Köszi, de úgysem aktuális még. A következő egy fekete lesz. Lehet hogy az elsőt ismétlem meg nagyon minimális változtatásokkal, mert eddig az lett a legjobb söröm....
A kezdők szerencséje :)
És csak utána akarok megint világosat. Remélem addig kitartanak a világos tartalékok.
Addig meg vagy megrendelem, vagy ha addig mos valaki ilyet, akkor gondoljon rám.
Persze az is lehet, hogy a következő világos egy pilsner urquell vagy hoegaarden klón lesz...
Ez a legnehezebb része az egésznek (pláne ha türelmetlen típus vagy).... Nehéz a választás....
Mindenkit szeretettel várunk a jövő hétvégén a Főzdefeszten! 19 féle magyar kézműves sör! 3 prágai sör (PivoDum), 3 szlovák kézműves (Kaltenecker) és 1 osztrák (Gösser Zwickl)!
17.00 - Szakmai Beszélgetés Hegyesné Vecseri Beáta, a Corvinus Egyetem Söripari tanszékének docense, dr. Jenei Béla, a házi sörfőzők képviselője, Vaskó György, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének Elnöke, és Vétek György, söríró a magyar sörfőzés múltjáról, jelenéről lehetőségeiről.
Én is gyakran száraz sörökre törekszem, a következőkre jutottam:
- kicsivel 60 fok fölött cefrézek, akár 2 órán keresztül is. Ugyanis a jó jódpróba csak azt jelzi, hogy nincs keményítő, attól még sok nem erjeszthető cukor (dextrin) lehet a sörlében, amit a beta-amilázok bontanak le és ők kicsivel 60 fok fölött a legaktívabbak.
A 3. képen a Guinness gyár eredeti malátázó része látható, ami szélmalomnak épült anno, csak a lapátok elkorhadtak, leszerelték őket, s ezután lett malátázóegység. A 4. képen egy lakatlan ház felső ablakában láthatjuk Babi nénit, aki mérges, mert a pókok belemásztak a Guinness-ébe.....:DDDDDDDDD
Bezárt mára a bánya, hazakergettek....tök érdekes, hogy 8 óra alatt a komló nekiállt felcsavarodni a karóra....
Mindkettő ugyanabból a sörléből készült. A különbség annyi, hogy szűrés után, miután ketté (1/3-2/3 arány) vettem, külön tettem bele a komlót a mézet és a gyömbért; és a gyömbérest végül felhigítottam a kívánt értékig. Minden más ugyanaz.
Az 1. az lemezes hőcserélő (rá is van írva) :) 2. malátadaráló, 3. sörgyárból tájkép, 4. egy kőműves aki vízmérték híján egy pohár sörrel ellenőrzi, hogy az ablakpárkány vízszintes-e (nem, látszik is a habon) 5. azt tudjuk. :)
A méz miatt erjedt lassabban a gyömbéres, ezt már én is tapasztaltam és olvastam is másoktól.
Az első azért maradt édes, mert csak 1016-ig erjedt le, tehát sok nem erjeszthető cukor volt és van benne. A 1006 már száraznak mondható.
Azt is tudom miért erjedt le a mézes 1006-ig: lassan járj, tovább érsz.:) Na jó, ezt csak a poén kedvéért írtam, fogalmam sincs mitől volt. Nem lehet, hogy a sima világos az elején szűrt sörléből készült?
Két napja végre volt egy kis időm kipalackozni a legutóbbi főzetet.
Közben megmértem mindkettőt, az eredmények:
Világos: og:1052 fg:1016
Mézes-gyömbéres: og:1032 fg: 1006
Érdekes tapasztalat, hogy a kétszer annyi élesztő a végén a vödör alján sokkal kevesebb lett, mint az előző főzetek esetében.
Ez lehet azért, mert több mint két hétig volt a primery-ben?
Aztán az is fura volt, hogy a világos 3-4 nap alatt leerjedt, és onnan szinte meg se mozdult a kotyogó. Ekkor még a gravity 1021-volt. A gyömbéres is az első 2-3 napban volt a legaktívabb, de még két hét után is jöttek a bubik.
De ami méginkább meglepett, hogy a páromnak akartam édes könnyű sört. Ebből csak a könnyű sikerült, mert édes az nem lett. Viszont a világos az meg édes lett. Vajon mért?
Ugyan az a főzet, a forralásnál vettem ketté és tettem bele az egyéb anyagokat. Ugyanannyi élesztő volt mindkettőben és ugyanott ugyanannyi ideig hagytam a primary-ben.
Ízre nagyon kellemes egyébként. Köszi a receptet Krulis kollega.
Én is próbálkoztam cimkével. Az egyik programnak a mintáit felhasználva csináltam egyet gimp-pel. Első körben az volt a cél, hogy az infók rajta legyenek, és ne keveredjenek a palackok. Másodsorban ki kell tökölni, hogy melyik papír milyen ragasztóval szedhető le a legkönnyebben. Az első tapasztalat, hogy a kicsit keményebb (talán 100g-os) papír a stift es ragasztóval nagyon könnyen lejön. Ragadni is könnyen megragad.
A darabolással bénáztam egy kicsit, mert egy A4-es méretre 6 darab fér fel, és én hagytam mindegyik között egy kis rést. Na, azt nem kellett volna. A vágásnál 2x többet kell vágni.
Második körben valami "zöld" papírra nyomtattam a cimkéket. Azok nem lettek jók, mert a leáztatásnál szétmálik a papír és csak a gond van vele.
Ez nagyon tetszik, én is szórakoztam a cimkeszerkesztővel, ha kész leszen a Hoegaarden klón, akkor biztos lesz pár cimke nyomtatva.
Próbálok képet feltenni a komlókról, Eickelmann-os forrásból vannak. Érdekes, hogy a friss hajtások kicsit sárgásnak tűnnak, aztán ahogy nőnek úgy zöldülnek, sötétülnek...
