Én is gyakran száraz sörökre törekszem, a következőkre jutottam:
- kicsivel 60 fok fölött cefrézek, akár 2 órán keresztül is. Ugyanis a jó jódpróba csak azt jelzi, hogy nincs keményítő, attól még sok nem erjeszthető cukor (dextrin) lehet a sörlében, amit a beta-amilázok bontanak le és ők kicsivel 60 fok fölött a legaktívabbak.
A 3. képen a Guinness gyár eredeti malátázó része látható, ami szélmalomnak épült anno, csak a lapátok elkorhadtak, leszerelték őket, s ezután lett malátázóegység. A 4. képen egy lakatlan ház felső ablakában láthatjuk Babi nénit, aki mérges, mert a pókok belemásztak a Guinness-ébe.....:DDDDDDDDD
Bezárt mára a bánya, hazakergettek....tök érdekes, hogy 8 óra alatt a komló nekiállt felcsavarodni a karóra....
Mindkettő ugyanabból a sörléből készült. A különbség annyi, hogy szűrés után, miután ketté (1/3-2/3 arány) vettem, külön tettem bele a komlót a mézet és a gyömbért; és a gyömbérest végül felhigítottam a kívánt értékig. Minden más ugyanaz.
Az 1. az lemezes hőcserélő (rá is van írva) :) 2. malátadaráló, 3. sörgyárból tájkép, 4. egy kőműves aki vízmérték híján egy pohár sörrel ellenőrzi, hogy az ablakpárkány vízszintes-e (nem, látszik is a habon) 5. azt tudjuk. :)
A méz miatt erjedt lassabban a gyömbéres, ezt már én is tapasztaltam és olvastam is másoktól.
Az első azért maradt édes, mert csak 1016-ig erjedt le, tehát sok nem erjeszthető cukor volt és van benne. A 1006 már száraznak mondható.
Azt is tudom miért erjedt le a mézes 1006-ig: lassan járj, tovább érsz.:) Na jó, ezt csak a poén kedvéért írtam, fogalmam sincs mitől volt. Nem lehet, hogy a sima világos az elején szűrt sörléből készült?
Két napja végre volt egy kis időm kipalackozni a legutóbbi főzetet.
Közben megmértem mindkettőt, az eredmények:
Világos: og:1052 fg:1016
Mézes-gyömbéres: og:1032 fg: 1006
Érdekes tapasztalat, hogy a kétszer annyi élesztő a végén a vödör alján sokkal kevesebb lett, mint az előző főzetek esetében.
Ez lehet azért, mert több mint két hétig volt a primery-ben?
Aztán az is fura volt, hogy a világos 3-4 nap alatt leerjedt, és onnan szinte meg se mozdult a kotyogó. Ekkor még a gravity 1021-volt. A gyömbéres is az első 2-3 napban volt a legaktívabb, de még két hét után is jöttek a bubik.
De ami méginkább meglepett, hogy a páromnak akartam édes könnyű sört. Ebből csak a könnyű sikerült, mert édes az nem lett. Viszont a világos az meg édes lett. Vajon mért?
Ugyan az a főzet, a forralásnál vettem ketté és tettem bele az egyéb anyagokat. Ugyanannyi élesztő volt mindkettőben és ugyanott ugyanannyi ideig hagytam a primary-ben.
Ízre nagyon kellemes egyébként. Köszi a receptet Krulis kollega.
Én is próbálkoztam cimkével. Az egyik programnak a mintáit felhasználva csináltam egyet gimp-pel. Első körben az volt a cél, hogy az infók rajta legyenek, és ne keveredjenek a palackok. Másodsorban ki kell tökölni, hogy melyik papír milyen ragasztóval szedhető le a legkönnyebben. Az első tapasztalat, hogy a kicsit keményebb (talán 100g-os) papír a stift es ragasztóval nagyon könnyen lejön. Ragadni is könnyen megragad.
A darabolással bénáztam egy kicsit, mert egy A4-es méretre 6 darab fér fel, és én hagytam mindegyik között egy kis rést. Na, azt nem kellett volna. A vágásnál 2x többet kell vágni.
Második körben valami "zöld" papírra nyomtattam a cimkéket. Azok nem lettek jók, mert a leáztatásnál szétmálik a papír és csak a gond van vele.
Ez nagyon tetszik, én is szórakoztam a cimkeszerkesztővel, ha kész leszen a Hoegaarden klón, akkor biztos lesz pár cimke nyomtatva.
Próbálok képet feltenni a komlókról, Eickelmann-os forrásból vannak. Érdekes, hogy a friss hajtások kicsit sárgásnak tűnnak, aztán ahogy nőnek úgy zöldülnek, sötétülnek...
Ez nagyon vagány! Címkeprojekt van nálam is. Ilyen menő csillivillit nem tudok csinálni, úgyhogy inkább minimalista stílusban készült el, de jobb mint a tavalyi Akkor ráragasztottam egy füzetcímkét és arra írtam hogy melyikben milyen sör van, csak olyan rondán, hogy senki nem tudta elolvasni.:)
Szerintem valami ilyesmi kellene neked a személyre szabható címkékhez:
