Itt van néhány kép. Sajnos a szarufákat, szelement nem tudtam fotózni, mert fel kellett töltenem a fotóképes telefont. Aztán meg elkezdett esni az eső... De azért láthatóak a méretek. A többit holnap. Gondolom, hihető, hogy semmiféle alátámasztás, meg székállás nincs?
Szándékosan elvi optimumot számoltam, és így is +16%-ra jön ki a palack esetében...
Indirekt cáfolatnak szántam a kommentem -- azt cáfolandó, hogy a palack a jelenlegi piaci árak mellett tud olcsóbb lenni egyáltalán -- , és a cáfolat még ilyen extrém feltételezések mellett is összejött :)
Az elosztói alapdíj számolásához tudni kellene pár más dolgot is:
mennyi az igénybe vett villamos energia, éjszakai áram összesen -- ld. mosás, mosogatás, kútból locsolás stb.
mennyi ebből a fűtésre igénybe vett energia -- ez a hőigényen fog múlni.
Mondjuk éves szinten 7000 kWh tisztán fűtésre igénybe vett éjszakai tariás villamos energia kapcsán kijön kb a 0,2 Ft /kW -ra az elosztói alapdíj... kerekítettem.
Látok 3990-ért is palackot ha nagyon vadászok, tegyük fel a szomszédban van, nincs semmi házhozszállítási költség (elfurikázott üzemanyag se). 27.15 Ft/kWh-ra jön ki, vs 23.38 ft/kWh a másiknál...
Nyilván, ha csak a fűtéshez veszed igénybe az éjszakai áramot egy passzívházban, éves párszzáz kWh fogyasztással, akkor az alapdíj érdemben befolyásolja a dolgot.
Elvileg igen, de azért azt tudnod kell, hogy a harmad teljesítmény gyakorlatilag elvész a felfűtési veszteségekre. vagyis, ebből szinte semmit nem fogsz érezni, semmi hatása nem lesz. A probléma az, hogy nyomod bele a falakba, a környezetbe az energiát ( ami az előző példámban 4,5 kWh ), de az a baj, hogy a nagy tömegű falakat nem fogod tudni, legfeljebb nagyon kicsit átmelegíteni. Vagyis, ez az 1/3-ad energia azonnal ki is megy... veszendőbe.
Ha felfűtötted ( és viszonylag jó a hőszigetelés ) akkor ténylegesen csak a veszteséget kell pótolni. Egy ház, ahol, teljesen hideg van, a kazán teljes energiával dolgozik, míg fel nem fűti a házat. Utána már csak a veszteséget kell pótolni, vagyis néhány kWH-át, ha egyébként jó a hőszigetelés.
A pb gáz is drága, de olcsóbb, mint a villany.
Attól függ, mi a cél. Ha csak rövid tartózkodás van az adott helyiségben, akkor bőven elég egy légbefúvós ventilátoros, 500W-os pici szerkezet. Ez egy 4...5 nm-es fürdőszobában már néhány perc alatt csinál 22...27 fokot. Sajnos, csak a levegőt melegíti fel, csodák nincsenek. De mondjuk egy zuhanyzásra elég.
Gondolom, ez valami átmeneti megoldás lenne. Ne azt nézd, hogy ez az átmeneti megoldás mennyibe kerül, hanem, hogy ne fagyjatok meg. Sok okosságot nem lehet kitalálni, az energia mindig drága volt.
A páromék szüleinél van egy 4,5 kW-os. ( ha jól emlékszünk.) Ez kb 24 óráig tartja a hőenergiát, addigra lehül. De van rajta valami termosztátféle, amin be lehet állítani, hogy hány fokig menjen a ventilátor. Ha kifújatják, akkor kb 8 órát bír, ha nincs utántöltés.
( Ha veszel ilyet, nagyon drága az üzeme, még az éjszakai áram ellenére is. Akkor inkább pb palackról egy Siesta kályha. )
Esetleg nem lehetséges, hogy a moderátornak más a véleménye mint neked?
Attól, hogy nyugger vagyok még nem biztos, hogy hülye! Szóval, hátrébb az agarakkal... de nyugodtan mondhatod az ostobaságaidat. Válaszolni fogok rá és hidd el nem vagyok még fizikálisan sem, egy ijedős típus. Miután Öcsike megfenyegetett...
Csak javasolni tudom, hogy próbálj meg személyeskedés nélkül, az adott témára koncentráltan válaszolni! Igaz, tudom, hogy a szellemi képességeid ezt nem teszik lehetővé, de azért csinálj úgy, mint a kiskutya: próbálkozz!
Egyébként, a moderációról csak annyit, hogy egy normálisan működő fórumon azt a stílust, személyeskedést amit ti megengedtek magatoknak először némítással, a második alkalommal pedig kitiltással honorálnak. De nekem így is jó... szerencsére vannak nálatok különb emberek is.
Szerintem van, mert ha nincs bennük ventilátor, akkor nagyon lassan hűl csak le. Tehát, a lassú lehűlés, meg a fűtés ventilátor nélkül egymásnak ellentmond. De nézd meg az adatlapját.
Azért a tapasztalataim szerint egész más kell ahhoz, hogy valami rendbe legyen ami addig nem volt, meg ahhoz, hogy ha már valaki elérte a minden rendben szintet, hogy igazán jót tudjon tervezni/csinálni... Tapasztalataim szerint az utobbi nehezebb, sok szakmai tapasztalat és idő kell hozzá, szakmától függetlenül.
Szerintem, a tudás, a józan ész és a tevőlegesség hármasa lehetővé teszi azt, hogy olcsó is legyen, meg jó is. Ehhez persze szakítani kell a megszokással. És az a baj, hogy ehhez a hármashoz nagyon sok időre van szükség. Ezért kell a könyveket, cikkeket, videókat megnézni, hiszen akik ezeket leközölték, már többnyire végigjárták ezt az utat. A baj csak az, hogy a szakemberek többsége nem hajlandó sem olvasni, sem hallgatni, sem nézni. Na, ezek az örök kétkedők. Mondjak példát, hogy hogyan csináltak meg egy A betüt egy tetőre? Még kiszámolni sem tudta az oldalakat, mert nem értett a szögfüggvényekhez. Megmutattam neki és szétbontattam vele vagy 35 nm kész tetőt. Aztán két hét múlva jött, hogy vett zsebszámológépet...azóta rendben vannak a tetőinek a hajlásszöge. ( és ez Gödöllőn az egyik legjobb ács... )
Meg lehet csinálni valamit olcsón és meg lehet csinálni jól. Az nagyon ritka, hogy olcsón és jól. Fenti példánál maradva ha valakit nem zavar, hogy néhány éven belül összetöredezik a beton padlója, akkor teljesen fölösleges alája még 20 cm homokos-kavics is. Könnyen előfordulhat, hogy a padlóra állított tetőtartó oszlopai is össze-vissza fognak dülöngélni. A szomszédom is jó darabig azon az állásponton volt, hogy minél olcsóbb legyen valami. Már megváltozott a véleménye. A térkövek össze tudnak feszülni és kialakulhat valami boltív szerűség.
Csak már beépítve van fényképem, abban az időben nem tudtam fényképezni, mert nem volt mivel, különben sem érdekelt annyira a dolog. A nappalimon láthatók nagyjából a méretek, erről már tettem fel fényképet, keresd meg. A homlokzaton sok, nagy ablak van, megismered. Amit meg tudok tenni szelemen ügyben, hogy a homlokzaton kiálló csonkokról csinálok képet, meg az eresznél levő lelógó szarufákról.
Meg vannak képek félkész állapotban, de ezek a ház külsejéről készültek. De majd teszek fel.
Ez így igaz, de ne feledkezz meg a gépészetről sem. Általában egy régi háznál nem foglalkoztak a felújítással. Ez szerencsétlen esetben azt jelenti, hogy a vízóraaknától ki kell cserélni minden csövet, csapot, stb. Aztán hozzá a villany. Egy régi házban alu vezetékek vannak többnyire. Ezt nem illik összekötni rézzel, bár vannak rá megoldások, mondjuk én nem hiszek bennük. Lehet újrahuzalozni mindent. Aztán a fűtés... Valószínű van cserépkályha. Ezt látatlanban szét lehet már bontani, biztos, hogy agyonhasznált, kell helyette más...Ezek mind iszonyatos költséget jelentenek, tehát nagyon észnél kell lenni.
Talán ami a legfontosabb, az a tető állapota. Ha valaki azonnal be akar költözni, akkor azt nagyon meg kell nézni. Különben egy új tetőnél állandó lesz a beázás, mert nem készül el az olyan gyorsan, mint ahogy ígérik. Letakarni pedig esélytelen, nekem sem ment annak idején.
Régi házat csak akkor szabad megvenni, ha valami érzelmi kötődés van hozzá, vagy annyira jó helyen van, meg persze van hol lakni a felújítás befejezéséig. Nyilván minden függ attól, hogy mennyire régi.
Kértünk adatokat a tetődről, ami 10m körüli fesztávon megáll székoszlopok nélkül. Egy-két fénykép tökéletesen megtenné úgy, hogy egy doboz gyufát ráállítasz pl. egy-egy szelemenre.
Két probléma lehet. Egyik az építészre tartozik, a ház megfelelősége az ott érvényes építési előírásoknak. Feltételezem, hogy a ház beosztásának milyenségét saját magad is el tudod bírálni. A másik az statikai, ha sehol sem látsz repedést (frissen festett fal gyanús!)n akkor meg lehet próbálni mellőzni a statikust. Ha már van(nak) repedés(ek) a falon akkor meggondolandó. Kivitelező megbízhatóan tud véleményt mondani a mindennapi rutinjába tartozó hibákról. Ha egy kicsit is eltér a hiba jellege attól amivel minden nap találkozik, akkor más a helyzet. Példa: Függőfolyosó végén a járófelületen repedések. Kivitelező alulról akarta megtámasztani, mert ahhoz szokott. Pedig oldalra mozgott el a konzol. Talán ezek után könnyebben döntesz.
Öcsike! Miből gondolod, hogy én akarok véleményt mondani egy házról? Megpróbálhatnád személyeskedés nélkül is... persze, ez neked nehezedre esik. A fejemre nagyon kiváncsi lennék hogyan tudnál ütni... én meg sem próbálnám a helyedben! Esetleg olvasd el Dávid és Góliát történetét, hátha visszaveszel a lendületből!
Sziasztok! Használt házvásárlás előtt állunk. Kellemetlen meglepetések elkerülése végett, hozzáértő szakmai segítségét szeretnénk igény bevenni. Statikus, építész, generálkivitelező? Ki az, akit célszerű elvinni magunkkal házvásárlás előtti szemrevételezéshez, vizsgálathoz. Van itt ilyen személy? Nem ingyen és leinformálható személy, valódi segítségét szeretném!
Ez a szabály kellett volna a Pilmayer tüzépre, a Csömöri út végére. Ott volt egy fazon, a bal keze hiányzott, ettől még úgy pakolta a cementeszsákot a teherautóra, hogy nézni is fárasztó volt. Pedig abban az időben még 50 kg volt egy zsák cement...
De láttam mást is. Amikor a faszikám ( mind a 80 kilójával együtt ) két darab cementeszsákot vitt el a két kezében. Az ugye 100 kiló... ( sírköves, Gödöllő )
munkavédelem mitt van, multkor voltam brüsszelben, vagy gentben nem emléxem, és ott mondták, hogy a melós nem emelhet 25 kg nál nehezebbet, azért kell a daru mindenhova...
A fehér rassznak is vannak morfológiai jelei, más egy tömbben élő orosz , más egy lengyel egy svéd, más egy olasz.
Mondjuk itt középeurópában a volt monarchia területén azért egy tótot egy magyart elég nehéz megkülönböztetni.
Nagyon finom eltérések még a mai Mo. területén is akadnak.
Egy példa a családból . a nagy kálvinista országrész közepére nősültem és apám viccesen megjegyezte , hogy az asszony vonásaiban kun jegyek is vannak. No lett erre nagy sértődés, ami tartott vagy 3 évig.
Annak ellenére ,hogy gyors a keveredés pl. egy dunántúli pl. mezőföldi ember finom jegyei másak ( állítólag besenyő leszármazottak ) mint egy alföldi tősgyökeres magyarnak vallottnak.
De ebben nincs semmi rasszizmus.
Az megint egy más dolog, hogy találkoztam nem egy emberrel aki a nagyapja nevét sem tudta, akkor honnan venné hogy kitől származik ?
Spekulálok ezeken malter keverés közben.
Ja hogy a témánál legyek . véletlenül belekevertem a malterba fa hamut.
ablakból látom, kerítésépítés. kijön pár dagadt lusta angol, fúrnak kettőt , fúró eltör, leülnek. aztán megjött pár vékony lengyel gyerek és végre elindult a kerítés projekt. ..:-)
Hát nem tudom, Nekem nem ilyen tapasztalataim vannak a németeknél, hogy futószalagon hordják a sittet. 2-3 éve voltam kint egy partneri meghívásnak köszönhetően, ahol megmutatták az épülő irodaépületüket. Nem kis épületről van szó, de ott nem voltak futószalagok. Ellenben volt minden emeleten több helyen konténer lerakva, ami ha megtelt kiemelték daruval. Illetve sok helyen csúszda volt, ahova beöntötték a sittet és ment a konténerbe. Nem tudom azóta mennyit változott e technika.
A szállítószalag és a bobcat sem tudja összeszedni a sittet az ember helyett. A szalaghoz is oda kell valahogy juttatni és ráborítani/lapátolni vagy a bobcatnek egy központi helyre eljuttatni. Meg ugye kisebb felújításoknál/építkezéseknél nem annyira gazdaságos felállítani a futószalagot vagy ott parkoltatni a bobcatet. Nagyon sok mindent át tudnak venni a gépek az emberek helyett, de azért van egy határ, amit már nem vagy nem gazdaságos. A németeknél is van segédmunkás aki sittet hord egész nap, csak többet keres mint itt, mert ott más az árszínvonal minden területen.
de pont erről beszélünk. hogy sittet nem kellene talicskával hordani. hogy németbe nem azért keres többszörösét a melós, mert ott minden szuper, hanem mert nem olyan aljamelót végez, mint a kubikolás. ja, hogy ehhez kellene egy szállítószalag, vagy egy bobcat?
Azért ha csak az építkezéseknél maradunk a sitthordáshoz túl sok ész nem kellene. Meg van még egy csomó terület ahol lehetne őket alkalmazni. A legnagyobb baj velük egyrészt, hogy teljesen más a kultúrájuk és nem nagyon akarnak beilleszkedni, tisztelet a kivételnek. Másrészt pedig azt tapasztalják például a németeknél, hogy munka nélkül is kapnak pénzt, meg van hol lakniuk. Az értelmesebbek persze haladnak tovább, de nagy részüknek esze ágában sincs. Nem kell semmit csinálni, megkapja a segélyt, nem bombázzák le a házukat hetente, nem kell folyamatosan menekülnie és ez neki pont elég. Az Ő olvasatában hülye lenne dolgozni, ha így is elvan.
Így van és megint lesz egy visszaesés/versenyhátrány a nyugathoz képest, mert nagyon sok magyar vállalkozó jelenleg nem forgat semmit vissza a cégébe csak kivesz, vagy csak amit tényleg nagyon muszáj. Mivel látja, hogy most jól megy úgy gondolja, hogy eljött a Kánaán és jól meg tudja szedni magát. 5-10 év múlva meg megint jön a sírás, hogy lemaradtunk.
Ott is munkaerőhiány van, azért kellenének a bevándorlók, akik olcsóbbak mint az európaiak. Sajnos (nekik) ezek kereskedésen kívül másra nem alkalmasak. Szakértője a kérdésnek nem vagyok, de az a három év Afrikában azért gondolatébresztő. Ha találnak köztük használhatót akkor a magyarok jönnek haza. (bár nem hiszem, hogy a bevándorlók között 1-2%-nál több bármire is jó lenne, a többit el kell tartani. Meg az érkező rokonait is.)
csakhogy ahhoz érteni is kellene. egyelőre nem úgy tűnik, hogy a bér emelkedésével automatikusan nőne a melódok szellemi színvonala is. sőt, megkövetem a melósokat, mert az igazi baj hogy a vállalkozók között is kivétel, aki a díjak emelkedésével az alkalmazott technológiákban is akarna haladni. a többség megy fel az árakkal, mert az a trend, arról a trendről, hogy már nem szokás a kézzel lehúzott beton, meg a nagyjából derékszög, viszont nem akar hallani.
Adott egy 65ben épült vegyes építésű ház. Két nagyszoba külső fala tégla, többi része vályog. Nem vakolva vagy hasonlók, hanem sárral van tapasztva 3-5cm vastagon.
A tégláról teljes egészében leverem a sarat, a vályog részről csak a festéket terveztem lekaparni.
Érdemes behálózni az egészet ? Vagy milyen folyamat lenne célszerű, hogy repedésmentes "egyenes" falakat kapjak ?
Folytatom tovább az off határán táncolva: ahogy növekednek a bérek, egyre fontosabb lesz a hatékonyság: milyen ember, milyen gépekkel, mennyi idő alatt tudja megcsinálni; hogy lehet csökkenteni az "üresjáratot" és kihasználni azokat az időket, amiknél egy-egy technológia alkalmazása miatt várni kell stb.
A mentős, ápoló, tanár sajnos nincs az ismeretségemben, így róluk nem tudok nyilatkozni, de ahol dolgozom cégnél, ott nagyon nagy mértékben nőttek a bérek és semmi közünk az építőiparhoz. Kezdő szervizesek bére 3-4 év alatt a duplája lett. A raktárosoknak kb. 60-70%-os emelés volt ennyi idő alatt. A sofőrök kb. 2x annyit keresnek mint korábban.
Barátom egy gyárban fejlesztő mérnök, ott a sori munkások 2 éve 130-at kerestek, most 170-180-al veszik fel őket. A targoncások 250 körül visznek haza náluk, 2-3 éve 150-160-at kerestek. Az építőiparhoz köthető megrendelések a forgalmuk elenyésző része.
Feleségem értékesítő egy cégnél, oda ment dolgozni 1 éve az öccse 170 000-el vették fel 8 órába, januártól emelik a fizuját 195 000-et fog kapni. Ha túlóra van az külön pénz. Gyógyszeripar, szóval itt sem játszik az építőipar.
Nem csak az építőipar szenved a munkaerőhiánytól, hanem minden szektor.
Az árak nem csak azért emelkednek, mert mesterségesen felpörgették a keresletet.
