Bar nem a legnagyobb topic, de pont arrol szol, amit en is tervezek. Hatha olvassa valaki es kap/ad otletet.
Mostani tervek szerint 25m 160as PVC csovet fogok lefektetni, nem elagaztatva. Ez folyamatos lejtessel a haz alatti pincebe erkezik be, ahol a ventillator lenne. Innen felszallo agon jutna el
a tetoterbe, mivel a foldszinten nem alakitottam ki es most mar a konyhan kivul nem is tudom kialakitani a bevezetes. A tetoterben pedig 4-5 helyre raknek befuvonyilasokat. Kb. 150 nm, 400 m3 haz, ennek kb. 1/3-at tervezem igy szelloztetni.
Hocserelot nem tervezek beepiteni, mivel a visszatero csoveknek nem jutna mar hely, masreszt nem hiszem, hogy megterulne a befektetes. Igy egy sima szellozorendszert alakitok ki - a bukora nyitott ablakon tavozhat az hasznalt levego, ha bekapcsolom a szellozest.
Mi a velemenyetek egy ilyen rendszerrol? Foleg a meretezesehez szeretnek segitseget kerni. (ha lesz idom, teszek fel semat rola).
Felszallo agat eleg megoldani 110-es csovel? Nem noveli meg nagyon az ellenallast? 15 m 110 bent vs. 25 m 160 kint.
Hazon belul milyen anyagbol erdemes megoldani a csovezest?
Sok kerdesben szeperel, hogy PVC vs. PP/PE ill. antibakt. csovek hasznalata. Kemiaval foglalkoznek, kicsit ismerem a muanyagokat. A PVC keszitese un. lagyitokkal tortenik, melyek feleslege aztan szepen lassan kiparolog belole. De ez a parolgas nem tart a vegtelensegig. Mivel a csovek mar honapokkal elobb elkeszulnek ilyen gond nem nagyon lehet, foleg egy allando, 10-15 C koruli homersekleten a a fold alatt . Veszelyesebb a dolog, ha folyadek kerul a csovekbe (vagy barmilyen targyba), ott a kioldodas nagyobb lehet. De mivel a szellozobe remeljuk nem kerul viz, nem hinnem, hogy barmilyen gondot okozna. A PVC tagadhatatlan hatranya viszont a rosszabb hovezetes a PP-vel szemben.
Az antibakterialis hatas egy jol hangzo dolog, de nem vagyok benne biztos, hogy annyit er, mint amiert adjak. Jol ismert antibakteralis hatasa van a reznek. Ezert arra gondoltam, hogy a hazba beerkezo szakaszt egy rez szitan, vagy lemezeken, dobozon vezetem keresztul.
Látom Te nagyon pipa vagy erre a gázdologra :)). Neked nincs más fűtési lehetőséged? Mintha olvastam volna valahol. Gondolom nektek nem jár támogatás :(. Viszont úgy olvastam, hogy jó a fogyasztásod.
Már kész a fűtésem nekem is, a falfűtés topicban vannak róla képek. Ez csak olyan egyedi barkácsolás és még nincs bevakolva sajnos :(. De már így is baromi jó a konvektorokhoz képest. A leírt szellőzős dolgot is megcsináltam és eddig jónak bizonyul. Friss meleg levegő jön be. Már látom, hogy az hülye ötlet volt, hogy visszahűtse az előremenőt, de erre is találtam megoldást és nemhogy nem hűti vissza, de egyenesen melegen tartja:). A fogyasztásról még inkább nem beszélnék, mivel még messze van a vége :)), a szigetelésem meg a béka feneke alatt van :)
ezt építettem ki, Daikin inverteres folyadék hűtő-fűtővel hőcserélő rendszerbe foglalva. San. Duval kondenzációs kazánom van, éves gázszámlám 2006 ban 92e volt, melegvíz 3 gázrezsó 4 személy 2 szintes lakás 120 nm a fele tetőtérben. Szerintem jó érték, bekerülési díj magas, de úgy vélem a gázszámlán bejön a törlesztő részlet amit megtakarítok.
Véletlenül találtam rá erre a topikra. Én a parlament klímarendszeréről olvastam az indexen, és azután jutott eszembe, hogy megcsinálom otthon kicsibe a már eddig leírtak alapján. Csövezés a földbe és a lehűtött levegőt a házba. Télre pedig azt találtam ki, hogy a bejövő csövet megtekerem a fűtési előremenőmmel, ami tovább melegíti a már előmelegített levegőt és egyben visszahűti a vízcsövemet pár fokkal, mivel falfűtést terveztem és oda elég a 40 fokos víz. Lehet, hogy hülyeség az egész, de kipróbálom, aztán majd kiderül.
Vannak olcsobbak is, csak az a kerdes, hany m3/oras kell? Ha van kedved, a www.elektrodesign.sk oldalon talalsz arjegyzeket netto ar. Kattints a cenniky-re/ bal oldalon lent/ a 24. oldalon vannak. pl. IRW-AL200 aluminium hocserelos IRW-200 muanyag hocserelos IRW -AL250BP aluminium+ by-pass MRW-AL 150/125 aluminium
Vagy ha van kedved barkacsolni, epits cso a csoben rekuperatort!
A multkor az atv-ben mutattak egyet belulrol, es ugy tunt, hogy valami hoszivattyu-szeruseg is van benne a jobb hatasfokert, nem csak siman egy lemezrendszer. En ugy sejtem, hogy az a draga benne es az nem eri meg.
Azért is írtam, hogy célszerű az új rendszert előkészíteni a hővisszenyerő berendezésre. Vagy olcsóbb lesz az évek folyamán, ahogy elterjed vagy pedig házilag barkácsol az ember.
Ja varj, felreolvastam, mar latom hogyan szamoltal. Akkor marad az az ervem, hogy nem kell 500e-ert megvenni, hanem otodebol csinalni egy fele olyan jo hatasfokkal rendelkezot. A legfutes topicban (ha jol emlekszem hogy ott) van egy pelda...
Hogyan csinaltal a friss levegore 22 fokot? Nem a 7 es 22 fok kozott kene futeni 15-t, amit a hocserelo csinal? Es ettol lesz szezononkent ilyen olcso a futes (bar a vesztesegeket nem vetted bele, hogy 24-et gyartasz de kifele kevesebb fog menni vszinu).
Ez a hővisszenyerős megoldás nagyon szép és jó, ahogy a prospektusokban előadják, de tényleg megéri? Én minimum 5-600.000 ft-os összegekért láttam a neten.
Ha egy kicsit elkezdünk számolgatni, akkor nem is biztos, hogy megéri.
Vegyük a következő rendszert: talajkollektoros előmelegítés a beszívott levegőnek, erre pedig rákötve a hőcserélő.
Paramétereknek tekinthetjük a következőket:
Kölső átlaghőmérséklet: 0Cfok
Talajkollektor kilépő hőm: 7Cfok
Elhasznált levegő hőm: 24 Cfok
Friss levegő hőm: 22Cfok
Levegő mennyiség: 120m3/h
Napi üzemóra: 16
A szellőztető rendszerrel a 2Cfok (24-22) különbség leközdéséhez napi 0,14m3 gáz szükséges, szellőztető nélkül a különbség 24Cfok, amihez napi 1,63m3 gáz szükséges.
6 havi fűtésperiódust figyelembe véve durván 27.000ft megtakarítást jelent évente (jelenlegi gázárak mellett).
Én biztos, hogy várok vele, amíg olcsóbb nem lesz. Addig max az előkészítést meg lehet csinálni neki
Ha hővisszanyerő nélkül csak friss levegő bejuttatásra és nyáron hűtésre akarjuk használni, akkor már megnyugtatóbb a helyzet, mivel a talajkollektor bekerülési költsége közel azonos a klímaberendezés költségével, a működtetése olcsóbb.
Nekem még mindig a csőre vonatkozóan vannak kétségeim.
