Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2006.12.27 0 0 330
Erre nézve van egy LB, eláég kesze kusza, hogy mikor kell a bíróságra érkezettnek tekinteni.

Az a Sztv. ismeri az okiratot, de nyilván a bíró kisegítő jeleggel alkamazza a Pp-t ami lehet lefogadható és nem is....

Komoly tárgyalás, ha már halasztanak:)

Az a rendőri feljlenetés amit írásba foglalnak már okirat, és aztán hót ziher, ha már leírja az úgy igaz, ahogy van.
no mindegy, ez egy örök porbléma.
Előzmény: Füsti-67 (328)
Törölt nick Creative Commons License 2006.12.27 0 0 329
Mindenben egyetértünk, beszéltem a csoporttársammal, ő előadó, és ő se tud szabályról, de a postáraadást veszik alapul.

ehhez képest ma Ket-ből megbuktam. Életemben először, a legjobb voltam eddig, új tanár van...
Előzmény: Modestinvs (327)
Füsti-67 Creative Commons License 2006.12.27 0 0 328
A határidőszámítás szerintem Pp.

Talán direkt nem is írják le máshol.

Egyébként az ügyemben is (szerintem) a Pp-re hivatkozik (bár nem írja oda, csak idéz belőle) a bírósági titkár, amikor azt írja, hogy a rendőr feljelentése okiratnak minősül. Mert a Szabs.tv-ben, de még a Rendőrségről ill. annak Szolg.Szabályzatáról szólóban sincs ilyen. Nevetséges, hogy az embernek egy viszonylag egyszerű szabsértési ügyben is vagy 10 különböző jogszabályt kell végignyálaznia.

A tájékoztatásra való jogot pedig abszolút macerának kezelik és csak immel-ámmal teljesítik (rendőrség-bíróság egyaránt) - de ez iszonyú nehezen bizonyítható rájuk : ehhez alapvető kulturáltság kellene...

(Egyébként elnapolták januárra.)
Előzmény: Törölt nick (326)
Modestinvs Creative Commons License 2006.12.27 0 0 327

Való igaz. Sem a törvény sem a végrehajtásáról szóló BM rendelet nem szól a határidők számításának módjáról. Marad hát a hatósági gyakorlat. (Amit - továbbra is állítom - a Ket, esetleg a Be. analógiájára kellene kialakítani.) Ha a kérdésed arra vonatkozik, hogy egy beadvány elkésettségekor a postára adás vagy a hatósághoz történő megérkezést veszik figyelembe, akkor van egy jó meg egy rossz hírem. Sajnos az utóbbi a fajsúlyosabb.

Jó hír: az új Ket a postára adást tekinti.

Rossz hír: az új KET nagyon új - a szabálysértési gyakorlat kialakításában nem még nem játszhatott szerepet. Az Áet-ben viszont határidőn belül a hatósághoz kellett megérkeznie a beadványnak.

Előzmény: Törölt nick (326)
Törölt nick Creative Commons License 2006.12.26 0 0 326
No erre gondoltam én is, hiszen ott a postáraadás érvényesül. De a Ket. nem alkalmazható szabálysértési ügyekre, hatálya nem terjed ki rá, még kisegítő jeleggel sem.
A tv. indoklásában és a kommentárban sem találtam útmutatást.

Én csak az tudom levezetni, hogy inkább befogadják és a postáraadást veszik alapul, a Ket-hez hasonlóan. Hiszen a igazolást úgyis méltányosan kell elbírálni, így pedig nem kerül sor igazolásra. Egyébiránt van ahol pontosítja, és érkezést mond, de itt csak "hatóságnál" "nyújthat be" szavakat használja, ill. "elkésettséget" ismeri.
A szabs. tv. szöveget meg nem könnyű értelmezni. Így maradna a Pp. avagy a Be., de inkább előbbi. ott a bíróság tekintetében egyértelmű, hogy mikor kell, hogy beérkezzen, mígy a hatóság számára beadandók tekintetében nem.
Az ehhez kapcsolódó BM rendeletben szintén nem találtam utalást.
Előzmény: Modestinvs (325)
Modestinvs Creative Commons License 2006.12.26 0 0 325
Szerintem - ha nincs külön szabály - akkor a közigazgatási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Előzmény: Törölt nick (324)
Törölt nick Creative Commons License 2006.12.26 0 0 324
A szabálysértési tv-ben tudtok olyan passzusról, ami a határidők számítását adná meg?
Pl. mi a helyzet, ha egy kifogás határideje a dec. 25-ikére esik?
Mert közigazgatásban polgárijogban vannak szabályok, de itt?
Postára adás?
Törölt nick Creative Commons License 2006.12.19 0 0 323
Miket nem tudsz:) Igen eza plafon padló effektus.
Most egyik emberke hirtelen fékezésre kényszerítés miatt kapott 4 hónap eltiltást, és 10 ezer pénzbüntit.
De semmi bizonyíték nincs, azon túl, hogy a s "sértett" rendőrök megtették a feljelentést, mert ők úgy élték meg, hogy fékezésük hi9rtelnnek tekinthető. Miközben a másik kocsiban ültek 4-en.
Előzmény: Tralfamador Zog (322)
Tralfamador Zog Creative Commons License 2006.12.19 0 0 322

A Seres kiadott két kutyanyelvet, nem?

