Ha valaminek az árát mérlegeljük, akkor általában relatív skálán gondolkozunk, tehát összehasonlítunk azonos kategóriájú termékeket és belőjük, hogy egymáshoz képest mennyit érnek. Ilyen felszereltségű gépről tud valaki, amely a szolcialista időszakban megfordult nálunk ?
Én nem tudok (ettől még lehetett), tehát új, kínai géphez hasonlítok, pl ehhez HBM 180 Vario Eszterga, itt DOLPHIN, listaára 422 EFt, akciós ára 348 EFt. Méretekben hasonló, de felszereltségben szinte nulla, A meghirdetett TOS MN80-hoz van 3 tokmány, 1 síktárcsa, 2 szegnereg, álló és futóbáb, külső-belső szorítású patronkészlet, nagy átmérőjű szorító patron, osztófej, "faeszterga" késtámasz. Ha valaki mindezek utólagos beszerzésével inkább nem akar vesződni (ha egyáltalán lehetséges), és témyleg mind kell neki, akkor azt hiszem érdemes a TOS-t választani. A TOS-hoz hasonló minőségű lehet a Myford ML7, de az sem olcsóbb, mint a meghirdetett TOS.
A nyíregyházi Dávid esztergát hamar kinőttem, sok tartozékkal adtam el.
EMU 250-est vettem, szeretem, nagyon jó kis gép szerintem, váltót felújítottam, bár nem igen használom a váltót, mert frekiváltósra alakítottam, talán majd egyszer ki is veszem belőle mert kicsit hangos a dörzshajtás. Nagyon spéci kis gép, nehéz műszerész eszterga, meg nem válnék tőle semmi pénzért. Néha jól jött volna ha nagyobb átmérő is el tud fordulni.
Egyszer aztán szembe jött az EU400-as, ez minden igényemet kielégíti az itthoni munkáimnál, ami leginkább hobbi.
Szóval az előbb linkelt 400-as, ha valóban elfogadható állapotban van, nagyon megérné valakinek.
Az, hogy mennyiért árulja, a magánügye. Legfeljebb nem adja el.
Azt viszont már pofátlanságnak érzem, hogy ennyit kér érte, de arra nem veszi a fáradságot, hogy összeválogassa a tartozékokat, és betegye őket a helyükre.
Ez egy nagyon jó és nagyon szerethető kis esztergapad.
Rengeteg tartozék van hozzá, az a kérdés, hogy mennyi van meg ezekből. Ha a tartozékok megvannak, akkor nem elrugaszkodott ár a 400eFt.
Ha csak a pucér gép, akkor a feléért is nagyon meg kell gondolni. Az egyik dolog, hogy mire az ember beszerzi a hiányzó dolgokat többe fog kerülni, de még rengeteg utánjárással is jár.
Az enyém elég jól felszerelt volt, de azt a pár hiányzó tartozékot marha sokáig kellett keresnem. Pl. nem volt meg a rendes szegnyereg, csak a karos fúró szegnyereg. Azt Ukrajnából sikerült megszereznem jó sok keresés után. Úgy kezdtem, hogy az összes környékbeli nyelvre ismerősökkel, szótárral lefordítottam amit keresek és folyamatosan Google-ztam, míg végül egy ukrán oldalon rátaláltam. Aztán le kellett bizniszelni a fizetést meg a szállítást. Még mázlim is volt, hogy angolul beszélt a fickó.
A szállítás is kalandos volt, az Ukrajnából jövő vonat kalauza volt a futár.
Nekem van, a méretezés fő szempontja az volt hogy milyen vasdarabokat találtam a lomok között. Egyébként érdemes egy darab hungarocellből kivágni, egy hurkapálca tengellyel azt amit elképzeltél, hogy ne sok munka után fedezd fel, hogy csak a tokmánytól messze tudsz korlátozottan esztergálni, mert vagy a kés nem fér oda vagy a kar ütközik a tokmányba.
Akkor jó a kúpos kiszedő ,ha nincs berohadva ,vagy tökre behajtva ütközésig a csavar. Akkor van esély ,különben én is sokat csalódtam benne. Szidtam már én is eleget! Nem jó ,mert szétfeszíti az anyagot a kúpja.Hengeres
Nekem eddig egyszer sikerült kibányászni egy csavart vele, a menetfúróhoz hasonlóan belekapatni nehéz, csak ez még utána is képes kigurani. Közben jól elnyalja az anyagot, amibe addig kapaszkodott. A másik alkalommal a csavar olyan szinten összerohadt az anyaggal, hogy inkább átfúrtam és vágtam bele menetet egy kisebb csavarnak (azt sem fogom kitenni a falra, de még tart).
