Ebben a cikkben olvasható: "várhatóan 2021-re kell elkészíteni a végleges nyomvonal engedélyezési szintű tervét."
Orosházán 2020. szeptemberben úgy tudták:
"A nyomvonal körüli egyeztetés kapcsán a megye északi részét érintő települések között alakult ki ellentét, ott két koncepció jött létre. Egyik a román határhoz közeli, Okányt érintő szakasz,
míg a másik a jelenlegi 47-es főút mentén futna. Az elnök elmondta, egyelőre abban, hogy mely nyomvonalon épülne meg az adott szakasz, még nincs egyetértés. – Október 31-ig készül az a hatástanulmány, amely alapján az ITM és NIF Zrt. meghozza a végleges döntést." https://oroscafe.hu/2020/09/18/m47-keszulnek-a-tervek/
Egyelőre nem látszik a közzétételi vágy:(((
Jöhetnének kérdések, esetleg újabb információk, remélem lesz érdeklődés...
A hétvégén olvastam fontos kiegészítéseket az OKA 2020 Közúti forgalom figyelemmel kísérése doksi 9-13. oldalán:
A keresztmetszeti forgalomszámlálás rendszerének felülvizsgálata során 1996, 2001, 2005, 2012 és legutoljára 2017 években módosították a számlálóállomások forgalomjellegbe sorolását.
Az új módszer a korábbitól következőkben tér el: A forgalomjelleget nem csupán a személygépkocsi forgalom szezonális és hétvégi alakulása alapján-, hanem az összes motoros forgalom figyelembevételével határozzuk meg. Az új besorolásnál az egyes állomások forgalomjellege utak illetve földrajzi szempontok alapján került meghatározásra. Legutoljára 2017-ben sor került a forgalomjellegek felülvizsgálatára. 2018-tól ebben a rendszerben 6+3 forgalomjelleg kategóriát különböztetünk meg; jelölésük egy kisbetűvel és egy számjeggyel (a-f és 1-3) történik. 2012 előtt a forgalomjellegek száma 8+3 volt (a-h és 1-3 jelöléssel).
Az országos közúti keresztmetszeti forgalomszámlálás történetében első alkalommal 2015. évben, majd azóta minden évben az elektronikus díjfizetési rendszert üzemeltető
Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. adatszolgáltatása is a feldolgozás része. 2020. évben összesen 86 db fix telepítésű főúti számláló keresztmetszet forgalmi adatai kerültek felhasználásra. A 2017. évtől kezdődően a Rendőrség által üzemeltetett VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat fix telepítésű számlálóhelyeinek forgalmi adatai is bekerültek a feldolgozásba, a 2020. évben 115 mérőhellyel.
Az országhatár állomások forgalmát a határőrség folyamatosan figyeli, 4 járműkategóriában osztályozva (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz és tehergépkocsi).
A schengeni határokon belül ez a megfigyelés 2007. december 21.-én megszűnt. Ennek pótlására a 2008. évtől kezdődően OHS (országhatár Schengen) jelű forgalomszámláló állomásokat vezettünk be.
A korábbi OH jelű állomások közül mindazok, amelyek a nem schengeni határokon (külső határok) találhatók, továbbra is ugyanolyan módon és formában üzemelnek és szolgáltatják az adatokat is.
2010. év óta a Központi Statisztikai Hivatal biztosítja ezen határforgalmak pontos adatait, így az országhatár állomásokon 365 (szökőévben 366) napos mért adatot szerepeltetünk.
A nagyon lényeges idézetek után 2 példa:
Tisztán látszik, hogy az adatszolgáltató váltás (KSH) 2010-2014-ig nagy kockázattal járt (A határadatok feldolgozása 5 évig elmaradt a tényleges forgalomtól.)
