Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Emlékszel még, hogy mit hallottál ma? A komplexumok tankönyvei, dokumentációja még mindig titkos. Már csak megmagyarázhatná nekem ennek az okát valaki.
Igen, pedig az amcsiknak is megvan a komplexum (NDK -ból), és a ruszkiknak is.
:)
Ha mi most ingyen ilyen műhold fotót tudunk találni, akkor az ellennek ez 10-20 évvel ezelőtt is megvolt.
Most fedeztem fel ezt a topikot, még nem volt időm átolvasni, hamarosan megtörténik majd, de a beleolvasásnál feltűnt a Szabadszállással kapcsolatos kérdésed.
Szabadszálláson voltam katona 83-84-ben a harckocsi ezrednél. A légvédelmisek a mi laktanyánkban laktak, az ő épületük volt a 7-es emlékezetem szerint. 4 egyforma ilyen épület van ott, ezek közül a délnyugati a 7-es. Annak az alagsorában volt a mi híradósainknak műhelye, többször jártam ott benn, mert haverok voltak. Szintén abban az épületben volt elhelyezve egy "M" lövész ezred (egy alhadnagy volt a lőszer raktárosuk, jó barátságban voltam vele) egyetlen feltöltött század állománnyal.
Kifelé haladva észak felé Szabadszállásról a laktanyákat elhagyva három telephely volt. Az út jobb oldalán egy, itt jól látszott a radar, pedig jól be volt fásítva. Az út bal oldalán volt a masik kettő. A laktanyához közelebbi volt a rakétásoké, itt magas földhányás volt, a földhányás tetején leponyvázott légvédelmi géppuskák (14,5mm) vagy gépágyúk (ZU 23-2) voltak, mögötte színszerű építmények és egy? nagy beton épület. A távolabbi telephely volt a lőszerraktár (itt volt az én birodalmam), emlékezetem szerint a rakétásoknak ott nem volt épülete, csak nekünk és a lövészeknek, de erre nem esküszöm meg.
Valahol a laktanyán belül kellett még hogy legyen egy telephelyük, mert rendszeresen láttam a főkapun ki-be menni a rakéta szállító járműveket (ZIL-157), de hogy hová mentek és mit csináltak nem tudom.
Veres Mihályban még mindig benne van az, hogy itt minden titkos, és nem kell mindenben a valóságot elmondani. Emlékszel még, hogy mit hallottál ma? A komplexumok tankönyvei, dokumentációja még mindig titkos. Már csak megmagyarázhatná nekem ennek az okát valaki.
A "másik" a BM Fóti úti raktárbázisa volt. Azt hiszem, hogy két éve beköltöztek valahová közelebb Budapesthez, és lehet, hogy pont az "egyik" ojektum pont az.
Ni, két laktanya is figyel egymás mellett a 2A és a Fóti út között. Az egyik (2A-M0 sarok) körül nagyon szép homokozó van, a másik (fóti úton) kissé lepukkattabb, már nő a gaz a homokban. Kik lakják/lakták?
Ha lehet, akkor inkább a Felsőpakony nevet használd, mert az osztálynak az volt a neve. "Ócsa" névvel egy nem messzi lévő másik bázist jelöltek, ami a régi Nagykőrösi út végén volt balra, ami a Zalka - majd Bólyai - főiskola kiképző bázisa volt. Az útról gyönyörűen látni lehet.
Naszóval, úgy kell tenni mint aki vásárol, de a vásár előtt van preview. :) Főoldalon klikk a glóbuszra, utána International City Search, pl. Budapestre. Választasz a koordinátákból, majd a képügynökségből. (Sajna a DigitalGlobe és a SPIN-2 elég kis területet fed le, a többin meg alig látszik valami.) A nyilakkal/egérrel lehet lavírozni, ha megvan a kiszemelt terep klikk alul a Purchase gombra, utána Red Box gombra. Balra 60 centis (vagy ami épp a legnagyobb) felvétel felbontása választható, jobbra meg a megvásárolandó képé. Alul klikk Add To Cart-ra, a következő oldalon meg Preview. Jó murit! Ha érdekeset találsz, mutijjad! :)
A képet a terraserver.com-ról mozaikoltam össze. Közben rájöttem hogy lehet hozzáférni a teljes felbontású képekhez fizetség nélkül (csak vízjelet tesz rá). :) Amit megleltem, azt levadásztam:
Mindkét képen az úgynevezett szakaszfedezék van. Két darab vontató és TZM fért el benne, ebben tartották az indítóállíványon lévő rakéta szállítójárművét, és azt a rakétát, amivel az üres indítóállványt fel lehetett tölteni. Ezek voltak az úgynevezett "hatravaló" rakéták. A szakaszfedezék az általam ismert összes régi osztálynál így nézett ki. Mellette valóban volt egy fedezék, egy óvóhely, ahol 10 - 15 katona fér el.
Tinnyéről:ÁPV Rt.tul.,évek óta árulják...:(( ..amúgy a technikai területhez elég meredek a falutól az út felfelé... ...Szabadszálláson jártam,birkahodálynak,legelőnek használják,viszont a tulaj első szóra beengedett(no,meg ez van legközelebb nekem!),ott is romok,szúrós gaz,egyedül ezek vannak épségben
A Pilis tetejét valami öt évvel ezelőtt láttam, már akkor nagyon szét volt bombázva. A Börzsőnyben a valamikori Verőcemarosi osztály volt (11/1) azt már 1981-ben feladták. A volt lakótelepet ugyan valamire akkor még hasznosították, de azóta nem tudom, mi a sorsa. Tinnye az csak a technikai terület volt, a laktanya és a lakótelep Únyban maradt.
Zsámbék sem áll üresen már, valami filmes alkotótábor lakja. Amikor a nyáron ott jártam, a kapu nyitva állt, de a kutyák nem voltak vendégszeretőek. A szeder viszont finom volt az odavezető út szélén. :)
Egy műholdkép Gödöllőtől Nagytarcsáig, rajta a kerepesi és 2 nagytarcsai ojjektum,valamint a gödöllői reptér és szemétlerakó. Index nagyon lekicsinyíti a képet, ehunn az eredeti 8m-es felbontással:
Ez az! NEm lehet eltéveszteni, Kerepesől kijövet van a hosszú emelkedő, annak a tetején az út beér az erdőben, onnan nem messze jobbra van a bekötőút. Megállni ott meglehet, mindjárt a főút mellett. A bekötőút elején van egy sorompó, ami hol zárva van, hol nem... Még 'aktív' koromban egyszer voltam ott (vagyonőrzés), akkor még eléggé egyben volt, minden szépen le volt zárva (3 nap múlva át is adtuk a terepet "profi" vagyonőröknek. Amikor két év múlva ott jártam, éppen nem őrizte senki (??), akkor már eléggé fel volt forgatva, az ott hagyott papírok, térképek szerteszét hevertek a fedezékek mellett... Legutóbb (2 éve), a kutyás őr nem tartotta kívánatosnak a társaságomat :)
Emlékeiben úgy szerepel a kerepesi osztály, hogy ahogy mentem a 3-as főúton Gödöllő felé, akkor kissé jobbra az erdőből kilátszott az UNV. Kissé távolabb a bekötő utat is megtaláltam, és láttam abból a fajtából annyit, hogy nem tévesztettem el. A kép az emlékeimnek megfelel.
a régi 3-as főúton indulj el. Kerepes után mész Gödöllő felé, és ott van az út valahol jobbfelé. Kerepestől Gödöllőig nem sok aszfaltozott út vezet jobbra az erdőbe, ha elég kitartó vagy, akkor megtalálod
Az ott északra nem a kerepesi osztály, legalábbis nem az ami a 30-as út mellett van. Ez valami antenna komplexum, sok pózna, közöttük madzagokkal keresztül-kasul. Szakszerű leírás. :) Két sor szögesdrót kerítés veszi körül egymástól kb 20 méterre, közte pedig elgereblyézett csupasz földterület, hogy jól látsszanak a lábnyomok (vasfüggöny kicsiben). Az antennákon kívül csak az őrbódék látszanak kívülről. Az odavezető aszfaltút nincs lezárva, és civil autók szoktak a portájánál parkolni. Jópárszor elmentem mellette bicajjal, nyaranta gyakran tekerek Rákoskert és Gödöllő között. Tőle északkeletre továbbhaladva (onnan már földút) a gödöllői sportreptérhez lehet kilyukadni, északra pedig a kerepesi bázishoz. A délebbre lévő laktanyában (ami a Nagytarcsa- Isaszeg úton van) csak birkákat szoktam látni, de kicsit nyugatabbra van egy aktív rádiós raktár.
Gyálról a régi Nagykőrösi úton elindulsz kifelé. Jobbra kell bemenni az erdőbe, - nagy választék nincs, mert azt hiszem, mindössze két betonozott út van - csak néhány kilométer. Végül is meg lehet találni.
Nem jártam, de ha oda akarsz jutni, akkor a régi 3-as főúton indulj el. Kerepes után mész Gödöllő felé, és ott van az út valahol jobbfelé. Kerepestől Gödöllőig nem sok aszfaltozott út vezet jobbra az erdőbe, ha elég kitartó vagy, akkor megtalálod. Egyébként nem jelezte akkor sem semmi, gondolom, most sem.
Legközelebb, ha ilyesmin töröd a fejedet, akkor előtte össze kéne dolgoznunk, mert ha nemcsak kutya van, hanem ember is, akkor azzal szót lehet érteni, különösen, ha valamivel alá tudja támasztani az óhaját a látogató. Márpedig amikor én utoljára a Zsámbéki területet meg akartam nézni, akkor a portás szinte vigyázzba vágta magát.
1 hónapja voltam a Bián, gyalog, de volt fenn egy csapat nézelődő terepjáróval. Csak kell egy jó turistatérkép, egy sártűrő verda, és meg lehet kerülni a sorompót (amit a szemetelők miatt tettek oda). Érden fordulj nyugatnak az érdi bázisok felé (Esztergályos utca), majd a település határában jobbra visz egy földút az erdő felé. Amúgy ott is csak a beton maradt és rengeteg szemét. :(
Biát régebben csak egy földhányás "védte". A komolyságára jellemző, hogy Astrával is simán átjutottam rajta. Az adóházat megnéztétek? Sajna az antennák nélkül tényleg nem látszódik, hogy mire való volt.
még egy-két érdekesség: a 2-es őrtoronyhoz tartozó tüzelőállás a külső kerítésen KÍVÜL volt, a 3-as őrtoronyé pedig a belső kerítésen BELÜL a domboldalon :o)
98-ban néhány színesfémgyüjtő próbálkozott felszedni némi (szerintük használaton kívüli) kábelt, eközben átvágták a külső kerítést, a belsőn pedig leemelték a betonelemeket. Kevésen múlt, hogy fegyverhasználat nem lett a dologból, mindenesetre pár kék-zöld folt kiosztásra került :o)
Szóval nem kell mindjárt nagy dolgokra gondolni, nem kell ide harci helikopter, elég ide egy jó puska is.
Na jah, csak egy történelmi adalék.
1965-ben az első "Iron Hand" bevetésen részt vett egy Chuck Horner nevű kapitány is. 54 db F-105-össel próbáltak megtalálni, és lebombázni egy Dvina osztályt.
Persze belefutottak az öszpontosított légvédelmi tüzérségbe, elvesztettek 7 gépet, és az állás üres volt...
... 25 évvel, és 3 csillaggal később, az öbölháborúban, mint a koalíciós légierő parancsnoka, inkább Apache helikopterek (Hellfire rakétáival) nyittatta ki a rést az iraki légvédelemben.
Baloldalt az őrház (kedvenc második otthonom :) ) a 3 kis ablak rajta: WC, zuhanyzó, mosdó, a nagy ablak a raktáré (már 6 éve is ki akart esni az az ablak...). A tőle jobbra lévő domb nem tudom pontosan micsoda, de az a környék a rakétásoké volt. Ettől jobbra a faház amolyan szertár, mögötte a "vízdomb" itt volt a víztározó, ahova lajtoskocsival hordták a vizet a falu szélén lévő tüzcsapból. Mögötte a harcálláspont védődombja, rajta az 5-ös toronnyal. A szertár melletti kis ház a HÁP bejárati őrháza, két katona teljesített szolgálatot gumi(bocs, fa-)bottal. Mellette a "nagyház", ezt gondolom nem kell részletezni. E mögött és ettől jobbra álltak a lokátorok.
2-3. kép
itt egy kezelőkocsi állt, pontosan nem tudom melyik típushoz, egyszer kukkantottam csak bele, általában éjszaka csak a villanyt kapcsolgattuk a fedezékben (úgy látom a 3. képből a kerítésen belülre is jutottatok). Ha jól emlékszem a fedezék felett balra egy P-35-ös állt, jobbra egy PRV-17.
Nem kellett annak az antennarendszernek akkora lyuk, mint amit az Apache tudott ütni. Elég volt néhány kis lyuk, amire egy puska képes. Godolj bele: az egész széles sugárnyalábú antenna egyetlen hatalmas csőtápvonal volt, amiben túlnyomás volt, ráadásul rendkívül érzékeny volt a belső felülete minőségére.Én egyszer amiatt voltam kénytelen kicserélni egy tápvonalszakaszt, mert esett rajta egy fél miliméter mély horpadás. Ezután nem kellett neki semmi más, csak rá kellett kapcsolni az adóteljesítményt, és máris beégett, de rendesen. Hallottál már hálóba került vadnyulat? Na ennek is valami olyan hangja volt. Szóval nem kell mindjárt nagy dolgokra gondolni, nem kell ide harci helikopter, elég ide egy jó puska is.
Másrészt meg nem is kellett közel menni, mert egy jó mesterlövész 1000 méterről a PA/PV kabin széles antennáiba csinált néhány jólszituált lyukat, és onnantól kezdve az egész osztály nem volt más, csak egy üres fenyegetés. Ha ezt két egymás mellett lévő osztállyal megcsinálták (mert miért ne) akkor amire rendbehozták - kicserélték - a dolgokat, csak az nem tudott rajtunk keresztülrepülni, aki ellenkező irányba indult
Stimmel, ez történt az öbölháború nyitányakor, csak éjjel, és Apache helikopterrel...
Én katonai főiskolás koromban még emlékszem arra az állapotra, amikor Érden egymás mellett két egyforma lőszektor volt, és amikor a hetvenes évek végén elkezdték építeni a harcálláspontot, akkor az egyiket elfoglalták. Azt, hogy a másik megmaradt, azt nem tudtam.
Az 1-el jelölt objektum a '22'-es adóház volt, 2-3 fős személyzettel.
Az Érd felső volt a HÁP, jó sok időt eltöltöttem ott, bár a Vasvári volt a bázis. Érdemes volt Érden is helyrehozni a kerítést, az őrtornyokat hogy 2 múlva bezárják az egészet... Amikor volt 99-ben a jugó balhé még egyszer nagyon összekaptuk magunkat, állandóan müködtek a lokátorok, zavarta is a TV-rendesen. Érd alsón is híradósok voltak, vagyis ott még nem indokolt a múltidő, mert müködik még nekik is ott valamilyük, a T-Mobilos berendezések mellett...
A HÁP melletti löteret nemcsak mi használtuk, aktív korában a Petőfiből is jöttek ki löni. A legszebb emlékem, amikor a talajmenti köd miatt csak fekve lehett lőni, mert fél méter magasan már köd gomolygott :))
Feltételezem, ismered a Jereváni rádiós viccet, ami osztogatásról és fosztogatásról szól. Na itt is valami hasonló történt. Ugyanis nem Vietnamban, hanem a Közel-Keleten, nem PA kabint, hanem az egész komplexumot. És nem az amerikaiak, hanem az izraeliek. Éppen ima időben mentek, és olyan hirtelen meglepték az arabokat, hogy azok felocsúdi sem tudtak, Miután észrevették, hogy miről vann szó, még a kézifegyvereiket is kidobálták a kabinokból, nehogy amiatt seggbe rugdossák őket. Éppen azelőtt nemrégen rakott bele a technikába valami olyan módosítást az orosz, ami az amerikaiakat felettébb érdekelte. Ilyenformán az izraeliek nemcsak az orvosságot vitték magukkal, hanem a receptet is, mert nemcsak a teljes üzemeltetési dokumentáció volt ott, hanem a teljes kezelőszemélyzet is. Tehát a hír igaz, de...
Nem ide való, de ha már eszembe jutott, akkor leírom:
kb. 6 hetes kopaszként ittam a Colát és rágcsáltam a Balaton szeletet a kantinban, amikor egy katonatársam felkiáltott:
- No kopaszok még kétszer hazamegyek, aztán leszerelek!
Ezután mindenki behúzta fülét-farkát, ha a környékébe került, hiszen azt hitte, hogy "öreggel" van dolga. Aztán egyszer valahogy kiderült, hogy egyidőben vonultunk be, csak őt már annyiszor megfenyítették, hogy a rendes szabadságának kivétele is bizonytalanná vált... :-)))
Mi lehet igaz abból, hogy a vietnami háborúban, egy osztályt úgy tettek harcképtelenné, hogy a PA kabint az amerikaiak egy kelikozterrel megfogták és személyzettel együtt elvitték?
(Nekünk ezt sokszor emlegették, de lehet, hogy semmi alapja sem volt, csak elrettentésül oktatták...)
Tudod Öregem... Azért jól esik a véleményed. Lehet, hogy az eltelt idő is szépített rajta, deazért arra büszke vagyok, hogy a hadseregben eltöltött 17 évem alatt végig munkatársnak tekintettük a sorkatonákat. Hacsak valaki nem szolgált rá, akkor kifejezetten jó viszonyban voltunk velük. Arra talán még büszkébb lehetek, hogy nemrég egy olyan sorkatona, aki a tiszti pályám elején szolgált nálunk, nemrég történt találkozásunk alkalmával megismert. Állítólag a hangomról. Pedig azóta eltelt jó húsz év. És Neked is köszönöm, amit írtál.
Utólag bizony jól látod a dolgot. Ám ha azt veszed figyelembe, hogy egy osztály csak békében volt annyi, amennyi, már kicsit változik a leányzó fekvése. "M" esetén nemcsak a szakállomány létszáma duzzadt fel, hanem az őrszakaszból is őrszázad lett. Na arról meg nem is beszélve, hogy a szükség esetén felállításra kerülő területvédelmi erőkből - mert ilyen is volt - minden egyes rakétaosztályt egy gyalog zászlóalj, esetleg egy gyalogezred védelmezett. Az elleségnek tehát ha volt egy csepp esze, akkor még a háború előtt ment az osztályokhoz. Másrészt meg nem is kellett közel menni, mert egy jó mesterlövész 1000 méterről a PA/PV kabin széles antennáiba csinált néhány jólszituált lyukat, és onnantól kezdve az egész osztály nem volt más, csak egy üres fenyegetés. Ha ezt két egymás mellett lévő osztállyal megcsinálták (mert miért ne) akkor amire rendbehozták - kicserélték - a dolgokat, csak az nem tudott rajtunk keresztülrepülni, aki ellenkező irányba indult.
A következő kérdésedre válaszolva. az MN (majd MH) 3121 megmaradt, csak tüzelőállást váltott. Az alakulat és a laktanya megmaradt.
Nem tudom. A kannibbálok szerettek azzal kérkedni, hogy ők olyan kemény legények, hogy ínségesebbb időben embert ettek, de hát ezt a ma született újonc még esetleg megette, de más már nem. A kezdet kezdetén az egyik szolgálatom alatt nekem is megpróbálták ezt a dolgot beadni, és annyira határozottan állították a dolgot, hogy utána egész vasárnap az indítóállványokat és a fedezékeket takarították. (az ügyeletes parancsnok, meg aki a kanibál századparancsnok volt, csak kuncogott magában) Ezek után én ezt a legendát az életben többet nem hallottam. A "sáska" előttem teljesen ismeretlen. A másik fajtát az én időmben kabinpatkánynak nevezték. Ezzel a sáska dologgal új dolgot mondtál nekem.
"Ne haragudj öregem, de a hadseregben - legalábbis a honi légvédelemben - NEM VOLT SZAR HONVÉD."
VALÓBAN! Én is így látom! Sorállományúként 24 hónapot szolgáltam, utána 3-szor tartalékosként, de tényleg más volt a HLH-nál, a hangulat, meg a szárazföldieknél.
Sőt!
A debreceni 3 hónapos kiképzés után teljesen meglepődtünk, mikor az Osztályhoz kerültünk! Akkor szanatóriumnak tekintettük az Osztályt, de attól függetlenül az utolsó kopasz is mindig a helyén volt, tudta és csinálta azt amit tudnia és csinálnia kellett.
Az más kérdés, hogy a szervezeti szabályozások (vagy szabályozatlanságok) miatt egy fő, egy bicskával szép lassan le tudta volna fegyverezni az egész Osztályt. De ezt akkor nem tudtuk, én is csak jóval a leszerelésem után jöttem rá...
Nagyon köszönöm az információkat! Az egyik ilyen Borbála-napon éppen órát (hadijog) tartottam egy híradó szakasznak, és azt hittem kiesik az ablak (meg első alkalommal a szívem, mert nem szóltak, hogy mi lesz :-).
A Szabadszállási osztály 7-es épülete bent volt a laktanyában egy külön elzárt területen. Amit Te találtál, az valószínűleg a volt harckocsi dandár lőszerraktára lehetett.
Minden technikai eszköz mellett volt egy óvóhely, ahová a személyi állományt szükség esetén el lehetett dugni. Volt a lokátorok mellett, is, és ott voltak a szakaszfedezékek, amik a kannibbálok fedezékei voltak, ott tudták elhelyezni a TZM-eket az úgynevezett "hatravaló" rakétákkal. Ott persze - ahogy láttad, volt a személyi állománynak is óvóhely.
..még egy kérdés:nem tudom,mennyire vagy ismerős Szszálláson,de hol lehetett a 7.számú épület, a másik külső telephelyen,melynek az elágazása szint szemben van a rak. oszt.-hoz vezető úttal? ..a rak oszt.-hoz vezető út,a rak oszt.felől nézve:
..nézz be a képtáramba,hátha hozzá tudsz fűzni a képeimhez..:) (képtár.hu/mezenguz/50010146)
Szabadszálláson járva nemcsak a TZM-mek állóhelyeinél találtunk óvóhelyet,hanem az egyik lokátor(P-15,-18?)földhányással körbevett telepítési helyén is,a földhányásba építve.Ez már a korszerűsítés(VOLHOV)időszakában épülhetett?A könyv szerint,az átfegyverzéskor javitottak a csapásvédettségen,nagyobb(kb.40fő)légoltalmi fedezékeket építettek a települési körletekben... A "bejárat":
Hagy írjam le a felsorolt eszközökről a saját emlékeimet. Na nem az összesről, csak azokról, amikkel volt dolgom.