 

 Ha az elsőn magasabb vagy azonos  az érték a másodikkal, leszálló ágban volt az alkoholszint, így mindenki el kell hogy fogadja a befolyásoltság tényét 0,50 mg/L fölött. 0,50 alatt szabálysértés, ami rosszabb, mert a szabálysértési hatóság szigorúbb, mint enyhe fokú befolyásoltság esetén a bíróság.

Kb. 10 éve a bíróságok az ethylométert elfogadják bizonyítékként, kivéve - asszem - fejér megyét, ott orvosszakértőt rendelnek ki, aki elemzi a befolyásoltságot.

Előzmény: _Diána_ (321)
_Diána_ Creative Commons License 2006.12.19 0 0 321

Ha segíteni tudna valaki itt az alábbiban:

 

(Enyhítő körülmény a szemetekben: soha nem ülök volán mögé ittasan, és ritkán iszom.  Ekkor a szomszéd kocsma elől álltam át 30 m-t a házam elé, a rendőrök vártak... )

 

Ittas vezetés után felvett jegyzőkönyv mennyire bizonyító erejű a tárgyaláson? Egyszerű elszíneződős szonda eredményt  és benn a rendőrségen Seres szonda eredményt rögzítették. A gondom az, hogy a szineződős szonda értékére biztosan alacsonyabbra emlékszem. Illetve a Seres egymás utáni méréseknél nem az átlagot, hanem mindig a legmagasabbat írták be. Aláírtam a jegyzőkönyvet, akkor nem figyelve ezekre. Olvasom, hogy a szineződéses szonda pozitív esetben nem bizonyító erejű, specifikus véralkoholvizsgálat vagy kilégzett levegő alkoholszondavizsgálat szükséges- ez volt ugye a Seres-szonda.

Ennek kell adnia bizonyítékul szolgáló mérési papírt? A tárgyaláson lesz a fújt adatokról más bizonyítékom is, megcáfolni a beírt számokat, vagy csak az a jegyzőkönyv?

 

Köszönök minden hozzászólást!

Diána

satellite five Creative Commons License 2006.12.18 0 0 320
Igen, hatályos még.
Előzmény: Törölt nick (319)
Törölt nick Creative Commons License 2006.12.18 0 0 319
kívül helyezték. (Bocsánat vmi. extra entert nyomtam.)
Előzmény: Törölt nick (318)
Törölt nick Creative Commons License 2006.12.18 0 0 318
Ez biztos, hogy hatályban van, mert nekem van egy gyűjteményem Vaskúti bíró honlapjáról, és ugyebár a két lehetőségen túli egyéb LB megnyilvánulásokatlehetőségeket hatályon
Előzmény: Törölt nick (317)
Törölt nick Creative Commons License 2006.12.18 0 0 317
Jó, hogy betetted, mert én az LB honlapján nem találtam.

Email ment!
Előzmény: Tralfamador Zog (316)
Tralfamador Zog Creative Commons License 2006.12.17 0 0 316

BK 107. szám

A jármûvezetéstõl eltiltásról

I. A jármûvezetéstõl eltiltás mellékbüntetés alkalmazása a büntetéskiszabás céljának megvalósulása érdekében akkor indokolt, ha a közlekedési bûncselekmény elkövetési körülményeibõl vagy az elkövetõ személyiségébõl arra kell következtetni, hogy az elkövetõnek a közlekedésben jármûvezetõként való részvétele a közlekedés biztonságát, mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, illetve ha bármely bûncselekmény elkövetésével kapcsolatban az ún. mozgó bûnözés hatásos megelõzésére e mellékbüntetés kiszabása szükségesnek mutatkozik.

II. Végleges hatállyal a jármûvezetéstõl az a bûncselekményt elkövetõ tiltható el, aki arra személyi adottságai miatt - életkora, betegsége, a vezetésre kiható súlyos jellembeli fogyatékossága, a vezetési képesség hiánya folytán - alkalmatlan;

a határozott idõtartamra való eltiltás mértékének a megállapításánál a bûncselekmény jellegének, tárgyi súlyának, az elkövetõ közlekedési elõéletének és a bûnösség fokának van meghatározó jelentõsége.

III. A jármûvezetéstõl eltiltás érvényesülési körét a bíróság korlátozhatja a közlekedés egyes ágazataira, egyes jármûkategóriákra.

IV. A jármûvezetéstõl eltiltásnak fõbüntetés helyett önálló büntetésként alkalmazása indokolt, ha az elkövetõ egyéni nevelhetõsége érdekében fõbüntetés kiszabása szükségtelen, és a jármûvezetéstõl való végleges vagy idõleges eltiltás önmagában is megfelelõ súlyú joghátrány, és alkalmas a büntetés céljainak eléréséhez.

I. A jármûvezetéstõl eltiltás alkalmazhatóságának körét és alanyait illetõen sajátos mellékbüntetés. Ezért külön is szükséges meghatározni azokat a jelentõsebb összefüggéseket, amelyek a törvényi meghatározások azonos értelmezését és az egységes, de mégis differenciált büntetéskiszabási gyakorlatot elõsegítik.

