Keresés

Részletes keresés

r3ggeli Creative Commons License 2012.06.26 0 0 321

*

ris kitűnik

Előzmény: r3ggeli (319)
ZorróAszter Creative Commons License 2012.06.25 0 0 320

A természetben előforduló dolgok bonyolultsága és tulajdonságaik végtelenek. Egy kavicsé is. Nincs másik vele mindenben megegyező.

 

Mégis feltételezzük, hogy minden dolognak van lényege, vagyis osztályozható tulajdonsága.

 

Ha egy hajítási feladatot akarok megoldani, akkor a kavicsom lényege a tömege, alakja, szilárdsága.

 

Ha kobaltot akarok kinyerni belőle, akkor az összetétele.

 

Amikor a hajítási feledatnál csak a tömegét veszem figyelembe, akkor absztrahálok, hiszen a kavics nem egy pont tömeggel.

 

És amikor azt mondon a Dunaparton, hogy "Ezek kavicsok", szintén, mert nincs két egyforma kavics.

 

De ettől a valóság létezik, akkor is, ha itthon vagyok, nem a Dunaparton.

Előzmény: Nautilus_ (317)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.25 0 0 319

Igen ez már a filozófia területe.

 

Az ilyen fogalmak, mint az itt felhozott 'elektronnak töltése van' , elég összetett mérési folyamat kapcsolja a valósághoz.

 

http://en.wikipedia.org/wiki/Elementary_charge#Experimental_measurements_of_the_elementary_charge

 

Ha belegondolunk, hogy az elektron töltését vítruális fotonok sokasága kapcsolja a környezethez, másik kitűnik, hogy itt egy összetett folyamatot takar az említett fogalom. Az "elektron töltés" fogalom nagyon is absztrakt.

 

 

A téridő méginkább ilyen tipusú fogalomnak tekinthető. Az idő mérése órákkal történik, melyek már önmagukban elég összetett dolgok. Ehhez hozzájön még, hogy ezeket fényjelekkel kell szinkronizálni.

Mivel a fénysebesség állandóságának okát /háttér folyamatát/ nem is mertjük pontosan, emiatt ez is megnöveli az említett fogalom elvontságát.

 

A téridő események tér és időkoordinátáiból áll. Mérési eredményekből felvett matematikai tér. Ez lehet, sokaknak nem tetszik, de tény.

 

 

Előzmény: Nautilus_ (318)
Nautilus_ Creative Commons License 2012.06.25 0 0 318

Az absztrakció tudati termék. Szubjektív általánosítás a tudattól független valóságról, amely az objektívhez viszonyított tartalma szerint igaz, vagy hamis.

Objektív létezőként legfeljebb leírt, vagy/és kijelentett formájában jelenik meg. De ez csak a megjelenési formája és nem a tartalma.

 

Azok szerint, akik az absztrakció tudatfüggetlenségében hisznek, a dolgok (szubsztanciák és attribútumaik) típusokba sorolhatók. Az elektron például egy ilyen ekvivalencia-osztály.

 

Ha pedig a világ egyedi dolgait osztályokba gyűjthetjük jogosan, akkor ezek az osztályok talán érzékelésünktől függetlenül is léteznek. Az elektron absztrakció, de vajon, ha egyetlen ember sem lenne, jogos lenne-e igazságértéket tulajdonítani, az 'elektronnak töltése van' mondatnak?

(Elnézést, dolgoznom kell, nem tudok most reagálni.)

 

Előzmény: 7fő (307)
Nautilus_ Creative Commons License 2012.06.25 0 0 317

Az absztrakciók tartalma-terjedelme tetszés szerint változhat, változtatható. Ha leírjuk-kimondjuk, akkor még létezik is, de ez a létezésnek nem a klasszikus formája.

 

7fő, sajnos nincs most időm átnézni az írásodat. Tkp. Téged a filozófia érdekel. És ha már így van, próbálj először tankönyvből, majd eredeti művekből is tájékozódni. Szokták mondani, hogy a filozófia nem más, mint a saját története. Valaha én is ezt gondoltam, ma már nem annyira, de szerintem Téged érdekelne a dolog.