Tudni kell azt, hogy a honi légvédelmi alegységeknél - szinte az összesnél volt valami közeli légvédelem, amit az alegység biztosítására használtak. a kezdetek kezdetén egyes osztályok mellé szerveztek egy 4 ágyúból álló 57 mm-es gépágyúkkal felszerelt üteget. Azt hiszem, SZON-9 lokátor volt hozzá. Ez még nem az SZ-60 volt, ugyanis az nem egy ágyú, hanem egy rendszer, mégpedig 6 darab 57 mm-es gépágyú és egy URAL-ra telepített lokátor, (RPK). Ebbből nem is jutott minden osztályhoz, meg később ki is vonták a rendszerből, illetve lecserélték valamire. Ez a fegyver az esetek többségében ZU-2 volt. Amikor a Vegát 1986-ban felállították, akkor az a komplexum már ZU-23-2 gépágyúkat kapott. A többieknek megmaradt a ZU-2. 1989-ben a Sárbogárdi 104. ezred összes alegysége, és maga az ezred géppuskáit lecserélték a gépágyúkra. Az ezrednél volt összesen 16 darab. Hasonló rendeltetéssel a rádiótechnikai századoknál is volt géppuska. A repülőterek biztosítására - igaz, hogy csak "M"-re - de egy 9 ágyúból álló üteget tartottak.
Az alegységek békeszervezetében meglévő rajok minden évben a nyár elején elvonultak a Drégelypalánki lőtérre, ahol megejtették a szokásos légvédelmi lövészetet. Ez a fénykorban még nagy eseménynek számított, mert csak a honi légvédelemtől 40 körüli géppuska és gépágyú volt ott. Általában velünk vett részt a lövészeten a Dunai Flotilla néhány raja is, mivel nekik is volt légvédelmi eszközük. Használták a DSK géppuskát, hogy a kérdésedre reagáljak, de volt nekik PAV-1 és PAV-4 típusú gépágyújuk is. Ez 20 mm-es volt, és az amerikaiak háborús korú M-16 légvédelmi gépágyúja (nem összetévesztendő az Ar-15;M-16 gépkarabéllyal) alapján koppintották a jugoszlávok. Ezek az eszközök természetesen az alakulatok meglétéig voltak meg.
Az 1 darab 57-es gépágyúval nemcsak tavaly lőttek a volt főiskolán, hanem jó néhány éve minden évben, és valóban a Borbála napot megelőző napon. Ott voltam a tavalyin, és ezt a képet sikerült készítenem. Hogy a torkolattüzet hogy sikerült elkapnom, azt nem tudom, de azóta cefetül büszke vagyok magamra. Ezekről az ágyúkról még annyit kell tudni, hogy néhány éve láttam, amint Mezőfalvára húzzák be őket. Egy vontató mögé hármasával voltak kötve, és volt olyan is, amelyiket három kerékkel húzták. A sofőrt csak azért nem lőttem le ott helyben, mert valamikor a kollégám volt. De azért különféle seggberúgásokat beigértem neki.
A felsorolt többi eszközről nem tudok Neked mit írni, mert ninncs róluk semmi információm.
1-2 napja olvastam el a könyvet, nagyon érdekes volt! Viszont maradt bennem bár kérdés, nem tudom, valaki választ tud-e adni?
Mikor vonták ki a 39M, KSz-12, KSz-19 és ZU-2 fegyvereket? Van-e még ZU-23-2 és Sz-60 (tavaly a Bólyain még lőttek vele tüzérnapon, azt hiszem) - ha nincs, mióta nincs? A DShK-t meddig használták csapatoknál 3-lábon légvédelmi szerepkörben? (A Bólyai múzeumában láttam egyet) Úgy éreztem, hogy onnantól, hogy megjelent a rakétatechnika, a tüzereket kicsit hanyagolta a könyv. De hiánypótló munka - kár, hogy nem született ilyen minden fegyver- és csapatnemről.
Más: Van szerencsém személyesen ismerni a szerzőt, mert amikor a hadtestparancsnokságon dolgozott, a hadtesthez felterjesztett kiképzési okmányokat ő ellenőrizte és bírálta el. Rettentő kukacos tudott lenni, és nagyon jól számolt. Képzeljetek el egy táblázatot, amiben temérdek szám, és azt bizony könnyű volt eltéveszteni. Azokat a telefonon történő egyeztetéseket soha nem fogom elfelejteni. Veres Miskát olyankor nem nagyon szerettük.
Hát persze, hogy nem találtál, hiszen nem is volt. A régi telepítésű tüzelőállások szinte midegyike egy épületkével kezdődött, amiben a vezetési pont, meg néháy iroda, esetleg pihenő volt, helyenként még az sem. Mellette egy gödör, ami pont annyira volt mély, hogy az épület talajszintje azonos magasságban legyen a nagy kabinok padlójával, mert akkor a vezetési ponton tartózkodó állomány egyszerűen átjutott a kabinukba, csak egy palló kellett hozzá. Egy - másfél méterrel a talajszint felett volt egy kis magasabb placc, amire meg a PAA-t, PV-t helyezték el. Mindez egy földhányással volt körbevéve, ami a nem túl közel becsapódott eszköz repeszei ellen valamennyire védett, persze nem mindent.
Aztán ott volt Börgönd. Egyedi hely volt, mert egy kissé a földszint alatt kezdődött a vezetési pont, ami az ügyeleti helyiségből egy vezetési teremből, és a rávezető tiszt pihenőjébből állt. A mértekére az volt jellemző, hogy a vezetési terem mindössze 4 x 4 méteres volt. A HÁP két oldalán volt egy - egy mélyedés, mintegy fél méterrel lejjebbb, ott volt a két nagy kabin. Ez az egész "meg volt erősítve", mert volt rajta vagy fél méter föld. Balra hátul egy félkör alakú töltésben volt a PV kabin helye, jobbra hátul meg az aggregátorok és az áramátalakító. Ezek ismét csak fedett helyen. Az, hogy az egész cucc kissé mélyen volt, csak arra volt jó, hogy egy nagyobb eső vagy egy hóolvadás után az egészet méter vastagon el tudta önteni a víz. A katonák meg nem győzték hordani tejeskannákkal és a mentesítő készülékek (MK-67) ládájával. Na persze az igazi szívás az volt, hogy talajvízként az egész szép lassan visszaszivárgott. Viszont volt elfoglaltság.
A tüzelőállások zöme tehát olyan volt, hogy ha valakit bekötött szemmel odavittek, többnyire akkor sem tévedt el, mert szinte minden ugyanolyan volt.
Hogy mi került a szemétdombra és mi nem? Képzeld el azt, hogy a tisztképzés Magyarországon a 70-es évek elejétől nagyobbrészt főiskolán történik, és a 74-ben végzetteknek már két diplomája volt, a katonai mellett valami civilben is hasznosítható papírt is kaptak. Na persze az igaz, hogy a katonai főiskolák elsősorban saját hasznosításra képezték a diplomásokat, vagyis én hiába kaptam a katonai mellé egy híradástechnikai mérnöki diplomát, azzal úgy hirtelen nem éltem volna meg civilben. Viszont a seregben némi gyakorlat után már magam szerint is megálltam a helyemet. Hogy mégis elköszöntem 17 év után, az csak annak köszönhető, akkor nagy hirtelen a második széket húzták ki a valagam alól. A harmadikat már nem akartam megvárni, ezért leléptem, "mint rosszlány a sezlonyról". Nem titok, maradtam fegyveres területen, zsaru lettem. Néhány vargabetű után jelenleg olyan a munkám, hogy viszonylag jól tudom használni azt a tudást, ami a hadseregben rám ragadt. Amit jelenleg a hadseregben látok, volt közvetlen kollégáimtól hallok, egyáltalán nem bántam meg a jó néhány évvel ezelőtti lépésemet. Hiszen azonn elekulatok közül, ahol valaha szolgáltam, már egy sem él. És tulajdonképpen a sok laktanya, ahol megfordultam, már mind az enyészeté. Jó cimborám volt az a tiszt, aki a dunnaföldvári rakéta osztály utolsó parancsnoka. Mikor már nagyon készülődtek költözni, akkor kérdezte megy tőle egy nagyokos, hogy tudja-e, hogy a laktanyáját kinek adja át. A válasz az volt, hogy az "enyészetnek" A vicc az volt, hogy a kérdező cefetül megsértődött. Az elhagyott objektumot egy darabbig nem túl nagy meggyőződéssel őrizgették, majd a Paksi NEUTRON kommandó használta, és amikor két éve legutóbb arra jártam, akkor a 6-os főútról már nem láttam semmit.
Tehát nemcsak az a rengeteg felhalmozódott tudás veszett el, ami az emberek fejében volt, nemcsak a rengeteg valamikor féltő gonddal óvott technika lett az enyészeté, hanem most már szinte az egész hadsereg. És ami mostanra megmaradt, az a nagyemberek optimizmusa ellenére szerinntem semmire nem alkalmas. Egy nnéhány éve különféle szállításokkal rengeteget csavarogtam az országban, de lépten - nyomon csak üres laktanyák kerítéseit láttam. És akár volt azokkal kapcsolatos emlékem, akár nem volt, már maga a látvány sem dobott fel.
Igen ám, csak a Kabina-66 nem egy darab lokátor volt, hanem egy lokátorkomplexum, aminek Az érdi harcállásponton (meg a sárbogárdin is) P-37 és PRV-17 voltak. Egyéként csak ez a két Kabina-66 komplexum volt ben az országban.
Az interneten már kerestem és találtam is elég sokat.Én konkrétan érdi képeket szeretnék felhajtani valahonnan.Persze erre elég kevés esélyem van.
Egyébként élőben Veszprémben lehet régi orosz radarokat látni.A hegy tetején van egy laktanya,annak az udvarán van kirakva egy csomó,már nem használt típus (Kabina,Prv13,Prv11,stb...).
A másik esetleges lelőhely Kecel,de ott még nem voltam. :(
Én egy jó pár képet már felraktam, amik innen - onnan származnak. A témába vágó képeim zöme saját készítésű a technikáról, de sok van olyan, ami az Internetről származik. Mostanában az orosz már nem olyan szemérmes, ha a technikájáról van szó, tehát találsz olyan oldalakat, amik ilyen képeket vonultatnak fel.
A P-37 távolfelderítő lokátor két darab fektetett narancshéj alakú antennája egymástól ellenkező irányba nézett. A Te képeden ugyan csak az egyik antennát látni jól, de az ábrázolt lokátor két antennája ezen a képen azonos irányba néz. (különben az antenna háta mögött látni kellene a kabint) Ez pedig a P-35 volt. Kicsit butábbb, kicsit gyengébb, kicsit öregebb, de jó lokátor volt.
A PRV stimmel. Az összes magasságmérő lokátor antenája egy sima drótháló volt, egyedül a PRV-16 és a PRV-17 antennáján volt zárt lemez. PRV-16 meg csak Mezőfalván volt.
Jó ez a topic.Beleolvastam és láttam,hogy volt szó az érdi objektumról is.Nekünk arrafelé volt telkünk és jól látszódtak a radarok (2xKabina66,3xPRV13),de sajnos képet nem csináltam róluk,most meg már késő.Nem tudjátok,hol lehetne találni olyan 80-as években készült képeket,melyeken ezek a radarok vannak?
Cserébe két kép:
http://kep.tar.hu/gl4/50018649#2
Az első egy 1992-es 2 méteres műholdkép,bal oldalán az említett objektummal.
A másodikat 2000 környékén csináltam.Miután a régi radarokat leszerelték,ezek maradtak(P37 és PRV17)
2003 nyarán jártam ott utoljára,akkor már semmi sem volt.
Városkép (XVIII.-ker lapja): "Döntés született az Üllői út 807. sz. alatti volt szovjet laktanya hasznosításáról. 19 igen és 7 ellenszavazat mellett úgy határoztak a képviselők, hogy nyílt licitálásos formában történő értékesítésre (szálloda, konferencia-turizmus, vendéglátás, logisztika stb. céljaira kijelölik az összesen 142.737 nm nagyságú M keretövezeti besorolású ingatlant. A kikiáltási ár a 2005. márciusában elkészített új értékbecslés szerint megállapított érték. Az értékesítésre vonatkozó hirdetés a Városkép márciusi számában, egy ingatlanpiaci folyóiratban, a HVG-ben, és a Népszabadságban, továbbá az interneten jelenik meg."
Ezzel csak azt akartam mondani és érzékeltetni ("én csak egy szar honvéd voltam"), hogy honvédként alulról az ember nyilván kevesebbet látott, hallott, tudott -és nyilván kapott is a honvédségtől- mint a más magasabb rendfokozatokban és beosztásokban szolgálatot teljesítők, pláne ha a hivatásosokhoz viszonyítjuk.
Amióta leszereltem, 30- éven keresztül engem nem is igen foglalkoztatott a honvédség, max. annyiban, hogy amikor a Nagytarcsai laktanya előtt a gyermekeimmel elautókáztam, megmutattam neki, hogy: na látjátok, itt volt a fater katona és természetesen egy- két sztorit elmeséltem a katonaélményeimből. Tehát énnekem nem függött az egzisztenciám attól, hogy az X alakulatot összevonják, átköltöztetik, redukálják, megszüntetik, stb. De ennek ellenére, most még így is rossz érzés itt elolvasni a történeteket, nézni a fotókon a szervezeti és a technikai változásokat és nyugodtan nevezzük csak nevén a gyereket: ezt a nagyfokú leépülést! Magyarán azt, hogy a dolgok az ebek harmincadjára kerültek. És úgy gondolom, hogy nem csak a dolgok (technika) kerültek a szemétdombra, hanem az azt magasabb vagy alacsonyabb szinten üzemeltetők tudásanyagának jórésze is elveszett.
Hát ezután szerintem melyek a legnagyobb kérdések a hovédséget illetően: 1.) Hogy mire van valóban szüksége az országnak? 2.) Mire lesz pénze a szükségesnek itéltek megvalósításhoz? 3.) Milyen alapon kívánják megvalósítani az új honvédséget?
Egyébként szerintem is, ha sikerülne egy tényleg korszerű zsoldos hadsereget létrehozni profi módon felkészült katonákkal, az mindenképpen megoldást jelente. Mert az utóbbi évtizedekben úgy érzem, hogy az egész hadseregünk nagyon "eloperettesedett"!
Na, kicsit messzire kerültem a "szar honvéd" témakörétől, elnézést érte. De már nem törlöm ki ha egyszer leírtam.
Ne haragudj öregem, de a hadseregben - legalábbis a honi légvédelemben - NEM VOLT SZAR HONVÉD. Az ember akár honvéd volt, akár tábornok, a maga helyén szükség volt rá. Én a honi légvédelemnél töltöttem el egy jó csomó időt, de ezidő alatt munkatársamnak tekintettem a honvédot is, hiszen tőle függött az én munkám eredménye is. Én nem lehettem ott folyton, és addig valakinek ott kellett lennie a technika környékén. A technika közvetlen közelében kilenv évet töltöttem, de a kezem alatt szolgáló sorkatonákra még szinte név szerint emlékszem. Volt köztük ilyen is, olyan is. Volt olyan, aki mellett nyugodtam elmehettem szabadságra, mert ő ott volt. Amikor leszerelt, jóval utána ott voltam az esküvőjén, és a meghívott társai között egyetlen SZAR HONVÉDRE nem emlékszem.
Nem mondom, a szárazföldieknél kissé más volt a hozzáállás, de megismétlem, ÉN A HONI LÉGVÉDELEMNÉL SZOLGÁLTAM. És nem hiszem, hogy akár egyetlen volt beosztottam is szemközt köpne, amikor találkozunk.
Még egyszer leírom: honvéd lehettél, de SZAR NEM. Punktum.
Én csak egy szar honvéd voltam seregben, nem voltam egy örömkatona és annak is már éppen 30- éve lesz február 20.- án, hogy leszereltem, de eléggé lehangoló olvasni ezt a topicot és nemkülönben a "Légvédelmi rakéták Magyarországon" címűt.
Szerintem a Honvédség legnagyobb jelenlegi problémája pont az évtizedes titkolózásból következik.
Jelenleg csak arra van pénz, amit a pógárok és (rajtuk keresztül) a politikusok fontosnak tartanak.
A sorkötelezettség alatt, annyira megutálta az ország többsége a sereget, hogy nem érdekli, ha szétrohad, szétrohasztják.
Amíg a mostani katonák meg nem tanulják (amerikai módra) reklámozni, mutogatni magukat (és múltjukat) a népnek, addig nem lessz a seregnek ázsiója, és folytatódik a leépülés.
Ezek a topicok a múlt feltárásával próbálnak egy hangyányit segíteni a mostaniaknak.
Én csak egy szar honvéd voltam seregben, nem voltam egy örömkatona és annak is már éppen 30- éve lesz február 20.- án, hogy leszereltem, de eléggé lehangoló olvasni ezt a topicot és nemkülönben a "Légvédelmi rakéták Magyarországon" címűt.
Pl. a budaörsi laktanyában mi van? Azt nem zárták még be?
De bezárták, most mindenféle cégek állomásnak benne. Azért jó, hogy 99-ben üvegeztük be újra az őrtornyokat, most meg... De én láttam nem egy olyan térképet, ami egész jól jelezte a Vasvári épületeit és belső útjait.
..ezeket raktam fel én is légifotón,még anno... ..a tinnyei a perbáli útról tökéletesen látszik, a tardonait meg a dédesi út osztotta ketté.. ..ezek szerint jók voltak a tippjeim...:))
Az ortofotókból nekem is meg van a Balaton és a Budapest. Egyszerűen nem értem, hogy miért festik még mindig ki az objektumok egy részét. Pl. a budaörsi laktanyában mi van? Azt nem zárták még be? Valahonnan hozzájutottam a budai és a pilisi hegység túristatérképéhez 193..valahányból. Minden katonai opbjektum szépen akkurátusan fel van tüntetve, még az épületek is. Oda van írva mellé, hogy X.Y. lovassági laktanya, vagy tüzérlaktanya, vagy stb. Pedig akkor még nem volt műhold. Most meg... Tiszta óvoda.
Vagy ezek csak tavak lennének? Nekem akkor is túl homogénnek tűnik az a zöld folt. Bár az, hogy nem túl szabályos a széle, az a tó mellett szól. Az viszont biztos, hogy Vecsés környékén nincs semmilyen zöld folt. Legalábbis, amig az ébb felvételeim tartanak.
Vecsés környékén az én felvételeimen nincs semmi olyasmi, amit kifestettek volna, ellenben Gyál és az M-5 között van egy jókora zöld folt. Ha kell a felsoroltakhoz útbaigazítás, akkor szívesen segítek. A kerepesi osztály kivételével mindegyiknél jártam, igaz, a kerepesit is tudom, hol van. Ha mentek, jó utat.
Ha kissé visszamész, akkor megtalálod. Na szóval: egy pécsi illetőségú Székely és társa kiadó megjelentetett A FÖMI légifelvételei alapján egy albumsorozatot Ortofotók címen. Eddig megjelent: Pécs, (ki hitte volna?) Budapest, Nyíregyháza, Győr - Moson - Sopron megye, Balaton, Sopron és Budapest 2. kiadás. Eddig mindet megvettem (a húzós ára ellenére, és hát ebben vannak szép felvételek. Csak hát itt is érvényesül a katonai titkokra hivatkozó kitakarás, amiben eléggé következetlenek, mert a Gyáli osztály gyönyörűen látszik, de a szomszédja, a szigethalmi már nem. Sok olyant találtam, amit lefestettek, de olyanok is vannak, amikről megfeledkeztek. Mondom, logikát nem találtam benne, indokot meg aztán pláne nem, hiszen a már régen elhagyott, használato kívüli objektumokat is még mindig festik.
Nem lehetetlen, de nekem arról a területről 1989-es évjáratú katonai térképem van, azon meg ugyebár "minden" rajta van. Azt a települést egyébként Felsőpakonynak azonosítottam, és azt meg kell mondanom, hogy jó párszor jártam az osztálynál, de a faluban egyszer sem voltam.
Én jóval nagyobb méretarányú képen azonosítottam a helyet A kis képen balra van Gyál, a felső harmadban Vecsés. Vecséstől meg ugyebár Ferihegy 2. nincs messze. A Pakonyi osztályt ott találod meg, ahogy Gyálról a régi Nagykőrösi úton mész kifelé, és jobbra néhány kilométerre bent az erdőben van. Ezen a méretarányon egyáltalán nem meglepő a repülőtér ottléte.
A felderítő lokátor fedezéknek nem volt teteje. Különben hol a fenében dugták volna ki az antennáját. Mert bizonny a P-18 és a P-15 is meglehetősen kilógott felfelé
Ok, a P-12 -t azért be lehetett volna állítani, annak a végén volt az antenna oszlopa...
Ha a Bia-i objektumot keresitek, tudok pontos odavezető útleírást adni. Én is voltam ott 1997ben, de már csak romok maradtak (leszerelésem után, 1995-ben szerelték le a helyet). Fura volt viszont látni a hegyet a technika nélkül... vele szebb volt...
Elézést, hogy beleszólok, de a felderítő lokátor szöveggel megjelölt képen az egyik hajtóanyag töltő gépkocsi helye látszik. A felderítő lokátornak nem volt teteje. Különben hol a fenében dugták volna ki az antennáját. Mert bizonny a P-18 és a P-15 is meglehetősen kilógott felfelé. Ilyen töltő gépkocsi fedezékből kettő volt, de nem mindíg volt ilyen megerősített, volt olyan, hogy csak egy féltetőt csináltak.
Az Üllői út végén,még a vasúti átjárótól vissza volt egy laktanyájuk,most autókereskedés,egyebek vannak a telephelyen,s beljebb Lőrincen volt egy tiszti lakótelepük is(egy koll.ott lakott a táv. után kb.8-10 évig)..de fix kitelepülési helyet nem találok,ami lérak.oszt.-ra mutatna.. ..más:Csévharaszt mellett nem csak egy objektum van,volt egy rádiós is,vagy az a felderitőké volt(magyar?),3876 felvétel alul,jobbfelé..mi lehetett? ..ezekre gondoltam(a geocachingról másolva..)
Nem kételkedem tovább a Budapesti rakéta dandár meglétében, de csak csapatlégvédelmi dandár lehetett, annak meg látható jelei nincsenek, csak hangárai.
Budapesthez nállam az alábbi helyek vannak bejelölve:
Budapest (Mátyásföld), Sashalom, Óbuda, Vecsés, Piliscsaba, Szentendre, Etyek.
Ezek közzül Vecsésen, Piliscsabán, és Budapesten lehettek.
Lehetett nekik SZ-300-asuk, de azt valami cefetül jól titkolták, hiszen egy nagyon jó teljesítményű eszköz volt. Kicsit többet tudott, mint az amik Patriot-ja, csak több katona kellett hozzá. Az meg mikor számított valamit is az orosznak. Mindazonáltal az én fogalmaim szerint az SZ-300 a mobil volta ellenére is honi légvédelmi eszköznek számított, és nem volt légifelvételről felismerhető tüzelőállása, mert csak egy kis sík placc kellett neki alacsony fedezőszögekkel.
Ha valaki ismeri a Mezőfalvi laktanyát, akkor egy kis adalék. A laktanyát nem azért építették olyan bazi nagyra, hogy a sorkatonák kényelmesen elférjenek, hiszen az sohasem volt komoly szempont. Viszont venni akartak két SZ-300-as komplexumot is, és oda tervezték a helyét. Az egyik folyamatosan kint lett volna tüzelőállásban, a másik meg bent a laktanyában. Még a dunaújvárosi tiszti lakásokat is úgy építették meg egy kupacban, hogy nekik is jusson hely. Na aztán azokon a lakásokon hamar túladott a HM.
