Tisztelt topiklátogató!
Ide várunk minden olyan adatot, megfigyelést amely a magyarországi nappali és éjjeli lepke faunával kapcsolatos! Megkérek mindenkit, hogy bárhol az ország területén megfigyelt és beazonosított lepkefajok megfigyelési adatait itt közölje! Ennek a topiknak a segítségével megpróbáljuk meghatározni, feltérképezni hazánk napjainkban még sokszínű lepkefaunáját!
Az adatbázisba fotókat is várunk. A fórumot hazai hivatásos lepkészek figyelik, akik ha kell, segítséget nyújtanak a meghatározásban!
Nem tudok mondani konkrét elektronikus előtétet. Higanygőzben nem vagyok otthon, csak fémhalogént használok. Nagyon hasonló az is, ezek a tekercses meghajtók általában meg tudják hajtani mind a két típust. De az elektronikus az nem, abból kéne pontosan olyan. Egyébként ezek ugyanúgy működnek mint a fénycsövek, ugyanolyan elven mennek a meghajtók: van a hagyományos tekercses plusz gyújtós megoldás, és van az elektronikus. A te meghajtódon is ott a kapcsolási rajz, és két alkatrész van rajta, neked meg csak egy van. A másik, a gyújtó az még hiányzik.
Nem tudom ezt a terméket lehet-e ismerni, én nem is látok rajta márkajelzést vagy hasonlót. Vagy az a piros Lux felirat lenne az? Mindegy, attól még működhet. A meghajtó az a hagyományos tekercses fajta, jó az is csak többet fogyaszt (gondolom egy-egy este nem gond), és villogtatja a lámpát 50 Hz-el. De gondolom ez se gond, a hagyományos villanykörte is csinálja. Az elektronikus előtét nem csinálná, kevesebbet is fogyasztana (illetve az egész áramkör annyit enne mint ami az égőre van írva, a hagyományos tekercses meghatás ehhez hozzátesz kb. 30%-ot). Cserébe sokkal drágább. A te tekercses meghajtódhoz kell egy gyújtó is, amit nem látok a képen. Azt is vettél? Nagyjából ugyanúgy működik ez is mint a neoncsőnél, ugyanúgy is néz ki a gyújtó, csak egy speciális fajta.
Írtam privátban is, hogy ez a csalizás nekem sehogyan sem jön össze. Lehet ez személyfüggő:)
Sosem felejtem el, mennyit pepecseltem anno a csalianyag elkészítésével. Életemben sosem főztem, de a csalianyagért nekiláttam a konyhában ügyködni. A vörösbort százszor is megpróbáltam már huszonévvel ezelőtt is felmelegíteni, majd több-kevesebb cukorral összekeverni. Mindenem ragadt, a konyha ragadt, de a csalianyag nem jött össze. Hiába próbáltam én madzaggal, szivaccsal, sosem jött arra semmi.
Polonyi Vili nagyon tudott röhögni rajtam, hogy mit össze szerencsétlenkedek. Bezzeg Vili sipp-supp összekotyvasztott egy vörösboros-cukros csalianyagot, amelyre annyi bagolylepke jött, hogy "fürtökben" lógtak a csalimadzagon. Én meg csak néztem...
Szóval valamit biztosan nem jól csináltam megint, amikor összekotyvasztottam az anyagokat (izoamil alkohol, ecetsav, édes vörösbor). A jövő héten küldök az anyagokból (izoamil alkohol, ecetsav) tisztán, aztán hátha Neked jobban sikerül összekeverni.
Megkaptam Tamástól a lepke csalogató folyadékot. Köszönöm!!! Első benyomás: iszonyat szaga van, ecetes Technokol ragasztóra hasonlít. Este ki is próbáltam egy lámpázással egybekötött csalizáson.
A csalétket felitattam egy evés papírtörlőben, azt raktam ki egy rögtönzött csalizó készülékre. Valahogy így:
A terv az volt, hogy majd jön a lepke és a fehér lapon szépen le lehet fotózni. Összesen 5 db ilyen szerkezetet csináltam, szétszórtam a tanyánkon többféle helyre (kertitó mellett, erdőszélen, réten, egy került a lámpa fénybe is). A csalik 5 órán át voltak kint, este 7-től hajnal 1-ig. Eredmény: abszolút semmi. Egy darab lepkét nem láttam a csalik körül. Egy 'mérőhelyet' megtámadtak a csigák és elég jelentős kárt okoztak a papírlapokban, de ez az összes hatás. Valamit nem jól csináltam? Hogy kéne ezt a csalogató anyagot használni?