2015-től "pontosodik", de pl. a 49. úton 2019-ben van valami megmagyarázhatatlan:
a határon többen jöttek át, mint amennyien a 4914. út (Csenger) csatlakozása utáni mérőhelynél elhaladtak... Talán Ufók voltak:)
A 42. főúton 2015-ben grafikon ábrázolási hiba volt (pirossal a korrekció)
Summázat: az összes adatatsorból 201 db műszerét lehet megfelelőnek elfogadni... (+ NÚSZ teheradatok)
a többi mérés esetszáma kritikusan alacsony, a forgalomjelleg meghatározás módszerváltoztatása a bázisadatok fogyatékosságait nem kompenzálhatja.
Ezeket a hibákat semennyi "dislike" nem szünteti meg ...
Egy ilyen beruházásra három hét alatt, előzetes információk nélkül [?, :)] összeállítani egy értékelhető pályázatot, hihetetlen zsenialitásra vall majd...
Már egy hónapja is van, hogy az OKA2020 forgalmi adatait próbálgatom helyesen értelmezni,
különös tekintettel a veszélyhelyzet - az adatsorokban érzékelhető - hatásaira.
Miután valaki dislike-ot nyomott, feltételezem, hogy érintett lehet a kritikákkal...
Találtam egy 2019-es dokumentumot, amely megerősítően utal az általam is jelzett kockázatokra.
Közlekedéstudományi Szemle 2019. június
"Az országos közutakon folyó rendszeres keresztmetszeti számlálások többnyire az úttesten haladó kerékpárosokat rögzítik, míg a párhuzamos, elválasztott létesítmények kerékpáros forgalmát
csak kevés esetben. Kivételt képeznek ez alól az utóbbi években elhelyezett automata forgalomszámláló berendezések, amelyek darabszáma még csekély.
Ezek legnagyobb számban a fővárosban és néhány nagyvárosban állnak rendelkezésre. További problémát jelent, hogy az ötévenkénti forgalomszámlálások között a kerékpáros-forgalomra alkalmazott forgalomfejlődési szorzó 1, ami azt jelenti, hogy a közbenső években nem változik a számított kerékpáros-forgalom nagysága annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedben már jelentős kerékpáros forgalomnövekedés volt tapasztalható
A helyzetet tovább nehezíti, hogy 2008-tól számos helyen az országban a forgalomszámlálásokra szánt forrás csökkenése miatt épp a kerékpáros-forgalom számlálását hagyták el.
Egy kategória változott az M4 határszakaszon, enyhén több a személygépkocsi mozgás.
A 42. elkerülő szakaszba csatlakozó 427. út (összekötő a 47. dél felé) szinte kihalt...
A 47. úton észak (M4-M35) felé 10 ezer, dél felé 3 ezer gépjármű a napi forgalom.
Nem megoldás az M47-Kelet, mert sokkal hosszabb és gazdasági hasznosulása kétséges. (csak revanspolitikai okból ...)
Ha mégis M47-Nyugat, akkor lehetne rövidebb a 4224. útból (Zsáka - Bakonszeg között) egy Berettyó híddal összekötni a gyorsforgalmi utat a 47. főúttal.
Ez csak 3+3 km elkerülő lenne, nem 13 km. (Vasúti felüljáró és 2 csomópont nem kellene)
A Berettyóújfalu elkerülés megoldását a meglévő 42. Kelet elkerülő és az M4 (pihenőnél) összekötése is jobban segítené...
Kelet felől legfeljebb azok akarják elkerülni a várost, akik keletről jönnek. DE nekik rlészben ott az M4, részben pedig ha a 42-esen jönnek, akkor nekik nem kell akkora városi forgalomban végig menni mint a dél felől észak felé haladóknak. Akik a 47-esen Békéscsaba felől a román határ felé mennek, nekik most sem kell a városon átmenni, de biztos nem fognak az M4-re felmenni óriási kerülőt tenni a határ felé haladni.
"... akkor ez most tovább rontja a határmenti verzió esélyeit." Berettyóújfalut sokan kívánják dél felől kikerülve eljutni a leendő M4-re, illetve Debrecenbe. Ők tényleg szívesen kerülnének kelet felé, csak a csúnya tervezők a várostól nyugatra vezető nyomvonalat találtak ki?
A hír (hogy elkerülő lesz) nem új, de minden bürokratikus lépésnél újra és újra elővehető.