A Btk. 58. §-ának (1) bekezdése szerint a jármûvezetéstõl azt lehet eltiltani, aki az engedélyhez kötött jármûvezetés szabályainak megszegésével követi el a bûncselekményt, vagy bûncselekmények elkövetéséhez jármûvet használ.

a) A törvényi tényállás elsõ fordulatában meghatározott alanyi kört illetõen az ítélkezési gyakorlat nem egységes, a bíróságok a törvény szövegét szûkítõen értelmezik.

Ezért indokolt kiemelni, hogy a törvénynek az „engedélyhez kötött jármûvezetés szabályaira” utalása értelemszerûen kiterjed minden olyan közlekedési szabályra, amely a jármûvet vezetõ részére - e tevékenységével kapcsolatban - kötelezettségeket vagy tilalmakat ír elõ. A segítségnyújtás elmulasztása bûntettének [Btk. 172. § (3) bekezdés] elkövetése magában foglalja a KRESZ 58. §-nak (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek nem teljesítését is, és ezért - ha közlekedési bûncselekmény esetleg nem is valósul meg - az engedélyhez kötött jármûvezetés szabályai mindenképpen sérelmet szenvednek, és a Btk. 58. §-a (1) bekezdésének elsõ fordulata szerinti tényállási elemek maradéktalanul megvalósulnak.

b) A Btk. 58. §-a (1) bekezdésének második fordulata szerint a jármûvezetéstõl eltiltható az is, aki bûncselekmények elkövetéséhez jármûvet használ. A „használ” fogalom alatt értendõ minden olyan magatartás, amely valamely bûncselekmény elkövetését, annak leplezését, az elkövetõ menekülését, a bûncselekmény tárgyának õrzését, tárolását stb. felöleli. Lényegében ide tartozik tehát minden olyan tevékenység, amelynél a jármû igénybevétele a bûnözéshez szorosan tapadó, egyben ismétlõdõ és tartós elemként jelentkezik. Nincs helye azonban a használat megállapításának akkor, ha a jármû csak tárgya a szándékosan elkövetett bûncselekménynek, pl. jármû önkényes elvétele esetén.

„Használó”-nak kell tekinteni - amennyiben tettese vagy részese a bûncselekmény elkövetésének - a gépjármû üzembentartóját, annak vezetõjét, illetve rajtuk kívül azokat is, akik a jármûvet ismételten bûncselekmény céljára - akár utasként is - igénybe veszik.

c) Nem jármûvezetéstõl, hanem foglalkozástól eltiltás alkalmazásának van helye azonban azzal szemben, akinek tevékenysége a közlekedési bûncselekményt megvalósító jármûvezetéshez csak másodlagosan és áttételesen kapcsolódik, de magát a jármûvet ténylegesen nem vezeti.

A Btk. 56. §-ában meghatározott foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés ugyanis általánosabb jellegû jogintézmény, amely a foglalkozások széles körét öleli fel. E törvényhely alapján bármely szakképzettséget igénylõ foglalkozástól el lehet tiltani az elkövetõt, kivéve azt, aki az engedélyhez kötött jármûvezetés szabályainak megszegésével követ el bûncselekményt, vagy bûncselekmények elkövetéséhez jármûvet használ.

A Btk. 56. §-ához képest a Btk. 58. §-ának rendelkezései tehát lényegében különös rendelkezések, mert az utóbbi mellékbüntetés a más szakképzettséget igénylõ foglalkozások széles körébõl kiemelt és kifejezetten az engedélyhez kötött jármûvezetéssel megvalósított vagy jármû használatával elkövetett bûncselekmények esetében alkalmazható. Az a vonatvezetõ pl. aki a jármûvezetéshez csak a biztonsági célokat szolgáló és kiegészítõ jellegû tevékenységet folytat, de a vonatot ténylegesen nem vezeti, a foglalkozási szabályt sértõ magatartása esetén a Btk. 58. §-ának (1) bekezdése szerinti jármûvezetéstõl nem tiltható el. Viszont a jármûvezetéstõl eltiltás mellékbüntetéssel sújtható az a repülõgépvezetõ, aki a légi jármû vezetésével kapcsolatos szabályok megszegésével követ el bûncselekményt.

Ugyancsak a foglalkozástól és nem a jármûvezetéstõl kell eltiltani azt a jármûvezetõt, aki foglalkozása szabályainak megszegésével követ el bûncselekményt, vagy a foglalkozásából adódó lehetõséget használja fel bûncselekmény elkövetésére (aki pl. az általa vezetett jármû rakományát fosztogatja stb.).

A jármûvezetéstõl eltiltás mellékbüntetés a büntetés kiszabásának a Btk. 37. §-ában meghatározott általános célját akként szolgálja, hogy a közlekedési bûncselekmény elkövetõjét idõlegesen vagy végleg megfosztja annak a törvényes lehetõségétõl, hogy jármûvezetõként részt vegyen a közlekedésben. Az egyéni és az általános megelõzésnek tehát olyan eszköze, amely megfelelõ érvényesülési keretben nemcsak az újabb közlekedési bûncselekmény, de bármilyen, a közlekedésre veszélyt jelentõ jármûvezetõi magatartás meggátolására is alkalmas.

A büntetés kiszabásának a Btk. 83. §-ában felsorolt elvei a jármûvezetéstõl eltiltás mellékbüntetés alkalmazásánál helyesen úgy érvényesülnek, ha a büntetésnek a közlekedés biztonsága védelmében kifejezõdõ sajátos célját akként szolgálják, hogy az az elkövetõkre nézve a büntetés célján túlmenõ joghátrányt ne okozzon.

