem. Érti ezt valaki?
Biciklin szintén hibátlan, így tekerni teljes erőbedobással tudok.
Sopánka,
köszi a zöld 3szög leírását, én is épp ezt szerettem volna kérni. Nagyon ismerem azt a környéket, ezért nekem tökéletes az itinered.
Edzéstempó ügyben szoktam nézegetni a runnersworld-öt (www.runnersworld.com => Training & Racing, Calculators => Training Pace Calculator).
Az iramfutást (folyamatos ill. hosszabb intervallumok) javasolja 10 km és maraton közötti versenyekre való felkészüléshez, melyben a javasolt tempóm az 1:20 körüli félmaratoni tudásom alapján 3:45. (5 másodperccel jobb tehát, mint amit a NIKE-n tartottam). Ez tényleg olyan sebesség, amin "dolgoznom kell", de nem döntögetek abszolút csúcsokat. Azt gondolom, nekem erre van (pontosabban volna :-)) szükségem ahhoz, hogy javuljak a számomra fontos versenyeken (elsősorban maratoni táv, esetleg félmaraton), majd talán nyártól több esélyem lesz az ilyen tervszerű munkára.
mts,
most éppen erősen bizakodom egy 56 perces egyéni Kékes csúcsban, ami azért még nem a világ (mármint -csúcs :). Ez a Zöld Háromszög világrekord persze csak vicc, de azért mégiscsak jó érzés, hogy én tartom. :)
Butch,
én speciel azért futok sokat fölfelé, mert az a rögeszmém, hogy használ a tüdőmnek. A jelek szerint a sebességemnek biztos használ. Jövő szombaton lesz egy 8km-es, egy 10km-es és egy 12km-es csúcskísérletem.
Ja, és kivételesen vittem a pulzusmérőt is, az első felén kicsivel 190 alatt, visszafelé kicsivel felette, aztán az utolsó 1000-en 196 körül dolgozott a ketyere, vagyis igen közel a maximumhoz.
krisz
Gratulálok! Egy ilyen szép eredmény biztos jó motiváció lesz a következő időszakra.
Volt bennem is némi késztetés erre a versenyre, de egyrészt az idő, másrészt a programszervezési akadályok könnyen eltereltek ettől az elgondolástól. Jövőre igyekszem jobban odafigyelni, bár nekem biztos nem hozza vissza ilyen szépen a benzinpénzt! :-))
Ma megpróbáltam gyorsat futni, és - hogy ne maradjak ki a sorból - sikerült egyéni csúcsot felállítanom a 8 km-es hegyipályámon, 32:09-cel. Az utolsó km-t nagyon megnyomtam (követve mts tanácsát, miszerint akkor már mire tartalékoljon az ember) 3:15 lett (ne feledjük: erős lejtőn!), ami igen jó érzés volt. Kicsit féltem, hogy nem tesz jót a lábamnak ez a nagy sietség, de egyelőre úgy veszem észre, nincs gond. (Most kivételesen rendesen nyújtottam előtte, utána.) Aztán pár másodpercig támasztottam egy kerítést, mondván ha ki akar jönni valami, akkor tegye meg. Végülis megúsztam, így nemsokára vidáman kocogtam hazafelé. Mivel a Pécs-Harkány előtt 50 másodperccel rosszabb voltam, reménykedem benne, hogy Újvidéken is tudom biztosan tartani a 4 percen belüli km-eket, és akkor a tervem már rendben is lesz.
Asszem elég sok a behoznivalóm, elég jól sikerült eltűnnöm, de nagyon sok volt a munka mostanában.
Újra elkezdtem edzeni, ez már a 3. hetem, hogy edzésterv szerint, amit eddig még mindig sikerült is teljesítenem! Könnyű 50-60 km-es heteim vannak, 1-2 résztávval.
Kissé megkésve ugyan, de végre én is tudok beszámolót írni.
Márc. 23-án elindultam egy versenyen (Fesztivál Futás), amiről kerékpár már részletesen beszámolt – a saját oldaláról. A péntek esti buli részemről is megvolt, 5 óra alvás és egy jó nagy pohár kávé után indultam a napnak. (A hajnali 1 órai bundáskenyér után nemigen voltam éhes.) Meghívtak egyetemi váltócsapatba is, a fő versenyszámom persze a leghosszabb táv – 7 km – volt.