Nem kételkedem tovább a Budapesti rakéta dandár meglétében, de csak csapatlégvédelmi dandár lehetett, annak meg látható jelei nincsenek, csak hangárai.
Igen, az magyar volt. Magyarországon egyébként a veszprémi Rt. dandár alárendeltségében 7 Rt. zászlóalj létezett, ezeknek meg volt 47 darab szanaszét telepített Rt. századuk. A zászlóaljakat egyébként valami nagyobb légvédelmi egység mellé telepítették, (például Budaörs, Sárbogárd, repülőterek, stb.). A zászlóaljaknak nem is volt lokátor technikájuk, ha a fenti helyeken látni lehetett lokátort, az az oda telepített Rt. századé volt. A zászlóaljak egyébként is csak az alárendelt századok irányítását, és a gyüjtött rádiólokációs adatok összegzését, továbbítását végezték. Nekik már akkor is volt automatizált vezetési eszközük, amikor a légvédelem más egységeinek nem (lásd PORI).
Az a 18. egy repülést biztosító ezred volt, volt szerencsém hozzájuk, egyetlenegy lokátoruk nem volt, amit mi is használni tudtunk volna. (a 80-as évek elején) Légvédelem nem létezik Rt. (rádiótechnikai csapatok) nélkül, még az orosz sem. Tehát bizony, nekik is volt.
Na hogy ne csak rakétások legyenek, itt van Mezőcsát. (2492)
Alul a "fehér téglalaptól" kicsit balra fel.
Ebben a felbontásban nem sokat látni, a "hurok" mellet volt a P-37 és PRV-13, a balra a laktanya keskenyebb részen a Kaszta2, Dzsigit+AMU, P-18, és két PRV-16.
..táblázataimban (Volt tüzér kételkedése ellenére), egyértelműen jelölve van egy ruszki Légvédelmi Rakéta Dandár, Budapest térségében...
..akkor Dunaföldvár,Mór,Szolnok csapatlégvédelem volt(már az orosz)...
..sajnos még mindig nem találok semmit,ami útba igazítana..bár ha Pusztaszemesre rákeresnél a fomin,lentebb írtam a számát,elég érdekes a fotóbalszél-középtája..s a közelben ott van Tab...!
Utánanéztem,de nem sikerűlt jellegzetes kontúrral körülvett tüzelőállásokat találnom,bár a kivonulás óta eltelt 15 év,s nem csodálkoznék rajta ha jó szokás szerint nem hordta volna szét a nép,bár ami le van betonozva...:).A nyomsávot nehéz ellopni,s az levegőből árulkodó..
Persze bebukjuk, ha a ruszki S-300-ast használt, ott ugye nincs mit kiszúrni...
Utánanéztem,de nem sikerűlt jellegzetes kontúrral körülvett tüzelőállásokat találnom,bár a kivonulás óta eltelt 15 év,s nem csodálkoznék rajta ha jó szokás szerint nem hordta volna szét a nép,bár ami le van betonozva...:).A nyomsávot nehéz ellopni,s az levegőből árulkodó..egyedül Zegerszeg határában leltem valamit,de az lőszerraktár kinézetű...sajnálom..,talán a "volt tüzér"ha megmozgatja az ismerőseit,többet tudunk meg az oroszról..:)
..a kutatást,talán egy kis segédlettel azért én is folytatom..:)
..visszatérnék a topik címéhez,egy két helyet talán sikerült lokalizálni a volt orosz laktanyák közül légifotón(Tab:fomi 153,155 felvétel,153 bal sarok,155 jobb sarok,Pusztaszemes157 balszéle középtáj,az elrendezés érdekes lehet,ki mit lát benne,Volt tüzér..?)Császár A-raktár:9540,Fertőd9091 a kastélytól keletre a falu szélén Jó nézelődést!
Sajnos az enyémet nem találtam meg közöttük, mert amikor a 1990-ben 105. ezredet felszámolták, a technikát átvitték a dandár elsőnek felszerelt Volhov osztályaihoz. A régieket meg Nyírtelken szétbontották. Sajnálom, hogy nem tudtam a dologról akkor, mert isten bizony, elmentem volna zabrálni. Szerencsére voltam olyan viszonyban az akkori parancsnokkal, hogy a volt kabinomból el tudtam volna hozni néhány dolgot. Ha még létezne valahol, akkor ezer közül is megismerném a színe alapján. Pár év után a lövegtalpról lekopott az eredeti orosz tábori zöld festék, és hát amit a pótlására kikevertünk, hát az finoman fogalmazva kissé különbözött az eredetitől.
Hoppá! mégiscsak találtam Dvina rakétáről képet. A sárogárdi laktanya udvarán ácsorgott egy öreg SZM-63 indítóállvány, rajta egy kibelezett 11D típusú rakéta. Ezt aztán haverjaim a laktanya felszámolása után lenyúlták, hosszas kuncsorgás után a Hadtörténeti Múzeum kihelyezte a Budaörsi repülőtérre. (Az irányításom mellett letelepítettük, teljesen amatőr módon, mindenféle eszköz nélkül. Én irányítottam, aki életében egyetlen egyszer telepített indító állványt, azt is marha régen.) Ezeken a képeken mit akarok bemutatni. A rakéta mozgás közeni paramétereit a Pitot csövön keresztül mérték. A földön a Pitot cső bent volt a rakéta testben, és csak indítás előtt tolták ki sűrített levegővel. (A Volhové folyamatosan kint van)
A starthajtómű Laval fúvókájának belsejében volt egy úgynevezett Laval körte. Ennek ki - be mozgatásával változtatni lehetett a kiömlő nyílás keresztmetszetét, mégpedig a lőportöltet hőmérsékletétől függően. Ezt a hőmérsékletet a Kannibálok naponta négyszer mérték, és eszerint állítottak a Laval körte helyzetén. (A Volhov rakétájában nem volt Laval körte.)
A starthajtómű stabilizátor szárnyain láthattok két csűrőlapátot, ami azt a célt szolgálta, hogy a rakéta az indítás utáni irányítatlan szakaszban ne tudjon elcsavarodni. (A Volhov rakétáján ilyen nem volt.) Tehát e három ismérv alapján mindenképpen meg lehetett különböztetni a két fő típust még akkor is, ha terepszínűre festették szegény rakétát, mint például Kecelen.
Én meg elmesélek egy sztorit, ami az amcsikkal kapcsoolatos. Már nem voltam bent a rendszerben, tehát csak a volt kollégáimtól hallottam.
Tehát a sztori: Még nem voltunk benne a NATO-ban, de már nagyon kacérkodtunk. Egy alkalommal az amik itt voltak egy C-130-as géppel, ami dugig volt pakolva különféle zavaró berendezésekkel. A géppel olyan intenzív aktív zavarást lehetett csinálni, hogy az öbölháború idején az egész iraki hadseregnek elég volt. Tehát egy ilyen gép kóválygott Magyarország felett, és váltakozó sikerrel lesüketítette a rádiólokációs eszközöket. De nem a Vegát. Arra különösen kíváncsiak voltak az amik, ezért a vezérlő kabinban ott állt az amerikai ezredes. És bármennyire is nem tetszett nekik, a Vega röhögve követte a zavaró repülőt. Az ürge egyszerűen nem akart hinni a szemének, ezért felhívta mobil telefonon a pilótát. Az közölte, hogy éppen valahol Gyöngyös környékén repül az M-3 felett, mintegy 3000 méter magasan: a megdöbbentő az volt számukra, hogy a Vega ezeket az adatokat mérte nagyon pontosan, és mi volt a vicc, az idő 75 %-ában nem is volt bekapcsolva az adó. A repülő által kisugárzott zavaró jeleket mérte, és azokat nagyszerűen követte. Ezután az a meggyőződésem, hogy a Vegát azért számolták fel, mert az amerikai nem érezte magát biztonságben mellette. A véleményem az, hogy az amerikai sem mindenható.
Érdekességként felrakok egy eszközt, ami a Dvina PAA kabinjának egyik legfontosabb alkatrésze folt, a magnetron. Ez volt az az eszköz, ami a kisugárzott nagyfrekvenciás energiát előállította. A működéséhez két dolog kellett, bazi erős állandó mágneses tér, és kb. -35 kV nagyfeszültség ennek hatására állította elő a centiméteres hollámhosszú (3 - 5 cm; ennek megfelelően néhány GHz) jelet, de nem folyamatosan, ugyanis a berendezés impulzus üzemű volt. A felderítési távolságtól függően állított elő 0,5, illetve 1 mikroszekundum idejű impulzusokat, illetve impulzusokkal megmodulált nagyfrekvenviás jelet. Az első képen a magnetron teljes képe látható. Kb. 750 kW teljesítményű volt, de csak impulzus üzemmódban, mert amúgy meg egy normál vasaló megverte. A második képen az energia koaxiális kicsatolása látható. A lokátornak szögletes tápvonalai voltak, a kijövő koaxiális jelet a magnetront követő egységben konvertálták át a szögletes tápvonalban terjedni képes jelekké. A harmadik képen a nagyfeszültség betáplálási pontjait láthatjátok. Az utolsó képen meg azt az elemet lehet látni, aminek segítségével a magnetron frekvenciáját állítani lehetett. Ez a magnetron "felkelő nap" típusu volt, ami azt jelentette, hogy minden második rezonátor üreg dupla hosszú volt. (tehát egy hosszú, egy rövid.) Az utolsó képen a magnetron beépítési helye látható, ami megintcsak a Volhovból származik, de nyugi, a Dvina ugyanilyen volt. Látható a két bazi állandó mágnes, aminek erőssége 20 000 Gauss volt. Csak spéci alumínium ötvözet szerszámokkal lehetett ott dolgozni, és még a kvarcóra sem bírta mellette sokáig.
Na egye fene, tartok, bár azért olyan sok mindenre ne számítsatok, hiszen sok mindenre nem emlékszem. Kezdjük a Dvinánál, ami tulajdonképpen azonos elven működik, mint az udódja.
Az orosz az 50-es évek elején fejlesztette ki, és telepítette a birodalom számtalan helyén. Az elődje az a komplexum volt, amit Moszkva védelmére telepítettek, és amit az orosz a szokása szerint "megszerzett". A világháború után az amerikai elvitte a V2 rakétákat (persze volt annyi eszük, hogy a kifejlesztőt - von Braunt is - vitték). Az orosznak a V2-ből nem maradt semmi, de azért nem kell őket sajnálni, mert ők meg lenyúlták a Wasserfall légvédelmi rakétát, ami bár kezdetleges volt, harci alkalmazásáról nincsen forrásom, de azért kiindulási alapnak jó volt. Ezt a technikát felhasználva fejlesztették ki a sajátjukat. Ezzel jó alaposan körülvették Moszkvát, és ezzel ki is telt a légvédelem kérdése. Gyenge volt, megbízhatatlan, (kicsi is, sárga is, de a miénk) de legalább volt. A fővárost teljesen körülvették vele, aminek általam látott nyoma is van. Moszkva körül van egy kb. 70 km. hosszabbik átmérőjű, álló ellipszis alakú útgyűrű, aminek akkor a rakéták utánszállítása volt a fő rendeltetése. Amikor ez az eszköz kihalt, akkor kezdték el másra használni.
Tehát Dvina. Parancsirányítású légvédelmi rakétarendszer volt, ami azt jelentette, hogy a rakéta az irányítás kezdetétől, a repülés teljes szakaszán irányított volt. A kezdeti néhány - én 7 km-re emlékszem - kilométeren a rakétát nem lehetett irányítani, mert a starthajtómű meglétéig négy nyúlvány leblokkolta a kormánylapátokat. (sajnos Dvina technikáról nem találtam képeket, legalábbis olyant nem, amit értékelni is lehetett volna, ezért Volhov rakéta képeken mutatom meg a dolgot. A képen majdnem középen láthatók a kormánylapátok (az utazó rész végén) ennél nagyobbak a szárnyak, a rakéta elején meg a destabilizátor lapátok találhatók. A képen látható kúpos rész (az orosz elnevezés alapján konikus rész) a starthajtóművel együtt hátrafelé lecsúszik, és ekkor szabadulnak fel a kormánylapátok, ekkor válik lehetővé a kormányzás. Ez a kormányozhatatlan szakasz 3,5 - 4 másodpercig tarott, ezalatt a rakéta elment 7 kilométerig. A parancsirányítás tehát csak ezután kezdődhetett, és tartott a rakéta teljes repülése alatt, illetve addig, amíg volt értelme. Cél tévesztés esetén visszahívták a vezérlést, ennek hatására a rakéta utoljára megkapta a MAX FEL parancsot, miután szinte függőleges irányban elkezdett felfelé repülni, majd amikor tovább már nem ment, akkor ott felrobban. Így viszonylag kis darabbok jöttek vissza a földre.
A parancsirányítást a tűzvezető lokátor által mért adatok alapján végezték. Itt most megint egy Volhov képet mutatok be, de ha a tetejéről leszeditek a két kerek antennát, nekünk balra a harmadik parabola tartóját kiegyenesítjük, akkor már ott is volt a Dvina PA, majd PAA kabinja. Az a két egyforma szögletes antenna volt az, ami kialakította a lokátor karakterisztikáját, és aminek segítségével kb. 1o pontossággal lehetett a célt követni. De csak egy célt komplexumonként. (A Dvina egy célcsatornás, három rakéta csatornás volt). Tehát ezek voltak a széles sugárnyalábú antennák. Mindenből kettő volt, az egyik volt a függőleges, helyszög (epszilon) sík, a másik pedig az erre merőleges (tehát nem feltétlenül vízszintes) oldalszög (béta) sík. A két sík csak frekvenciában különbözött egymástól.
Az irányítás fő feladata az volt, hogy a két antenna éltal kialakított sugár közepét folyamatosan rajta kellett tartani a célon, és amikor a feltételek megvoltak, akkor el kellett indítani a rakétát. A rakétát nem kellett bántani, mert a berendezés a célról visszavert és a rakétáról visszasugárzott jelek alapján olyan parancsokat dolgozott ki, aminek hatására a rakéta csökkentette a rávezetési mód által meghatározott röppálya és a valós röppálya közti távolságot. A rakéta helyzetét nem a lokátor által mért adatok alapján határozták meg, hanem a berendezés rendszeres időközönként kérdező impulzusokat sugárzott ki, és a rakéta által kisugárzott válaszokat mérte a berendezés. Az úgynevezett Koordináta (K) berendezés a célról visszavert jeleket és a rakéta válszjeleit hasonlította össze, és ezek alapján a Parancskidolgozó berendezés (SZVK) határozta meg a rávezetési parancsokat, majd a rádióparancsközlő berendezés (RPK) sugárzott ki a rakétákra. Mindháromra. Ugyanis alaphelyzetben minden célra három rakétát kellett indítani. Ennek az volt az oka, hogy egy rakéta megsemmisítési valószínűsége 0,75 volt, és három rakéta megfelelő indítása esetén ment fel egészen 0,92-ig. A Volhové is csak 0,96 volt, tehát sohasem 100 %. Mindhárom rakétát külön irányították, a két rakéta indítása közötti idő 6 másodperc volt. Alaphelyzetben ezért is volt nehéz meglógni ezek elől. Na egyelőre elég. Majd folytatom.
Sziasztok!
Elnézést, Volt tüzér, én feleannyit sem tudok, mint Te! Nagy érdeklődéssel olvastam a Honi lérak. történetét! Nem kioktatásnak szántam, nem akartam felvágni! (Na jó, egy kicsit!) Csak technikai érdekességként jegyeztem meg. És annyira tetszett annak idején, mikor KIPSz közben zümmögtek a motorok. Az már kevésbé, mikor valami gond volt a gyártmánnyal vagy a PKU-val, és az istennek se akart leállni a program És a sugárzók csak mentek előre és hátra, amíg ki nem kapcsoltam az egészet :-)
Minden bizonnyal igazad van. De Te ezeket mikor tanultad? Mert én már több, mint 25 éve. Ráadásul (már írtam) nem voltam kannibál, vagyis a rakéták pontos és részletre menő dolgai nem is nagyon foglalkoztattak. Pláne, hogy technikával utoljára a Vegánál 1987-ben foglalkoztam. Utána ugyan még maradtam egy ideig a szakmában, de már más szakterületen. Egy viszont biztos, a PV kabint még normaidőn kívül ugyan, de most is tudnám telepíteni.
Urak! ismét itt van két kép. Ez a Dunaújvárosi orosz laktanyáról készólt. Az elsőn a lőszerraktár látható, a második a tiszti lakótelep és a laktanya egy része. A képtől lefelé (északra) még folytatódott a laktanya, de azt az elmúlt években teljesen beépítették egy ipari parkkal. A laktanyában a már szemmel is láthatóan lebontott épületek voltak a technikai eszközök hangárai. Itt tudomásom szerint egy műszaki ezred volt.
Sziasztok!
Szerintem a legnagyobb eltérés a V-755-ös és a V-759-es között a rádiógyújtó kialakításában volt. A V-759-es gyártmányban a rádiógyújtó vevőantenna primersugárzóinak a helyzete kis motorokkal folyamatosan változtatható volt egy-egy tengely mentén, melyek a rakéta orrészén helyezkedtek el, a rakéta hossztengelyével párhuzamosan. Így repülés közben a rávezetési módtól és a cél és a rakéta egymáshoz viszonyított helyzetétől függően változott a vevőantenna iránykarakterisztikája, és javult a valószínűsége annak, hogy a robbanás pillanatában a cél beleesik a repeszek szórásdiagramjába. A V-755-nél a robbanótest begyújtásának a helyzete változott, elölről, hátulról, vagy középről indult a gyújtási folyamat, így változott a repeszek szóráskúpja is.
A kUB technikát ( állvány, rávezető állomás , különböző radarok) jelenleg is modernizálják ( a Győrit ) Lengyelországban, ezeket a képeken látható vezetési pontokból irányítják ill az adatokat dolgozzák fel. Természetesen vannak olyan rendszerek amelyek nem kerülhettek fel a lapra ( internetre) mert NATO minősitéssel rendelkeznek. Ezeknek a funkciója a tűzvezetés, azonosítás, célmegjelőlés, a légihelyzet értékelése, összekötve a magasabb szintű vezetési pontokkal, stb a képeken látható berendezésekkel együtt (más-más eszközökben), nemcsak a dandár, hanem az üteg települési pontjain is.
Én csak a börgöndi helikopterezredben szolgáltam, így lila gőzöm sincs a légvédelmi rakétákhoz, de szívesen venném a börgöndi légifelvételeket nagy felbontásban. Ha lehetne elküldeni az e-mailomra, vagy van linkje?
Konstans - Hárompont - Előretartás. De most hagy ne menjek bele különféle rendszertechnikai fejtegetésekbe. Egyrészt kapásból már nem is menne, másrészt meg ha éppen találnék is itthon egy lőelmélet tankönyvet (érdekes, ez nem volt titkos) akkor is hosszú ideig tartana a levezetése, hogy a rávezetés nyomán miként közelíti meg a rakéta a célt, és miként próálja minimálisra csökkenteni a rávezetési hibát.
Amit a képeken lehet látni, az csak a vezetési ponton van, azzal csak célelosztást és azonosítást lehet végezni. A látott berendezés rendeltetése hasonló a polgári légiirányításhoz, de semmi köze a célok felderítéséhez, a rakéták rávezetéséhez. Az a KUB esetében még mindig a SZURN kocsiból megy, ahol viszont már nincs efféle számítástechnikai eszköz. Oda inkább a klasszikus orosz technikát képzeld el, oda a funkcionális berendezések mellé maximum egy pocket PC fér be, esetleg egy notebook. A KUB, akárcsak a honi légvédelmi rakéták a sajátjukat, az önrávezetésű rakéta komplexum rávezetési módjait használja még most is. A felderítés változott, mert a lokátorok egy része már nemcsak elsődleges lokációs információk megjelenítésére képes, hanem sokkal többre. A P-18 nem, az ugyanolyan 60-as években kifejlesztett technika, mint az összes többi korábbi eszköz. Szóval nem olyan szép a leányzó, mint ahogy lefestik. Viszont most felraknék egy képet, ami a Volhov Karát típusú TV kameráját árázolja.
Természetesen. Az elején nagy feneket nem kerítettek a dolognak, a komplexumnak volt vagy kétfajta rávezetési módja, aztán kész. Már a korszerűsített háromkabinos komlexumokban teremtették meg annak lehetőségét, hogy az addigiakhoz képest már utánlövéssel is meg lehetett semmisíteni a célt. Dátumokat hagy ne írjak. Akkoriban alakult ki az a háromfajta rávezetési mód, amit a közepes technikákban a végéig használtunk (K-HP-ET). A Dvinákat eleinte csak az alávilágító lokátorral lehetett rávezetni. A hatvanas évek közepétől kezdődően építették fel a komplexumok optikai köetési lehetőségét. Úgy nézett ki a dolog, hogy a lokátor vízszintes antennájára (a görög betűt nem találom) felépítették a "kutyaólat", amiben volt két katona, két darab TZK távcsővel. A követés továbbra is a rávezető kabin berendezésein keresztül történt, csak a kerekeket a két optikus tekerte egy szelszin kapcsolaton keresztül. Ekkor az adóberendezés nem kellett, de a távolsági követést nem is lehetett megcsinálni. Nem volt rossz lehetőség, mert éjszaka a repülőgépek fényeit még 100 kilométerre is lehetett követni. Tiszta időben persze. Emiatt a kutyaól miatt ezt az antennát nem is lehetett vasúton szállítani, olyan magas lett az egész. Az 1978-ban behozott Volhov komplexumoknak nem volt semmi optikai célkövetési lehetőségük. A célkövetés és a rávezetés annyiban módosult a korábbiakhoz képest, hogy az oldalszög antennára felraktak két keskeny sugárnyalábú antennát, ami két jókora lukacsos laskaszűrő volt. Lényegesen pontosabban lehetett vele követni. A később behozott M3-as volhovokon már volt (érdekes, a Nyevákon kezdettől fogva létezett), ezután az összes M2-es technikára is felépítették az optikai követési lehetőséget. Ez úgy nézett ki, hogy a tűzvezető lokátor két szélesnyalábú antennájának csatlakozási pontjára felraktak egy Karát típusú TV kamerát, a két szögkövető kézikövető elé meg egy - egy kis TV képernyőt. Nagyon jó volt, csak persze ez is időjárásfüggő volt. 50 kilométeren az utasszállító gép ablakait meg lehetett számolni. A rávezetési módszer nem változott, és a lőszabályzatban nagyon szigorúan le volt szabályozva, hogy mikor melyiket kellett használni.
Lokátorok. Eleinte nem volt semmilyen. Úgy gondolta a nagyokos, hogy nem is kell, hiszen ott vannak a lokátoros századok és az ő céltájékoztatásuk, azzal elégedjen meg mindenki. Csakhát mire a céltáj az Rt. századtól vagy hat lépcsőn elért a rakéta oszutályig, addigra a repülő a tájékoztatott helyzettől elment vagy ötven kilométert. Az első elképzeléssel ellentétben 1962-ben rendszeresítették az osztályok első felderítő lokátorait P-12 Desszert formájában. Ez aztán ki is tartott nagyon sokáig. Másfajta lokátort először a Nyeva osztályok láttak egy kismagasságú felderítő lokátort, a P-15 Dzsigitet. A 104. és a 105. ezred Volhov osztályai a technikával együtt a lakátort is kicserélték, a P-12-t leváltotta a P-18, emellett a közepesek kaptak egy - egy P-15-öt is. Későbbb a dandár Volhov osztályainál is lecserélték a P-12-ket P-18-ra.