A jármûvezetéstõl eltiltás alkalmazását a törvény nem teszi kötelezõvé, a bíróság értékelési körébe utalja az alkalmazás szükségességének az eldöntését.

Ezen értékelõ tevékenységnél - a taxativ felsorolás igénye nélkül - az alábbi szempontokat helyes figyelembe venni:

a) Indokolt a jármûvezetéstõl eltiltás, ha az elbírált közlekedési bûncselekmény elkövetési körülményeibõl vagy az elkövetõ személyiségébõl arra kell következtetni, hogy a közúti forgalomban való részvétele a közlekedés biztonságát, mások életét vagy testi épségét potenciálisan veszélyezteti.

Az ilyen következtetésre alapul szolgáló elkövetési körülmények: a szándékos veszélyeztetés, az alapvetõ vagy nagyobb mérvû veszély elhárítását szolgáló közlekedési szabályok (elsõbbség megadása, elõzés, kanyarodás stb.) semmibevételét jelzõ agresszív vezetés, vagy e szabályoknak tudatos és módjánál fogva durva megszegése.

Az elkövetõ személyének káros vonásaira, az eltiltásra okul szolgáló morális fogyatékosságára kell általában következtetni, ha az elkövetõ egész életvitelét a fegyelmezetlenség, a megbízhatatlanság, felelõtlenség, erõszakosság vagy önzés jellemzi. E körben hangsúlyt kap a korábbi büntetettség, különösen a közlekedési bûncselekmények elkövetése miatti elítélések, közlekedési szabálysértés miatti többszöri felelõsségrevonás, a korábbi szabályszegések természete, a cserbenhagyásban vagy a segítségnyújtás elmulasztásában jelentkezõ súlyos etikai fogyatékosság.

A gondatlan jellegû közlekedési bûncselekmények [Btk. 185. § (3) bekezdése, 187. §] eseteiben a mellékbüntetés alkalmazását indokolhatja a jármûvezetés szabályainak tudatos megszegése, az elkövetõ vezetési tapasztalatlansága, járatlansága, vezetési képességének olyan hiánya, amely õt a biztonságos jármûvezetésben jelentõsen korlátozza.

b) Nem indokolt viszont a jármûvezetéstõl eltiltás, ha a gondatlan jellegû vagy csekélyebb tárgyi súlyú bûncselekmény elkövetõjének elõélete, közlekedési viselkedése egyébként kedvezõ.

Általában nem indokolt az eltiltás alkalmazása akkor sem, ha a közlekedési bûncselekmény csak a KRESZ 3. §-nak c) pontja szerinti elõírások megszegésével valósul meg, és ha ez vagy az egyéb szabályszegés pillanatnyi figyelmetlenség, a közlekedési helyzet nem elég alapos értékelése folytán vagy olyan közlekedési helyzetben jön létre, amikor a veszélyhelyzet kialakulása kevéssé valószínû (gyér forgalom, lakott területen kívül, éjjel stb.). Hasonló megítélés indokolt, amikor a baleset elõidézésében az elkövetõn kívül esõ jelentõs közreható tényezõk is szerepeltek (a sértett vagy mások szabálytalan, figyelmetlen mozgása, félreérthetõ közúti jelzés, váratlan közlekedési nehézség, úttest-hiba, hirtelen vihar, esõ stb.).

Az elkövetett közlekedési bûncselekmény súlyosabb eredménye nem meghatározó tényezõ a jármûvezetéstõl eltiltás szükségességének az eldöntésénél, az eredmény az elkövetõ bûnösségének mértékétõl függetlenül nem értékelhetõ.

c) Az ittas jármûvezetés - mint a KRESZ 4. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt alapvetõ közlekedési elõfeltétel be nem tartása - a tapasztalat szerinti súlyos következményeinél és gyakoriságánál fogva a közlekedési bûncselekmények egyik legveszélyesebb formája.

Az ittasság - mérvétõl függõen - a jármûvezetõ figyelmét és reagáló képességét, a közlekedési helyzet helyes felmérését és a KRESZ-nek megfelelõ vezetési módszerek alkalmazását oly mértékben korlátozhatja, ami mint elkövetési körülmény önmagában is a jármûvezetéstõl eltiltás szükségességére nyújthat következtetési alapot.

Különösen indokolt az eltiltás, ha az ittasság mérve vagy annak az elkövetõre gyakorolt hatása súlyos fokú, ha ittas vezetés miatt az elkövetõt már korábban is felelelõsségre vonták, ha egyébként is rendszeresen italozó életmódot folytat, ha idült alkoholista, ha ittasan tömegszállító jármûvet vezet, vagy ha súlyosabb megítélésû balesetet okoz.

Amennyiben azonban az elkövetõ hosszabb ideje kifogástalanul vesz részt a közlekedésben, és általános életvitele rendszeres italozásra nem utal, úgy az ittas jármûvezetés esetén is a mellékbüntetés alkalmazása ellen szólhat az elkövetés alkalmi jellege, az alkoholos befolyásoltság enyhe foka.