Különösen kampányidőszakban...
Egy fontos elem:
II.2.7) A szerződés, a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer időtartama
Az időtartam hónapban: 17
Tehát 2023-ban lesz a következő nagy lépés.
Okfejtésedben vannak feltételezések, amelyekre addig nem tudjuk meg a választ, amíg az M47 nyomvonalát nem választják ki.
Nekem ebből az jön le, hogy a határmentit erőltetik, ezt kompenzálják a 47. Újfalu-Nyugat elkerülővel.
Baromi drága lesz, de ott fenn ez nem baj, hanem erős érv:(((
Vajon léteznek-e még azok az előírások (illetve alkalmazzák-e), amelyek definiálják egy városelkerülő indokoltságának forgalmi kritériumait?
Mert a tervezésre kiírt elkerülő forgalmát nem a B.újfalu északi, hanem a déli térség forgalma határozza meg.
A vázlaton a 47. út Déli körforgó és Furta közötti 3500-4000 gépjármű/nap.
Érdekes összevetni az M4-M35 átadás miatti (2018-2019) növekedést 3922 4232, tehát 310 db gépjármű,
ennyi legfeljebb az autópálya szívóhatás a déli térségből.
Miután a 47. déli forgalom 40 %-a a 427. utat választja, ez csökkenhet a nyugati elkerülővel.
Mivel teljes dokumentáció szerint kell megtervezni, ebből következik: a BCA megtérülési mutatók magas költségszint mellett nagyon alacsony forgalmi adatokból készülhetnek.
Különösen, ha az M47 határmenti szakasz távolsági forgalmat visz el az elkerülőről.
De ha 3000 gépjárművel számolnánk, akkor is nagyon rossz lesz a BCA mutató.
Ha pedig M47 Nyugat i nyomvonalra döntenének, akkor semmi értelme a külön elkerülőnek, gyúrni kellene még a nyomvonalvezetést...
A térképes forgalmi vázlat többi elemei azt mutatják be, hogy például az M4 határszakasz mennyi forgalmat vonzott át a 42. útról.
Sajnos csak 91 napot mértek a lehetséges 118-ból (Hencida térségében csak 14 napot???)
Ezért a jobb felső sarokban összehasonlítottam a 6017 mérőhely 3 havi adatát az M4 2790 mérőhely 3 havi adatával.
A piros kérdőjelek a forgalomszámlálás konfliktusait jelzik.
Kiemelném ebből, hogy a 47. út 7205 mérőhelyét a 34. km-től áthelyezték a 27 km-hez.
Ez indokolatlan, mert ezután nem mérhető a B.újfalu-M4 közötti forgalom, a 27. km-nél új mérőhelyet kellett volna létrehozni. (a forgalom különbség szignifikáns)
Éppen egy éve adták át az M4 határszakaszt, ennek örömére körbejártam a kardinális pontokat:
Így lehet majd egy macskáról két bőrt lenyúzni. Egyszer kellett volna megcsinálni, de normálisan. Így kétszer lesz, illetve már csak egyszer újra feldúrva, ha egyáltalán meg lesz csinálva és nem felejtődik így. DE ez a mostani megoldás eléggé elfuseráltra sikerült. Nem találkoztam még ilyennel sehol.
Pont ma volt ez az eszemben, ha már a világ pénzét elköltik a BMW gyárra, akkor nem igaz hogy nem fért bele különszintű keresztezés a 33-asnál. A vasútvonal itteni szakaszán sokszorosára nő majd a forgalom, ha elindul a gyár, nem életszerű a szintbeni keresztezés megtartása.
A vasút tervezésekor még az volt a koncepció, hogy a közút aluljáróban keresztezi majd a vasutat .
Mivel a pályában ív van,ezért a tervezet sebességhez az ívben túlemelés (döntés...) szükséges.
Azonban időközben változott a koncepció, időközben kiderült, hogy a hídépítő " szakinak " lesz szabad kapacitása... Ezért most folyik a felüljáró tervezése. Közben van egy kis gubanc mert ott ahol az aluljáró volt tervezve. Az igénybe vehető területen a felüljáró töltései nem férnek el. Valószínű + terület kell. Tehát majd külőnszíntben lesz majd a keresztezés. Majd.
