Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Keleti György ezredes, a Magyar Honvédség szóvívője 1990. november 16-án tájékoztatót tartott a vegyes rakétadandár felszámolásáról, amelyre a Magyar Köztársaság Kormányának fentiekben idézett határozata nyomán kerül sor.
A föld-föld rakétákat alkalmazó vegyes rakétadandár állományába 27 db indítóállvány tartozott, ezek között 9 db Scud-B harcászati, hadműveleti és 18 db Frog-7 harcászati rakéta kiszolgálására (NATO-kód jelölései). A Scud-B rakéták száma 24 db, a Frog-7 típusé 107 db. Ezeket szétszereléssel fogják megsemmisíteni.
A dandár békelétszáma 3200 fő volt (mozgósítás esetén 8200 fö), ebből 807 fő szakszemélyzet (113 tiszt, 101 tiszthelyettes, 553 sorkatona és 40 polgári alkalmazott), amelynek legnagyobb részét képzettségük szerint más csapatokhoz irányítják, és átképzik őket.
Ezzel együtt megszüntetik a rakéta kiképzőosztályt, a szállítóosztályt, egy híradószázadot és egy javítószázadot. Az éves megtakarítás az 1990-es árakon 100 millió Ft a rakétaalakulat miatt, és 12-15 millió Ft az egyéb alakulatok miatt. Eddig évente volt gyakorlólövészet egy szovjet lőtéren, amely megszűnik, ezáltal költségei megtakaríthatók.
A Magyar Honvédség ezen rakétatípusokhoz sem atom-, sem vegyi töltetekkel nem rendelkezett, csak hagyományos robbanófejekkel. Ezek felszámolása után ballisztikus rakétatípus nem marad az MH állományában.
A Scud-B 6,3 t tömegű, 11 ,0 m hosszú, folyékony hajtóanyagú típus, amely 280-300 km hatótávolságon és elvileg egy 50-80 kt-s nukleáris, vegyi, vagy 900 kg-os hagyományos töltetet szállíthat.
A Frog-7 jelű típus 2,0 t tömegű 9,0 m hosszú szilárd hajtóanyagú rakéta, amely 70-80 km hatótávolságú, és elvileg 10 kt-s nukleáris, vegyi, vagy hagyományos töltetet szállíthat. A MH vezetése 1990. november 16-tól ezek alkalmazásával, hadrendjével nem számol.
Összehasonlításképpen a környező államok rakétakészlete az 1990-es brit Military Balance évkönyv adatai alapján:
- Szovjetunió 1200 db; Csehszlovákia 75 db (30 db Scud-B és 45 db Frog-7); Románia 50 db (18 db Scud-B és 32 db Frog-7); Bulgária 70 db; Lengyelország 80 db. Ezek a számok az indítóállványokra vonatkoznak. Jugoszlávia és Ausztria nem rendelkezik a VSZ-ben rendszeresített rakétákkal.
Háborús helyzetben csak nukleáris fejekkel számoltak, amelyeket a szovjetektől kapott volna az MN. Hagyományos fejrésszel csak területi célra lehetett vele indítani, hiszen meglehetősen pontatlan fegyver volt, így aztán nem lett volna értelme azzal alkalmazni. Illetve lehetett vele pontcélra is lőni, csak éles helyzetben az nagy eséllyel nem lett volna hatásos. Az atomtöltettel ez nem volt probléma...
Ok, ok, de ahol pl hadtest anno Cegled volt azt hiszem a kozpontja, meg Nagykanizsa-meg volt elso lepcso es masodik lepcsos alakulat), vagy pl dandar(Savaria en ott voltam sorkatona) volt ahhoz viszonyitottam...
A kaszoi vadaszhaz sem volt semmi anno...ott Czinege akkori hadugyminiszer vadaszott(volt karcagi kovacslegeny, sok koze nem volt akkor sem az akkori haditechnikahoz, meg az akkori Nephadsereghez sem)...ott pl volt helikopter leszallo, de technikat nem telepitettek oda sem.