Ugyancsak mellõzhetõ az eltiltás az olyan élethelyzetek megállapítása esetén is, amikor váratlan és méltányolható ok készteti az alkoholt fogyasztó személyt arra, hogy a törvényi tilalom ellenére jármûvet vezessen. Pl. sürgõs orvosi segítség kérése vagy nyújtása, egyéb szolgálati, esetleg családi kötelezettség teljesítésének kényszere.

II. A Btk. 59. §-ának (1) bekezdése szerint a jármûvezetéstõl eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart.

Annak ellenére, hogy a Btk. rendelkezései erre megfelelõ törvényi keretet biztosítanak, az eltiltás idõtartamát tekintve az ítélkezési gyakorlatban nem kívánt formális szemlélet észlelhetõ. Ezért az alábbiakra szükséges a figyelmet felhívni.

Végleges hatállyal az tiltható el, aki a jármûvezetésre alkalmatlan. Alkalmatlan az a közlekedési bûncselekményt elkövetõ, aki a jármû biztonságos vezetésére életkoránál, betegségénél vagy személyisége valamely tartós korlátozottságánál fogva képtelen.

Alkalmatlannak tekinthetõ az az elkövetõ is, akinél súlyos fokú és állandósult jellemhiba, kifogásolható életvezetési stílus észlelhetõ (idült alkoholizmus, korábbi ittas jármûvezetés miatti többszörös elítélés stb).

A határozott tartamú eltiltás szükségessége esetén a törvényben meghatározott 1-10 éves keretben nyílik lehetõség annak vizsgálatára, hogy az adott bûncselekmény és annak elkövetõje milyen mértékben veszélyes a közlekedés biztonságára, s ehhez képest az õ nevelése és másoknak a hasonló magatartástól való visszatartása érdekében milyen tartamú eltiltás látszik célravezetõnek. E körben is elsõsorban a bûncselekmény szándékos vagy gondatlan jellege, a gondatlan cselekményeknél a szabályszegés tudatos elkövetése, illetve az eredményhez való pszichikus viszony és az elkövetõ általános közlekedési magatartása lesz az irányadó.

Hosszabb idõtartamú eltiltás szükséges annál az elkövetõnél, aki ittasan súlyos eredményû balesetet okoz, különösen ha egyébként is italozó természetû; aki a mások életét, testi épségét bármi okból, de szándékosan veszélyezteti; ha a tudatos közlekedési szabályszegés kirívóan durva módon valósul meg; ha a korábban közlekedési bûncselekmény miatt elítélt azonos vagy hasonló vonásokat mutató újabb bûncselekményt követ el; ha korábban már alkalmaztak vele szemben jármûvezetéstõl eltiltást; ha az eltiltás tartama alatt vezet jármûvet; ha az elkövetõ személyiségében különösen felelõtlen, pl. a közlekedési bûncselekményhez segítségnyújtás elmulasztása vagy cserbenhagyás is társul.

Amennyiben a jármûvezetéstõl eltiltás alkalmazásának az elkövetõre nézve egzisztenciális jellegû kihatása is van, annak alapvetõen az eltiltás mértékének vagy körének a megállapításánál lehet jelentõséget tulajdonítani és csak kivételesen az eltiltás szükségességének az eldöntésénél. Ebben a körben a társadalmi érdekek feltárása és értékelése elengedhetetlenül szükséges.

III. A büntetés további differenciálására ad módot a Btk. 58. §-a (2) bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint a jármûvezetéstõl eltiltás meghatározott fajtájú jármûre is vonatkozhat.

E rendelkezés alapvetõ célja, hogy ne tiltassék el mindennemû jármû vezetésétõl az, aki csak bizonyos jármû vezetésével kapcsolatban jelent veszélyt a közlekedés biztonságára. Ehhez képest a bíróság az eltiltás érvényesülési körét korlátozhatja a közlekedés egyes ágazataira - vasúti, légi közúti, vízi jármûvekre - és ezeken belül az egyes jármûkategóriákra.

E törvényhely alkalmazása szempontjából két alapvetõ tényezõt kell figyelembe venni.

1. Az elkövetett bûncselekmény jellegét, tárgyi súlyát és az elkövetõ személyiségének feltárt jellemzõit együttesen értékelve elõször azt kell eldönteni, hogy az elkövetõ valóban csak meghatározott jármû vezetésével kapcsolatosan szegi-e meg a közlekedési elõírásokat, és van-e alap annak megállapítására, hogy az esetleges egyéb jármû vezetése közben szabályosan közlekedik.

A rendszeresen italozó vagy sorozatos, súlyos szabályszegõ magatartást tanúsító elkövetõnél nyilvánvalóan irreális annak feltételezése, hogy csupán bizonyos jármûvek vezetése esetén jelent potenciális veszélyt a közlekedésre.