A váltócsapat 8 tagú volt, mindenki futott egy 950 m-es kört. A 11 csapatból 2-ak lettünk, ez 40 e Ft-ot jelentett a csapatnak+engem kisorsoltak, így kaptam vmi kis ajándékcsomagot. Ezután nemsokkal indult is a 7km. Az esélytelenek nyugalmával indultam, ennyi kihagyás után úgyse tudok majd futni. Jóleső tempóban erőlködés nélkül futottam végig. Rengetegen szurkoltak nekem, még egy ház erkélyére is kiálltak értem. Nagyon sokat segített az ismerősök, barátok bíztatása! A végén még egy hajrára is futotta erőmből. Aztán a célbaérkezésemkor gratuláltak ahhoz, hogy én vagyok a 2.! Ezen én lepődtem meg a legjobban, abszolút nem számítottam rá. Az igaz, hogy futás közben nem láttam magam előtt egy női versenyzőt se. Na nem baj, ez újabb 30 e Ft-ot jelentett. Ezután otthon apukám már profinak nevezett. :))))
Az időm 29:07 lett, de a táv biztos nem volt meg 7 km. Ennyire jól azért nem futottam.
Kellemes húsvétot mindenkinek, sok locsolót, fiúknak sok piros tojást!
És természetesen jó futást/versenyzést mindenkinek erre a hosszú hétvégére!
Akkor próbáld meg ugyanezt a rajtot és célt, de légvonalban. Vagyis: Hóvirág utca - a körforgalomnál jobbra, majds rögtön föl az első utcán - a házak végénél kicsit balra fel - végig az ösvényen felfelé - a Széchenyi-hegy ismert rétjén a szokott útvonalon. Szerintem távban feleannyi, de lejtő nincs benne, még vizszintes se nagyon. Egy párszor futottam ezt is, de nem tartozott azok közé, amire szívesen visszajárok.
Teherből is megárt a sok, ha sok ilyet fut az ember, marhára lelassul. Azért csak hajrá!
akibacsi
Teljesen friss tapasztalatom van a "Dona"-val kapcsolatban. Talán még a tüneteim is hasonlóak a Tiédhez.
Az én térdem még tavaly nyáron kezdett el rakoncátlankodni, de sajnos nem mentem el vele orvoshoz, csak idén januárban. Közben azért futogattam, de sokkal kevesebbet és lassabban, mint szoktam. Egyszer tartottam 6 hetes pihenőt is, de ezután sem lett semmivel sem jobb. Ekkor mentem el egy ortopéd szakorvoshoz. Szerencsére találtam olyat, aki szintén fut. Ő írta fel nekem a Dona port. Nekem viszont nem rendelt el kényszerpihenőt, csak óvatosságot. Sőt azt mondta, hogy ne fosszam meg magamat a mindennapi futás örömeitől (azt hittem nem is orvosnál vagyok). Azt is mondta, ahhoz, hogy ez a szer maximálisan kifejtse a hatását, kell is a mozgás.
A biológia soha nem volt az erősségem, de a szavaiból azt vettem ki, hogy ez a por megtanítja a szervezetemet arra, hogy olyan anyagokat állítson elő nagymértékben, amely beépül a porcszövetekbe és regenerálja a sérülteket.
A kúra végeztével még 60 napig fejti ki hatását, tehát addig még javulhat egy sérülés. Én januárban kezdtem el szedni és egyértelműen elmondhatom, hogy javult az állapotom (az is igaz, hogy nagyon lassan). Ha a 60 nap eltelte után még mindig érzek fájdalmat, akkor újabb Dona kúra következik. Elképzelhető, hogy évente 1-2 ilyen kúrát kell csinálnom ahhoz, hogy sportolhassak. Mondjuk ezt nem igazán szeretném, de majd meglátjuk.
Még valami. Nekem ajánlotta a dolobene gélt. Ezt azóta használom futás előtt és után. Kellemes, bár lehet, ha csak simán masszíroznám a térdemet az is hasonló hatást fejtene ki.
Jobbulást kívánok.
Üdv.:
szimpatizáns
