Az idezet - angol nyelvu - cikk meg lelkesebben beszel a filmsorozatrol.
Egyebkent, ahogy a cikkben is, altalaban Villa ezredes egy mellozott alak - akivel maga a sorozat is cudarul bant el az utolso epizodban.
Szamomra Villa talan a legszimpatikusabb - es meg egyszer: midnenkeppen a legmeltatlanabbul mellozott - figura az orion-ban. Gyorsan hozataszem: nem az Orion szemelyzete [valamint Lydia es Wamsler] utan, hanem mellett; az urjaroros vonalat tekintve termeszetesen ok a kedvenceim - de az Orion utopikus vilagat tekintve viszont Villa. (Az Orionban ugyanis - a cikkekben is osszehasonlito szerepet betolto Star Trekk-el ellentetben - nagyjabol fele-fele aranyban folrdulnak elo a vilagurben ill. a Foldon jatszodo jelenetek.)
Az en szememben az ezredes kepviseli azta fajta intelligenciat es jozansagot, amit elvarnank egy fejlett, jol mukodo, bekes vilagtol. De Villa nem csak bolcs, hanem jo ember is - teszem azt ket izben is o menti meg (a diplomatikus jozansagaval) az Orion legenyseget - amiert hoseintol meg egy fokhegyrol odavetett koszonetet sem kap. (Amikor felduhodott es ugrasra kesz Atan megtudja, hogy az MZ4 - vele es Hasszoval egyetemben - csak azert nem lett megsemmisitve, mert azt Villa leallitotta, mindossze morogva visszalep...)
Ikonikus jelenet az, amikor a kepernyo ket szelen a felprofilbol latszo Wamsler es Villa majd egymas kepebe maszik, ugy vitatkozik; termeszetesen mi Wamslernek drukkolunk - de ha belegondolunk, ez inkabb erzelmi, mint ertelmi vonalon tortenik: Villanak ugyanis ugyanolyan megalapozttak az ervei, csak eppen egy masik vonalon.
A sorozatban tehat Villa Wamsler Nemezisenek tunik - es valoban az... de nem ugy, ahogy az a felszinen latszik. Mindket felre, csakugy mint az agy ket feltekejere - szukseg van: Wamsler erzelemdus lojalitasara ugyanugy, mint Villa higgadt, okos elorelatasara. Vagyis szamomra a ket ellentetes alkat a [gorogok altal kidolgozott] dialektika "elo" megtestesitoi a sorozatban.
Profetikus film tobb sikon is. (pl. Wells megjosolta a 2. vilaghaborut - de lathatunk lapos kepernyot is csuklon viselt videofont is). A jovoben jatszodo resz kornyezete, kialakitasa ("design") meg mai szemmel is impressziv - egyebkent tobb magyar is kozremukodott a filmben.
Sajnos, a film ill. Wells gondolatai alaposan meg lett vagva - Wells erdeti forgatokonyvenek megcsonkitasatol az elkeszult film megnyirbalasaig (meg sajnalatosabban, a kinyiszantott reszek orokre elvesztek).
Roszner javasolta cikk mar valaszt adhatott a kerdesedre (az egyenruhak sotetkek szinuek voltak), de jo nehany szines fenykep is megmaradt a forgatasrol. Ugyszinten maradtak fel targyak, amint a nemet Orion muzeum oriz[ett?]. Ezek tanusitjak, hogy igenis szines volt a kornyezet - pl. a tulipan-szekek ulokeje kek volt.
Nekem talan a kromai jeleneteknel hianyzik a szin - lehet, hogy egyszer nekiallok, es monokromosan kiszinezem ezeket a reszeket (a la Oz a csodak csodaja, vagy a Gorgio Moroder-fele Metropolis).
Azt lehet tudni, hogy a díszletek és a ruhák a valóságban milyen színűek voltak?
A szereplők nagy része katonai egyenruhát visel, az lehetett ténylegesen szürke.
Lehet, hogy fekete-fehér filmre egyszerűbb is a szürke árnyalatokat filmezni. Viszont szürke díszletek között próbálni, játszani nagyon szemfárasztó lehet.
