Közben fater megpakolta a tűzet elzárt minden radiátort . Kivéve amelyik rosszalkodik. Megkergette a rendszert most jónak tűnik. Jött ki rengeteg levegő.
Köszönöm szépen a segítséget. Az előbb nézegettem én is az egészet, s ha a cső rajta van az EPH-n, akkor az anódrúd is rajta kell hogy legyen, független attól, hogy a rögzítő csavar végére rá lett e téve a vezeték vagy sem. Mondjuk már rajta van, nagy baj nem lehet. Köszi még egyszer.
Radiátorokra vettem programozható termosztatikus fejeket, RA adapterrel sikerült is felrakni a radiátorokban levő Danfoss szelepekre... kivéve a padlásszobában levő két radiátort, mert ott a képen látható dolog fogadott a műanyag kupak letekerése után.
Ez micsoda, illetve milyen adapter kell rá ami M30x1,5-t csinál ebből? Az biztos, hogy ez nem Danfoss RA, se nem M30x1,5... Sajnos nem találtam a tolómérőt, de M30-nál kisebb. Nincs rajta gyártó, csak a képen látható négyzetben szív logó.
Sziasztok, különálló, 300literes melegvíz tárolónak van saját anódos védelme. Az anódrudat rá kell kötni vagy EPH hálózatra vagy sem? Eddig kb 50-50%-ban oszlik meg a vélemény a szakemberek között (kérdeztem villanyszerelőket, víz/gáz szerelőket is. A rézcsövek a kazánházban eleve rajta vannak az EPH-n. Szerintetek mi a jó megoldás itt?
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni, hogy a képen látható csapot milyen célszerszámmal lehet használni.?Radiant cirkó vízfeltoltoje lenne, a gyári leírás csak annyit közöl, hogy nyissunk rajta.
Egész biztos hogy nem lesz korrekt a leírásom, de remélem ennek ellenére tud valaki valamilyen tanácsot adni. Adott egy családi ház, aminek a fűtési rendszere eléggé kaotikusra sikerült, a többszörös bővítés miatt. A fő rendszer, tisztán padlófűtés, amelyhez eredetileg nem került beépítésre keverő tartály, egyszerűen a Karborobot kazán leszabályozásával állították elő a megfelelő hőmérsékletet. Ez a kazán kikerült a rendszerből, Pereko automata kazán került be, keverőszelepes megoldással. A még régebben a rendszerbe került egy Termo ÖV gázkazán, ami most került lecserélésre egy Hajdu HGk28 kondenzációs kazánra. A rendszer nyitott, mivel a zárttá tétel komoly átalakítást igényelt volna. A többszörös bővítés miatt, (plusz padló kör, padlástéri radiátor) több zónás a rendszer, külön szivattyúkkal, motoros szelepekkel, negatív nyomással. A szivattyúk a visszatérő ágban dolgoznak. A most beszerelt kondenzációs kazánnak, viszont saját szivattyúja van, az előremenő ágban. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a szelepek működtetésével, kikapcsolt külső szivattyúkkal, a kondenzációs kazán szivattyúja fogja forgatni a fűtővizet. Ám sajnos ez nem igazán sikerült, mivel a kazán automata szivattyúja, valamilyen oknál fogva leszabályozza a teljesítményét és nem keringeti át rendesen a rendszert. A rendszer teljes átépítését nem szeretném, mivel a vegyes tüzelésű automata kazánnal tökéletesen működik. A kérdésem az lenne, hogy egy hidrováltó megoldhatja ezt a problémát? Illetve hogy ha beépítésre kerül, akkor nem rontja a hatásfokot? Ha valaki szerelt már hasonló hidraulikus váltóval szerelt rendszer, akkor kérem ossza meg a tapasztalatait, mert én tartok az előremenő visszakeveredéséből lehetséges hatásfok romlástól.
Segítséget szeretnék kerni hőcserélő bekötéssel kapcsolatban. FÉG kn-2 hőcserélő ről volna szó. Van jelentősége annak, hogy a kazant melyik oldalara kötöm? Mármint spirál vagy köpeny oldalra kell? A radiátorokat ellenaramban szeretnem kotni. Bocsánat az ekezetek miatt, telefonról írtam.
ami most pedig a cső felé van, az 1/2-es belső menet, ide kell egy 1/2K-3/4K idom, ennek az egyik vége jó lenne ha kúpos lenne (nem a menet hanem egy belső élletörés), ez fog menni a radiátor felé.
Sziasztok, FÉG V4 utódját keresem. Vaillant atmomag 114 vagy 144-et nézegetem. Megfelelő valasztas lenne vagy tudtok mást ajánlani? Őrlángos, elemes vagy generatoros a jobb?
A másik vége is 1/2-es, csak belső. Oda lenne 1/2-1/2 végű toldóm, bár az egyik vége, a radiátor felé kúposnak kellene lennie.
A másik vége ami most a radiátor felé van az 1/2-es külső, oda kellene egy ilyen belső menettel,másik vége 3/4 külső.Holnap megnézem az Obiba,Praktikerbe, hátha van.
Az eredeti a te általad javasolt thermofej lett volna távérzékelővel, csak az picit drágább lett volna.A másik radiátoromra már az lesz.
Lehet visszarakom valahogy a régi sarkot, valami közbetéttel. Korábban a felső szeleppel volt bekorlátozva, kb 1/3-ig volt nyitva. A cél az lett volna, hogy amíg melegszik a rendszer, addig nagyobb legyen az áramlási keresztmetszet és így hamarabb melegedett volna a padló.
Mondjuk 60 fokos vízzel fűtök, elvileg max 50 fokosnak kellene lennie a visszatérőnek csak a biztonságra mennék,meg nem kellene méricskélni, állítgatni-kényelem.
Ha visszatennéd a torlót, azzal nem tudnál belőni egy olyan térfogatáramot, ami csinál egy 10-15°C-os delta T-t a radiátorban?
Amúgy egészségesebb lett volna(látom, nagyon sok helyed van :-P) egy padlófűtésre való termoszelepet beapplikálni, amin a víz hőfokát tudnád korlátozni.
Fasza. De akkor ha elfordítom 90 fokkal, akkor a radiátoron lévő belső menetes anya nem fog rámenni a szelep belső menetére, kell egy közdarab, csak akkor már nem fog elérni a cső.
ma beszereltem egy RTL szelepet a radiátor elmenőjébe.Azért kellett, mert (sajnos) innen tekerték a padlófűtést, és nem akartam hogy 50 foknál melegebb víz menjen bele, amíg viszont még felfűtési fázis van, több megy át rajta.
Namost, a szelep fotójából kiindulva a félcolos külső megy a radiátorba, a fél colos belső meg a csőhöz.Így felszerelve viszont a rajta lévő nyíl szerint jó az áramlás:
Kérdés 1: jó e egyáltalán így felszerelve.
Kérdés 2:ha nem, rövid ill. hosszú távon mi baj lehet.Megfordítani pár napig nem tudom,mert el kellett vágni a csőből, kell hozzá toldó.
A másik radiátoron ugyanez a szelep van. Nem tudom megállapítani, honnan jön pontosan a hang, a radiátoron hallani. Most sikerült úgy beállítani a szivattyút, hogy nem zavaró a hang, majd meglátjuk, jól fűtenek-e így. Köszi mindenkinek a segítséget.
Szia, köszönöm a tippet, kipróbáltam, ahogy írtad, kiengedtem egy csomó vizet a légtelenítőn, de nem változott a helyzet. Valószínűleg valami idom a ludas.
Emeletes ház, turbo kombi cirko az emeleten, nyomásmérő a lenti szinten egy törölköző szárító tetején. A cirko és a nyomásmérő közötti szintkülönbség kb 2-2.5m.
A hideg nyomást a piros jelzi, a meleg (65fokot jelez a cirko) nyomást a fekete.
a tanácsotokra lenne szükségem. Korábban volt a mosogató alatt egy tárolós vízmelegítőm, mert a ház másik felén van a kazán és messziről jön a melegvíz.
Most szeretnék egy átfolyós vízmelegítőt, elektromosat.
Vallillant miniVED-er nézegetek zárt rendszerűt. Vkinek van vmi tapasztalata melegvízhozam terén?
Illetve bekötésnél a hidegvízből kell egy “T” idommal bekötni. Mi van, ha én a melegvízre kötöm rá? Amíg a melegvíz a kazánból odaér melegít, utána meg már mindegy. Okoz vmilyen károsodást a készülékben? Vagy biztonsági szempontból kifogásolható ez a megoldás?
Azt jelenti, hogy 2 irány van azon a szivattyún amerre tudod tekerni a gombot. Az egyik fix I-II-III. a másik meg egy növekvő volumen tendenciát mutató koordináta rendszerjel áthúzva. Na oda tekerd.
Közben légtelenítettél is? :) Nyugodtan kitekerheted a radiátor végénél a légtelenítőt rendesen. Esetleg emeld is meg a radiátort egy picit ott! Nem feltétlen csak levegő fog jönni. Addig legyen nyitva amíg szörcsögve jön a víz mint a szódásüvegből!
Két ugyanolyan radiátor van fent, a másikkal semmi probléma. A torlószelepet próbáltam már állítani, nem segít. Amúgy is valami fura torlószelep van. Csavarhúzóval állítható, függőlegesen nyitva van, vizszintesen zárva, szóval nem lehet túl finoman állítani...
Egy Baxi Nuvola3 240 B40i kazánommal van a következő problémám: Nagyon magas a nyomás a melegvíz oldalon, használat után el kell zárnom a vízbetáplálást, mert ha megnyitom, és egyik házban lévő csap sincs nyitva akkor folyamatosan növekszik a rendszerben a nyomás, addig amíg a túlnyomásszabályzón elkezd ömleni belőle a víz. Ilyenkor melegvíz egyébként folyamatosan van. Mi romolhatott el benne? A differenciál nyomáskapcsoló? Valami nyomásszabályzó? Ha valaki tud segíteni azt előre is köszönöm!
Ha a gipszkarton fal mögött függőleges a cső, akkor teljesen mindegy milyen görbe. De ha vízszintesen gurba (gondolom 5 rétegű) akkor már van baj. Ha ott légyzsák keletkezik azt elég nehéz lesz kihajtanod. Próbáltad hogy minden radiátort elzársz, és úgy nyomatni, közben a radiátoron légteleníteni?
Nyáron a hőcserélőt savaztam, ezért mind a 2 rendszerből leengedtem a vizet, így természetesen visszatöltésnél bizonyos mennyiségű levegő került a rendszerbe. Most, hogy próbafűtést csinálok, igen csak érdekes hangot ad a kazán, a benne lévő levegőtől.
A következő a kérdés. A kazánom Beretta Cao 24 kW kombi.
Ez kilégteleníti majd magát? Mert a kazánba nem találtam légtelenítőt. A padlófűtésbe természetesen van, azt intézem.
A kazánba lévő levegőt, majd a radiátorok légtelenítésével tudom csak megoldani?
Szia. Első perctől ilyen, a szerelők nem problémáztak rajta. Megnézem a javasolt beállításokat, aztán ha nem jó, visszahívom őket, hogy nézzék meg. Köszi.
Manual szerint 3-as az alapbeállítás, szerintem nem állították át a szerelők. De majd úgyis kiderül, ha leveszem a burkolatot. Simán lehet, hogy valami idom miatt van ez a hang, de sajnos a falba nem tudok benézni. Hálózati vízzel nem tudok rácsatlakozni bontás nélkül.
A szivattyú átállítását amiatt gondoltam, hogy ha lassabban áramlik a víz, kisebb lenne a zaj.
Szia, megpróbáltam kinyomatni a levegőt. Egy pici jött belőle, de de továbbra is megvan az áramlási hang. Arra gondoltam, hogy megpróbálnám kisebb fordulatra kapcsolni a szivattyút, de nem tudom, hogy szabad-e. A ház tetőteres, fent 2 radiátor, lent 4 (plusz lent padlófűtés, hőcserélővel leválasztva, külön szivattyúval), 20-as 5 rétegű csövekkel. A kazán Bosch Condens 2300, beépített szivattyúval, ami (elvileg) 3-as fokozatra van állítva. Átkapcsolhatom 2-esre?
Visszacsapó profi módon sehol sincs, de a hálózati víz ráengedést sem szabályozza semmi, csak manuálisan nyitok fent a feltöltéshez, a biztonsági visszahűtő előtt sincs ilyen. Sajnos ezek szükségességéről már más szerelők tájékoztattak. Lehet, hogy dugulás, viszont amikor levettük a szivattyút és levegőt kapott megindult a víz. Ha levegő megreked ott remélem a lejtés megváltoztatása, vagy esetleg, ahogy írta más hozzászóló egy plusz légtelenítő megoldja. Csak az bosszant, hogy elvileg a szivattyúnak át kellene forgatnia és félek, hogy nem oldódik meg a probléma ezzel.
Köszi.Úgy döntöttem, először sima vízzel mosom át,meglátom mi van benne.Nem akarom az F3-al fellazítani a koszt, aztán meg a darabos cuccot beleengedni a hőcserélőbe.
Az eBus 2 darab drot nalam. Ha abbol az egyiket (elvileg mindegy melyiket megszakitom egy masik relevel pedig rovidre zarom a kazant, az mar okes akkor?
Nehez a felfogasom es erosen tanulasi fazisban vagyok. :) Na meg valtoerintkezos relet is csak sejtem milyen. Egy Wemos D1 Mini relay shieldjet tudom vezerelni, abbol viszont tobbet is, a programozas konnyebben megy, no meg ilyen relekbol van boven itthon. Szoval egy relevel levalasztom a buszos termosztat egyik labat, a masikkal pedig rovidre zarom a kazannal a csatlakozot. Ha jol ertelek.
Van itt aki ismeri az eBUS lelkvilagat? Ha egy termosztat/kazan eBUS es ON OFF képes, vajon keverheto a ketto? A csatlakozo ugyanaz. Ha atkonfiguralom a termosztatot, megy eBUS modban, es megy simaban is. De en azt szeretnem, hogy egy masik termosztattal bele tudjak pofatlankodni, felulirva az eBUSos vezerlest. Jol ertem, hogy kinyirni nem tudom a termosztatot? Elvegre on off modban siman rovidre zarja o is ugyanazokat a kimeneteit...
Sziasztok! Van egy kis gondunk, amihez segítséget kérnék (amellett, hogy a kivitelező tojik ránk). Fűtésfelújítás után a kondenzációs kazán teszi szépen a dolgát, viszont a vegyes tüzelésű kazánnál nem fordul át a víz. Majdnem robbanás lett a vége, mikor ezzel szembesültünk. A pirosan jelzett szakaszon valószínűleg a levegő egyszerűen megreked és nem megy át (csak ott nem meleg a cső, ha fűtünk gázzal). Ha levesszük a szivattyút, felette elzárjuk a víz szépen kibugyog a szivattyú alatt. Ez fordítva is igaz, tehát dugulás kizárva. A szivattyú nincs eldugulva és működik, de nem veszi fel onnan a vizet gondolom a vákum miatt. Ha a szivattyú alatt elzárjuk és oldalt bármelyik szelepet kinyitjuk csak azon a rövid szakaszon lévő víz (a levegős rész és az elzáró között) eltávozik. Mi a megoldás? Vágjuk szét a csövet és adjunk neki magasabb szöget? Még annyit tennék hozzá, hogy fent 2 automata légtelenítő van a legmagasabb pontú radiátoroknál, a gázkazán mellett is van egy, ahol a csövek a legmagasabb ponton vannak, elvileg a készülék is automatán légtelenít. A radiátorokban egy pici buborék sincs, de még is ez van.