Azért legalább a lámpázás jól sikerült. Attól eltekintve, hogy nem vittem lepedőt :-) Kénytelen voltam előszedni egy régi ott felejtett lepedőt amin terméseket szárítottunk, jó koszos, dehát ez van. Az egy hónappal ezelőtti próbálkozáshoz képest elég jelentős számban voltak új fajok, azt mondhatnám, hogy a látott fajok fele-harmada lecserélődött. Újdonság volt a millió pici légy ami a lámpa felkapcsolása után kb. 10 másodperccel ellepte a lepedőt, és lassan másztak felfele. Amelyik felért az repült egy kört, és indult újra lentről. Fura egy jószágok. Volt egy másik fura jószág is. Vagy egy tucat valami lepke szerű dolog jött elő, másfél centis, barnás, a szárnya áttetsző, nincs rajta a szokásos pikkely réteg. És valami fura szájszerve vagy mije van, mint az üvegmosó kefe. Ezt nem nagyon tudtam hova tenni, abban se vagyok biztos hogy lepke. Az utolsó képen láthatjátok. Egyébként nekem csak most tűnt fel, hogy egy csomó lepke nem szereti a lepedőt, helyette mindenféle helyekre telepedtek le a fény körül. A fűbe, a lámpát tartó alumínium létrára, akárhova. Most ezeket a helyeket is átnéztem, lett 5-6 új faj amit nem láttam a lepedőn. Erre lehet, hogy ki kellene találni valami megoldást, hogy oda tudjanak ezek a jószágok is ülni valami látható helyre ami azért mégse annyira vakítóan fényes. Próbálkoztam fejlámpával szétnézni a sötétben, de semmi nem repült. Egy lepkét találtam egy fűszál végén, nem is tudom hogyan vettem észre, de mást nem sikerült levadászni.
A lényeg, hogy megint nagy élmény volt ez a lámpázás is. Mellékelek néhány képet.
Hi! A hernyot beneztem C. argenteanak, scopariaet nem fogtam sajna. Asszem Fonyodon volt nagy alomanya a 30-as evekben, olyan egyeb homokfajokkal mint a Z. laeta. Ergo Salfoldon is argenteat fogtam.
Cuculliak nekem szepen jottek regen, en is ugyanezzel a 125ossel meg 160assal toltam. Umbratica altalanos, de fogtam sok fraudatrixot, lychnitist, verbascit, chamomillaet, prenanthist, verbascit, lucifugat, ilyesmiket. De amugy valoban nemigen jonnek be fenyre, a trukk az, hogy hosszunyelu haloval kifele nezel a lampabol, eleg jol felismerhetoek reptukben, es amikor a fenykor szelen szitalnak a levegoben, akkor leszeded oket. Almosdi bagoly mintha secalis (stb.) lenne.
Nekem lámpára sosem jönnek Cucullia-fajok. Még akkor sem, ha nappal ott kel ki a lepedőtől 5 méterre.
Pedig 1 db 125W higanygőzégő, 1 db 160W kevert fényű mellé idén beszereztem 1 db 150W fémhalogén izzót is (6 kilós lámpatesttel). Illetve van egy 3W-os "szúnyogcsalogató" fénycsövem is.
Neked milyen izzóra jött be a Cucullia scopariae imágó?
Eszembe jutott arról, hogy Szabóky Csaba kutatása után találtad Salföldön a lepkét, egy érdekes történet. A gyöngyösi Sár-hegyre ráfoghatjuk, hogy "alaposan kutatott" terület, hiszen 10 sorban se férne el, hogy kik lámpáztak a területen, de Szabóky Csaba, Buschmann Ferenc rengeteg időt töltött el a felnyíló molyhostölgyesek tisztásain kora tavasztól késő őszig.