Na, ugye itt jön elő az, amiről beszéltem (írtam) kiváló HADSZ Barátommal együtt. Adott esetben, a tartaléknak is kell, hogy legyen tartaléka! A szociálizmus utolsó harmadában (negyedében, hasonló korabeliek mint én emlékezhetnek rá) valahol Németországban meg szakadtak a Szovjet, USA tárgyalások. Magyarúl, a szovjet fél, otthagyta a tárgyalóasztalt.
Én ekkor, a Magyar Posta (PRTMIg) egyik rádió műsorszóróadóállomásán dolgoztam, mint technikus-csoportvezető. A rádió (nálunk, de nem tudom, hogy a világ bármely részén) meg sem említette a hírt, de a "szolgálati" K vonalon már utasítást kaptam, a tartalék modulációs vonal kiépítésére, a szükség telefon vonalak üzembehelyezésére. Erre 2 óra állt rendelkezésre. Az utasító állomás (HÁP) akivel havi rendszeres kapcsolatban álltunk próbák alatt, felhívta figyelmemet, ez nem gyakorlat!
Az éles helyzet ~ 3 hónapig állt fenn.
Később tudtam (jóval később), hogy adott esetben állomásunkat (ha még nem pusztították addig el) 6 irányból lehetett modulációs, valamint telefonvonalakkal ellátni. Ezek irányáról, illetve nyomvonaláról, csak sejtelmeim vannak. Azt meg kell mondanom, hogy a gyakorlatok alatt minden esetben un. minőségi, és szintezési mérést kellet végezni. Ezek az mérési eredmények nem maradtak el az üzemi BP-Miskolc-Nyíregyháza, valamint a tartalék BP-Szolnok- Debrecen-Nyíregyháza vonalnál. Ez 30Hz-től, 7-8kHz-ig biztosított átvitelt +/- 0,5dB ingadozással.
De itt jön a lényeg. Nyíregyházán keresztűl futott, az un. moszkvai "zene"kábel is. ennek az átvitele 30Hz-től, 15-16kHz volt. Ezt csak az akkori HTI (Helyközi Távbeszélő Igazgatóság) dolgozói tudnák megmondani, hányszoros biztosításon. Lényeg az, hogy mi (baráti alapon) az idő 98%-ban ezen kaptuk a modulációt (Az akkori PETŐFI RÁDIÓ műsorát). Ez PCM vonal volt, ami az akkori műszaki szinvonal, ha nem is csúcs, de kiemelkedő technikája.
Egy másik, szintén "békebeli" hallgatólagos piciny csalás: az adónak max. 4,5kHz lett volna a maximális moduláló frekvenciája. Ezt a szűrőt (legalább is az én szolgálatomban) soha nem kapcsoltuk be, viszont az AUDIMAX (hangfrekvenciás kompresszor) igen csak jól működött.
Na, de amiért ma tollat (billenyűt) ragadtam, a következő:
Ma (2017.jun.10.) már harmadik alkalommal fordul elő egy hónapon belül, hogy idős hozzátartozóimnál (Feleségem szülei - 87,-és 81 évesek), hogy nincs TV, telefon. Internet sincs, de ők ezt nem veszik igénybe.
Zeng a TV, INTERNET, RÁDIÓ, írott sajtó, hogy 3 az egyben, TV,-telefon,-internet.
Én nem szégyenlem felsorolni a hírdetőket, szolgáltatókat sem: UPC, DIGI, INVITEL, T-kom. Lehet, hogy van több is, de itt Nyíregyházán ők viszik a prímet.
Írtam az ezelőtti sokadik hozzászólásban, hogy nem szabad (lenne) csak egy (szatelit) uton bíiztosítani a távközést, íme bebizonyosodott. Jelen esetben a porszem beesett, befújta a szél. Pl.: elvágták a koaxkábelt, meghibásodott az erősítő, a tápegység, vagy lekapcsolta valaki a hálózatot.