 

Ajánlott témák: Szókratész utáni ógörög filozófusok, az univerzálé-vita, majd az empirizmus-racionalizmus vita.

 

Előzmény: 7fő (306)
ZorróAszter Creative Commons License 2012.06.24 0 0 316

"Csak a plafon letezik meg a padlo."

 

Nem. Plafon se létezik és padló sem, hiszen ezek is csak absztrakciós elkülönítések.

Előzmény: Astrojan (314)
ZorróAszter Creative Commons License 2012.06.24 0 0 315

Tehát akkor elmondható, hogy két tárgy mindig érintkezik. Sosem, sehogysem távolitható el egymástól.

Előzmény: Astrojan (314)
Astrojan Creative Commons License 2012.06.24 0 0 314
"Ha tér nem létezne, akkor két test között abszolút vákumban nem lehetne távolság."

Sőt még nem abszolut vakuumban sem. Nem olvasod amit irok? Tavolsag nem letezik sem vakuumban sem anelkul, sehogysem. A tavolsag emberi fogalom, a fogalmak csak a fejedben leteznek, ezek a fogalmak csupan gondolatok amit olyannyira megszoktal, hogy keptelen vagy megerteni amit magyarazok. Csak a plafon letezik meg a padlo. A tavolsagot mi rendeljuk hozzajuk.

Hogy jut eszedbe a vakuum, nem is ertem. A tavolsag a gondolkodo ember agyanak termeke, semmi koze a vakuumhoz.
Előzmény: ZorróAszter (311)
ZorróAszter Creative Commons License 2012.06.24 0 0 313

Pedig van: pl. a padló és a mennyezet között.

 

Az új albérlő nézegeti a szép kiadó szobát. Minden nagyon szép, de egyszercsak észre veszi, hogy a plafonon egy nagy csúnya folt van.

- Tudja kedveském, itt korábban egy vegyész lakott.

- Áh! Értem. Akkor ez valami vegyszer.

- Nem. A vegyész.

Előzmény: Törölt nick (312)
ZorróAszter Creative Commons License 2012.06.24 0 0 311

Ha tér nem létezne, akkor két test között abszolút vákumban nem lehetne távolság.

 

Az más kérdés, hogy abszolút vákumot nem tudunk létrehozni, de logikusan nem vezethető le, hogy ez történne.

 

Így a térnek legalább egy létező tulajdonsága biztosn van.

 

Akkor pedig maga is létezik.

Astrojan Creative Commons License 2012.06.24 0 0 308
Igen, az absztrakciot jol kozelited, a lenyeg az, hogy a szervetlen vilagban nem letezhetnek ezek az abszrakciok, mert nincs ami absztrahaljon.

Viszont az anyag/energiat nem veletlenul irtam, mert az E=mcc - nek nemsok fizikai ertelme van, a tomeg nem egyenlo E/cc vel, legfeljebb kozelitoen lehet valami osszefugges, ezt a kepletet soha senki nem tesztelte. Atomhasadasnal felszabadul valami jo nagy energia, de hogy pontosan mennyi es pontosan megfelel e az mcc - nek, az kerdeses.

Az anyag FELEPITESEBEN vesz reszt az energia, ahol energian a gravitonokat ertem. Az elektromos toltesekkel egyutt alkotjak a konvencinalis anyagot. Mivel a tolteseknek sincs tomege, ugyanugy mint a gravitonoknak, ezert a toltesek is inkabb energiajelleguek.

A klasszikus anyag akkor ugrik elo amikor a feny kettehasad mint egy zippzar, a feny foton 4 alkotoreszebol 2-2 alkot egy elektront es egy pozitront. Vagy nagyobb energiaju fotonnal egy protont es egy antiprotont. Kesz az anyag.

