Szia Ali-bá Az idén főleg meggyben utaztam:-) Ime egy tegnapi kép a legutolsó sikeres oltásról:
Egy moníliától agyongyötört meggyfa sajadó gyökérhajtásaiba oltottam be ékoltással március 25-én hűtőben tárolt, előzőleg februárban szedett Csengődi meggy oltóvesszőt. Talán még látszik a képen a szigetelőszalag nyoma, melyet már le kellett vennem, mert a szaporító sejtek burjánzása miatt jó darabon kitürmkedett alóla az új kéreg, és félő volt, hogy a többi helyen eldeformálódik az oltás. :-) Arról vannak már tapasztalataim, hogy a Csengődi kiváló moníliatűrő, de a gyümölcséről sajnos még semmit nem tudok. Van itt valaki, aki ismeri ezt a fajtát?
Nálam ez a jószág a kertben van jelen.Kizárólag az M9-en lévő almáimat támadja,már többet is taccsra tett.Császárkoronával próbálkozok védekezni ellene,több-kevesebb sikerrel.A hegyen is vannak rágcsálók,de szerencsére a barackmagok nagy része kikelt /ez kb 60 csemetét jelent/
Igen, éppen azért csináltam az újabbakat, mert ha ezek is kihajtanak, abból már látszódni fog, hogy milyen arányban sikeres ez, nem csak valami véletlen folytán sikerült a májusi.
Ha nem hajtott ki, akkor még minden lehetséges. :) Tavaly 5 zöldszemzést csináltam kivin, 1-3 hónapig éltek, akkor haltak meg. Majd megpróbálkozom ezzel is, hátha.
Igen, csak az egyik felén érnek össze pontosan, de így is összenőttek. Az a fura, hogy pont ez maradt meg, ezen kívül volt kettő, azok látszólag pontosabbak voltak, mégis elszáradtak. Úgy tűnik, elég, ha csak az egyik oldalon pontos az illeszkedés, nem baj, ha kicsit vékonyabb a nemes. Azóta négyet csináltam, azok még nem hajtottak ki, de élnek.
Talán újdonság, hogy úgy tűnik, a kivinél is alkalmazható a zöldoltás. Május végén csináltam, a nemes már nem teljesen lágy, erős vízhajtás, az alany viszont egy 17 éves porzós kivi egészen lágy, de vastag, függőleges pozíciójú hajtása volt. Június végén is csináltam újabbakat, egyelőre élnek. Nagy előnye lehet ennek, hogy közvetlenül virágzáskor, illetve azután végezhető, így (mivel a kivi kétlaki, külön tövön nyílnak a porzós és a termős virágok) ha egy kiviről éppen akkor derül ki, hogy nem megfelelő nemű, akkor akár azonnal elvégezhető a növény egy részének átoltása, nem kell hűtőben előtárolt vessző.
Semmi faxni, csak úgy magában. Nagyon szép sima a metszlap, ha már nem vág, akkor előveszek egy másikat. Nem is kell újnak lenni. Próbáltam már késsel is, de az nem lesz olyan szép, ahogy szeretném. Kés csak a fásokhoz van.
Azt tudom, hogy kell neki a fagy, én is vetettem már ősszel összeszedett őszibarackmagokat, csak azt nem tudom, hogy meg kell-e szárítani vetés előtt, vagy azon frissen mehet a földbe. Őszinek általában én is a szomszéd szőlőből kiszedett magoncokat használom, csak most új tulaj van, aki ki szokta gyomirtózni őket. Most meg találtam pár szem alanynak való cseresznyét.
Én tavaly nyáron gyűjtögettem a barackmagokat és ősszel vetettem el.Kicsit feltöltöttem,aztán ezt tavasszal lebontottam.Nagyon jó arányban kelt,idén kb 60-65 csemete vár beszemzésre.Én a nemesek magját használom ill. idén még a RékAritól kapott piros belűekből a felesleget.Azt tervezem,hogy idén már nem keverem,a sárgáknak sárgából,a fehéreknek fehérből vetek magot ill. szeretnék szilvába is kipróbálni ősziket.
A cseresznyét nem tudom. Én késői érésű, un. paraszt-barack magját használtam alanynak, azt kimagozás után néhány nappal vetettem el. A cseresznye alanyokat a szomszédom cseresznye fája alól szereztem be, mikor tavasszal spontán kikeltek az elköpött magokból. A lényeg, hogy még idén, a fagyok előtt vesd el, mert kell neki a téli fagy, különben nem csirázik. (Az okos kis mag csirázásgátlót tartalmaz, ami a fagy hatására elbomlik, igy mindig csak tavasszal kél ki. Így nagyobb a valószínűsége, hogy a következő télre már elég erős lesz és kibírja.)
Jobban fejlődik a helyben vetett és ott beoltott! Egy félméteres körben (ahova a fát akarod) vess el egy csomó magot, ha biztosra akarsz menni, jó sokat és amelyik majd legjobban igyekszik azt beoltod. (Nekem ezer őb. magból az első évben kb. száz kelt ki, de még a harmadik évben is jó pár.)
A maradék hűtött szőlővesszőből még ma is oltottam, élőnek tűnt. A gyümölcsösömben a többség hajt, de a síkvidéki, magas talajvizes kertemben 12-ből 3 vagy talán 4 maradt meg, 5 tőkén. (Ezeket csináltam legkorábban, vagy a magas talajvíz, vagy inkább a hideg idő volt a bűnös, mert addig a többi hajtás sem nőtt rendesen.) Hétvégén még itt is csinálok pótoltást. Mindkét telekre igaz, hogy a siker teljesen független volt attól, hogy az adott tőkéről leszedtem-e a hajtásokat, vagy pedig 100 fürtöt nevel.
Nagyon köszi a válaszokat. A szőlőt sem adtam még fel, lehet most oltani? Úgy hallottam, hogy lehet zölden oltani, de nem tudom hogyan. Továbbá a mostani cseresznye magot (alanynak valót) hogyan ültessem el?
Az oltás szemzés nagy ellensége az eső... Érdemes megnézni, hogy nem áztak-é be a művek. Meggyel, almával, barackkal még nem késő zölden oltani.Nézd meg példáim!
A megy -még néhány hét vegetálás után- mind leszáradt.
A szőlők megindultak, majd a megyhez hasonlóan megálltak növésben. Ezt követően a nagy melegben a szőlőről is leszáradtak a már kipattant leveles kezdemények nagyobb része. A csapadékos időben újabb rügyek hajtottak ki, de ezek sem igazán akarnak nőni.
Még egy kép: ezen jól látszik,hogy dagad az oltás helye a kötöző alatt, és mindentől védve növekedik a kis fehér (sárga) cseresznye oltvány. (Persze a koronába oltott nemeseket nem lehet ennyire védeni, de valamennyire ott is kell. A minap tört le egy magasan oltott körte oltványomat a bolond nagy szél.)
3. Gyenge (fiatal magonc) alanyoknál elég gyakori, hogy már a júniusi szemzés sem hajt ki abban az évben, inkább leáll a növény fejlődése a visszavágás után.
Én szigszalaggal csináltam az oltás-szemzést ill. egy része kapott vékony madzag erősítést /sőt nagy részét fagéllel is lekentem az oltásoknak a tutibb zárás miatt/.Csak a biztosító madzagokat vágtam le,a szigszalagot meg csak bevágom,aztán ahogy hízik az oltvány azt majd letolja.Nem szedem le,mert amelyikeken próbáltam,ott leszedte a héj legkülső részét a ragasztó.Sztem majd letolja magáról az oltvány.