A jelenlegi helyzetben ezt tudták kihozni a helyszínen szükséghelyzetben.
Múltkor, mikor a 33-ason jártam, rájöttem miért olyan kacifántos az új vasútin átjáró. Az átjárónál a vasút éppen ívben van, emiatt a pálya meg van döntve. Namármost, a közutat csak úgy lehet átvezetni egy megdöntött pályán, ahogy valóban megcsinálták. Tehát maga a kivitelezéssel nincs gond. Inkább a tervezéssel, hogy az átjárót nem olyan részre tervezték, ahol a vasúti pálya egyenesen halad. Akkor nem lett volna szükség erre a kaptatóra. Véleményem szerint a terület bőven kiadta volna, hogy az ív előtt vagy után vezették volna át az utat a vasúton.
Így lenne az ésszerű és ideális. De azért látom, a veres nyomvonal eleje is rajta van a térképvázlaton, szóval nem tettek le róla teljesen. Az is kérdés, hogy mikor az M47-et elkezdték gondolatban tervezgetni, mármint a különféle nyomvonalakat, akkor szóba került-e a nyugati elkerülő. Mert ha nem, akkor ez most tovább rontja a határmenti verzió esélyeit. Mert ugy emost az lenne a cél, az M35-ről érkezők, akik Békéscsaba, Szeged felé haladnának a 47-esen, akkor azoknak ne kelljen bemenni Berettyóújfaluba a városon keresztül menve végig a 47-esen. Kamionoknál még rosszabb a helyzet, mert nekik a 47/42-es körforgalomnál el kell menni a 42-es főúton a határ felé jónéhány km-t, majd az útról jobbra lekanyarodva jtnak el a MOL kúti 47-es körforgalomhoz. Így nekik is sokkal rövidebb lenne az út, de a személyautósoknak is, rengeteg időt megspórolva. Ha a határmenti verzió épülne meg, akkor az elkerülő gyakorlatilag teljesen értelmetlenné válna. Az M47 helyett továbbra is a régi 47-esen közlekednének dél felé.
A közbeszerzés ismertetése: Az M4-M35 autópályák részben megépített és az M4 gyorsforgalmi út Püspökladány - Berettyóújfalu közötti szakasz megvalósítása érdekében elkészített tervek alapján történő bővítésével kiépítésre kerülő csomópontja, valaminta 47. sz. főút között, a 47. sz. főutat a várostól délre elérő egybefüggő, mintegy 13,2 km hosszban, Berettyóújfalutól nyugati irányban vezetett új nyomvonalú 2x1 forgalmi sávos főút (országos közút) megvalósításához szükséges teljes körű engedélyezési terveket és kiviteli terveket készíteni, illetve megszerezni a szükséges engedélyeket is, valamint a 47 sz. főút Berettyóújfalu és Furta közötti szakaszának burkolaterősítéséhez szükséges engedélyezési és kiviteli terveket is el kell készíteni. A tárgyi tervezési feladat során meg kell oldani a tervezett elkerülő út csatlakozását az M4-M35 autópályák csomópontjához is. Figyelembe kell venni az autópálya csomópont fejlesztésére 2021. január 08-án kiadott, BP/0801/00032-1/2021 építési engedélyt is, az új csomóponti ágakat ezen fejlesztési elképzelések alapján kell megtervezni és engedélyeztetni. A tervezési feladat során figyelembe veendő főbb mennyiségek:
új nyomvonalú főút: 13,2 km
szintbeni csomópont: 4 db
részben meglévő különszintű csomópont továbbfejlesztése, új csomóponti ágak tervezése mintegy 2,4 km hosszban
új híd: 5 db (legnagyobb híd várhatóan 128 m felszerkezeti hosszal)
11,5 tonnás főúti burkolatmegerősítés: 6,5 km
számos meglévő gázvezeték, nagy- és középfeszültségű elektromos vezeték keresztezésére is sor kerül.