Ezert mondtam, hogy az anyag es az energia ugyanaz a dolog.
Előzmény: 7fő (306)
7fő Creative Commons License 2012.06.24 0 0 307

Az absztrakció tudati termék. Szubjektív általánosítás a tudattól független valóságról, amely az objektívhez viszonyított tartalma szerint igaz, vagy hamis.

 

Objektív létezőként legfeljebb leírt, vagy/és kijelentett formájában jelenik meg. De ez csak a megjelenési formája és nem a tartalma.

Előzmény: 7fő (306)
7fő Creative Commons License 2012.06.24 0 0 306

„a valosagban csak es kizarolag anyag letezik, semmi mas. Nem anyag ÉS energia hanem anyag/energia, mert ez a ketto ugyanaz.”

 

Nem az anyag/energia, hanem az anyagon belül a tömeg-energia egyenértékű. Ez az anyag fogalom megfeleltethető a filozófiai: tudattól független, és a fizikai anyag-fogalomnak.

 

Más:

 

A fogalom, fogalmak, ítéletek, következtetések, elméletek nem egyszerűen kitalációk, hanem a valóságot többé-kevésbé jól-rosszul, helyesen-hamisan tükröző, visszaadó absztrakciók.

 

Az absztrakció(k) létrejötte során feldolgozzuk a valóság jelenségeit, elkülönítjük a minőségileg-mennyiségileg azonos, és különböző jellemzőket.

Az azonos tulajdonságokat tartalmazó valóságról fogalmat, ítéletet … alkotunk, amelynek terjedelme a jellemző tulajdonságok bővítése-szűkűlése szerint változhat.

 

Az absztrakciók tartalma-terjedelme tetszés szerint változhat, változtatható. Ha leírjuk-kimondjuk, akkor még létezik is, de ez a létezésnek nem a klasszikus formája.

 

A szék fogalom tartalma talán az, hogy ülőalkalmatosság, terjedelme kiterjed minden hagyományos székre, de beletartozhat egy alkalmi fatörzs is.

 

Az absztrakciók akkor nyernek értelmezést, akkor ítélhetők meg, ha a konkréttel vetjük össze. Ekkor sem léttel bírnak, hanem igaz-hamis tartalommal. Léttel a konkrét bír. Az az absztrakt, amely hűen tükrözi a valóságot igaz, amely pedig nem a valóságot tükrözi hamis.

 

Az absztrakciónak tehát egy felöl az a jellemző tulajdonsága, hogy klasszikusan nem létezik, másrészt pedig az, hogy a létezőt igaz-hamisan tükrözi, adja-e vissza.

Előzmény: Astrojan (273)
Nautilus_ Creative Commons License 2012.06.24 0 0 304

Igen, de a tér a newtoni fizikában is megfigyelőfüggő (annak ellenére, hogy Newton az abszolút térről beszél, hiszen az "ugyanott" akkor is megfigyelőfüggő, ha ezt nem fogalmazzuk meg explicite).

 

Igen, ez valóban így van. A differenciálgeometriai írásaid között olvastam is ennek egy szép tárgyalását.

 

De különben egyszerű: a sebesség, súly, koordinátázás a newton-i fizikában megfigyelőfüggő. Más tulajdonságok meg éppen a relativitáselméletben.

Világos az is, hogy Astrojan mondhatja, és bizonyára mondja is, hogy csak a nem-megfigyelőfüggő tulajdonságok valóságosak.

 

Te viszont most éppen azt bizonygatod Astrojannak, hogy a gondolatainktól függetlenül is létezik a világban valami "tér"-nek nevezhető dolog. Ezt nehezebb megvédeni a megfigyelőfüggő tér esetében, ezért javasoltam a megfigyelőfóggetlen téridőt (a téridő lehet newtoni is, csak akkor nem az ívhossz megfigyelőfüggetlen, hanem a távolságok és az időtartamok). Persze védhető a tér is, csak az "objektumok" közé bele kell venni magát a megfigyelőt is. Ez viszont Astrojanban keltheti azt a képzetet, hogy a tér csak a megfigyelő (mint emberi lény)  számára létezik.