Sikerült a gáz szelepet kiszerelnem, valóban Honeywell ahogy Patakata is írta.
A problémás részt (ezt kell lenyomni. hogy az őrláng kapjon gázt) kitisztítottam, gyönyörűen működik, most már csak az a baj, hogy nem tartja meg az őrlángot. Mindent visszaraktam a helyére, mI lehet a probléma oka?
A szerkezet minden eleme rendben volt nem láttam hibát benne, ez a piros téglalap által határolt rész.
Itt jön a további kérdésem, hogy mivel az őrlángot nem tartja azt sem tudom kipróbálni, hogy a kazánt begyújtja-e az őrlángról?
Ezt, hogy tudnám ellenőrizni, a zöld téglalap által határolt résznek ebben van-e szerepe, mert azt külön lehetne venni, hozzá, illetve egyáltalán annak működését, hogy tudom ellenőrizni.
Még egy észrevételem volt, a szelep alján megy be az őrláng által hevített hőelem, ez elromolhat-e?
Illetve honnan tudom hogy jól raktam-e vissza, ennek működését nem nagyon tudom.
A "drót" végén volt egy kis fém kupak az lejött, bár visszaraktam és úgy csavartam be a helyére de nem vagyok biztos, hogy ott is maradt ennek mi a szerepe?
Termosztát ügyében kérnék segítséget. Van egy ÉTI 25-ös gázkazánom nyitott rendszerrel, padláson a tágulási tartállyal. Még a régi tagos öntöttvas radiátorok vannak bent. A kérdésem az lenne, hogy ehhez a rendszerhez Siemens REV 24-et vagy egy Computherm Q7-es ajánlanátok inkább? Válaszokat előre is köszönöm.
Sziasztok, FÉG V4 utódját keresem. Vaillant atmomag 114 vagy 144-et nézegetem. Megfelelő valasztas lenne vagy tudtok mást ajánlani? Elemes vagy generatoros a jobb?
le kell kötni az előremenőt meg a visszatérőt az elosztóról, meg veszek hozzá olyan csőcsatlakozót amire rámegy a slag.Utána a visszatérőre rákötöm a mosogatótól a vizet, az előremenőt meg mehet a lefolyóba.Bár elég macerás így nekem, egyszerűbb lenne ha a kazán töltőjéről mehetne.
Gondolom nem az a baj ha marad benne egy kis F3(mert úgyis elég híg lesz ha 5x feltöltöm-leeresztem), hanem a feloldott dzsuvát kellene jól kinyomni.
Ha találok olyan gombot ami számomra sokkal értelmesebben van felfestve, mint amit a zanussiék rápingáltak, akkor ki lehet csereberélgetni? Vagy marad az alkoholos filctollal való upgrade? Hihetetlen mennyire töketlenek tervezik ezeket.
A thermoelem jó. A gombot ugye lehet forgatni, és 2 fokozatban benyomni. Első fokozatban menne a gáz, de nem tud fixen menni, mert még egy fokkal beljebb kell nyomni a gombot. A thermoelemes átmelegítés után ez a szegmens rögzül. (Pontosan ugyan úgy működik mint a mágneskapcsolós motorvédő) Ha innen elzárom a gázt majd csak simán visszafordítom és rászikráztatok, akkor azonnal visszagyullad és ég. Ha viszont elzárom, és várok, kb 10 mp múlva kattan egyet, gondolom a thermoelem ekkor old ki (visszahűl) és a sima elfordítás után már nem gyullad meg "magától" a szikráztatóra. Na a piszok kutyaság ott van elásva, hogy nem mindegy ki nyomja... Aki 130 kilós nekitehénkedik, aki meg csak 60 kilós az tapogatja. A 130 kilósnak tökéletesen működik, a 60 kilósnak nem. Ha a 60 kilós egy kicsit bepipul és "megrúgja" a gombot, vagy "rápumpál", mint régen, akkor neki is azonnal működik. Ha csak tartja-tartja napestig akkor sohase marad úgy. A benyomott és a még jobban benyomott állapot közötti különbség nem igazán látszik. Női szemmel semennyire. Na ilyenkor mi a teendő? Érzésem szerint a csap a rossz, mechanikai hibára gyanakszom. A legtöbbször használt helyen csinálja ezt, a többi tökéletesen működik. Mora egyébként, de a pontos számát nem tudom.
Az lenne a legjobb, ha a visszatérőn töltenél, elöremenőn pedig csatornára mosatnál.(akár egy radiátor leszerelésével, előrén biztonsági szelep helyén stb)
Sziasztok, van a tetőtérben egy radiátorom, aminek elég hangos áramlási zaja van. Olyan, mintha levegős lenne, de nem jön belőle levegő. Arra tippelek, hogy a (gipszkarton) falban nem egyenes a cső, és abban van megrekedve a levegő. Lehet emiatt hangos a radiátor? Ha tényleg ez lenne az oka, hogyan lehetne onnan kiszedni a levegőt bontás nélkül?
mivel nemrég kapott új hőcserélőt a kazánom,ezért gondoltam kezelem a vizet.Először ugye F3-al kellene járatni,majd kimosni belőle.Az eladó azt mondta,hogy géppel kellene utána átmosni,mert ha csak leengedem-feltöltöm-leengedem-feltöltöm az nem elég.Utána menne bele az F1 protector.
Tényleg nem elég ha jól átöblítem?Ha felnyomom a rendszer 2 barra és a radiátor leeresztőknél hirtelen kiengedm,az nem hozza ki az iszap nagy részét?
Eddig úgy tudtam, hogy a puffertartály gyakorlatilag egy hőcserélő kettő vagy több egymástól független körrel. Vegyes tüzeléses fűtésünk kisebb átalakításon esett át. Kapott egy Esbe szelepet a kazán védelmére és pár radiátor lett cserélve. Feltöltés viszont csak a kazán körén keresztül történt, és mindenhova került víz. Ez jó így? Nekem úgy tűnik, hogy az 1m3 tartály teljes mennyiségét kell felfűteni ahhoz, hogy fűtésünk legyen. Ha ez igaz, akkor viszont értelmetlen a puffertartály. Tévedek, vagy valóban így van?
Köszönöm mindenkinek! Tehát ez egy thermoelem, azaz villanyt-ellenállást lehet mérni, a lángban ázó végét pedig időnként le kell smirglizni. (azzal nincs gond, szépen benne van) Nevét nem tudom, ha majd előttem lesz megnézem.
Milyen fajta az a gáztűzhely ? Csak azért mert nekem volt egy salgótarjáni márka, most nem tudom a nevét.
Nos a lényeg, hogy idővel minden ilyen védelem amortizálódik, a termoelem' berántási ' ideje az új kb. 3 -4 másodperc egyre nő a végén már nem is indul a láng, ill. indulna, de ki az aki 20 -30 másodpercig nyomva tartaná ?
A javításról. Elvileg lehet csak általában annyira összevannak égve/sülve ezek a tűzhelyek, hogy nincs az a szerelő aki vállalná a több órás macerás munkát.
A salgótarjáni tűzhelyem kb. 20 év után jutott erre a sorsra.- A sütőt lehetett javítani az égőket nem. Maradt a 'kitámasztás' ill. a tűzhely csere.
Kitámasztás ?
Még mielőtt szó érné a ház elejét. A kezdetekben ilyen égésbiztosítás bizony nem volt. A 80 -as évektől terjed el nálunk.
A jelenlegi elektrolux tűzhelyen viszont majd mindent tud.
Ha a gáztűzhelyen a legkisebb égőfej nem akar égve maradni, annak mi lehet a jellemző oka? Az összes többi tökéletesen működik. Azonnal el lehet engedni a gombot. De a kicsin nem.
Írtam, nálunk egyszerű a helyzet, 70nm-es kis ház, egy 12kW-os beltéri pelletkályha van, mindent vezérel, nem kellenek ilyen trükkök. De egy vegyeskazánba szerelt pelletfej nyilván más tészta.
Most nem találom, de láttam már a neten olyan komplett elektronikát, amihez hőmérséklet meg egyéb szenzorok tartoznak, behordócsiga- és szivattyúvezérlést is tud, tehát kompletten vezérli az egész rendszert.
Teljesen jogos az észrevételed. Okos pellet erről szól, minden levezérlünk.
És egyetértek, kátrány - pellet ez 2 egymástól idegen kifejezés kell legyen.
Nálam elsősorban a cél, annak a szinuszhullámnak a lapítása lenne, ami a rendszerben (kazánban) áramló víz hőkilengéseit ábrázolja. Most elég nagy a tető és alj közti különbség (20-55/60). Magyarul a kazánnak el kell viselnie az elején a jóval 40 alatti értékeket is (a visszatérő ágon).
S akárhogy nézem ez nem jó 1) fűtési hatékonyságban/költségben 2) a benti összetevők elhasználódásában (kátrány, vagy épp egy belső lemez ha pattan, az a hirtelen hőkülönbség hatása -> gyorsabban avul)
Láthatóan van valamennyi kátrány bent, de ezt elfogadom.
Elsősorban 1) miatt próbálkoznék. Kicsit optimalizálni a rendszert.
Mennyi nyerhető ezzel? 5%? 10%? 30%? (mondjuk ennyivel gyorsabban fűtjük fel a lakást, ennyivel kevesebb a nagy visszahűlés)
Nem tudom, milyen vezérlése van annak a kazánnak, a mi kályhánk vezérlése kompletten kezeli az egész rendszert, szépen, szakaszosan engedi be a visszatérőt és a teljesítményt is állítja, így nem kell visszatérős-kevergetős módszer.
Egyébként nagyon jól működik, tényleg a radiátorok adják le a hőt, "ha csak kicsit kell fűteni", akkor a visszatérő fel sem melegszik, amikor már kikapcsol a kályha. De pont ezért írtam, hogy egy kifejezetten pelletégetésre tervezett tüzelőberendezésnél a kondenzáció és kátrányosodás, mint olyan, nemigen létezik.
Az átalakítás alatt lévő családi házunknál földmunka miatt meg lett szüntetve a korábbi csatorna rákötés és most egy új nyomvonalon szeretnék rácsatlakozni a szennyvízhálózatra.
Mivel domboldalban van a ház, a házból kilépő ág kb 2 méterrel magasabban van, mint az utca szintje, a rácsatlakozás pedig kb 9 méterre. Az utcaszinttől van egy 5 méteres sík szakasz, majd egy 2 méteres támfal.
Ki hogyan oldaná meg, hogy a fennmaradó 4 méteren olyan esése legyen a kgem csőnek az utca szintjéig, ami nem okoz későbbiekben problémát?
A megoldás talán az észrevételedre, ill miért nem működhet: #1nél nem létezik 2 kör, csak #2nél! (#1nél a nagyobbik kör csonka, amit az általad lesatírozott ág tesz teljes körré!)
Ezesetben ha beáll a visszatérő (kék) a kazánvédőig, mert az lezárja azt az ágat, az előremenő (piros) ág hova tudna kimozogni? Szivattyúk próbálnák mozgatni, de hova menne mindez az ábra szerint? Tolná ki előbb utóbb a kéket, a visszatérőt a kazán felé, de ott lezárt. Erre szolgálna megoldásként a #2.
Amit meséltem, hogy az elején a padlóból, vagy a teljes rendszerből visszatérő mondjuk 30 fok alatti, s nem egy percig az. Ergo nincs sehol ami rákeverne, s képes lenne a kazánhoz visszafelé közelítve 40-50 körülre állítani a visszatérőt.
Csak egy kérdés: ha pelletkazán, akkor a vezérlés nem szabályozza a szivattyút is? Mert akkor úgy keringeti a vizet, hogy ne sokkolja a kazánt. Nekünk ugyan nem kazánunk, hanem egy kisebb pelletkályhánk van, ott a vezérlés működteti a szivattyút is, ki-be kapcsolgatja.
Nem járnál jobban egy komplett pelletes vezérlőelektronikával?
A rendszer többi részét (osztógyűjtők radiátornál, padló előtt meg csőtermosztát, termofej, szivattyú, osztógyűjtők) nem rajzoltam, csak a kérdéses kazánközeli részeket.
Tehát jogos a kérdésed, de szerencsére a padlóba max 40-45C megy. :)
Az elmaradt korábban, hogy a "kis kör" az ábrán a kazánon kívüli rész kb 2 méter lehet összesen, s nem több (+ a kazánban a folytatása, amitől zárt lesz a rendszer). Mivel járhat ez a "rövidség" a tervezett rendszer szempontjából? Én jelenleg nem látok benne problémát.
Jelen fűtési rendszerben gondolkodok egy kazánvédő berakásán. (pelletkazán, 50Cos ESBE VTC511)
Az elsődleges cél a kazán érő sokkok (a visszatérő ág az elején 20 fokról indul, ami "leforrázza" a már bemelegedett kazánt, felesleges plusz ráfűtést igényel + kátrány)
#0
A jelen rendszer (sima T idomokkal megoldott, nincs benne védő, keverő, stb, ami okos módon szabályozna):
1) Számomra kérdéses, hogy elég-e #1, magyarul mi van a felfűtési fázis elején, amikor a visszatérőben még jóval 50C (kazánvédő ebből keverne az előremenő ágból jövőhöz) alatt van, mondjuk 20-25-30-40-... C, a legelején a visszatérő ág lezárt a kazánvédőben. Akkor konkrétan ott a keringés megállt, lefogva a teljes padló és radiátor köröket?
Vagy lehet ez is jó megoldás? De hogyan?
2) Talán a #2 lenne a megoldás a problémámra, de több módosítást igényel mint #1, jobban bolygatjuk a rendszert. Vélemény erről?
3) Kialakításra került #2-ben 2 új kör
- a kazánvédőig tartó, kazánhoz legközelebbi T idommal
- illetve a nagyobb kör a másik 2 T idommal amik most lettek betéve.
A hozzáértő ismerős problémája az volt, hogy a kazánvédős kör túl kicsi, alig jön ki a kazánból, máris megy vissza a víz az elején (mivel a visszatérő 90-100%-ban zárt még ekkor), s így nem hatékony. Nekem ez az érvelés nem áll össze. Miért? Mi lehet a gond?
S végül, alapvetően mi lehet a gond az elképzeléssel? (pellet kazánhoz kazánvédő berakása, a linkelt videó szépen leírja a jelenlegi rendszerem "kazánt érő sokk" problémáját.