A árak elsősorban azért emelkednek, mert nagyon kevés szakember van már itthon. Másodsorban pedig azért, mert egyre kevesebb a dolgozni akaró és tudó emberek száma. Nagyon nagy a munkaerőhiány az országban, hiába próbálják meg ezt elfedni és még nagyobb a szakemberhiány. Nálunk a cégnél 6-8db szervizes pozíció üres folyamatosan, mert nem találnak megfelelő embert, még relatív magasabb pénzért sem. Pont a hétvégén volt nálam egy barátom, aki villanyszerelő vállalkozó, nagyjából 20 éve. 5 éve 6000ft-os napidíjért még válogathatott is a segédmunkások közül, ma pedig 10 000ft alatt nem talál senkit, sőt 10 000-ért sem nagyon. Szakképzett villanyszerelőről meg ne is beszéljünk. Az iskolából kikerülő villanyszerelők szerinte semmit nem érnek. A tudásuk alig több, ha több mint egy segédnek. A szakképzett villanyszerelők nagyjából 10 000-et kerestek nála 5 éve, ma 15-20 000ft között. Tehát csak a munkadíjban majdnem 2x-es a drágulás.
A másik része pedig, hogy az építőanyagok is azért drágulnak, mert egyre drágábban lehet előállítani a drágább munkaerő miatt. Pl. a raktárosok pár éve még 100-120 000ft között kerestek, ma keresnek 150-170 000 körül. Drágábban lehet targoncást találni, drágább a fuvarozás, gyakorlatilag minden, így előbb utóbb ez megjelenik a termékek árában is. Ha megnézed a boltokat nem csak az építőanyagok drágulnak hanem minden.
Itt jegyezném meg, hogy nagyon sok ember folyamatosan azt magyarázta, hogy bezzeg nyugaton mennyivel többet keresnek, csak azt nem nézték, hogy kint az árak is jóval magasabbak. Most elkezdtek emelkedni a keresetek, ami magával húzza törvényszerűen az árakat is, most meg azon megy a problémázás, hogy milyen drága lett minden. Erre csak annyit szoktam mondani, hogy valamit valamiért. Ha egy pék 300 000ft-ot keres, akkor nyilván többért kell adnia a kenyeret, hogy ki tudja termelni a bérét, mintha 200 000-et keresne.
Szerintem nagyon rossz volt, hogy sok ember 100 000ft-ot sem kereste meg pár éve, mert ez még a megélhetésre sem volt elég, ezen mindenképpen változtatni kellett. Most magasabbak lettek a bérek, viszont ez törvényszerűen magával húzta a termékek és szolgáltatások árát is. Kell hozzá jó pár éve mire beáll egy egészséges egyensúly. Illetve kellene hozzá az is, hogy ne csökkenjen az aktív dolgozók száma.
Nem lehetetlen egyébként kihozni ennyi pénzből, mint írtam igényektől függ. Több céget meg kell versenyeztetni és szerintem meg fogod tudni csináltatni. Nem olyan kevés az a pénz, hogy ne álljanak veled szóba. Arra készülj fel, hogy akik minőségi munkát végeznek azoknál simán lehet 1 év a "várólista", vagy akár még több is.
Köszi. Sajnos ettől tartottam én is, azért még bízom benne, hogy akár 330e körüli szinten is ki lehet hozni értelmesen. Talán annyival tudunk játszani, hogy nem feltétlenül kell teljesen kulcsrakész állapotban a ház, tehát pl. a kert, kocsibeálló stb. teljesen elhanyagolható lenne első körben. Év elején fogok árajánlatot kérni, remélem bele fogunk férni a 45-47M keretbe ezekkel a feltételekkel.
Vizuálisan ilyen helyen a legkevésbé általában akkor látszik az illesztés, ha falszínre van színezve. Ettől kicsit jobban látszik, ha csempe vagy ahhoz nagyon hasonló színű. Ha a fuga harmadik szín, az 'világítani' fog, főleg ha erősen elüt a faltól, és jobban is kipereg. Az első két változatot pár hónap múlva már nem fogod látni, a harmadik színt igen (feltételezve, hogy nem akarod, hogy mindig a fugára essen óhatatlanul a tekintet, illetve azt hangsúlyozni, hogy ott egy illesztés van).
Ezt már én is kérdeztem itt, és akkor vundergraf ( vagy mi volt éppen a neve), azt mondta, hogy a használatbavétel ideje számít. Ami nem kicsit furcsa, de ettől még igaza lehet.
Szerintem maszkolod szalaggal a csempét és a falat is, utána kültéri csemperegasztóval kis lejtésre húzod, aztán falról szalag le, és mehet kis ecsettel ugyanaz a vakolat, mint ami a falon van, aztán szalag a csempéről is le.
Egy jogszabályhoz kapcsolodó kérdésem lenne. A 2016. január 1-től hatályos 7/2006. TNM rendelet előírja, hogy új épület esetén, amennyiben annak használatbavételi engedélyét 2016. december 31 után kérik, az épületnek a költségoptimalizált követelményszintnek kell megfelelnie.
Kérdésem, mi van, ha az épület építési engedélyét először 2010-ben kérték, majd 2015-ben kérték annak meghosszabbítását (és azt megkapták), ebben az esetben is vonatkozik rá a fent említett jogszabály? Vagy létezik, hogy ennek az épületnek csak a 2010-ben érvényes jogszabálynak kell eleget tennie még akkor is, ha csak 2018ban készül el?
Olyan 350 000ft-os m2 árral tudsz hozzávetőlegesen számolni. Viszont ez az ár bruttó m2-re vonatkozik, ami a Te esetedben olyan 140m2 körül alakul. Természetesen igények függvényében változhat mindkét irányba.
Generálkivitelező kb. milyen áron vállalja manapság Budapest környékén a házépítést? Tudom, hogy rengeteg tényező függvénye, de vegyünk mondjuk egy jó műszaki színvonalú (energiatakarékos, de nem passzív) családi házat, kb. 110 nm hasznos alapterülettel. Kihozható ez 40-45M keretből (a telek nincs ebben a keretben)?
Talán Pom-pom egy rajzfilmfigura volt. Valami sapkának is használható izé , egy fán ücsörgött, míg jött egy kislány... A Bogyó nem tudom ki, vagy mi volt, nekem a szőlőm jutott eszembe, amit kissé meg kellett újítani tavasz elején, mert nagyon öreg volt a tőke. De állítólag az idén már fog teremni. Ettől még nem tudom, hol, ki volt Ásító Sárkány...
Van egy ismerősöm, annak az anyósát hívják Sárkánykának... ebből eredően érezd magad megtisztelve.
Hát, ha sikerült nevetést csalogatnom verítékes orcádra, akkor már megérte... de már mondtam, megyek aluszkába, te meg menj és dolgozzál! A kávészünetnek vége... becsengettek!
Nem kell velem egyetérts. És ha nem juttott eszedbe jobb a Sárkánykánál, nekem jó az is. Nyilván nem személyeskedtél.
Nem kell egyetérteni, szabad országban élünk. Nekem sem kell veled egyetértenem, a lenti érvelésed igazságtartalma felől. Maradjunk ennyiben, mert különben kipukkadok a nevetéstől.
Egyáltalán nem zavar a Janika elnevezés... Ha Sárkánykának nem jutott különb dolog az eszébe, nekem jó a Janika is.... megköszönöm szépen. Ha ennyire szegényes a fantáziája, hát be kell érnem ezzel is. A te olvasatodban a Janus különben is disszonáns felhangokkal van teli... hiába, ha nem vagy elég tájékozott, akkor csak ennyire telik neked.
Különben, te is leszel hajlott korú ( ? azért nem ajánlanék neked egy személyes találkozást, mert nagyon elcsodálkoznál... ) és te is le fogod tudni ugatni az ilyen ostoba embereket. De addig még te is dolgozz sokat!!! Ez egy ilyen világ. Öcsike Erdélyországban, te meg itt fizetsz... ki van ez találva.
Most pedig be lehet fejezni a személyeskedést. Te Jenőke, én Janika, meg a van a Sárkányka. Ha nem tudtok szakmai szinten hozzászólni, akkor legyen csend. Tudjátok, jön a délután és megyek aluszkába egy órácskára... ti persze dolgozzatok, különben még fizetésetek sem lesz... egyébként meg ki építené a szabadversenyes kapitalizmust? :)
Nem értek veled egyet, hiszen semmiben sem fogadtad el sem Lalának, sem Jenőkének a kiinduló álláspontját. Most csak úgy csinálsz, mintha így lett volna. De nem így volt. Szar ügy, rápacsáltál. Ha valaki elolvassa az előbbieket, pontosan fogja látni, hogy ki, mit írt le. De ez a te dolgod, nem én égek, hanem te. Tudod, mint a Reichstag '33-ban...
Janika, én pedig a te "Ha jól van méretezve és kivitelezve" szavaidra reagáltam a 82840-ből. Csupán arra hívtam fel a figyelmedet, hogy ez egy elég erős feltétel. Mindenesetre örülök, hogy ebben egyetértesz velem.
Láttam már olyan jól megtervezett és jól megépített daruhorgot, ami tökéletesen megfelelt 2t terhelésre. Még a födém is bírta valahogy. Csak a fal és az alapozás nem.
Sárkányka, látom, megint kötözködni akarsz, kínodban nem tudtál mit kitalálni... Ki mondta, hogy nincs szükség statikusra?
Még egyszer leírom, hátha megérted. Lala az mondta, hogy a megfelelően kivitelezett, Jenőke meg azt mondta, hogy a megfelelő méretezett tetőről van szó. Az egyikhez kell a statikus, a másikhoz meg az ács, aki megcsinálja. És jó lesz a tető. Miből okoskodtad ki, hogy akkor nincs szükség statikusra?
A gond csak ott van, hogy a méretezés megfelelőségét, vagy azt, hogy a szél számottevően nem módosítja a méretezést, vagy hogy melyik a húzott oldal, nem lehet feltételezni a méretezés vizsgálatánál, mert az körkörös érvelés lenne.
Azért gondold el, az ácsok milyen okosak lehetnek, hogy még ezeket is tudják... senki sem beszélt arról, hogy valamit gyengére kell megcsinálni. Megint az van, hogy megpróbálsz mindenféle felesleges dolgot bekeverni, hogy látszódjon, hogy te milyen művelt vagy a saját szakmádban. Kit érdekel? Különben meg feltételezhetnél annyi fizikai ismeretet, hogy aki ide beír, azért rendelkezik annyival, amit te felemlegetsz.
De azért nagyon elfelejtkeztél egy nagyon komoly ráhatásról: mi van, ha földrengés van? Hozzá esetleg cunami, meg apokalipszis? Esetleg, megváltoznak a Föld pólusai? Mondjuk helyet cserélnek? Vagy esetleg egész máshol lesznek, mint ahol eddig voltak?
"Azt állítottam hogy egy jól "kivitelezett"tetőbe nem játszik ,ha felgyorsul ha nem !:)"
Dehogy nem. Csak nem fog összedűlni, mert jól van méretezve. Vannak külső és belső erők. Ha a tetrőt nézem akkor egy külső erő a szél (fúj vízszintesen balról jobbra, de lehet fordítva is) ez egyrészt le akarja forgatni a tetőt a túloldali szelemen mint forgástengely körül, másrészt el akarja víszintesen tólni. Ha elég nagy ereje van a szélnek föl is emelheti a tetőt. (sőt, egy könnyű épületet akár mindenestől ha a szél szívása nagyobb mint a tető vagy a ház súlya) Lehetőségek (fémlemez héjalással, mert az le van csavarozva):
A szelemenhez nincs elég erősen lecsavarozva a tető, tető megy szelemen marad
Elég erősen le van csavarozva a szelemenhez, de a szelemen nincs elég erősen lecsavarozva. Tető és talpszelemen megy, koszorú marad. (lehetséges, de még ilyet nem hallottam, erre külön kéne méretezni a szerkezetet)
Elég erős a szarufa, talpszelemen és a koszorú kapcsolata, de gyenge a ház és a koszorú közti kapcsolat, ekkor megy a koszorú is. A koszorút a tető és a koszorú súlyából származó súrlódás (!) szokta a helyén tartani, meg a szélnyomásból a széllel ellentétes oldalon származó többlet-nyomás. A másik (szél felöli) oldalon a szélből származó nyomaték emelni fogja a szelement és a koszorút. . Ha a szél oldalnyomásából származó erő a nagyobb, akkor oldalt letolja, ha a szívó hatása a nagyobb, akkor emeli a tetőt.
A gond az, hogy különbséget kell tenni a külső és belső erők között. Ha csak a tetőt nézem, akkor külső erő a szél és a talpszelemen csavarjaiban keletkező erő. Belső erő a fedélszék szarufáiban és a szelemenjeiben keletkező erő. Ha bika erősre készítem a fedélszéket, de nem elég erős a lekötés bármelyik eleme akkor a fedélszéket egyben viszi el a szél. Legföljebb addíg marad egyben amíg a levegőben van. De addíg se biztos. Ha az egész épületet tekintem egyetlen egységnek, akkor a szelemen és a koszorú közti erő már nem külső, hanem belső erő lesz.
A szarufára ható függőleges erőből származó ferde erő, amit a letámasztásnál vízszintes és függőleges komponensekre lehet bontani, egyszerű trigonometria. Ezt már hadd ne kelljen lerajzolni.
Üdv ! Mér kéne törölni ? Én azt írtam hogy nincs ilyen jelenség ? Azt állítottam hogy egy jól "kivitelezett"tetőbe nem játszik ,ha felgyorsul ha nem !:)
Ui: A Tv-ban nap mint nap látjuk a "tudósok"ház tetejét az előkertben !:)
"a szél csak akkor gáz (igaz akkor nagyon),ha valahol megbontotta"
Nagy tévedés. A tető fölött a szél kénytelen felgyorsulni, mint a repülőgép szárny fölött. Jókora szívás keletkezik. Ezt a véleményt jó lenne továbbítani mind az EU-s mind a magyar szabványokat intéző bizottságoknak, hogy a vonatkozó szabványokból töröljék a szélszívást (épségben lévő tetőknél) mint nemlétezőt.
Üdv ! Én elengedtem a témát ,pontos méretezés vektor ábra tényleg nem készült ,de az elv ahogy meglehet csinálni ,hogy ne "erdőnek "nézzem ki közben a tetőtér a sok fától az le lett írva/skiccelve !:) Pont.
Ui:Én is úgy gondolom hogy ébrednek vízszintes/szétfeszítő erők egy tetőnél ,de az emlegetett "egyenlő oldalú"háromszög ezt simán kezelni tudja persze a tető kialakításának egységes rendszerében !:) Pont. A szelet meg jó lenne ha elfelejtenétek egy jól kivitelezett tetővel kapcsolatba ,mert a szél csak akkor gáz (igaz akkor nagyon),ha valahol megbontotta a cserepezést és vitorlának tekinti a tető belső felületét !:) Most tényleg pont.
És te beszélsz a sufnitunningról? Ez szerinted micsoda? Ha be tudnád áztatni az egész betont, akkor talán működne. Így meg locsolgathatod kénsavval, talán ér valamit hosszú idő múlva, de ettől nem fog szétesni. Aztán nekiállsz a bontókalapáccsal és fröcsögni fog a kénsavas törmelék. Mindenhova... Igazán egy kivitelezőhöz (?) illő megoldás.
Beton bontása kalapáccsal sem környezetbarát. A bontott betont (ha nem a saját területemen használom fel) akkor veszélyes hulladéktárolóban szabad csak elhelyezni. Mint mondtam, kevés kell a savból. A szulfát szivacsosra tudja enni a betont. Mátray betonból épült házaknál láttam mire képes. Pedig ott csak a salakban maradt némi szulfát.
Üdv ! Hát ez itt tényleg ötlet börze ,reméljük Olvtársunknak van annyi esze hogy nem próbálja ki ezt a semmit nem érő "környezetbarát" technológiát !:-(((
Gondolatcsírát láttam, korrekt érdemi választ nem. Ahhoz az erő háromszög legalábbis vízszintes komponenseinek kvantitatív jellemzése kellett volna, vagy legalábbi egy hozzávetőleges felső becslés. Semmit sem találtam, ami erre csak távolról is emlékeztett volna.
Ami lejött az az, hogy ha a dolog jól van méretezve, akkor nem mozdul el, és ha nem mozdult el, akkor jól volt méretezve... (netán addig, amíg jön egy nagyobb sebességű pont jó irányú szél?)
Kicsit buta hasonlat... lehet azt mondani, hogy a csavar tartani fogja a szekrényt a falhoz, de ha elfelejtettél azzal számolni, hogy egy tizenpárkilós gyerek próbál felmászni a szekrényre, akkor abból tragédia lehet.
Biztos nem ért rá a méretezésre, és elunta a vitát. Rendben. Csak akkor tényleg ne mondja azt, hogy választ adott a kérdésre, meg hogy a statikus most talán már tudja... Nekem egyedül ezekkel a megjegyzésekkel van problémám.
Még nem próbáltam, úgyhogy az eredmény nem garantált, de az ókorban volt hasonló. Fúrj bele lukakat, önts bele akkumulátor savat (híg kénsav), a beton nagyon nem bírja a kénsavat. Sósav nem az igazi. Várj vele egy-két napot. Vigyázz, csak annyit önts, hogy más ne kapjon belőle.
Olvasd már el mit írt Steve az én válaszom előtt... Az valami dicséret volt szerinted? Én azt tanultam, hogy ha valaki nekem levelet ír, akkor illik válaszolni... hasonló stílusban.
Nyugodtan használd az elrejtés funkciót. A hozzászólásaim nem neked szólnak.
Mint többen is írták furkáld meg a betont és akkor talán még ez a gép is viszi, bár valóban jobb lenne egy erősebb. Csinálsz egy próbát és ha nem megy bérelsz egy rendes bontógépet 1 napra 5-10 000-ért és megcsinálod. Anyóséknál 30cm-es duplán vasalt 2x4m-es emésztő tetőt bontottam szét majdnem egyedül bő fél nap alatt.
15 Joule nagyon kevés. Elmész a kölcsönzőbe és kibérelsz egy bontókalapácsot. Egy Kango legalább 50 Jolue-t tud, de ez legalább 30 kiló súlyú. A bontáshoz nem függőlegesen kezdesz hozzá, hanem az oldalánál és vízszintesen tartod a gépet. Laposvésővel, mert ha spiccvésőt használsz, esetleg csak lukat fúrsz a betonba. Nagy flexxel bevagdosod, vagy lukakat fúrsz, talán akkor gyorsabb, vagy kíméletesebb.
Elszantsag es szomszedok turokepessegenek kerdese. Elkezded vonalban kifurogatni, es a lukba spiccvesot utve elrepeszteni. Ha nincs benne vas, akkor egy dlelott megvan.