Tényleg szükséges az iszonyat drága antibakteriális cső, vagy elegendő a sime PE vagy PP.
Sziasztok, nálunk már benn vannak a szobákban a 80-as csövek, kinn a kertben pedig 2 méter mélyen, 50 méter hosszan el van fektetve a Helios cső (360 ezer), és itt most meg is álltunk.. (a hővisszanyerőről egyenlőre csak álmodozunk..)
Ismerem az oldalt, majd nézem a fejleményeket. A rokonok már gyűjtik a dobozokat, és én is átállok a dobozos sörre, ami legalább heti kettővel növeli a gyűjteményt.
A sorkollektor.hu-n részletesen be fogok számolni képekkel adatokkal tapasztalatokkal amint készül a rendszer. A talajvíz tényleg hátráltató tényező, és mivel van hideg vized, így egyszerűbb lenne a folyadék-levegő hőcserélő alkalmazása. Ezt is lehet kombinálni sör(lég)kollektorral. Egy csapásra 3 legyet. hűtés-fűtés-szellőzés. Én is kombinálom a dolgokat.
Köszönöm a választ és a linket. Egyelőre túl sok hibalehetőséget látok a házi készítésű rendszerben, ezért azt hiszem elvetem a gondolatot. Van viszont 13 C fok-os vizem, lehet hogy annak hasznosításán kezdek inkább mélazni....................................
Szerintem ha csak télen akarod használni, akkor is szükséges a lejtés és a kondenzátum elvezetés, mert különben nyáron szépen megtelhet vízzel, ami nem szerencsés.
A talajvíz bonyolítja a dolgot.
A "gyári" rendszereknél kondenzgyűjtő aknába gyűjtik a vizet és búvárszivattyúval távolítják el. Így a rendszer földben lévő része teljesen zárt (és persze baromi drága).
Kíváncsian várom dpek tapasztalatait, ha elkészül a teljes rendszer.
Köszönöm! A kaverna gondolom lefelé nyitott. 1,5 m mélyen nincs nálad alkalmanként talajvíz? Nálam van.
Elsősorban nem nyári hűtésre kívánnám használni, (vályogházam van, és csak a kánikula idején van meleg) hanem télen légkollektorba vezetett levegő előmelegítésére (mint azt hiszem Te is írtad valahol). Ebben az esetben, ha jól gondolom, nincs párakicsapódás, mert a levegő a csőben nem hül, hanem melegszik. (Ennek a topic-nak a címe nem szerencsésen lett választva.)
Általában, 25-30m elég. de van többféle kivitelezési mód. Én pl az első 10m-en egymás mellett vittem 2db 110-es csövet, aztán elkanyarodtam 18m-t idáig végig lejtett, és ide tettem be T idmot lefele meg felfele, lefelé csináltam kővel telerakott kavernát ahova a kondenzvíz elfolyik, és a felfele ággal meg visszakanyarodtam teljesen és az alsó 2 cső felett jöttem vissza emelkedéssel 18m-t így 18m-en 2-2db cső van egymás felett, és az első 10m -es szakasz végénél van a beszívó. így összesen kb 92m110-es csövet raktam le + egy 5 méteres 160-as amivel bementem a lakásba az alap alatt. A lényeg hogy legalább 1.5m mélyen legyen és kb 1m3 legyen a cső térfogata. ezt 3-500m3/h-ás ventivel lehet nyomatni nyugodtan. kb 10mp-et tölt a levegő a csőben. Nekem 60E volt idomokkal. Az árkot én ástam kézzel. kb 1 hét ha mindennap csináltam volna. de 3 hétig tartott.
A talajregiszter meg a belső csövezés van meg, + van 4db 1.7m2-es légkollektorom. Szóval nyár végén ősszel kezdem összedobni a rendszert és tesztelni. A talajregiszter viszont működik, azt már kipróbáltam. Tartja a max. 20 fokos levegőt, ami arra elég hogy nem legyen bent 30 fok, HA kinti 30-fokba tudja tartani a benti max 25 fokot akkot megérte.