Ez a hiba, kellemetlenség a környezetben több száz családot érint!
Gondolj bele, egy katasztrófa helyzetben mit okozna ez.
Nekünk anno (a szciálizmusban) éves viszonylatban az üzemzavarszintünk (adáskimaradás, a zivatarokat leszámítva) 10!!! perc lehetett éves szinten.. De már 2 perc után a szőnyegszélén álltál!
Felháborodva olvasom, hogy a mai "szolgáltatók???"-nak 72 óra van a hibaelhárításra. Ez igen, ez a fejlődés!
Örülök, hogy már ilyen idős vagyok, és nem kell sok új fasza modern (nyugati) dolgot megérnem!
Látom jól ismered a rendszert,te is szolgáltál valamelyik állomáson?
Igen,polgári fegyveres őrség volt,a tv-toronytól jöttek át,az állandó személyzet is jórészt polgáriakból állt.Igen,volt telefonvonal,mindjárt négy is,de mind a szentesi laktanyába ment,azon keresztül jelentgettek Aszódra.Volt még egy telepített R140 az ügyeletes teremben arra az esetre ha kikapcsolt állapotban indítási parancs jön és telefonon nem tudják elérni a bázist.Parancsot kaphattunk mindkét felöl,de mint lejjebb írtam 504-Hajag csak gyakorlat idején utasított,máskor Mácsa vezényelt.Fenntartom hogy 503-nak és a csatlakozó pontoknak egyéb szerepe is volt,Mácsán nem voltak ilyen pontok,Tedejt nem tudom,ott nem voltam.Az a mobil átjátszó kisebb,teljes fém parabolákkal volt felszerelve,kb.40-centi átmérővel,és pont Derekegyháza felé nézett.A csatklakozó pontoknak csak akkor volt értelme ha a fő kommunikációs vonal működött,ha megszakadt a kapcsolat Mácsával,Hajaggal és a bolgárokkal,akkor azoknak se volt értelme.A fő vonalat nem lehetett pótolni.ha lehetett volna,akkor nem építik meg.Az a 2 Mbit/s adatsebesség indokolatlan volt beszéd és távíró kommunikációhoz,az máshoz kellett.
Jó olyan fórumtársat olvasni, aki ott szolgált és személyes tapasztalatokról tud beszélni. A bolgár állomás jelenleg így néz ki, kívülről már alig utal valami egykori szerepére:
Az állomások egymás között vezetékes kapcsolattal is rendelkeztek, mondhatni, ez volt az alap. Egy mobil egység rákapcsolódva arra a bizonyos külső csatlakozó pontra (azaz a földkábelre) gyakorlatilag képes volt kiváltani az állomást, ha az valamilyen okból kifolyólag működésképtelenné válik. Ilyen, a területtől kissé távolabb eső „terminál”, nem csak nálatok volt.
Az a mobil átjátszó kocsi - gondolom - ilyen Ural-375-ös, esetleg Kamaz-4310-es lehetett. Szükség esetén 2 - 3 ilyen rádió relé állomással néhány száz km-es tropo vonalat tudtak létesíteni.
Mobil R-417 rádióállomás:
A hajagi jelet Galgán keresztül kaptátok, vagy közvetlenül a szovjetektől?
Rakétairányítást nem végzett egyik állomás sem, kommunikáció, parancsközlés továbbítása volt a feladatuk. A 60 csatornát (vagy 120-at, a távolság függvényében) és a 2 Mbit/sec (2048 kbit/sec) adatátvitelt az R-417Sz (ez volt a Baget) tudta biztosítani Galgamácsa irányába, Bulgária felé az R-420-as rendszer (ez pedig az Atlet) 24 csatornával, 480 kbit/sec sebességgel „hasított” az általad említett két nagy parabolán keresztül, jóval alacsonyabb frekvenciatartományban. A távolság fordítottan arányos a csatornaszámmal.