3 napig nem jövök tanácsért ide és lemaradok a buliból. Azt hiszem felújitás végeztével is fogom majd olvasgatni.
Ha már itt vagyok... tud valaki tippet adni, hogy tudom szétszed(et)ni ezt a lenti betondarabot? 125x85x28 centis beton a födémen, valószinüleg cserépkályha lehetett rajta. Többi helyen ugye salak volt. Haverom 15 J-os Makita vésőjével próbaképp nekiálltam, de nagyon nehezen vinné és féltem a födémet, ezért nem is próbáltam tovább. Egy a géppel tapasztaltabb szét tudná ezt kapni vagy ehhez nagyobb, más gép kéne? Egy ilyen falvágós szaki adott egy 130 ezer forintos ajánlatot a bontására (ő is vésné csak belevagdosna), de erre "kicsit" fájna ennyit kiadni...
Itt vagy KisKöcsög? Már kezdtem aggódni, hogy valami nyavalyakórság kapott el... szívből örülök neked! Ugye dolgozol rendesen? Tudtad, hogy bizonyos rétegeket külföldön is támogatnak? A te pénzeden is... Nyugodt, békés éjszakát kívánok!
( Azért lehetnél fantáziadúsabb is, nagyon unalmas a helikopter. Álmodd meg az éjszaka... holnap várlak... )
Csak annyit az okosságodhoz, hogy nem gipszel vakoltam, hanem gipszessel. Találtam egy megoldást, amivel sokkal olcsóbb lett a vakolat, mint mondjuk a Rimano. Elárulom, cement nincs benne. Meg mész sem. Ezek a dolgok csak a csökött agyadban fordulhatnak elő, hiszen fogalmad sincs mi a különbség a cementes és a gipszes vakolat között. De ez már neked magas...
Nyugdij? Valószínű, hogy sokkal több volt a befizetésem, mint amit kapok most. Ettől még egész jól érzem magam. Ami még hiányzik, azt ti összehordjátok... Rövid pályafutás? 1977 óta dolgoztam tavaly októberig. + főiskola, + emelt szintű másik iskola. Neked ez biztosan rövid. Biztasson a tudat, hogy neked még 5 évet rá kell ehhez képest húznod... :) Tehát, 70 év lesz... szar ügy. Nem hiszem, hogy van/lesz annyi tartalékod, hogy átvészeld azt az időt, amikor már nem alkalmaz senki... ehhez megint nem vagy elég okos.
Te biztosan valami betonrengetegben laksz... mondjuk a Havannán? Neked való hely...
" Részemről az utolsó hsz. róla és ebben a témában. "
Ebben én is csak reménykedni tudok, de biztosan nem így lesz. Nem vagy te olyan okos... nem hiszem, hogy te egy szavatartó ember lennél, úgysem bírod ki... Cica! De amikor mégis megteszed, keményen figyelmeztetni foglak...! Tudod, ez arra fog vonatkozni, hogy mennyire szavahihető vagy...
Szóval sok sikert a struccpolitikához!
Egyébként, bármikor tudok írni neked, ha úri kedvem úgy tartja. És válaszolni fogsz, mert nem vagy elég okos, hogy lenyeld a kifejlesztett arroganciámból származó cseszegetést...Ne aggódj, nem tartja úgy... a fenének sem hiányzol... Cica!
Csak az ő sztorija sokkal régebbi és sokkal lassabb felfogású annál ahhoz hogy eltünjön innen.
Ugye ő az, aki inkább gipsszel vakolt, mert annyira olvcsójános, hogy nem vesz vakolóanyagot(helló mész, cement, homok, egy vagyon) és közben az élősködésével és a gazdagon megfizetett munkájával kérkedik.
Nem érti meg, hogy a nyugdíját nem fedezi az a hozzájárulás, amit ő befizetett rövid pályafutása alatt, ahhoz az kell, hogy az aktív keresők eltartsák. Nem, nem fogja megérteni és sértve érzi magát folyamatosan.
Nem érti meg, hogy ha egy szarufát függöleges erő ér, akkor ott bizony a szarufában lesz vizszintes komponens is.
Folyamatosan fossa a szót és mindenkinéll okosabb, mert összegányolt két házat, amire persz mi irigyek vagyunk.
Ezek után ne kérd tőlem, hogy barátságosan megveregessem a vállát és elviseljem a hülyeségét. Kiikszelem, nem válaszolok neki és ettől kezdve boldogság van, sokan így tehetnének még itt.
Nálam 4 ember van letiltva az egész fórumon. Köztük van a nyugdíjas topiktárs is. Simán ignorálni kell, ha hozzád szól és kész. Ha nem etetitek, éhenhal...
Hát vénségemre kissé morózus lettem... Én nem hagyom annyiban a dolgokat, mindig ilyen voltam. Ez nem biztos, hogy jó, de nem vagyunk egyformák. A többiben mélységesen egyetértünk. Majd kijön az ács és megdumálja az építtetőt... az meg áll, mint bálám szamara és mindenbe beleegyezik. mert fogalma sincs semmiről. Ez nem jelenti azt, hogy valami hulladék munkát fog végezni, de az építtetőben mindig benne lesz az örök kétely, hogy mi van, ha mégsem jó? Megkérdezi itt... Na hiszen, ettől nem lesz okosabb, legfeljebb még jobban elbizonytalanodik.
A (82766) -ben leírtakat értetted? Ha nem akkor kérdezz. Legfeljebb én sem tudom... :) Az Ászok nem szóltak semmi érdemlegeset... a szokásoson kívül.
Van ez így. Egyáltalán nem biztos, hogy azokról a posztokról van szó, amikre én gondoltam. Nem baj, hogy nem kerestem vissza? Mint ahogy írtam is, nincs időm... Meg nekem nem is olyan fontos. Az, hogy te mit gondolsz, vagy mi a véleményed, nem érdekel. De az is lehet, hogy meguntam a vitát és egyszerűen odaírtam, hogy " Nem tudom ".
Üdv ! Boccs hogy belevauvau,javasolnék egy kis visszaolvasást, és Szerintem a megoldást is olvasni fogod ha eléggé visszaolvasol, és persze ha értő is az olvasás !:)
Csak ne írnád, hogy megválaszoltad a kérdést, amire ugyan írtál válasz kommentet, de a kérdés érdemben megválaszolatlan maradt, és a "valóban nem tudom"-mal zárult le a részedről. Ennyi.
Üdv ! Ha "szakmázol",akkor jobban tetszenek/egyetértek a mondandóddal !:) Én simán eltudom engedni a témákat ha látom ,hogy az "érdeklődő"a füle botját sem mozdítja a témával kapcsolatba,és hát a olvtársaknál meg az "okos enged,szamár szenved" bölcseletet szem előtt tartva vitázok,mert aki valamit "konyít"a dolgokhoz az látja az Én írásomba is a fantáziát/meggondolandót ,és aki nem ért semmihez annak Jenő és Rudi együttes beírása sem fog segíteni ,mert nem ért semmit a leírtakból és a kivitelezés idején majd a helyi "szaki/zseni"majd meggyőzi a saját igazáról !:)
Lehet, hogy hihetetlennek tűnik, de amikor még aktív dógózó voltam, én nem láttam sehol azt a stílust, ami itt dívik. Úgyhogy nincs mit, kit megbecsülnöm.
Némi büszkeséggel mondhatom, hogy az öcsiféléknek semmi köze ahhoz, hogy nekem a grízen kívül mást is van a tejbe áztatnom. ( némileg szabadon felhasználva Steve ostobaságát ) Az öcsifélék még a fasorba sem voltak, amikor már nekem nagyon biztos megélhetésem volt. ( Legalább 30 éve ) De ez a kérdés megint csak a személyeskedést jelenti a részedről....
De nem vagyok irigy, nehogy azt hidd. Kívánom neked is, meg mindenkinek, hogy nyugodt, békés nyuggerként éljék le az életüket, mondjuk 70-en felül. Addigra biztosan ez lesz az öregségi nyugdíjkorhatár... Egyébként, egyáltalán nem zavar a " nyugger" kifejezés. Ez a tudat nekem kellemes, mert kb. 65 %-kal nagyobb a havi jövedelmem, mint amikor még aktív dolgozó voltam. Ebből eredően csak mosolygok az erőlködéseteken.
Tudod, a nyelvi problémákkal az a baj, hogyha én nem érteném az angol nyelv kifejezéseit, szakszavait, akkor nem tudnék elolvasni egyetlen cikket sem. Ha Öcsikének gondja van ezzel, akkor ne írjon magyarul ( ami elég szégyen rá nézve... ). Vagy, ha mégis óhatatlan kényszert érez a beírás irányában, akkor írja körül az adott fogalmat, tárgyat, vagy amiről éppen szó van. Nem hiszem, hogy bárkinek lenne ellenvetése... és hát a helyesírás... néha egész jól ír. De csak néha. Többnyire az tűnik ki, hogy annyira igénytelen, hogy még a gépelési hibákat sem javítja ki. Jó az a magyaroknak...
De azért súlyos problémának tartom a hozzáállását. Idézve az Octávia topicból, ma reggelről:
Gondolom, a stílus ismerős. Vagyis mindenki hülye, csak ő a helikopter, hogy Steve idétlenségét említsem. ( Lehet, hogy Steve megszelidült? ... mintha nem cseszegetne a nyugger dologgal annyit. Biztos szívére vette, hogy ő tart el engem...)
Az, hogy milyen szinten ad tanácsot, már nem tartozik ide. Sajnos. Egyszerűen azért, mert nem ez a lényeg. Ti elfelejtettétek, hogy ez a fórum miért jött létre... Egyébként, legalább két esetről tudok, ahol az illető, aki láthatólag megfogadta Öcsike tanácsát, jól rácseszett. Sok pénzébe és még több munkájába került a tanács.
Valóban az. A strucc is ezt használja, homokba dugja a fejét... Amit nem látok, az nincs... De használd nyugodtan, egyáltalán nem neked szólnak a posztjaim.
Mikor, hol írtam le, hogy értek a statikához? Veletek az a baj, hogy olyan dolgokat találtok ki, ami nem igaz, vagy mindenféle oda nem illő dolgokat belekevertek, stb. Szóval, megy a terelés. Ettől még az értelmesebb emberek pontosan látják, hogy mennyit értek.
Egyébként nem is emlékszem, hogy bármiféle a témába illő hozzászólást olvastam volna tőletek... esetleg, megpróbálhatnátok. Persze, ehhez kellene valami tudás az adott területen. Van nektek ilyen? Vagy csak a személyeskedéshez értetek?
Szerintem, ásitozz tovább, abból nem jöhet ki baj, Sárkányka.
Kösz a 3-4 héttel ezelőtti segítséget bontással kapcsolatban.
Összerántva családot, haverokat (4-6 ember) egy hétvége alatt leszedtük a komplett tetőt, födémet kivéve. Azt megoldotta a markolós a következő héten.
Érdekesség, hogy a gerendák fölött nem deszkázat volt, hanem ágak keresztben, és az volt sárral összetapasztva, azon lehetett járkálni a padláson :)
Elején fostunk, rugózott alattunk ahogy léptünk. Aztán amikor két kéményt is ráborítottunk a födémre, és meg se kottyant neki (valszeg kirugózta az ág, meg a gerenda), akkor néztünk egy nagyot :)
Pedig az elmúlt hetekben egészen normalizálisakat írt... egészen tegnapig.
Mindenesetre a "Visszaolvasol, kb. fél évvel ezelőtt leírtam. De majd Jenőke leírja, most már ő is tudja. Vagy nem." elég furcsa visszautalás arra a diskurzusra, ami azzal ért véget a részéről, hogy "Valóban nem tudom". No meg zóta elismeri, hogy nem ért a statikához és nem is akar.
És persze a többiek személyeskednek amit ő nem tűr... Deákné meg az ő vászna...
srudolf miután Romániában járt iskolába és ott élt, ezért az ottani szakkifejezésekkel van tisztában. Ezt be kell neki tudni. Szakkifejezések románul jobb lenne? Ha nem ellenségesen állnak személyéhez akkor nagyon használható tanácsokat ad. De nem biztos, hogy sufnitunning szinten.
Nem a szaktudásával van gondom, hanem a stílusával. Igaz, értelmes választ még az eddig feltett két kérdésem egyikére sem adott választ, de hát ő sem tudhat mindent.
A személyeskedés viszont minden szinten megy. Gyakorlatilag nem is kaptam mást, csak személyeskedést. Nyilván ezt nem tudom tolerálni. És én vagyok a troll?
Szar lehet neked. De te nem ebben az országban élsz... egyébként a mi országunkból is kap "támogatást" néhány ott élő. Meg ugye egyéb formák is vannak.
Majd ha te is nyugger leszel, akkor megteheted, hogy csak kiveszel és nem teszel be! Már ha lesz miből. És biztosan te sem fogod tűrni, ahogy leszólnak, megaláznak. Érted? Öcsike...
Nyomom egész nap a melót és fizetem a 15e eurót munkajárulékot minden hónapban, (oda jutottunk, hogy bűnügy, ha nem fizetek az alkalmazottak után), hogy te naphosszat nyomd a netten a rizsát unalmadban.
Jó. Apám építész volt, sokat tanultam tőle. Igazán hízelgő, hogy tőlem kérsz segítséget... Sajnos, az a baj, hogy én csak annyit tanultam meg statikából, meg építészetből, gépészetből, ami a két házam, meg a nyaralóm felépítéséhez és felújításához szükséges. Nekem sosem voltak irodaház tervezői, kivitelezői vágyaim. Elég, ha kicsit tudok csempézni, dryvitozni, festeni, lakkozni, szerelni a csövezést, víz, villany, padlófűtés, meg ilyenek. Meg tudod, ilyen pitiáner dolgok, amikre mások 100 ezreket költenek. Amit meg nem tudok, arról megnézek egy videót, mondjuk a Bauhaus előadásában. Mindjárt fogom tudni, hogyan kell térburkolatot csinálni... van két kezem, meg egy komolyabb szürkeállományom, amit egész jól tudok használni, annak ellenére, hogy csak trollkodok.
Én is átküldöm neked, a legújabb munkámat ( mindenki megrökönyödésére közlöm, hogy a nyögdíj mellett még dolgozom, nem is akármennyi pénzért... ), az a probléma, hogy tejesen indokolatlanul szállnak el a FET-ek egy áramkörben. Esetleg, tudsz ebben segíteni?
Értem a gúnyt, bár nem szeretem. Hidd el, ebben és az arroganciában abszolút profi vagyok, kevesen tudnak két lábon maradni, ha beindulok. Inkább ne kóstolgass! Javaslom neked a Nagy Fehért, mindenre van egy komplett receptje. Eurocod-os...
Üdv Szakik ! Vártam egy hasonló skiccet mint amit Én rajzoltam ,de persze a javított/jobb megoldást ,de eddig nem tudtatok "leskiccelni"ilyet !:) Terelés az megy tudományos/okoskodó "részletrajzokkal",de a skiccek még nem mennek amit az átlagember ért is ,és hogy minél nagyobb káosz legyen az érdeklődő fejébe a kivitelezéssel kapcsolatba !:-(((
Kár, hogy csak a saját szakmáddal kívánsz foglalkozni a jövőben, mert abban bíztam, hogy egy-egy statikai problémám megoldásához kérhetek segítséget. Most éppen az a feladatom, hogy egy fedélszéket minél kevesebb munkával ki kell pucolni, akár acélszerkezet beépítésével is, hogy beépíthető legyen a tetőtér. Számíthatok a segítségedre? Ha szükséges szívesen átküldöm a meglévő és a tervezett állapot terveit.
Ha meggondoltad a dolgot kérésre szívesen adok vasbeton méretezéshez szükséges képleteket is mind a három feszültségi állapotban. Feszített betonban nem vagyok jártas, amióta befejeztem a tanulmányaimat nem foglalkoztam vele, de ha megmondod mire van szükséged beszerzem. Acélban is örömmel beszerzem a kívánt képleteket és szabványokat.
Ha neked csak ennyi jött le, akkor nagyon sajnálatra méltó vagy. Gondolom, nem is értetted meg, amit leírtam. Nem baj, majd megérted. De ha nem, hát az nem az én bajom, hanem a tied.
Csak az a baj, hogy a vízszintes erők, nem a függőlegesből származnak. Ez ugye fogalomzavar. A szarufákban a szarufa irányába eső erők ébrednek. Ezt lehet két összetevőre bontani, vagyis vízszintesre és függőlegesre. Az, hogy ez ilyen, azért van, mert a tetőnek ilyen formája van, így adja át az erőt ( vagy nevezd terhelésnek ) a szelemennek. ( vagy akárminek. )
A szarufákban és egy képzeletbeli vonórúdban, egy erőháromszög alakul ki, ami azt jelenti, hogy ezen a háromszögön belül az erők algebrai összege zérus. Az, hogy nincs vonórúd, azt jelenti, hogy a vonórúd helyett a térdfalnak kell felvennie ezt a két erőt. Ha lenne vonórúd, akkor értelemszerűen semmiféle vízszintes erő nem ébred. Ez a lényege a háromszögnek. Amiben te rosszul fogalmaztál, az, hogy a tető összsúlyából származó erőt, ami függőleges irányban hat, arra azt írtad, hogy lesz vízszintes összetevője. Ez csak azért lesz, mert ilyen a tető megvalósítása.
Nem kívánok mélyebben foglalkozni a kérdéssel, van egy sokkal izgalmasabb szakmám és inkább azt gyakorlom.
Asszem fiatalabb vagyok, mind a itt fórumózók legalább 8o%-ka.
Az egy megépített épületnek a terve, a felső részét módósítottam a kérdező igényei szerint,
így ebben biztos vagyok, hogy nincs alúlméretezve, nem lehet adaptálni bármire.
Amúgy a köztesszelemen ennél a tetőnél 15x24-es, mert ennyi jött ki a számolásokból.
A talpszelem merevitése:
38-as térdfalnál, olyan 13ocm magassig, 3 méterenként a födémbe lekötött 38x25 -ös oszlopok (6xPC 12-es) és ez a részletrajz. Biztos nem reped el a tartófal. Az L alakú koszorúba a vasalás 8x PC1o-es , 6-os kengyelekkel 2ocm osztassal. A koroszorút le kell vízszigetelni, hogy a talpszelemen ne szívjon nedvességet a betonból.