Polonyi Vilmossal teljesen véletlenül kerültünk a területre Maculinea alcon jelölés-visszafogás miatt. Ahogy sétáltunk az erdészháztól a Gyilkos-rét felé egyszer csak feltűnt nekünk, hogy az út mellett van néhány nagyobb termetű ernyős növény. Vili ott hülyéskedett velem, hogy minek kajtatok utána az Alföldön, amikor még itt - a Sár-hegyen - is itt van a sziki kocsord. Nem akartam hinni a szememnek, de tényleg sziki kocsord volt. És a legnagyobb megdöbbenésemre ott volt a tövén egy hatalmas G. borelii rágásnyom. Mondanom sem kell, hogy soha, senki nem fogta a G. borelii-t a Sár-hegyen előtte.
Kindermann mar fogta a congruat Budapesten, hernyoval egyutt, csak az adatai feledesbe merultek. A peldanyok szinte biztosan megvannak valamelyik nemet gyujtemenyben. L
Érdemes a lámpázáskor minden egyes Mythimna (és Leucania obsoleta) példányt alaposan megvizsgálni, mert nemrégen mutatták ki a hazai faunára új fajként a Mythimna congrua-t. Az erre vonatkozó publikáció megjelenés alatt, az esetlegesen beérkező adatokat kérem küldjétek meg Tóth Balázsnak vagy Benedek Balázsnak a Természettudományi Múzeumba.
2020. szeptember 12-én hozzánk is megérkezett Álmosdra.
Egy érdekes bagolylepkefaj hernyói. Újfehértó mellett fotóztam.
Nem sok lepkész találkozott ezzel a fajjal, pedig tápnövénye homokos területeken van, ahol elég gyakori - ezeken a helyeken érdemes most keresni a hernyóját, persze kizárólag éjszaka, mert csak ekkor táplálkoznak a hernyók!
Annak nagyon örülnék, ha tudnál küldeni a csalogató anyagokból. Kifizetem, csak legyen.
Én teljesen amatőr vagyok, nem sok elképzelésem van arról, hogy hány és milyen lepkét kéne találnom. Az világos, hogy ha nem minden lepke megy a fényre akkor lámpával nem fogok mindent megtalálni. Jó kiegészítés lenne ez a csalizós módszer, pár újabb fajt hozhat.
Egyébként ma kint voltunk a tanyán, és megtaláltam a gyapottok-bagolylepkéket nappal is a nyáriorgona virágán. Eddig nem láttam őket nappal (meg éjjel se, csak az 1 db lámpázásnál). Most legalább tudom mit láttam, felismertem. Nekem ez is öröm.
És még egy. Találtunk egy hernyót, ami a réti imola termését rágta. Felismeritek? Persze pont nem volt nálam a fényképező, telefonnak kinlódtam össze valami képet. Mindig megfogadom, hogy a gépemet vinnem kell amikor csak kimegyek, de aztán néha nem sikerül. Ma pont kellett volna. Erről a kukacról van szó:
Egyértelmű, hogy egy ilyen "automata - válogatás nélkül dolgozó - gyilkológépet" én sem üzemeltetnék - még akkor sem, ha fizetnek érte. Ez a része nekem sem tetszett a cikknek. Ezért is írtam, hogy egy "továbbfejlesztett" változat lehet érdekes - kiegészítő jelleggel.
Kicsit bosszankodtam is, hogy "lehúzzák" a szerzők a korábbi kutatásaimat, mert szerintük "rendszeres, több éven át tartó kvantitatív vizsgálatok mindeddig nem történtek". Lefordítom: én nem öltem halomra a lepkéket a kutatásaim során, hogy oda írhassam egy-egy faj mellé, hogy egy este hány db példányt észleltem.
Örömmel látom, hogy a cikk ezen hibája Neked is feltűnt.
Én is hasonló módon tervezem kirakni ezt a csalianyagot, ahogy Te írtad. Lámpázáskor végigrakok egy erdőszegélyt velük. De szerintem kipróbálom itthon is az erkélyen. Meg van még pár ötletem - ha valamelyik beválik, akkor megírom.
Jövő héten megpróbálok beszerezni az anyagokból. Küldök majd belőle Neked szívesen!