A dízeleket milyen gyakran indítottátok? Havonta, kéthavonta? Az őrség nálatok is polgári alkalmazottakból állt, 3 váltás, 4-6 fővel?
Remélem, nem terhelő a sok kérdés, de személy szerint engem nagyon érdekel a BARSz rendszer. Szóval, ha van mit mesélned a volt munkádról és szívesen megosztanád az emlékeidet, ne fogd vissza magad, írj bátran! :) Köszi!
Viszont Luna /Frog alakulat jóval több volt ( talán 6 ) és arról alig tudok valamit. Csak hogy hol voltak nagyjából.
A RAKÉTACSAPATOK SZERVEZETEINEK MEGALAKÍTÁSA ÉS HADRENDBE ÁLLÍTÁSA
A rakétacsapatokat fedőmegnevezéssel állították fel. Ez azt jelentette, hogy a rakétadandár az „önálló harckocsiezred", a harcászati rakéta osztályok kezdetben az „önálló harckocsifelderítő-század", később az „önálló harckocsifelderítő-zászlóalj" megnevezési kapták. A rakétacsapatok személyi állományának ruházatán viselt fegyvernemi jelvények, a váll-lapok és a parolin színe megegyezett a közös elhelyezésben lévő más csapatok fegyvernemi színeivel és jelvényeivel.
Elsőként 1962. december 1-jén Nagykanizsán a 13. harckocsifelderítő-század (13. harcászati rakétaosztály) alakult meg, 2K6-os rakéta-komplexummal, a 9. gépkocsizó lövészhadosztály (Kaposvár) állományában. Parancsnoka Albert Mihály alezredes lett. 1964. augusztus 15-töl a harckocsifelderítő-század megnevezés harckocsifelderítő-zászlóaljra változott.
1963. január 1-jétől a 8K11-es rakéta-komplexummal Tapolcán megalakult az 5. önálló harckocsiezred (5. hadműveleti-harcászati rakétadandár), parancsnoka Váradi Miklós ezredes (később vezérőrnagy) volt. Miután a 2. rakétaosztály hivatásos állománya az átképző tanfolyamról hazaérkezett, 1963. augusztus 1-jén megalakult a 2. rakétaosztály. 1963. október 15-től a dandár befejezte a szervezetének állománytábla szerinti teljes feltöltését.
1963. július 15-én a 2K6-os rakétakomplexummal Tapolcán megalakult a 38. harckocsifelderítő-század (38. harcászati rakétaosztály) a 8. gépkocsizó lövészhadosztály (Zalaegerszeg) állományában. 1964. augusztus 15-től a harckocsifelderítő-század megnevezés harckocsifelderítő-zászlóaljra változott. Parancsnoka Nagy Sándor őrnagy lett.
1964. augusztus 15-én a 2K6-os rakéta-komplexummal Tatán megalakult a 31. harckocsi-felderítő zászlóalj (31 harcászati rakétaosztály), a 11 harckocsihadosztály (Tata) állományában. Parancsnoka Kun István alezredes volt.
1964. augusztus 15-én alakult meg Szentesen a 28. harckocsifelderítő-zászlóalj is (28 harcászati rakétaosztály), a 7. gépkocsizó lövészhadosztály (Kiskunfélegyháza) állományában. Parancsnoka Szemán Imre őrnagy volt.
1967 július 15-én a 2K6-os rakétakomplexummal Jászberényben megalakult a 92. harckocsifelderítő-zászlóalj (92. harcászati rakétaosztály), a 4. gépkocsizó lövészhadosztály (Gyöngyös) állományában. Parancsnoka Kovács László őrnagy volt.