A feladat részletes leírását a szerződéstervezet, illetve annak mellékletét képező tervezési feladatleírás (műszaki leírás) tartalmazza.
Most olvasom, hogy Berettyóújfalu kap egy közel 14 km-es elkerülő utat, ami a várost nyugatról kerüli el. Ha jól értelmeztem, akkor az M35/M4 csomóponttól kindulva halad dél felé a 47-es útig. Ez nagyon jó hír. (nekem) Kérdés már csak az, mikor lesz ebből valami. Talán októberben írják ki a pályázatot a tervezésre és egyéb ehhez társuló dolgokghoz. Namármost, ha ez elkészül, akkor csak lesz talán annyi eszük, hogy a leendő M47-et innen viszik tovább délre, mert minek még egy elkerülő az M4-től a város mellett keletről is, hogy aztán azzal a határ mellett húzzanak el délre a senki földdjén. Utóbb látott M47-es terveken is az M35 folytatásaként haladna dél felé.
Az OKA2020 táblázataiban a 120+1010 - 179+426 km-ig nincsenek mért adatok.
A 3428 mh. 2015. évi 2 napi mérés adatát akkor 24 %-os „pontosságú” adatként jelölték!
2020-ban feltűnő és indokolhatatlan 15 %-os „pontossággal” szorozták fel…
A „hasraütés”-jellegű adatokat - nem csak ezen a szakaszon - a gördülő számlálás elve szerint 2020-ban - legalább kézi - méréssel kellett volna kontrollálni.
5 éven keresztül fennálló folyamatos torzulás miatt ma már köszönőviszonyban sincs egymással
a 171+658 km-nél lévő 3428 mh. és a 179+893 km 7187 mh. + 42. főút 1+707 km 13910 mh. adatsora.
Ennek következtében mintegy 1700 db gépjármű és benne 300 db nyergesvontató az eltérés a 4-42. főutak csomópontja előtt és után…
A 120-179 km között 94 % degresszióval szoroztak, de mint a vázlaton látható, a 7187 mh. VÉDA műszere a 4. főút Debreceni irányán mért 93,3%-ot.
A 13910 mh. VÉDA műszere a 42. főútra csak 66,9% ot mért, mert az országhatáron62,1 %-ra csökkent a forgalom.
A 4-42. főutak együttes forgalomcsökkenése 82,6 %. (Nyergesvontató: 87,3%)*
Ez bizonyítja, hogy a 4. főút Szolnok megye 120. km-ig a feltüntetett „felszorzások” hibásak!
7-10 napon szinkronizált kézi mérésekkel akár 3 mérőhelynél kellett volna megbízható adatokat rögzíteni…
A helyzet bonyolultabb lett szeptembertől, mert - mint már többször jeleztem - az M4 határszakasz átadása után a 42. főúton ellentmondásos forgalomáramlás tapasztalható*,
ezt mostmár be is igazolja a Forgalom figyelemmel kísérési dokumentum 227-228. oldalának táblázata -
A rejtélyes különbségek helyszíne a 4-42. főutak csomópontjának körzete.
A hírhedt M35 "Kósa-impact" 2000-2005 közötti "hiba"-sorozata ma is megtalálható az OKA dokumentumokban.
A gördülő számlálás egyik legfeltűnőbb rendszerhibáját csak 2007-ben elrendelt mérésekkel korrigálták. A 4. főút 175-179. km-ek közötti szakaszán 2014-ben volt utoljára mérés.
A történeti hűséghez tartozik, hogy 2017-ben már új VÉDA kamerák is működnek, csak éppen ezek telepítései nem a forgalomszámlálás megbízhatósága,
hanem a szabálysértések kontrolljának érdekében történtek.
Például a 7187 sz. VÉDA mérőhely a régi 4. út előtt van, így Kaba felé nem a releváns forgalmat méri, de adatait kiterjesztik a 190. km-ig...
Így aztán kb. 25-30 % gépjármű különbség van a 180. és 181. km-ek között.