Nem vázlatot rajzoltam, hanem a Kleinlogelből kimásoltam két tetőformát (fogópár nélkül). Ez annyival jobb mint az én vektor ábrám, hogy belőle számítható a tető igénybevétele és a támaszerői. Jól fog jönni a jövőben, ha ez a téma szóba kerül. A fölső az aszimmetrikus, függőleges teherre, az alsó szimmetrikus teherre vonatkozik. Lásd függ. nyíl. A támaszerőket a kisebb vízszintes és függőleges nyilak jelölik. Mint a két ábra mutatja függ. teherből van vízszintes erő is. Amennyiben mélyebben kívánsz foglalkozni a kérdéssel csak ebben a könyvben többszáz különböző jellegű és terhelésű tető (keret) van, szívesen bemásolom a kért tető igénybevételi ábráit és az ábra értékeinek meghatározásához szükséges képleteket is.
Készitettem egy 17 méteres nyilású nyeregtetőt és megvan a kivitelezési rajzom a részletekkel együtt, átküldöm PDF-ben, ha adsz egy villanylevél címet. Az enyém publikus, ha küldsz egy levelet, válaszolok.
Ennek a felső része székállász nélkül van kivitelezve, a nyilás a két középszelemen között 8.3 méter.
Ez kb. a te eseted lenne. Nézd meg a kivitelezési részletrajzokat is figyelmesen.
Van egy csúcsszelemen, ami le van támasztva 4 méterenként oszlopokkal, és meg van merevítve hónajkötésekkel, ezt muszáj megcsináld, hogy a hosszanti merevítést is megoldjad , ha nincsenek tűzfalak. Ez egyáltalán nem bonyolúlt. Ez a tető 6o méter hosszú és egy nagyon szeles völgy oldalán áll az épület egymagában, nincs probléma a szélnyomással.
Berajzoltam pirossal a fontos méreteket, a tető 51 fokos, de be rajzoltam neked kék színnel a 4o fokos változatot.
A betoncserép elég nehéz, kisebb hajlászszögű tetőnél megáll rajta a hó, szerintem érdemes alátámasztani pont a közepén egy ilyen tetőt.
Ehhez középre a fafödémre be kell szerelj egy talpgerendát, abba becsapolni az oszlopokat, de csak 3.5 méterenként, vagy minden 4.-ik szarufánal. Jó lenne egy vihardeszkát is szerelni ferdén a szarufákra extra hosszmerevítésnek.
Kövesd a kék szint:
-szarufák a 6.23 (6.5) méteresek, 1ox15
- a fogópárok 4.78 (5) méteres, 5x15
- oszlopok 3.8 (4) méteresek, 12x12
- csúcszelemen, 12x12
- hónajkötés a csúcszelemen és az oszlopok között 12x12
- talpgerenda 12x15
- talpszelemen 15x15
A oszlopba be kell plattolni 1-1cm , ahol illeszkedik a fogópárral. Ott képződik egy váll, ami fontos a merevítésben. Fent a szarufákat össze kell csapolni. A oszlop és a fogópár illesztéséhez M12 menetes szár jár. Használjatok ácskapcsokat mindenhova. Az oszlopokat csapolni kell a talpgerendába.
Ahogy megjelenik Janus, minden vita meddővé vállik. Ő egy troll.
Elmondja, hogy ő hogy épített meg összesen két kibaszott házat és mindenkivel vitatkozik.
Olyan, mind egy traktoristából felkönyökölt pártitkár, aki egyfolytába ossza az észt és semmihez sem ért.
Aztán megjelennek olyan tagok, akik szakmabeliek, de az életükbe egyszer se másztak fel egy készülő tetőre, hogy érezzék, hogy az a merev tetőszerkezet, hogy hajlik össze-vissza a legkisebb szellőtől is, pedig csak a szarufák fele van felszerelve.
Az kérdezől témáira 95%-ban nem lehet érdemi választ adni, mert nincs elég információ.
Parcit az érdekli, hogy egy 1o méteres nyilású nyeregtetőnek milyen magassra kell szerelni a fogópárait. Nem adta meg a következő információkat és senki se kérdezte meg tőle:
Ezt még én is értem középiskolai fizikával... Van egy függőleges erő, ami egy ferde testet ér, ami csak ferde ellenerővel tud reagálni. Az így ébredő ferde ellenerőnek kökeményen lesz vízszintes vetülete...
Nem figyeltél, én meg nem írtam le pontosan. Csak akkor állna meg a tető leemelve, földre rakva, ha koszorúval együtt tennéd meg. Különben, nyeklik, nyaklik, vizszintes irányban.
Érdekes elképzelés... én mindig úgy tudtam ( még az általános iskolából ), hogy egy háromszögnek egy átfogója van. Jelen esetben viszont azt állítottad, hogy a szarufa az átfogó. Jó. A problémám csak az, hogy szarufából kettő van... legalábbis a szóban forgó tetőt illetően. Akkor ez most hogy van? Holnap a vektorábra mellett erre is térj ki. Előre is köszönöm, biztosan értékes ismeretekkel fogsz megajándékozni...
Egyébként, lehet, hogy már elfelejtetted, de én hívtam fel becses figyelmedet egy fellépő erő háromszögre, amik a háromszögön belül egyensúlyban vannak. A háromszög alatt a szarufák és a fogópárok által alkotott háromszöget értem. Úgy tűnt akkoriban, hogy megértetted. Én is hagy írjak valamit erről, ha nem így lenne, akkor forogna a tető....
Majd rajzolok holnap. Egyenlőre annyit, hogy a háromszögnek van három oldala. A két befogó a vízszintes és függőleges erő, az átfogó a szarufa. Ha nem így lenne nem csúszna ki a falnak támasztott rúd.
Látom, nem érted. Ha egy acél dobozt leteszek a földre azt a szél elfújja, ha nincs leragasztva. Pedig az acél erős. Igaz, hogy ha acéldoboz, akkor nem fog szétesni miközben a szél görgeti. Vannak külső és belső erők. De hagyjuk.
Már múltkor is "szél"lett a bűnős ,pedig a szél által nem ostromolt oldali tető teljes súlyával szemben tart amibe a szalufákon túl a fogópárok is beletartoznak !:)
Hát igen gondolkodni is lehet/kéne,ha a tulaj a tervezővel ,és a későbbi kivitelezővel átbeszéli a dolgokat(kételyek gyötrik a tulajt) és nem csak bólogat ,mindjárt nem néznék "palimadárnak"a tulajt és annak brifkóját !:-)
Az egész tetőre ható vízszintes erők útja némileg leegyszerűsítve: cserép, cserépléc, szarufa, (itt elágazik) talpszelemen, koszorú, illetve derékszelemen, székoszlop, födém, koszorú (itt újra találkoz(hat)nak) fal, alapozás, talaj.
Térdfalnál a függőleges erőket a tégla is föl tudná venni, a vízszintes (és függőleges) erőket a koszorú az oszlopokon keresztül a födémre hárítja innen lás mint előbb. A fogópárok a szarufákban FÜGGŐLEGES erőkből származó ferde erők vízszintes komponenseit csökkentik a bennük keletkező normálerők (húzás, nyomás) révén. A fogófák FÖLÖTTI függőleges erőkből nem lesz vízszintes erő. A vízszintes szélnyomásból viszont lesz, akár van fogófa akár nincs.
Igen, én is így akartam, de akkor még arra gondoltam, hogy van 88 nm-em a szuterénben ( domboldal ) az bőven elég, kész a monolit födém, leszigetelem, oszt csá. Kihívtam az Önkormányzat jeles képviselőjét, hogy akkor ez most így marad, aki közölte velem, hogy ezen a környéken nem engedélyeznek lapostetüt. Illetve tetőt... Tegyek rá egy 30 fokos valamit. Tettem, onnan "találtam" ki a műgyantát, mert jobb ötletem nem volt... Egybeönteni jobb lett volna, de hát ez van...
Még ha túl is van méretezve, nem attól lesz drága. A csavar sem, a nagyobb fakeresztmetszetek sem annyival drágábbak, a drága az emberi munka. Legyen minél egyszerűbb, akkor egy tiszteséges csapat nem kér el érte pofátlanul magas összeget. Ha mégis, akkor van az, hogy az építtető kezdje el használni a szürkeállományát és keressen egy másik csapatot. Sajnos ez az, amit már csak nagyon kevesen tesznek meg...
Bocs, egy kicsit vastagra rajzoltad a fogópárokat, azt hittem többet is gondoltál bele. ( Egyébként lehet több is, miért ne, csak felesleges munka, igaz, akkor vékonyabb szarufa is elég lenne, kivéve azt a részt, ahol a lakótér van. Tehát lehet ilyen rácsos izét is csinálni, de a munka sokkal több vele. ) De jobban megnézve, csak kettő van, egy a derékszelemennél, egy meg a taréjnál. Nekem pont így van. Szintén betoncseréppel.
Egyébként kevés ember véleménye érdekel. Jenőkéé meg egyáltalán nem.
Hiszen a koszorúnak pont az a feladata, hogy a falakra csak függőleges erő kerüljön. Ne akarjanak a falak csak csak függőleges erőt felvenni. Illetve, ne is hasson rájuk más irányú erő. ( Ettől még hatnak, de azért azt biztosan kibírják... )
Úgy néz ki ketten maradtunk ezzel a véleménnyel ,a második rövid fogópár(felső) valószínű nem sokat javít ,de nálam így van és 2002-től áll megrakva betoncseréppel !:)
"Ha meg elég erős a talpszelemen akkor minek az erős koszorú? "
Azért, mert az igaz, hogy nem kell elég erős talpszelemen, de a talpszelemen sosem lesz olyan erős, mint egy rendesen kivitelezett koszorú. Ugye, vannak sarkok is, meg ferde részek, ahol nem ilyen egyértelmű, hogy odacsavarozom a gyenge koszorúhoz. Azért a vasbeton mégiscsak sokkal erősebb kötést ad a falak szétnyílása szempontjából, mint egy akármilyen vastag szelemen fából.
Az alsó födém tetejét is be kell vasalni alsó koszorústól ,ami a felálló pillérekkel alul össze van dolgozva (önhordó)!Na ez "alól" nem megy sehova semmi ! :)
Hát, nagyjából így, bár kisebb faméretek is elegendők. Ami nagyon lényeges, az a koszorú, ahogy írtad, körbe menjen a koszorú, megszakítás nélkül. Különben szétnyílhat a házikó. Ha rendesen van megcsinálva a tető, az "A" betűk olyan merevséget adnak, hogy egy nagyobb daruval egyszerűen le lehet emelni a tetőt, lerakod a földre, aztán vissza és még mindig egyben van. ( legfeljebb azt nem értem, hogy vízszintes irányban miért nem mozog a tetőm, mert nincs benne András merevítő. Pedig nem mozog... )
De a fogópár alatt én azt értem, hogy ugyanabban a magasságban van egy jobbról és balról is. Nem kell "emeletesre" megcsinálni. Nekem 5 x 15 cm-esek. A csavarok jó nagyok, meg az alátétek is hozzá.
( Egyébként, egyik télen, amikor volt a tetőn vagy 30 cm-es vizes hó, megnéztem, mennyit hajlanak be a szarufák. A két végére egy-egy szöget ütöttem be és damilt feszítettem ki. Megmértem a szarufáktól a távolságot, aztán megmértem akkor is, amikor felolvadt a hó. Gyakorlatilag nem tudtam kimutatható eltérést mérni. )
Érdekes vélemény. Minek a 20x20-as talpszelemen ha "erős" koszorú van? Ha a talpszelemen sűrűn le van csavarozva akkor csak két-két csavar között dolgozik. Igénybevétel a hossz négyzetével arányos. Ha meg elég erős a talpszelemen akkor minek az erős koszorú? Egy hosszú 7,5x15-ös szarufa merevsége édeskevés ahhoz, hogy összetartsa a házat. A derékszelemennek általában a víszintes mérete a nagyobb, mert a vízszintes igénybevétel a nagyobb. Talpszelemennek a 20x20-as teljesen fölösleges. A fedélszékre ható víszintes és függőleges erőket a falnak és a koszorúnak kell fölvennie és a talajra levinnie. Ha nem így lenne, akkor a fedélszék alól ki lehetne venni a házat és ottmaradna a levegőben lebegve.
Én egyszerűen nem értelek benneteket. Itt senki nem olvas el semmit, amiről nem ő kérdezett.... Ezért aztán mindenki rácsodálkozik, hogy mik vannak...
Így van, semmiféle alátámasztás nincs, nincsenek oszlopok, nincs semmi, tök üres az egész. Nincsenek vonórudak, csak "A" betük. A térdfalak 30-as porotherm, talán 3...4 méterenként vasbeton pillérek, az egész tetején egy nagyon komoly koszorú, aztán ennyi. A pillérek vasalása a monolit födémbe beeresztve, műgyantával beragasztva, aztán falazás, zsaluzás, koszorúval egybeöntve. A sarkokat meg is erősítettem még vasakkal, biztos, ami biztos alapon. A koszorú persze nem vízszintes, mert ugye vannak ferde síkok is, meg ablakok, stb. Ettől még jó lehet. Jó is lett. A délnyugati oldalon van egy 5,5 méter hosszú koszorú ( vagy áthidaló? ) szintén egybeöntve a két szélén levő pillérekkel. Ha visszalapozol, tettem fel képet a nappalimról. De ezt már leírtam, kicsit csodálkozom, hogy elmentél mellette... Nagyon jól látszanak a méretek. Csak azért nem csináltam nagyobb ablakokat, mert egy ilyen üvegtábla is 45 kiló volt és fel kellett cipelni az utcáról. Üveget nem az üveges kft-ktől kell rendelni, mert ott drága. Nekem 5 rugóért elhozták Orosházáról és a sofőr még segített is felvinni. ( Domboldalban lakom ) Pesten meg abban az időben 12 ezer/nm alatt nem volt hőszigetelt üveg. Mindent meg lehet szervezni, ki lehet találni, ha komolyan foglalkozik vele az ember. Pedig ez 2006-ban volt és nem volt internetem... csak az emberek rettenetesen elkényelmesedtek és mindenki mástól várja a megoldást... lehet azt is, csak az drága lesz. Beírok egy kérdést, kapom a választ, azzal annyi. Az sem számít, hogy kint volt valami szakmabeli, mondott valamit, én meg nem hittem el, beírtam ide, kaptam valami ökörséget, vagy éppen azt sem hittem el, félreértettem és csináltam magamnak iszonyat sok munkát és persze költséget. Így biztosan nem megy. Nem irigylem az illetőt, nagyon sok pénzébe fog kerülni, egyszerűen csak azért, mert nem használja a szürkeállományát... de ugye nem csak egy ilyen van.
Az, hogy felétek mi a "divat", azon csak csodálkozni tudok. Én a BME építészkaron kiadott orosz egyetemi jegyzetből láttam 12 méteres fesztávra 12 x 12-es szarufákról tetőt. Szintén üres. Meg lehet érteni az ácsokat is. Egy tető nem attól lesz drága, hogy a 8 x 12-es gerendák helyett 10 x 15-öst tesznek fel, hanem a munka mennyiségétől. És nekik nem az a lényeg, hogy neked olcsó legyen, hanem hogy ők minél többet tudjanak dolgozni. Akkor kérhetnek el sok pénzt a felesleges munkáért. Ugye, te felmész a tetőre és konstatálod, hogy jesszus, itt egy egész erdő van beépítve... persze, feleslegesen. Nyilván, az ács csapatot is helyesen kell megválasztani. Az elsők, egy erdélyi társaság volt, a névjegykártyára nem az volt írva, hogy ács, hanem "faművesség". Adtak is ajánlatot, ami azzal kezdődött, hogy ezt így nem lehet megcsinálni... mondtak valami rácsos tartót, meg némi orbitális marhaságot, 4700,_Ft/nm áron. Cserepezés nélkül. Rövid úton elküldtem őket p-ba. Aztán egy hirdetőújságban találtam egy solymári csapatot, ők 2500-ért megcsinálták cserepezéssel együtt. ( Bramac, beton )
Nagyon sok mindent lehet csinálni, csak az emberek többsége nem megy a dolgok után. Akkor fizessenek.
Üdv ! A térdfal magassága egy fontos dolog ,mert ha nem tudod megfelelő magasságba rakni az első fogópárt ,akkor vagy gondba a tetőtér "koporsó"rész kialakításával ! Amúgy ahogy janus is írta ,nagyon erős koszorú kialakítása(teljesen körbeérve megszakítás nélkül) döntő,arra 20x20 talpszelement(teljesen körbeérve/összekötve) sűrűn lecsavarozva a koszorúból kiálló 20as csavarokkal ,fogópárok is 5x20 as padlóból legyen vágva ,átmenő 14 es csavarokkal rögzítve ! Ha így csinálod ,akkor egymást fogják tartani (a tető a házat és fordítva is igaz lesz a ház a tetőt)!:-)
Ha a derékszelemen nem támasz lenne akkor dísz vagy többlet-teher lenne. Az erős koszorút jó lenne egyértelműsíteni, mert:
Egy 10m-es koszorúnak a megengedett max. alakváltozása (jelen esetben) vízszintes síkban 3,5 cm L/300 (ill. esetleg 5cm L/200) esetén. A térdfalra ugyan ez 0,4 cm. A 0,4 cm alakváltozás a koszorúnál L/2500-at jelent. Vasúti hídnál (amire a legszigorúbb előírások egyike vonatkozik) ez L/900. A térdfal és a koszorú alakváltozásának egyformának kell lennie, ha együtt mozognak. Ha nem, akkor jön a jólfejlett repedés. Egyszer volt szerencsém egy 16m-es hidraulikai mérőcsatornát tervezni (mérőműszer!!!) ahol ekkora alakváltozás volt megengedett. Mindenféle trükkre és fogásra szükség volt ahhoz, hogy ezt tudja.
Mi az, hogy erős szarufa és szelemen, hányszor hány cm?
tehát neked van 10m fesztávú tetőd ami csak a falakon támaszkodik? az azért mifelénk nem semmi. nincs benne sem letámasztás, sem vonógerenda? én eddig ilyet csak rácsos szeglemezesből láttam, de ugye ott pláne használhatatlan a padlás.
Neked, kiszámolni semmit nem kell, majd az ács, vagy a statikus, építész megmondja. A kiszerkesztést arra mondtam, hogy lásd, nagyjából hogy fog kinézni. Aztán majd az előbbiek megmondják, hogy mi kell hozzá és talán azt is, hogy mibe kerül. A szerkesztésnél fogod látni, hova kerüljön a fogópár, hogy elférj alatta.
Semmi sem egyszerű, ennek ellenére nálam nagyon jó lett. Semmiféle alátámasztás nincs. A titka, hogy a térdfalon erős legyen a koszorú, meg nem baj ha vastagok a faszerkezet elemei. De ezt már leírtam, legalább kétszer. Így nem véletlenül 52 nm-es a nappalim, egy viszonylag kis házban.