Viszont indokolt lehet a jármûvezetéstõl eltiltás hatókörének korlátozása azoknál a hivatásos gépkocsivezetõknél, akik szolgálatukat kifogástalanul látják el, és pihenõ idejükben saját - más kategóriába tartozó - jármûvükkel követnek el közlekedési bûncselekményt. A gyakorlati tapasztalatok szerint ugyanis az esetek igen nagy számában a hivatásos jármûvezetõket munkájuk közben nemcsak a KRESZ elõírásai, de a rájuk bízott feladat hibátlan ellátásának igénye, a munkahelyi kötöttségek betartása, a hivatásukból folyó felelõsség is a közlekedési szabályok maradéktalan betartására készteti. Saját jármûveik vezetése közben azonban e késztetések hiányoznak, és könnyebben válnak szabályszegõvé. Helyes tehát a bírósági gyakorlatban egyre inkább érvényesülõ az a szemlélet, amely a hivatásos gépkocsivezetõk esetében különbséget tesz az eltiltás hatóköre tekintetében attól függõen is, hogy a bûncselekmény milyen jármû vezetése közben valósult meg.

Szükséges lehet a kategorizálás akkor is, ha a gépjármûvel közlekedési bûncselekményt elkövetõ pl. mezõgazdasági foglalkozását lassú jármû vagy állati erõvel vont jármû használatával képes ellátni.

Ugyanígy indokoltnak kell tekinteni az eltiltás korlátozását olyan jármûvek vezetõivel kapcsolatban is, akik az egyes közlekedési ágazatokhoz, illetve jármûkategóriákhoz tartozó jármû vezetésére vonatkozó speciális szabályokat megszegve követnek el bûncselekményt.

Mindenkor indokolt az eltiltás körének vizsgálata a segédmotoros kerékpárral elkövetett bûncselekmény esetén. Ilyenkor azt kell meggondolni, hogy a tömegénél, sebességénél fogva viszonylag kisebb veszélyû gépi meghajtású jármûvel okozott bûncselekmény miatt - a vezetõi jogosítvány terjedelmétõl függetlenül - elégséges-e csupán a segédmotoros kerékpár vezetésétõl való eltiltás. Amennyiben a bíróság e kérdést igenlõen dönti el, úgy az eltiltást kizárólag erre a fajtájú jármûre is korlátozhatja.

2. További általánosítható alapelv, hogy az eltiltott személy olyan jármûvet ne vezessen, amelyikkel a tilalmazott magatartást tanúsította és a bûncselekményt elkövette. Ellenkezõ esetben ugyanis a mellékbüntetés formális, az elítéltre tényleges hátrányt nem jelent, és ekként a büntetés céljának elérésére sem alkalmas. Aki tehergépkocsival vagy autóbusszal követ el olyan bûncselekményt, amely a mellékbüntetés kiszabását indokolja, azt úgy kell eltiltani, hogy e jármûveket ne vezethesse, és méltányossági szempontból sem korlátozható az eltiltás más jármûkategóriára.

Aki segédmotoros kerékpárral súlyosabb megítélésû bûncselekményt követ el, azt - függetlenül attól, hogy a jogosítványa milyen jármûkategóriára szól - „a jármûvezetéstõl” vagy „a közúti jármûvezetéstõl” kell eltiltani. Segédmotoros kerékpárt ugyanis bármely jármûkategóriára érvényes vezetõi engedéllyel vagy segédmotoros kerékpárra szóló vezetõi igazolvánnyal szabad vezetni.

Ugyanez a helyzet a lassú jármûvek vagy állati erõvel vont jármûvek vezetésétõl való eltiltás esetén is.

IV. A Btk. 88. §-a szerint a jármûvezetéstõl eltiltás alkalmazható fõbüntetés helyett önálló büntetésként, ha a bûncselekmény büntetési tétele háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb. Elvileg tehát a Btk. 184. §-ának (1) bekezdése szerinti közlekedés biztonsága elleni bûntett, a 185. §-ának (1) bekezdése szerinti vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetésének bûntette, a 186. §-ának (1) bekezdése szerinti közúti veszélyeztetés bûntette, a 187. §-ának (1) bekezdése szerinti közúti baleset gondatlan okozásának vétsége és a (2) bekezdés a) pontja szerinti vétsége, a 188. §-ának (1) bekezdése szerinti ittas jármûvezetés vétsége és a (2) bekezdés a) pontja szerinti bûntette, a 189. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jármûvezetés tiltott átengedésének vétsége és a (2) bekezdés a) pontja szerinti bûntette, valamint a 190. §-a szerinti cserbenhagyás vétsége tekintetében felmerülhet az önálló mellékbüntetés alkalmazása. A törvény azonban erre csak kivételes esetben ad lehetõséget, ha a bûncselekménynek mind tárgyi, mind alanyi oldala csekélyebb társadalomra veszélyességre utal, és a büntetés célja így is elérhetõ.

Az ítélkezési tapasztalatok szerint a bíróságok a kivételes alkalmazási lehetõséget megszorítóan értelmezik, és ezért a Btk.-nak ez az intézménye még az indokoltnál is ritkábban érvényesül.

A jármûvezetéstõl eltiltás önálló büntetésként általában akkor alkalmazható, amikor a mellékbüntetés alkalmazásának a feltételei és indokai fennállanának, de szabadságvesztés vagy más fõbüntetés kiszabása szükségtelen, pl. a személyi körülményekre tekintettel túlzott hátrányt jelentene, viszont a társadalom védelme az elkövetõnek mint jármûvezetõnek a közlekedésbõl való kivonását indokolja, amikor tehát arra lehet következtetni, hogy a jármûvezetéstõl eltiltás önmagában is hatásosan szolgálja a büntetéskiszabási célokat.