Hogy hány faj fog jönni egy ilyen módszerrel? Azért nincsenek vérmes reményeim. De a lényeg a "jó fajokon" van. Ha minden este csak egy faj jön majd, de az olyan, amelyet a lámpázással nem látod - akkor sem, ha száz évig lámpázol - akkor már megéri. Egy nyírségi dilecta, procax, fragariae minden pénzt megér!
Egyébként nekem mindig is az volt a tapasztalatom, hogy nincs az az állandóan üzemelő csapda, amely több fajt lenne képes fogni, mint az ember. Ki lehet próbálni, össze lehet hasonlítani, hogy ugyanazon este egy normál, nagy-fénycsapda hány fajt fog és hány fajt találsz egy jó helyre felállított lepedő mellett. Nagy pénzben mernék fogadni arra, hogy a személyes lámpázás módszerével nagyságrendileg több fajt lehet kimutatni. Hogy ez a két lámpázás közötti időszakban "kiegyenlítődik-e", azt nem tudom, de szerintem nem. Az UV-vödörcsapda nekem nem vált be. Nagy fajszámot, extra fajokat sosem hozott - arra jó volt, hogy kutatási jelentésekben jól nézett ki. Az élvefogó csapdák minimális eredményt szoktak produkálni - nekem.
Ezeknek továbbra is ugyanaz a "korlátja", mint a személyes lámpázásnak, az hogy "fénnyel" csalogatnak. Legfeljebb egész este világítanak.
Szóval nem ez tetszett meg ebben a módszerben, mennyiséget nem fog produkálni. Nyilvánvalóan nem pótolja a személyes lámpázást. Az tetszett meg ebben a módszerben, hogy éppen azokat a fajokat lehet vele megtalálni, amelyek nem jönnek lámpára, bármennyit is ülsz a lámpa mellett.
Rézbányai László írta egy levelében, hogy szinte 100%-ra meg tudja mondani otthonról, hogy aznap este milyen fajokat lehet fogni. Ha ez így lenne, akkor sosem lepkésznék többet. Éppen az a lényege, hogy sosem tudhatod, mi fog odarepülni 5 perc múlva. Kiszámíthatatlan. De hosszú távon, akárhol lepkészel is az országban, az "alapfajokat" nagy biztonsággal látni fogod előbb vagy utóbb.
Ezzel a csapdával éppen azokat a fajokat fogták meg - egy gagyi helyen, szűk két év alatt - amelyek mindig hiányozni fognak - sőt egy idő után már nem is bízol abban, hogy ezek előkerülhetnek.
Jó ötlet! Ki fogom próbálni. Legalábbis valamiféle módosított verziót. Csalinak való vegyszert nem tudsz kisebb tételben? Felénk van egy vegyszerbolt, de ott literes a legkisebb kiszerelés. Vagy van alternatív házibarkács megoldás?
Amit módosítanék, hogy én nem egy állandóra kiszerelt lepkeölő csapdát szeretnék, hanem olyasmit mint a lámpázás, hogy lefotózom aztán elengedem. Mi van akkor, ha a lámpázással összekötve kirakok ilyen csali anyagot is? Esetleg valami túlérett gyümölcs mellé, hogy ha már odajött a lepke legalább kicsit letelepedjen amíg fotózok. Ezze van valami bevált technika?
Egyébként szerintem pont azért is fogott ez a csapdás módszer több lepkét, mert ha jól értettem állandóra ki volt rakva hónapokig. A lámpázás azért ennél sokkal rövidebb. Ez nem számíthat?
Véletlenül találtam rá egy zseniális, számomra teljesen új, megítélésem szerint az "amatőr" éjszakai lepkészeti kutatásokat (is) jelentősen "megváltoztató" cikkre.
Remélem nem sértelek meg vele Benneteket, ha megosztom veletek.
A fénnyel történő lepedőzés módszerét szerintem kitűnően kiegészítheti a cikkben leírt módszer (hozzáteszem továbbfejlesztett változata). A cikket Szanyi Szabolcs, a Debreceni Egyetem kutatója írta, amelyhez ezúton is gratulálok.