Akkor a letámasztás a derékszelement jelenti? Nekem érthetetlen. A derékszelemen a fogópárok magasságában van... de lehet, hogy rosszul tudom. A letámasztás meg az, amikor a födémre tehénkedik mondjuk 4 ( vagy több ) oszlop, ami a derékszelemenhez csatlakozik. Alulról. És akkor még a födémnek ki kell bírnia ezt a plusz súlyt is.
Hát, nem tudom mire gondolsz, de a 82691-es hozzászólásban Parci részéről nem nyeregtetőről, hanem sátortetőről volt kérdés. A nyeregtetőt én javasoltam, mert szerintem egyszerűbb. Legalábbis nekem.
végig nyeregtetőről volt szó. és letámasztás alatt nem a térdfalat értik, hanem hogy kell-e derékszelemen. 10.5m fesztávot egy A betűvel lefedni úgy hogy sehol nincs alátámasztva nagyon nem egyszerű.
Mit keres egy acélszelemen és oszlopok egy lakóházba, aminek kilója 2.5 euró?
Ja, hogy akkor nem kell hónajkötés? Léteznek a kiváltásukra eszes megoldások.
Vannak nagy tetők is, 15-18 méteres nyilással.
Mit csinálnak ha a tető akkora, hogy a köztesszelemenig egyik szarufa 8méteres?
Amúgy egy 9 méteres nyilásnál meg lehet csinálni (köztes)derékszelemen nélkül egy sátortetőt, csak össze kell kötni egy koszorúval a két térdfalat (átvezetni koszurúkat az ajtóknál is) is és a fogópárok felé be kell dolgozni egy fordított A betű alakú visszatámasztást. 9 méteres szarufát össze lehet csapolni kettőből a fogópárnál, hogy egyként dolgozzon. Csak ács kell hozzá.
Igen... ezekre nem is gondoltam... a legjobbak és legolcsóbbak a legegyszerűbb elrendezések. Ezért kell minden építtetőnek egy kicsit érteni a dolgokhoz, különben minden ostobaságot megetetnek velük.
Nem hiszem, hogy nagyon drágulna, szerintem alig. Nálam a térdfalban benne vannak a vasbeton pillérek és a koszorúval egybe van betonozva. Igaz, a koszorú sem 12-es vassal van, hanem 16-ossal. A vassal nagyon keveset lehet spórolni. A térdfal 125 cm , a belmagasság már burkoltan is 265cm. És sehol semmi alátámasztás. Szerintem, inkább legyenek vastagabbak a szarufák, fogópárok, betonpillérek úgyis kellenek, megvasalva, cserébe viszont lesz egy teljesen üres fedélszék. Nyilván, gondolkozni ehhez is kell, meg olyan kivitelezőt találni, aki túl tudja tenni magát a székállás, meg az egyéb homályos dolgokon. Ha nincs székállás, akkor nincs mit kerülgetni a beépítésnél. Mindössze a kémény, de anélkül nem megy.
Egyébként meg nem sátortetőt kell csinálni, hanem nyeregtetőt. És nem szabad lekontyolni. Nekem sosem tetszett, egy ház legyen "büszke". A lekontyolás nekem egyfajta megalázkodást fémjelez. És persze a nyeregtető alatt több a hely. Ha másra nem, raktározni nagyon jól lehet benne és ebben a méretben 30 fokos tetővel elég a 6 m-es szarufa is.
Én a megrendelő vagyok, engem a hasznos terület érdekel. Te a statikus vagy, téged a "hajlító igénybevétel". Ez így kerek. Nekem 130 centis térdfalam lett, 33 fokos tetővel. Jól használható. De a nagy eresszel 8-9 méteres szarufák fel sem merültek hogy egy darabból legyenek csak a térdfalon megtámasztva. a derékszelemen a plafon felett van, senkit nem zavar, és a válaszfalban eltűnik a letámasztása teljesen nyomtalanul. (acél a derékszelemen és a letámasztás is, csak a két falon meg középen van támasztva)
Könnyűszerkezetes födémre szeretnék gipszkarton falat építtetni. A födém fagerendákra rakott hajópadló, rajta térkitöltés kb 10cm. Ennek a tetejére rakok OSB-t, erre megy majd a laminált padló (alá 2-5mm XPS). A kérdésem, hogy a gipszkarton fal indulhat-e az OSB tetejéről, vagy azt meg kell szakítani és a hajópadlóról indítsam? A karton fal az alsó tartógerendákra merőlegesen fog futni.
sárga: laminált
zöld: XPS
barna: OSB
kék: térkitöltés
piros: hajópadló
fekete: gerenda a fal alatt hosszában
Elsősorban a parketta recsegést szeretném minimalizálni később.
25o -es szeget nehéz beütni. Vastag is. Gyakorlat kell hozzá.
Lehet kapni szerkezeti csavart, 6 vagy 8mm, különbőző hosszakba, nagy méretű fejjel, torx hajtással, nem végig menetest. Ha nem vagy profi ács, vásárolj ilyen csavart, ezt elő kell fúrni- a nem menetes hosszban. Drága a kisker boltokban. Vedd meg nettről.
Aztán torx fejjel egy nagy fúrógéppel, kis sebességen csavard be. Pár éve nem is használunk szeget, nehéz kihúzni ha valami nem klappol.
De, csak ez van benne, igaz, ebből kettő szarufavégenként. És nincs székállás, semmiféle alátámasztás, teljesen üres a fedélszék kb 100 nm-en. Talpszelemen, derékszelemen, szarufák, fogópárok, a taréjnál egy kisebb taréjszelemen, pici fogópárok, oszt ennyi. És jó nagy tér a tető alatt. És ez megvan 11 éve.
Jó Reggelt, tetőtér gipszkarton szerelés kérdésem lenne. nyeregtető szarufákra (80cm köz) raknám fel gipszkarton lapokat és fa alátét lécezést használnék oldalt, a mennyezeten pedig acél profilokat.
minden leírás azt mutatja hogy a szarufákon átlósan nincsenek viharlécek viszont nekem vannak! végig és kellenek is állítólag
ez borit mindent mert a rögzítést így nem tudom hogy csinálni.
Ez most engem is érint. Hétfőn hozzák a kéregelemet, bevasalják, szerdán villanyszerelő csövez, drága mesterem addig bezsaluzza, aztán betonozás. Arra gondoltam ha alágyújtok valami kis kályhával talán nem fagy meg. Fólia bekészítve. Meddig kell óvni a fagytól a monolit betont?
A folyosito azert kell hogy minnel kevesebb viz keruljon a betonba, mert a betongyarba forro vizzel dolgoznak, ami draga. Nagyon eross betonba elindul a kotes minusz -5 fokba is.
Pár hete nekem is ez volt a gondom de akkor még szerencsére nem voltak mínuszok. De nagyon féltem, hogy bejön a hideg idő és nem lesz meg a födém betonozás. Nálunk klasszikus e-gerendás födém van.
Ahogy nézem az időjárást jövő hét péntekre akár már 12 fok is lehet csúcsban, de a kedd-szerda is jónak mondható még a maga 5 fok csúcsával. (windguru)
Múlt héten én a következő módon betonoztam: Kellett egy oszlop letámasztásnak a pontalapból kiálló betonkocka tőcsavarokkal. Volt vagy 6 fok nappal de éjszakára 0 fokot mondtak. Fogtam a pb gázpalackot és a pörzsölőt, raktam a keverőbe vizet és a pörzsölővel felmelegítettem kb 50 fokosra. Hozzáraktam a sóder egy részét, megint melegítettem, aztán a cementet és a sóder maradékát. Az egész beállt kb. 25 fokosra a keverés végére. Gyorsan beraktam a zsaluzatba, utána körberaktam eps-el és lefóliáztam. Ugyanis a betonnál ahhoz, hogy a kémiai reakció beinduljon, kell egy bizonyos hőfok. Ez az a mágikus 5 fokos limit, ami alatt nagyon lassan indul meg a kötés. Ha már megindul, akkor a reakció hőt fog termelni, de belátható, hogy ha lassan megy csak a kötés, akkor kevés hőt termel és a környezet ha sokat tud ebből elvonni, akkor akár le is állhat a kötés. Végső soron meg is fagyhat a beton mielőtt létrejönne a szükséges minimum szilárdság. Nagy építkezéseknél, ahol egyszerre nagy monolitokat öntenek ott a betont akár hűteni is szokták, hogy célzottan csak akkor induljon meg a kötés amikor minden a helyén van. Nekünk most pont a fordítottja kell. Lehet rendelni fűtött betont és akkor kellemes meleg anyagot hoz ki a mixeres. Ha már egy kicsit meghúzott a beton akkor meg rá kell rakni fedést (eps lapokat, fóliát), így biztosan nem fog kifagyni és az első 24 óra (ami szerintem 20 fokra értendő és nem 5-re) biztos lesz.
Kitatást!
A térdfalat én úgy oldottam meg, hogy nem falazunk ilyet pont az időjárás miatt, hanem a tetőt módosítjuk úgy, hogy az emelés fából lesz meg osb-ből. Könnyűszerkezetes térdfal.
két dolog még:
- A folyósító kötésgyorsítóként hat.
- Nincs olyan, hogy fagyálló betonadalék, kötésgyorsító van.
Sokszór megjártuk a 14-cm monolit födémel, hogy megfagyott a teteje, de az még nem gond.
Meg kell valahogy csinálni az födémet, ha a vénasszönyok potyognak az égből akkor is.
Be kell fejezni most decemberbe a ház szerkezetét, a tetőszerkezettel együtt lefedve fóliával.
Ne várd a jó időt.
Beszélj a betongyárral, hogy tegyenek bele kötésgyorsítót és folyósitót is. Esetleg rendelj egy osztállyal erőssebb betont, abba több a cement, több hőt termel.
De a kötésgyorsítós betonnal gyorsan kell dolgozni, több ember kell, hogy lehúzza a födémet.
Az első 8-12 óra a kritikus, 25-ös falakat öntöttünk -1o fokba is, de az vastag beton volt és nagy mennyiségű hőt termelt.
Fizess meg két embert, készitsenek két 2oo literes hordóba nagy tüzet és tüzeljenek egész éjjel a födém alatt, és tegyenek fóliát a nyilásokra a falakon.
Az lenne a kérdésem, hogy ki mit gondol arról, hogy a mostani időjárási viszonyok mennyire ártanak egy épülő ház falazatának, egyebeinek, ha még nincsen tető alatt, de a fal készül. Gondolok itt az ázásra, kisebb fagyokra,dryfix-es tégla elázására, ha még nincsen kész a koszorú, stb.....
Ha a ragasztó nem porlik és nem lágy, akkor hagyd rajta, és szuperflexibilis ragasztóval javíttasd át, várj két napot és mehet rá a új csempe. Amikor minden lekerült, nézd meg, hogy a sarkok legyenek rendbe, mert annál csúnyább nincs, amikor a külső vagy a belső sarokba kell csalni. A két összefutó sík illeszkedésénel már 3 mili is sok a 1.5 méteren. Ki lehet hozni ragasztóból valamennyit, de csak nem lesz az igazi. Bele kell húzni ragasztóval széles glettvassal.
Ha levésik ezt, a vakolat egy részét lehuzza és újra kel vakolni.
Amúgy az a tapasztalatom, hogy a csempe minősége hordozza, ha megáll a falon vagy nem.
Lehet szinte bármilyen nedvszivó jó képességű fogadófelület, van amikor a csempe fonákja nem szívja be a nedvet egyáltalán. Az nincs hogy megálljon.
Amit láttál a képen az cementes caigal volt ragasztva a 9o évek elején, minden csempe szinte egybe lejött.
Nálam ez most így néz ki. Több helyen le lett pattintva a csempe.
Ezek a mélyedések 3-4 mm-esek. Azt gondoltam erre még rá lehetne menni valamivel ami kisimítaná, és úgy egyszerűbb lenne, mert annyira egyben lepattannak a csempék.
duplahalasz, lehet azert nincs viz a wc cseszedben, mert lerantotta a gyujtocsatorna. Ebben az esetben egy "légbeszívó szelep" segithet neked. Nalunk neha bugyborog a padloosszefolyo ezert en is a beszerelesen gondolkodom. Persze az is lehet hogy kiszaradt, de ahhoz sok ido kell egy futetlen lakasban osszel.
Képek a következő hozzászólásba, a csempe burkolat bontása után és a ragasztó levésése után.
A különbség nyilvánvaló.
Nem hiszem, hogy létezik módszer ezt a felületet vakolattal kiszíntelni. Csak ha teljesen újravakolod: gúzolás és alapvakolás, de akkor min. 2.5 cm anyagvastagság megy fel rá pluszba.
Azt vettem észre, hogy esősebb időben a ház zsalukő lábazatának alsó harmada vizesedik, fehéredik, de csak a ház azon oldalán ahol járda van. Szeretném kideríteni mi okozza, mert tavsszal szeretném hőszigetelni, illetve burkolatot tenni rá.
A lábazat előtti kb 20 cm általában csontszáraz, tehát biztos nem a felcsapódó eső okozza a vizesedést, illetve a járda is kifelé lejt.
A járda alatti sóderfeltöltést is meglejtettük mikor csináltuk, bár lehet, hogy nem eléggé.
Viszont a járda és a zsalukő lábazat közé tettem be 5 cm vastag xps szigetelést, hogy a későbbi lábazat burkolat ne a járda felületére essen majd, de csak a járda aljáig engedtem le az xps-t.
Okozhatja ez a vizesedést? Mit tudok vele csinálni?
Jelenleg nem probléma, mert kitud száradni, de ha beburkolom, félek nem tesz jót neki.
Rudolf, ha a csempe egyben lepattan a ragasztóról, és a ragasztó a fésűs felületével teljesen egyben fent marad, azt mindenképp le kell verni? Nem lehet azt valamilyen anyaggal síkba hozni? Bocs ha hülyeség a felvetés..
Nálunk hétfő reggel indult a munka, ez most egy nagyobb volumenű, két és fél hónap a kivitelezési határidő, 3o köbméter bontási sitt keletkezett, 13 ember dolgozik:
A fali csempe bontásához a következő szerszámok kellenek:
-három kilós SDS ütvefúró (ez függőleges motoros- a vizszintes motorosok csak 2 kilósak)
- egy 25mm széles véső a csempelapokat bontására
- egy 6omm véső a ragasztó levéséhez
Aztán át kell húzni a falat egy gyenge minőségű csemperagasztóval, vagy zsákos cementes malterrel, csak úgy nagyából glettvassal és erre fésűvel felhúzni a ragasztót a visszacsempézésnél.
Gipszkartont csak akkor érdemes használni, ha nagyon kell sietni (ragasztani a levert csempés felületre- de a jó ragasztó drága), vagy ha nagyon görbék a falak és a sarkok nem jönnek ki sehogy, csak ha 3-4 cm vakolunk- annak 1.5 hónap száradási idő kell.
Ebben esetben előtétfalat kell késziteni CD vázzal (ha ellfér, de kb: 6cm elvesz a kerületből). A nagyobb méretű csempe ragasztáshoz a GK-ra szuperflexibilis ragasztó kell, fésűvel felhúzva, a kisebb méretűre elég a flexibilis ragasztó is.
igen, tálca lesz, sarokban kabin. Ablak van jó nagy, ajtó is :)
Mennyezetig lesz felcsempézve, mert valamiért így találtam ki, és meg is vettem már hozzá az anyagot. Mondjuk terveztem oda egy ellenkeresztáramos hőcserélős szellőztetést is, de az egyelőre nincs meg.
Szellőztetés? Ha zuhanytálca lesz, akkor az körbe van a megfelelő helyeken szilózva. A víz a csempén, meg a kabin falain csorog le, alig van páraterhelése a fürdőszobának. Én nyitva tartom az fürdő bejárati ajtaját, mert nincs rajta ablak. Ha meg mégis egy rendesebb fürdőben nagy a pártartalom, akkor ki kell nyitni az ablakot, vagy kell bele kényszerszellőzés. Az ablak alatt nem a 40 x 60-as lőréseket kell érteni, hanem egy rendes méretű ablakot. Ezt persze már a tervezésnél, vagy ha még visszább megyünk, akkor a telekvásárlásnál elcseszik.
Az, hogy amerikában hogy csinálják, mindegy. Lelkiismeretlen szakik ott is vannak és aztán terjed a hülyeség...
Tehát, van egy páraszabályozó tulajdonsága. Nyilván, ha te a plafonig csempézel, akkor sokkal kisebb lesz a gipsz felület, tehát, ez a páraszabályozó hatás legfeljebb a plafonon érvényesül(het). Én biztos, csak annyi csempét tennék fel, amennyi valóban szükséges. Keresd meg, néhány hónapja tettem fel képeket a konyhámról, meg a fürdőszobámról. ( Láttam olyat is, hogy a plafon is ki volt csempézve. Egy komolyabb fürdés után az összes csempe párás volt. ) Az egy másik kérdés, hogy a zöld karton impregnált, nem hiszem, hogy működik ez a páraszabályozó képesség. Ha rendesen csempéznek, fugáznak, akkor a sima gipszkarton is jó oda, ahol nincs zuhanyozó, vagy nem éri a falat közvetlenül víz. Kenhető szigetelés sem kell, mert honnan lenne ott annyi víz? A fugák inkább nagyobb szélességűek legyenek, mert a keskeny fugákat nehezebb kitölteni. Meg persze kell használni a gipszkartonra a tapadóhidat.
A másik, hogy a gipszes vakolat két hét alatt teljesen megköt, a cementes, meszes vakolatra nem illik ráfesteni, mert a mész még hónapok múlva is dolgozik, a vakolat vékonyan, de megrepedezik.
Jó ez a gipszvakolat, csak nagyon drága.
Ha a zuhanyzóban használod a kenhető szigetelést, akkor minek alá az impregnált giszkarton? Egyébként, nagyon jó anyag ez, láttam olyat, hogy be sem volt csempézve ez a zöld karton és úgy zuhanyoztak hónapokig. Aztán becsempézték és semmi baja.
Anyagárban talán olcsóbb a gipszkarton, de hidd el, a munkadíjjal együtt ugyanannyiba fog bármi kerülni.
Nekem is ez a meglátásom. A gipszkartonos megoldás a fokozott víz és páraterhelés miatt mégiscsak 'kockázatosabb' megoldás mondjuk 20 évre, mint a hagyományos kisíkolás. A karton vágásainál tökre oda kell figyelni, hogy ne juthasson be az éleken a nedvesség (nyilván annyira nem fog odafigyelni).
