A központi állítás hol látszik? A falidobozba helyezett kulcs állítaná a váltót?
Azt értem, hogy vízszintesen a vágány/vágányút van, függőlegesen a váltók. De ez nekem csak egy "sima" elzárási terv megkövetelésnek látszik. A vágányút kinyert kulcsával már jelzőt állít.
Inkább a kulcselzáró berendezés egy helyi verziója, ami utólag központi állítású váltókat kapott, amik továbbra is kulcsos függésben maradtak a berendezéssel.
A beremendi bermuda-háromszög egyedinek tekinthető, mivel az SH-térközöket vagy menetirány nélkül készítettük, vagy váltható menetiránnyal. Egy menet számára érvényes rendszert ezen kívül jellemzően nem nagyon létesítettünk. De egy pályaelágazás mindig fölvet érdekes kérdéseket.
Segédblock? Ha valamiért kellett, és nem lehetett hozzájárulásnak címezni, nyugodtan választhatták a segédblock nevet, nem?
Emlékeim szerint hasonló néven, és funkcióval volt még a 75 Hz-es térközcsatlakozásokat pótló ideiglenes SH térközcsatlakozásokban is (az állomás már elkészült, de a térköz még nem című történet).
Ha a Rank-szekrénybe már nem építették be a vonalblockot (kivétel: Hajmáskér, de ott meg soha nem is volt SH térköz...), akkor nem volt lehetőség a kijárati jelzőblock kiadása és a vonalblock elzárásának összevonására. Ehelyett hoztak egy külön blockszekrényt, raktak belé egy vonalblockot, és véle közös billentyűvel segédblockot (valamint az elmaradhatatlan térközoldó blockot). A kijárati jelzőt csak akkor lehetett kiadni, ha előtte elzárták a vonalblockot és a segédblockot, viszont a kijárati jelző kiadásakor a segédblock is feloldásra került, ezzel megakadályozva az ismételt kijárat kiadását.
Mivel Nagyharsány-elágazást BCM kezeli, ezért célszerű is, hogy BCM rendelkezzen a vonali menetek felett. A vonali menetek akkor kerülnek alapállásba, ha az indító állomásról kihaladta, a fogadó állomásra behaladt a vonat.
BCM állomás vonallal kapcsolatos blockjai. A vonali menetrendelkező blockokat (vonalbockokat) ő zárja el, ezzel följogosítja az indító állomásokat - ide értve önmagát is egy vonat meghatározott állomásközbe bocsátására. Azt, hogy melyik lehetséges irányba is fog közlekedni a menet, a blockok kiadása előtt a vonali iránykalllantyú elfektetésével lehetett kiválasztani. Menetrendelkezés kiadásának feltétele Nagyharsány-elágazás menetnek megfelelő fedezőjelzőjének szabad fénye is.:
("+": közös blockbillentyűvel kezelhető blockmezők.)
Menetrendelkező block BCM -> Nagyharsány, Beremend -> Nagyharsány //Fogadó állomás fogja visszaoldani, ha beérkezett a vonat az állomására, és kezelte a vonalblock-oldót. + Segédblock BCM -> Nagyharsány, Beremend -> Nagyharsány //Indító állomás fogja visszaoldani, ha kihaladta a vonat a vonalra, és visszaadta a kijárati hozzájárulását.
Menetrendelkező block Nagyharsány -> BCM, Nagyharsány -> Beremend //Fogadó állomás fogja visszaoldani, ha beérkezett a vonat az állomására, és kezelték a vonalblock-oldót. + Segédblock Nagyharsány -> BCM, Nagyharsány -> Beremend //Indító állomás fogja visszaoldani, ha kihaladta a vonat a vonalra, és visszaadta a kijárati hozzájárulását. + Kapcsolóblokk // Beérkezett-e BCM-re a vonat, amikor a feloldóval önfeloldja BCM a vágányútját. (KO esetén ne oldja föl a saját menetrendekező blockját.) Nagyharsány -> BCM menet esetén BCM vonatkozó vágányúti feloldójának visszazárása oldja vissza a saját menetrendelkezőblockját.
Nagyharsány, Beremend:
Hozzájárulás kijárathoz // BCM állomás hozzájárult a kijárathoz + Feloldóblokk // Kijárati Hozzájárulás visszaadása csak a vonalra lépés után lehetséges
"Középen a két feloldó és két vágányút gondolom a páratlan oldali menetekhez (nem kell jelzőblokk, saját magamnak nem kell kiadni).
Hogyan működik?
A feloldó visszazárása oldja a vágányutat.
Melyik szakaszon volt 75 Hz-es foglaltságérzékelés?
Az állomások-és elágazások között. A váltó gondolom 400 Hz lehetett, a fedezőjelzők M! szakaszát nem tudom.
Miért ilyen hosszú az állítóbak?
Hogy elférjenek a kallantyúk?
És ha esetleg még egy kérdés belefér: hogyan működött az elágazás biztosítása? Mire jó a segédblokk?
A kérdés belefért, a válasz most nem. Majd, ha addig más nem írja meg. (Az elve olyasmi volt, hogy BCM állomás adott engedélyt a vonali menetekre). A segédblock föloldása jelezte, hogy a fölhatalmazott állomás visszaadta a kijárati hozzájárulást.
Déli irányban Beremend volt a szomszéd állomás (most néztem egy 1978-as fentrol.hu-s képet, és azon az látszik, hogy BCM gyártelepről megy a vágány a cementműbe, és a beremendi vágány megy az elágazáshoz, és a kettő között nincs kapcsolat)?