 

Astrojannak mondhatjuk, hogy ha a Newton-modell is problematikus, attól még a valóságot, amelynek több (megfigyelőfüggő) értéke van, tekinthetjük adottnak. Én sokkal fundamentálisabb létezőkre utalok, mint a Newton-modell elemei.

 

Azt szeretném neki mondani, hogy ha megfigyelőfüggő is valamilyen tulajdonság, tehát több lehetséges értéke van valaminek, attól még az, aminek a lehetséges tulajdonsága(i) a mért értékek, létezhet a megfigyelőtől függetlenül. Az Androméda és a Magellán-köd között távolság van, ha véges sebességgel haladunk közöttük, mindenképpen van távolság, mert nem ugyanott vannak.

 

Maga a távolság a megfigyelőfüggetlen; az értékek most nem fontosak. Az maga, hogy mindig lehet mért érték, az (a tény) megfigyelőfüggetlen.

A tér tehát ebben a primitív modellben létezik, a mérési "paradoxonokat" kiiktattuk.

 

(a téridő matematikai modelljében persze emberi lények nem szerepelnek: a "megfigyelő" egyszerűen egy sebességvektormezőt jelent a téridőn)

 

Ez ugye itt irreleváns, mert matematika. Astrojan a mérési relativizmusra alapozza az érvelését.

 

Előzmény: Simply Red (303)
Simply Red Creative Commons License 2012.06.24 0 0 303

Simply Red, Astrojan nyilván a Newton-i világképet kívánja rekonstruálni, vagy átkonstruálni-értelmezni.

 

Én ezt nem róttam fel neki, én most befogadó vagyok.

 

Igen, de a tér a newtoni fizikában is megfigyelőfüggő (annak ellenére, hogy Newton az abszolút térről beszél, hiszen az "ugyanott" akkor is megfigyelőfüggő, ha ezt nem fogalmazzuk meg explicite). Te viszont most éppen azt bizonygatod Astrojannak, hogy a gondolatainktól függetlenül is létezik a világban valami "tér"-nek nevezhető dolog. Ezt nehezebb megvédeni a megfigyelőfüggő tér esetében, ezért javasoltam a megfigyelőfóggetlen téridőt (a téridő lehet newtoni is, csak akkor nem az ívhossz megfigyelőfüggetlen, hanem a távolságok és az időtartamok). Persze védhető a tér is, csak az "objektumok" közé bele kell venni magát a megfigyelőt is. Ez viszont Astrojanban keltheti azt a képzetet, hogy a tér csak a megfigyelő (mint emberi lény)  számára létezik. (a téridő matematikai modelljében persze emberi lények nem szerepelnek: a "megfigyelő" egyszerűen egy sebességvektormezőt jelent a téridőn)

Előzmény: Nautilus_ (297)
Nautilus_ Creative Commons License 2012.06.24 0 0 302

"A tér az, amiben mozogni lehet, maga a képesség, hogy mozogjunk, a tér."

 

Ez nem pontosan az, amit mondani akartam, mert azt a gondolatot sugallja, hogy a tér mégiscsak antropomorf fogalom.

 

Legyen inkább helyette ez a mondat:

 

A tér az, amiben az objektumoknak mozogni lehet, maga a lehetőség, hogy mozogjunk, és a szervetlen anyag is mozogjon, a tér.

Ez a lehetőség, amelyet a bármilyen természeti objektumok gyakran igénybe is vesznek, ugye, a tér.

 

És a gondolatot úgy folytathatjuk, hogy a tér objektív természeti keretrendszere az objektumok létezésének, a kölcsönhatásának (táplálékhoz jutás...). Tehát nem antropomorf fogalom.

 

Előzmény: Nautilus_ (293)
Nautilus_ Creative Commons License 2012.06.24 0 0 301

"Sőt, az operacionalizmustól is."