Továbbá felfúrok valamit a falra, átfúrom vele a gipszkartont is. Sok-sok év alatt lehet hogy ott is bejut a nedvesség. Oké, szellőztetni kell, de nekem mégis úgy tűnik jobban oda kell az egészre figyelni.
Amúgy amcsiban ugye nagyon megy a könnyűszerkezetes építkezés. Ők az impregnált gipszkartont 'greenboard'nak nevezik, viszont ahogy olvasom már egyáltalán nem ajánlják fürdőszobákba, mert egy évtized után elkezdett sok helyen gond lenni vele. Helyette ők valami 'cement board'-ot használnak, ami nem tudom mi.
"A felújítást végző szaki azt mondta, hogy meglátja hogyan sikerül levésni a meglevő burkolatot, de ha szükségesség válik, akkor gipszkartonnal tervezi megcsinálni a síkot a burkolat alatt"
Szerintem, nem meglátni kell, meg hogyan sikerülni, hanem megcsinálni. A szaki vésse le tisztességesen, piszmogjon vele ha szükséges... javítsa ki a síkot ahol kell. Ezért hívod oda, ezt kéred tőle.
Felesleges gipszkartonoznod, számodra itt nincs előnye. A szakinak könnyű, és gyors.
Új építésnél lehet, hogy előnyösebb, gyorsabb vele dolgozni, nem kell várni a vakolat kiszáradására, tuti sík a felület, esetleg olcsóbb, mint a vakolás. De ebből talán csak az ár érinti a megrendelőt.
Nekem végigkopogtatták a meglevő burkolatot, ami laza volt, azt leverték, kitöltötték, utána felkentek egy tapadóhidat, és ment rá az új csempe. Padlón ugyanez. Másfél éve van még csak fent, de egyelőre fent van.
Hát én olyanokat olvasok, hogy még adott helyeken a zöldről (impregnált) is elkezdett 8-10 év után leesni a burkolat.
Ha lekenném mindenhol kenhető vízszigeteléssel, az nem lenne olcsó mulatság. Kérdezem én, akkor _nekem_ (tehát nem a kivitelezőnek) hol mutatkozik meg a gipszkartonozás előnye? Én nem igen látom.
Főleg hogy tégláig vissza kéne pucolni mindent?...
Simán lehet kartonozni. Én a ház bővítést könnyűszerkezetesre csináltam, és ott is abból van a fürdőszoba fala/plafonja. Falon teljes magasságban csempe. A vízszigetelést ne csak a tusoló mögötti részen legyen szerintem, hanem akár mindenütt (az a biztos), de legalább a teljes padlón. A sarkokban a hajlaterősítő szalag ne maradjon ki.
Ha téglafalra kerül karton, akkor viszont az olvasmányaim alapján vannak kitételek a csempézésre. Ilyen rémlik, hogy csak 1 réteg lehet felragasztva, teljes magasság egyben legyen, vakolatra nem szabad ragasztani csak téglára közvetlenül. Nézz/kérdezz utána.
Kb 6 m2-es fürdőszobánkat szeretnénk felújítani. A jelenlegi teljes burkolat le lesz vésve (padló, falak), és újra lesz burkolva a mennyezetig (csempe, járólap)
A sarokba egy zuhanykabin kerül. A zuhanykabin mögött és körülötte le lesz két réteg vízszigetelő réteg (mapei aquadefense).
A felújítást végző szaki azt mondta, hogy meglátja hogyan sikerül levésni a meglevő burkolatot, de ha szükségesség válik, akkor gipszkartonnal tervezi megcsinálni a síkot a burkolat alatt. Nem igazán értek hozzá, de azért azt sejtem hogy a papír/gipsz nem igazán barátai a magas páratartalomnak/vizes helyiségnek.
Megkérdeztem egy mapei-os szakit, ő azt mondta nem gond a gipszkartonos megoldás, létezik zöld színű, impregnált gipszkarton, mindenképp azt kell használni (és kell rá megfelelő alapozó réteg a ragasztó alá)
Mit gondoltok, mennyire jó ötlet ez? Felújítással foglalkozó külföldi oldalakon sok helyen ezt az impregnált lapot sem ajánlják fürdőszobába.
(a ház külső falán 15cm grafitos hőszigetelés van, a falak tehát nem hidegek)
"ennyire elvetemült lenne egy épitészmérnöktől elvárni, hogy legyen fogalma a födémről?"
Az esetek nagy többségében igen. Az építész észjárása az esztétikára és a kellemes közérzetre (mármint a tervezett lakásban) van kihegyezve, az építőmérnöké (statikus) pedig a teherbírásra és a szerkezet erőjátékára. Én is tanultam ép.szerk.et., stb., a saját házamat terveztem nem csak statikusként hanem építészként is, de legyünk őszinték, észre lehet venni rajta, hogy nem igazi építész tervezte az alaprajzot. A statikai tervezés az nem az építészek erőssége, nem véletlen, hogy egyre szűkítik azt a kört amit építésznek szabad tervezni statikus nélkül.
Köszönöm mindenkinek az észrevételeket, javaslatokat. Nem lesz az építészet csúcsa, de ezzel összevethető méretezésű, hivatalosan forgalmazott lambéria+zsindely fedéses változatok alapján úgy tűnik, bele kell, hogy férjen. Azért megkértem még valakit, hogy számolja ki pontosan.
Igen, de ne a falra ragassza, hanem terítse le a földre. ( Ha a fal nedves, akkor már úgyis mindegy... ) És azért nem lenne baj, ha 2 x 2 m-es lenne. Nem egyenletes a föld, el is kellene egy kicsit simogatni előtte. A széleket leterhelni, téglával, vagy ha egyenes a talaj akkor deszka is jó. Lényeg, hogy ne nagyon tudjon szellőzni.
Ha nincs penész, vagy doh szag, akkor én biztosan lebetonoznám. A széleken hagynék 2 cm-t a felmenő falakig, hogy esetlegesen legyen hol szellőznie. Vagy lehet tenni 40 x 40-es járdalapokat is, fugával. ( Attól függ, milyen célt szolgál a helyiség. )
és valami objektív módon meg kell tudni, hogy mennyire száraz. Pl felragasztasz rá egy 0.5x0.5m nejlont körbe ducktape-val. ha két nap múlva sem párásodik alatta, akkor száraz.
nem tudom pontosan épitészmérnök vagy statikus vagy mi a pontos megnevezése, végzettsége, de ha minden igaz Dubaiban tervez felhőkarcolókat egy bécsi irodában :). Aztán lehet nem a szerkezetét tervezi persze, de ennyire elvetemült lenne egy épitészmérnöktől elvárni, hogy legyen fogalma a födémről?
Feleségem barátnőjének rokona egyébként, szivességből ránéz majd. Lehet nem a legjobb ember, de annál a statikusnál akinek én még pénzt is adtam, csak jobb lehet. Persze lehet csak pechem volt.
Köszi. IGen, rákerestem hogy "csatorna tisztitás" és dobja ki a különböző cégeket, akiknek van hasonló gépük. Hát akkor újabb kör ezzel is, remélem nem ér nagy meglepetés.
"Duzzsasztott agyag a gerendák tetejéig, polisztiról EPS 15o-as, fólia, 4-5 cm Isofloor szintelésnek."
Az isofloor még nem lehet burkolni, nem? Vagy mi legyen a felső réteg? Illetve gerenda tetejéig kb 8 centi van. Lehet az az isofloor és rá EPS? Illetve gipszkarton fal melyik rétegre mehet..
Jövő héten jön egy ismerős építészmérnök megnézni, remélem fog tudni valamit mondani a födém állapotáról es terhelhetőségéről. 190 centinkent vannak a gerendák egyébként.
Reggel ontsenek, takarjak le delutan PVC foliaval.
Falazni lehet, ha hasznalnak fagyallot a malterbe. A zsakossal nekem nem sikerult falazni hidegben.
A falazas kozben plusz fok kell legyen.
Meg kene probalni forro vizet melegiteni 2oo literes hordoba, azt keverni a malterhez.
A klasszikus cementes/meszes betonkeveroben keszitett malterral tudtam falazni. Csak nagyon nehez kot a malter. Ha megis megfagy (-5 fok alatt kell legyen ejjel), reggel szetbontja a falazatot es megtakaritja a teglakat, ennyi a riziko.
Más kérdés... miért van csatornaszag wc helyiségben..? Egyszer volt, hogy pár hét után mikor jöttem ki volt száradva. Valami valahogy leszivta vagy valami nagy gáz van? Ha van víz a wc-ben, akkor is ad szagot. Vagy lehet a kis kézmosóból jön..?
Pár hét alatt kiszáradhat. Elpárolog a víz a szifonból.
Azért nézd meg, hogyha a rendszer ki van szellőztetve. Kell legyen legyen egy olyan cső, aminek a vége nyitott. Ott kiegyenltődik a nyomás.
Amikor az ejtővezetékben lefolyik a víz, akkor a levegővel is keveredik, ami hosszú függőleges vezetékekk esetén összenyomódik. Pl. ez akkor történik meg amikor 88.5 fokos könyököket alkalmaztak azonos átmérőben, de lehet, hogy valahol van egy leszűkítés is (pl.lerakodás miatt). A vízműveknek van egy 12o báros csatornamosója berendezése, egy cső aminek a végén van egy fej, hátrafele irámnyított düznikkel, azzal ki lehet mosni a lerakodásokat. Meg kell keresni egy tisztitót és onnan kimosni a fővezetéket az épületbe, el kell jutni a csővel az első csatornázási aknáig.
Még kamerájuk is van, amivel meg tudják nézni, ha nincs valahol eltőrve a cső.
Mindig ezzel kezdem, ha fel kell újítani egy épülettet. Ha nem tudják kimosni, ki kell cserélni a fővezetékeket.
A polisztiréngyöngyöt én nem ajánlom. Pár centibe kiöntve rendbe van, de 15-2o-ba nem nagyon.
Ha nagy mennyiségről van szó és szivattyúzzák, akkor a betongyárba kevernek hozzá cementet és homokot is, adüdik egy 7oo-1oookg/köbméteres anyag, amiután kiszárad. Ez a polisztirolgyöngy kezelve van valamivel, hogy a kötőanyag ragadjon hozzá. Másképp nem tudnád összekevertni.
Duzzsasztott agyag a gerendák tetejéig, polisztiról EPS 15o-as, fólia, 4-5 cm Isofloor szintelésnek. Nagyon drága, mert 1o liter megy be centiméterenként négyzetméterenként.
Erről a Knauf Isofloor nevü cuccról van valakinek tapasztalata? Úgy látom ez is valamilyen polisztirolgyongyos beton, de 100 kg/m3-t ír... Van hátránya ha ilyen könnyü? Ha ebből 20 centit tennék le, az csak 20 kg/m2-re, mintha ott se lenne.. Liaporból ugyanez 100 kg lenne.
Erre rá egy 6 centi beton, az mennyi, 150 kg? Szumma 170, az eddigi ~400 kg helyett.
Vagy az isoflorra pallók közé lépésálló közetgyapot és arra osb/pozdorja lap? Feltételezem ha az isofloor réteg ki van szintezve rendesen, akkor már nem nagy dolog az osb-t fenti modon lefektetni. Ahogy Móricka elképzeli..
Attól félek nem találok normális szakit, aki "szárazon" tudna nekem rendesen kiszintezve aljzatot épiteni, betonnal több esélyem lenne.
Más kérdés... miért van csatornaszag wc helyiségben..? Egyszer volt, hogy pár hét után mikor jöttem ki volt száradva. Valami valahogy leszivta vagy valami nagy gáz van? Ha van víz a wc-ben, akkor is ad szagot. Vagy lehet a kis kézmosóból jön..?
Ugyanez van a fürdőszobában. Van egy vizgyüjtő lefolyó a csempén, ha a fenti lakó zuhanyzik akkor lehet hallani rendesen a víz csobogását.
Szivatnak. Azoknak az illesztőelemei egy vagyonba kerülnek.
Közel vagytok a nyugati paichoz, látják, hogy mi a menő technológia, amivel pillanatok alatt meg lehet oldani egy problémát, de ott azért alkalmazzák, mert akkora a szakmunka költsége, hogy megéri megvenni a nagyon drága anyagot, amivel gyorsan lehet dolgozni.
Csakhogy adnak mellé egy hosszú beépítési leírást, amit kevesen olvasnak el.
Minden új megoldásnak az a hátránya, hogy egy csomó mindenre oda kell figyelni, másképp nem passzol az elvárandó eredménnyel. Szóval ez szakmunka és német-angol tudás sem árt, hogy egy bonyolúlt beépítési tehnológiát betarts.
Mennyi ilyet láttam, nyeregtetővel, csak picit vastagabb oszlopokkal és gerendákkal. Voltak hajmeresztőek is, lehet tízből hét össze is dőlne, ha kapna 40 cm havat :D
Nem a közepe kapja a legnagyobb terhelést, hanem a szélétől egyel beljebb levő gerenda. Ki lehet játszani, hogy a gerenda távolságokkal, hogy ilyen arányú legyen a terhelés, de ahhoz tudni kell számolni, másrészt a hullámpalának lehet, hogy nem fog tetszeni. Viszont a szélére kell viharléc.
Hat darab 30x30x60-as beton pontalapon áll 9x9-es oszlopokon, U hüvelyben. A tetején az összekötés 4,5x9-es, 300x510 a tetőszerkezet alapterülete. Arra gondoltam, hogy nyeregtetőt csinálok rá oly módon, hogy a bejárat felől nézve középre felteszek egy 5x15x500-as gerendát állítva, sarokvassal az 5-ös oldalát a szarufákhoz rögzítve, ettől jobbra és balra még a szélességet kettéosztva 2 db 5x7,5x500-ast, a szélére meg csak valami sima tetőlécet. Erre tennék bitumenes hullámpalát oldalankánt a három gerendához csavarozva, az illesztéshez meg a hozzá való gerincelemet. Az alap építmény ahogy a képen látható kb. 150 kg, a plusz faanyagot kb. 50 kilónak számolom, ez a fajta hullámpala is kb. annyi súly még, tehát ez mondjuk +100 kiló, és 10%-os lejtése lenne, a tetőfelület meg mondjuk 12nm összesen.
Az a fehér cső amit belinkeltem hangszigetelő, nem hurrog benne a levegő. Ha lemezből készitik, nagyon gondosan szigeteljék be, mert a csőventillátorok erőssek és a zúgni fog a levegő benne.
Tegyél rezgéscsillapitó bilincseket is a rögzítéshez.
Beszéltem az emberekkel, lapos csövezés lesz végig, és megcsináljuk a gerendalevezetésnél a kondenzvízelvezetést, a klímaszifonba vezető cső pont alkalmas helyen van, beletesznek egy T idomot, és ezt is belevezetik majd. Kiderült, a belmagasságok miatt amúgy sem lehetne végig kifele lejtetni, emiatt mindenképp a gerenda körül lenne a legalsó pont.
Köszi az ötletet!
Már csak a kéménytopicba írt kérdésem nyitott: a cirkó kéményét kell a gipszkarton álmennyezeten átvezetnem, és ez egyesek szerint a kéményseprők által tiltott, és mindenképp erősen hőszigetelendő.
Ragasztóhab + dübel, ha tartasz a leeséstől (nem hiszem, e én is tennék). Lehet kapni dübeltárcsát (nem biztos, hogy így hívják), ami sima pozdorjacsavarral rögzül az osb-be.
Az a problémája, hogy a csukáshoz szükséges erő nem állandó. Attól függ, hogy megy-e az elszívó vagy sem.
Nálunk is ez van az irodában. Ha valaki nyit egy ablakot, akkor a huzat akadályozza az ajtó csukódását, és nem zár be. Ha erősebbre veszik a behúzót, akkor meg csukott ablaknál iszonyatosan bevágja. Ki is cserélték olyanra, ami csak az utolsó tíz centin húzza meg izomból, de ha már nem friss a zsír a nyelven, akkor nem záródik be. Azt az utolsó lépést, hogy be kell nyomni a zárnyelvet, csak lendületből képes megbízhatóan meglépni.
Nyeregtetős garázs képen látható falát és OSB részét színeznénk a későbbiekben. 5cm hőszigetelés jön a téglafalra, érdemes feltenni az 5cm EPS-t az OSB-re is? Szigetelés szempontból nyilván nincs jelentősége (hidegpadlás), esztétikailag szebb lenne mert nem lenne beugrás az OSB-nél.
Volt aki azt mondta hogy az OSB-n magában nem is áll meg a háló és a vakolat, 1-2 év és leválik az egész. Mi a javasolt eljárás itt?
belül van a kisebb nyomás..... ha kinyotod kivülről kikapja a kilincset a kezedből. Szereljetek rá egy GEZE ts 4ooo-es hidraulikus kart, annak lehet állítani a csukóerejét széles skálában. Mindkét irányba dolgozik, azaz nyitásnál is. És ki kell szerelni a kédert. Csak két 1o cm darabot kell otthagyni a zár felöli falcba.
na kipakoltunk 18 m3 salakot banyek kb 56 m2-ről. Kb 1500 kg-ra mértem egy m3-t, azaz kb 27 tonnát szedtünk le a födémről, nem semmi. Gerendákat jobban megnéztem, illetve a többet látott társak is és elég jó állapotba találtuk őket szerencsére. Nem ette meg a rozsda és a falvastagsága se hajszálvékony. Betonszint is kemény. Próbálok találni egy megbizható statikust aki meg is nézi rendesen.
Holnap napfényben csinálok képeket. Rétegrendet ki kéne találni, nem tudom hogy a tökbe fogok és miből ~30 centit visszatermelni, de örülök, hogy megszabdultam a salaktól..
Van otleted ipari konyha tuzgatlo ajtajanak csukasara a motoron kivul? Rangatja a szelloztetes.
Azaz amikor működik a gőzelszívó, akkor nehéz kinyitni az ajtót?
Ki kell számítani mennyit szív a motor a gőzelszívóba és kell ki kell cserélni egy ablakszemet egy inox szitára. Általában 1.2 nm felület kell.
Milyen kazanok azok amik a legterbol szivnak?
Buderus - Bosch. Van ventillátor rajtuk a beszívott levegőnek, de mivel 3 van és a kazánháznak nagy ablakai vannak, ez volt a tervező megoldása. Két ablakot szitával láttunk el. A kémény 14 méteres, a három kazánon össze van kötve egy vízszintes elemmel és T-idomokkal a kémény kivezetés- be a függőleges kéménybe. Azon van gyári kondenz levezető. A nagy konyháknál kötelező a zsírtalanító, de kell vagy 6 köbméteres.