Nekem mondket szinkronnal megavn - de mind a regi, mind az uj amolyan oszver, vagyis midketton javitottam a masikbol atvett (es sokszor digitalisan valtoztatott) reszekkel.
Amugy az Orion orok klasszikus - ami nem csak nosztalgia ertekkel bir. Azota tobb akkori kedvencet neztem meg immar [jo alapos] felnott fejjel, de szinte mindegyik kisesett a rostan. Az anno kedvelt Belfegor, Angyal kalandjai stb. ujfent megmeretett es konnyunek talaltatott.
A ma nemzedeke kifogasolja, hogy fekete-feher - de nincsen kiabranditobb, mint egy kiszinezett Stan es Pan film, vagy egy borotvaeels Chaplin... Az un. muveszfilmek tobbsegen is ronatana a kiszinezes - ugyanis ott a megkompnalt formak dominalnak, amihez a szin nem hozzaadna, hanem elvenne.
Bar nem muveszfilm, megis ebbe a kategoriaba esik az Orion. Roppant kepzeloero es talalleknysag volt szukseges ahhoz, hogy csupan a feny-arnyek hatasokkal valtozatossa tegyek az amugy egyszeru hatter-diszleteket.
Es persze a szineszek tehetsege es a gorduloekeny forgatokonyv biztositott az, hogy a filmsorozat orokervenyu maradjon. Igaz, klasszikus temat is dolgoztak fel (robotok, elszabadult csillag/bolygo), de - foleg nekunk, es akkor - az teljesen uj volt, vagyis a frisseseg erejevel hatott. Azota tobb hasonlo temaju filmet is lattam, de az udesegevel, sziporkazo parbeszedeivel az Orion ugyanolyan "eredeti" maradt a szamomra, mint akkor. (Es csak halkan jegyzem meg, hogy a mai hasonlo sci-fi sorozatok - mint. pl. a Star Trek - ugyanugy regi jol bevalt temakat dolgoz fel ujra [es ujra].)
Ahogy alabb is irtam volt, az ok sokkal arnyaltabb.
A Holdat eloszor a szovjetek kerultek meg - es ha a Zond 5 urhajoba (ami az orbitalis egyseg nelkuli Szojuz volt) urhajost raknak, akkor ok hajtjak vegre az elso emberes holdrepulest. Ok azonban ovatosak voltak - mig az amerikaiak kozel sem voltak ennyire szivbajosak: latva a szovjet sikereket es probalkozasokat, az urkutatasban [azota is] pelda nelkuli modon embert kuldtek oda [Apollo 8], amit meg automatikus urhajo nem deritett fel. Az egyetlen cel a szovjetek megelozese volt; kockaztattak - ami tortenetesen bejott [akkor].
Leonov kesz volt egyedul [!] a Holdra leszallni - de a politikai vezetes ezt tulsagosan meresznek, ill. korainak tartotta. Igy (es a tobbi ok miatt) az emberes holdprogramban a szovjetek kiestek.
A versenges mar elindult - Kina jovoltabol. (kinai urhajok, urallomasok, holdjaro a Hold tulso oldalan, holdminta visszahozatala, marsjaro, 500-meteres radiotavcso - mindez az elmult nehany evben!). Par honapja irtak ala egyuttmukodesi szerzodest az oroszokkal.
Az amerikaiak a kovetkezok miatt alltak le a holdprogrammal:
- igazabol a cel a szovjetek megelozese volt ezen a teruleten (a tobbiben ugyanis mindig lemaradtak) - ezt ugyebar elertek
- kockazat (ami a missziok szamaval nott)
- penz
- a tudomanyos elkotelezettseg hianya (az elso igazan tudomanyos Apollo program egyben az utolso is volt.)
A szovjetek a kovetkezok miatt maradtak le, ill. nem leptek tovabb:
- a fokonstruktor Szergej Koroljev korai halala - ami egyetlen ok, hogy nem voros zaszlot szurtak holdporba. Ennek kovetkezteben...
- nem volt megbizhato hordozoraketa (az N1-es kiserleti peldanyok a felloves utan kozvetlenul rendre felrobbantak)
- a vezetesben szethuzas volt (Koroljev cipoje mindenkit lotyogott), es a ket vonalbol (korulrepulni a Holdon vagy leszallni) egyik sem jott ossze.