 

helyesen

 

Sőt, az operacionalizmusra is.

 

Különben tényleg érdekes, hogy a Koppenhágai Értelmezés és az operacionalizmus mennyire rokon elméletek, bár az is igaz, hogy lehet a koppenhágaiak felfogását tagadó operacionalista kvantummechanikai értelmezés.

 

A szélsőséges operacionalizmus még egyfajta ontológiai relativizmushoz is elvezethet! Épp mostanában járt itt egy kutató, aki szerint ha a mérés mindig csak a világ egy aspektusát ragadja meg, és így a relativitáselmélethez is például lehetnek nemcsak matematikailag, hanem empirikusan is ekvivalens konkurens elméletek, akkor a különböző metafizikák alapján felépített világok fizikái egymást kizárhatják, mégis sikeresek lehetnek.

 

Ez így talányos, két egyszerű fizikai példát azonban említek. Az egyik szerint, a Lorentz-Fitzgerald-elmélet operacionálisan is konkurens a SpecRel-lel, de az időnek, távolságnak, fizikai változásnak egy másik aspektusát, operacionális projekcióját méri, és azzal számol. Van tehát SpecRel-idő, és LF-idő. A kettő között nem lehet különbséget tenni, csak esztétikailag. Természetesen, a mért értékek különbözhetnek is - de, mondjuk az időre vonatkoztatva, ez nem probléma. Az időtartamok azért változtak, mert máshogyan mértük őket. Ezért minden rendben - ráadásul az értékek átszámolhatók egymásba.


Azután lehetne úgy, hogy azt mondja valaki: nem atomokból áll a világ, hanem fordítva: a mikroontológiát határozza meg a makroontológia. Nem arról van szó, hogy minden redukálható szubatomi szintre, és ott zajló folyamatokra, hanem a szubatomi folyamatok a látható folyamatok következményei!

 

És ennek következtében ez a fizikus minden matematikai elméletet így épít fel, ami egészen más mérési értelemzésekhez vezethet, sőt, állítja az illető (docens, azt hiszem), maguk a fizikai berendezések is eghészen máshogyan lennének felépítve, a kísérletekkel együtt.

 

Hiszen más kultúrtörténet, más evidens filozófia kapcsolódna hozzájuk.


Előzmény: Nautilus_ (289)
Nautilus_ Creative Commons License 2012.06.24 0 0 300

Az összes ilyen viszonynak a rendszerét nevezhetjük ténynek, nem?

 

Az összes ilyen viszonynak a rendszerét nevezhetjük térnek, nem?

 

Előzmény: Nautilus_ (299)
Nautilus_ Creative Commons License 2012.06.24 0 0 299

Az ősember NEM VEHETTE ÉSZRE A TERET, mert nincs. Az osember kialakithatott magaban ter FOGALMAT, mert eszrevehette a kornyezo anyagi vilagot. Eszrevehette a mammutot, a barlangok sziklait, a folyot vagy a fákat. Eszrevehette a madarakat az egen vagy a bogarakat a foldon. Kialakulhatott a ter FOGALMA. Megtanulta.

De nem vehette eszre. Mert a teret nem lathatta. Csak az anyagot vehette eszre.

 

 

Az világos, hogy az ősember valóban kialakított magában egy térfogalmat.

De ha van egy robotod (szándékosan nem szerves példa), neki (mármint a működése szempontjából) sem mindegy (pl. üzemanyag miatt), hogy valami 1 vagy 10 méterre van.

 

Tehát azt akarom mondani, hogy a távolságok különbsége fontos a természetben, akár az ember számára is, de az ember számára azért, mert az evolúcióban adott, hogy sokat, vagy keveset kell-e futni az ételért (a hangyának is fontos, az amőbának is). Anélkül, hogy bárhogyan fogalmiasult volna a térfogalom.

 

Az objektumok közötti távolság természeti tény, egy viszony.