Külön kanalizálást kell késziteni a konyhának és a kazánházaknál is, és oda be kell vezetni, azt külön kell kiszívatni szippantóval.
A konyha majd a fürdő felől kap (tudom, az nem túl jó), de arrafele a kazán miatt lesz légtérösszeköttetés, előszoba-nappali(konyha) közt nincs ajtó, és a fürdőajtón lesz szellőzőrács.
De lehet a beszívót ide is el lehetne vezetni.... Ezen is gondolkodom.
Még majd pontosítunk a méreteket illetően, de a 245 szerintem már nagyon nyomott érzetet ad. A fürdőben még csak elmegy, de a hálóban (a mellette levő kis szobában) már túl alacsony lenne.
Mondjuk ha sikerülne a kondenzvizet csatornába kötni akkor tényleg lejthetne erre minden cső.
Kár hogy a klímacsövezés és a csatornaszifon már megvan, lehetett volna a bűzvédett oldalra egy Y-t rakni....
1. A mosdóba készitsd 245-re az álmennyezetet, akkor könyökökkel meg tudod oldani a gerenda alatti részt. Oda szerelj kondenzcsövet és arra adj esést mindkét irányból.
2. A konyha hol kap friss levegőt? amit kiszív a gőzelszívő az be is kell menjen, másképp semmit nem szív.
Nagyon kedves vagy, hogy ilyen részletesen írod, de itt egy meglévő konyhabútor átszereléséről lesz szó, meglévő (vagy veszünk újat) elszívóval. Itt pesten inoxból egyedileg gyártatni valamit nem nagyon lehet, de ha igen, az megfizethetetlen.
Megcsináltatod 1.1-es inoxból és beburkolod bútorlappal. Sokkal olcsóbb, mind egy középkategoriás elszivó, ventillátorral benne.
A tetején legyen egy kivehető inox szűrő, azt lehet kapni az ipari konyhákat áruló cégeknél.
Az elszivónak legyen egy 18mm-res pereme, azt kifúrod.
Bútolapból készitessz egy dobozt, a belsejébe beépitessz (az a doboz alsó élétől 5mm-re) egy rámát 1ocm széles 18mm PAL-ból, arra rögzíted az elszívót.
Nem látszik belőle semmi.:)
A dobozra szerelhetsz ajtót is, olyan lesz mind egy felső szekrény, csak mélyebb.
Ez egy lakás nem rakhatok be bármit... Ipari környezetben természetesen ez elmegy, de egy lakás konyhájába nem berhelhetek bele egy lemezből hajtogatott valamit.
Keszitettem hosszú gőzelszivó rendszert egy ipari konyhába 9 méter vízszintes (1.5cm eséssel méterenként) és 14 méter függőleges és le kellett szigetelni a PVC csövezést. Ahol elindult függőlegesen szereltem egy kanalizált kondenzlevezetőt.
Négy nagy gázas kályha van, egy 2x2 méteres központi elszivó és egy nagy ventillátorral az elszívó mellett. Soha nem termel kondenzet.
Szerintem gőzelszívónál az beszívott levegő nincs több mind 25 fok és a hosszú leszigetelt vezeték miatt lehűl (ami hideg) a kiáramló levegő, mire kijut a szabadba.
Ugyanott van 3db. 8okW-os Buderus kondenzációs gázkazán Buderus PVC kéménnyel, ugyancsak 14 méteres vízszinte szakasz nélkül, az nincs leszigetelve- azt írta a doksiba, hogy nem szükséges. Abból ömlik a kondenz folyamatosan, ugyancsak a lekanalizált kondenzvezetőbe. A friss levegőt a gázas kazánok, egy fémszitával ellátott 1.5 négyzetméteres ablakon keresztül kapják. Ha jól tudom, a kondenzációs kazánnál a égéstermék hőmérséklete 5o fok körűl van és a kémény végén a szabadba kerülve, erőss kondenzációs jelenség adódik.
Mindekét kéménynek a vége kb. 1.5 métert van a tető héjzata felett, azon a szakaszon a gázkazán kéménye is le van szigetelve.
És vajon egy kifele lejtés (ami esetleg megvalósítható a rendelkezésre álló térben) elégséges lehet ehhez?
Még rágódom ezen a csőventillátor kérdésen. Egy elszívóból motort kiszerelni nem egyszerű....De azt értem, hogy macera úgy csinálni, hogy a két "fújás" eléggé szinkronban legyen. Lehet maradok a szimpla, de nagy átérőjű csőnél és remélem, hogy ki bír valamit nyomni. Hang és hőszigetelést meg beleteszek mindenképp.
Nem azért kell szigetelni a fűtött térben, mert áthűl, az elég érdekes lenne, hanem mert a nyugalmi helyzetben is kiáramló meleg levegő helyébe beáramló hideg levegőt folyamatosan melegíti a helyiségből, ergo hőveszteség keletkezik. Tehát fűtött térben nem a hideg, hanem pont a meleg miatt kell szigetelni. Visznt ebből következik, hogy a leszigetelt cső a fűtött helyiségben is hideg lesz, vagyis ha beindul az elszívás, halálbiztosan kicsapódik a pára, vagyis az egész szakaszon, ahol szigetelve van, biztosítani kell a kondenzelvezetést.
Az a fehér PVC cső kompatibilis (nem olcsó, de lemezből megcsináltatni 8 métert egy vagyon), azaz jól áramlik benne a levegőt is, de méretben természetesen nem, ezt kell megoldani. :) Erről írtam, hogy szöszmötőlni kell vele. Léteznek szűkitők is, csak utánna kell járni.
Nem kerülhet bele túl sok olajos levegő, azaz a szűrő az elszívon a tiszta kell legyen mindig.
8 méterre vegyél egy ipari csőventillátort és pont a fali csatlakozás elé szereled be. Van ebből kisméretű is. De akkor a motort a gőzelszivóból kiszereled.
Mindenképpen le kell szigetelni a csövezetet, ha fűtött ha nem a tér amin átmegy. Amikor a páraelszivó nem működik kivülről nagy hidegben az egész cső áthűl és kicsapódik a kondenz, amikor átszívod rajta a meleg levegőt.
A gerendákat úgy értem, hogy van egy általános 3m-es belmagasság, és kb 25x25 cm-es gerendák türemkednek bel a térbe a födém szintje alá.
Az első gerenda a nappali-fürdő közt van, de egy szerencsés véletlen folytán a fürdő egy része (fallal elválasztva) a gerenda nappali oldalán van.
A nappaliban az álmennyezet a gerenda szintjén lesz, a fürdőben ettől lejjebb. Az elszívócső igy a nappaliból a fürdőbe mehet át és ott a gerenda alá bukhat.
Köszi. Itt egy 4-5 szintes 30-as évekbeli társasház földszinti lakásáról van szó, szóval mindenképp oldalfalon kell kivezetni, de a konyha a lépcsőház oldalán a nappaliban van. Az elszívócsövet fel kell vezetni álmennyezet fölé, majd egy könyökkel a fürdőn és a hálón át az udvari falra min 7-8 m hosszan vezetni.
Ráadásul a födémben gerendák vannak, és ez alá a gerenda alá kell a fürdőben lemennem (addig a gerenda szintjén lehet a csövet vezetni).
Arra gondoltam, hogy végig kifele lejtetem kissé, hogy az esetleges kondenzvíz kifele folyjon, bár ez a 7-8 m soknak tűnik. Viszont végig fűtött térben megy, lehet csak a kitorkollás kritikus. Az is lehet, hogy már a felfele haladó részen kicsapódik?
A PCV cső az PVC? Csak mert ezek nem igazán szellőzésre lettek kitalálva, és a szellőzéstechnikai idomokkal se kompatibilisek. Egy 120-as szellőzőcső belső, míg egy 120-as PVC (normál csatornacső) külső átmérője ekkora. Egyik helyen meg is szívtam, mert 120-as PVC csövet raktak be, és nem ment bele a 120-as elszívó....
Elszívónak pedig sima 50cm széles konyhai fog csak beférni. Esetleg rakjak be közben valahova egy plusz csőventillátort?
Egyébként ezt a boltot nagyon tudom ajánlani, amikor én ott voltam bevásárolni a konyhai elszívóhoz, profi segítséget és tanácsokat kaptam. Lehet kapni kondenzvíz gyűjtős tagot is, azt beépítve a kondenzvíz gyűjtést/elvezetést is meg lehet oldani.
Sajnos én nem úsztam meg a flexibilis csövet, mert pont úgy jött ki a dolog, hogy a szerkezeti megerősítésnél beépített acélgerenda pont az elszívó fölött van :)
125-ös a cső, a kondenzvízgyüjtő fölött 150-es. Ha nagyon fúj a szél, emelgeti a csappantyút :)
Én csináltam meg az egész kivezetést, sajnos nem azért, mert én értek hozzá a legjobban, hanem mert nem volt más választásom :( Elég kemény meló volt úgy is, hogy csak egy réteg lambérián kellett keresztülvinni. A fóliák visszazárása nem is tökéletes.
Nagyon közel került a homlokzathoz, pokoli volt csinálni, pláne szigetelni a padlástérben. Itt még nincs kész teljesen, a bádog csak le volt fogatva, még nem volt körbeszigetelve. Egyébként most is csak körbe van megfelelő szilóval szigetelve, ezt gondolom, jobban meg kellene oldani. A kondenzvizgyűjtő csövét a homlokzati falon keresztül hoztam ki, még a tetőfólia alatt.
Jövő nyáron valószínűleg szétkapom még az egészet és megnézem, mi a helyzet.
A konyhai elszivót ki kéne vezetni a tetőn, minnél hosszabb függőleges csövön, erre van spéci cserép is pl. a nagyobb gyártóknál. Új építésű háznál egy jó tervező ezt megodja.
Ha a falon kell kivezessed, akkor olyan elszívót vásárolj, hogy fent legyen a csőcsonk. Ennek az átmérője 15omm-res, erre kell rádolgozni egy 15omm PCV csövet- a legvastagabb falut- nemrég megjelent egy fehér színű (az hangszigetel is). Mindent úgy kell összeilleszél, hogy ne szeleljen sehol, ezt nehéz megcsinálni. A konyhák szerelésénél a jól fizető ügyfeleknél egy fél napot szöszmötölünk a elszívő bekötésével. Az a flexibilis cső nincs mit ott keressen.
A gond az szokott lenni, hogy a csőcsonk az elszívon olyan közel kerül a falhoz, hogy nem fér el egy a 15o-es könyök , akkor kisebbre szűkited (de min. 11o-re), esetleg két idommal. Ezert kell minnél magassabban kivezetni, hogy a két szűkitő férjen el.
A falon átvezett cső mellé benyomogatsz 2cm vastag polifoam paplant és PUR habot is vagy dagadószallagot, majd 5omm vastag 1okg/köbm közetgyapottal körbetekered a csőrendszert (annyit amennyi befér a burkolat alá- minden ki kell tölteni).
Csak olyan elszívót vásárolj, amin van egy rugós klappantyú, ami elzárja a csőcsonkot, mert télen kihűti a konyhát. Az elszívó legyen max. 75oköbméter/órás, ha a konyha nem túl kicsi. Évenként szét kell szedni az elszívót és le kell takarítania ventillátort, mindegy milyen a szűrője.
Ha vízszintesen is kell vezesd a csövezetet, akkor egyszer felmész aztán végig a fal mentén, aztán egy vízszintes könyökkel ki a falon. Állitható bilincsekkel rögzíted a falra, olyan távolságra, hogy beférjen a kőzetgyapott, de majd a könyök mérete megadja ezt a távolságot.
A mosdónál is így jársz el, annál fontos az, hogy a cső akkora legyen, mind a ventillátor csonkja és azt is nagyon gondosan szigeteld le. Vannak jó és drága ventillátorok- mindent lehet rajtuk állítani, ezzel ne spórólj. Ide is azt a fehér színű csövet kell szerelni.
Lehet OFF de érdekességképp beteszem. Erről a régi házakról és a födémekről eszembe jut a Kodály körönd palotája (1883-1885) melynek pár éve leégett a teteje és a 3. emelet.
Jó nem tudom milyenek a födémek, de ha fából, vagy ha poroszsüveges stb illetve bármilyen de egyik sem szereti a vizet.
Nade az épület teljesen a földszintig átázott, szétrohadt meg penészedett bent minden. Mert ugye másfél napig locsolták a tűzoltók, utánna meg tán 1 év is volt mire ráraktak egy ideiglenes tetőt, addig az időjárás is adott neki nedvességet bőven.
Szóval az ilyen ezeréves épületnek, ha acélgerendás poroszsüveg ha fagerendás födém, ha salakfeltöltéses stb nem öngyilkosság egy ilyen átázás? Hogyhogy nem totálkár az egész?
Fogalmam sincs milyen födémek vannak benne, de már a korából adódóan is leszakadósak lehetnek, nemmég átáztatva...
Belegondolok az ilyen régi házaknál hogy ezerszer voltak már átalakítva, háborúban sérültek, kitudja hogy kendácsoltak, a lakók leszarva a födém milyenségét betonoznak, márványlapoznak, majd futógép, óriás akvárium, jacuzzi stb stb és általában bírják. Kivétel amikor nem:
Apropó, ez milyen födém lehet? :
Igaz az én házaim se piskóták, de én az ilyen körfolyosós "ezeréves de nagyon megbízható" házaktól is feláll a szőr a hátamon.
Személyes véleményem az, hogy statikai szempontból az első vh. előtt és közvetlenül a háború után épült házak messze gyengébbek a panelházaknál. Főleg a födémek. Mátrai beton(vasalás), salakfeltöltés stb. A kivitelezők akkor is igyekeztek a jövedelmezőséget maximumra fokozni. Láttam házat, aminek a fél falvastagságát elspórolták (!!!) az előírásokhoz képest. Möller Károly az akkori idők egy nagy szaktekintélye ínti több helyen könyvében a vállalkozókat a kevésbé nyereség orientált kivitelezésre. A régi házak vezetékei elrohadhattak és a teherhordó szerkezeteik úgyszintén. Poroszsüveg födém acél gerendái kérdésesek. Sőt, előfordulhatnak fafödémek is. Ezek arról ismerhetők fel legkönnyebben, hogy a teherhordó falak fölfelé emeletenként egyre vékonyabbak. Bohn födémtéglát már nem is lehet szerezni talán, pedig a harmincas években sok házat építettek belőle.
Ebben az esetben berakható egy másik hasonló gerenda is a falakra támasztva. Jó szórakozás beforgatni. Kéne szerezni egy olyanstatikust, aki hajlandó érdemben foglalkozni az üggyel, nem rutinból mond valamit. Amiket itt leírtam nem olcsó és nem könnyű munkák és lehet, hogy nincs is rájuk szükség.
maga a vizszintes részén a beton az elég massziv, lapáttal, pajszerrel kapirgálva is egyben van. A gerenda tetején, ahol ferdén van betonozva ugye, ott viszont könnyen jön.
Ha liapor kb 500 kg / m3 fajsullyal számolunk, akkor 1 m2 -re kb 30 centi vastagságnál az kb 150 kg, ha jól számolom. Illetve ha tovább könnyitjük közetgyapottal? Van egy sanda gyanum, hogy plusz gerendákat betenni épitési engedélyes történet az azzal járó bürokráciával illetve nem tudom mennyibe fájna maga a kivitelezés.
Egyébként ti hogy látjátok a budapesti bérházak "sorsát"? Eddig még csak-csak álldogálnak még ha gyakran lepattanva, de hamarosan jön az idő amikor nagyobb beavatkozás fog kelleni az épületek megmentéséhez? Vagy ez már bőven tart?
Meg kell kapirgálni körömmel a betont. Ha betonkemény akkor nem ette meg a szulfát. Ha körömmel kaparható akkor már nem olyan jó a helyzet. Abban a korban B140-es (kb. C10) volt a szokásos betonminőség. Nagyobb problémák főleg vizes helységek alatt várhatóak. Ha egy nem sokkal alacsonyabb gerenda beférne a meglévő beton fölé az sokat segítene (ha egyáltalán szükséges).
90 mm talpszélesség az I 200 gerendához tartozik. Ilyen gerendának a teherbírása mostani gyártásúnál (rozsda nélkül) 42,8kNm. 5m fesztávra ez kb. 1 t folyóméterenként. ha a gerenda 2 m-ként van, akkor ez 500kg/m2 teherbírást jelent. Nagyobb fesztávnál a négyzetméterenkénti teherbírás rohamosan csökken. Ebben a teherbírásban minden súly benne van, az önsúly is. A régebbi gerendák rosszabb minőségű anyagból készültek és már rozsdásak is lehetnek. Kérdés, hogy mennyi magasság van a beton lemez és a padló szintje között, mert lehet, hogy befér egy alacsonyabb gerenda.
Agzem, ha a statikusod megbízhatónak bizonyult és Budapesti, akkor el tudnád küldeni a kontaktját? Enyém annyit tett hozzá a témához, hogy vegyek ki 10 centi salakot, 5 centi lépésálló és 5 centi beton helyette és akkor súlyban ugyanott vagyunk és menjen a móka.. "Uram, én ezt már sokszor kiszámoltam" volt a magyarázat.
A gerenda szélessége 9 centi. Legalábbis az egyiké, amit mértem. Néhány helyen látszódik a lemez vastagsága, nem tünik annyira leharcoltnak, persze nem naponta látok ilyet, szóval tulajdonképpen semmit nem jelent mit látok :). Holnap ha minden igaz már látmi fogom az összes gerendát, most berajzoltam lenti összegányolt alaprajzba a két gerendát amit már látok.
Hogy hosszútávra tervezek-e? Hát mi szerintem max 15 évet tervezünk itt, de hát utána is egy értéket képviselő lakást szeretnénk eladni értelemszerüen. Naivan én azt feltételeztem, hogy ha már a salak helyett valami harmadannyi tömegü töltést teszek, akkor már csak jót tehetek a födémmel. Azt mondjátok még ez is kevés? NA most a probléma, hogy amit most csinálok az az alaprajzon lévő 3 szoba. A többit "készen" kaptuk, előző tulaj kifestette, új scempéket rakott, stb, szóval ahhoz nemigen szeretnénk nyúlni ami látottak alapján lehet gázos? a többi felületen mindenhol csempe van és van egy gyanum, hogy az előző csempére került rá az új réteg, a szoba szintje és az előszoba szintkülönbsége miatt. Már a szépérzékemet is zavarja a tudat, hogy egymásra tehették, de feltörni mindent már nem szeretnénk.
Illetve ha meg is erősítenénk a födémet, akkor is ott van a többi szint, többi lakó födéme. Kétlem hogy a felettünk lévők felújitásuk során hasonló körültekintően jártak el, mint akár most én gondolat szintjén.
