Na még egy találós kérdés. Debrecen-Szabadságtelep megállóhelyen várod a vonatot. Ha elnézel Debrecen állomás irányába, látod, hogy a bejárati jelző előjelzője a pálya BAL oldalán van. A pálya itt egyvágányú, és nyílegyenes, többszáz méterre belátható. Miért állították az előjelzőt mégis a BAL oldalra?
Balatonmariafurdoi elagnak klasszikus ertelemben vett elojelzoje nincs! Ugy mint a fenekpusztai elagnal, tehat feher/sarga arbocos. Balatonkeresztur allomas elag feloli vegenel van egy kozos biztositott kijarati jelzo 2 fennyel, jele (F).
Az elag elott pedig van egy 4 fenyu Z-S-V-S + hivo-s fojelzo, az elag fedezesere (jele C).
A fovonalon egy 3 fenyu Z-V-S + hivo-s fojelzo fedezi, jele (D). Ebben a formaban ez teljesen logikus. Logikatlan lenne elso ranezesre a 4 fenyu a mellekvonalrol, mert az egy foldkupban vegzodik, kiterobe a fovonalra megy.
De elemezzuk a jelzeskepeket:
Voros = megallj villogo feher = hivo zold = Vmax (de ezt sosem adja ki) sarga = Vmax/V0 (kitero miatt ezt sem adja ki) villogo sarga = Vmax/V40 (kitero miatt es utana levo 3 fenyu terkozjelzo miatt sosem adja ki) zold-sarga = V40/Vmax (ezt adja legtobbszor ha szabad a vaganyut) villogo sarga-sarga = V40/V40 (ezt sem adja ki sosem) sarga-sarga = V40/V0 (ezt kiadhatja ha a terkoz foglalt)
Osszegezve a szituaciokat ezert nem eleg 3 fenyu S-V-S v. Z-V-S ebbe az elagba. Ha a mellekvonalrol a fovonal fele halado vaganyutat nezzuk. Ennek ertelmeben ha lenne ennek klasszikus elojelzoje, akkor igaz lenne az elegseges 1 sarga feny is.
Ja, meg a máriafürdői elágazásnál a Somogyszob felőli előjelző. 25 km-en belül három ilyen is van! Sőt Fonyód, Kaposvár felőli ej-je is olyan. Lepsény, Tamási felől. Székesfehérvár jobb Budapest felől (na jó, ez csak vicc, mert ott önm. térköz van, de oda is elég lenne a két fény -vörös és sárga-), Törökbálint, a "Prékó" felől, Rákosrendező Angyalföld felől, Angyalföld-elág. Angyalföld felől, Aquincum-elág Óbuda felől (régen, mert ha jól néztem, most "kiegyenesítették"), mondjuk az nem MÁV, de ott is csak kitérőbe tudott bejárni.
Keszthely állomáson a két kijárati jelző egyik funkciója tényleg a sorompók fedezése lenne... de nem feltétlenül az. Balatonszentgyörgyi elágazás felé a teljes csapórudas állomási sorompóval tényleg függőségben van (elvileg), illetve Vonyarc felé állított kijárat esetén a jelző csak jelzőállítási késleltetés után áll szabadra. De nem fedezi a Vonyarc irányába eső első sorompót - amely nem állomási, hanem vonali -, hanem az állomás közelsége miatt a hiányzó előzárási időt pótolja. A jelzők másik funkciója az állomásköz fedezése; Balatonszentgyörgyi elágazás felé biztos, Vonyarc felé csak feltételezem. Az ellenmenetkizárás 12 Hz-es, kétvezetékes blokk.
Hmmm... ez érdekes, erről még nem hallottam. Kijárati jelző miért ne lehetne nem biztosított állomáson? F1. 67. Az alak kijárati jelzők nem jelzik a kihaladás sebességét, hanem csak azt, hogy szabad-e kihaladni vagy nem. Ha a kijárati jelzőnek előjelzője van: az áthaladó vonatok az előjelzővel kapnak jelzést a kihaladás sebességére. Helyből induló, vagy megállás után induló vonatnál a kijárati váltókon csak akkor alkalmazható 40 km/h-nál nagyobb sebesség, ha megállapítható, hogy a kijárati váltók egyenes irányban állnak.
Ha Rákospalota-Újpest állomáson a biztosítóberendezés átalakításra került volna és emiatt az állomás a teljes átépítésig nem biztosított állomásként működött volna, akkor a kijárati jelzőkkel mi lett volna?
Nem biztosított állomáson országos közforgalmú vasúton nincs kijárati jelző. Semilyen, közös sem. Állomásközt, útátjárót fedező jelző, kezdő térközjelző lehet.
A kijárati jelző természetesen közös. És fedezőjelző szerepet is betölt a sorompók miatt. Az állomás nem biztosított, mert a jelzők sebességet nem közölnek.
Mivelhogy az előző kérdésre nagyon hamar megjött a válasz, felteszek még egy megoldandót: Az állomás nem biztosított, van két alak bejárati jelző, egy alak kijárat, és egy fény kijárat. Mindkét oldalon egy-egy sorompó. Segítségképpen: Itt építettek be Magyarországon betonaljas kitérőket. :)