Az összes ilyen viszonynak a rendszerét nevezhetjük ténynek, nem?

 

Előzmény: Astrojan (298)
Astrojan Creative Commons License 2012.06.24 0 0 298
"..a matematikai objektumok lehetnek nemlétezők." Akkor itt a vege, a ter matematikai objektum, mint az egyenes vagy a sík.

Mindegy, hogy naiv a terfogalmad vagy nem naiv, ter sehogysem letezik csak egy fogalom alakult ki rola a fejedben. A szervetlen vilagnak nincs feje, nem tud kialakulni ott ter fogalom.

Az ősember NEM VEHETTE ÉSZRE A TERET, mert nincs. Az osember kialakithatott magaban ter FOGALMAT, mert eszrevehette a kornyezo anyagi vilagot. Eszrevehette a mammutot, a barlangok sziklait, a folyot vagy a fákat. Eszrevehette a madarakat az egen vagy a bogarakat a foldon. Kialakulhatott a ter FOGALMA. Megtanulta.

De nem vehette eszre. Mert a teret nem lathatta. Csak az anyagot vehette eszre. Naivan.
Előzmény: Nautilus_ (293)
Nautilus_ Creative Commons License 2012.06.24 0 0 297

Nem gondoltam én semmi mély filozófiára, csak arra,  hogy az "ugyanottl" reláció megfigyelőfüggő, meg a távolság is (specrel). Ellenben az "ugyanaz az esemény" nem megfigyelőfüggő, és a téridőbeli ívhossz sem. És persze csak neked mondtam, vagy inkább csak úgy (színházi terminológiával): félre. Bocs.

 

Simply Red, Astrojan nyilván a Newton-i világképet kívánja rekonstruálni, vagy átkonstruálni-értelmezni.

 

Én ezt nem róttam fel neki, én most befogadó vagyok.

 

Előzmény: Simply Red (296)
Simply Red Creative Commons License 2012.06.23 0 0 296

Nem gondoltam én semmi mély filozófiára, csak arra,  hogy az "ugyanottl" reláció megfigyelőfüggő, meg a távolság is (specrel). Ellenben az "ugyanaz az esemény" nem megfigyelőfüggő, és a téridőbeli ívhossz sem. És persze csak neked mondtam, vagy inkább csak úgy (színházi terminológiával): félre. Bocs.

Előzmény: Nautilus_ (294)
Nautilus_ Creative Commons License 2012.06.23 0 0 295

Aki semmjit sem tud a kortárs matematikáról, még az ősmeber

 

Aki semmit sem tud a kortárs matematikáról, még az ősember..

 

Előzmény: Nautilus_ (293)
Nautilus_ Creative Commons License 2012.06.23 0 0 294

csak megjegyzem, hogy a téridő viszont valóban függetleníthető a megfigyelőktől, és az valóban felfogható az események (és nem objektumok) közti relációnak.

 

 

A kortárs tudományfilozófia legfontosabb kérdése ez, hogy mi, és mennyiben függetleníthető a megfigyelőtől. Hogy létezik-e filozófiai absztrakció, vagy csak mérési szemantika, stb.

 

Én szívesen beszélgetek ezekről, de az feltételezi, hogy megértünk más elméleteket, ha nem is értünk velük egyet. Astrojan csak közöl, de nem ért. Ő saját magát véli érteni, és én pedig azt próbálom érteni, hogy ő mit ért, vagy vél érteni.

 

Előzmény: Simply Red (292)
Nautilus_ Creative Commons License 2012.06.23 0 0 293

Afrikaban Afrika van, egy csomo fold meg egy csomo anyag. Ter meg egy szal se. Az Andromedan sincs ter, meg akkor sem, ha ott ertelmes lenyek elnek.

 

Nem értettél meg.

 

Afrikában Afrika van, de az Androméda nem Afrikában van, ugye? Azt a viszonyt a kétségkívül létező Afrika, és Androméda között, amely egyébként mérhető tulajdonságokkal rendelkezik, nevezem térnek.