Bónusz +1: a videóban (s az ESBE képeken is) +1 szivattyú van jelölve a kazán és a védő között, a visszatérőn, mely húzza befelé a vizet. Én nem tervezek, mivel a kazánban, habár az előremenőn van 1 szivattyú, mely biztosítja az áramlást. Megfelelő lehet a jelen benti szivattyúm ezen módosításokhoz (s a videós szivattyú kiváltásához)? Jó helyen van ő ahhoz?
Technikailag csinálhatod ötrétegűvel falon kívül, csak szarul néz ki.
Nálam a garázsban van így csinálva, még csak nem is a fal mentén, hanem a plafonon toronyiránt kötve.
Ott pont nem érdekel senki hogy hogy néz ki, de lakásban nagyon gáz.
Még ha tökéletesen egyenes a cső (sosem az) az idomok akkor se lesznek szépek, se lefesteni nem lehet, se semmit kezdeni vele.
Először falon kívül akartam én is, ezért lerajzoltam mindent aprólékosan az utolsó idomig és bilincsig, aztán kiszámoltam ötrétegűre, rézre, stellpressre, ppr-re, hogy pontosan melyik mibe kerül.
Ezt javaslom neked is.
Hiába kerül 10x annyiba az ötrétegű idom és kétszer annyiba a cső, mint a ppr, mivel az ötrétegű hajlítható, ezért nem kell se könyök, se etázs, így végül nálam az jött ki legolcsóbbra.
Ha beleszámoltam volna a vésést, faljavítást, festést, álmenyezetet akkor nyert volna a ppr falon kívül, de mindenképp kellett festeni, és gipszkartonozni így nem számított.
A steelpress 5x, a réz 10x annyiba kerül mint a ppr.
Kinézetben ugyanez a sorrend csak fordítva: a réz néz ki a legjobban akár festve akár nyersen.
A stelpress lefesve egész jó, olyan mint a réz, csak az idomok nem olyan karcsúak.
A ppr-t (tudtommal) nem lehet festeni de világoszürkés-bézs színe van, ha nem üt el a fal színétől akkor nem csúnya, bár nem is szép, és ez a legvastagabb mind közül, meg szerintem sűrűbben kell bilincselni a vízszintes részeken, mert lehajlik.
Én végül megrágtam mindent, és a lakótérben bevéstem a falba, eldugtam elmenyezetben, a garázsban meg egyszerűen csak felszórtam a plafonra az ötrétegűt.
Gázkazánt is be lehet ötrétegűvel kötni, de vegyest nem, és nem találtam embert aki meghegesztené a hagyományos acélcsövet, úgyhogy nekem az a rész a pufferig steelpress lett.
Nem tudom mekkora a rendszered, de ha jól lett betervezve a tágulási tartály mérete, akkor nem lesz gond. Ha esetleg a nyomás üzemi hőmérsékleten nyitja a bizti szelepet, akkor a tágulásit ki kell cserélni egy nagyobbra! Ezt az első fűtés alkalmával figyeld meg! 3bár a max! A bizti szelepet is 3 bárosra cserélném ha nem akkora.
Ha új rendszer lesz, akkor kazánkörnyezet, pincerész rézcső!
Falban, padlóban mehet az 5rétegű, falon kivül réz cső. 5rétegűt osztóról inkább, hogy szakadásmentes legyen a cső, tehát nem használunk idomot! A réz örök élet, meg egy nap. 5rétegűt kazánkörnyezetre semmiképp nem ajánlanám, rengeteg idom egyrészt horror lenne, másrészt a szűkületek miatt nem megfelelő. Ha jelen pillanatban nyitott a rendszer, akkor egyenlőre felejtős a rézcső, mert megesz mindent ami vasból/acélból van, és elég hamar! Zárt rendszerben ez a probléma nem áll fent. Rézcsőt csak gumis bilincsel rakunk!
Jövőre tervezném hogy a nyitott rendszert átalakítatnám zárt rendszerűvé új csövekkel, osztó-gyűjtővel vagy zónaszelepekkel. Ehhez gyűjtöm az információkat hogy mivel volna érdemes a csövezést csinálni.
Nincs ellenvetésem az ötrétegű csővel kapcsoaltban a látható részeknél csak kérdés hogy mennyire ildomos azzal csinálni.
Gondolom akár réz akár ötrégetű lesz, ígyisúgyis bilincsezni kell a csöveket mert ezek már nem "önhordók" mint a régi acélcsövek.
Ki lehet a tekercses ötrétegű csövet úgy egyenesíteni mondjuk 3 méter hosszon hogy ne legyen girbe-gurba? Mert az nem igazán esztétikus. Tudom hogy el lehet takarni de az megint máskérdés.
ÉTI Termotéka 35 gázkazánhoz keresek komplett mágnes szelepet, az indító gomb amit nyomva kell tartani az őrláng begyújtásakor romlott el, nem tartja a gázt, az őrláng elalszik egyből ha elengedem. Ebben az esetben komplett csere kell, vagy szerelhető ez a rész?
Fűtéscsövet, olyan helyen ahol falon kívül fut, mivel szokták manapság készíteni? Ötrétegű csővel? Vagy rézcső a falon kívül, ahol meg nem látszik (pince) ott ötrétegűvel?
Akkor tud működni a többzónás termosztát, ha a fűtésed is körökre (zónákra) van osztva. Pl.kétszintes házon az emelet és a földszint két külön kör, saját termosztáttal.
Ehhez az kell, hogy a két kör egymástól függetlenül tudjon menni, vagy motoros szelepek, vagy termoelektromos szelepmozgatók az osztón, vagy körönént külön szivattyú ... A lényeg hogy a két lakrész egymástól eltérő hőmérsékleten tud üzemelni, illetve nem fordulhat elő, hogy ahol a termosztát van ott jó a hőfok, a másik emeleten viszont több fokkal hidegebb vagy melegebb van.
A termofej a radiátorokon egy más történet, az a zónán belül az egyes helyiségek túlfűtését akadályozza meg.
Tipikusan a termosztát bekerül a leghidegebb északi szobába, de ha a déli szobát kifűti a téli napsütés akkor oda nem kell fűtés, függetlenül attól hogy a többi szobának viszont igen.
Erre a bekötésre flexi megoldással a Gebo 3/4-es csöve megfelelő, de ha lehet, én inkább fix merev csővel kötöm.
Mi a cső anyaga amihez a flexi csatlakozik? Mert ha réz akkor 22-essel kösd.
A másik dolog, hogy nem biztos hogy kell neked a cirkó max teljesítménye. Ha a kazán a cső csere után is ki be kapcsolgat, akkor visszább kell venni a teljesítményét. Amúgy is karbantartási időszak van, hívjál ki egy gázkészülék szerelőt ellenőriztetni!
A kazán a pincében van, 1,3-at mutat, az osztó a földszinten a mennyezet alatt fél méterrel, analóg mérővel ebben a magasságban 0,75 bar. Innen még megy fel 6 kör a tetőtérbe, de ott már nincs toldás, egész darab csövek vannak az osztó-gyűjtő között.
Ha nem hosszú az a flexi cső akkor elvileg nem probléma. A vékony keresztmetszeten megnő a víz sebessége ( így az ellenállása is ) de ha bírja a szivattyú, akkor nincs jelentősége.
Egy Westen Quasar D 24 F kombi gázkazán fűtési köre flexibilis csővel van bekötve... A kazán felőli csatlakozók, előremenő és a visszatérő ág is 3/4 csatlakozású. A cső másik felén lévő csapok szintén 3/4-esek. A flexi cső belső átmérője csak 9mm. Véleményem szerint ez elég kevés. Nektek mi a tapasztalatotok?
A radiátorok lassan melegszenek, kazán mintha ki be kapcsolgatna. A lángot jelző led is ki, be kapcsolodik. Elképzelhető, hogy a kazán nem tudja leadni a hőt a szűk keresztmetszet miatt? Vagy ez így természetes? Nem ismerem a fali cirkókat.
Kazánok fűtési körének a bekötését vastagabb átmérőjű csővel javasolják(16-19mm).
Nektek mi a véleményetek? Érdemes lenne a csövet cserélni? Vagy a vékony csövön is le tudja adni a cirkó a max teljesítményét?
Van egy fura problémám, hátha valakinek van tippje. Télen fűtési szezonban a 12-es osztó hátulja felől visszafelé szép lassan elkezdenek fellevegősödni a körök, kb. 2-3 hetente légteleníteni kell.
(a többi kört ilyenkor elzárom, és max szivattyúval kihajtom ezekből a levegőt) Fűtés előremenő 30-35c, szóval nem olvasztja le róla a csöveket. Viszont! Nyáron, mennyezethűtésnél ugyan ez az osztó nem levegősödik semmit, 2 hónap alatt sem. (ilyenkor az előremenő 20-22c) Van valakinek tippje, mi lehet a gond?
Szerintetek egy Hajdu Aquastic AQ100 vagy AQ120 Erp elektromos tárolós vízmelegítő beépítésekor kell valamilyen plusz szerelvényeket is beépíteni a meleg víztároló és a fali bekötő vízcsatlakozások közé? Vagy a bojler közvetlenül beköthető flex vezetékekkel a fali korongokhoz?
Meg kell védenem a panelt hőszigetelési szempontból is, mert ha tényleg olyan rossz lenne a panelházak hőszigetelése, akkor egy ilyen 4 tagos aluradiátor nem tudná gatyarohasztóra befűteni télen a 10 négyzetméteres szobát (cső sincs olyan sok, balra és felfelé kb. 2 méter, balra és lefelé pedig kb. 1 méter cső megy, ez a mennyiség regiszterfűtésnek eléggé kevés).
Azt se lehet mondani, hogy "persze, mert körbefűtik a szobát a többi lakással", mert ez a szoba pontosan a panelház sarkában van, két oldalról az 1980-as évek elején készült panel a puszta levegőre néz.
A panellal inkább nyáron van gond, ha a nagy panel elemek a napsütés hatására felmelegszenek, akkor éjjel is ontják magukból a hőséget.
Nem változott ezen kívül semmi.
Számomra (mérnök szemmel) nem a fölé hajolgatás lenne az összehasonlítás alapja hanem a méretezési táblázatok összehasonlítása, az megmutatná milyen különbség van közöttük.
Na majd ha lesz energiám keresek táblázatot azonos méret esetén mindkettőre és megírom.
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni. COMPUTHERM Q7 RF szobatermosztátunk "HI" jelzést ír ki. Mi lehet a gond? Se a gépkönyvébe, se a neten nem találtam róla semmit.
Hát akkor valamit változtattál. Vagy méretben, vagy az előremenő lett melegebb... de valami nem kerek.
Annyira egyszerű egyébként... Egy DK lemezes radiátor fölé hajolsz és ömlik belőle fölfele a meleg, ha megy. Egy ilyen radal fölé hajolsz és alig érzel valamit, mert nincs akkora konvekció, mit a másiknál... Ezért írtam ha a DK radiátort letakarod, az is fűt attól még... Na kb úgy fűt a radal is.
Azért Peti, mert a panel az más. Ott ha tökig elzártad a radiátort is ki kellett nyitni az ablakot, mert maga a cső is bőven elég volt ami kifűti a szobát a nem ritka 80-90 fokos vízzel ;-) Én családi házban nőttem fel, és ott emlékszem, hogy szart se ért. Ahogy le lett cserélve DK lemezre egyből meleg volt a szobában, pedig az előremenő nem változott, és mindkét radiátor felülete meleg volt, de a lemez jobban fűtött.
Segítséget kérnék. Olyan gondom van, hogy egy oldalt bekötéses herz szelepes padló kiállást kellene szükség szerint tizen centivel odébb helyeznem. De betont vésni nem szeretnék. Nézegetem ezeket a roppantó gyűrűs megoldásokat az elég szimpatikusnak, és egyserűnek tűnnek. Kinek volt már hasonló problémája és mivel hogyan oldotta meg, ami azért a lehetőségekhez képest kulturált is maradt. Ha minden kötél szakad akkor akár forraszthatom is, de mert van ötrétegű csövem 16-s gondoltam azzal megoldani. Rezet meg venni kéne. Viszont olyan idomot nem találok, ami 15-s rézről fordítana 16-s ötrétegűre csak kettős kötéssel. Illetve egyáltalán a réz+ az ötrétegű nem bántja egymást, vagy az egész rendszert? Köszönöm a segítséget.
Ennek ellenére csatlakozom a "védjük meg a radal radiátorok becsületét" nevű mozgalomhoz. Olyan panelba nôttem fel, ahol ilyen fűtőtestek voltak....sose éreztem, hogy csak félig fűti ki a szobámat.
Ha bármilyen legkisebb probléma van az ajtóval, vagy bármilyen változtatást eszközölnek (készülékcsere, béléscsövezés, átépítés, stb.) akkor már csak a minősítéssel rendelkező szerkezeti elemek (Rozsdamentes Kéményajtó) építhetők be. A következő évben a kéményseprő ezt ellenőrizni fogja.”
Ennek a felét kb ha leadja, mert egy rossz kialakítású. Ezért írtam hogy szar. Hagyd már ez a kinézetet! Mit rugózol rajta?
Mi van homokos vagy, hogy állandóan velem foglalkozol? Írd meg a véleményed, (de ne rólam) javaslatod, én is megírom az enyémet, és majd eldönti mit választ. Ne személyeskedj és ne velem foglalkozz, mert kezdem unni.
Segítsetek kicsit.
Gáz press idom préseléshez kizárólag az m-es pofa jó? Hallottam arról is,hogy V pofával is lehet nyomni M idomot. (Bár ez elég fura lenne)
A választ előre is köszönöm.
Szfváron bérelnék 1 napra press gépet,de ahol lenne ott szinte sosincs bent....hihetetlen.
Van egy kandallo, meg egy cirko, kulon kemenyen termeszetesen.
A kandallo nincs hasznalva. A cirko futi a radiatorokat meg a HMV-t.
Azt mondta a kemenysepro, hogy a kemenytisztito nyilasokat kemeny ajtosra kell cserelni. A cirkoet aluminiumra, a kandalloet acelra.
Irt vmi olvashatatlan papirt, alairtam, elment. NEM akarta ram tukmalni a kivitelezo havert. Igy arra gondoltam, lecserelem oket magam.
Magabiztosan tudok vakolni, glettelni, egy wc csesze ala is sikeresen ontottem rogzitesnek betont.
Mielott nekiallok, tudtok barmit is elore tanacsolni? Barmit hozzafuzni?
Koszonom
Ui: mindket nyilas priman zar amugy, en, hulye laikus rohadtul nem ertem, miert kene atszerelni... a kemenynek gyonyoru huzata van, ellobban benne a begyuktott papirdarab egy pillanat alatt...
Ha nagyon rá van égve a por akkor pedig le kell szedni és kicsapatni slaggal, esetleg nagy nyomású mosóval.