A kezdetek óta a legnagyobb problémát az okozza az éjszakai lepkék "lámpázásos-lepedős" megfigyelésénél, hogy fénnyel "csalogatjuk" a példányokat. Mindenki, aki éjszakai lepkékkel foglalkozik érzi-tudja, hogy ez messze nem tökéletes, egyes fajok esetében egyáltalán nem hatékony. Van, amikor "ledönti a lepedőt" a sok példány, négy-öt nap múlva meg csak bámulunk, hogy most meg mi történt, mert nem jön semmi. Egyes fajokat sohasem látunk a lepedőn, néhányat elvétve, pedig tudjuk, hogy ott élnek, mert a hernyóikat látjuk. Olyan ez mintha a TV nézési szokásokon keresztül próbálnánk jellemezni Magyarország lakosságát. A "fény az éjszakában" nem természetes jelenség. A különböző fajok másképpen reagálnak, sőt a fajon belül egyes példányok is másképpen reagálnak, egyes példányok odarepülnek, más példányok nem, egyes példányok meg megülnek a fénykör szélén.
Az, aki csalizni is szokott, tudja, hogy a csalira (pl. vörösbor+cukor) sokszor teljesen más fajok jönnek, de speciel a Nyírségben számomra nem volt túl hatékony.
A cikkben nem fénnyel csalogatták az éjszakai lepkéket, hanem "izoamil-alkohol (FERM) és fenilacetaldehid (FLORAL) alapú" csalétkeket használtak, amelyet CSALOMON VARL+ típusú varsás csapdába helyezték el. Ezek "táplálkozási ingereket" használó csalétkek, ezért "leginkább az aktívan táplálkozó fajok egyedeit vonzzák" - különösen a Noctuidae, Erebidae családok egyes fajait.
A csapdákat a Nyírség egyik teljesen átlagos, természetközelinek nagyon távolról sem nevezhető területére tették ki Debrecentől keletre, Nagycsere nevű településrész mellé (akácos, kisebb marhalegelő, szántók vannak a közvetlen környezetében). Eszembe nem jutna itt lepkészni...
A cikkben 2 rövidített év (2014.júl.24. - okt.12., 2015.máj.23.-okt.31.) gyűjtési tapasztalatait írják le.
Számomra az eredmények döbbenetesek. 1997 óta már eltelt pár év és elmondhatom magamról, hogy "néhányszor" lámpáztam a Nyírségben - bár a cikkben egy kicsit "lehúzzák" a munkásságomat, de én tudom, hogy nagyon intenzíven kutattam a területeket 2000-2007 között. És azt is hozzá kell tenni, hogy én soha nem az út mellé álltam meg lámpázni (azért fontos ez, mert a cikkben ilyen helyre tették ki a csapdákat), hanem a legszuperebb védett területek közepén lámpáztam. Megtaláltam többek között az A. musculus-t és a R. metelkana-t is. Tehát van összehasonlítási alapom.
Ennek ellenére "kiesett a kezemből" a kinyomtatott cikk, mert annyi jó és eddig a "Nyírségre idegen" faj szerepel benne!
Felénk nincs igazán jó föld, homok minden. Mondjuk abból azért egész jó, nem annyira futóhomok. Kialakult ár nem nagyon van, kinek hogy sikerül. Mi 2 éve 1 millió/hektár áron vettük a tanyát, mindenestül, bár az épület az gyakorlatilag használhatatlan de van bekötve villany, volt fúrt kút, és a gáz is ott van a telek szélében. Most nem tudom mennyiben sikerül megegyezni a rétért, remélem 2 millió per hektár alatt. Meglátjuk. Szerencsére elég kicsi, nem lesz megfizethetetlen. Még a nádas másik felét kéne megvenni, abból is csak egy darab a mienk, aztán a 'gazos' rész már a mienk lenne. Aztán jöhetnének a környező szántóföldek. Persze ha lesz pénz, meg olyan ember aki eladná.
Nem kell magyarázni semmit, remek munkát végeztél és én is tanultam belőle, mert fogalmam se volt előtte, hogy mi a két faj között a különbség.
Írod, hogy adjunk meg javasolt határozást. Pont ez igen nehéz annak, aki csak néha, kedvtelésből foglalkozik a lepikkel. Azt felismerem, hogy bagoly, azt is kb. tudom, hogy melyik csoport, de fajra vagy akár csak génuszra is megmondani biztos nem fog menni. Főleg a bagolylepkéket tartom igen nehéz diónak.