Nincs. BCM gyártelepre Beremendi Cementmű állomásról lehetett bejárni. (logikus állomáselnevezés...)
Beremend állomásról a régi Bermendi Cementgyárba lehetett bejárni.
"Középen a két feloldó és két vágányút gondolom a páratlan oldali menetekhez (nem kell jelzőblokk, saját magamnak nem kell kiadni).
Igen, de azért nem magától értetődő. :-P"
Hogyan működik?
"Volt ellenmenet- és utoléréskizárás (75 Hz-es foglaltságérzékeléssel - mivel másképpen az elágban nem tudtak volna zárjelzőt ellenőrizni)"
Melyik szakaszon volt 75 Hz-es foglaltságérzékelés?
"Az állomás eleve fényjelzősen épült?
Eleve annak épült, de a berendezés elkészültéig kezdetben még üzemelt egy blockzár alatt tartott alakjelzős jelzőberendezés."
Miért ilyen hosszú az állítóbak?
És ha esetleg még egy kérdés belefér: hogyan működött az elágazás biztosítása? Mire jó a segédblokk? Déli irányban Beremend volt a szomszéd állomás (most néztem egy 1978-as fentrol.hu-s képet, és azon az látszik, hogy BCM gyártelepről megy a vágány a cementműbe, és a beremendi vágány megy az elágazáshoz, és a kettő között nincs kapcsolat)?
A blokk szekrény jobb oldalán a három blokk (kijárat-vágányút-bejárat Villány) gondolom az I-es őrhellyel kialakított függőségekhez tartozik.
Nincs ellenvélemény.
Középen a két feloldó és két vágányút gondolom a páratlan oldali menetekhez (nem kell jelzőblokk, saját magamnak nem kell kiadni).
Igen, de azért nem magától értetődő. :-P
De mi lehet a 3+2 blokk a bal oldalon? 1969 júliusában épült az állomás, 1983-ban szűnt meg Beremend, ebben az időszakban létezett Nagyharsány elágazás. Az elágazás biztosításával függött össze?
Igen. Volt ellenmenet- és utoléréskizárás (75 Hz-es foglaltságérzékeléssel - mivel másképpen az elágban nem tudtak volna zárjelzőt ellenőrizni), a csatlakozó állomásokon (Nagyharsány, Beremend) szárnykapcsolós térközkezdőjelzőkkel.
Az ott lévő váltókat innen állították
Igen.
vonóvezetékkel?
Nem, villanymotorral a domino kezelőkészülékről. (Építettek köré egy kis D55-t). Hasonló történet mint az angyalföld-elágazási reteszmégneses vonóvezetékes berendezéssel egybeépített rákosrendező-elágazási D55. És még kortársak is.
Az állomás eleve fényjelzősen épült?
Eleve annak épült, de a berendezés elkészültéig kezdetben még üzemelt egy blockzár alatt tartott alakjelzős jelzőberendezés.
23. és 24. kép a galériában. Jól gondolom, hogy ez a forgalmi irodában készült kép, a páratlan oldalon nincsen őrhely a váltókörzetben, csak a páros oldalon (Villány) felé?
A blokk szekrény jobb oldalán a három blokk (kijárat-vágányút-bejárat Villány) gondolom az I-es őrhellyel kialakított függőségekhez tartozik.
Középen a két feloldó és két vágányút gondolom a páratlan oldali menetekhez (nem kell jelzőblokk, saját magamnak nem kell kiadni).
De mi lehet a 3+2 blokk a bal oldalon? 1969 júliusában épült az állomás, 1983-ban szűnt meg Beremend, ebben az időszakban létezett Nagyharsány elágazás. Az elágazás biztosításával függött össze? Az ott lévő váltókat innen állították vonóvezetékkel?
Igen, zavarba esik, és ha ki is nullázódik a tengelyek száma, akkor sem lesz szabad, amíg manuálisan (forgalmista vagy biztberes, vagy mindkettő egyszerre) ki nem kezelik a szakaszt.
"Ezért nem szabad kettőnél több gombot nyomni, ezért nem szabad két embernek kezelnie. "
Egy kicsit zavarba jöttem, vannak olyan állomások (pl. Miskolc), ahol két kezelő van. Ott figyelniük kell arra, hogy egyidejűleg ne akarjanak kettőnél több gombot nyomni, vagy úgy van felépítve a berendezés, hogy az említett versenyhelyzet ne alakulhasson ki?
Csak első lezárásban lévő vágányutat lehet eltörölni. Második lezárásban lévőt már csak kényszeroldani lehet.
Egy sikertelen vágányútállítás utáni törlésnél nem egy vágányút eltörlése a cél (mivel nincs is beállítva/lezárva vágányút). Ez a kezelés az esetleg korábbi vágányutak után alapba nem került elemeket (amelyek miatt sikertelen lehetett az új vágányútbeállítás) próbálja alapba tenni.
Érdekes ezt olvasni, mert nekem csak S az isnerős D55, és az alapján nem merült föl, hogy második lezárás nélküli vágányutat is el lehet törölni. De persze több váltós rendszerben ez értelemszerű...
Végre volt időm megnézni. Szóval Rajkán a vágányút, a váltó egyéni gombok, a talppontok, a hívó és a tolatásjelzők hideg fehér, a váltó szárcsíkok, a fénysorompó, a zavar, meg az egyéb áramellátás és társai meleg fehér, inkább már sárga.