Amúgy nem értem mire ez a nagy fikázás, ennél sokkal rosszabb radiátorokat is lehetett kapni. Nálunk pl az a fehér 2 soros lapradiátor helyére lett feltéve ugyanabban a métetben, és kategóriákkal jobban fűtött.
Aztán repült minden a szigetelés után és lett padlófűtés :-)
Egy radiátornak van egy teljesítménye ami a gyártók nyilván a laborjaikaban jól - rosszul kimérnek. Ezt közlik a tisztelt vásárlóikkal, akik ez alapján választják meg a radiátoraikat.
Hogy jó vagy rossz az a radiátor azt sokféleképpen lehet értelmezni.
Pl. kell nekem - neked 1 kW teljesítmény. Az mondjuk egy 600 x 1000 x 100 mm -es geometriai radiátorból ki lelehet hozni az egy szám, de ha pl. kétszer akkorából, pl. 600 x 2000 x 100 ból akkor az egy rossz radiátor viszonyítva az előbbihez.
ugyan ez ha pl. az első adott méretű radiátor az 1 kW-os 20 eft és egy másik gyártó ugyan ilyen méretben ugyan ilyen hőleadásban 40 eft -ért árulja a portékáját akkor az szar a
z elsőhöz képest.
Ugyan így ha az első tart 20 évig a második ugyan ilyen méretben ugyan ilyen hőleadásban csak tiz évig akkor az szar az elsőhöz képest. Ha még az árakat is nézzük tehát egy az első 600x 1000 x 100 méretű 1kw-ot leadó radiátor 20 eft és tart 20 évig míg a másik a 600 x 2000 x 100 -as 1 kW-ot leadó radi átor ami 40 eft csak 10 évig tart az kétszer szar,
Igaz mind a kettő leadja az 1 kW-ot, de a második 2 x annyiárért fele annyi időig tart és még 2 x annyi helyet is foglal, az bizony nem is 2 x hanem 3 x szarabb az elsőnél.
A hatásfokot hogyan értelmezed ? szerintem nem lehet sehogy.
Természetesen feltételezzük, hogy mid a kettő radiátoron ugyanolyan hőmérsékletű víz áramlik.
Tehát egy radiátor jó ha minél kisebb geometriában minél több energiát ad le adott árban és adott életartamban. Vagy minél olcsóbban minél hosszabb életartalommal.
Az életartamok és az árak természetesen költöttek.
Mint ahogy az élettartamok is a megadott 20 évnél lényegesen nagyobbak. A környezetemben 25 év és 35 év feletti radiátorok is bőven fellelhetők.
Ja erről a letakarásról. Hát minden radiátor hőleadása csökken, ha letakarjuk.
Az a régi alu radiátor anno nagyon olcsó volt, adott geometriában leadta a megadott hőmennyiséget / hacsak a gyártó nem hazudott / és van még egy nagyon nagy előnye : 35 éve a helyén van.
Akkor mi alapján minősíted azt a szerencsétlen alú radiátort ?
Olyan ez a régi rad, mintha a mostani újaknak letakarnád a tetejét, így a konvekció a konvektor lemezeken nem jön létre.
nyilván lead valamennyi teljesítményt, de nem annyit mint amikor nincs letakarva! Úgy fog működni mint egy cső regiszter. Lecsökken a hatásfok. Ennyi. Nem kell ezt túl gondolni.
Még egy olyan kérdésem volna hogy a képen látható, kerámiabetétes csaptelep betétben is cserélhető a gumi tömítés? csöpög a csap és cserélném a tömítést de ilyen betétet nem szedtem még szét sosem csak a másik régi fajtát.
Láttam már ilyen termosztátot is és tudom hogy jól programozható. Ez volna az olcsóbbik alternatívám.
PID szabályozós, "öntanuló" termosztátra érdemes volna beruházni egy ilyen helyett? Ha havi 2ezer Ft-ot tudok vele spórolni akkor egy éven belül megvan a kettő közötti különbözet.
Valahogy én is azt éreztem hogy azért nem találok kémény nélküli verziót mert már nem engednek ilyet telepíteni. A más által linkelt Bosch-os vízmelegítő lehet az utolsó de már az is a legtöbb helyen kifutott termék. Jelenleg egy Vaillant MAG 9/1 OZ van egy durván 12-14 m2-es konyhában. Viszont a vízmelegítő kezdi lassan megadni magát és gondolkozom a cseréjén. Kéménycsonk nincs a konyhában. Ilyenkor mi lehet a megoldás? Bojlert mégse szeretnék felszerelni a konyhába. Építsek ki kéménycsonkot? Még az jutott eszembe hogy a pincében lévő bojlertől viszek 12 m csövet a konyhába, de akkor kell egy keringtető szivattyú amit a csap kinyitása előtt be kell kapcsolni hogy már a kezdettől meleg víz jöjjön a csapból.
A kérdező topiktárs csak az után érdeklődött ,hogy kapható e.
Megerősítetted , hogy igen.
Nem jelezte a konyhája méretét, sőt azt sem , hogy milyen gázzal üzemelne.
A készék gyártó írja, hogy :
"A készülék Oxystop-funkcióval van felszerelve, mely kikapcsolja a készüléket, ha a helyiség szén-dioxid tartalma megnő. Ha működés közben a gyújtóláng kialszik, vagy a készülék kikapcsol, akkor biztonsági kikapcsolásról van szó. A készülék megfelelő szellőztetése után a készüléket ismét üzembe lehet helyezni. A készülék például egy konyha helyi melegvíz ellátására alkalmas (fürdőszobába nem)."
A továbbiakban , hogy Pb gázzal is megy.
Na most ha kellően nagy az a konyha , van megfelelő légcsere és egyéb itt nem kifejtett biztonsági követelményeknek is megfelel, akkor elvileg üzembe lehet helyezni.
Hivatalosan ?
Csak a gázszolgáltató lehet az amelyik nem járul hozzá. Na de ilyenkor a bíróságtól kell jogorvoslatot kérni. Ez az amit legtöbb fogyasztó nem reszkíroz.
Ha meg pb. -vel üzemeltetné, akkor a szolgáltatói akadékoskodás is kiesik.
Viszont bármely baleset esetén keményen számon kérik a telepítés szabályosságát.
Vannak pl. az un. szieszta gázmelegítők/fűtők. Ezek nyílt égésterű készülékek, sőt az égéstermék eleve a használati légtérbe kerül. Igaz majd mindig csak pb. -vel üzemeltetik.
Lényegesen nagyobb veszélyt jelentenek egy kémény nélküli vízmelegítőnél, mégsem tiltják be.
Vagy pl. a tűzhellyel való fűtés, amikor bekapcsolják a 3 -4 égőt hozzá a sütőt aztán megy orrba szájba jó 7 -10 kw -tal. Ebből viszont majd minden vagy majd minden második évben volt már halál eset.
Érdekességként !
Valamikor régen amikor a földgáz még csak a föld alatt volt, vezetékes gáz csak az un. városi gáz volt nagyon szűk -kiváltságos rétegnek, volt már pb. és eladták jobbára tűzhelyhez keveseknek vízmelegítésre.
Nos akkor hogy valaki ilyent használhatson szigorú helyszíni szemlét tartottak. megvizsgálták a használat helyszínét, a használat feltételeit, a bekötést és jegyzőkönyvezték ezeket belevéve a használók nevét, levizsgáztatták a használókat, majd kifüggesztették a készülék főlé a biztonsági előírásokat.
Ezután a Marinéni főzhette a bablevest.
és hogy kényszerítették rá a lakosságot ezek betartására ,
Hát a palackot csak engedéllyel adták, az volt a szűk keresztmetszet.
Ma viszont palackkal akár Dunát is lehet rekeszteni, annyi van. Már nem is lopják, annak a biznisze is leáldozott.
Pellet kazánhoz milyen kazánvédő szelepet javasoltok? Van fent nektek? Mi szól az ESBE s mi a TSV mellett? (árban ahogy látom a TSV olcsóbb, s leírás szerint hozza amit kell: https://www.regulus.hu/tsv3b-kazanvedo-szelepek )
Milyen hőfok verziós az ajánlott? (45C, 50C, 55C, 60C,...?)
A rendszer tartalmaz padlófűtést is, radiátorokat is.
Illetve olvasom, hogy kellene szivattyú is a kazánvédő mellé??
Esetemben a kazánban van 1 szivattyú ami keringteti kifelé a vizet, illetve a padló előtt egy rákeverő, ami a visszatérőt keveri az előremenővel, így szolgáltatva kevert hőmérsékletet a padlóba menőre.
Tehát készülék elviekben van. Azért a konyha méretét és egyéb feltételeket is tudni kellene.
Tehát viszonylag nagy konyha - legalább 10 , de inkább ennél nagyobb pl. egy 15 -16 nm-es konyha kell hozzá. Megfelelő légbeejtők, több nyilászáró. A belmagasság is lényege . pl. nem egy 2,6 nm -es legyen , de egy 3,5 m nél talán elmegy.
Ha viszont sehol sem engedik akkor szerintem maga a forgalomba hozatal is értelmetlen.
Még egy lényeges kérdés. van e csonk a konyhába, mert ha nincs akkor reménytelen a telepítés.
A csonk kiépítése és bármely vezeték bővítés terv és engedély köteles.
"Ez a létező legszarabb hőleadású aluradiátor. Aki kitalálta azt ütném agyon!"
Nos a hőleadást hogy értelemezed ?
Tehát méret szerint, azaz van ez a szar és van egy pl. 600x 1000 x 10 xcm…. legyen egysoros egy ilyen egy modern radiátornál lead 1,5 kW teljesítményt, ugyanez ennél a szarnál csak a fele, azaz 0,75 kW.
Vagy mondjuk egy modern rad 15 000 ft -os árnál lead szintén 1,5 kW -o, de ennél a szarnál ehhez a leadáshoz kell legalább 30 eft-os alu..
lehet úgy is értelmezni, hogy modern radiátor 15 eft ért az lead 1,5 kW -ot, viszont alunál a 15 eft -os csak a felét adja le.
lehetne még élettartalomra is vonatkoztatni.
Akkor az ügyfeleknek hogy prezentálod a hőleadás jóságát.
A fényképen bemutatott radiátor lehet szar és lehet jó is. Kérdés hogy mihez viszonyítjuk azt a hőleadás.
Egy radiátornál a választás sok szempont szerint lehet. Elsősorban a kívánt hőleadás kell, de ezt a geometriaiméret behatárolja, magyarul nem lehet korlátlan. Az ablak parapet magassága, az ablak szélessége a fő határoló elem, de lehet azért az ár is.
Tehát hogy is kell értelmezni egy korszerű radiátor hőleadásának jóságát ?
Ja az a szar rad. az a 30 -40 éves amit a Hooti itt bemuitatott.
Ok. megnéztem. Igaz az csak törölgetésről szól, de közben más forrásból jött egy javaslat : porszívó, amire egy gyerek' takonyszívó' csatlakozik, azt némileg hosszabbítva és kiszívható a por.
Olyan porszerű anyag van a függőleges járatokba, ami a szekrények tetejére is lerakódik.
Ha ott lettél volna a fizika órán 7.- 8. osztályban és figyelsz, akkor ezt most nem kérdezed meg.
Mi az a konvekció és mi a lényege? Nézz utána és megtalálod a választ is.
Neked kell tetszenie ez igaz. Csak egy jó tanács volt. Magát a radiátort fikáztam nem téged. Gondoltam hogy nem te tehetsz róla, hogy nálad ilyen van fent. 30-40éve rengeteg ilyet raktak fel főleg a panelekbe.
Ok. neked nem tetszik. Rossz a hőleadása . És azt a hőt amit nem ad lé, azzal mit csinál ? Kilöki az ablakon vagy megy vissza a kazánba ?
Amúgy nem mi választottuk, hanem a régi tulaj, a fűtési rendszer elég jónak látszik speciel most nem mennénk bele egy rad.. cserébe, majd akkor ha odaérünk.
És nem utolsó sorban az ALU csőbe belecsavart acél csonk meg korrodál egymással, nem győzni ALU heggeszteni újra. Szülői házban levő 1980-ban rakott ilyen radiátorok mindegyike újracsonkolt-javított már... kész katasztrófa... de hát az Ősöknek lehet ám mondani, minden télen van víz leenged, radiátor leszed, újracsonkol, beszintez.. mindíg másik, szerintem hobbijukká vált. menekülni kell ettől, de nagyon...
Hát ha ilyen van neki, akkor azzal magának tesz szivességet, ha a MÉH telepre fordul vele, és azt a pénzt amit kap érte, beforgatja egy mostani korszerű radiátorba. Ez a létező legszarabb hőleadású aluradiátor. Aki kitalálta azt ütném agyon!
Egy kérdésem lenne. Most költöztünk egy használ lakásba. Központi fűtés a radiátorok radalpanel aluminium 1 m magas , kb 24 évesek. A volt tulaj szerint valahol a Jászságban vette.
Már tavaly ajánlották neki a tisztítást, kívülről. Hogyan lehet ezt megejteni ? Leszerelni és erős vízsugárral mosni vagy fenn hagyni és levegővel átfujatni ?
Még lenne egy SOS kérdésem,raknék fel thermofejet, vettem hozzá új sarokszelepet, de más a menete, ki kellene cserélnem az 5 rétegűben a kis pucát. Hogy tudom kiszedni, hogy ne sérüljön és lehessen használni?
Azért nem értem ezt a huzavonát azzal a radiátorral, mert szerintem ott egy régebbi (elavultabb) fűtésrendszer van az egész házban, egy radiátor cseréje értelmetlen, egy fecske nem csinál nyarat. (bár egy jó nagy radiátor...:D ) A radiátor szelep cseréjét is inkább a komfort miatt javasolnám csak, ha tényleg a fűtésköltség csökkentése lenne a cél, akkor a házban lévő minden radiátor elé kéne termosztatikus szelep. Tehát műszakilag nem indokolt...viszont nem csak műszaki szemmel kell nézni a dolgokat, na itt kezd bonyolult lenni minden :)
Az itt olvasottak meggyőzték páromat is, szóval nem lesz radiátor csere :)
A termosztatikus szelepet kérdeztem ma egy szerelvény üzletben, és azt mondta az eladó, hogy a szelepet nem elég cserélni, nekem kell a szabályzófej is, ami együtt 9ezer ft, és ajánlotta hogy cseréljem a torlót is, ami plusz 3ezer.
Ennek ennyi az átlagára, vagy nekem valami "prémium" kategóriát ajánlottak? Mi az a torló? Valóban cserélni kell azt is ha termoszelepet rakok be?
A hőérzet nem tudom milyen lehet abban a szobában, mert nem használtuk még. Nemrég vettük a házat, és az a vendégszoba, vendégeink meg július-augusztusban voltak, amikor nem kellett fűteni.
Nos Te mondtad meg az igazat, a hasznos tanácsot. Jó az a radiátor, ha nagy a teljesítménye, akkor a felső szeleppel lehet szabályozni, könnyen tisztítható tán még akkor is ha nincs levéve.