 

Mit kellene igazolnom? Azt, hogy gömb nem letezik?

 

Nem. Azt, hogy az az egyszerű, absztrakció nélküli, praktikus térfogalom, amelyet én, Te, Simply Red látunk, benne élünk nem létezik.

 

Nem a matematikai fogalom, azzal nincs gondom: a matematikai objektumok lehetnek nemlétezők. Az egy másik kérdés.

 

A Te szavaiddal: "azt kell megértened", hogy a naiv fizikai térfogalom különbözik saját matematikai absztrakciójától. Aki semmjit sem tud a kortárs matematikáról, még az ősmeber is, észrevehette a teret. A tér az, amiben mozogni lehet, maga a képesség, hogy mozogjunk, a tér.

 

Előzmény: Astrojan (290)
Simply Red Creative Commons License 2012.06.23 0 0 292

Persze, értem én, hogy mit magyarázol, csak én ilyen kötözködő vagyok. Például most is ingerem lenne belekötni abba, hogy a tér valóban az objektumok közti reláció-e (sőt a távolság sem az, hanem az objektumok és egy megfigyelő közti reláció), de inkább nem teszem, csak megjegyzem, hogy a téridő viszont valóban függetleníthető a megfigyelőktől, és az valóban felfogható az események (és nem objektumok) közti relációnak. 

Előzmény: Nautilus_ (289)
Simply Red Creative Commons License 2012.06.23 0 0 291

Igen, a tavolsag emberi fogalom. Minden fogalom emberi alkotas. Az ido is.

 

Sőt, még az anyag is.

Előzmény: Astrojan (290)
Astrojan Creative Commons License 2012.06.23 0 0 290
"Tehát ahol nincs ember, ott tér sincs?"

Igen, ahol nincs ember ott ter sincs. Es ahol van ember ott sincs. Mert ter nincs sehol.

A ter nem Afrikaban vagy az Andromedan van hanem egyesegyedul a fejedben letezik, mint gondolat. Afrikaban Afrika van, egy csomo fold meg egy csomo anyag. Ter meg egy szal se. Az Andromedan sincs ter, meg akkor sem, ha ott ertelmes lenyek elnek. De mint mondtam, tekintsuk a szervetlen vilagot, az egyszeruseg kedveert. Ezert aztan az amoba most ne zavarjon.

Mit kellene igazolnom? Azt, hogy gömb nem letezik? El se hiszem, neztel mar bele mikroszkopba? Egy csapagygolyo nem gömb, mert a gömb vegtelen szamu, matematikai pontokbol felepulo, elmeleti felulet. A csapagygolyo nem ilyen mert a felulete (is) atomokbol all.

Igen, a tavolsag emberi fogalom. Minden fogalom emberi alkotas. Az ido is.
Előzmény: Nautilus_ (285)
Nautilus_ Creative Commons License 2012.06.23 0 0 289

Pedig ez így megfogalmazva erősen emlékeztet a kvantummechanika fizikai mennyiségeinek szokásos (koppenhágai?) felfogására:)

 

 

Sőt, az operacionalizmustól is. Csak ez az eszmecsere nem tart ott, hogy ilyen gondolatokat mondjunk. Nyilván, ha az ember metafizikai realista, tehát hisz a külvilág létezésében, akkor a távolság mérésének lehetőségében is hinnie kell.

 

Nagyon erős, hihetetlen állítás lenne, hogy ha nincs ember valahol, ott semmiféle térnek nevezhető reláció nincs az objetumok között.


Előzmény: Simply Red (288)
Simply Red Creative Commons License 2012.06.23 0 0 288

 nincs perspektívája egy olyan vélekedésnek, hogy a távolság csak akkor létezik, ha valaki éppen méri

 

Pedig ez így megfogalmazva erősen emlékeztet a kvantummechanika fizikai mennyiségeinek szokásos (koppenhágai?) felfogására:)

Előzmény: Nautilus_ (286)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!