Jó, hogy összeraktad ezt az ábrát, biztos másokat is fog segíteni.
Ha nem titok, meg szeretném kérdezni, hogy mennyibe kerül Nálatok a rét hektárja?
Emlékszem 2007-ben még sült bolondnak néztek, amikor 300ezret adtam hektáronként. Aztán 2009 körül már 500ezer volt hektárja.
A rossz minőségű szántót 800ezer körül vettem 2009-2012 között, aztán borzasztóan megdrágult - ha nagyon kellett (mert mondjuk beékelődött két területrész közé) kifizettem a 2milliót is. Jó minőségű szántó ára horribilis 5-6 millió hektáronként (ilyen "hála sz égnek" csak a falu másik részén van).
Aztán egy ideje már nincs is eladó föld, maximum csere jöhet szóba - úgy kell akácost szereznem a rétért cserében.
A kaszálatlan rész a mi rétünk, az megmaradt, az egésznek kb. a fele. Ha minden jól meg megvesszük a másik felét is, aztán azt csinálunk amit akarunk. Nem biztos hogy jobb lesz, de legalább nem lesz kire fogni :-) Ahogy nézem mifelénk a szép zöld gyep az ideális, arra törekszik mindenki. Meg úgy egyébként is a rendezett környezetre. Ami tök jó a ház körül, de amikor ősszel szedik össze az erdőben a levelet és égetik el az azért elég fura nekem.
A hegyre felmászós túrátok jó lehetett a hibás generátorral! Előfordul az ilyen. Nekünk a tanyán van áram, csak ki kellett húznom a hosszabbítót. Úgy azért könnyebb. Kivéve mikor össze kell pakolni, és hát a hosszabbítót akkor lehet feltekerni amikor a lámpát már leszereltem. Kicsit sötét volt... De legalább láttam 1 db szentjánosbogarat. Okosan pont az ösvény közepén táborozott le, hátha rálépünk. Nem is gondoltam hogy él nálunk szentjánosbogár. Tavaly az USA-ban egy barátunknál jártunk, és ott annyi volt mint nálunk a poloska. Mentek be a lakásba, nem győzték kihordani, este meg a kertben a szép nyírott gyepen repült négyzetméterenként vagy egy tucat. Nagyon szép volt.
Képzeld el milyen volt az, amikor 20 évesen elmentem kizárólag azért Budapestre (vonattal), hogy kimenjünk egy pesti lepkész sráccal Csomádra (busszal, majd fel a hegyre gyalog) lámpázni októberben. Mikor kiszenvedtük magunkat a hegy tetejére, kiderült, hogy az aggregátor csak "néha" - akadozva - működik, akkor is csak rövid időre, majd végleg feladta. És nem volt visszaút, majd csak reggel!! Addig maradt a csalizás...
Hát én biztos nem fogok kint ülni hideg éjjeleken lepkére várva... Bár a hideg este egyben korábbit is jelent, nem kell éjfélig ott ülni ahhoz hogy sötét legyen :-)
Én most minden találatot Macrolepidoptera-ként töltöttem fel. Nem tudom hol kéne kettévágni, és igazából nem is találtam erre vonatkozóan semmi pontosat. Gondolom a kicsik inkább Microlepidoptera lenne, de nem tudom mi lenne az ami biztosan elkülöníti a két csapatot. Szerintem ez másnak is gondot okozhat aki nem profi lepkész. Lehet, hogy módosítani kéne az izeltlabuak.hu-n ezt a besorolást, mert most van egy olyan kötelezően megadandó paraméter, amit nem tud megadni a népek többsége. Lehet, hogy elég lenne egy Lepidoptera csoport, nem kéne szétszedni kétfelé.
Na mindegy, mindjárt bemegyek és módosítom az apraját Microlepidoptera-ra háta ez segíti a határozókat.
Egyébként úgy tűnik a tanyán a szomszédot is lassan megfertőzzük. Tegnap ott lelkendezett, hogy átjött hozzánk, és a direkt lepkecsalogatónak ültetett bokrokon 8 féle lepkét látott. Most ő is ültetni akar ilyen bokrokat hogy nála is legyen lepke. (De amúgy meg a rétjüket símán lekaszálták pedig lila volt a sok imolától, és nyüzsgött rajta a mindenféle méh meg lepke.)