1967. július 15-en a 2K6-os rakétakomplexummal Nyíregyházán megalakult a 94. harckocsifelderítő-zászlóalj (94. harcászati rakétaosztály), a 15. gepkocsizó löveszhadosztály (Nyíregyháza) állomanyában. Parancsnoka Erdei Mihály őrnagy volt
A rakétacsapatokkal párhuzamosan 1963. április 1-jen az 5. Hadsereg állományában Kaposváron megalakult a 147. mozgó rakéta-technikai bázis, majd 1963 november 1-jén Nyírteleken felállították a 107. önálló szállitóosztályt a Magyar Néphadsereg Fegyverzeti Szolgálatfőnökség alárendeltségében.
Szintén 1967. július 15-én befejeződött a Magyar Néphadsereg hadműveleti-harcászati és harcászati raketacsapatainak megalakítása és hadrendbe állítása.
A RAKÉTACSAPATOK SZERVEZETE
A harcászati rakétaosztályok szervezete a megalakuláskor kétüteges volt. Ettől eltért a 92. rakétaosztály amely az 1967-ben történt felállításakor három üteggel rendelkezett.
A kétüteges harcászati rakétaosztályok szervezete a következőképpen alakult: - parancsnokság és törzs; - törzs- és biztosítószázad (törzsüteg); - 1. rakétaüteg; - 2. rakétaüteg; - rakétatechnikai biztosítószakasz; - ellátószakasz; - segélyhely; - műhelyek.
Egy osztály létszáma összesen 131 fő volt amelynek 36%-a. több mint harmada hivatásos katona volt. Az osztályok alapvető harctechnikai közei a 2K6-os harcászati rakétakomplexumok voltak. A komplexum elemei a követ kezők voltak: - a különböző tipusu és rendeltetésű harci fejjel szerelt rakéták (3R10, 3R9, 3R11); - egy 2P16-os indítóállvány, felderítő úszóharckocsialvázra szerelve; - egy 2U663 rakétaszállító gépkocsi, darus gépkocsi, öt tonna teherbírású daruval; - egy RVZ-1 rádiólokátor és egy VR-2 szélfegyver
Az üteg állományába a következők tartoztak: - egy 2P16 indítóállvány; - egy GAZ-69 TMG bemérógépkocsi az indítóállás koordinátáinak és a tájolóirány irányszögének meghatározására, - egy RVZ-1 lokátor és egy VR-2 szélfegyver; - egy nagy teherbírású szállítóutánfutó-vontató, az indítóállvány kozúton történő szállítására.
A rakétatechnikai biztosítószakasz állomanyába tartozott: - három 2U663 rakétaszállító gépkocsi; - egy 8T211 típusú darus gépkocsi.
Darus gépkocsi mindig kevesebb volt, mint indítóállvány. Így a két indítóállványos osztály egy, a három indítóállványos pedig két darus gépkocsival rendelkezett.
A hadműveleti-harcászati rakétadandár szervezete így nézett ki: - parancsnokság és törzs, - 1. rakétaosztály; - 2. rakétaosztály; - technikai üteg; - törzsszázad; - műszaki század; - kiszolgáló- és szállítószázad; - forgalomszabályozó és komendáns-század; - vegyivédelmi szakasz.
A rakétadandárt 8K11-es rakétakomplexumokkal állították fel. A hadműveleti-harcászati rakétaosztály szervezete a következőképpen alakult: - parancsnokság és törzs; - törzsüteg; - 1. rakétaüteg; - 2. raketaüteg; - 3. rakétaüteg; - technikai biztosítószakasz; - kiszolgáló- és szállitószakasz; - idójárásjelző állomás.
A raketaüteg állományába az alábbiak tartoztak: - egy indítóállvány; - egy bemérőgépkocsi; - egy mosó-semlegesító gépkocsi; - 1 darab nagy teherbírású szállító-utánfutó vontatóval, az indítóállvány közúti szállítására.
