A család római katolikus vallású volt. A születés ideje: 1863. január 30.
Bácsa Győrhöz tartozott, de a család lakhelyének Vének 23. volt beírva. Én arra gondoltam, hogy a születést követően Bácsáról Vénekre költöztek és ezért volt ott a keresztelő. Mindenestre a szülők házassági anyakönyvezését nem találtam meg a véneki anyakönyvben. (Véneken később még három gyerekük született.)
Mivel nem írod, hogy mikor született, s melyik felekezet, ezért a válasz - 'lehet'. Meg kéne nézni (meg lehet), hogy volt-e akkor önálló egyházközsége annak a felekezetnek Bácsán ( s nem tartozott-e másik filiájaként ahhoz. Akár Vénekhez).
A másik, sokkal prózaibb lehetőség - s mivel igazából az anyakönyvek nem azt írják, hogy valaki hol született, hanem hogy milyen illetőségű - hogy a szülők maguk bácsaiak voltak, de a gyerek Véneken, vagy Vénekhez közel született és Vénekre mentek bejelenteni. (lásd Petőfi esetét)
Utóbbinak alesete, hogy abban az időben esetleg távol volt a bácsai pap (vagy aki) s ezért mentek oda, ahol volt ki kereszteljen, de olyan is, hogy esteleg a bácsai pap 'helyettesített' Véneken, vagy látott el egyszerre kettőt.
A besenyszögi Lados sarj...miben tudsz segíteni?Konkrét adat?Lados Pál1908-2005-Danyi Erzsébet1915-1992Lados Károly -1918Lados Balázs1848-1919Nejek Kiss és Nagy de most nem voltam lent így nem tudom melyiknek melyik...Ha kérdésed van kérdezz nyugodtan..
Köszi, de ismerek egy konkrét személyt e néven, aki tudja magáról, hogy 'válámi ván' de nem tudja melyik ág (meg melyik család). Neki igértem, segítek 'megindulni'... amúgy kösz.
Szomorú hírt kell közölnöm a családfakutatók népes táborával:
József1925 nickű társunk szerdán, 81 éves korában szép csendben elment közülünk. Hosszas betegségét, s nehéz életét is nagy türelemmel, szeretettel viselte, sokunknak adott hasznos tanácsot, több évtizedes kutatói tapasztalatát, ismereteit önzetlenül osztotta meg mindannyiunkkal itt és más fórumokon egyaránt. Ezúton is szeretnék előtte fejet hajtani, és kifejezni nagyrabecsülésemet.
Kösz szépen. A következő a Turul 1883–1950 számaiban való előfordulások lennének. Kifejezetten csak a XX. század (elejére) értve. Köszi. Gondolom a 'családtörténet, heraldika' Arcanum kiadványt nézted, mert azon a Turul is - mint írják - rajta van.
Tehát csak a XX. századi Telegdyek, ha említ. Ha sok, akkor mail-ben. Köszi.
Thelegdy család. (Telegdi †) Ősrégi család, mely a Csanád 140nemből eredt. Törzse Csanád Doboka fia szent István király korában élt. * Azonban izenkénti nemzékrendét csak a IV. Béla király korában élt Comes Pongrácztól, ki de genere Csanád iratott, ismerjük, mint a következő táblázat * mutatja: Pongrácz C. de gen. Csanád; I. Tamás.; I. Lőrincz 1299.; I. Csanád de Thelegd esztergami érsek † 1349.; I. Miklós 1299.; II. Pongrácz 1299.; III. Tamás eszterg. kanonok 1380.; I. Kelemen 1380.; I. István; György; II. Miklós; III. Miklós kanon. 1380.; II. Péter 1380.; IV. Miklós 1385. kir. fő ajton.; IV. János 1380.; Egyed.; Jakab.; I. László 1390.; I. Pál; I. Ferencz 1418. kapta Zombort.; VI. János 1387.; I. András 1387.; VIII. János 1469–79. (N. Anna); II. Pál 1413.; III. Ferencz.; II. András.; I. János; II. Tamás 1336.; V. Miklós elesett 1448.; II. László eles. 1448. (Drugeth Anna); Klára (Szokoly Miklós); Péter †; III. János †; Kata stb. (Sövényházy István); II. János; II. Lőrincz 1374.; V. János; VII. János (Báthori Erzse); III. Lőrincz (N.-Dora); Márton; II. István erd. vajda kincstartó megöl. 1514. (Bebek Margit); II. Ferencz 1514.; VI. Miklós †; Mihály 1550. (los. Bánffy Zsófia); VII. Miklós 1540. (Losonczy Fruzsina); Kata (Som. Báthori Istv. er. v.); Orsolya (nf. Bánffy Miklós); Fruzsina (1. Zólyomi László 2. Ártándi Pál); VIII. Miklós † 1583. (Lónyay Klára); IX. János †