De ha a Géza párja újat szeretne, akkor vegyenek, megfelelő méretűt, inkább egy kicsit nagyobbat mint kisebbet.
A teljesítmény is meghatározható táblázatból... ezt is írták már.
Azért hogy normálisan tudd szabályozni a szoba hőmérsékletét. Erre egy termosztatikus radiátor szelep a legideálisabb.
"A cso kiallasokon mit kell atalakitani?"
Ennek a radiátornak a csőkötés távolsága 600mm. Az új radiátornak pedig 540mm. Ezt 2db KB-s könyökkel jó eséllyel tudod korrigálni a torló oldalon.
A többi kérdést megválaszolták. Ha neked ez a radiátor tetszik akkor hagyjad, de a szelepet én akkor is lecserélném, a szabályozhatóság érdekében. (a torlót is)
Van erre táblázat meg képlet, had ne guglizzam ki, radiátor tipusonként más és más de általában ahogy csökken a fűtővíz hőmérséklete látványosan leesik a radiátor teljesítménye.
Mint ahogy a szoba hőmérsékletének emelkedésével is.
Az említett ősrégi 50W/m3 ökölszabály, azért stimmelhet még mindig, mert bár a házak szigeteltek lettek, de a fűtővíz hőmérséklete is lecsökkent.
Például a régi vegyestüzelésű kazánhoz, hagyományos gázkazánhoz, amik melegebb vízzel fűtenek, és a szigeteletlen falhoz pont jó volt a méretezés.
Szigetelés után vállalhatatlanul túlméretezett lett a rendszer, sehogy sem komfortos.
De az új alacsony hőmérsékletű kondenzációs kazánnal/hőszivattyúval hirtelen megint minden a helyére került.
Az egész fűtésed egy egységes rendszer, ha minden szoba egyformán túl van méretezve akkor nem számít, gond akkor van ha az egyik kilóg a sorból.
Vagyis ha eddig minden jó volt, de ide most hirtelen egy kisebb radiátor kerül, akkor ez a szoba hideg lesz, vagy az összes többi túl meleg.
Egy szó mint száz ha minden jó volt eddig akkor én nem bolygatnám.
Igen, sokkal hidegebbel. Ha jol emlekszem 60 foknal allt le a kazan es 40 korul indult ujra. 90 fokos radiator megegeti az ember kezet, szerintem annyival senki sem fut.
Biztos hogy 4402W-os ez a radiator? Most olvastam a netkazan oldalon, hogy egy atlagos haznak m3-enkent kb. 50W hoteljesitmeny kell, es ez a szoba kb. 26-28m3 ami max 1500W lehet. Ennyire tul mereteztek volna a futest? Hogyan kell kiszamolni a radiator teljesitmenyet?
Attól, hogy radiátort cserélsz egy helyiségben, nem lesz sem a hőérzet jobb és nem fog érezhetően kevesebb gáz fogyni, ha csak nem volt jelentősen túlméretezve a radiátor és túlfűtött. A régi radiátor elé is szerelhetsz termosztatikus szelepet, ha a fogyasztás csökkentés a cél. Radiátoroknak nincs hatékonyságuk, nincs olyan, hogy az egyik ugyanolyan meleget ad, de kevesebb fogyasztással, tehát szerintem csak akkor cseréld le, ha nagyon bántja a szemedet a kinézete.
"Ja, meg parom szerint ki kellene cserelni a radiatort egy ujra." akkor nincs mese, csere! De ha csak az esztétikával van baja, akkor veszel egy kicsi hengert és szépen lefested. Ahol normál lapos tömítés volt, oda teszel újat, mindegy hogy klingerit vagy gumi, ahol "spéci" méret van, oda tekersz egy csomó loctite 55 zsinórt és úgy húzod össze.
Ha a ház többi helyiségébe új radiátor van termoszeleppel, akkor felejtsd el amit eddig írtam, tegyél újat ide is, de ha nem, akkor most nincs értelme pénzt ölni bele szerintem, még lehet 5 évet elmegy az a radiátor.
Ez a radiator nem ontottvas, hanem lemez, csak nem lapradiator, hanem az a regi tagos raditor es 30 tagos, 130cm hosszu.
Lapradiatorbol gondoltam hogy ket soros kellene, de en azt hittem ugyanez a meret eleg, aluminiumbol meg talan joval kisebb is eleg, mert annak jobbnak gondoltam a holeadast, de most elbizonytalanodtam. Akkor mekkora lemezradiator kellene ide, es mekkora alu?
Én mindenképp lecserélném a radiátort is meg a szelepeket is újra! Nem tudom hol van ez, lakótelep vagy valami ház, lakás?
Termosztatikus radiátor szelepet nézz mondjuk Herz-et... Az hogy Alu radiátor vagy lemez kell te döntsd el. Az alu tovább tart és valóban 3x annyi, de 3x jobb a hő leadása is. Véleményem szerint teljesen elég egy lemez is, csak a hű leadást egyeztetni kell az öntött vassal. Valószínű nagyobb lemez radiátor kell oda, mint a vas volt. Ezen felül mások a cső kiállások is, tehát a csövet át kel alakítanod az új radiátorhoz. Az a fekete lé az iszap, nem túl jó dolog... át kell mosni a rendszert hálózati víz nyommással és le tud tisztulni.
Fernox TF1-et kértem a tervre, inhibitor folyadéknak viszont Spirovent Sentinel X100-at írtak elő. Használnám azt, ami a Fernoxhoz jár, a szerelő szerint tökéletes az is, csak ez a Spirovent (talán?) olcsóbb. Rendszerátmosásra szintén Spirovent lett előírva, csak az X300, 48 órán át tartó keringetéssel, hőfokmeghatározás nélkül.
Keverékarány mind a két esetben 1:100-hoz.
A radiátorok térfogata összesen 44,628 liter, a kazán elvileg 1,9, teát kb 47 liternél tartunk plusz a csövek. Ide elvileg pont elég akkor a 0,5 liter Fernox inhibitor amit adnak a szűrőhöz? Akkor ide nem is kell lágyvíz?
A bejövő vízcsőre szeretnék szerelni Flodravin Aquatív elektromos vízkő semlegesítőt, használ valaki ilyet?
A HMV-re egyébként egy 160 literes tartályt kértem (Immergas, vagy Hajdu).
Sikerult leszerelnem azt a radiatort, aminek feltolteserol erdeklodtem ket nappal ezelott.
Ezzel kapcsolatban ujabb kerdesek merultek fel.
Egyik, hogy a radiator felso csapjanal az a normal lapos kemeny (nem tudom mi az anyag neve, talan azbeszt) tomites van, de az also csapnal egy gumigyuru van a radiator csonkjan. Csinaltam rola kepet. Gondolom az a radiator csonk belemegy a radiator csapba es a gumigyuru tomit.
Kerdes, hogy a felso lapos kemeny tomites helyett hasznalhatok gumitomitest? Ugyanolyan meretu lapos tomites csak nem az a kemeny anyag, hanem gumi.
Masik, hogy az also gumigyuru tomitest be kell kenni valamivel es ugy osszeszerelni, vagy csak ugy siman rarakom a gumigyurut a csonkra es kesz?
Harmadik, hogy az utolso 2 liter viz olyan feke volt mint a faradt olaj, es a radiator csonkja is olyan fekete belul mintha kormos lenne. Ez normalis, vagy valami gond lehet es csinalnom kell vele valamit?
Ja, meg parom szerint ki kellene cserelni a radiatort egy ujra. Nezegettem lemez meg aluminium radiatorokat, es az alu radiator haromszor annyiba kerul mint a lemez. Kerdes, hogy az alu radiator ennyivel jobban fut mint a lemez, vagy csak azert draga mert aluminium, de valojaban nem fut jobban?
Üdv! Radiátor csere ügyben szeretnék kérni segítséget. Alu radiátorok voltak,ötrétegű csővel és lándzsás szeleppel szerelve.Most a falba kérik bevésni a csöveket.A padlóból elég rövid a rá csatlakozási lehetőség.A prés gépnek valószínűleg kicsi lesz a hely.Ötrétegűhöz való menetes idommal mennyire biztonságos a rácsatlakozás a padlóban?
Inhibitornak erősen ajánlom a Fernox F1-et. 10 radiátor vagy 100l vizhez elég egy flakon. Előtte viszont rendszer átmosás 60 fokon F3-al! Iszapleválasztónak szintén Fernox TF1 total filter.
Én mondjuk nem vagyok kibékülve a kazán teljesítménnyel, de ha nem vagytok sokan és nagy a tároló akkor elég.
Inkább jobbnak találom a 24Kw-ost, mert hamarabb felnyomja a vizet. Most így fejből nem tudom annak mennyi a modulációs tartománya... lehet neked az már nem lenne kedvező.
Talán egy kisebb puffertartályra gondolhatott, hidroválltóként bekötve...csak hát manapság nem ez a gyakorlat...meg ritka is akár egy-kétfokozatú égővel szerelt gázkazánoknál is hogy pufferre dolgoznak.
a hőcserélőnek az anyaga csak egy tulajdonsága. a konkrét típusokat nem ismerem, de attól hogy rozsdamentes, még simán lehet nettóban rosszabb mint a másik. pl vannak rozsdamentes csőkígyósak, amik nagyon szeretnek eldugulni.
a szerelőd kockázatot akar csökkenteni, ez természetes emberi tulajdonság. a Te kockázatodat is, mert rendes ember, meg a sajátját is, mert tudja hogy őt fogod basztatni ha nem megy. viszont a kockázat egyik fő forrása az ismerethiány...
a hidrováltó a túl nagy teljesítményen nem segít. ha a kazán percenként több energiát tesz a vízbe, mint amit a radiátorok leadnak, akkor a víz túlmelegszik, a kazán meg kikapcsol. nincs menekvés. a hidrováltó nem tünteti el a felesleges energiát. max növeli a víz összmennyiségét kicsit, kicsit tovább tart, mire ki kell kapcsoljon a kazán.
Köszönöm mindenkinek a segítséget, marad az eredeti.
A szerelőt nem kell elmondani rögtön mindennek, csak jót akart az olcsóbb, jobb hőcserélővel rendelkező kazánnal. Egyrészt felhívta a figyelmem egy másik lehetőségre (amit szerintem pozitív), másrészt Ő is azt mondta, kérdezzem meg a tervezőt.
A hidraulikus váltó azért kellett volna a Tera mellé, mert átmeneti időszakban a ház kevesebbet kér, mint a minimum teljesítménye a kazánnak, így ki-be kapcsolgatna állandóan.
Sony Black
Köszönöm a fűtővízzel kapcsolatos információt, nekem a lágy víz is ki van írva az inhibitor mellé. A radiátorok (Voogel&Noot) térfogatát, hol tudnám megnézni? Mert nem tudom a rendszer vízmennyiségét, így a 250 litert nem tudom hova tenni. :) Valahogy ki kellene számolnom az inhibitor mennyiségét is...
Majd még jövök kérdezni, köszönöm még egyszer mindenkinek!
Tehát van egy gépész van egy tervező (lehet a kettő ugyan az vagy sem ) és van a tanácsot adó szerelő.
Ha már csináltattál tervet, miért térnél el attól ?
Korábban írtam, igaz nem neked , a konyhai vízmelegítőről.
Nem tudom melykire gondoltál, a sima átfolyós az bizony energia zabáló.... pontosabban teljesítményt kér... nagyot, de pont a mosogatáshoz nem kell annyi , de megoldható tárolós készülékkel is. Zuhanyzáshoz nálunk nem megy, mert ott kell legalább 10 lit /perc az meg tényleg a 10 kW körül van.
A konyhai mosdó ami amúgy mosogató, hogy ennek mennyi elektromos teljesítmény kell. Jó ha van 10 kW, habár a magyar háztartásokban ez azért ritka. Általános a 25 Amp biztosíték, néhol a 32 Amp.
Nos nekem az egyik lakásomban csak 25 Amp van, ami tud vagy 5 - 5,2 kW -ot.
És van egy átfolyós villanyvízmelegítőm…. olyan ökölnyi.
A teljesítménye csak 3 kW megnéztem, majd az órán kimértem.
És sajnos tud 55 foknál 3 liter / perc, de azt az ember keze nem állja, 40 - 45 foknál 4,2 liter /perc.
És ezzel szép komótosan lehet mosogatni.... 10 perc és minden kész, sőt 40 liter víz is elfogyott.... ami viszont sok, de hát pocsékol a magyar. Így vettem anno a lakást... 9 éve.
Erre :
"A konyhai mosdócsapot ebben az esetben egy sima átfolyós elektromos vízmelegítővel oldanám meg." habár meg lehet oldani tárolós kisvízmelegítővel, méghozzá un. szabad kifolyású készülékkel.
Olyanom is van 5 és 10 literes is. 1,5, 2 kW a teljesítményük. Hajdú és Elekthermax gyártmányok.
a konyhába az átfolyós az minden csak nem sima. minimum 10kW kell, de inkább több, az meg nincs minden bokorban.
a szerelő azért akar nagyobb kazánt, mert még eddig életében csak olyant látott, és nem hiszi el, hogy a kisebb is elég. kiszámolni meg nem áll neki, mert nem mérnök ő, hanem szerelő.
Ide kombit semmiképp! A tervezettet csináltasd meg! Nem kell bele lágy víz! Mehet bele a csapvíz és az inhibitor ennyi. A vizet nem lehet benne cserélgeti ennyi a lényeg. 250l rendszervíz-ig nem kell lágy vizet használni egyik kazánhoz sem ami AlSi hőcserélős.
Közben beszéltem a gépésszel, és Ő is megerősített az eredeti koncepcióban. Azt mondta, jó lehet a Tera, csak akkor hidrováltó, és plusz szivattyú is kell a fűtésbe, így olcsó húsnak híg leve effektus áll fent.
Jól látod a problémát. A minimum teljesítményben hatalmas a különbség, pláne ilyen hőigényhez.
Egy tároló melegvíz komfortja sokkal jobb, mint a kombi valaha is lesz. Ha van helyed a tárolónak, ilyen hőigény mellett szerintem ne is gondolkozz, egyértelműen Victrix TT + tároló.
Ez tipikusan olyan tanács, amit a szaki megszokásból ad. Meghallgattad, most felejtsd el :-)
ok. elzáró egyébként valahol van mert emlékszem rá . nem műanyag vas amit hegeszteni kell. ez van a jóváhagyott gáztervben. A többit a Meo átvette csak a rákötés hiányzik. Azért aggódok mert március ota nincs gázunk nincs meleg víz és eddig tartott a herce hurca. udeje lenne próbafűtést csinálni az új lakás új rendszerében.
Nem cirkuszolnak, az ő gondjuk, majd megoldják! Ha cserélve lett az utcában a cső, akkor az is elképzelhető hogy nincs is elzáró. Majd a KPE csövet összeszorítják és akkor rakják be az elzárót... Ne foglalkozz vele.