A RAKÉTACSAPATOK SZERVEZETÉNEK KORSZERŰSÍTÉSE
A szárazföldi csapatokat az 5. Hadseregnél és magasabbegységeinél a második ötéves terv során (1960 és 1965 között) látták el hadműveleti-harcászati és harcászati rakétákkal. Ez a folyamat a harmadik hadtest magasabbegységeinél áthúzódott 1967-1968-ra - már a harmadik öteves terv idejére, amikor a harcászati rakétatechnika váltása következtében a 2K6-os rakétakomplexumok egy részét a 9K52-es rakétakomplexum váltotta fel az 5 Hadsereg magasabbegységeinél. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy felállítsák a hadtest magasabbegységeinek harcászati rakétaosztályait és egyben kialakítsák a harcászati rakétaosztályok háromüteges szervezetét.
A rakétadandár átfegyverzése 9K72-es komplexumra, az anyagi lehetőségek miatt, csak a negyedik ötéves terv végrehajtásának időszakában vált valóra, 1970 és 1975 között.
1966. november 30-án a 13., 38. és 31. harcászati rakétaosztályoknál felállították a 3, rakétaüteget.
A 28. rakétaosztálynál a 3. rakétaüteget egy évvel később, 1967. július 15-én alakították ki.
1967. április 1-jén a 13., szeptember 1-jén a 38. és 31. harcászati rakétaosztályokat fegyverezték át a 9K52-es rakétakomplexumra.
A 28. harcászati rakétaosztály átfegyverzése 1977. szeptember 1-jén történt meg.
A 9K52-es harcászati rakétakomplexumba az alábbi eszközök tartoztak: - egy 9P113 indítóállvány, kerekes alvázra szerelve; - egy 9T29 rakétaszállító darus gépkocsi; - egy RVZ-1 rádiólokátor; - egy VR-2 szélfegyver; - 9T111 repülőtéri-raktári rakétaszállító utánfutó; - 9T114 repülőtéri-raktári fejrészszállító utánfutó.
Az alapvető harci-technikai eszközök rendeltetése ugyanaz volt, mint a 2K6-os rakétakomplexumnál.
Az osztály a következő alapvető harcitechnikai eszközökkel rendelkezett: - három 9P113 indítóállvány; - három 9T29 rakéta szállító gépkocsi; - egy 9T31 darus gépkocsi; - két FUG.
Az 5. Hadsereg magasabbegységeí rakétaosztályainak átfegyverzése teremtette meg a feltételeket a 4. és 15. hadosztályok rakétaosztályainak felállításához 1967-1968-ban.
A 92. rakétaosztály három üteggel, a 94. pedig két üteggel alakult meg.
A 2K6-os rakétakomplexumokat a 92. rakétaosztálya 31. rakétaosztálytól, a 94. pedig a 38. rakétaosztálytól vette át.
1975 végére a harcászati rakétaosztály létszáma 288 fő volt.
1977. szeptember 1-jén átfegyverezték a 92. harcászati rakétaosztályt 9K52-es rakéta-komplexumra, amihez a harci technikát a 31. harcászati rakétaosztálytól vették át.
Továbbá felállították a 94. rakétaosztály 3. ütegét.
(A 94. rakétaosztálynál a rakétakomplexumok váltása 1982-ben történt meg.)
AZ 5. HADMŰVELETI-HARCÁSZATI RAKÉTADANDÁR SZERVEZETÉNEK KORSZERŰSÍTÉSE
A szervezeti változások keretében a dandárnál 1954 novemberében megszűnt a törzsszázad és helyette megalakult a híradószázad. Az osztályok alárendeltségéből kivonták az időjárásjelző állomásokat, és ezekből dandárközvetlen alegységként megalakult az időjárásjelző üteg, három időjárásjelző állomással.
1965 decemberében a rakétadandár az MN Rakéta- és Tüzérfőnökség alárendeltségéből az 5. Hadsereg parancsnokának alárendeltségébe került.