Mihály 1550. (los. Bánffy Zsófia); X. János eles. 1596. (lapisp. Segnyey) Anna; Kata (Szokoly Miklós); Bora (1. Csapy Kristóf 2. Rákóczy Zsig. erd. fejd.); III. Pál (Várday Kata); IV. Ferencz (Meltih Dora); Gáspár (Nyáry Zsuzsa); Zsófia.; Erzse.; Kata; Anna † 1635. (bed. Nyáry István); III. István † 1653. (Lónyay Margit) †
141I. Tamásnak négy fia volt: I. Lőrincz, Csanád, I. Milós és II. Pongrácz. * Csanád egyházi jogtudor, váradi püspök, I. Károly király titoknoka, és jegyzője, 1322-ben egri, 1330-ban esztergami érsek és primás, meghalt 1349-ben. * I. Miklós három fiat nemzett I. Istvánt, I. Györgyöt és II. Miklóst, Györgynek voltak fiai III. Miklós kanonok, és II. Péter, kik 1380-ban éltek. – II. Miklósnak fia IV. Miklós Mária királyné főjatónállója volt, és tőle eredtek VI. János és I. András, kik 1387-ben hatalmaskodás vádján idéztettek, úgy VI. Jánosnak fia II. Pál 1413-ban, kiben ez ág megszűnik. II. Pongrácz két fiat hagyott: III. Tamást, esztergami éneklő kanonokot 1380-ban, és I. Kelement, ennek négy fia volt: IV. János, Egyed, Jakab, (e kettő magnélkül hatl el) és I. László. Közűlök IV. János nemzé I. Pált, ez VIII. Jánost, ki török fogságba esvén, váltságáúl 1469-ben Themerkén pusztát adá el. Neje (nem tudni, mily családból) Anna volt, kitől fiai: III. Ferencz és II. András maradtak. * I. László nemzé I. Ferenczet (v. Frankot) ki osztályban kapta, és 1418-ban Zsigmond király új adománya mellett is Zombor városát, honnan ő és ága zombori Thelegdy-eknek neveztettek. Gyermeke három 142maradt: Klára Szokoly Miklósné, V. Miklós és II. László, kik – úgy látszik – 1448-ban a rigó mezején estek el. II. Lászlónak nejétől homonnai Drugeth Annától csak leányát Katalint Sövényházi Istvánnét tudjuk megnevezni, noha bizonyos, hogy más utódai is voltak, legalább egy 1549. évi okmány töredék tanuságot tesz, hogy a Thelegdyek zombori ágából akkor Ambrúsnak nejétől Ilonától fiai László és György éltek, úgy szintén Miklósnak fia István, Tamásnak pedig leányától Annától unokái Vessenyi Mihály és Czibak György, valamint Zsigmondnak neje Fruzsina. Legtovább élt a Thelegdy családból I. Tamásnak I. Lőrincz fiatóli maradéka. I. Lőrincz két fiút nemzett: I. Jánost és II. Tamást. Ez 1336-ban a Rathold nembeli Kazay családdal csere-szerződést csinált, hanem – úgy látszik – Péter és III. János nevű fiaiban kihalt. I. János nemzé: II. Lőrinczet (kiről alább) és II. Jánost, ez nemzé V. Jánost, ez pedig VII. Jánost, kinek nejétől Báthori Erzsébettől született fia, a család disze: II. István, ki 1488-ban erdélyi alvajda volt. Mint a Bakacsféle keresztes had ellenzőjét a Dósaféle lázadás 1514-ben meggyilkolta. Ö látta el még életében Telegden 1505-ben a családi sirboltot felirattal. Nejétől pelsőczi Bebek Margíttól négy gyermeke maradt: 1. Katalin somlyói Báthori István erdélyi vajda neje, 2. Orsolya nagyfalusi Bánffy Miklósné, 3. Fruzsina előbb Zólyomy Lászlóné, másodszor Ártándi Pálné, 4. VII. Miklós, előbb János király híve, majd