A következőkben kérném a segítségetek / véleményetek:
Adott egy frissen elkészült, radiátoros fűtésterv, melybe egy Immergas Victrix 12 lett betervezve, alatta egy 160 literes HMV tartállyal.
A gázszerelő azt mondta, hogy Ő inkább ajánlja a Tera 24/28 típust, mivel olcsóbb 40 ezerrel, a hőcserélője is rozsdamentes, és a fűtésvízből is jó a csapvíz+inhibitor (a másikhoz lágyvizet írtak elő). Ez eddig tök jól hangzik.
Ami elbizonytalanít, hogy 1,9 kW helyett, csak 4,5 kW-ra tud lemodulálni, és a ház hőigényét figyelembe véve (ΣQ=5070W 25 és 26 fokos belső hőmérséklet mellett) aggódom, hogy kicsit overkill ide ez a kazán.
Amennyiben a gépész is rábólint, és mégis a Tera lesz, akkor az érdekelne még, hogy kombi üzemben, mik a tapasztalatok? Azt olvastam, hogy kompromisszumos a téma, mégis nagyon sok helyen látom ezt a fajta megoldást. A ház 2 db fürdővel van ellátva (egy kád, egy zuhany), igazából ezeket kellene neki ellátni meleg vízzel. A konyhai mosdócsapot ebben az esetben egy sima átfolyós elektromos vízmelegítővel oldanám meg.
Az általad vásárolt szelepen sok mindent nem látok, de szerintem olyan, hogy a szeleptesten levő menetre illeszkedne a fémgyűrű belső menete.
A te szeleped olyan volt, hogy a menet magán a thermofej műanyagján volt, és felpattintás után szorította össze a műanyagot, nem pedig a szelepre csavaroztad.
Cseréld vissza a szelepet szerintem. Ha a leszedett, maradék darabbal együtt viszed vissza, biztosan tudnak adni megfelelőt.
Amit vettél, szerintem erre való:
Ami neked van, az ilyen:
Ezen csak egy perem van
Ilyen a műanyagra szorítós thermofej, ez épp egy vaillant:
Ha már barkács , akkor végy egy tábla Lexan-t egykamrásat . Azon keresztül keringetheted a vizet . Zárt rendszerben a keringetöszivattyú kényelmesen bírja . Aztán ha meguntad , felhasználhatod a ház körül .
És tényleg lehet bölcsebb volna direkt falfűtésre, vagy padlófűtésre való csövet használni, pont emiatt. Vagy a másik lehetőség, hogy csak az elosztóig felmenő ágat csinálom erősebbre, az egyes körökben már nem lenne olyan nagy nyomás.
Igazából nem tudom, hogy egy 25-80-as keringető szivattyú mekkora nyomást képes előállítani, de annál nagyobbat nem tervezek venni, mert ott már az árak is nagyon megugranak, és fogyasztásban is túl sok volna.
Azok alapján amit Kapcsoka írt, úgy értelmezem, hogy 1 bar = 10 m emelőmagasság, én ezt logikázom, de amúgy meg fogalmam sincs! De ha mégis így van, akkor végülis az LPE cső is elég lenne (max 3,2 bar-t bír), kivéve az elosztó előtti felmenő ágat. Oda viszont, ha a szivattyú sem tud nagyobb nyomást, akkor az egyetlen megoldás, hogy vastagabb csövet teszek, máskülönben nem tudom hogy működne.
Összességében ez az egész csövezés dolog, a szivattyú, hogy mekkora keringési sebesség is kell, meg úgy minden egy nagy kérdés a fejemben.
Lehet inkább azt kellene tennem, hogy felhívok valaki olyat, aki ezzel foglalkozik, és inkább fizetek érte, csak tervezze meg nekem, és akkor pontosan tudni fogom, hogy mi kell. Úgy érzem ezzel, hogy itt kérdezgetek, nem fogok jutni egyről a kettőre.
Azt nem tudom, hogy felfigyeltél-e arra, hogy a hűtőrendszered működtetéséhez 50 l/perc szállítási mennyiség és 12 bar nyomás előállítására képes szivattyú kell. Ha a rendszeredet 4 körre osztod fel, akkor is kell körönként 3 bar feletti nyomás. Ezt a nyomást egy LPE csőre rákötni azt jelenti, hogy előbb-utóbb megadja magát a cső.
Erre a nyomásra KPE cső kellene, de az meg túl merev, nem tudod megfelelően kis sugarakban meghajlítani a mennyezetre történő rögzítéshez.
Szóval csak visszajutunk oda, hogy neked ötrétegű cső kell, az bírja a nyomást és viszonylag kis sugarakban meghajlítható.
A KPE cső nem sokkal drágább, mint az LPE cső, és az ötrétegű cső se sokkal drágább, mint a KPE cső, szóval 300 méter ötrétegű csőnél kb. 30-50 eFt lesz drágább a csövezés, mintha az alap LPE csővel dolgoznál.
"Egy 20nm-es szobába egy normálisan megtervezett rendszer nem kerül ennyibe..."
Akkor mennyibe kerül egy ilyen rendszer? Én rákerestem, és csak a hőcserélő 1M+ Ft, ez volt a legkisebb amit találtam.
Mondjuk előre szerelt gipszkarton panelekkel megcsinálni lehet nem volna hülyeség, az kb. pár-százezer Ft-os költség volna, és a víz hűtését ugyanúgy csinálhatnám barkács megoldással. Csak nem vagyok meggyőződve, hogy az esztétikai szempontokat leszámítva (ami most nem szempont) ez bármivel is jobb lenne.
"Ha a csöveket nem vakolod el csak fel lesz függesztve a mennyezetre annak szinte semmilyen hűtő hatását nem fogod érezni."
Ezt röviden esetleg meg tudnád indokolni, hogy ennek mi a magyarázata?
Ahogy én logikáztam, 2 cm átmérőjű cső 100 m hossz esetén 6 nm felületet ad. 2-300 m csővel lenne 12-18 nm-nyi hűtőfelületem, ami azért elég jelentős. És ehhez még hozzájön, hogy egy ilyen rendszernek a lényege, hogy nem a felületen adja át a hőt, hanem sugárzó hő formájában (ebben az esetben hűtés/hőelvonás), tehát a közeg 'jelenléte' a fontos, nem a levegővel való érintkezési felület.
"Egy ekkora szobára mindenképp egy split klímát javasolnék. ..."
Tudom, mindenki ezt javasolja, csak én ilyen makacs vagyok. :P
Értem amiket írsz, de akárhogy használod, a klíma akkor is a levegőt hűti, és csak közvetetten a felületeket. Míg a felület hűtés közvetlenül a felületet hűti, és csak közvetetten a levegőt. Olyan ez, hogy egy rosszul szigetelt házban, ahol hidegek a falak, sosem lesz komfortos meleg, hiába fűtöd a levegőt. Ugyanez fordítva is igaz, ha melegek a falak, hiába hűtöd a levegőt, sosem lesz komfortos hűvös.
Ehhez kapcsolódik kicsit, amit fentebb írtál, hogy be kell vakolni. Szerintem pedig azért nem kell, mert a környezettől való hőelvonás (környező falak, berendezési tárgyak, bent tartózkodó személyek) mindenképpen meg fog történni, akár be van vakolva a hűtőközeg, akár nem. Van ennek egy fizikája, amit persze nem értek pontosan, így számolni sem tudok vele, de attól ez a jelenség még létezik, és van.
Mikor fórumokba írják, hogy becsövezik a tetőteret, és kútvízzel hűtik, ott sincs minden bevakolva, mégis kellemes eredményt ad.
Tény, hogy nem vagyok gépész, de ezt nagyon nehezen akarom elengedeni, lehet nem fog menni. :) És tudom, hogy benne van a kudarc és tévedés lehetősége, és hogy lehet nem lesz jó semmire, ez ilyen.
"Az a gép ami neked van ténylegesen 2,3kw-os, de 2,5-esnek hívjuk egyébként, az eddig leírtak alapján dönts el jó e oda"
Azt tudom, hogy egy hasonló teljesítményű mobilklíma gond nélkül produkált 3 fok hőmérséklet különbséget. Innentől kezdve elvileg akkor ennek is kellene, hiszen a különbség csak annyi, hogy a hőátadás módja lesz más.
Na, hát igen, ezek azok a számítások amikhez nekem fogalmam sincs sajnos. :( Próbáltam utánanézni, de egyáltalán nem áll össze a kép. Például van képlet arra, hogy adott átfolyási sebesség és elmenő-visszatérő hőmérséklet különbség esetén mekkora a hűtőkapacitás. OK, de a hőmérséklet különbség függ mind a hűtő teljesítményétől, a hűtőradiátor kapacitásától, a hőleadó felület kapacitásától és az átfolyási sebességtől. Szóval minden mindennel összefügg, és nincs egy fix kiindulási pont ahonnan el lehet indulni, és egyik dologból kiszámolni a másikat. A cső ellenállása elvileg egyszerűbb volna, de azt is feladtam.
"Neked min. 4 körre kellene tervezni.
Az 5x4-es szobában 10cm-es osztással bele menne 200m cső és
egy körön lenne 50m.
Az 50m ellenállása 10l/p esetén lenne 3.1-2m.
A 4körön 40l/p (2400i/h) amit tudna pl. UPS 25-60-as szivattyú v. utánzat
(jó esetben)."
Na, de mindenesetre amit írsz, az sok segítség, ez legalább ad valami támpontot. :) Így mostmár tudom, hogy mindenképp több körös kell, és szükség lesz egy nagyobb keringető szivattyúra. Ha az "UPS 25-60"-ra írod, hogy "jó esetben", akkor szerintem megveszem a 25-80-ast, mert tökmindegy, árban még az is olcsó.
"Ez a mennyiség 2 fokos hűléssel 5500W ."
Tényleg nem értek hozzá, de ha azt írod, hogy 5500W, akkor ez azt jelenti, hogy egy 1000W-os klíma hűtőteljesítményét simán leadja, nem? Vagyis bőven túl van méretezve, ami egyébként jó, pont ez a cél.
"Ha ennyire nem bírod a klímát, akkor olyan légelosztást kellene csinálni
ami számodra elviselhető(klíma kint árnyékban (zaj) bent sokfuratú légcsatorna).
Különben építenek mennyezet fűtést/hűtést hőszivattyúval is és működik
megfelelő környezetben."
A légcsatornás megoldás lehet, hogy valamivel jobb volna, viszont azok alapján amit olvastam, a felület hűtés teljesen más, össze sem hasonlítható az élmény. Más elven működik, nem a levegőt hűti, hanem a sugárzó hőt vezeti el. Ezt szeretném kipróbálni.
Tudom, hogy építenek ilyet hőszivattyúval, de ha rákeresek, akkor csak a hőszivattyú 1M+ Ft. Ezt most egyelőre nem szeretném kifizetni. Ha 100%-ig biztos vagyok benne, hogy tényleg jó, és nekem ilyen kell, akkor esetleg majd később. Egyelőre barkácsolok.
Egy 20nm-es szobába egy normálisan megtervezett rendszer nem kerül ennyibe... Mondjuk nem is érdemes betenni csak 1 helységbe. Az is biztos hogy a gányolásodnál egy komolyan megtervezett és kivitelezett rendszer, kicsit jobb hatásfokú lenne nem gondolod? :D Tehát a próbálkozással semmit nem érsz el, és nem is bizonyítasz. Ha a csöveket nem vakolod el csak fel lesz függesztve a mennyezetre annak szinte semmilyen hűtő hatását nem fogod érezni. Teljesen halott ötlet ez az egész amit akarsz, de csináld ahogy érzed... :) Egy ekkora szobára mindenképp egy split klímát javasolnék. Nem tudom, hogy egyáltalán tisztába vagy e vele, hogy a mostani klímák inverteresek, ami azt jelenti számodra hogy a hűtést modulálja. Vagyis mondjuk egy 3,5Kw-os gép ha csak 1Kw hűtést kell leadjon akkor annyit ad le. Egy jó klímánál a ventilátor fokozatot akár 1%-osra is le lehet venni. Azt se érzed/hallod, hogy megy egyáltalán. A másik dolog hogy nagyon sokan nem tudják használni a klímát és ezért köpödnek rá! Úgy kell használni, hogy az mindig megy 0-24-be! Beállítod mondjuk 24fokra ha otthon vagy, és feljebb veszed mondjuk 27-re ha nem vagy otthon. De soha nem kapcsolod ki! Így a komfortot a klíma, kb 2 nap alatt beállítja a helységben, vagy a lakásban, attól függ mekkora stb... Lehűlnek a bútorok a falak stb... A fogyasztása is jobb lesz mintha ki-be kapcsolgatnád mindig, és csak azt fogod érezni hogy kellemes hűvös van, nem tolja a hideget mint a barom.
Látom amúgy angolul tudsz. :P De a gépészet olyan messze áll tőled, mint Makó - Jeruzsálem, és most nem megsérteni akartalak, hanem hogy észre vedd, ezt el kell engedni...
(Az a gép ami neked van ténylegesen 2,3kw-os, de 2,5-esnek hívjuk egyébként, az eddig leírtak alapján dönts el jó e oda)
Sokmindenen gondolkoztam, de én kifejezetten falhűtést, vagy felület hűtést szeretnék (angolul: "radiant cooling"). A csőventilátor is egy fajta léghűtés lenne, hasonló a hagyományos klímához, de nekem nem ez kell.
A gányolásról pedig annyit, hogy tisztában vagyok vele, hogy az, viszont ha kiadok 1,5-2M Ft-ot egy profi rendszerre, és rájövök, hogy mégsem olyan jó, akkor kidobott pénz. Plusz a lakás állapota, ahol ezt megcsinálnám, tökéletes arra, hogy kísérletezzek, gányoljak benne.
Amin egyébként még gondolkoztam, az a párologtató hűtés ("evaporative cooling"), csak azzal meg az a baj, hogy 40-50%-os páratartalom mellett már abszolút nem hatékony, tehát Magyarországon nem igazán használható az ilyen.
Igen, de nem is az a cél, hogy olcsóbban ússzam meg, vagy egyszerűbben. Arról van szó, hogy nem bírom a klímát, és úgy tudom, hogy a falhűtés sokkal jobb hőérzetet ad, mert nem a levegőt hűti, hanem sugárzó hűtésként funkcionál. Ezt szeretném kipróbálni egy erősen felújítandó lakásban, ahol nem volna értelme többet költeni erre, és ezért a barkács megoldás. Nyilván az volna a legegyszerűbb, ha berakatnék egy split-klímát, és megvan az okom rá, hogy miért nem azt választom.
Akkor megnyitom a csapot a kazannal, aztan figyelem a furdoben a padlo osszefolyot, es ha megjelenik ott a viz, akkor elzarom a kazan csapot. Igy mar vilagos :)
Hány helyiséget akarsz hűteni azzal az egyetlen szerencsétlen klímával? Gondolom nem egyet, ha csövezni akarsz. Hány kw-os a gép?