Az előzőhöz még annyiban visszatérnék, hogy a Dvina utolsó rakétáját nevezték 11D típusnak is. A Volhov nálunk rendszeresített első rakétája a 20DSZU volt, na ez volt a V755. 1983-tól kezdődően - amikor a 104. és 105. ezrednél a Dvinákat lecserélték SZ-75M3 típusú Volhovokra, valamint a dandár osztályainál középjaítás keretében elvégezték az átalakításokat - elkezdték a 20DSZU rakétákat lecserélni valami V-5JA... típusú rakétára. Ahogy tudom, a rakétában a legfontosabb változást a rakéta zavarvvédelmében csinálták, valamint akkor hozták be először az újfajta harci részt. A régit úgy képzeld el, mint egy kukorica gránátot, csak ebben belül olt a rece. A bélésben pedig egy néhány centis trotil burkolatban hexogén olt a robbanótest. Az új harcirészt változatlan robbanótest mellett úgy oldották meg, hogy egy jó vastag műanyagfoglaltba belepréseltek valami 30 000 darab különböző méretű repeszt. Na ez volt a V-759. Egyéb újdonságot nem tudok benne, de már írtam, hogy nem voltam kannibál.
A V-750V volt az első Dvina komplexumhoz rendszeresített rakéta, amit az országba behoztak. Akkor egy harci osztálynál egy javadelmazás (12 darab) volt belőle, ennek fele az indítóállványokon, a maradék a szakaszfedezékben töltőkocsin. Adatai: induló tömeg: 2300 kg; hossz: 0,7 m; harci rész tömege 190 kg; starthajtómű átmérője 70 cm; utazórész átmérője 50 cm; égésvégi sebessége 3,5 M; hatótávolsága 34 km. Ezzel a rakétával a komplexum megsemmisítési zónájának alsó határa 2000 méter volt, annál lejjeb csak nézni tudtak, ezért is gondoltak minden osztály mellé telepíteni egy SZ-60 üteget. Persze ez nem valósult meg, alig egy - két osztály kapott.
1975 körül kezdték rendszeresíteni a V-750VM rakétákat, amiknek jobb volt a manőverező képessége, ami nem is ártott, mert addigra korszerűsítés keretén belül beépítették a H<1 üzemmódot, és más egyéb huncutságokat. Erre a rakétára a komplexum jobb lehetőségei miatt volt szükség.
Mindazonáltal ekkor emelték meg az osztályoknál tárolt rakéták mennyiségét 3 javadalmazásra.
A többi típus előtt egy kis típusismeret. A rakétákat indítás előtt - hogy emlékezzenek az indítási szögekre - "felkészítették". Ez abból állt, hogy a robotpilóta mindhárom síkú giroszkópját felpörgették jó alaposan, így a rakéta egyáltalán irányíthatóvá vált. A rávezetés az indulás adatainak figyelembe vételével történt. Ezen a "felkészítésen változtattak, vagyis a felkészítési időt rövidítették le drasztikusan. Ezt úgy képzeljétek el, hogy a giroszkóp egyébként 26 voltos motorját (hogy miért nem 24, azt nem tudom, de az orosz szinte mindenütt 26-ot használt) megkínálták valami 70 volttal, ami egyrészt rövidebb felpörgési időt eredményezett, másrészt meg magasabb fordulattszámot. A két utolsó rakéta között volt valami olyasmi különbség is, hogy a starthajtómű Laval fúvókáján variáltakak, meg azt hiszem, hogy megoldották a harci rész több irányból való robbantását. A robbantás helye és iránya célsebesség függő volt.
Ezt a dolgot csinálták meg 1976-ban. Ez egyébként többnyire nem azt eredményezte, hogy kicserélték a rakétákat, hanem azt, hogy egy javító brigád kiszállt az osztályhoz, és egy előre elkészített egységet beleraktak a rakéta elektronikus részébe. Természetesen a régi egységek is ott maradtak, ami jellemző volt az oroszra. Érdekes volt, hogy az 1978-ban rendszeresített Volhov komplexumban is voltak olyan áramkörök, amik a rendszeres korszerűsítés nyomán feleslegessé váltak. A semlegesítésüket úgy oldották meg, hogy kivették az elektroncsöveket. Ettől függően a régi áramkör és a régi vezetékezés ott maradt. Az elején ismertetett adatok többnyire nem változtak, csak a rakéta használhatósága korszerűsödött. Egyéb adatokat nem tudok, de ehhez nekem kannibálnak kellett volna lennem, márpedig én nem voltam az.
Az únyi bázisról csak légifotóm van,bár ezt te is legálisan megnézheted a fomi-n:3502 a száma,nagyításhoz ajánlom a Photozoom-ot.Tavaly a tinnyei bázist árulta az ÁPV Rt. 95mft-ért,ott két helyrajzi szám is szerepelt,lehet az únyi is a csomag része volt,a legtöbb bezárt tüzelő állás és laktanya amúgy még mindig a fent említett cég felügyelete alá tartozik,plussz néhány még el nem adott volt szovjet bázis(legutóbb Lacházát hirdették).Persze a szovjet bázisok terén van olyan,ami nem az ő fennhatóságuk alá tartozik(lásd Tótvázsony A-raktár=KVI)...amugy az ÁPV honlapján elég sok bázis megtalálható,mint értékesítendő,bár nem igazán találnak vevőt rájuk,van amit évente többször is megpróbálnak eladni,de nincs igazán nagy érdeklődés irántuk,s így állagromlásuk folyamatos...
Sziasztok! Pár napja vetettem fel kérdésként, csak valahogy elsikkadt, hogy tudja-e valaki, mi lett az únyi bázissal, az is elhagyott romhalmaz lett-e, mint a többi? Biztos tudjátok a választ, mert a topic oszlopos tagjai igen jól felkészültek. Van, akinek személyes tapasztalatai vannak, másnak adatbázis áll a rendelkezésére, a harmadiknak légifotó gyűjteménye van, amelyet talán a NASA is megirigyelhet, stb. :-)) Üdv:
Egy Székely kiadó nevű cég már vagy hat albumot megjelentetett, ami néhány településről és területről készült. Az eredeti légifelvételekből ortofotót készítettek, egyidejűleg kitakarták a honvédségi objektumokat. A Balaton albumot sikerült utoljára megszereznem, és most, hogy szóba jött Keszthely, meglepetten láttam, hogy nincs kitakarás. Most rendeltem meg Sopront és a Budapest 2. kiadást, remélem már azoknál is leszoktak erről a kitakarásos marhaságról. Néztem a felvételeket, és isten bizony zavart, hogy számomra ismerős helyeket csak azért nem tudok megnézni, mert valaki megragadt a katonai titok fogalmánál. Ha minden igaz, hamarosan kezembe fog kerülni egy sorozat 1 : 50 000 méretarányú katonai térkép az országről. Ezt már a NATO szabványok szerint készítették, és csak remélni merem, hogy nem lesznek rajta szándékos tévedések és kihagyások. Győrről is megjelent az album, de azon még divat volt ez a kitakarásos baromság. Véleményem szerint az emberek többsége fel sem figyelne ott semmire, de így a festés nyomán megindul az agy.
Azonbn 1997 ben elég zavaros volt a kép, sokáig fél évig nemtudtuk , hogy most mi is van, mindenki diszlokációról beszélt.
Amikor a parancsot kihirdették, amit irsz az nem hangzott el. ( ott voltam).
Sokáig azt hittuk, hogy sima diszlokáció, utána csavartak egyet rajta ( a győriek miatt) és mindenkit felállítottak a győri állományból is. ( jogilag más a helyzet ekkor, nyugdij, pályaelhagyás stb , de ezt Te úgyis tudod....
A 12. vegyes szinte teljesen úgyanúgy működött mint a 7., ugyanazok a üteg pk, pkh-k, stb voltak, összevonva 1 osztályba, ( persze mellé bejött a KUB is..)
igy a hivatalos szöveg amikor a 12. légvédelmi rakétadandárt megalapították igy szólt:
"A dandár jogelődje 1997. szeptember 1-jén Győr helyőrségben a keszthelyi, a győri és a kalocsai légvédelmi rakétaezredek felszámolása után, azok bázisán alakult meg 12. vegyes légvédelmi rakétaezred néven. A 12. vegyes légvédelmi rakétaezred 2000. október 1-jei hatállyal átszervezésre került módosult szervezeti felépítése és mint 12. légvédelmi rakétadandár folytatta tevékenységét."
Sajnos ez nem így van. Amikor az ezred feloszlatásáról a parancsot kihirdették, akkor azt mondták, hogy ... jogutód nélkül megszűnt... Sajnos sokszor elhangzott ez a szöveg. Lehet, hogy az ezred a szellemében tovább él, a volt tagok ezt így tudják, de az ezred sok mással együtt jogilag megszűnt.
Azért megnyugtatásul azaz alakulat sem szünt meg teljesen hanem a 12. légvédelmi dandárban él tovább.
A 7. ezrded akkori technikai helyettese ( ATF) je a mostani parancsnok, és a az akkori ezred vezetői, főnökei akiket gondolom Te névszerint ismersz az mind ott dolgozik jelenleg is
Valóban a KRUG rendszer megszünt, de korában a 7. ezrednek volt KUB technikája is. Jelenleg is használatban ( rendszerben) van egy sor , a 7. ezredben használt technikai eszköz Győrben.
Valóban itt azt irják, hogy 97 ben felszámolták , gyakorlatilag azonban az egészet vagonra rakták, a nyugdijasok kivételével szinte mindenki áttelepült Győrbe, és vezetésükkel megalapították a 12. légvédelmi dandárt, akeszthelyi, kalocsai és győri ezred bázisán. Tavaly olvasztották be az 5. légvédelmi rekétaezredet, a Mistral légvédelmi rakétakomplexumokkal...
Bár Te a helyőrséget kérdezted.
A laktanya a Georgikon szállóval szemközt a Georgikon úton volt,
a volt kastélyparkban, amit egy új úttal választottak el a kastélytól.
A bejárata ( az 1. sz kapu) a Stromfeld Aurél útra nyilott...
Még valami. Keszthelyről van 1 : 10 000 méretarányú ortofotóm, és kivételesen nincs rajta kitakarva semmi. Ha leírod, hogy hol volt a laktanya, akkor be tudom szkennelni a képet. Utcát is írhatsz.
Én a honi légvédelemnél szolgáltam, tehát Keszhelyhez semmi közöm nem volt. Ráadásul 1992-ben leléptem, mint rosszlány a sezlonyról, mert bizonyos okok miatt nem volt maradásom, nem volt kedvem a romokon üldögélni. De azért amit elő tudtam ásni, azt leírom.
Addigra - annak ellenére, hogy csapatlégvédelmi rakéta ezred volt, tehát a szárazföldi haderőhöz volt a legtöbb köze, - a valamikori légvédelmi hadtesthez, a Légvédelmi Parancsnoksághoz helyezték. Ugyancsak átalárendelték a 14. Györi ezredet, a 18. Nagykanizsai ezredet és a Kaposvári csapatlégvédelmi rakéta bázist. Több alakulat addigra nem is maradt. Hosszas vacakolás és reformok (többnyire karcsúsítás) után Győrben létrehozták a 12. vegyes légvédelmi rakétaezredet. Ez 1997. márciusban kezdődött. Ezt az alakulatot a többi légvédelmi rakétaezred összevonásával hozták létre. Volt 5 KUB ütege, 4 KRUG ütege és más semmi. A Györi ezred mellé még megmaradt a Nagyoroszi ezred, semmi több. Nagyorosziban volt a MISTRAL, és ők üzemeltették a Drégelypalánki lőteret is. A közelmúltban felszámolták a Nagyoroszi ezredet is, és a Mistral nem tudom mit áthelyezték a Györi ezredhez. Most ott már csak a KUB és a Mistral létezik. Vagyis a volt alakulatodból semmi nem maradt. Hát ennyi. Nem tudom, hogy gyászolod-e, vagy inkább ünnepelsz.
A könyv mennyire részletes,érdemes rá beruházni(úgy tudom,Veres Mihály társszerzője a Varga József által írt,"Volt tüzér"által is idézett kétkötetes műnek is)....?
Nagyon részletes. Ha a többi fegyvernemről is lenne hasonló, meg lennék elégedve.
...Érdekesség:a volt keletnémet területen jóval nagyobb az irodalma ennek a technikának,sőt a többinek is(tehát nem csak légvédelem), a volt orosz egységekről is több van,részletesebben..nálunk úgy látszik a titokvédelem még? mindig jobban működik..:(
Lovasberény:3948,3950,4013 fotók,Photozoom-mal 1400 raszterméretig érdemes felhúzni...jó nézelődést,talán felfedezhető?valami...:) A könyv mennyire részletes,érdemes rá beruházni(úgy tudom,Veres Mihály társszerzője a Varga József által írt,"Volt tüzér"által is idézett kétkötetes műnek is)....?
Volhovból biztosan nem volt fogóalap, mert amikor Zsámbékon 1980-ban felgyújtották a PV kabint, akkor a debreceni technika PV kabinját hozták el a javítás idejére. Hogy honnan származik a 104/3. technikája, nem tudom. Nem mondom, hogy nincs igazad, én csak felvetettem két lehetőséget. Mindazonáltal én láttam Nyírtelken "középjavított" technikát. Az isten nem mondta volna róla, hogy nem új.
A Parollal kapcsolatban van egy sztorim. Kint rontjuk a levegőt Gatcsinában a Vega átképzésen, és a technikai területről éppen sétáltunk befelé a laktanyába az osztályfőnökünkkel, amikor az út mellett megláttunk egy telepített Parolt. Megkérdeztük az ürgét (ukrán volt a szentem), hogy aztán ez meg mi a fene. A választ rendkívül egyszerűen kerülte ki, "Önök ezt nem vették meg." Végül is igaza volt. Gatcsinában egyébként nemcsak a Vegát tanították. A laktanya mellett volt egy kb. 6 méter magas kerítéssel körülvett terület, ahol SZ-300 oktató technika volt. Ott akkor oroszok tanultak, de az utánunk jövő turnusban állítólag az NDK-bból volt ott egy csoport. Ezt az SZ-300 dolgot csak később tudtam meg egy kollégától, aki kint tanult.
Lehet, hogy valóban a MIG-29-ekkel kaptuk, de azért azt jó, ha tudod, hogy volt egy Debrecenben a Légvédelmi Kiképző Központon, volt egy a (azt hiszem akkor még Zalka) Bólyai főiskolán, és az sem kizárt, hogy Nyírteleknek volt egy forgó technikája.
A Debreceni két kiképző komplexum a 11/5 (ex 104/1) Sárbogárdi osztályhoz került.
Gondolod, hogy 1977-ben a Nyeva rendszeresítésekor előrelátóbbak lettek volna, mint 1959-ben a Dvina -nál?
Az Aszalói 105/4 -es osztályt állítólag azért számolták fel, hogy legyen egy Dvina forgóalap.
Én inkább a ruszki államadósságra szavaznék, mivel ez volt egy ideig a legkorszerűbb (PAROL -al) is felszerelt osztály. A többi NYEVA később kapta meg.
Na szóval itt van Mezőfalva. Bal oldalt megjelöltem a semlegesítő teret. Az igazából arra szolgált, hogy a rakéták hajtóanyag tartályait ott kellett volna semlegesíteni. (magyarán mosószeres meleg vízzel kimosni) a 104/3. technikája az átfegyverzés után itt volt telepítve. Őket egyébként harchelyzetben le kellett volna telepíteni Paks alá. Volt olyan, hogy gyakorolták a települést, de csak a kerítésen belül mentek egy kört.
Megkérdeztem egy ismerősőmet, azt mondják, hogy jóegynéhányan dolgoznak, ott Sárbogárdról, Érdről, és egyébb volt honis helyekről, igy ha Győrnek nem is volt ilyen technikája ( ahogy helyesen irod) azoknak az embereknek azért volt....
És ők azért szivesen emlékeznek vissza a régi szép időkre...
A 104/3. nem változott, csak új technikát kapott. Hogy honnan kapta? esküszöm gőzöm sincs, pedig akkor éppen a 104. ezrednél szolgáltam. Lehet, hogy valóban a MIG-29-ekkel kaptuk, de azért azt jó, ha tudod, hogy volt egy Debrecenben a Légvédelmi Kiképző Központon, volt egy a (azt hiszem akkor még Zalka) Bólyai főiskolán, és az sem kizárt, hogy Nyírteleknek volt egy forgó technikája.
Engedelmeddel felhasználom a képedet, és beírogatom, hogy Mezőfalván hol mi volt.
Börgöndnek a vége felé Lovasberény, Dunaföldvárnak a Dunaföldvári Krug dandár, Gyömrőnek egy lokátoros alakulat Gödöllő környékén, Pilisszentkeresztnek egy híradó ezred Piliscsabán, Sárbogárdnak a Sárbogárdi harckocsi ezred, mivel az kéznél volt. Ennyi jutott eszembe így kapásból. Azt láthatod, hogy nem minden magyar alakulatnak jutott testvér alakulatnak szakmabeli.
A Lovasberényi alakulat a véleményem szerint és a kis távolság alapján az Etyeki ezred része lehetett (gondolom).
Amikor Börgönd áttelepült, ott azért olyan nagy rés nem maradt. Hogy ezt lásd, felteszem a harmadik tűzrendszer rajzot, ami a Budapest - Dunaújvárosi tűzrendszert ábrázolja akkor, amikor már a Vega is megvolt. A külső görbe vonal a közepes osztályok megsemmisítési zónáinak összege, a belső ugyanez a kicsikre vonatkoztatva. Azt tehát láthatod, hogy a 11. dandár és a 104. ezred tűzrendszere jócskán összeért. És akkor a rajzon még nincs rajta a Vega zónája.
Szvsz akkor jelezd feléjük az emil cimen, vagy ha megirod és hozzájárulsz akkor mint a képek szerzőjét feltuntetik. ( igy szokták, van rá ott példa...), vagy leveszik a képet.
Szerintem mint a fegyvernem UTOLSÓ képviselője a honvédségben, rá maradt ( rájuk osztották??) a hagyományok ápolását.
A képeket 2003. júliusban készítettem saját kezűleg a Székesfehérvár Sóstói ipari park egy részéről. Börgöndről szálltunk fel, és visszafelé menet volt még hely a gépemen.
Na ja. Megnéztem ezt a honlapot. és itt is felfedeztem néhány olyan képet, amit én készítettem 1990-ben a 104. ezrednél. Ezek a képek egy Volhov és egy Vega indítóállványt ábrázolnak rakétával. Nagyon jól néz ki a két kép, de a Győri Rakétadandárnak semmi köze a két technikához. Olyanjuk nem volt, nincs és nem is lesz. Nem tudom, mit keres náluk ez a kép. A kezem közé került egy CD ROM nemrég, ami az egész magyar hadsereget tárgyalja. Ott is megjelenítettek néhány képet a Györi dandár oldalán, amik a 104. ezred fennállásának 40. évfordulóján készültek. (1990. november 02-én ünnepeltük a 104. rakétaezred fennállásánaki 40. évfordulóját. {a 41-ediket már nem érte meg} Arra az alkalomra a Hadtörténeti Múzeumból odacipeltük az összes olyan technikai eszközt, ami valaha az egységnél volt. Ezekről, meg az akkor éppen rendszerben lévő eszközökről készítettem az ezredparancsnok utasítására vagy 100 darab színes fényképet. Aztán a közelmúltban lepődtem meg, hogy hol látom viszont a képeiimet.) Mi ez, ha nem lopás?
Az utolsó ismertetőben elintéztem a Budapest körül települt tűzrendszer ismertetését az átszervezésig. Most folytatnám a Dunaújvárosi, majd Borsodi tűzrendszerrel. Az 1982-es éleslövészeten a 104. ezred két osztálya (Sárbogárd, Dunaföldvár) még Dvina technikával vett részt. Ezzel a technikával a magyarok akkor lőttek utoljára, tehát az akkori lövészetre meglehetősen sok rakétát kihoztak. Akkor éjszakai lövészet is volt, és mondhatoom, gyönyörű látvány volt a tök sötét égen a rakéta fényeit látni. A találat villanása nappal is látszott, de akkor éjjel valami fantasztikus volt az a néhány hatalmas villanás.
A dunaújvárosi tűzrendszer legfontosabb változása az volt, amikor a 104. ezred Nagytarcsáról áttelepült Sárbogárdra. (1983. nyara) akkorra az addigi kis befogadóképességű laktanya bővítése megtörtént. Ezzel szinte egyidőben megtörtént az osztályok átfegyverzése is SZ-75M3-OP Volhov technikára, ami a nálunk lévő koplexumok közül a legmodernebb volt. Az osztályokat az eredeti tüzelőállásokban hagyták, még technika- és életvédelmi berendezéseket sem építettek.
1984-ben megszűnt az 1. és 2. honi légvédelmi hadosztály parancsnokság, egyidejűleg felállításra került az 1. honi légvédelmi hadtest parancsnokság Veszprémben.
1985. áprilisában a Sárbogárdi rakétaezred alárendeltségében felállt egy "előkészítő törzs", melynek feladata volt a majdani Sz-200VE Vega rakéta osztálycsoport létrehozása. Ezt a csapatot először kivitték egy három hónapos átképzésre a Nagy Szovjet Birodalomba, Gatcsinába. Ez a város Leningrádtól délre van vagy 80 kilométerre, a kiképző bázis meg még a várostól volt vagy jó harmincra. Mikor április 18-án kimentünk, akkor még kemény idő volt, de ahogy kezdett kitavaszodni, elkezdett érvényesülni a vidék mocsaras jellege. {Emlékeim szerint akkor az utolsó hó május 23-án esett ránk (vagy 30 centi).} Az a szerencsétlen Nagy Péter az egész Szentpétervárt egy mocsárra építette, a lecsapolással meg nem nagyon foglalkoztak. Őszintén el kellett ismernem, a három hónap alatt az orosz nagyon jól megtanította a magyar csapatot. Kint volt szinte a teljes hivatásos állomány, meg a sorállományból egy váltás. Július végén jött haza a csapat, de akkor még nem volt kész a laktanya, nem volt meg a technika, és a sorállományból is csak a harmada volt meg. Kivételesen a lakásokat készítették el elsőnek, és nagy gőzzel épült a laktanya is. A technika 1986. Húsvét tájékán jött meg vagy három vasúti szerelvénnyel Börgöndre. Ott történt meg a kirakodás, de a hazaszállítás elég nehézkes volt, mert spórolásból a szállítóeszközökből csak keveset vettek. A hazahurcolással párhuzamosan megkezdődött a technika telepítése is, természetesen orosz felügyelettel. A Vega telepítése elméletileg 24 óra, ha minden szállítóeszköz és daru rendelkezésre áll. Csakhogy nekünk szállítóeszközünk sem volt elég, meg mint kiderült, daru sem. A Vega koplexumnak volt három 16 tonnás daruja, de amikor az alávilágító lokátorokat kellett volna telepíteni, akkor derült ki, hogy szahart sem ér az egész. Az építők ugyanis a lokátor állásának csináltak egy betonkört, csak a baj az a be nem tervezett 30 centis magasság volt. Oda az istennek sem akart felugrani a lokátor, így kénytelenek voltunk a Dunai Vasműből szerezni egy 120 tonnás darut. Kisebb nagyobb nehézségek árán végül is csak összejött a telepítés, így a nehezével már készen voltunk. Megkezdődött a rendszerbe állítás, a gyakorlások tömkelege, meg a vadonatúj terület otthonosabbá tétele. Hosszas szerencsétlenkedés és intenzív felkészülés után 1987. nyara végén ment ki az osztálycsoport egy váltása az úgynevezett rendszerbeállító lövészetre. Nekem az már nem az első lövészetem volt, de mégis csak tátottam a számat, mert a méretek és a távolságok miatt minden újszerűnek tűnt. A sikeres éleslövészettel hivatalosan is rendszerbe állt a Vega, ezzel véget ért a dunaújvárosi tűzrendszer korszerűsítése. Egyelőre itt abbahagyom, majd folytatom máskor.