- a holdverseny elvesztese utan a fentiek nem valtoztak, igy nem mentek az oroszok a Holdra (bar a technika megvolt, es meg is van hozza - legelabbis a korul-repuleshez. Vegtere is a veteran Szojuz erre epult. Kevesbe ismert, de az elso elolenyek, amelyek megkerultek a Holdat es epsegben viszajottek, szovjet teknosbekak es mas elolenyek voltak.)
A mai napig nem értem, miért álltak le az amerikaiak a Hold további hódításával. Azt meg végképp nem, hogy az oroszok miért nem léptek a nyomukba
Pénz és nemzeti büszkeség.
oroszok: pénz és büszkeség. Büszkeség: elbukták a Hold-versenyt, erre kijelentették, hogy ők nem is akartak oda menni. Pénz: fegyverkezési verseny az USA-val.
USA: pénz és büszkeség. Pénz: vietnami háború, aztán fegyverkezési verseny. Büszkeség: megnyerték a Hold-versenyt, a népet innen már nem érdekelte (már az Apollo-13-ra sem voltak kíváncsiak a robbanásig). Mire az Apollo-17 visszatért, a Skylab már lényegében kész volt (űrállományilag le voltak maradva a SZU-tól). Az űrrepülőre volt pénz, láttak benne katonai alkalmazást. De az holdutazáshoz nem jó.
Talán ha újra olyan erős versengés alakul ki mint az ötvenes években, - még ha a politika gerjesztette is - akkor meg fog lódulni az űrkutatás is minden téren.
(A mai napig nem értem, miért álltak le az amerikaiak a Hold további hódításával. Azt meg végképp nem, hogy az oroszok miért nem léptek a nyomukba.)
Szomorú, de nagyon-nagyon mély igazság van abban, amit írtál. Amit most az emberiség tovább vihetne, inkább NE! Ha megéri a változást, az erkölcsi és szellemi fejletségnek azt a fokát, ami nem veszélyezteti sem önmagát sem másokat, akkor lehet gondolkodni, hogy körülnézzen más világokon.
A masik az, hogy egyre kevesbe hoz izgalomba, hogy milyen masik egitestet tudnank tonkrevagni. Ezt a bolygot kellene - ha meg lehet - megmenteni, es itt olyan eletet teremteni, ami civilzalt, a tisztesseges megelheteshez alanyi jogon hozzajuto, produktiv emberhez melto. Ha ez megvalosult, akkor majd szetnezhetunk, hogy hol mashol vethentenk meg a labunkat...
Az egy oriasi marhasag, hogy azert kellene "kolonizalni" a Marsot, hogy ha a Foldon valami katasztrofa kovetkezik be, akkor oda tudjunk koltozni! Az Antarktisz sokkal baratsagosabb hely, mint a Mars barhol - es mi az jo budos francnak akarnak ott elni, ahol harmad a gravitacio, nincsen oxigen, cserebe viszont mindenfele sugarzas bombazza a felszint... mikozben itt egy szazszor elhetobb bolygot szennyezunk el, es teszunk teljesen tonkre.
Ha pedig egy katasztrofara szamitunk (teszem azt becsapodik egy kisbolygo), annak a kozeljovobeli valoszinusege nagysagrendekkel kisebb, mint az, hogy mi magunk szorgalmabol puszul ki a Foldon az elet.
Nem lesz ebbol semmi - marmint, hogy az amerikaiak 2024-re a Holdra mennek. A SpaceX-nek - amely kizarolagos (!) szerzodest kapott a NASA-tol a holdra szallo urhajora - eddig csak rozsdamentes vascsovei vannak mint "csiilagurhajo prototipus" - es azok is fel szoktak robbanni. Az oroszok kiszalltak a programbol, es csak ok tudjak, hogyan kell urallomast epiteni.
"Az amerikai Artemis programja fél évszázad után 2024-ben juttatna újra embert a Holdra. Az új eredmények alapján nagyon kell igyekezniük, hogy ne csússzanak bele a kedvezőtlen űridőjárás időszakába."
Mintha Clarke ezt is sok éve megírta volna a Napvitorlásokban. (lehet, hogy nem is Leonardo, hanem Verne és Clarke volt eltévedt időutazó)