Ha már úgy is "gányolni" akarsz, és nem számít, hogy néz ki, nem gondolkodtál még légcsatornába egy csőventilátorral? Később el is kartonozhatod, ha meggondolod magad, hogy nézzen is ki valahogy. A gép üzemének is talán kedvezőbb lenne, ha olyan közeggel menne az elpárologtató, ahogy azt kitalálták.
Azt is meg lehet csinálni, hogyha visszatetted a kályhát; alul meghúzod a hollandit, a radszelepnél nem huzod meg teljesen; nyitod alul a csapot, felül kipisszented a levegőt, utána készre húzod.
Ehhez sem árt + egy ember, aki tölt utána a kazánnál.
Valojaban azt nem tudom, hogy meddig toltsem vizzel. Ez egy nagy 30 tagos radiator, es a tagulasi tartalyban nemigen van annyi viz ami ezt megtoltene, szoval toltenem kell a rendszerbe lent a kazannal, de azt nem tudom meddig. Honnan tudom mikor zarjam el a csapot?
A kazánnál levő tömlő segitségével töltsd fel a rendszert vízzel párhuzamosan a radiátor töltéssel, midaddig, míg a jelzővezetéken meg nem jelenik a víz.
Ha a szabadba megy a jelzővezeték, érdemes beledugni drótot töltés előtt ,mert szeretik a méhek, meg a pókok....
Szerintem ha kiszámolod, hogy a csövezés és a szivattyú mennyibe kerül, hogy az üzemeltetés során a klíma villanyszámlájához folyamatosan hozzáadódik egy keringető fogyasztása és hogy az így kapott rendszer semmivel nem lesz jobb, mint egy splitklíma, kiszámolod, mekkora lesz a kapott rendszer hűtőteljesítménye úgy, hogy közben el kell került a felületi kondenzációt, akkor lehet, hogy rájössz, nem véletlenül így hűtik a népek a házukat.
Le kell szerelnem egy radiatort, mert mogotte vakolni kell a falat. A leszereles nemigen jelent gondot, de visszaszereles mar igen. Nem tudom hogyan kell feltolteni a radiatort vizzel es legteleniteni.
Csinaltam kepeket a radiatorrol, tagulasi tartalyrol meg a kazanrol.
A kazan tipusa Hoterm- 35es, a tagulasi tartaly tetejen meg van egy lyuk, ezt most vettem eszre. Nem tudom, hogy ez gyari, vagy kilyukadt, nekem gyarinak tunik.
Egy használt ablakklímával hűteném, amiből kihajtottam a hűtőradiátort, és azt belelógatnám a vízbe. A klímát egy termosztáttal vezérelném a víz hőmérséklete alapján. Így a vízhőmérsékletet is be lehetne szabályozni úgy, hogy pont jó legyen.
Az eredeti elképzelés az volt, hogy veszek egy akvárium klímát, de azok elég drágák, és pont volt egy ilyen felesleges ablak klímám, szóval most ez a terv.
Te esetleg nem tudod, hogy 2-300 méternyi 18 mm belső átmérőjű csőhoz, amiben sok kanyar van, mekkora teljesítményű keringető szivattyú kell ami legalább 3 m3/óra sebességgel meg tudja benne keringetni a vizet?
Nemtudom eggyáltalán mennyire lessz rá szükség, a ház nem a talajszinten van, hanem feljebb, a padlószint 50 cm-el lessz fentebb mint a talaj szint, ebben benne van a szigetelés is.
Én nem is ragaszkodtam volna a padlófűtéshez, nem is kalkuláltam bele, csak olyan akinek már van rábeszélt hogy hamár kiásom a szobákat, meg szigetelem, akkor már mért nem teszek bele...
Meg a pénztárcám se örül neki túlságosan.
De akkor ezek szerint nem hülyeség a radiátor kifolyójára kötni.
De a cső lefektetést ugyanolyan sűrűn kell alkalmazni mint akkor ha csak padlófűtés van, vagy elég ritkábban is így hogy a radiátor is rásegít?
Köszi a választ, ezeket értem amit mondasz, és persze, tudom, hogy ez így nem 'jó', és van profibb, jobb megoldás. Csakhogy nekem itt nem ez a cél. Hanem az, hogy minimális költséggel összetákolni valamit, ami kb. működik. Nem baj, ha ronda, nem baj, ha nem tökéletes. Amiket írtál, azokra reagálva:
Nem szeretném beépíteni, nem lenne bevakolva. Csak úgy fel lenne fogatva a cső, és annyi. Esetleg a cső és a fal közé 3 cm hungarocell szigetelés.
A légtelenítésen én is gondolkoztam. Főleg, ha több körös lenne, abban nem vagyok biztos... Viszont ha 1 körös, akkor szerintem kinyomná belőle a levegőt simán. A kerti slagból is kinyomja, ha megnyitom a vizet. Csak kérdés, hogy mekkora keringető szivattyú kell ahhoz, hogy 2-300 méter csövön kellő sebességgel keringesse a vizet? 6-8 méteres emelőmagasságú elég lenne szerinted? Az megkeringetné legalább 3 m3/órával? Főleg, hogy a cső is elég kanyargós lenne. Ez a legnagyobb problémám, hogy ezt nem tudom!
Épületgépész, hőszivattyú, előre elkészített panelek, stb. felejtős. Most nem ez a cél. Pár százezer forintból szeretném megoldani, és az elvárásaim is ennek megfelelőek.
A hűtést egy használt klímaberendezéssel oldanám meg, ami a víz hőmérséklete alapján egy termosztáttal kapcsolna. Így a víz hőmérsékletét be tudom állítani pontosan. Terv szerint 20 fok körülire, vagy hogy biztonsággal harmatpont fölött legyen.
Cső kérdés.... Oxigén diffúzió, ilyesmi most tényleg nem érdekel. De egyébként LPE csőnél ez gondot jelentene? Ha jól tudom abban nincs fém. Ami miatt inkább problémás az a hővezető képessége, és a nyomás tűrőképessége. Viszont harmad annyiba kerül csak. Falba nem építeném be, persze. De tákolni jó, nem? Egyébként van belőle 16 mm-es is, csak azért gondoltam a vastagabbat, mert annak nagyobb a felülete.
Ha esetleg a keringető szivattyú teljesítményére tudnál valamit mondani, az nagy segítség volna.
Szóval a nappaliban és az előszobában a radiátor elmenője be van tekerve a padlóba, nálunk ez a padlófűtés. (ez van...feltörni nem akarom).Mivel nem akarok 45-50 foknál melegebb vizet beereszteni a padlóba, ezért tavaly úgy ment a fűtés hogy ezen a két radiátoron csak egy kicsit volt nyitva a kézi szelep, hogy mire bemelegszik a rendszer, nemlépje túl a 45-50 fokos elmenőt, ami bemegy a padlóba.Így viszont a felmelegedési fázisban is lassan megy a víz a padlón át, lassan melegszik.
Ha viszont lenne egy távérzékelős termofej rajta, akkor amíg melegszik a rendszer, teljes keresztmetszetbe kezd áramlani a 25-35 fokos elmenő, hamarabb lenne meleg a padló,majd amikor már átmelegedett, akkor lassan lefojtja.
Ezért kellene.Nekem most ez jön ki a legolcsóbb megoldásnak.
Miért akarod hogy a radiátor szelep a radiátorban átfolyó melegvíz hatására zárjon vagy nyisson? Ez kit érdekel? :)
Az a lényeg hogy a szobában ahol az a radiátor van, milyen meleget akarsz csinálni! Legalábbis ennek kellene lenni a lényegnek. Tehát neked a szoba hőmérsékletére kellene nyitni-zárnia a radiátornak. Ezért erre ki is találták a termosztatikus radiátor szelepet ;-)
Szoktunk ilyet csinálni sőt én jobban is preferálom, mert szabályozhatóbb a dolog. A padlófűtésnek önmagában nagyon nagy a tehetetlensége, emiatt nehezen szabályozható.
Ki kell számolni a szoba hőigényét, és a fele padló a másik fele radiátoros hőmennyiséggel kell számolni. Ha a szobában esetleg túl meleg lenne, a radiátorokon lévő termofej a beállított hőfokon lezár. A padlófűtés egyébként akkor jó, ha a talpaddal nem érzed a padlót melegnek... Mert ha érzed hogy meleg, akkor az már nem túl jó az egészségnek. (szálló por, és izület)
Hiába mondtam hogy vedd ki azt a könyököt csak bent hagytad... majd 2-3 év múlva amikor a sok lerakódott szutyoktól eldugul az a cső, és majd jön a csőgörényes, hogy kitisztítsa, majd említsd meg hogy hiába szóltak, te oda egy könyököt raktál... És majd jön a válasz: Akkor bontás lesz uram, mert abban a görény nem fordul el! :D Majd akkor kaparod a falat körömmel! :P
LPE csövet locsolástechnikához használnak, tehát falba mennyezbe sémiképp nem építünk be ilyet. Ráadásul vastag is az átmérője így légtelenedni sem tud emiatt a menyezetbe. Van erre kifejezetten cső ami általában 10-12mm belső átmérőlyű oxigén diffúzió mentes mint a padlófűtés cső. Panelekbe is kapható, sőt van olyan gipszkarton ami előre szerel. Egy ilyen hűtési rendszer kialakításához én épületgépész tervező bevonását szoktam kérni, mert itt aztán nagyon nem mindegy a dolog! Nem lehet a hasunkra ütni és úgy kialakítani! Arról nem beszélve, hogy kell hozzá egy hőszivattyú, mert úgy magába hiába keringteted a vizet egy tartályból, mert az felmelegszik és már nem hűt. Ha meg túl hideg a víz kicsapódik a menyezeten és kb rád is szakad, tehát harmatpont érzékelőkkel a víz hőmérsékletét is szabályozni kell! Tehát a vezérlés / szabályozás kialakítása sem pofon egyszerű. Azt meg már csak félve említem, hogy 10 gépészből kb 3 tud ilyen rendszert minőségi munkával kialakítani. A szivattyú sebesség beállítása a legkevesebb gond, ahogy látod. Úgyhogy te az LPE csöveddel semmikép ne állj neki barkácsolni! :)
Fűtés rendszer kialakításába kezdtem a lakásban.
Radiátoros fűtés mellé a szobákban van értelme padlófűtést kialakítani?
Úgyértem, hogy megvan a radiátor, plussz még padlófűtés is volna a szobában úgy, hogy a radiátor kifolyása volna bevezetve a padlófűtésbe.
A szobában van 8cm hőszigetelés.
Végülis ez csak azért lenne, hogy langyos lenne a padló hogy a gyerek ne a "hideg" földön kússzon másszon, a fő fűtést nem az tenné, hanem a radiátor.
Érne ez valamit, vagy ne is vacakoljak vele, mert igazából ott tart a projekt hogy ha lessz padló fűtés akkor mehetne a cső a helyére, ha meg nem, akkor menne a szigetelésre a beton.
érdeklődnék,hogy mennyire pontosak a kailláriscsöves thermofejek.A radiátor aljára tenném fel, (nem merülőhüvellyel), csak felrögzíteném, meg tennék rá aluminium ragasztószalagot. Azért érdekelne, mert 10-50 fokost vagy 30-70-ig láttam és ha van egy kis csalás benne olyat választanék.
Mennyezet hűtést szeretnék építeni, és szükségem volna kis tanácsra, hogy milyen keringető szivattyút vegyek.
Röviden annyi a történet, hogy 2-300 méter LPE csövet fel szeretnék rögzíteni a plafonra, és abban keringetni a vizet. A cső belső átmérője 17,6 mm, és 3 bar nyomást bír el. A keringető szivattyú egy tartályból szívná fel a vizet, és a visszaáramló víz ugyanebbe a tartályba folyna vissza.
Mekkora teljesítményű szivattyúra van szükség ahhoz, hogy pl. 300m csőben olyan 3 m3/h óra sebességgel keringesse a vizet?
A plafon magassága 2,5 m, viszont a csőben elég sok kanyar lenne, és nem tudom ez mekkora ellenállást jelent.
Ahogy nézem, már 10-20e Ft-ért lehet kapni szivattyút, aminek 6 m az emelőmagassága, és 3 fokozatban állítható a teljesítménye. Egy ilyen jó lenne erre?
A legtöbb helyen már csak PP csövet lehet kapni. Az a ritka ha PVC a cső. Már csak a Wavin, és Pipe life gyárt PVC csövet. Ez drágább, mint a PP, ezért a boltok átálltak a PP-re. Ettől függetlenül bármilyen gépészeti boltba bemész PVC mondasz amikor kéred, mert mindenki így kéri, a laikus is meg a szerelő is! A különbség csak annyi, hogy egy szerelő meg tudja különböztetni az anyagát, és úgy áll neki a melónak, egy laikus nem. Még akkor sem, ha rá van írva! Ez a tapasztalatom...
Valószinüleg neked ez egy új "probléma" hogy léteznek PVC csőnek látszó nem PVC csövek, ezért érdemes néha meghallgatni a tapasztalt szakembereket is akik valóban ebben a szakmában dolgoznak....
PP csövet nem lehet PVC ragasztóval ragasztani, nem foglya meg. PP ragasztó meg tudtommal nincs, tehát marad a tokos kötés és az új cső már simán lehet, hogy nem PVC henem PP.
Mellesleg a KG csövet sem lehetne hivatalosan ragasztani, csak a szürke PVC-t.
Nem! Az asszony megengedi a jó forró vizet, aztán áznak az edények addig, amíg bele tud nyúlni. :)
Én viszont bírom az egészen meleget is, és mosogatni is szeretek, mert jól el tudok közben gondolkodni és jó ötleteim jönnek. :)
Ami a kísérletezést illeti, levittem 40 fokra a HMV hőmérsékletét, mert zuhanyzás közben ennél a beállításnál legkisebb a kifolyó víz hőmérsékletének ingadozása a meleg oldal teljesen nyitott állapotában. Így is van kicsi ingadozás, egészen a hidegig, de elviselhető. (9m-re van a tusoló csapja a kazántól.)
az a 2 kérdés van, hogy az a reflektorszerűen világító ariston felirat mi módon tüntethető el a készülékről? a fénye csökkentehtő, az lcd fényével együtt kicsit halkul, nade ami megmarad annál majdnem olvasni lehet:)
a másik kérdés: nem értem a confort funkciót. azt tudja hogy a belső tartályt vagymit hőn tartja.
ez látható is. ha bekapcsolom ezt a kérést akkor elkezd a láng jel világítani, és mint egy villanybojler előmelegíti a belső kistartályt vagymit.
nade: ez a confort funkció álítható on-ra (mindig működik, mindig hőn tart), off-ra: sohase, vagy timed: 30 percig hőn tartja a tartályt. az után hogy egyszer használtam a készüléket.
ennek mi az értelme?
értelme inkább annak lenne, hogy megnyomok valamit hogy készülök zuhanyozni, akkor előfűtene, mire bmennék a zuhany alá már meleg lenne a víz.
de ezt nem tudja.