Örültem, hogy végül mégis feltöltötted a fotóidat. Szerintem nagyon jól sikerültek a fotóid, jó színeket adnak vissza.
Ha a határozás után megnézed a fajt, akkor láthatod, hogy tényleg mennyire "belesimul" a többi feltöltött példány közé. Olyan mint egy "digitális gyűjtemény".
Egyáltalán nem gond, ha egy fajhoz tartozó több példány fotóit külön-külön töltöd fel. Ez egyáltalán nem "indokolatlan".
Az szokott inkább "megtévesztő" lenni, ha ugyanannak a példánynak a fotóit külön-külön töltik fel (esetleg más-más adatközlő). Kellemetlen tud lenni, amikor ugyanaz a példány világos, vakuzott fotón más faj, mint a sötét, elmosódott fotón...
Az apró lepkék - amik még határozásra várnak - molylepkék (Microlepidoptera). Ezek határozása se hiszem, hogy gondot okozna, csak ezeket még kevesebben ismerik. Tóth Balázs alighanem ezeket is meg fogja határozni, csak várni kell egy picit. Elképzelhető, hogy a mikrókat mások is határozzák, csak akkor a feltöltéskor a "Microlepidoptera" csoportot válaszd!
Nyilván könnyebb egy frissen kelt (nem kopott), azonnal feltűzött és "másnap preparált" példányt meghatározni, mint egy fotón lévő példányt - főleg, hogy a határozókönyvekben és a múzeumokban is preparált példányok vannak (ezekkel könnyebb összehasonlítani). De egy lepkét megölni, begyűjteni nem nagy élmény egy lepkésznek sem. Legalábbis az én szememben sok "profi" lepkész akkor szűnt meg létezni, amikor a lepedőnél "gyilkos denevér" módjára kloroformos üveggel a kezében "szárnyalt" ide-oda, úgy hogy a megfogott, leölt példányokat (számolatlanul és válogatás nélkül) gyűjtötte. A végén azt tette be a kaput, amikor egy-egy "kihagyhatatlan" szőlőszender "összeturmixolta" az egészet! Na hogy ebből mit tudott utána preparálni és milyen minőségben azt nem tudom. Ebből azt akarta kihozni, hogy sokkal nagyobb öröm élő lepkék fotóját határozni, mint egy preparáltat - még akkor is, ha nehezebb. Mondjuk egy frissen kelt példány szép, jól megvilágított, jó szögből készített fotója sok esetben informatívabb, mint egy preparált (és ezáltal valamilyen szinten szükségképpen kopott) példányé. Előnye a természetben készített fotónak az is, hogy 10 perc múlva átküldheted, feltöltheted, míg egy preparált példányt 3-4 hétig száradni kell hagyni - miután felpreparáltad (van, akinél az 1980-as évekből származó lepkékkel van teli több fagyasztóláda).
A lepkék 95%-át ráadásul tök felesleges is megfogni (preparálni), amikor szinte teljes bizonyossággal határozhatók fotóról is.
Másik oldalról szemlélve a dolgot az is igaz, hogy nincs az a vérbeli gyűjtő, aki több példányt pusztítana el egész életében, mint egy autó egy nagyobb családi körutazáson. És az is igaz, hogy ezek rovarok, nagy mennyiség van belőlük, a folyamatosan működő fénycsapdák is csak "mintát" vesznek - érdemben nem befolyásolják egy-egy lepkefaj populációjának méretét, pedig egy fénycsapda nagy hatékonysággal dolgozik.
Meddig érdemes lepkészni? Ez jó kérdés. Ki mennyire "elvakult"! Néha a lepkészt jobban vonzza a megvilágított lepedő, mint a lepkéket:)
Van, aki novemberben is ki szokott ülni melegebb estéken. Nehezen felejthető "élmények"! Feleségem most is emlegeti azt a 15-16 évvel ezelőtti estét, amikor majd megfagyott az autóban, én meg csak vártam-vártam-vártam a G. borelii-t Nagykátán a kocsordosban (de egyetlen egy árva lepke sem jött, nemhogy borelii).