Hát érdekes dolog volt a magyar katonai térképészet. Az tény, hogy világhírű volt, fantasztikus munkát képesek voltak csinálni, de egy tény. A rendszerváltás előtt készített katonai térképeken minden rajta volt, csak katonai objektum nem. Ha mégis ábrázoltak valamit, akkor vagy nem írták, hogy mi az, vagy állami gazdaság, vagy ipari üzem, stb. volt odaírva. A Székesfehérvári orosz helikopter ezred helyén például csak erdőt rajzoltak. A rendszerváltás után készített térképeken már viszonylag pontosan feltüntették a katonai objektumokat, de jelölés továbra sem volt mellettük. Ez tartott egészen 1993-ig, ugyanis akkor csinálták az utolsó friss régi rendszerű katonai térképet. Mióta beestünk a NATO-ba, azóta természetesen csak NATO szabványú katonai térképeket csinálnak, ami szerintem hatalmas színvonak esést jelent. Az általam egyszer már beszúrt 1 : 25 000 méretarányú térképet már nem is csinálják, a max. az 1 : 50 000 méretarány. Az meg természetesen nem olyan részletes. Egyébként igazad van, az általam beszúrt térképen még a műutat sem tüntették fel. Ami viszont elkerülte a figyelmedet, az a javított talajút viszonylag pontos, és az az objektum felé halad.
Sokat nem lehetett róluk tudni, mert még előlünk, szakmabeliek elől is titkoltak mindent. Ha a magyar rakétás alakulatnak pont orosz rakétás volt a testvéralakulata, akkor lehetett tudni. Meg a nagy magyar technikai háttér mellett időnként rájuk szorultunk egy kis segítségért. Székesfehérvár és Lovasberény között például egy orosz rakéta technikai osztály volt Volhov osztállyal megerősítve. Na ott néhányszor voltam alkatrészt kunyerálni. Soha nem sajnáltak semmit, mindig adtak mindent - számolatlanul. Ha kellett, technikai szakembert is szívesen küldtek. Budapest körül volt egy vegyes dandár, de az magyar volt. (11. ve. lérak. dd.) A dandár közepes osztályainak majdnem kétszeres átfedése volt, ráadásul ott voltak a kicsik is. Az orosz tehát nem volt olyan bolond, hogy erre a tűzrendszerre rátelepítsen még egyet. Ha abba belegondolsz, hogy minden magyar parancsnokság mellett ott volt az orosz is, nehogy valami marhaság eszünkbe jusson. Ám a légvédelmi rakétákkal minket nem, csak repülőgépeket lehetett fenyegetni. Következésképpen lehetett, de nem tartom indokoltnak. Hacsak nem valami csapatlégvédelmi alakulat volt a kérdéses orosz dandár. Akkor viszont csak KRUG lehetett, mert annak volt dandár szervezése.
Ugyanebből a sorozatból más téma. Székesfehérváron az Ikarusz gyártól délre volt egy helikopter ezred. Ez is egy igazán lepusztult laktanya. Bár a lakótelep épületeit felújítás óta lakják, a legkésőbb épített épületeket különféle cégek használják, de a laktanya nagyon lepusztult. Itt volt egy lokátor század is, a lokátorok dombjait még lehet látni, de csak közelről. Az utolsó két képen egy üzemanyag raktár részletei vannak.
Van néhány képem, amik a valamikori börgöndi rakéta tüzelőállást , laktanyát és a tiszti lakótelepet ábrázolják. A repülőteret ugyan használja valami repülőklub, de minden létesítmény alaposan le van pusztulva. Senki nem őrzi, és jellemző, hogy a közelmúltban két ökör felrobbantott egy kéményt. Az egyik ott volt sorkatona.
A repülőtéren jól láthatók a helikopterek nyűgöző helyei.
Sajnos a tardonai objektum egyáltalán nem kirívó eset. Amelyik objektum nem valami elvetemült helyen van, az mind így járt. Az etyekit valamiféle lótulajdonos használta, például az irányító rendszer fedezékében szalmát és más takarmányt tartott a lovainak. Legutóbb meg akkor láttam róla képeket a TV-ben, amikor ezt az ott építendő filmes dolgot mesélték. Na akkor tisztán felismertem a technika fedezékeit.
Hasonlóban gondolkodsz,mint a hidden-places,vagy inkább a vimudeap féle megoldásra..
Rossz hír:tegnap találkoztam a tardonai volt kollegámmal,mesélt a bázisról,a laktanya mindenféle kft-k bérleménye,a technika területen(tüzelőállás)építkezés folyik,helyi lakosok bevonása nélkül,úgy néz ki ez a bázis már elveszett...:(
Amit én készítgetek térképet, az teljes Mo.-t lefedi, rajta lesz úgy 200 pont a felhagyott bázisokkal (+külön a 11. lv re.)
Furcsa, a te térképeden még az aszfaltút is elkerüli a bázist.... Legalább ez (helyesen) be van rajzolva a mostani turistatérképeken.
Nemrég írtad, hogy nem látsz sok mindent a légifotókon: ha megnézed a www.fomi.hu Légifelvételek menüpontjában, ott kicsit nagyobb felbontású képeket találsz. (Segítségképp Mezenguz sok helyen odaírta a légifotó számát.)
Én is nekiláttam, szerencsére megvan a teljes ország 1 : 25 000 méretarányú katonai térképen. Ha valaki nem esik kétségbe egy ilyen térképtől. akkor itt van az első. Ez a 11/1. közepes rakéta osztály helye. Nevezték ezt Pilisszentlászló - Északnak is. Az Urak asztalán voltak. A katonai térképekről egyébként tudni kell, hogy a rendszerváltás előtti kiadások mindent ábrázoltak, csak a katonai objektumokat nem.
Én is szerkesztgetem a térképeket, a leendő weboldalhoz. Eddig megvan Magyarország, kb. 10 bázis bejelölve próba képpen.
Minden bázishoz legyen külön-külön oldal? Van annyi infó róluk, vagy csak azokról legyen külön, ahol már járt valaki, vannak fotók? Ha külön-külön, akkor küldjetek megosztandó infókat! Holnap, de legkésőbb hétfőn elküldöm az oldalt annak (mailban), akit érdekel, szóljatok!
Ha a Jóisten és a technika is úgy akarja, akkor felraknék néhány képet. Az első a Budapest - Dunaújvárosi tűzrendszert ábrázolja az 1962-től kezdődő helyzet szerint.
Egy kicsit légvédelmi rakéta irányba tolódott a topic, persze ez nem baj.
Hogy egy kicsit visszatérjünk a kiinduló témához: melyik repülőtéren forgatott az RTLKlub Autómánia műsora?. A start épülete előtt is filmeztek, az épület egyemeletes, mállik, ablakain nincs üveg, a lapostetőre épített startszobának csak a váza van meg. Kiskunlacháza, Kunmadaras, vagy más?
A fotónagyításról:Photozoom1.03-sal elég jól lehet nagyitani,a rasztert 1500-ig érdemes max.felhúzni(origo szoftverbázisban megtalálod),úgy még tűrhető,kicsi a pixelesedés,az elmosódás.A fomi-ról mentsd le a képet,s nézd meg evvel a programmal,nekem bejött...:)
Hapsp!
..a cikk alapján kerestem,már a megjelenéskor is,Mezőfalva ugye könnyen meglett,de hasonlót tényleg nem találtam ekkora méretü telephelyet..lehet,szokásos újságírói(bár ő is kapott infók után írta a cikket) elírás áldozata lettem:)
Jóóó ez a topic! :-)) Van benne szaktudás, adatforgalom, stb. Csak így tovább! Egy kérdés: Az únyi bázissal mi lett? Szintén elhagyatott, romos, stb? Az volt a légvédelmi rakétadandár alapkiképző központja, az eskü után innen ment az utánpótlás az osztályokhoz. Leginkább a konyhájáról volt híres, minden idők lexarabb katonai menzája volt, hozzá képest a Vasvári laktanya konyhája egy valóságos Le Meridien volt! :-)) Ez a tény különösen a 20 kilométeres menetgyakorlatok utáni visszaérkezéskor volt kellemetlen... Üdv:
A Vega rakétája egészen pontosan 12750 mm hosszú volt. Az utazó rész átmérője 750 mm, a legnagyobb szárnyfesztávolság pedig valami 2300 mm.
Az Angara rakétájának utazó része ugyanolyan hosszú, mint a másik, csak ott hátrafelé még kilóg a starthajtómű. A vaega rakétája 7,5 tonna, a másikat nem tudom.
A felső képen az Angara rakétája van szállító kocsin, az alsón a Vegáé indító állványon. Amit korábban magyaráztam, a két rakétán megfigyelhető a starthajtóművek helyzete. Mindkét rakéta orrán megfigyelhető a szürke orrkúp. Ez egy rádiólokációs szempontból semleges anyagból van, ott van mögötte az önrávezető fej antennája. Az alsó képen az indító állvány olyan semmilyen állapotban van, mert alaphelyzetben a rakéta vízszintes, indításkor medig 48 o-on állt.
A Vega önirányítású, tehát alávilágító lokátora volt kettő. Ennél a technikánál egy célra (célcsoportra) csak két rakétát kellett indítani. A célcsoportot azért emeltem ki, mert speciális feltételek esetén a célok közötti kis távolság esetén egy célnak minősülhetett több gép is. A Vega egyébként több célcsatornás volt. Amig az x távolságon lévó célok menne voltak az alávilágító lokátor nyalábjában, addig több célra is lehetett lőni egyszerre. Persze, ha azok a szemetek szétszélledtek, akkor az időközben elindított rakétákat fújhattuk. Na persze ez csak az elmélet, mert szerencsére soha nem kellett kipróbálni.
A 12 indító állvány stimmel. Mezőfalván osztályonként kettő indító állványhoz tartozott fedezék, amiben az automata töltő kocsi pihengetett a két ügyeletes rakétával, a többi 4 - 4 állvány tartozékai a szabad ég alatt voltak.
Kissé visszatérnék az egyik korábbi felvetésre. A Vega tüzelőállása tokkal - vonóval 4 kilométer hosszú volt (kb. 150 hektár), vagyis a méretei miatt viszonylag könnyű a légifelvételről is kiszúrni. Valaki egyébként megmondhatná, hogy ezek a beszúrt légifelvételek mennyire nagyíthatók. Bevallom őszintén, nekem olyan aprók, hogy sokat nem látok rajtuk. Az a nagyítás, amire itt a fórumban lehetőség van, nekem nem elég.
Mezőfalván egy Vega komplexum volt. A Vega úgynevezett osztálycsoport szervezésben működött, és a lövő alegységei (osztályai) száma 2 - 5-ig terjedhetett. Nekünk kettő volt, de az akkor is egy komplexum volt.
Hmmm...
... vagyis 2x6 azaz 12 indító állás, és két rávezető lokátor.
Egyszerre tehát a két osztály egymástól függetlenül indíthatott 2 célra, 2x3 rakétát?
Mindkét rakéta hasonló teljesítményű volt, de az Angara rakéta starthajtóműve azonos tengelyen volt az utazó résszel, míg a Vega rakéta starthajtóműve négy részben az utazó rész oldalára volt rögzítve. Az Angara kb 7 tonnás rakétája szép hosszú volt.
Nem szívesen vitatkozom veled, de...
... nem kevered véletlenül egy az átverésből a Vörös téren bemutatott soha nem használt rakéta elhárító V1000-es rakétával, ami egy megnövelt Dvinához hasonlított???
Az általam ismert válltozatok mind 10-11m hosszúak voltak, hasonló külsővel:
Mezőfalván egy Vega komplexum volt. A Vega úgynevezett osztálycsoport szervezésben működött, és a lövő alegységei (osztályai) száma 2 - 5-ig terjedhetett. Nekünk kettő volt, de az akkor is egy komplexum volt.
Az Angara a Vega elődje volt. Hasonló elven múködött, de sokkal korábbi konstrukció volt. Körül - belül úgy viszonyult a kettő egymáshoz, mint a Dvina és a Volhov. Legszembetűnőbb különbség a két rakéta között volt. Mindkét rakéta hasonló teljesítményű volt, de az Angara rakéta starthajtóműve azonos tengelyen volt az utazó résszel, míg a Vega rakéta starthajtóműve négy részben az utazó rész oldalára volt rögzítve. Az Angara kb 7 tonnás rakétája szép hosszú volt.
Arról nem is beszélve, hogy az egymás mellett lévő azonos technikák "belepofáznak" a szomszéd dolgába. Ami két évet a Vegánál eltöltöttem, azalatt a berendezésen egyszer sem láttam másik Vegát.
Hmmm...
... én úgy tudtam, hogy Mezőfalván két Vega volt egymás mellett.
A Vega közvetlen védelmét nem toldották meg egy nállunk egy Nyevával?
A Kunmadarasi cucc S-200D Angara néven futott, és külömbözhetett a mi Vegánktól.
Először is induljunk ki abból, hogy amit az újságokban szoktak írni, abban azért olyan nagyon nem hiszek, különösen, amikor valami speciális szakmai kérdésről van szó. Leginkább azért, mert az esetek többségében a hozzáértés teljes hiánya mellett foglalkoznak olyan dolgokkal, amivel nem biztos, hogy kellene, csak szép színes legyen. Ez nálam elég régen kialakult. A katonai főiskolán elég komolyan tanultam rádiólokátor technikát, és még akortájt lehetett olvasni, hallani, hogy az USA "SPECIÁLIS, ÉJJEL IS LÁTÓ RADARBERENDEZÉSEKET" adott el Iránnak. Tény és való, nagyon jól hangzik, de a valósághoz semmi köze. Tehát ez a véleményem az újság állításáról. Ezzel együtt természetesen nem állítom azt, hogy nem lehetett Magyarországon orosz Vega, csupán megpróbáltam levezetni, hogy szerintem miért nem... Emellé még odatenném azt, hogy az említett terület túlságosan közel volt a Varsói Szerződés széléhez, és hát a területen kívülről könnyen oda lehetett sózni egy ilyen technikának.
A történelemórával még nem jutottam el a Vegáig és a Szenyezsig. Egyelőre megakadtam 1983-nál, az pedig jóval késő jött. Csak arra utaltam, hogy a 11. rakétadandár Vektor berendezése mire volt képes. Abba pedig belefért a Vega is. Ezt egyébként még majd folytatom.
A második fotóra gondoltam Szigethalom kapcsán...a kérdésem a Vega-val kapcsolatos:az Aranysas lehozott egy cikket az oroszok pár évvel ezelőtti szerencsétlen lelövése (utasszállító a Fekete-tenger felett) kapcsán,s abban az szerepelt,hogy az orosz működtetett ilyen technikát nálunk,de ott azt írták,hogy Szombathely mellett települt egy osztályuk... ..másik kérdés:a VEGA-hoz nem a SZENYEZS-ME automatizált tűzvezetési rendszer tartozott("50-es objektum")?
Bocs, de a Vegát kifelejtettem. Nincs információm arról, hogy az orosznak lett volna Magyarországon Vegája. De nem is tartom valószínűnek, hiszen egy Vega komplexum drága mulatság volt ahhoz, hogy ilyen kis területre kettőt telepítsenek. Amikor a mienket telepítették, (1985 - 1986.) akkor azt mondták rá, hogy az egész tokkal, vonóval 15 milliárdba került. A hozzánk legközelebbi Vega komplexumok voltak Osztrava mellett, valahol Kassától keletre, a románoknál pedig valahol Debrecentől keletre. Arról nem is beszélve, hogy az egymás mellett lévő azonos technikák "belepofáznak" a szomszéd dolgába. Ami két évet a Vegánál eltöltöttem, azalatt a berendezésen egyszer sem láttam másik Vegát. Nem is indokolta semmi másik Vega meglétét, hiszen annak az eszköznek 255 kilométeren volt a megsemmisítési zóna távoli határa, márpedig az szinte teljesen lefedte az országot.
A felsoroltak közül Dunaföldvár stimmel, ott egy Csapatlégvédelmi rakéta dandár volt, KRUG technikávval felszerelve.Őszintén bevallom, a többiről nincs információm, de a Móri dandárról azt gondolom, hogy ha ott volt is valami, akkor az csak csapatlégvédelmi lehetett. Hiszen Etyek és Mór nincs nagyon messze egymástól és ilyen kis távolságra felesleges két egységet (ezred, dandár) telepíteni. Egyébként az érdekes, hogy a NATO szervezése miatt szép apránként áttértek a hadosztályról a hadtestre, az ezredről a dandárra, de a honi - esetükben használjuk inkább a települt kifejezést - légvédelemnél megmaradtak az ezred szervezésnél.
A repülőtereiket mindenütt kismagasságú technikával oltalmazták. Ha belegondolsz abba, hogy egy repülőteret leginkább úgy lehet tönkretenni, hogy a csapásmérő repülőgép végigrepül max. 50 méteren a betonnal párhuzamosan, és a nála lévő kazettát hosszában rászórja a pályára. Nos egy ilyen repülőtérnél azon érdemes leginkább gondolkozni, hogy hová építik a másikat. A közepes technika, mint például a Volhov, nem sokat ért 100 méter alatt, márpedig normális pilóta 100 méter fölé csak speciális helyzetben megy (pl. intenzív szárazföldi harctevékenység, élénk tüzérségi tűzzel). A kismagasságú technika kb. 30 méter fölött, egyes esetekben már 11 méter fölött használható volt. Az orosznak egyébként a repülőterek mellett a Nyeva egy korábbi változata volt, méghozzá a Pecsora - M, ami a Nyevától csak indítóállványban különbözött. A Nyevának négysínes indítóállványa volt lángterelő nélkül, A Pecsorához pedig kétsínes állványt használtak, mindkét indító pálya mögött volt egy önálló lángterelő. Egyébként van egy csomó különféle eredetű fotóm, majd egyszer kísérletezem egy nagyot, és néhányat közülük felrakok ide, már csak a látvány kedvéért is.
A félreértést okozó orosz objektum néhány kilométerre Alcsútdoboz felé volt, az út jobb oldalán. Ez egy orosz Volhov rakétaezred parancsnoksága és közvetlenjei voltak.
Érdekelne persze az is, amit a ruszki egységekről tudsz, persze csak ha a történelemórát befejezted.
Folytatván az előbbieket, először azzal kezdem, hogy hova kerültek a kismagasságú osztályok. Szentendrén, pontosabban Izbégen volt a laktanya, és az osztály a Lom hegyen települt. A következő kicsi elfoglalta a valamikori Únyi közepes osztály laktanyáját, a technikai terület pedig Tinnye mellett volt. Perbál és Tinnye között a műútról már messziről lehetett látni a tűzvezető lokátort. A következő osztály Biatorbágy mellett volt, az osztály pedig a Vasvári laktanyában lakott Budaörsön lakott. Volt egy kismagasságú osztály a Csepel szigeten, mégpedig Szigethalom mellett. A tököli repülőtérről felszálló gépek pont az osztály felett szálltak le - fel.
Gyál mellett volt a következő osztály. Ezen kissé pontosítani kell, mert a lakótelep Budapest XVIII. ker. Szövet utcában volt, a laktanya még Budapest területén, de a tüzelőállás már kint volt a városon kívül. Az utolsó kismagasságú osztály Kerepes mellett települt. A 3-as útról lehetett látni a technikát. Az osztály a Nagytarcsai laktanyában volt elhelyezve. Nyeva osztályból tehát ez a 6 darab települt. Persze nem egyszerre ment a dolog, először csak Tinnye, Bia és Szigethalom állt fel. A maradékot 1978 októberében hozták létre. A közepes, akkor még Dvina technikával felszerelt osztályok a régi tüzelőállásban voltak. A közepes rakétaosztályokat 1978-ban kezdték el átfegyverezni az új, SZ-75M2 Volhov technikával. Még abban az évben az első áttelepülés is megtörtént, a közepes osztály Únyból Zsámbékra költözött. 1980-ban Verőcéről Szentendrére települt át egy osztály. Izbégen volt a laktanya, Piliszszentlászlótól északra (Urak asztala) pedig a tüzelőállás. 1981. januárban Börgöndről Pilisszentkeresztre települt át a következő osztály. A soron következő A Vértesacsai osztály volt, akik pechükre maradtak a régi laktanyában, a tüzelőállást viszont áthelyezték Etyekre. Ezt az állást ott lehetett megtalálni, ahogy kijöttünk a falumól Alcsútdoboz felé, ott volt a terület a falutól néhány kilométerre, az úttól balra. Nagyon jól lehetett látni a faluból, és az útról is. A félreértést okozó orosz objektum néhány kilométerre Alcsútdoboz felé volt, az út jobb oldalán. Ez egy orosz Volhov rakétaezred parancsnoksága és közvetlenjei voltak. Folytatom tovább. A Vácegresi osztály következett, akik szerencsétlenségükre ugyancsak megmaradtak a régi laktanyában, ám a technikát áthelyezték Fót mellé. Dunakesziről Fót felé menet nagyszerűen lehetett látni a technikai területet. Utolsónak a Gyömtői rakétaosztályt helyezték át a Felsőpakoncs mellett épült tüzelőállásba, az osztály pedig a Gyáli kismagasságú osztállyal lakott egy laktanyában. Így végül is már majdnem mindenki megtalálta a helyét. A dandár parancsnoksága 1979-ben a Kinizsi laktanyából átköltözött a Vasvári Pál laktanyába Budaörsre. 1981-ben Érd mellett (Az M-7-ről nagyszerűen lehetett látni) megépült a dandár új vezetési pontja. A dandár parancsnoksága mellé felállítottak egy rádiótechnikai zászlóaljat, aminek egy századát jól lehetett látni az érdi harcállásponton, a dombok tetején. 1979-ben a volt Gyömrői osztály területén megalakult egy újabb technikai osztály így a örgöndi alakulattal együtt már két helyen végezték a rakéták tárolását és felkészítését. 1980-ban átvettük, majd beüzemelésre került egy autumatizált vezetési rendszer (VEKTOR-2 VME), ami alkalmas volt tizen... kis és közepes rakétaosztály, egy VEGA nagyhatótávolságú komplexum, valamint jó néhány vadászrepülő kötelék vezetésére. A dandár a valamikori Vértesacsai tüzelőállás területén telepített egy megerődített tartalék vezetési pontot is. Ezzel tulajdonképpen véglegessé vált a 11. vegyes honi légvédelmi rakétadandár felállítása. Az tortára a hab akkor került fel, amikor az újonnan megalakult, és átfegyverzett osztályok végrehajtották az első éleslövészetüket. A lövészetek több ütemben, 1979-ben, 1980-ban, 1982-ben és 1983-ban megtörténtek. Ettől kezdve hosszú ideig nem történt változás a 11. vegyes dandár életében. A változások a 104. ezredet, a 2. légvédelmi hadosztályt és a 105. ezredet érintették. Ám erről majd legközelebb írok. Mára ennyi elég volt.