és a bonusz: tényleg nagyon vicces hogy egy 300e-es gépnél nem bírtak felfogadni egy tomácsot negyed órára, hanem valami fordítóprogrammal magyarították a felliratokat az lcd képernyőn.
" A szerelő nemtudta befejezni a munkát, és magamra maradtam. ólomcső 5.6 cm, és 5 centi méteres pvc cső összekötése hiúsult meg."
Tehát az a szerelő nem tudta, nem akarta vagy a kérdező nem akarta / tudta kivárni .
Mindegy sok megoldás született.
És ha már témánál, igaz nem vizes.
Vannak nagy bútorgyártók ilyen pl.az ikéa is.
Ötletesen lapra szerelten szállítják a bútoraikat, de azért mindenki így sem tudja összeszerelni, főleg a nagyokat.
Nos erre találták ki az un. összeszerelő "asztalosságot". Általában az árúkiadók és ezek működnek együtt, ki mást kérdezne a balkezes vásárló ?
Jönnek is készségesen ezek az összeszerelő asztalosok. Elvégzik a munka 85 % -át, majd vagy időre hivatkozva vagy valami alkatrész hiányra azért a 15 % megmarad. Jönnek másmap vagy sohanapján kiskedden. Általában a kialkudott díj 90 % -át viszik.
Ezek az összeszerelő "asztalosok" azért az igazi asztalosságtól messzire vannak.
Védekezés ezen szitú ellen ,
A kialkudott díjnak csak a felét oda adni. A többit a munka befejezésekor.
Habár láttam én már nagy méltatlankodást ilyenkor is.
"Annyival,hogy ne legyen párakicsapódás(harmatpont alatt)."
Ha a falon belül van/lenne párakicsapódás, akkor azt -gondolom- csak sokára venném észre, amikor penész formájában megjelenne a belső falsíkokon, falsarkoknál.
Korábbi években már kísérleteztem a radiátorokkal.
- Volt olyan év, amikor szinte teljesen lekapcsoltam őket, amikor nem voltak a szobákban a gyerekek. Nem volt penészesedés. Viszont hosszabb ideig tartott a felfűtésük, és falak még akkor is "sugároztak" némi hideget, amikor már itthon voltak a gyerekek. Vélhetően gázból is több fogyott mindaddig, amíg a falak is felmelegedtek.
- Olyan év is volt egyszer, amikor úgy járattam a radiátorokat, mintha lakottak lennének az érintett szobák. Penészedés akkor sem volt, de érezhetően több gáz fogyott, nem csak az esetlegesen érezhető hidegebb kinti hőmérsékletek miatt. Penészedés természetesen ebben az esetben sem volt.
Tudom, hogy biztos választ csak egy pára- és hőtechnikai számítással lehetne kapni, de érdekelne, hogy véleményed szerint -kezdetnek- mekkora állandó hőmérsékletet lenne célszerű tartani a részben lakott szobákban ahhoz, hogy:
- takarékosabban üzemeljen a fűtésünk, és
- hosszabb távon se kelljen tartani a párakicsapódástól?
Szervusztok! Fűtési rendszer üzemeltetésével kapcsolatban érdekelne a véleményetek. Igaz, nem szerelés, de bízom benne, hogy azért tudtok segíteni.
Adott egy tetőtéri lakás, radiátoros fűtési rendszerrel, hagyományos (nem kondenzációs) fali gázkazánnal, amit mozgatható rádiós szobatermosztáttal vezérelünk.
Két szobát hét közben nem lakunk, mert a gyerekek kollégiumban vannak és többnyire csak péntek este jönnek haza.
Energiatakarékosság szempontjából mi a jó megoldás a hét közben nem lakott helyiségek fűtésére?
- Egy adott (alacsony) hőmérsékleten tartani a szoba hőmérsékletét? Mennyi lenne az észszerű és szakmailag indokolt hőfok?
- Szinte teljesen lezárva tartani az érintet szobák radiátorait? ... és az ajtóikat nyitva tartva a közlekedő helyiségeken keresztül engedni be melegebb levegőt az amúgy is fűtött helyiségekből?
Én az első megoldást gondolom jobbnak, de érdekelne, hogy mekkora hőfokon célszerű temperáltatni a szobák levegőit.
A ház (kb. 20 éves) Porotherm 38-as téglából épült és kapott egy 5 cm vastag polistirol hőszigetelést. A tetőtéri szobáknál is magasak az attika falak, sehol nem kell bujkálni, ha a külső falak mellett állunk. Úgy emlékszem, hogy a tető rétegrendjében a gipszkarton felett 10+5 cm üveggyapot van, legkívül pedig fémlemez burkolat, a hőszigetelés alatt és felett a standard fóliákkal.
Nem kell a mosogatáshoz sem melegebb. Az asszony ennyire jól bírja a meleget hogy a 40foknál melegebb vízbe bele tud nyúlni tartósan? Nem hinném... :) Egyébként meg 45fokot írtam. Addig kísérletezz vele amíg jó nem lesz minden szempontból a hőfok.
Csak akkor adjál neki ilyen tanácsot ha valóban PVC az anyaga annak a csőnek, mert ha PP akkor bekergetted az erdőbe a melegítéssel, meg a ragasztással is.
Köszönöm. Már magam is kísérleteztem azzal, amit a hőfok átállítására javasoltál és 40 foknál tényleg korrekten működött a dolog. Sajnos a kazán nem a fürdőszobában van, hanem a fürdőtől és a konyhától is távol egy másik helyiségben és macera lenne minden egyes tusolásnál vagy mosogatásnál átállítani. Mert a mosogatáshoz (zsíros cuccok miatt) már kevés lenne a 40 fokos meleg víz.
Ami a mosdócsap kifolyási kapacitását illeti.
"Minél kisebb az átfolyása annál jobb az 5l/perc tökéletes mosdónak."
A víztakarékos használat miatt én is ezt preferálom.
Épületgépészeti, üzemeltető szempontból is ez a jobb választás?
Hol van jelentősége annak, hogy mekkora a csaptelep kifolyási kapacitása?
Minél kisebb az átfolyása annál jobb az 5l/perc tökéletes mosdónak.
Márkára Herz vagy Grohe ha minőségit akarsz.
Tus lehet 7l/perc, ha van esőztető akkor a nagyobb.
A meleg víz ingadozásra a gyógyír, hogy a kazánt beállítod 45fokra!
Megtanítod a családot, hogy a keverős csapokat ha fürdenek tökig balra a meleg irányba megvárják a stabil meleg vizet, és utána ha kell egy kicsit rákevernek a hideg fele. Ha túl sokat kell rákeverni, akkor még visszább kell venni a kazánról, mondjuk 43fokra. Akkor jó a beállítás ha csak nagyon minimálisan kell hideg vizet keverni a melegre.
Azért ingadozik nálatok a meleg víz, mert ha túl sok hideget keversz rá, a kazán ki-be kapcsolgat, vagy föl-le modulál állandóan, mivel kevés a meleg víz elvétel a sok hideg miatt.
Szerintem ez simán garanciális probléma, jelezd a kivitelezőnek vagy a fűtésszerelőnek, esetleg a boltnak, ahol vettétek. Egy radiátornak nem szabad rozsdásodnia ennyi idő alatt. Éppen ezért se próbálkozz a házilagos javítással, meg azért sem, mert a Hammerite valószínűleg nem hőálló, le fog peregni rövid idő múlva. Arról nem beszélve, hogy a színe is elüthet. Ha mégis maradna a DIY javítás, vegyél festékboltban spray-s radiátorfestéket, és csiszolás, rozsdagátló és zsírtalanítás után azzal fesd át.
Tegnap vettem észre, hogy a fürdőszobában a radiátor alja elég hosszan elkezdett rozsdásodni. Ez egy új építésű ház, másfél éve költöztünk be. Szerintetek ez mennyire normális? Lehet a radiátor silány minőségű volt már alapból? Ha lecsiszolom finom csiszolópapírral és átfestem fehér Hammerite-tal az elég lehet?
Sziasztok! Mosdócsapokkal, zuhanycsapokkal kapcsolatban kérdeznélek Benneteket.
- Milyen névleges kifolyású mosdócsapot érdemes választani, ha átfolyós gázos vízmelegítővel (kombi cirkó*) történik a melegvíz előállítás?
Különböző gyártmányokat nézegetek és úgy látom, hogy még egy-egy gyártó különböző termékcsaládjaiban is eltérő "tudású" csapok vannak. (5 liter/perc, 7 liter/perc, 7,5-9 liter/perc)
- Milyen -egykaros- csapot ajánlanátok zuhanyzóhoz, kombi cirkós melegvíz előállítás esetén? Mire kell figyelni a kiválasztásnál?
Nálunk csak "nehézkesen" használható a keverős (egykaros) zuhanycsap, mert nem lehet közel állandóra beállítani a kifolyó víz hőmérsékletét. Folyamatosan ingadozik. Engem különösebben nem zavar, de a család hölgy tagjai érzékenyebbek a problémára. Szóval valami komfortos(abb) megoldás kellene, mint a csap karjának folyamatos után állítgatása tusolás közben.
(*Saunier Duval Renova C24 kombi berendezés adja a melegvizet.)
Sziasztok, belebotlottam egy FÉG Unica melegvíz tárolós kazánba. Le kell szedjem a radiátorokat és fel is kellene majd töltenem a rendszert. A kazánon van töltő csap? Valami pici műanyag fehér bizgentyűt láttam az alján, amin van egy csavarhúzó fejnek bevágás, az lenne a töltőcsap? A rendszerben nincs kiépítve feltöltési lehetőség.
Tudna valaki segíteni? A szerelő nemtudta befejezni a munkát, és magamra maradtam. ólomcső 5.6 cm, és 5 centi méteres pvc cső összekötése hiúsult meg. Wc lefolyó kialakítása, még elmegy.
Friss vásárlású az ingatlan, így ez előéletéről nem tudni semmit. Igen, csak a meleg nyitásakor is változik a hőmérséklet. Lángkép állandónak tűnik, azon szemmel változás nem látható. A csúszka jobbra húzásával csökkenthető, de így is változik a víz hőmérséklete.
Igen, mi nemrég cseréltünk kettőt is, az alsó kifolyásúval nem volt semmi gond a távolságokkal. Kicsit fura a flexicső bekötés a régi csap helyett, de ahova került, ott mindegy.
Szakmai kérdésem lenne. Egy alsókifolyású gyorsőblítésű wc-kagylót ki lehet-e cserélni alsós monoblokkos wc-re nagy átalakítás nélkül? Gondolok itt a kiállás faltól való távolságára.
Kompletten kicseréltem a gázszelepet, kaptam 16 ezerért. Működik, viszont túl meleg a víz. Csúszka balra húzva... az égöre menö gázmennyiség hogyan csökkenthető?
Itt meg a 6.-ik azt mondja neked, hogy nyisd ki azt a csapot rendesen, mert kikopik, és utána elzárásra nem fogod tudni használni! E helyett valahova fő nyomó ágra, bent a házban tegyél egy 2l-es hidegvizes tágulási tartályt! Ez a szakszerű megoldás a problémádra. Egyébként ha ráveszed a családot magadat is beleértve, hogy a keverős csapokat lassan nyissák és zárják, akkor a probléma önmagától is megszűnik :P
Ma reggel felhivnam 5 vizvezetekszerelot. 4 Tanácstalan volt. Az 5 dik azt mondta, kitalált egy új módszert. Menjek le az aknaba nagyon kicsiket forgásam a zárás felé az elzáró csapot, es előbb utóbb megfog szűnni a vezeték zorgese. Kb. 40 fokkal tekertem el, és lám lám tényleg megszunt, és a viznyomas is még megfelelő. Ha valakinél minden csap zarasa a csövek zorgesevel jár, első lépésben érdemes a fő csapon egy kicsit a zárás felé tekerni.
Én nem biztos hozzá nyúlnék. Próbáld inkább kenderrel és szilikon zsírral!
A cseréhez tudni kéne konkrétan milyen cső az. Elvben ha 16-os akkor működhet egy press vagy akár egy kulcsos falikorong helyettessítőnek. A cső belső mérete is számít, mert ezeknél az is más lehet, mint egy sima 5 rétegűnél. De nem lehetetlen megoldás, mert én már helyettesítettem 5 rétegű idommal, hasonló csövön... ezt inkább fűtésre használták, nem vízre.
Adott egy kéményes V-4, melyből nem lehet állandó, közel állandó hőmérsékletű HMV-t venni! Hőcserélő új, első körben minden jónak tűnik, d beleköltözött a gonosz:).
A sorrend: vizet leereszted, a radiátor felől lévő hollandit meglazítod(kb fél körre, hogy még tartson), utána a cső felől a csatlakozót letekered, végül a hollandit teljesen.
a garázsba akarok feltenni termosztatikus szelepet+fejet.Gondoltam leveszem a régit és elviszem a voltba mintaként (méret miatt). Viszont ezeket a roppantott csöveket nem ismerem, a képen látható sarokszelep csavarját csak simán lelazítom a csőnél?Meghúzáskor nem fog a cső meghajolni/eltörni?
Segítségért fordulnék önökhöz radiátort vásárolnánk, de nem vagyunk biztosak abban, hogy megfelelően választunk. Adott egy 66 m2 ház melynek légköbmétere 10,438 kw egy régi építésű ház korszerű nyílászárókkal amit későbbiekben külső szigetelésel lesz ellátva 3 radiátor van szét osztva a házban. A fűtést egy vízteres kandalló biztosítja mely nyitott rendszerű teljesítménye vízoldali 12,5 Kw levegő oldali 7,3 Kw ezek az értékek a kandalló maximális teljesítményét (névleges) jelentik amit számításaink szerint 90 C-on érvényesek miszerint vízoldalon 9Kw-on 55C - os előremenő víz felfűtésére képes. Az első kérdésem az lenne, hogy egy nyitott renszerű kandallónál az optimális előremenő vízhőmérséklethez reális az 55C-60C -on üzemeltetni? Amennyiben igen akkor számításaink szerint 33K radiátorokra van szükségünk miszerint.: 1. Helység légköbmétere 48,6 m3 közepesen korszerű ház esetében szoroztuk 60kw = 2916 kw a radiátorok teljesítményei 90C előremenő víz és 75C visszatérő víz hőmérséklet szerint adják meg a maximális teljesítményüket. Akkor ha jól értelmeztük ahhoz, hogy 55C - 60 C fokos előremenő vízzel számolunk a mi esetünkben egy 33K 600x1800-as radiátor az optimális melynek maximális teljesítménye 5674Kw 90/75 C - 20 C 2. Helység 22,5 m3 - 1350 kw az előzőek alapján 33K 600x1000 / 3152 kw 3. Helység egy fürdőszoba ami 13,5 m3/ 750 kw 600x1500 - as törölközőszárítós radiátor. Szeretnénk megtudni, hogy ezek alapján a számításaink reálisak-e eléggé tanácstalanok vagyunk ez esetben nem szeretnénk sem alul sem túl méretezni a radiátorainkat. Segítségüket előrre is köszönöm.