1973. október 1-jén a rakétadandárt átfegyverezték, ezután 9K72-es rakétakomplexumokkal rendelkezett.
A 9K72-es hadműveleti-harcászati rakétakomplexumba az alábbi eszközök tartoztak: - harci fejjel szerelt rakéták; - egy 9P117M1 indítóállvány, kerekes alvázra szerelve; - PU-1 mozgó vezetési pont; - 2T3M1 rakéta szállító gépkocsi; - 9F21MA harcifejtároló- és szállító gépkocsi; - 9T31M1 darus gépkocsi; - 8T311 mosó-semlegesítő gépkocsi; - 8G33U kompresszorállomás; - 8G27U levegőmelegítő.
A rakétadandár továbbra is hat rakéta komplexummal rendelkezett.
Korszerűsítésére 1982-ben került sor aminek eredményeként osztályonként két rakéta és egy technikai üteg, rakétaütegenként két indítóállvány került a rendszerbe.
Az indítóállványainak a száma így hatról nyolcra emelkedett.
Az 503-készült el utolsónak,és nem a kommunikációs fővonalon van,ezért szerintem kettős funkciót szántak neki.1987-ben adták át,amikor én vonultam,az akkori öreg katonák voltak az első váltás személyzet.Az biztos hogy a külső csatlakozási pontokkal ez a bázis többet tudott,mint ami egy sima átjátszó kommunikációhoz kell.
Az 1989-eleji hadgyakorlat akkora volt,hogy a körletbeli riadónkat egy pestről jött őrnagy figyelte árgus szemekkel,és a bázison még engem is kivezényeltek őrségbe,pedig fel voltam mentve.A külső csatlakozási pontra települt mobil átjátszó kocsi kis parabola antennái pedig pont Derekegyháza felé néztek.Szerintem az a gyakorlat rakéta vezetési gyakorlat volt közvetlen herendi irányítással.
Én úgy tudom hogy a Bakonyba Márkó közelében volt a tüzelő állásuk, ott gyakoroltak, a Froggal lehetett itthon is lőni a központi gyaktéren, nem úgy mint a SCUD okkal. Láttam is olyan képet amin egy rakéta félig kilóg a földből. Amúgy érdekes mert a Tapolcai MN 1480 ( SCUD ) elég nagy anyaga van,sok kép ,meg minden. Viszont Luna /Frog alakulat jóval több volt ( talán 6 ) és arról alig tudok valamit. Csak hogy hol voltak nagyjából.
Köszönöm! Ez nagyon érdekes volt, többször is elolvastam. Sajnos szakmailag nem állok közel a témához de nagyon érthetően írtad le. És az hogy voltak külső rácsatlakozási pontok....ezt most hallom előszór. Aki járatosabb a témában annak biztos sokat segítettél.