A jármûvezetéstõl eltiltás önálló büntetésként alkalmazásával megfelelõen érvényesíthetõ az a differenciálási követelmény, hogy a közlekedésben résztvevõk testi épsége, élete, biztonsága megfelelõ védelemben részesüljön, és a büntetésben kifejezõdõ joghátrány arányosan igazodjék az elkövetõ személyi körülményeihez.

Az alkalmazás feltételeinek a vizsgálatánál - az I. alatt kifejtetteken túlmenõen - tehát annak van jelentõsége, hogy a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendõ közlekedési bûncselekmények elkövetõivel szemben a jármûvezetéstõl eltiltás mint önálló büntetés alkalmazása szükséges és egyben elegendõ-e, illetve a megvalósított bûncselekmény jellegéhez és az elkövetõ személyi adottságaihoz képest ez tekinthetõ-e a legcélravezetõbb büntetésnek.

A jármûvezetéstõl eltiltás önálló büntetésként alkalmazása ugyancsak végleges hatályú vagy határozott ideig tartó lehet. Az eltiltás érvényesülési körét a bíróság a Btk. 58. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen, a közlekedés egyes ágazataira vagy egyes jármûkategóriára korlátozhatja.

(1983. V. 13.; Bírósági Határozatok 1983. évi 8. szám)

Törölt nick Creative Commons License 2006.12.17 0 0 315
igen emlékeim szerint is létezik az ún, kategória eltiltás.
Előzmény: Tralfamador Zog (311)
Törölt nick Creative Commons License 2006.12.17 0 0 314
A szabálysértési előadók képzettsége külön kategória, pl. magyar tanárral találkoztam aki nem is tudja melyik ajobb keze...Vagy jogsisa sincs. Jó esetben állmaigazgatásit végzett, de járműfizikáróll, bizonyítás természetéről mit sem hallott. de ismerek szuper előadókat is, igaz mindegyiknek van valami közlekedési múltja, tanulmánya.
Előzmény: Ironed (308)
Törölt nick Creative Commons License 2006.12.17 0 0 313
Ugyna iylen szabálysérétsi ügyem van: neki ment hátulról amásiknak, tuti, hogy nem tartott követési távolságot. És lényegtelen, hogy a másik oktalan hirtelen fékezése okozta a balesetet, mert akkor is meg kell tudni állni.
Előzmény: Modestinvs (307)
Törölt nick Creative Commons License 2006.12.17 0 0 312
Oké, oké de mi van amikor objektíve elvárjuk, hogy 50 km/h-nál felvegyük 14 méter KT-t?
És mivan este? Akkor mi a helyes, hogy ítéljem meg, hog y meddig látok el, és mekkora a fékutam? Niylván van egy ésszerű érték, ami felett egyértelműen elfogadhatatlan.

A kártérítésnél egyértelműnek tartom, hogy felelek az általam üzemeltetett járművl okozott káért, ezzel nincs is gond. de büntetőben már veszélyesebb, amikor egyszerűen csak megcsúszik az autó pl. álló helyzetben irányíthatatlanná válik, láttam iylet, alig ment 5-tel, meglódult és neki ment a havas jeges részen a villamosnak. i lett volna, ha megsérül valaki,a vak szerencse, mert erdményfelelősség is van, mondjuk, ha esetleg megállapítják ezen gumiszabállyal a felelősségét, mert aztán a sérülés mértékét és szövődményeit már alig vagy nem is tudja befolyásolni.
Előzmény: Tralfamador Zog (306)
Tralfamador Zog Creative Commons License 2006.12.17 0 0 311

nincs - ez már az előadó dolga. egy megkötés van: másra, mint amivel elkövethette, nem vonatkozhat. Vagy CSAK arra, vagy MINDENRE.

Büntetőjogban a LB BK 107 szól erről, a szabs. hatóság - ha ismeri - használja: pld: hogy a buszsofőr/tgk-vezető az állását ne veszítse el, ha hétvégén otthon piásan vezeti saját szgk-ját, gyakran (első alkalommal) csak "B"-től tiltják el.

Előzmény: Ironed (310)
Ironed Creative Commons License 2006.12.17 0 0 310
hát ez az ....HAT-...HET...szal megint csak mérlegelés...azt hittem ennek pontosítására van valami BM rendelet..pl.
Előzmény: Tralfamador Zog (309)
Tralfamador Zog Creative Commons License 2006.12.17 0 0 309
Szabs. tv.:

 

A járművezetéstől eltiltás

 

18. § (1) Ha a szabálysértést meghatározó jogszabály lehetővé teszi, a pénzbírság kiszabása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személy eltiltható a járművezetéstől, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el.

(2) A vezetői engedély visszaadása külön jogszabályban meghatározott feltétel teljesítésétől tehető függővé.

(3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott járműkategóriára és járműfajtára is vonatkozhat.

(4) A járművezetéstől eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama egy év.

19. § Az eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az eljárás alá vont személy vezetői engedélyét a jogsértő cselekménnyel összefüggésben elvették, illetve bevonták.