A probléma gyökere az, hogy az 1970-es évek elején épült Püspökladány elkerülő forgalomba helyezése után a régi 4. főúti szakaszok kikerültek az állami útkezelő hatásköréből...
De a bevezető szakaszon jelenleg is nem kevesen közlekednek...
Átnéztem a helyzetet Szolnoktól. Ott is problémás a régi 4. út (Alcsi)
Régi 4. főút szakaszok átszámozása
A 100. km-től kelet irányban számozott és nem jelzett régi főútszakaszok:
Nagyon örömteli, hogy a 37-essel foglalkoznak, de nekem volna két kritikám:
- szerény véleményem szerint több értelme lenne 2x1 sávnak helyenként kapaszkodó meg előző sávokkal (1+2 szakaszokkal) de szintbeni kereszteződések kiváltásával -- különösen a 3-as és 38-as közti szakaszon -- más irányban keresnék kisérleti megoldásokat. 110-es szakaszok, sűrűn megszaggatva
körforgalmakkal meg lámpás kereszteződésekkel, nem túl hatékony -- mintha az üzemanyag fogyasztás maximalizálása lenne a cél??
- a sebességkorlátozás táblák kihelyezésének gyakorlatát már korábban említettem. Nem feltétlen kilómétereken keresztül folyamatosan kell, miközben (pl. hétvégén, fesztiválok, miegymás) alig-alig történik munkavégzés. Persze a földmunkáknál ahol a teherautók gyakran kanyarodnak le- fel, ott indokolt, de jóval rövidebb szakaszokon...
A környéken lévő közlekedési morál mellett (60-as táblánál kamion előzi 80-nal aki akárcsak 74-gyel megy, elég sokan autóval is tojnak a sebességkorlátokra, értsd 60-nál 120 felett hajtanak) mindkét megoldás csak olaj a tűzre, gyakorlatilag balesetveszélyt emel.
A TEN-T magterület az M0 nyugattal EU támogatott, a megjelent M100 tenderben meg kiírták hogy az M100 nem! Remélem megvan nekik mit jelent a TEN-T törzsterületbe(magterület a szó szerinti angollal) kerülésre nézve a Napi tegnapi híre az M100- tenderről? - 2024-re kész lesz az érdekelt M100 szakasz a friss kiírás szerint... Szerintem nem módosítható az M0 nyugat ma regisztrált helyzete egy már kész úttal , arra kérve át a forrásokat.. Nem északon folytatódik az M0, hanem nyugaton! https://www.facebook.com/photo/?fbid=1073249946540439&set=gm.2954536031477698
...kivételesen tűpontos a hír eltekintve az M0 nyugatos blődítől! A TEN-T hálózat módosításait 2023. dec. 31-ig adhatják le a tagállamok. A döntés elhúzódhat 2025-re is....sőt.
Az alagutak egységes kezelése érdekében szükséges, hogy az M85 Bécsi dombi alagútpár és az M100 alagútpárok komplex belső beépítése és forgalomirányítási rendszere egységes, a Kezelő által kezelt forgalomirányítási rendszerbe integrálható legyen. Az M85 Bécsi dombi alagút belső beépítési terveinek készítése jelenleg folyamatban van, hatósági jóváhagyása előre láthatóan 2022. év tavaszára várható. Miután az alagutak belső beépítésének elfogadott kialakítása nem készül el az M100 gyorsforgalmi út kiviteli tervek készítésének időszakában, ezért a kiviteli tervek készítése a gyorsforgalmi út kivitelezését végző kivitelező feladatát fogja képezni annak érdekében, hogy egységes alagútkezelési rendszer kerüljön kiviteli terv szinten figyelembe véve. Az ITM a megváltozott feladatokra tekintettel elrendelte, hogy a Szerződés kerüljön megszüntetésre az eddig elvégzett feladatok elszámolásával. Az ITM elrendelő levelében foglaltakról a Megrendelő 2021. május 17. napján tájékoztatta a Tervezőt, s egyben intézkedett a Tervezési Szerződés teljesítése, a kiviteli tervek készítése leállítása iránt.