I. Ferdinándhoz hajol, miért 1540-ben Csanádi jószágait Petrovich lefoglalja, végre ismét János királyhoz áll. Neje Losonczy Fruzsina volt, ettől két fia maradt: VII. Miklós és IX. János, ki bátyja előtt magnélkül hatl el. VIII. Miklós tudományos ember, vagy legalább a tudományok pártolója, 1575-ben Beza Tivadar tudós munkáit neki ajánlá, meghalt 1583-ban, mint emlékkőven a telegdi templomban, melyet özvegye Lónyay Klára emelt, olvashatni. Benne ez ág kihalt. II. Lőrincz, ki 1374-ben élt, nemzé III. Lőrinczet, és N. Dora nevű nejétől Mártont, ez II. Ferenczet, ki 1514-ben Bíhar megyét a Dósaféle lázadástól megoltalmazá, ennek két fia volt: IV. Miklós, ki magnélkül húnyt el, és Mihály, ki 1556-ban jelent volt János-Zsigmond vál. királylyal és erdélyi fejedelemmel Belgrádban Szolimánnáli tisztelkedésen. 1575-ben – mint Békes Gáspár híve – ő is ki bujdosott. Ez okon a Telegddel határos Szabolcs falut Báthori Kristóf előbb Vadlövő Benedeknek, és ennek magszakadtán 1580-ban 143Rácz Péternek adományozta. Ő 1560-ban a székelyek főkapitánya volt. * Nőűl vette meg 1550-ben losonczi Bánffy Zsófiát, és ettől lettek gyermekei: 1. X. János, kiről alább, 2. Kata Szokolyi Miklósné, 3. Bora, előbb Csapy Kristófné, utóbb Rákóczy Zsigmond erd. fejedelemné. 4. III. Pál, ki nőül vévén Wárday Katalint, ettől két leánya született Kata és Anna, a ki 1635. oct 17-én halt meg, mint férje bedeghi Nyáry István szabolcsi főispán és kir. főajtónálló a kisvárdai templomba emelt síremlékére vésette. X. János, mint vitéz, esett el 1596-ban a keresztesi ütközetben. * Nejétől lapispataki Segnyey Annától négy gyermeke maradt: a) IV. Ferencz, kinek pribéri Melith Dora nevű nejétől utóda nem maradt, b) Zsófia, c) Erzse és d) Gáspár, ki nejétől Bedeghi Nyári Zsuzsannától nemzé az utolsó Thelegdyt, keresztnéven III. Istvánt, ki 1653-ban magtalanúl halt el. Özvegye Lónyay Margit, utóbb Csáky Istvánhoz ment férjhez. Még éltek többen a Telegdy családból, kiket e nem teljes családfán nem lelünk, ilyenek: László 1505-ben Csanád vármegye követe a rákosi országgyűlésen. * Balás, ki 1583-ban ellentmond a Báthori Zsigmond beleegyezésével Telegden két jobbágy telek birtokába Krasznai Pál beiktatásának. Miklós (szül. 1535. Telegden) ki 1579-től pécsi püspök haláláig 1586-ig, több derék m. munka szerzője. * János, ki előbb váradi, majd nyitrai püspök, végre 1624–1647-ben kalocsai érsek volt. * A család czímere – mint a thelegdi egyházban a síremléken látható, a vért udvarában érczsisak fölött két ölyv (vagy keselyő), az egyik hátán fekszik, a másik ennek mellén áll, és szétterjesztett szárnyaikkal és csőreikkel vívnak. * Bihar megyében 1552-ben a rovásos összeirás szerint a Thelegdyek tetemes birtokos urai voltak, névszerint: Miklós és Mihály közösen Gálos-Petri, Oroszi, Gyapju, Szabolcs, Telegd, Telki, Pósalaka, M. Kakucs, Bőelő, Berthén, Dubrics, Szakadát, Zaránd stb. több mint 144husz faluban egyenként száznál több portát bírtak. Ezenkivül János Andaházán hét, és Zsigmond özvegye Pósalakán, Telkesen egy-egy portát birt. *
Telegdy-Kovács család. Lakhelye Debreczen. Ismeretes közűlök 77László, (szül. 1816.) irói néven Csatáry Otto, neje Szontagh Aurélia.
Thelegdy család. Benjamin Aranyos székből nemes élt 1740. körűl, * Doboka s több megyében birtokos Thelegdy család, melynek tagjai Lázár, József, Sámuel és ennek fiai László és Imre.