Tehát a hatvanas évek közepénél tartottam. A kezdetekhez képest annyi változás történt, hogy a rakéta osztályok állománya addigra megszokta a munkát, a napi robotot, és a rendszeres készültségi szolgálatokat, valamint azt, hogy az egyébként telepítettnek tervezett technikát lépten - nyomon odébb kellett pakolni. Ugyebár az "ellenség" tökéletesen tisztában volt az eszközök pontos helyével, és a szigorú rezsim intézkedések ellenére nagyon sok mindent tudott. Bizonyos dolgokat valoszínűleg jobban, mint az üzemeltető technikus. Arra tehát fel kellett készülni, hogy amint kitör valami háború féle, akkor az első az, hogy egy jól irányzott kiserejű atomcsapás, és az adott helyen máris nyitott a légvédelem, és máris megvan a légifölény. Ezt kivédendő valamennyi rakéta osztálynak kijelöltek egy, esetleg töb tartalék állásterületet, ahová adott esetben át lehetett települni. Ezt az akkori technika paraméterei és különféle normaidők szerint 1,5 - 2,5 óra alatt lehetett megcsinálni. hogy pontosabban fogalmazzak, a technika menetkésszé tétele 2,5 óra, a harckésszé tétele 1,5 óra alatt ment. A régi öregek mesélték, hogy annyit gyakorolták az áttelepülést, hogy a telepítés a vége felé már 40 perc alatt is ment. A harckésszé tétel és a menetkésszé tétel közötti időkülönbség abból adódott, hogy a tűzvezető lokátor (PAA kabin) antennáinak tápvonalrendszerét meglehetősen macerás dolog volt rendesen elpakolni a tároló ládákba. Nagyon óvatosan kellett vele bánni, mert az a vékony, vörösréz falú szögletes cső nagyon sérülékeny volt.
Jó néhányszor kimentek éleslövészetre is, amit eleinte a román tengerparton csináltak, később pedig az akkori Szovjetúnióban történt. Eloszlatnék egy esetleges félreértést. Ez a lövészet nem a Kara - Kum sivatagban történt. A lőtér a Kaszpi tótól (Asztrahánytól) északra volt kb 200 kilométerre, a Volgától pedig keletre kb 100 kilométerre. Érdekes, hogy a laktanya és a technikai eszközök még az Orosz köztársaság területén volt, de a nagyobb hatótávolságú eszközökkel át lehetett lőni Kazahsztánba. Persze kit zavart ez akkor, hiszen ott volt vagy 600 kilométer hely. A SZU felbomlása után azért is szűnt meg a lőtér, mert nem tudtak megyegyezni az anyagiakon. A vége felé már svájciak, németek és más egyebek is jártak oda lőni, és természetesen ezt nem ingyen tették.
A legelső komoly változás az volt, hogy 1966-ban megszűnt a Táborfalvai, 1967-ben megszűnt az Aszalói rakétaosztály. Hogy mi volt a felszámolás oka, azt nem tudom. A racionalizálásban, korszerűsítésben nem hiszek, az egyszerű ok szerintem a bennünket örökké sújtó csóróság volt.
1967-ben az addig Börgöndön települt Légvédelmi Kiképző Központ áttelepült Debrecenbe. Börgöndön megmaradt egy TÜSZ és egy harci osztály. A maradék helyet elfoglalta az akkor megalakult Csapatrepülő Hadosztályparancsnokság, a közvetlenjei és egy helikopter ezred.
A legközelebbi komoly változás 1977-ben következett be, amikor a 11. ezredből megalakult a 11. rakétadandár. Átalárendeléssel a dandár átvette a Budapest körül települt összes közepes rakéta osztályt, amiknek akkor még többször korszerűsített Dvina technikájuk volt. A maradék - a délen települt osztályok - a 104. ezredre maradtak. Ebben az évben kezdték el telepíteni és hadrendbe állítani az SZ - 125M Nyeva technikával felszerelt kismagasságú osztályokat.
Nem-nem,ez a cikk(ami nekem van)az Új honvédségi Szemle 1999-es egyik számából van kifénymásolva...ez 14 oldal,de a Múltunkban lévőre a bibliográfia 30 oldalt jelez..:)
A Múltunk 2000/2 negyedévi számában van egy cikk Pataki Istvántól "A Magyar országon állomásozó szovjet csapatok létszáma,állomáshelyei és teljes kivonása" címmel..nincs meg véletlenül,esetleg meg tudod szerezni?Utánanézek én is..
Azt hittem, hogy azt tanulmányoztad nemrég...
... sajna nekem csak a 90-es allokációs tábla, a kivonulási adatok, és pár infó van a 89-es egyoldalú haderő csökkentésről (keverésről).
..csak nem a Varga József által írt "Légvédelmi tüzér- és rakétacsapatok második világháború utáni története"
Hpasp!
A Múltunk 2000/2 negyedévi számában van egy cikk Pataki Istvántól "A Magyar országon állomásozó szovjet csapatok létszáma,állomáshelyei és teljes kivonása" címmel..nincs meg véletlenül,esetleg meg tudod szerezni?Utánanézek én is..
Hát sajnálom, de sehogy. Ezt a könyvet nem adom ki a kezemből. Az ilyesmire az emer jobban vigyáz, mint a "feleségére és a szamarára". A folytatás nem marad el ma sem, kis türelmet kérek.
Mellesleg megjegyzem, hogy "véletlenül" a kezembe került a magyar légvédelem hivatalos története a megalakulástól napjainkig, tehát eztán nemcsak a saját emlékezetemre vagyok utalva. Majd folytatom.
Egészen pontosan 12 évre szólt, és a rossz nyelvek szerint 12 évet is lehetett kapni érte, de hát a sorkatonákkal ezt minden bevonulás után aláíratták, és ezután már csak a parancsnoktól függött, hogy a teljes állománnyal mit csinált. Általában "biztos, ami biztos" alapon rendszeresen elkapták a teljes álloományt, közte a hivatásosokat is.
Sajnálom, de amikor azt a térképet láttam, az 1987-ben volt, ráadásul egy igen kis méretarányú térkép, amin a csapatjelekhez tartozó településeket nem is nagyon lehetett felismerni. Engem is mindössze a sávok ragadtak meg, mert azok világosan voltak ábrázolva.
Láttam már légifelvételeket ezekről a területekről, de azok 1 : 10 000 méretarányúak voltak, vagyis 1 valós kilométer megfelelt a felvételen 10 centiméternek. Magyarán, ezeknél a FÖMI légifotóknál lényegeseb részletesebbek voltak.
Aszalón sajnos soha nem voltam, ezért arról nem tudok mondani semmit. A táborfalvai területet meg egyszerűen el tudom magyarázni. Ahogy a -ös főúton meértél Táborfalvára, pont a falu szélén volt egy laktanya. Ott egy raktárbázis volt, azt hiszem, ruházati. Ott a laktanya előtt közvetlenül nyílt egy aszfraltozott út, és azon kellett elindulni. Aztán egyszer csak elfogyott az út, és máris ott voltunk. Az osztály felszámolása után nem volt teljesen használaton kívül, hiszen a 104. ezred még nagyon sokáig használta kiképző bázisnak.
Mellesleg megjegyzem, hogy "véletlenül" a kezembe került a magyar légvédelem hivatalos története a megalakulástól napjainkig, tehát eztán nemcsak a saját emlékezetemre vagyok utalva. Majd folytatom.
..folytasd!A bekötött szemmel olvasott irományból idézhetnél(hátha kilestél a szemtakaród alól!:)),esetlegesen települési helyek,technika korszűsítése,új tüzelőállások,rak.osztályok megjelenése... ..."a volt tüzelőállásokatmég a hetvenes évek végén is fel lehetett ismerni,legalábbis az avatott szem tudta miről van szó..." ...láttad a légifotókat lentebb(377,383,385)? ..Aszalót,Táborfalvát eltaláltam? Üdv!
érdekelnének az "élményeid"Szszállással kapcsolatban,amúgy tényleg jól láttad a fotón, az egyik személyi bunker bejárata van(csak ezt lehetett kinyitni kézi erővel, a többi be volt ragadva!) ..kérdés:a bejárat felől menve egyenesen az úton,elhagyva az épületek előtti gazt,jobb kéz felé vezett(a"főút"-ról)egy aszfaltozott "ösvény,az a PU helye volt?Az ott készült képek ..ez is személyi bunker volt? ..ebben a romos épületbelsőben volt a HÁP?
Sziasztok!
Én Szabadszálláson, az MN 2067 lérak. osztálynál voltam 1987-88-ban, elég jól ismertem az A területet és a HÁP-ot. A HÁP, ahol szolgálatot adtam, egy földszintes épület volt, nem az általatok felfedezett bunker. Szerintem Ti az egyik személyi fedezék maradványait fényképeztétek le, amit eredetileg az Indító rendszer rakéta rátöltő rajainak alakítottak ki. De volt ilyen fedezéke az Irányító rendszer és a Vezetési század állományának is. Az én időmben az egyik kantinként funkcionált, helyi viszonyok között fényűzően berendezve. Ezeket az óvóhelyeket a technikát védő földsáncok külső oldalába süllyesztették, egységes előírások szerint. Zsiliprendszer, szűrő-szellőztető berendezés, stb. De maga a HÁP egy földszintes ház volt, előtte egy betonból készült, hullámpala tetővel ellátott tornác volt. Az Irányító rendszer kabinjai ez elé voltak beállítva, egy megfelelően kimélyített területen, így a kabinok padlószintje a HÁP padlójával azonos magasságon volt, kis hidakon léphettünk be a harcvezetési és a műszerkabinba. (Félpótkocsik farral a HÁP felé beállítva.) Nem hiszem, hogy sok izgalmas dolgot lehetne a szakaszfedezékekben találni
Valóban megvoltak ezek a sávok, és nemcsak a Vegánál. Annak idején láttam egy térképet a honi légvédelem diszlokációjáról, és az annyira titkos volt, hogy sötétben is csak bekötött szemmel lehetett megnézni. Még a "Szigorúan titkos!" minősítést is felülmúlta a minősítése.
Utoljára állt fel a Miskolci légvédelmi Hadosztály alárendeltségében a 105. honi légvédelmi rakéta ezred. Az ezred Miskolcon települt, a vezetési pontja Lillafüreden, a technikai osztálya pedig Pingyomtetőn volt. Az osztályaik Szakáldon, Tardonán, Cserépfalun és Aszalón voltak.
Így állt fel tehát a magyar alárendeltségü honi légvédelem Magyarországon, legalábbis a rakéta osztályok.
Megjegyezném, hogy korábban olvastam egy rövid polémiát az üteg - osztály dologról. Az alegységek közül a raj volt a legalsó, majd jött a szakasz. Utána már volt különbség, mert a következőt a gyalogos századnak, mindenféle tüzér pedig ütegnek nevezte. a következő fokozat gyalogoséknál a zászlóalj, tüzéréknél pedig az osztály volt. Az ezred és a dandár már minkettőnél azonos. Egyébként érdekes, hogy a honi légvédelmi rakéta osztályoknál nem nagyon használták az üteg megnevezést.
Vissza az eredeti témámhoz:
A felállított osztályoknak 1962-ben kellett az első éleslövészetet végrehajtaniuk. Ez valahol a román tengerparton történt, és a célanyag tekintetében nem csináltak nagy gondot. Ejtöernyővel ledobtak valami saroksugárzót, aztán hagy szóljon. Az első lövészeten részt vett a parancsnokságokon túl Börgönd, Nógrádverőce, és Miskolcról is volt ott valaki, de pontos adatot nem tudok.
Az első összeállításra az volt a jellemző, hogy osztályonként egy kupacba rakták a laktanyát, a tiszti lakásokat és a technikai területet. ("A" tüzelőállás; "B" rakéta tároló, telephely - többnyire egy kupacban -; "C" laktanya, tiszti lakótelep). Természetesen mindezt valahol kint a tanyán, és csak néhány osztály volt viszonylag közel valamelyik településhez. Annak idején valaki tréfásan jegyezte meg, hogy az állam egyszerűen megoldotta a hadiözvegyek és hadiárvák dolgát, mert egy atomcsapás az osztályra és mindenki odalesz. Én valahogy nem találtam viccesnek.
A hatvanas évek eső felében történt az első változás. Valami haderő korszerűsítés keretében felszámolták az aszalói és a táborfalvai osztályokat. Hogy ebben mi volt a logika, azt nem tudom, mindenesetre megtörtént. A volt tüzelőállásokat még a hetvenes évek végén is fel lehetett ismerni, legalábbis az avatott szem tudta, miről van szó. Ezzel együtt valóban csináltak némi korszerűsítést is, ugyanis az eredeti ötkabinos Dvinákat lecserélték korszerűbb háromkabinos Dvinára. Folyt. köv.
Etyeken 1981-től Volhov technikával felszerelt osztály volt. Az álca Dvina nem volt mindig telepítve, azt csak időnként szedték elő (1985 után már nem)
A honi légvédelem nem nagyon volt önálló (mint ahogy más sem), az irányítását Varsói Szerződés szinten végezték. Ott volt a VSZ EFEE (Egyesített Fegyveres Erők honi légvédelmi parancsnoksága. Alá tartozott a haderőnemben minden, az NDK-tól egészen Moszkváig. Az eszközök sávokban települtek (1. sáv NDK, 2. sáv NDK és Csehszlovákia, 3 sáv Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország, 4. sáv Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország - itt volt a mi 11. és 104. ezredünk - 5. sáv Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország - ebben volt a Miskolci ezred - a többit nem írom.) Az egészet a honi légvédelem kategóriába sorolták függetlenül attól, hogy a sávban települt eszközök az oroszoké, vagy a helyieké voltak. Az irányítást is a honi légvédelem végezte.
A Kub, Krug és a Vega is SZU-béli folyók voltak. (a Volhov is, az Angara is, a Pecsora is,) A SZTRELA és az IGLA tényleg nem, ezért bocs.
Bocs, de időnként félreugranak ezek a szemét billentyűk. Szóval az első Dvina 1959-ben jelent meg. Annyira titkos volt, hogy a vasútállomást és a környezetét háromsoros őrség vette körül, kívül sorkatonák, középen hivatásosok, legbelül a katonai elhárítás tisztjei. Iszonyúan sok ember kellett hozzá, hiszen nemcsak az utakat állták el, hanem a szántóföldet is. Még szerencse, hogy a laktanya közel van a vasútállomáshoz, így nem kellett lezárni az egész országot, csak a negyedét. Még az őrzésben résztvevők zöme sem tudta, miről van szó, csak a bakter akarta belerakni a rakétába a büdös kölykét fegyelmezésképpen. Sokáig egyébként a rekéta nevet sem volt szabad kimondani, ennek a vacaknak "gyártmány" volt a neve (még az oroszoknál is). 1960-ban megkezdték az állomány kiképzését, akiket az ország minden részébből, a hadsereg minden területéről válogattak össze, az egyetlen szempont a megbízhatóság volt. Ez a szempont egészen a nyolcvanas évek végéig megmaradt. A sorkatonákat komolyabban szűrték, mint a határőröket, hiszen itt még alkalmas szakma is kellett.
1961-re felállt a honi légvédelmi rakéta fegyvernem az országban, mégpedig a következőképpen: az 1. Honi légvédelmi hadsereg alá két honi légvédelmi hadosztály tartozott, mégpedig Veszprém és Miskolc (Lilafüred)
A veszprémi hadosztály alá két honi légvédelmi rakéta ezredet szerveztek, a 11. honi légvédelmi rakéta ezredet és a 104. honi légvédelmi rakéta ezredet. A 11. ezred a valamikori Kinizsi laktanyában települt, és a feladata a Dunától nyugatra lévő terület oltalmazása volt, Budapesttől egészen Dunaföldvárig. Dunaföldvár akkoriban a híd miatt volt fontos, akkor Paks még nem volt. Az alegységei települési helyei északról délre: Úny, Vértesacsa (vagy Alcsútdoboz), Börgönd, Sárbogárd és Dunaföldvár (vagy Madocsa). Börgöndön volt az úgynevezett TÜSZ (Technikai Üzemeltető Szolgálat), ahol a rakétákat tárolták, kezelték. A 104. ezred a Dunától keletre volt felelős. A parancsnokság és a közvetlenek (a TÜSZ is) Nagytarcsán volt, az osztályai pedig Nógrádverőcén, Vácegresen, Gyömrőn, Táborfalván és Szabadszálláson települtek. Így Budapest körül létrejött egy oltalmazási gyűrű, ahol még átfedések is voltak.
Sajnos ez az említett 17 év már 1 éve ért véget, ezért a hadrendi számok tekintetében már nem vagyok biztos magamban. Amit tudok, azt persze mondom. A kérdésre: nemcsak láttam, technikus tisztként üzemeltettem is a technikát, és jellemzően az osztályok feltöltöttségére, bizonyos fajta melót több helyen is el kellett végezni. Elkezdeném egyébként az emlékeimet. Mindenekelőtt meg kell jegyezzem, hogy csak a honi légvédelemmel kívánok foglalkozni, mert abban éltem, azt ismerem. A csapatlégvédelemről már hézagosabak az információim azzal együtt, hogy onnan is tudok valamit.
Kezdem tehát a kályhánál:
Annak idején a Varsói Szerződés hadtudósai ötféle "haderőnemet" különböztettek meg, úgymint: szárazföldi csapatok, honi légvédelmi csapatok, légierő, hadászati rakéta csapatok, hadi tengerészet. Volt olyan is, aki a légideszant csapatokat külön számolta, volt viszont olyan is, aki szerint az csak a légierő része volt.
Ebből az ötből nekünk csak kettő lehetett, a szárazföldi és a honi légvédelmi, már csak a méretbeli korlátaink miatt is. Ezt csak azért említettem meg, mert a honi és a csapatlégvédelem között az volt az alapvető különbség, hogy a honi légvédelemhez kapcsolhatók bizonyos elhagyott objektumok, míg a csapatlégvédelemhez nem, hiszen azok a harcban együtt mozogtak a szárazföldi csapatok alakulataival. Nekik csak a laktnyáik lehettek jellemzőek, bár azok sem nagyon.
Nálunk egészen az ötvenes évek végéig csak a "csöves" eszközök képviselték a honi légvédelmet. Lévén a legfontosabb település, a főváros akkor is jó alaposan körül volt véve eszközökkel. Van ifjúkori emlékem, már kissé szakmabeliként a Hármashatár-hegyen lehetett látni egy légvédelmi tüzér üteg megerődített tüzelőállását. A betont senkinek nem állt érdekében elhordani, az pedig nagyon jellemző volt.
199--ben jelent meg először Magyarországon honi légvédelmi rakéta, mégpedig Börgöndön. Ott, és akkor rakták ki az első úgynevezett "ötkabinos Dvinát" (RSZN-75 volt a típusa), lévén ott volt a légvédelmi kiképző központ.
Ki kell ábrándítsalak,se számok,se technika,se felsorolás..én is azt hittem,hogy ilyen lesz,de csak általánosságok,ki,kivel tárgyalt,mikor milyen szerződéseket kötöttek(14 oldalon),inkább hadtörténelmi szemponból nézi az író a dolgokat"az alapadatok a szovjet álláspontnak megfelelően homályban maradtak...az összegző jelentések túlnyomó többsége ma is titkos.."idézet a szövegből.Ez van sajnos,ennyit tudok mondani..:(
Egy volt oszt.társam szállította,sajnos nem olyan részletes,mint ahogy számítottam rá,diszlokációs táblázat pl.nincs,mert még mindig"titkos",csak néhány helységnév.
Akkor mi van benne? Egységek számai? Technikája, típusa, darabszáma?
Minden érdekel!
Mesterháza:szomszédos községek Tompaládony,Sajtoskál,Hegyfalu,Chernelházadamonya,Sárvártól ényugatra,légifotót lásd lenn... ..most mennem kell,vár az asszony(az előbb hívott tel.-on!),holnapig viszlát!
Sajna csak arról tudok bármit is, amit a 200. hozzászólásban közzétettem.
"Olvasgattam a topikodat(Radarok),nem nagyon működik mostanában,pedig jól indult..sorállomány voltál Mezőcsáton(P-15?).."
Igen. Komolyan felmerült, hogy maradok szerződésesként valameddig, mert akkoriban Borsodban nagyon nem volt munkalehetőség. Szerencsére másképp alakultak a dolgok, de megmaradt némi érdeklődés a haditechnika iránt.
Mesterháza:szomszédos községek Tompaládony,Sajtoskál,Hegyfalu,Chernelházadamonya,Sárvártól ényugatra,légifotót lásd lenn... ..most mennem kell,vár az asszony(az előbb hívott tel.-on!),holnapig viszlát!
Valószínűleg egyedül megyek..az asszony a nagy hó miatt nem akar, a felfedezőcsapat egy része meg csladi programot választott...megprobálom betenni a Miskolc környéki lv. bázisok légifotóit:A sarokban lévő kis képek!
A kirándulással kapcsolatban:a hétvégére elkobozták tőlem mindkét autót,csatlakozhatnék valakihez Bp.indulással(bár oda is fel kell jutnom vhogy,vonat van!)...cél a megbeszélt lenne?
Orommel fogadjuk visszaemlekezesedet, es adataidat.
(Saja ebben az orszagban, ahol most vagyok nincsennek ekezetek...)
Par dologban mindjart vitatkoznek veled.
Emlékeim szerint ehelyt többször előfordult Etyek neve. Nos hát ott a faluhoz közelebbi objektumban egy magyar közepes (Volhov) honi légvédelmi rakéta osztály tüzelőállása volt
Etyeken inkabb egy kamu Dvina volt Volhov helyett.
Orosz lehetett, de róluk azt érdemes tudni, hogy amíg nekünk az országban három honi légvédelmi rakéta egységünk volt, addig ők nyolc ezreddel rendelkeztek.
Erdekes hogy ruszki Honi legvedelem nallam egyaltalan nincs jelezve, minthogy szamukra ez csak megszallt terulet volt.
Tudsz esetleg konkretumot?
Nekunk 7 legvedelmi raketta ezredunk volt, ebbol 3 honi (Erd Volhov-Nyeva, Sarbogard Volhov-Vega, Lilafured Volhov), es 4 csapat legvedelmi ezred (Gyor KUB, Nagykanizsa KUB, Keszthely KRUG, Kalocsa KUB)
A ruszkiknak nallam 4 csapat legvedelmi rakette ezred van jelolve, plussz a repterek osztalyai.
