A szlávokra hamvasztásos temetkezés volt jellemző (ezt irott forrásokból is ismerjük, és a régészetből is).
Az avarok elszlávosodásának a VI.-VIII. század folyamán kellett végbemennie.
Ezzel van némi gond:
A szlávok avarok előtti tömeges megjelenése sem irott forrásokban, sem a régészetben nem igazolható. Tömeges megjelenésüket úgy az irott források, mint a régészeti leletek az Avar Kaganátus bomlásával kezdődően tudják csak igazolni. Az Avar Kaganátus fennálása idejében a szlávok csupán annak peremvidékein vannak jelen, régészeti leletek alapján 0,3-5,2 százalékos arányban az avarokhoz viszonyitva.
A szláv-avar együttélés bizonyitékaként szokták felmutatni a vegyes csontvázas-hamvasztásos temetőket, ahol is a csontvázas siroknak kellene lennie az elszlávosodott avaroknak. Ez igy néz ki a régészeti leletek alapján VI.-IX.századi siroknál (sajnos csak Szlovákia területéről ismerem ezeknek a számát, de mindenesetre érdekes képet fest)
1.Dévényújfalú (Dev.Nová Ves) 902 sir, ebből 875 csontvázas,27 hamvasztásos (a sirok zöme a IX. századból származik!)
Ez arányokban a szláv jelenlét 1,07 százalékát teszi ki az avarok között a mai Szlovákia területén .
Egy időben erős igyekezet volt azon a szlovák szakemberek között (és még ma is fel-fel üti a fejét), hogy a csontvázas temetkezést (többségében lovas temetkezés!!!) már a megkeresztelkedett szlávok sirjai lennének. Ezt azonban cáfolja maga a lovas temetkezés, majd az, hogy a vizsgált temetők többségében VI.-VIII. századiak, a szlávok téritése pedig csak az Avar Kaganátus felbomlása után jóval történt csak meg. A Morva-medencében élő szlávokat, és a Kárpát-medencében élő avarokat csak 796 után kezdik el tériteni. Az aquileai érsek csak 811-ben kezd érdeklődni a Dráva alatt élő szlávok felől, és Ciril és Metód jelenése is csak 830-ban volt."
"hunugorok, a szkíták részét képezték már a kezdetektől"
A IV. századnál előbb nem nagyon beszélhetünk hunugurokról.
Ami a hunugurok avar néprészét illeti, arról korábban már idéztük Moravcsik tanulmányát. A Hérodotosz művében szereplő mítikus elemek Priszkosz általi feltételezhető beépítéséről írja (i. m. 7–8.):
"Ezt annál könnyebben megtehette, mert hiszen Herodotos ismer egy ́ ’Αβαρις nevű hyperboreost, aki nyilával bejárta az egész földet (IV. 36), s akinek neve az avarokra emlékeztethette őt. Megjegyzem, hogy magam is azon a nézeten vagyok, hogy a görög hagyományok e mondai alakjának nevében, aki jósként és varázslóként is szerepel, valóban a később feltűnő avar (< abar) népnév rejlik. Minthogy pedig ’Αβαρις alakját a görög hagyomány még a Kr. e. VII. századba helyezi, e név a görögségnek a török népekre vonatkozó egyik legkorábbi értesülése emlékét őrzi."
Az eredeti értelemben vett szkítáknál nem tudok semmiféle avar nevezetű néprészről.
az ősmagyarok, nevezzük így őket, vagy akár hunugorok,
a szkíták részét képezték már a kezdetektől, majd később az ázsai hunok alapító törzsei közé tartoztak más uráli/finnugor népekkel együtt.
most ha a forrásoktól eltekintünk, ezekre régészeti, nyelvi, antropológiai, genetikai adatok szolgáltathatnak alapot.
de amúgy a forrásokból is világosan levezethető, ha elindulunk az időben visszafelé a honfoglalástól.
és pl. a magyar nyelv legősibb török és vagy mongol nyelvvel kapcsolatos rétege az akkor Kelet-Mongóliában és -Szibériában élő török dinglingekkel és mongol szienpikkel, donghukkal lehet kapcsolatos (bár itt is egy-két szó iránya fordított lehet).
"az, hogy a párthusok az avarok elődei lennének alternatív elméletnek számít, pl. jómagam nem is értek ezzel egyet, igaz eddig nem is vizsgáltam a kérdést"
Abaev kétségtelennek tartja, hogy a magyar és az oszét nyelv tartalmaz egy közös
szubsztrátumot, amit egyértelműen az alánoknak tulajdonít, mint írja, a nyelv kutatások alapján egy ideig az alánok és a mai magyarok elődei szoros kapcsolatban voltak.
Sokféleképpen szét lehetne még szabdalni a parthus témát, de véleményem szerint hasznosabb, ha egy helyütt találja meg az érdeklődő a rengeteg összekapcsolódó infót. Javasolnám ezért a két topik összevonását. Mit szólnál hozzá?
"Horezm neve az óperzsa feliratokon Uvarazmiy, a türk szövegekben meg Apar. Tolsztov az említett terület őslakóinak a hurrikat tartotta, és a heftaliták által meghódított, hun vezető réteg uralma alatt élő avarok is Horezmből érkeztek Európába"
Götz sejtetni engedi, hogy a parthus birodalmi adminisztrációban használt, arameusnak minősített írás valójában pre-arámi, egész pontosan hurri eredetű, az aráminak úgymond édestestvére