Telegdi, Telegdy (telegdi). Kihalt család a Csanád-nemzetségből. – Vö. NI. XI/139–144., (gen.); Siebm. 664–5., erd. 238–240.; Márki I/265., II/220.; T. VII/34–6., VIII/63., XIII–124–136., XXI/139.; Biharm. monogr. 648.
Telegdi, Telegdy (alpestesi). Hunyadm.-i család. Kihalt. – Vö. Böjthe 279–288. (gen.) Márton és Sámuel (A.-Fehérm.) nemessége 1786. legf. helyen igazoltatott. (LR. LIII/491.) Szilágym.-ben élt család. – Vö. Petri VI/613–6.
Thelegdy, báró. A bárói rangot 1646. dec. 5. T. István kapta. (LR. IX/803.)
Akinek van Nagy Iván, meg Kempelen, el tudná nekem küldeni /ha nem, akkor ide betenni/ amit a Telegdy családról írnak. Köszönöm előre is. Igazából az utóbbi idők érdekelnek (Borovszkym van.)
nálam szintén 15 évesen mentek legfiatalabban az arák férjhez, s a régi időkben 9 esetleg 7-8 hónapra született is az első gyermek, hogy aztán ez koraszülés volt, vagy valami más állhatott a háttérben (?) :D az már soha sem fog kiderülni, maradjon az ő titkuk ;) Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy 13-14 évesen házasodik, esetleg szül valaki, bár minden bizonnyal ez raritás lehett akkoriban is. Mostanában is megesik, csak az abortusok :( és egyéb más eszközök használata miatt ritkán :( csak hogy "könnyítsék" életünket... aztán szép lassan elfogyunk... no de ez már offtopic... egyébként az is érdekes még, hogy nálam előfordult a 15 éves lány házassága 25 év körüli ifjúval.... igen... nocomment. Ma már ehhez is másképp áll a "világ".
és még szeretnék beszámolni Nektek valami sikerről is. Kőteleket nézem, s meg van a Vallyonjaim származási helye!!! :) Egész kutatást nem írom le, s össz. eredményeimet, csak azt, hogy 1846. nov.16-án házasodik Valljon István (21 éves) Márkus Erzsébettel (16 éves). Valljon István szülei: Valljon Mihály és Kömives Rozália. Tanú: Kádár Mátyás. A vőlegény származási helye: Heves.
Nem akarok elhamarkodott lenni, de eddigi egyéb böngészgetésem során nagyjából kimondható, hogy a Vallyonok Kőtelki és tiszasülyi történe 1830 körül indul, amikortájt tiszasülyi Ignác és Pál, illetve kőtelki András és Mihály jelenik meg a helyi anyakönyvekben. Feleségeikkel, gyermekeikkel érkeznek. A négy családfőből 3 bizton állíthatom, hogy opilio, juhász volt.
Egyelőre ennyi.
és kérem még a besenyszögi Lados sarj jelentkezését is, ha gondolod emailben, ha gondolod itt. Mert most kellenének a konkrét adatok, mert Kőtelken kívül nálam van még Szegeden Besenyszög harmadik tekercse is. Az első kettő kinél van?
sok-sok eredményekben gazdag további kutatást Minden Kedves Fórumozónak!:
A probléma gyökerét a 4332 és 4335 hsz-ben már megírtam,de azóta csak még kacifántosabb lett. Ez a Szendrei család kikészít...( Bocsánat Mama!) Mivel névmutatóból keresgettem meglepett, hogy Szendrei Erzsébet bizony 1813-ban is megszületett az anyakönyvben. Viszont az 1808-ban született nem halt meg. Kissé lazán vezették a halotti anyakönyveket Mezőtúron, az 1830-as évekig 5 év alatti elhunytakat nem igen jegyeztek be. Az 1813-as születés viszont azt jelenti, hogy 13 évesen szülte a fiát... Már ha a két hozzászólás felvetései helyesek. A lényeg az, hogy kissé bizonytalan lábakon áll ez a rész a fán. Majd meglátjuk mire jutok...
Szerintem lehet, bár biztos rikta volt. Az én családfámban a legfiatalabb anyák 15-16 évesek. Az egyikük 1732-ben szült a másik az 1800-as évek vége felé.
Elképzelhető az, hogy 1826-ban egy 13 éves lánynak gyermeke születik...? Lehetséges ilyesmi vagy teljes vakvágány esetleg véletlen egybeesések vonalán haladok?