Egyébbként azt tudják az urak, hogy minden orosz légvédelmi rakéta komplexumot valamilyen orosz folyóról neveztek el?
Nem, kulonosen a KUB, KRUG, VEGA, STRELA, IGLA nem stimmel.
Szívesen fogadok(unk) bármilyen kiegészítést,pontosítást a témával(főleg lv.rak.osztályok)MN számok,települési helyek,diszlokáció,mert 17év azért nem semmi,csak személyesen láttad,kezelted a technikát...esetlegesen kirándulásokhoz nincs kedved(idegenvezetés?),segítve eme néhány keresgélő embert..
Sandinista!
Olvasgattam a topikodat(Radarok),nem nagyon működik mostanában,pedig jól indult..sorállomány voltál Mezőcsáton(P-15?)..
A kirándulással kapcsolatban:a hétvégére elkobozták tőlem mindkét autót,csatlakozhatnék valakihez Bp.indulással(bár oda is fel kell jutnom vhogy,vonat van!)...cél a megbeszélt lenne?
Magyar nem volt. Orosz lehetett, de róluk azt érdemes tudni, hogy amíg nekünk az országban három honi légvédelmi rakéta egységünk volt, addig ők nyolc ezreddel rendelkeztek. Tehát Kaposváron akár lehetett valami hasonló. Ezek többsége ugyanolyan Volhov rakétakomplexum volt, mint a mieink. A kismagasságú Nyeva kompleumokat általában csak jelentős objektumok (repülőtér, vezetési pontok) oltalmazására használták. Mivel szakmabeliként időnként rájuk szorultunk, így meglehetősen sok helyen jártam náluk, de Kaposvárra nem emlékszem. Emlékeim szerint ehelyt többször előfordult Etyek neve. Nos hát ott a faluhoz közelebbi objektumban egy magyar közepes (Volhov) honi légvédelmi rakéta osztály tüzelőállása volt (Osztály, és nem üteg). Alcsútdoboz felé menet az út jobb oldalán egy orosz légvédelmi rakéta ezred parancsnoksága, vezetési pontja, és kiszolgáló létesítményei voltak. Egyébbként azt tudják az urak, hogy minden orosz légvédelmi rakéta komplexumot valamilyen orosz folyóról neveztek el? Ugyan ma már nem, de a napokban nekifogok valamiféle hiteles történetet leírni a légvédelmi rakéta fegyvernemről a kezdetektől fogva. Remélem, senkinek nem fogok vele ártani. Emlékeim szerint annak idején minden évben aláírtunk egy piros csíkos papírt, amire a hasonló alakulatoknál szolgálók emlékezhetnek. Most mégis nyíltan merek írni ezekről a dolgokról, mert nálunk már csak a Coca-Cola receptje titkos.
Annyit azért tudni kell, hogy a magyar szájhagyomány képes volt különféle érdekes dolgokat produkálni. Ott és olyan dolgokat "Tudtak" biztosan, ami és ahol soha nem volt. Egyébként ehelyt is olvastam néhányszor bizonyos "silókról". Nos hát Magyarországon nem nagyon volt siló, legalábbis amit annak sejt a közhiedelem, az nem az.
Azon a vidéken nagyon könnyen kialakultak különféle jégesők, ezért Baranyában előszeretettel használtak "jégelhárító" rakétákat. Ez a répa valamilyen cink-jodid (ebben azért nem vagyok biztos) származékot lőtt bele a kialakuló jégfelhőbe. Állítólag emiatt a felhőben nem tudtak kialakulni a nagy jégszemcsék, így amire az egész leért a földre, akkorra síma eső lett előle. Ez a "rakéta egység" valami ilyesmi lehetett.
Mit tudtok ti arról, volt a Villányi hegységben, konkrétan a Tenkesen valamilyen rakétás alakulat? Vitába keverdetem egy másik fórumon és nem akarok hülyeséget írni.
Magamról annyit Mezőcsáton kukkoltam a zokszigént egy Dzsigitből a kilencvenes évek elején. Mára ez is kihalt.
Engedjék meg, hogy csatlakozzam a társasághoz én is. Az sodort ide, hogy végigolastam ezt a folyamot, és a volt életemből számtalan ismerős helyet találtam, olyanokat, amik volt "helyőrségként" részei oltak az életemnek. A honi légédelmi rakéta fegyvernemnél szolgáltam, mint tiszt, és az ott eltöltött idő alatt (1 év) volt módom olyan információkhoz hozzájutni, amikről itt helyenként vita folyik, sőt helyenként tárgyi tévedéseket, vagy emlégbeki tévedéseket is találtam. Hogy ezeket a flélreértéseket eloszlassam, szívesen megosztom a tisztelt jelenlévőkkel azokat az információkat, amiket één tudok, és amik remélem, pontosak.
Egy volt oszt.társam szállította,sajnos nem olyan részletes,mint ahogy számítottam rá,diszlokációs táblázat pl.nincs,mert még mindig"titkos",csak néhány helységnév. Mesterháza:szomszédos községek Tompaládony,Sajtoskál,Hegyfalu,Chernelházadamonya,Sárvártól ényugatra,légifotót lásd lenn... ..most mennem kell,vár az asszony(az előbb hívott tel.-on!),holnapig viszlát!
Végre valaki,már azt hittem haldoklik a topik...készül a térkép,a vimudeap-ot megnézted? A hétvége nekem jó,csak az időjárás is legyen kegyes hozzánk,merre szeretnél menni?
...olvasgatom al legújabb szerzeményemet(Pataki István:A szovjet csapatok létszáma és diszlokációja Mo.-n),s feltűnt egy helységnév:Mesterháza,mint helyőrség,Sárvártól nem messze,légifotón megnézve,található a környékén gyanús objektum(lv.talán az SA-5rak.osztály?).Valaki valamit erről tud..?
Anekdoták a seregből, 435. hsz. (Őrnagy Őrnagy őrnagy): "Na igen, azota Kalocsat is bezartak, mi voltunk ott az utolso generaciok egyike. Pedig soha annyi festoi naplementet nem lattam, mint a harcaszati gyakorlatokon kint az elhagyott orosz katonai repuloteren..."
Megnéztem,érdekes,már nekem is felkeltette a figyelmemet,mikor az A-raktárt kerestem,a Déli-Bakony turistatérkép nem jelöl semmit,talán egy helyszinbejárás többet segítene..készül a térképed?
Én a Biatorbágyi "rakétabázison" voltam katona 1994-1995 ben. Akit érdekel, tudok róla mesélni. Voltam fent a hegyen azután is, kb 1998 ban, amikor már elhurcoltak mindent. Elég érdekes volt látni a helyet kihaltnak, ahol szolgáltam.
Tapolcán biztosan volt, az Erdélyi Lajos interjúban volt, hogy a kocsmában a katonák ha azt mondták hk-sok, akkor bólogattak, hogy ja, nagyrakétás, ha azt mondták felderítők, akkor meg hogy ja, kisrakétás:-)
Jó estét, sziasztok.
Már egy ideje olvasom az oldalt. Igazán tetszik, és a fotók, nagyon jók. Sok érdekeset tud meg az ember, ami eddig titok, vagy rejtély övezett. M62 265 fotói igazán megfogtak. Nem gondoltam, hogy egy elhagyott bázis, ( Tótvázsony ) ennyire jó állapotban meg tud maradni, semmi vandálkodás, se semmi. Eddig nem igazán tudtam hozzá szólni, de hátha tudok egy kicsit segíteni, legalábbis remélem. Tótvázsony közelében, mint tudjátok elég sok laktanya volt, van, a fotózott bázistól nem messze, szintén van egy bunker részleg. Amit két évvel ezelőtt még őriztek, arról tudtok valamit? Az egészen fent volt az erőgazdaság területén.
Még beszélek a rokonommal, ő jelenleg is ott lakik, biztos tájékozottabb.
Ha megtudok újabbakat, jelentkezem, és olvasom, további felfedező túrátok, remélem még sok lesz, sziasztok E Attila.
A ZIL-135 (Ismert BAZ-135 néven is) a FROG-7 indítójárműve volt, egy rakétát cipelt:
Utántöltő járműről nem találtam képet a gyűjteményemben, hacsak nem ez lehet az, igaz ezen két konténer van:
Illetve nem tudom ez minek a szállítója:
3 rakétát visz a KUB utántöltő járműve is, ez szóló ZiL-131 daruval felszerelve:
A légvédelmi témakörhöz kapcsolódóan két kép: Az első csak mert olyan szép rajta a régi felségjel, a második meg azt mutatja, hogy az általam elsőként belinkelt képen látható jármű csak szállító, a kilövőállvány stabil.
>Az R-300 ( SS-1C, Scud-B) 8x8 as MAZ 543 ason volt
Pár hozzászólással ezelőtt pont ezt írtam:-)
Na ha meg tudod mondani hány differenciálmű van a hajtásláncában, akkor nem haragszok meg:-)
Érdemes lehet rákkattintani az adataimra és megnézni a honlapomat:-) Talán kiderül, hogy a járművekhez azért talán értek kicsit:-)
Ha a rakétákhoz és fegyverekhez már nem is:-(
Szerintem a hordozója olyan volt, mint az utolsó elötti (fekete-fehér) képen. Arra biztosan emlékszem, hogy nem két részes volt a fülkéje, mert egyszer ültem benne, valami rádió kipróbálása miatt. Arra bezzeg emlékszem, hogy R-123. rádió volt benne, jobb oldalt, valahol a müszerfal alatt.:))
Elgondolkoztam a dolgon. Lehet, hogy a nagy ZIL vitt 3 db. rakétát és a nyergesvontató (Tyereska) egyet? Már nem emlékszem pontosan. De az biztos, hogy Márkóra a kilövéshez a nagy ZIL ment!
Mivel 1985 tavaszától híradósként én is ott katonáskodtam (elözö összel Pécsre vonultam, csak áthelyeztek) láttam ott a rakétákat. Kettö féle volt. Az egyiket talán ZIL 135? cipelte, egy darab volt a marha nagy két motoros 4 tengelyes teherautón. Egyszer még vittek is a fiúk Márkóra pár darabot kilöni olyanokat amiknek állítolag lejárt a szavatosságuk. Az eseményt onnan tudom, hogy én rádióztam velük. Erröl a típusról pár éve azt hallottam, hogy ezek voltak a SCUD rakéták. Mivel nem érdekel a haditechnika nem jártam utána, de akár az is lehetett.
A másik tipust Tyereskának hívták. Ezt is valami ZÍL húzgálta, de az valami nyergesvontató szerü tünemény volt, ami 3 db, a feljebb említettnél kisebb rakétát vitt.
Ha jól emlékszem konkrétan a rakétákkal az "M" üteg foglalkozott. ök szerelték rá a fejet illetve töltötték fel üzemanyaggal azokat. A szállítók emlékeim szerint másik üteg voltak, de ök csak fuvarozták a technikát.
Mikor Márkóra vitték kilöni a rakétákat, akkor a kilövö szerkezettel - a srácok beszámolója szerint -Tapolcáról jöttek egy másik alakulattól. Arra emlékszem, hogy egy esetleges háború esetén is velük kellett volna találkoznunk valahol.
Siló nem volt. A kivonás után jártam bent, + láttam egy térképem is róla.
(siló, az gondolom a földalatti indítóállás szinonímája. Egyébként ilyenről mo.-n sem tudok. Ja és fix telepítésű hadműveleti-harcászati rakétákról sem)
Mint már írtam Kaposvár a gyártótól átvette, raktározta, előkészítette (feltöltötte, bemérte) a rakétákat. Az ő feladatuk lett volna a nukleáris fejek átvétele, szállítása is.
A Scud-rendszer (9k72) kivonása után a hasonló infrastruktúra miatt alkalmas volt a légvédelmi rakéták kiszolgálására is. Ez a tevékenysége ismertebb, akkor már lehetett róla beszélni, nyíltabb lett a laktanya.
Az alakulat fedőszáma MN9983 volt. (147. Fegyverzettechnikai Bázis)
Csak csatlakozni tudok,én sem tudok arról, hogy a magyar repülőtereken lett volna rakétás légvédelem,csöves az volt,háborús esetben is gondolom a csapatlégvédelemtől helyeztek volna át egy-egy harcjárművet...nem fix telepítésü rendszert..
Mi volt a technikájuk? nézdd meg a belinkelt képet. Az volt az. Bátyáméknak még voltak olyan öregjeik, tiszteseik, akik a füredi 2-ben voltak kopaszok. Ők mesélték, hogy olyan ZiLjeik voltak, amik tréleren vitték a rakétákat, és a tréler kerekeit is meg lehetett hajtani.
Egy vagytöbb rakéta volt a tréleren?
Ez pedig pont a belinkelt ZiL-157 KV-re illik, ami az SA-2(vagy SA-3, rakétákat nem ismerem) szállítójárműve. Másfelől egy repülőtér közelében illik gondoskodni légvédelemről ugye.
Jaja, csak erről eddig még nem halottam. A ruszki reptereken ott volt a légvédelmi rakéta osztály, de a magyarokról nincs infóm.
Ami számomra kérdéses, hogy volt nekünk SCUD-A is, ISz-2 alvázon (Ilyen is van Kecelen) Na ezek hol voltak? Mert ha Kaposváron, akkor mindenkinek igaza van.
Szintúgy Tapolcán, mielőtt lecserélték őket SCUD-B -re.
Mi volt a technikájuk? nézdd meg a belinkelt képet. Az volt az. Bátyáméknak még voltak olyan öregjeik, tiszteseik, akik a füredi 2-ben voltak kopaszok. Ők mesélték, hogy olyan ZiLjeik voltak, amik tréleren vitték a rakétákat, és a tréler kerekeit is meg lehetett hajtani. Ez pedig pont a belinkelt ZiL-157 KV-re illik, ami az SA-2(vagy SA-3, rakétákat nem ismerem) szállítójárműve. Másfelől egy repülőtér közelében illik gondoskodni légvédelemről ugye.
Mégegyszer:
A magyar R-300 (SCUD-B)rakétadandár Tapolcán állomásozott, ha jól emlékszem hk dandár volt a fedőalakulatuk és 9 MAZ-543 indítóállványuk volt. '95-ben ezek közül 7 került teljes megsemmítésre, 2 a Hadtörténeti Múzeum tulajdonába került hatástalanítva. (Érdemes az Erdélyi Lajos volt HM szóvivővel készült riportot elolvasni a TOP-GUN egy régi számában, ő ott szolgált Tapolcán.) kb '97-ig Budapesten tárolták az EGIS gyógyszergyár melletti területen több más a hadtörténeti udvaráról kipaterolt technika mellett(Saját két szememmel láttam jópárszor). Amikor Kecelen megalapult a haditechnikai park, mind a kettő oda került. (Szintén egy régi TOP-GUNban a megnyíló parkról van légi felvétel, ott mindkettő látszik.) Én 2000? decemberében jártam ott, akkor már csak az egyik volt ott.
Na most beszéltem bátyámmal telefonon, légvédelmisek biztosan voltak, viszont állítólag voltak silók is(?), tehát egyszerre lehetett a SCUD rakéták kiszolgáló alakulata is ott. De a légvédelem tuti!!!
Ami számomra kérdéses, hogy volt nekünk SCUD-A is, ISz-2 alvázon (Ilyen is van Kecelen) Na ezek hol voltak? Mert ha Kaposváron, akkor mindenkinek igaza van.
Mint korábban írtam, 73 ban Nagykanizsán voltam s ott, mostmár biztos, hogy volt harcászati rakéta osztály.( R-300) . Namost, ők, ha kivonultak letakarva és éjjel kimentek a közeli nagyrécsei erdőbe ott "állították fel a szerszámot". Ahol egyébbként tartózkodtak a Dózsa laktanya ( dióverős légvédelmi tüzérek:) területén ott nem volt nagy belmagasságú tárolóhely. Bár- a föld alatt nem jártam, de ott már csak nem építettek ilyen mély gödröt:)
Az R-300 at beírva a magyar gugliba, kijött egy oldal, ahol leírták, hogy mind a 9 indító állást megsemmisítették, egyet, hatástalanítva? a Hadtörténeti Múzeumnak adtak.
Igazad van,utána érdeklődtem egy volt kollegámtól,ott volt katona a 80-as évek első felében..a Scudokat szolgálták ki,84'-ben volt éleslövészeten a volt Szu.-ban a dandárra..ők csak a karbantartássa,összeszereléssel,kiszolgálással foglalkoztak...l
Bizonyára félreértettük egymást! Én nem állítottam, hogy Bajon magyar bázis lett volna, vagy , hogy volt ott SCUD! Én azt írtam, hogy az általatok ismert allokációs táblákkal szemben én nem tudok arról, hogy Tatán lett volna szovjet egység. Bajon viszont volt.
Harckocsizók biztosan! Hadseregvezetési pontot nem tudom. A SCUD-ot sem tudom, de elképzelhetőnek tartom, mivel Tata közelében nem ismerek más akkora telephelyet ( nem indító állást!) ahol egy dd elfért volna a kiszolgálással együtt.
Nyomoztam közben egy kicsit. A helybeliek szerint a kivonuláskor derült ki, hogy a már említett műszaki állomáson (Baj és Tata-Újhegy között) rakéta silók is voltak. De erről csak pletykánál alig magasabb szinten tudok.
Hétvégén megpróbálom megnézni. Esetleg valaki jön még?
Apropo meg egy sztori, Marcali. Volt szerencsem ott jarni, miutan kiurult, civil biztonsagiak orzik, raktarnak hasznaljak. Bazi nagy laktanya, regebben tuzerek voltak ott. Ami erdekes, azok a ZSU-23as onjaro legvedelmi jarganyok, fegyver nelkul, szetbarmolva allt egypar az udvaran, valamint par, szamomra azonosithatatlan tipusu, 60-as evekbol szarmazo arokaso/bulldozer muszaki gep. Nagyon brutalisan neztek ki. Szerintem azota is ott rozsdasodnak....
Hali Krivics!
SCUD rakéták lehettek Kaposváron!
Magam 91 februárban vonultam a Füredi 1-be!
A 2-ben akkor nagy sürgés-forgás volt.
Kérdésünkre a hivatásosok azt mondták,hogy most viszik el az utolsó SCUD rakétát.
Ez döbbenetes volt nekünk,mert éppen akkor lövöldözték az irakiak a SCUD rakétáikat Izraelre.
A fene gondolta,hogy itt is voltak!
Utánna valóban egy szállít zászlóalj volt a Hunyadiban.
Szerencsére leszerelés óta nem láttam egyik laktanyát sem!
:))))))))
Üdv.
(rosszul tudtam/emlékeztem na, még igen kicsi gyerek voltam akkor;)
Kaposváron a (Scud) MRTB (mozgó Rakétatechnikai Bázis), állomásozott. Indítóállás nem volt, rakétaszálító járművek, és a 2., 3. lépcsőnek szánt rakéták voltak.
Ők intézték az összeszerelést, feltöltést, átadást a harcoló alakulatnak.
Nagybajom környéke a dombóvári oroszok indítókörlete volt.
Tudomásom szerint a magyar SCUD-ok (dandár?) Kaposváron voltak, a Füredi 2 (Hunyadi János) laktanyában. A bázis 2 részre volt osztva, a hátsó ("Z") telephelyre külön belépő kellet. Az egész laktanya igen komoly technikai őrrendszerrel volt körülvéve. (Infra/lépésérzékelő)
Sajnos én már csak a helyüket láthattam, meg néhány bontott alkatrészt Nyírtelken meg egy darabot a felrobbantott :( indítójárműből emléklapon. Amúgy hosszú, fűtött garázsokban áltak. Magas az nem volt. A bázis mögötti erdőben betonozott utak voltak. (vannak). A indítási helyzetbe állítást/feltöltést is itt gyakorolták. Az alakulat nem nagyon mozgott, nem úgy mint a dombóvári oroszok, akik a 80-as években (85/86?) minden héten kétszer végigdübörögtek kaposváron.
A gépek ponyvával letakart rakétákkal járkáltak.
A magyar alakulatnak volt még valami köze Tatához.(ezt nem érettem, de anno emlegették Tatát, meg Székesfehérvárt mint hogy ott van a parancsnokság...)
A kijelölt indítási körzetük valahol Nagybajom környékén volt.
A hanyatlás;
A Scudokat a elszállították Nyírtelekre (91'), a laktanya (alakulat) légvédelmi rakéta elláto bázis (?)lett. Aztán társbérletbe megkaptak egy magyar szállítózászlóaljat (Boczonádi), majd megszüntek.
Késöbb jött az IFOR, majd ment. Azóta üres, őrzik.
Azaz! Mezenguztol megkaptam a levelet, tehát az én részemről működik!
OFF
Ha esetleg tud valaki ingyenes tárhelyet, amire webes felülten is lehet fájlokat feltölteni, súgja meg! (ftp le van tiltva a munkahelyen); feltölteném arra az oldalra ezt a nyamvadt dokumentumot....
Köld el légyszi újra a bayzs(kukac)freemail.hu-ra, az itt megadott cím már halott!
Tökölt is valószínüleg teljes illegalitásban nézzük meg, de azért köszönöm a tippet.
Hpasp!
Kérésem van: Add meg légyszi a mailcímed, vagy írd meg a fenti címemre! Szeretném az eddigi szovjet bázisokról összegyűjtött infókat tartalmazó fájlt elküldeni véleményezésre, nézd át légyszi, hogy tartalmaz-e hibákat, esetleg egészítsd ki
Tokolre be lehet menni ha paintballozni/airsoftozni akarsz, ki lehet berelni a teruletet. (a Tokoli oldalon par epuletrol tudok ami biztos)
M62 265: kuldtem mailt.
A komáromi szovjet raktárról tud valaki részleteket? Pár éve volt róla szó a Naplóban/Fókuszban, hogy néhány száz vasúti kocsinak van helye a föld alatt...
Nemgyenge lehetett, mintegy 36`000 tonna eszközt, fegyvert, lőszert szállítottak el Komáromból, persze a 19. Gárda Páncélos Hadosztály két ezredét is beleértve...
A komáromi szovjet raktárról tud valaki részleteket? Pár éve volt róla szó a Naplóban/Fókuszban, hogy néhány száz vasúti kocsinak van helye a föld alatt...
Nekem jó a jan.30.,ha nektek is megfelel..most hétvégén nincs kedve vkinek jönni Szszállásra,mi megyünk vissza,bár ez nem lesz olyan ütős,mint Tótvázsony...
Szerintem ezt a bázist őrzik a legkeményebben, de mégis gyengén! 4 szekust biztosan láttunk a területen. Kutya is van, a bejáratnál ott a nagy kutyaház, a lánc, a karabíner a lánc végén, viszont a blöki sehol. A terület körül egy fehér WV Transporterrel közlekednek. Rendszám kell? :)
Hpasp!
A túrában én is benne lennék+valszeg 2 fő. Javaslom Bp. környékét, pl. Pilisszentlászlót. A környéken az a legjobb állapotú, kellőképp kihalt, ismeretlen.