"Magam részéről a kúpos betörtcsavarkihajtóban nem hiszek, nekem eddig egyszer sem működött."
Nem vagy egyedül ezzel. Járműjavító-iparban dolgozom, még sosem tudtam kiszedni beletört csavart azzal a szerszámmal. Egy ismerősöm erősen mazochista, a fő profilja a vacak helyeken levő beletört csavarok kiszedése, ő azt mondta, hogy nyugodtan dobjam is el a kukába. :-P
Viszont a csavarba belefúrt furatba bele kell verni egy torx bitfejhez hasonló eszközt, azzal nagyon jó esélyünk van csavarkiszedésben. Neki persze van spéci eszköze hozzá, én jobb nem lévén a torx bit-et szoktam belekalapálni és valóban nagyon hatékony a kiszedés még azzal is.
A hosszeszterga automata esetében is csak balos fúrót lehet használni.A magyarázata,úgy kell elképzelni,hogy a munkadarab befogása a szegnyereg felől történik,és magam felé forog,tehát a fúró oldalról ami az ellenkező oldal, csak balos fúró jöhet számításba.
faiparban pl van olyan _kézi_ fúró, ami két furattot csinál egyszerre. mivel ellenkezően forognak, nem feszítik egy irányba a cuccot, nem megy el a furat oldalra.
Leginkább azért, mert bizonyos automata gépeket egyszerűbb úgy megkonstruálni, hogy ellentétesen forog a fúrószár. Pl. egy csomó furatot szeretnél egyszerre kifúrni sorban egyenlő távolságra. Az egyes fúrótokmányok egy fogaskerék láncon vannak, ezek felváltva balra-jobbra forognak.
Kisiparilag eddig egy felhasználást láttam: betörött csavar kiszedése: pontosan központozva balos fúróval a magméretre - vagy kicsivel kisebbre - felfúrva jó eséllyel kihajtja a beszakadt menetet.
Segítséget szeretnék kérni ennek a köszörűnek a beazonosításában. (talán EVIG a 60-as évekből) Géptábla teljesen olvashatatlan. Ha esetleg van valakinek ilyen, egy fénykép a géptábláról nagy segítség lenne, Előre is köszönöm
Korábban szó volt arról a lécről is. A linkelt videóban valószínűleg egy pár kilós mangálium léc lehet. Nem neked szánom, azért az öntöttvas óta fejlődhetett a technológia is. Emlékeim szerint az ezerötös másfél század körüli síklapúság környékén mozog. Iparszerűen egy ekkora öntvényt emelgetni az embergyilkos, emelőzni meg sokkal több idő lehet. Nem is beszélve hogy a prizma oldalakat nem lehet egyszerű úgy festeni.
Mindenesetre ha iparszerűen nyomja vajon miért nem használ gépi hántolót? Vagy erre van neki a flex? (Marógép/síkköszörű híján az etalonjaim egy részét én is dremellel nagyoltam....)
A hosszán festésnél ha az ágyazat előtte rendbe lett rakva miért probléma vajon a hosszabb festési út? Az én logikám szerint talán több kiálló pont "találja el" a felületet. (?)
Szerintem Andrej Tkacs cégen belül végzi a gépfelújítós munkáit. A filmjeit reklámfilmeknek tartom, mert nem szokott elagyalni azon, hogy egy-egy problémás részt így -úgy - vagy amúgy kéne megoldani. Egy "stream-line" folyamatot mutat be, amelyenek elején van egy koszos és kopott gép, végén meg egy csillogó felületű, lefestett gép. Nagyrészt egy kaptafára készülnek, nem is értem, miért mutatja be ugyan azokat a munkafolyamatokat újra és újra. Egy értelmes okott látok erre, hogy bemutassa, hogy milyen nagy gépmennyiség megy át a kezeiken. A jelölési technikáján lehet kivetni valót találni (1,5 - 2m -es lécet három részletben végigtol egy 3-4m-es gépágyon, a hosszán talpát több deciméteres kilengésekkel tologatja a megfestett vezetéken), nálam tapasztaltabb és tanultabb amatőr vagy szaki bizonyára ennél többet is lát. Viszont szerintem itt nem a részletek bemutatása a cél.