Előzmény: Ironed (308)
Ironed Creative Commons License 2006.12.17 0 0 308
Lehet.
Az a baj hogy ilyenkor már a bírói mérlegelés talajára tévedünk és tv-i hivatkozás nincs csak rímánkodsz h vegyék figyelembe az enyhítő körülményeket...
Uez van akkor amikor a mélyen tisztelt, középf. végzettséggel rendelkező szabs. előadó, akinek amúgy fogalma sincs a jogszabályi háttérről -kivéve a kivételt :-)- odavágja neked pl. az XX ezer forint büntetést + Y+1 hónap vezetéstől eltiltást mert a törvény megengedi...de gondolkodni nem tud...a kifogást, ha reáls érvek is vannak benne meg tovább nyomja a bíróságnak foglalkozzanak vele ők...Mérlegelés ugye, az van...
Azt nem is mondom h pl. a vezetéstől eltiltást függetlenül h milyen gépjárművel követted el a szabálysértést minden az engedélyedben szereplő vezethető járműre kiszabja....Érdekes ez is, én úgy tudom erre van vmi BM rendelet, h csak arra vehetik el amivel elkövetted...vagy tévedek?
Modestinvs Creative Commons License 2006.12.17 0 0 307
Akkor az általam részletesen ismert két ilyen ügyben az eljáró bíró az általános gyakorlattól eltérően ítélkezett - mert bizony elfogadta az a saját farkábó harapó érvelést, amely szerint a balesetet szenvedő vezető relatív gyorshajtását az bizonyítja, hogy balesetet szenvedett.
Előzmény: Tralfamador Zog (306)
Tralfamador Zog Creative Commons License 2006.12.17 0 0 306

nem szabad elfogadni!!!

 

Ha van csúszós úttest tábla, és/vagy ha a korábban megtett útszakaszon is voltak csúszós részek, akkor a bíróság már elfogadja a negligenciát, de egyébként nem.

Másfelől büntető ügyekben ilyen esetekben gyakori a próbára bocsátás - ha a szabálysértési hatóság marasztal, szép kifogást lehet írni, olyat, hogy a bírósági titkár figyelmeztetésre mérsékelje a szankciót.

Előzmény: Modestinvs (305)
Modestinvs Creative Commons License 2006.12.17 0 0 305

Igen... A "nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően megválasztott sebesség"... Az egy logikai abszurd. Gyakorlatilag felmenti a hatóságot a bizonyítási teher alól, elegendő rámutatnia magára az eseményre.

 

- A terhelt járművét nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelő sebességgel vezette választotta meg, és balesetett okozott.

- De én mindössze 30 km/órás sebességgel közlekedtem lakott területen kívül, amikor az addig csak nedves úton ráhajtottam a tükörjéggel borított hídra...

- Megcsúszott, nekiütközött a korlátnak?

- Igen.

- Akkor a jármű sebességét nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően választotta meg.

Pont.

Előzmény: Törölt nick (304)
Törölt nick Creative Commons License 2006.12.17 0 0 304
Jó példa családtagom esete, aki egy kismotorral egyszerűen elcsúszott az utat átszelő sínen, és eltörte a kezét. Természetesen baleseti helyszínelés és miegymás.
Semmi más nem volt, minden rendben vlt, a forgalom nem állt, a motor biztosítva, bukósiak volt, stb.
No aki tanult egy kis járműfiziká nagyon jól tudja milyen a gumi és az acél surlódási tényezője, ha az vizes. Nos ekkor akár lassan, akár gyorsan mész előfordulhat bármi.
Természetesen a fizika törvényei érvényesülnek, de azt befolyásolni, sőt még biztonsággal megjósolni sem tudod. Tőled független, objektív dolog. ezért is nevezzük veszélyes üzemnek. Nem egyen leírták ezt, hogy sokszor túloz aközlekedési büntetúőjog, az elvárhatóságot túldimenzionálja, a gondos emebr képe egy eszme szintjére jut. Mit ér a jog, ha nem társadalmi??? A jog nem kultúrát kell, hogy alkosson.
Ez az eleséses jó példa, mert iylen erővel, ha gyerekkromban elesek a biciklivel, attól még nem jött ki a rendőr, mert felhorzsoltam a lábam. Mert ez bárkivel előfordulhat. A görkorcsojával csinálod ezt, akkor meg végképp nem, mert az nem jármű.
Előzmény: Ironed (301)
Ironed Creative Commons License 2006.12.16 0 0 303
Nem lesz olcsó - de tárgyalhatunk. :) háháh igazi ügyvéd...;-)
Előzmény: Modestinvs (302)
Modestinvs Creative Commons License 2006.12.16 0 0 302

Külön kell választani a dolog magánjogi és büntetőjogi (vagy szabálysértési) aspektusát. Polgári jogi következmény - azaz kártérítési kötelezettség - természetesen nincs. A büntetőjogi (szabálysértési) normák azonban itt elsődlegesen nem a tulajdont, annak épségét védik, hanem a közlekedés biztonságát. Az pedig a közlekedési szabály megsértésével már sérült vagy legalábbis veszélybe került.

 

"...alkalmazlak..:-)"

Nem lesz olcsó - de tárgyalhatunk. :)

Előzmény: Ironed (301)
Ironed Creative Commons License 2006.12.16 0 0 301
háh..szívás, nem elég a baja annak aki összetörte magát még meg is büntetik...nincs olyan h önhiba vagy önmagában károkozót nem kell nüntetni...hmmm Mindenesetre kösz, Te mindenhol ott vagy...alkalmazlak..:-)
Előzmény: Modestinvs (300)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!