Félreértettél vmit,én nem a laktanyáról készítettem a fényképeket,hanem a vele szemben a mezőn kinn található volt lv.rak.osztály telephelyéről,ha ott voltál,lehet ,hogy harcászkodni voltál is ott(bedöntött kapu,a külső kerítésből csak az oszlopok vannak,szútós,gazos minden),kb. 15éve felszámolták..nézd meg a képtáramat,a 267 hozzászólásnál,hátha így már ismerős lesz..
...mindenkinek!
..a kirándulásban ki van benne,útirány,objektum(ok)?
Megnéztem a Nagyvázsonyi képeket és nem hiszem el! Ez igy itt maradt és nem őrzi senki??
Egyébként Szabadszálláson voltam a bezárásáig katona, de ott nincs semmi titkos föld alatti ojjektum.
Vannak bunkerek de, nem ilyen komolyak.Meg őrzik is rendesen, csak hátulról a régi telephely felől lehet bejutni,de ott meg a volt benzinkút van úgyhogy arra is biztos figyelnek.
Ez a Nagyvázsony hihetetlen, kísérteties!!nem semmi!!
Tótvázsony a falutól nyugatra?Tabról annyit,vmelyik országos napilapban olvastam,hogy az ottani laktanya területileg Tab és Kereki község között fekszik s folyik a vita a két település között,hogy mekkora rész kié,mert Kereki szeretné eladni a rá esőt...úgyhogy tényleg sietősen le kelllene fotózni,már ami maradt belőle,mert állitolag sokmindent széthordtak...
..vajon kinek tartgathatja a KVI Tótvázsonyt..:),a németeknél sincs ilyen jó állapotban a raktár..
..Császár,Tab mikor lesz,egy ilyn túrában benne lennék én is..!na meg persze Kunmadaras..s néhány lv.rakétaosztály látogatásban..
Még megboldogult mpostás időszakomból volt egy koll.,ő a kat.idejét Boldogon töltötte.ott lokátorosok voltak..
Szabadszállásra még vissza fogunk menni,ha vkit érdekel,mostmár lámpával,feszítővassal,meg talán egy egykori ott szolgálóval,csk szét kellene nézni a föld alatt is..
M62 265!
a képek szuperek,eddig ilyet csak a hidden-placces.de-n láttam,a kiköpött mása az ottani létesítménynek...!
Aktívnak már nem aktív, üres, valami alvállalkozó vállalkozója őrzi. Kb téglalap alakú terület, egyik részén a silók vannak, elég sok, mellette pár kissebb épület; leghátul legénységi épületnek tűnő lapostetősek, hátul GK szerelő műhely lehetett. A GK telephely szintje lejjebb van pár méterrel. Két út vezet oda, egy szilárd burkolatú jól megépített behajtóval, a másik földút, szolgalmi út a szántóhoz. Nagyon közel van a faluhoz. Sajna ennyi, amit "látszólag" meg tudok állapítani a helyről.
Ja, Nagytevelről azt írta - talán a Haditecnika - hogy berobbantották a bejáratokat. A gyal.ásó meg nem szériafelszereltség nálam, meg nem is lenne elég oda :-/ Te jártál már ott?
Tab jó volna még januárban, még mielőtt beköltözik oda valaki (itt írta vki, hogy egy részét már megvették).
Kunmadaras meg sajnos nagyon ismert - még ha nem is tudják az ott mászkálók, hogy mi is lehetett ott, emiatt gondolom az van legroszabb állapotban.
Viszont Tótvázsonyba azt hiszem, még megyek párszor. Óriási terület, kell vagy egy nap a bejáráshoz, és némi rejtőzködési/túlélési gyakorlattal megspékelve :-)
Alaposan fel kell rá készülni, az biztos. Életemben először itt sikerült gyakorlót kiszakítanom :) (túl sok szögesdrót-kerítés volt a területen)
Műholdképen megtaláltad a helyet? Kiváncsi lennék, mennyi látszik belőle. (Ha nem tudod, merre keresd, küld mailt!)
Ja, elfelejtettem az előbb írni, hogy találtunk egy buszt is! Úgy 20 éve tuti nem piszkálta senki....
Ja, nagyon kemény lent sétálni a metróállomás méretű tárolóhelyen... Mostantól nem kételkedek, hogy valóban lett volna-e itt atom.
Egyébként a hely még a legújabb kiadású turistatérképen sem volt rajta; gyakorlatilag véletlenül találtunk egy - a térképen nem jelölt - utat, hát' bementünk rajta :) Egyébként, aki teheti, feltétlenül nézze meg a helyet (ugye persze csak kerítésen kívülről különben magánlaksértést követ el vagy valami ilyesmit, no meg a biztonsági őrök fenékbe billentenek. :) Azok az őrök, akik már megint úgy 30 m-re tőlünk császkáltak és nem szúrtak ki....
Magán a bázison van egy kis lakótelep, sok-sok kicsi bunker (talán vmilyen kiszolgáló létesítmény). A 3 rétegű (+1 drótkerítést mostanság telepítettek, gondolom, hogy az állatok ne a szögesdróton akadjanak fel). A kerítés mentén körbe őrtornyok pici ablakokkal, épp hogy ki lehetett dugni rajtuk az AK-t :-)
Maga a föld alatti raktár: szimmetrikus elrendezésű, 2 "nagy" kijárattal + min. 1 vészkijárat. A 2 végén a képeken látható rakodó van. (Ezek tetején még lóg némi álcaháló.)
A bejárat kb. 2*2 m-es, és vagy 35 centi vastag acél ajtó. (Közvetlen mellette egy menekülőjárattal). Aztán mégegy ugyanilyen ajtó. Bemész, és eléd tárul egy kis metróállomás.... Le lehet menni egy létrán kb. 3-4 méternyit. Itt szét volt fújva 3-4 poroltónyi hab, viszont tűz nyomai nem látszottak. Innen nyílik több nagy terem (mindegyikben 1-1 páncélszekrény), ezekből van kb. 4. Többnyire tolóajtóval nyílnak. Eljutsz az "irodákba" (Mindenhol megvan a linóleum, szép friss érintetlen minden... Félelmetes, olyan feelingje van, hogy az jutott eszembe, hogy ha ezek visszajönnek holnap, holnapután már üzemelhetne a bázis! Az "iroda-folyosó" végénél elektromos helység, minden teljesen érintetlen, minden vezetékezés sértetlen; kapcsolási rajzok a szekrényekben... Következő helységben az aggregátor: mintha tegnap használták volna! Szép új festésű motor, kicsit csöpög róla az olaj... Ami még döbbenetes azok számára, akik járkálnak bázisokon: kinyitsz egy ajtót, és NEM nyikorog! Az ilyenektől félelmetes a hely...
Azt hiszem, ha valaki atomot akarna MO.-ra dobálni, meggondolnám, hogy a metróba menjek-e, vagy Tótvázsonyba...
Az utóbbi elképesztő, az ország legjobb állapotban megmaradt bázisa! Elképesztő: minden érintetlen, sehol semmi firkálás, rongálás... Ja fegyveres őrökkel őrzik a helyet (akik valóban cirkáltak a bázis területén).
Nem kérdezted őket, hogy bent van -e még a magyar atom?
Mezenguz: Dunavarsányban híradósok voltak, egy nagyon pici épület volt, de már széthordták a helyiek. Viszont a falu tulsó végén van még egy ilyen átjátszó (?), az működő, 2-3 katona őrzi folyamatosan.
A napokban voltunk Hajagon/Herenden, és Tótvázsonyban.
Az utóbbi elképesztő, az ország legjobb állapotban megmaradt bázisa! Elképesztő: minden érintetlen, sehol semmi firkálás, rongálás... Ja fegyveres őrökkel őrzik a helyet (akik valóban cirkáltak a bázis területén).
A képeket most töltöm fel, 1-2 óra múlva elérhetőek lesznek.
A felsöpakonyí Felsöpakony - Alsópakony között a Nagykörösi út és az M5-ös illetve a Nagykörösi útról Felsöpakonyra bevezetö bekötöút és az Ócsa - Üllö közötti összekötö út által határolt területen volt, bent az erdöben.
Kerepestarcsa - A 30-as úton Gödöllö felé haladva Kerepestarcsa után a dombtetőn jobbra lesz egy aszfaltos út. Az vezet fel a bázishoz. 1-2 éve még biztonsági őrők vigyázták.
Felsőpakony - Gyálról Üllő felé haladva a Felsőpakonyi leágazás előtt vagy után, sajnos nem emlékszem pontosan, aszfaltozott út jobbra.
a kiskunlacházi kihalt laktanyába hogyan lehet bejutni, őrzik-e, van-e ott működő létesítmény
Orzik, engedelyt kell kerni (Karesz intezte, ezert nem tudom, hogy kitol kell kerni), nincs mukodo letesitmeny benne. A 33-as hozzaszolasban talalsz fotokat. Ami meg esetleg erdekes lehet (de nem fotoztam le), az a rengeteg _szetlott_ lakoepulet. Egyebkent a 39-es foton tisztan latszik, hogy nagy, 2 hajtumoves gepeknek (MIG-29) kezdtek epiteni azt a hangart.
avolt kunszentmiklósi lőtér(ennek az irányítótorony-maradványi vannak a képen),plussz a szabadszállási lv.rakéta osztály volt telephelye.Ezt egy gazdálkodó bérli a TZM-ek garázsiaiban,s ahogy mondta az egész területen birkákkal(bár ez látszott az "akna"nyomokból)van benépesítve.Sajna nem vittünk lámpát,feszítővasat,így a HÁP-ot ugyan megtaláltuk, de bemenni(a félig kinyitott ajtó be van ragadva)nem tudtunk.Megprobálok még feltenni fotókat,a Tár.hu-n most csinálom az albumot.
Talán még egy kép..
Azt hiszem, hogy a következő pár hónapban, hétvégénként körbe járjuk a családdal a lentebb említett légvédelmi rakétabázisokat, csinálok képeket, oszt felnyomom a website-omra.
Ha esetleg van konkrét képetek, akkor küldjétek el.
Én is úgy tudom, hogy Fulcrum-ok voltak az oroszoknál az utolsó pár évben. Plusz elég nagy jövés-menés is volt, anno az azóta megszűnt Lokátor című MTV-s katonai magazin egyik adásában volt egy arc, aki a ruszki repterek fölötti forgalmat fotózta. Nem kém volt, csak mániákus! :-)) Szóval megmutatta a fotóit, amin Szu-27 -től TU-160 -ig volt minden, még valami tengerészeti repülő ketyere is, amit csak az orosz flottánál alkalmaztak. Persze a Blackjack, Flanker, stb. nem ide telepített gépek voltak, hanem állítólag az akkori NDK támaszpontokra repültek át, és közben leszálltak ebédelni Tökölön. A szakállas fotós fickót meg vagy háromszor előállította a VÁP... :-))
Üdv:
Értem én, a tudás hatalom, a kioktatás jó dolog, de végül is az on-topic kérdésre, miszerint a kiskunlacházi kihalt laktanyába hogyan lehet bejutni, őrzik-e, van-e ott működő létesítmény; még nem jött válasz.
A vasútmániás topikokon szoktam elöfordúlni, de most keresek egy adatot egy vasúti balesettel kapcsolatban és arra gondoltam, talán Ti tudjátok a választ.
1969.01.31.-én Herend állomáson az 1807 számu vonat ütközött az MN 6783 sz. alakulat tankjait szállító 1866/a számu tehervonatba.
Engem az érdekelne melyik helyörségbe tartozott az MN 6783 számu alakulat?
Az orosz laktanya mellett egy ma is működő antenna állomás van, a másik dombon meg egy "híradó .... " feliratú domb, az antennák szépen ki is vannak világítva esténként. Az orosz elhagyott részhez tényleg nincs köze de erről nem is volt szó, a hiradós laktanyához talán több.
"a péceli orosz ojjektum mellett meg egy őrzött antenna-telep...gondolom a kettő összefügg."
Hááát...
A kb. 15 éve elhagyott szovjet és a most is üzemelő magyar között érdekes dolog összefüggést keresni...
Hacsak annyit nem, hogy Pest megye egyik legmagasabb pontján van mindkettő, kb. tengerszint feletti 290 m. magasságban (a víztorony toronyteteje emlékeim szerint 330 méter)
Ha nem vagy tisztában a volt 36. Légihadsereg egységeivel, és felszerelésével, akkor olvass utánna. Javaslom Vándor Károly: Soviet Air Forces in Hungary című könyvét.
Hogy lennék tisztában, 1. nem tanultuk 2. senki sem beszélt róla 3. érdeklődésen kívül semmilyen más vonalon nem találkoztam ilyesmivel...
Nem, félreértettél valamit nagyon!! Tisztában vagyok vele, hogy orosz bázis volt, vagy itt vagy az elveszett vágányos topicban írtam is! Én inkább azt vontam kétségbe, hogy a nálunk állomásozó oroszoknak MiG29-eseik voltak! Azt írtad, hogy Kiskunlacházán MiG29-esek voltak, én meg erre írtam, hogy szerintem nem, azok jelenleg a magyar légierőnek vannak Kecskeméten.
Erre mondtam, hogy ökörség.
Ha nem vagy tisztában a volt 36. Légihadsereg egységeivel, és felszerelésével, akkor olvass utánna.
Javaslom Vándor Károly: Soviet Air Forces in Hungary című könyvét.
Kicsit kimaradtam a topikból ma,de mentségemre szóljon,a délután fotózással telt,felkerestem a közeli objektumokat.Megpróbálok feltenni néhány képet is majd...
Matiz!
29-esek bizony voltak,méghozzá a 9-13 púpos változat,először Lacházán,majd Tökölön.A tököliek egy része Sármelléken szolgálta később(kivonásukig) a VSZ-t.
Nem, félreértettél valamit nagyon!!
Tisztában vagyok vele, hogy orosz bázis volt, vagy itt vagy az elveszett vágányos topicban írtam is!
Én inkább azt vontam kétségbe, hogy a nálunk állomásozó oroszoknak MiG29-eseik voltak! Azt írtad, hogy Kiskunlacházán MiG29-esek voltak, én meg erre írtam, hogy szerintem nem, azok jelenleg a magyar légierőnek vannak Kecskeméten.
Más: az első gépek érkezéséről akad itt egy "home-video" jellegű felvétel... Amíg Kecskeméten voltam volt időm olvasni, meg utánajárni ilyeneknek... Valami régi repülős folyóiratok szerint 15, 17, 19, 21 és 23-asok voltak az oroszoknak Magyarországon, 29-ről nem szóltak.
Én nemrég voltam Kecskeméti hat hónapig, amikor kiszabadultunk a laktanyából a városnézés általában egy-egy sörözőnél véget ért :) Egyszer eljutottunk a GAMFig, biztosan zárva volt minden :) akkor elmítették, hogy az úton látott épületek volt szovjet laktanyák, csak már átépítve, etc..etc.
Más: ma voltunk Nagytarcsa felé, megnéztem ismét az Isaszeg-Nagytarcsa út melletti dolgokat, négy ojjektum van, egy jelöletlen, aztán a repülő anyag raktár, aztán valamilyen híradós század, aztán a "rendes" laktanya, amit szépen felújítottak. Erről jutott eszembe, hogy a dombtetőn van végül is a híradós laktanya, a vele szembeni dombtetőn, a péceli orosz ojjektum mellett meg egy őrzött antenna-telep...gondolom a kettő összefügg. Monor mellett is van egy ilyen antenna állomás.
Sógor Zsámbékon volt katona, rakétások voltak, de sajna ennyi az össz amire fejből emléxek, párszor szóba került. Két telephely volt, egyik az épületekkel mindennel, a másik ahol a rakéták voltak, HÁP. Asszem Oldbiker is írta, hogy rakétások voltak ott.
Repülőtér, nem tudom, betonos-e. Azt tudom, hogy két iparvágány is vezet ide, ami nem gyenge forgalomra utal (fotók a képtáramban)! Be szeretném járni ezt is.
Ki mit tud róla, őrzik, nem őrzik, be lehet-e jutni?
Egy kis vasúti vonatkozás, mennyire véletlen már, hogy majd mindegyikhez van iparvágány...
Még egy kis vasúti vonatkozás: az orosz M62-es dízelek több urban legend és némi törnénelmi alátámasztás szerint azért terjedtek el nagy számban a keleti országokban, hogy egy esetleges invázió esetén könnyen mozgósíthatóak legyenek (egy típus, egységes kialakítás, egységes vezérlés, alkatrészellátás megoldott mindíg).
Ez itt van egy köpésre. Sok-sok urban legend terjed róla a környéken.
Legismertebb az Attila-domb, ami ma afféle szent hely, kijár oda mindenki, gyógyulni. Az ott járt emberek szerint aki beteg, ott meggyógyul, mert a domb sugárzik. Egyes vélemények szerint Attila sírja van ott (innen a neve), más vélemények szerint egykoron atomtölteteket tároltak itt, ezért sugároz.... Igazából egyik véleménynek sem adok igazat, de lehet jókat kirándulni, megnézni a Kincsem lovasparkot (ja és Kincsem is innen származik, biztos a zatomtól vót olyan gyors, valamikó' :) :) :) ) Ha jól tudom, ez repülőtér volt, méghozzá nem betonos, hanem földes. Az urban legendek egyike arról szól, hogy föld alatti bunkerekben tárolták a gépeket, és onnan jöttek elő gyakorlatokkor.
Mindenesetre, egy látogatást megérne, nagyon kíváncsi vagyok, mi volt ott, mi maradt!!
Nagykőrös A területén levő épületeket felújították, kiadóak irodának, akárminek. Több kissebb üzem is költözött oda, fűrésztelep pl.
A kecskeméti volt szovjet laktanya már nincs meg, suli van a helyén, meg lakóházak, úgy emléxem.
Jön valaki 24.-én Tatára, a csapatzászló átadásra? Akkor megnézhetnénk a baji laktanyát is. Autóval pár perc. Baj határa vagy 500 méterre van a Tata táblától :-) Meg lesz pár tiszt is ott, tudomásom szerint ez már nem titok, beszélhetnek róla, ha tudnak valamit.
Egyébként a hegyek nincsenek messze, az egyik term. véd. terület meg határos a laktanya gyakorló területével :-)
Az 1200 főben a müszaki kiszolgáló személyzet is benne van? Én többre gondoltam :-( De azért ehhez is elég méretes telephely kell. A környéken sokat bolyongtam a hegyekben, nem tudok ilyenről. A térképeim sem jeleznek nagy lezárt területet. Viszont a Gerecsében van néhány érdekes hely :-)
A nagynál hozzá értettem a tiszti lakótelepet, a szőlős felé eső gyakorló pályát, főleg annak lezárt részeit. De az tény, hogy nem esztergomi méretü.
Rali! Te errefelé valósi vagy?
Más. A zsámbéki hasadék Nagyegyháza felöli végén a hegyen volt valami. A tudomásom szerint szovjet radar és/vagy rakéta állomás volt. Tudtok valamit róla? Óbarokhoz, Csabdihoz, és viszonylag Bicskéhez is közeli pont. Az odavezető út elejénél most egy szabadidő park szerüség van.
Zelemér=Hajdúszentgyörgy?Ott nem működőtt magyar lőszerraktár is(vagy csak az 50-es években volt a mienk?).Tác(Szfehérvár-Sóstó)nálam jelölve van még,mint harci-helikopter század(a 254.lhd.osztály)alárendeltjeként.Inárcs=Csévharaszt?Tótvázsonnyal kapcsolatban már írtam,hogy a KVI tul.,őriztetik,állitólag ez még jó állapotban van, a tabit széthordták,jó magyar szokás szerint(olvastam!?)?Császár eladva vállalkozonak.Legszívesebben Tótvázsonyt nézném meg,bár oda bajos lehet a bejutás,Császáron könnyebb lenne az egyezkedés(gondolom) az új tulajjal.
Vagyis az ismert 3 Rakéta dandárhoz a leközelebbi lőszerraktárak:
Tatabányai ruszki rakéta dandár - Lovasberény vagy Császár vagy Komárom
Tapolcai magyar rakéta dandár - Hajmáskér
Dombóvári ruszki rakéta dandár - Tác
Innentől persze minden más találgatás...
... mintpéldául, hogy a csapatkivonás legelején vitték el a politikailag kényes rakétákat (90 júniusig), tehát alighanem a töltetek sem maradtak itt sokáig.
Annak idején(90-91)a mostanában újraindult Reform újság írt egy cikket a császári és a baji laktanyáról fotókkal..kár,hogy már az enyészeté lett azóta,pedig sokáig őrizgettem a példányt(bocs,Császár csak raktár)..amúgy Császártól észak-északkeletre kell keresni eme helyet?Tótvázsonytól merre,nyugatnak,s Tab?
Az elmélet úgy szól, hogy a Császárban tárolták az atom-fejeket a Tatai dandár rakétáihoz, Tótvázsonyban a magyar Tapolcaihoz, Tab-on pedig a Dombóvári Scudokhoz.
Persze vannak kétségeim a Tabi atomról...
... Ruszki lőszerraktár nállam az alábbi településeken van jelölve:
...csak csatlakoznék az előttem szólóhoz,az irány kelet,s mivel az R-300-as több,mint 11m magas volt,kell egy magas épületnek is lennie,vagy egy kellőképpen álcázott,de mégis magas bunkernek,ahol a felemelt rakétával"szárazon"is lehet gyakorolni..Tapolcán is volt ilyen, a 3-as számú,lakóépületnek nézhető,pont egy indítójármű és a felemelt rakéta fért el benne...
Annak idején(90-91)a mostanában újraindult Reform újság írt egy cikket a császári és a baji laktanyáról fotókkal..kár,hogy már az enyészeté lett azóta,pedig sokáig őrizgettem a példányt(bocs,Császár csak raktár)..amúgy Császártól észak-északkeletre kell keresni eme helyet?Tótvázsonytól merre,nyugatnak,s Tab?
Mint írtam, nem vitázni akarok, főleg nem esetleg okosabbakkal vagy hivatalos allokációs táblázatokkal!
Vitázni én sem tudok, mert nem vagyok helybéli, soha nem jártam ott, és a táblázataim is tévedhetnek.
Viszont kitartok amellett, hogy Tatán, vagy Tata közelében nem volt más szovjet bázis, csak a baji (Legalábbis tudtom szerint). Főleg nem akkora, ahol egy SCUD dd. elfért!
Azért egy SCUD dandár nem a világ,
18db indító jármű, és vagy 100 teherautó, 1200 katonával.
Viszont a baji laktanya hatalmas volt, nagyszerű logisztikai és szervíz háttérrel.
Ha gondolod, vagy van más jelentkező a közeljövőben egyszer bebarangolhatjuk, hátha találunk ott valami SCUD-ra utaló jelet! (Sajna Hamburger most nem lesz elérhető egy darabig)
Egy marha nagy belmagasságú termet keressetek. (legalább 12m :)
Szigethalomról sajnos csak egy kifestett ortofotóm van, de ezek pontosak.
Talán most már akarják egyesek. Szóval ez a Budapest - Dunaújvárosi tűzrendszer.
Tököl?
Börgönd
Táborfalva?
Szabadszállás
Bölcske-Andráspuszta
Sárbogárd
Mezőfalva
Gyömrő
...a fehér négyzetben,az ö betű alatt
Új képek a 