Hadsz-nak válaszolva:a bolgár állomást polgári személyzet működtette,sajna oroszul beszéltek,de volt köztük egy csinos női hang is,az őrmestereink beszélgettek vele,akik tudtak oroszul.A szentesi 503-as állomás különleges volt,mert hármfelé tudott kommunikálni.A vivő teremben volt egy papír rajz körökkel és összekötő vonalakkal, a három magyar bázis mellett szaggatottan jelölte az 504-es herendi bázist is.egyszer a nyári nagy gyakorlat altt este fáradtan lejött a vivőből katona társam,és ennyit mondott:"hallod eddig ez az állomás csöndben volt,de most egymás után adja az utasításokat".Egész nap kapcsoltatták a csatornákat szegény gyerekkel.Valaki lejjebb kérdezte miért csak egy mikrohullámú torony van szentesen?Azért mert a románok nem léptek be a rendszerbe,ezért nagyobb távolságot kellett áthidalni a bolgár kapcsolatig.Sőt a tropó már az ukrán pontig is rövid volt,ezért kellett a Vasvári-Tedej állomás is.Viszont a hegytetőn levő Herend-Hajag állomással tudtunk Szentesről kommunikálni.A bolgárok felé két tíz méter magas háló parabola nézett,kb 300-Mhz frekvenciával dolgozott.Volt még egy különlegessége a szentesi állomásnak,vannak külsö csatlakozó pontjai.Egyik mindjárt a kapu mellett,a trafó előtt egy kis tégla épület,mint egy ablak nélküli őrbódé.A másik kijebb van az úton kb.két kilométerre a bázistól,ezt körbe lehet járni,én nem másztam be mert nagyon sűrű bozótos veszi körül.A 89-es év elején volt egy nagyon komoly gyakorlat,jött egy mobil átjátszó kocsi,nem tudom milyen tipus volt,két kis parabola tükör volt a tetején.Kiáll az út mellé a szántásba,rácsatlakozott a külső ponton az állomásra és kész volt a kiterjesztett kommunikáció.Hogy ezzel hova kommunikáltak,esetleg Derekegyházát irányították,nem tudom.Hivatalosan hatvan csatornás kommunikációs lánc volt,de egy cikkben olvastam hogy 2 Mbit/s adatátvitelt tudott,ekkora sebesség viszont csak rakéta irányításhoz kellett.A hatvan hangcsatorna csak 204 khz sávszélességű volt,ez nem indokolta a 2 Megás adatátvitelt.Ha a hajagi bázis közelében volt rakétabázis is,akkor a lánc részben vagy egészben rakétavezérlést,irányítást is végzett.A derekegyházi szomszédság miatt fogadni mernék rá.
Üdvözlet,én 88-89-ben szolgáltam Szentesen,a Damjanich volt a laktanyám a csongrádi úton.A kunszentmártoni úton levő volt Esze Tamás laktanya akkor már csak a szállító zászlóalj telephelye volt,Unokatestvérem ott szolgált,mindennap jártak át a technikához,hozták-vitték.Akkor ott voltak a rakétások,azokkal is beszéltem,csak éjjel mozogtak,a gumikerekes Frog 7 tipussal,négy-öt hordozóval,szigorúan letakarva.Egy nagy félköríves tetejű hangárjuk volt csillogó fém tetővel,a telephelyre vezető út mellett.Egyszer nyitva volt a hangárajtó,szerintem szabálytalanul,egy pillanatra beláttam,legalább két sorban állt bent sok hordozó.A derekegyházi bázison én nem jártam,hogy a Frog 7-en kívül ott milyen tipust tároltak még,azt nem tudom.Viszont egy érdekes dolgot elárultak:a Bakonyba jártak éleszlövészetre,nem mondták hova,de ez lehetett az orosz bázis lőtere,és háború esetén valószínű ott kaptak volna nukleáris robbanófejet is.A célpontjuk egy várrom,vagy valami hasonló volt,a közepén egy oszloppal.Azt fájlalták szegény magyar rakétás fiúk,ők sose tudták teliba találni,csak az oroszok.Később rájöttem,ennek egyszerű oka volt,a magyarok technikája export változat volt,az mindig gyengébb volt mint az orosz saját technika.A hídrakó ezred is értette a dolgát,89-ben elnyertek valami nagy díjat mert félóra alatt hidat vertek a tiszán.Volt még ott egy vizi búvár kiképző épület is saját kazánnal,fűtött medencével,egész évben tudtak gyakorolni.Hivatalosan valamilyen felderítők voltak,de nagyon tiszteltük őket,nekünk tíz perc reggeli futás elég volt,azok legalább fél óráig futkostak az alakuló tér körül.
Nem árt, ha van tartalékban megbízhatóan működő adatátviteli lehetőség. Nem véletlenül volt jellemző a katonai híradásban a többszörös összeköttetés. Legyen az vezetékes, rövidhullámú, tropo, műholdas, stb.
