A nyíregyházi Dávid esztergát hamar kinőttem, sok tartozékkal adtam el.
EMU 250-est vettem, szeretem, nagyon jó kis gép szerintem, váltót felújítottam, bár nem igen használom a váltót, mert frekiváltósra alakítottam, talán majd egyszer ki is veszem belőle mert kicsit hangos a dörzshajtás. Nagyon spéci kis gép, nehéz műszerész eszterga, meg nem válnék tőle semmi pénzért. Néha jól jött volna ha nagyobb átmérő is el tud fordulni.
Egyszer aztán szembe jött az EU400-as, ez minden igényemet kielégíti az itthoni munkáimnál, ami leginkább hobbi.
Szóval az előbb linkelt 400-as, ha valóban elfogadható állapotban van, nagyon megérné valakinek.
Az, hogy mennyiért árulja, a magánügye. Legfeljebb nem adja el.
Azt viszont már pofátlanságnak érzem, hogy ennyit kér érte, de arra nem veszi a fáradságot, hogy összeválogassa a tartozékokat, és betegye őket a helyükre.
Ez egy nagyon jó és nagyon szerethető kis esztergapad.
Rengeteg tartozék van hozzá, az a kérdés, hogy mennyi van meg ezekből. Ha a tartozékok megvannak, akkor nem elrugaszkodott ár a 400eFt.
Ha csak a pucér gép, akkor a feléért is nagyon meg kell gondolni. Az egyik dolog, hogy mire az ember beszerzi a hiányzó dolgokat többe fog kerülni, de még rengeteg utánjárással is jár.
Az enyém elég jól felszerelt volt, de azt a pár hiányzó tartozékot marha sokáig kellett keresnem. Pl. nem volt meg a rendes szegnyereg, csak a karos fúró szegnyereg. Azt Ukrajnából sikerült megszereznem jó sok keresés után. Úgy kezdtem, hogy az összes környékbeli nyelvre ismerősökkel, szótárral lefordítottam amit keresek és folyamatosan Google-ztam, míg végül egy ukrán oldalon rátaláltam. Aztán le kellett bizniszelni a fizetést meg a szállítást. Még mázlim is volt, hogy angolul beszélt a fickó.
A szállítás is kalandos volt, az Ukrajnából jövő vonat kalauza volt a futár.
Nekem van, a méretezés fő szempontja az volt hogy milyen vasdarabokat találtam a lomok között. Egyébként érdemes egy darab hungarocellből kivágni, egy hurkapálca tengellyel azt amit elképzeltél, hogy ne sok munka után fedezd fel, hogy csak a tokmánytól messze tudsz korlátozottan esztergálni, mert vagy a kés nem fér oda vagy a kar ütközik a tokmányba.
Akkor jó a kúpos kiszedő ,ha nincs berohadva ,vagy tökre behajtva ütközésig a csavar. Akkor van esély ,különben én is sokat csalódtam benne. Szidtam már én is eleget! Nem jó ,mert szétfeszíti az anyagot a kúpja.Hengeres
Nekem eddig egyszer sikerült kibányászni egy csavart vele, a menetfúróhoz hasonlóan belekapatni nehéz, csak ez még utána is képes kigurani. Közben jól elnyalja az anyagot, amibe addig kapaszkodott. A másik alkalommal a csavar olyan szinten összerohadt az anyaggal, hogy inkább átfúrtam és vágtam bele menetet egy kisebb csavarnak (azt sem fogom kitenni a falra, de még tart).
"Magam részéről a kúpos betörtcsavarkihajtóban nem hiszek, nekem eddig egyszer sem működött."
Nem vagy egyedül ezzel. Járműjavító-iparban dolgozom, még sosem tudtam kiszedni beletört csavart azzal a szerszámmal. Egy ismerősöm erősen mazochista, a fő profilja a vacak helyeken levő beletört csavarok kiszedése, ő azt mondta, hogy nyugodtan dobjam is el a kukába. :-P
Viszont a csavarba belefúrt furatba bele kell verni egy torx bitfejhez hasonló eszközt, azzal nagyon jó esélyünk van csavarkiszedésben. Neki persze van spéci eszköze hozzá, én jobb nem lévén a torx bit-et szoktam belekalapálni és valóban nagyon hatékony a kiszedés még azzal is.
A hosszeszterga automata esetében is csak balos fúrót lehet használni.A magyarázata,úgy kell elképzelni,hogy a munkadarab befogása a szegnyereg felől történik,és magam felé forog,tehát a fúró oldalról ami az ellenkező oldal, csak balos fúró jöhet számításba.
faiparban pl van olyan _kézi_ fúró, ami két furattot csinál egyszerre. mivel ellenkezően forognak, nem feszítik egy irányba a cuccot, nem megy el a furat oldalra.
Leginkább azért, mert bizonyos automata gépeket egyszerűbb úgy megkonstruálni, hogy ellentétesen forog a fúrószár. Pl. egy csomó furatot szeretnél egyszerre kifúrni sorban egyenlő távolságra. Az egyes fúrótokmányok egy fogaskerék láncon vannak, ezek felváltva balra-jobbra forognak.
Kisiparilag eddig egy felhasználást láttam: betörött csavar kiszedése: pontosan központozva balos fúróval a magméretre - vagy kicsivel kisebbre - felfúrva jó eséllyel kihajtja a beszakadt menetet.
Segítséget szeretnék kérni ennek a köszörűnek a beazonosításában. (talán EVIG a 60-as évekből) Géptábla teljesen olvashatatlan. Ha esetleg van valakinek ilyen, egy fénykép a géptábláról nagy segítség lenne, Előre is köszönöm
Korábban szó volt arról a lécről is. A linkelt videóban valószínűleg egy pár kilós mangálium léc lehet. Nem neked szánom, azért az öntöttvas óta fejlődhetett a technológia is. Emlékeim szerint az ezerötös másfél század körüli síklapúság környékén mozog. Iparszerűen egy ekkora öntvényt emelgetni az embergyilkos, emelőzni meg sokkal több idő lehet. Nem is beszélve hogy a prizma oldalakat nem lehet egyszerű úgy festeni.
Mindenesetre ha iparszerűen nyomja vajon miért nem használ gépi hántolót? Vagy erre van neki a flex? (Marógép/síkköszörű híján az etalonjaim egy részét én is dremellel nagyoltam....)
A hosszán festésnél ha az ágyazat előtte rendbe lett rakva miért probléma vajon a hosszabb festési út? Az én logikám szerint talán több kiálló pont "találja el" a felületet. (?)
Szerintem Andrej Tkacs cégen belül végzi a gépfelújítós munkáit. A filmjeit reklámfilmeknek tartom, mert nem szokott elagyalni azon, hogy egy-egy problémás részt így -úgy - vagy amúgy kéne megoldani. Egy "stream-line" folyamatot mutat be, amelyenek elején van egy koszos és kopott gép, végén meg egy csillogó felületű, lefestett gép. Nagyrészt egy kaptafára készülnek, nem is értem, miért mutatja be ugyan azokat a munkafolyamatokat újra és újra. Egy értelmes okott látok erre, hogy bemutassa, hogy milyen nagy gépmennyiség megy át a kezeiken. A jelölési technikáján lehet kivetni valót találni (1,5 - 2m -es lécet három részletben végigtol egy 3-4m-es gépágyon, a hosszán talpát több deciméteres kilengésekkel tologatja a megfestett vezetéken), nálam tapasztaltabb és tanultabb amatőr vagy szaki bizonyára ennél többet is lát. Viszont szerintem itt nem a részletek bemutatása a cél.