Az hogy "B" rétegrendnél közetgyapotot irtál a liapor helyett is a gerendák közé, az azért van, hogy tovább könnyitsük a terhelést? Vagy mert párnafa nem ülne egy 8-10 centi liaporon rendesen (kb ez a gerenda teteje és abeton szintje közötti magasság, de még holnap lemérem)
Szóval valami elfogadható, de optimális megoldást keresnék. Barátságtalan alsó mühelyesek dobnának egy hátast, ha beállítanék kitámasztani alulról a födémet. Persze ő érdekük is lenne, csak nehéz ezt lenyeletni velük.
Sziasztok, van valamelyikőtöknek tapasztalata gipszkarton álmennyezetben vezetett szellőző- ill. elszívócsövekkel kapcsolatban?
Tervezek egy lakásfelújítás során fürdő- ill konyhai elszívót kivezetni a falon, továbbá egy nyílt égésterű cirkónak légbevezetőt is ugyanitt (lesz elektromos kizárás az elszívókkal).
Olyan kérdésekre gondolok most, mint csövek fajtája (a belmagasság miatt korlátozott a hely), hőszigetelés, kondenzvíz problémák, huzat-szélnyomás, ilyesmi. A konyhainak is elég hosszú lesz a csöve, ez lefojthatja az elszívót.
Nálunk gránit van (ez jól hangzik, valójában egy műanyag-gránitörlemény keverékről van szó), elég jól bírja a kiképzést. Minél sötétebb, annál jobban látszik rajta a vízkő, minél világosabb, annál jobban a tea, kávé. Válassz! :-)
Milyen mosogató tálcát érdemes manapság venni? Haveroméknak van márvány de már eleg szarul néz ki. Rozsdamentesen latszik a vizcsepp... vagy mi alapján válasszak?
Ha hosszú távon gondolkozól azt a födémet valahogy meg kéne erősíteni. A 2 métereres fesztáv sok. A vasalást a betonba, biztos megette már a savas környezet.
Azt meg kell értsd, hogy csak a I gerendákra számíthatsz.
Vagy
12x5-es gerendákat 6ocm tengelytávval teszel keresztbe és arra 22 OSB , lecsavarozva az OSB a gerendákat megmerevíted. Az OSB alatt kitöltöd a legolcsóbb közetgyapottal, aztán az OSB-re ugyancsak keresztbe még egy párnafát, 4ocm tengelytávval, arra 22-es forgácslapot felsávozva és svédpaldót ragasztva, a párnafák közét sűrűbb kőzetgyapottal töltöd ki. A forgácslapok alá kell egy páraáteresztő fólia is.
De ezt elég nehéz kiszíntelni. Csak derékszögű fülekkel tudod a párnafákból, amit az OSB-re szerelsz.
Vagy
Átfűzől PC1o-es betonacélt 2ocm osztással a gerendákon (ezeket meg kell hajlítani a gerendák szerint, két jó vasaskulccsal meg lehet) és disztribuciónak rá keresztbe OB6-os is köracélt 15cm osztással, majd öntesz rá egy 8 cm vastag könnyűbetont. De ehhez alá kell támasztani a födémet, 28 napig.
Lehet, hogy egy kőmüvest ezt könyebben kivitelezi.
Azt többit feltölteni duzzasztott anyaggal, rá 8x8-as párnafa, vakpadló felsávozott 22-es forgácslapból és arra ragasztott svédpadló.
De szeretném olvasni Jenő véleményét is amit fentebb írtam.
duplahalasz ,nekem volt fodem feltarasom. A statikus azt tanacsolta, hogy max 1cm melyen 2-3 helyen furjam meg a fodemet. Amennyiben voros szinu az eredmeny akkor teglabol van.
Meg egy otlet: lehet erdemes korulnezni a pinceben, mert mas helyeken levalhatott a fodem aljarol a vakolat ami arulkodo lehet.
Nem lehet alul befogattra építeni. Lehet tervezni olyan fémkonfekciót, ami jól leköti az alaphoz, de soha nem láttam befogattra készitve, ott mindig csukló van.
Nagyméretű ives gerendákkal épitett csarnokoknál is csukló van. Masképp elkorhad, ahogy írtad.
Ha az oszlopok nem befogottak akkor a tetőt vízszintes síkban szerintem Andráskereszttel merevíteni kell, mert fából nehéznek tartom megoldani az elemek sarokmerev illesztését. (a ház csak akkor merevíti vízszintes síkban, így el tud csavarodni) Az oszlop tető kapcsolatát én másképp csinálnám. A méreteket nehéz megmondani a lefedés ismerete nélkül. (lehet, de biztos ami biztos alapon nagyobbat kell mondani) Öt-hatszáz kg szélnyomás jut(hat) egy oszlopra. Szerintem lehet ugyan ezt ügyesebben is, csapolások nélkül. Meg kell kérdezni azt,aki nálam jobban ért a fához.
Sokat nem haladtunk ma, de megvan a következő gerenda, kb 2 méterre a másiktól... Centit vagy ellopták vagy csak nem találom, de kb 2 méter. Alakja egyezik azzal amit lerajzoltál, szóval I gerendák felbetonozva ferdén és két gerenda között vizszintes, nekem betonnak tünik. Az nem gáz, hogy ilyen messze van egymástól a két gerenda..? Illetve az OSB fektetésnél nem kell majd plusz párna a gerendák közé hosszban? Na majd ha kész lesz, akkor teszek fel képeket. Csak legyen kész ...valamelyik mama ránkhivta a közös képviseletet közben, holnap várom a telefonhivást, kiváncsi vagyok mit akar.
Hát azt, hogy a kérdezők többsége lusta utánanézni, hogy mit, hogyan kell megcsinálni. Te leírod, hogy homok. Igy van, de ezt azért megnézhetnék a Youtube-on egy video formájában. De, sokkal egyszerűbb megkérdezni... és utána lesz még kismillió kérdésük és mégis elbarmolják, mert valamit elfelejtettek megkérdezni.
Akkor nekem valószínűleg azért nincs látható süllyedés, mert mélyre is mentem és főként sóder a feltöltés. Meg alaposan be is lett vibrálva előtte és utána is.
Miért menne le a szint 7-8mm-t kalapálással? Lehúztam simára és csak rakosgattam, semmit nem kellett kalapálni. A későbbi szintcsökkenés miért történik? Tovább tömörödik az alap? Nekem van egy pár éve készített járda, ott ezt nem tapasztalom. Azt is pont szintbe raktam.
Ha az alap nagyon jól meg van csinálva és tömörítve, akkor 3-4 cm ágyazóréteget kell késziteni és
az 15 mm kell magasabb legyen mind a végleges színt, minusz a térkő vastagsága, ebből kb. 7-8mm lemegy amikor kalapálod és a többi majd magától, amikor megsűllyed az alap.
Ha nagy összefüggő felület van, a legbonyolultabb művelet az ágyazó szintjének beállítása.
Merthogy tökéletesen színtbe döngölni az alapot nem lehet.
Picit feljebb töltöd a duzzasztott agyagot, mind a gerendák teteje, 1-2 centi max. .
Ráhelyezed az OSB-t és tologatod ide -oda, az majd elhelyezkedik a gerendákon.
Ha nincs síkba az OSB, kiékeled a pallódat két oldalról palló ékekkel és fémfüllel rögzíted az ék mellett.
2.5mm vastag 6ox6o-es dérékszögű fület kell beszerezni, nem valami vékonyat, szerkezetépítő vasalatok ezek, az ácsok használják, ha nem tudnak csapolni.
A fém fülekhez 4ox4.5 facsavarokat kell használni a pallóba és 25x3.4 a OSB-be. Ki vannak lyuggatva. Erre valók.
wow, nagyon csecse, köszi, hogy ennyit foglalkoztál vele. Mi van egyébként ha a gerendák nincsenek síkban? akkor két gerenda között feküdne az osb, kvázi kicsit lépcsözetes lenne az első réteg és majd a rajta lévő pallók változó magassága tenné vízszintre a felső forgácslap réteget? Illetve akkor ha jól értem femfülek fognák össze az osb-t is egyben?
NEm tudom még megkkora két gerenda közti távolság de ha túl nagy akkor nem kell közben is valami párnafa?
Majd az OSB-ket összekötik a pallók a fém fülekkel.
A szerelés befér a szigetelésbe a pallók kőzé, kilyukaszthatod a pallókat, ha át kell vezetni valamit keresztbe rajtuk. Ne tegyél rá aljzatbetont, egy ácsot keress az megcsinálja. Nem nagy ügy. A polifoam legyen az a kemény szűrke színű, amit a fűtéscsövekre szerelnek.
Megkérdeztem egy ismerősőmet, aki függőfolyósók felújításával foglalkozik, a kép alapján ez egy fölülbordás födém, amit úgy zsaluztak be, hogy beszerelt I gerendákra fa hevedereket kötöttek fel alulról, azt lepadolták és bevasalták. Csakhogy egy réteg vas van benne, az vagy át van vezetve a I gerendán, vagy csak egy kampó van készitve a vas végére és rá van ültetve az I gerenda alsó övlemezére (talpára) vagy kombinálva, minden második vas van csak átvezetve a I gerendákon. Ezeket meg kéne keresd.
Azokat a vasakat, amelyek nincsenek átvezeteve a gerendákon, alulról egy kampóval összekötötték, hogy együtt dolgozzanak. Ez a leggyengébb változata ennek a födémszerkezetnek.
Az ismerősöm azt mondja, hogy ennél kb. 6-8 cm vastag beton szokott lenni a gerendák között, kevés cementtel és negatív nyomatékot nem bír el. Magyarán csak felülről terhelhető, az is egyenletese elosztva.
Nekem a véleményem a következő:
Azokba a vasakba nem bízhatsz, ezt Jenő is írta.
Ezt a rétegrendet csináld meg. Ez a lehető legkönnyebb.
Képet nemtom belinkelni, a következőbe belinkelem valahogy.
Köszi szépen a sok infót, segitséget. Fő kérdés, ki az akit Budapesten meg lehet bizni hogy megszakértse? Votl egy statikus nálunk, aki még nálam is hülyébb volt, illetve egy másikat kerestem, aki "majd telefonon megmondja a rétegrendet", ki se kell jönnie. Mindezt azután, hogy mondtam, hogy teljesen hülye vagyok és kevés infom van a födémről.
A ház 1906 ban épült egyébként, tervtárból kikért tervek alapján láttam. Ott a födémről nem votl szó, föként csak alaprajzok voltak, kevés info. Bár lehet ki lehetett volna szedni onnan is infót hozzá értőnek.
Valóban ezt a "felbetonozást" akartam mutatni a képen. Jobb oldalt látható a gerenda és onnan ferdén le a födém sikjáig. A vízszintest pedig ugy értettem, hogy a felbetonozás alatti rész vizszintes. De egyébként az alattunk lévő pinceszint plafonja vagy hogy fogalmazzak, az is vizszintes, arra gondoltam, hogy a poroszsüveges födémet sikra vakolták, de fent se tudtam kivenni semmilyen boltozatot. Az alattunk lévő pincerészt egyébként a tervek alapján lakásnak szánták, nem tudom ez jelenthet-e bármit is.
Holnap kihordjuk a salak nagy részét illetve a vakpadlót (most alig férek tölük, ezért se tudtam tovább bányászni) és utána jobban tudok nyomozni is.
Mindenesetre ha jól gondolom, azzal csak javithatok a jelenlegi állapoton, ha maradok az eredeti elképzelésnél és a salak egy részét liaporra cserélem? Holnap kb 15 centi salakot kezdünk kibányászni, lehet akkor marad a liapor rá és párnafa. EZzel kapcsolatban még egy kérdés Srudolf. ITthon csak 1-4, 4-8 illetve 8-16 szemcseméretüt lehet kapni, akkor 30% 1-4, 70% 8-16 lenne a recept az müködhet? Te már csináltál ilyet gondolom? csak mert hivatalos liapor .com oldalon 1-4 a az ajánlott méret feltöltésként.
Sajnos csak most írta, hogy az alja is sík a födémnek, azt hittem poroszsüveges és azért van rajta annyi salak.
A Horcsiknál én is úgy tudom, hogy csak a padlásra szokták szerelni, volt egy esetünk és nem engedte a végén a statikus a manzárdosítást. De az téglából volt, a fugáknál volt bedolgozva valamennyi vas és kikötve a gerendákhoz, az is 6mm vastag, a tetején 4cm beton nagyon kevés cementtel.
De miért raktak rá 28 cm salakot? Hangszigetelés miatt az OK, de jó nagy a súlya.
A padlásra ezekre a födémekre szoktak tenni 5-1o cm salakot és lapjára egy téglát, ami nincs is kiégetve, hogy lehessen rajta járni.
Mindegy, én amondó vagyok, hogy csak kell egy komoly feltárás és egy számítás is.
Horcsik födémet nem szoktak teherhordó lakás(padló) födémnek csinálni, de nem is kizárt. Főleg a II. világháború utáni anyaghiányos időben fordulhatott elő. Elsősorban háborús sérülések javításánál.
Valószínűleg ez is vb. födém, a betonvasak föl vannak hajtva az acélgerenda talpára. Látszik a vb. gerenda talpánál a ferde felbetonozás. Meg kell mérni, hogy milyen vastag a födém (megmérem a szintmagasságot, az alsó helységnél a belmagasságot, mennyivel van lejjebb a gerenda talpa és a beton teteje a padlónál, valamint azt, hogy milyen széles a gerenda talpa. Ebből megrajzolható a födém)) Pontosan kell mérni, mert különben nem jó!!! Ebből a mérésből megállapítható, hogy a födémlemez alja mennyivel van lejjebb mint a gerenda talpa. A talpszélességből megállapítható a gerenda magassága. Fentiekből megállapítható elég nagy eséllyel a födém anyaga(!). Horcsik födémet nem szoktak csinálni járható lakásfödémnek, de léteztek a két háború között idomtéglás födémek. (Bohn, Újlaki, Reform stb,) Itt leginkább vb. lemezre kell számítani. Nagyon meg kell nézni a salak miatt a beton és az acél állapotát. Jellemző hiba volt, hogy a salak nem volt kiszellőztetve és a salakban levő kén vegyületekből kénessav vagy híg kénsav keletkezett. Mindkettő jó étvággyal fogyasztja a betont és a betonvasat. Vizsgáltam házat Bp.-en ahol a 6 vagy 8mm-es betonvasból cérnaszál átmérőjű maradt (!!!).
A letömörített zúzottkő rétegre nem tudom, hogy milyen magasra kell kiszintezni az ágyazó réteget, hogy a gumikalapácsos beágyazás és a bevibrálás után síkba kerüljön a térkő a szegéllyel.
Próbaként úgy állítottam be az ágyazó réteget, hogy a ráhelyezett rékő teteje kb. 0,5 cm-rel magasabbra került, mint a szegélykő szintje. Ez túl kevésnek tűnik, mert már a gumikalapácsos beállítás során tú alacsonyra süllyedt.
Tudtok segíteni, hogy milyen magasságot kell beállítnai az ágyzóréteggel?
esélyes, hogy ez egy horcsik változat. a gerendákat beteszik, alul sávonként felzsaluzzák, tesznek a zsalura téglákat, a téglák közé alibi vasat, es vékonyan kibetonozzák a téglák között meg a tetején.
ha valahogy megtudod milyen magas az acélgerenda, ki tudod számolni hogy milyen vastag a "beton". nem lesz sok.
Ezzel óvatosan kell eljárni. Mi a francért szereltek 28 cm töltést rá?
A beton túl nehéz, hogy fémgerendákra így rátámasszák (tégla 1oookg-köbm, beton 24oo). Lehet, hogy valahogy meg van vasalva is, azt meg kéne keresd, de akkor is nehéz. De lehet, hogy egy bérléstest, mekkorák a nyilások a vas
Nincs behúzva a téglafödém egy réteg betonnal- malterrel? A falazás után ki kell fugázni rendesen, hogy beékelődjön, ez helyett telibe húzhatták 2-3 cm cementes maltert, egy rabic hálóval esetleg. A malter kitöltötte a fugákat is, ha elég hív volt.
Amúgy a megjavított téglasüveg boltíveken mi is ezt a módszert alkalmaztuk, 3 cm puccolán cementes betont húztunk a tetejére egy vakolóhálóval. Jól összeállt.
Az hogy vízszintest látsz lentről, lehet, hogy az íve a boltiveknek nagy sugarú és levakolták síkra, ugyancsak rabiccal. Meg kéne bontani a vakolatot két fémgerenada között. Tehát meg kell érteni pontosan a rétegrendet, aztán számolni egy önsúlyt.
Pontosan mikor építették ezt a házat?
A salak vagy 12ookg/köbméter, de meg is tudod mérni, hogy a tiéd pont mennyi, egy veder 2o liter. A liapol 5oo-6ookg/köbméter- a granulátum függvényben, a nagyobb az könnyebb. 1:3 kevereve a kis méretet a naggyal akkor ékelődik, ahogy ezt már írtam. Ha kiveszed az egész salakot és viszatöltöd liaporral és öntesz egy 6-7cm gyengén vasalt betont, esetleg könnyítve valamennyi polisztirolgyöngyel vagy liaporral, az működhet. A szereléseket beteszed a beton alá.
De azt ki kell önteni egyből szintbe és arra 1 cm önterülő.
megnéznéd a lenti képet? FElszedtem végre a vakpadlót és beleástam pár helyen a salakba. Még ások tovább hogy egyértelmü képet kapjak de ha jól értem ez nem poroszüveges és nem is téglaboltozatos. Nekem betonnak tünik. NEm jó a kép meg kevés helyen tudtam még kiásni, de jobb oldalt az ott az acélgerenda és az van legmagasabban. A lenti szint pedig végig kb vizszintes. Milyen födém ez és ha ez nem téglafödém akkor betonozhatok-e liapor és párnafa/vakpadló helyett. Nem ragaszkodom hozzá, de lehet megfontolnám. Kb a födémtol a parketta tetejeig 32 centi van. 28 centi salak, 2.5 centi vakpadló és 2 centi parketta volt eddig. A 28 centi salak az a képen látható beton vagy mi a fene szintje. Az I gerendánál ertelemszeruen kevesebb salak volt, mert az feljebb van.
Amikor valamit leírok részletesen, azt egy-az-egyben meg lehet csinálni, mert már 1oox megcsináltam. 2o éve van asztalosműhelyem, minden belső ajtós munkánál van tolóajtó is, mert úgy tervezem, hiszen gyakran van olyan eset, hogy az ajtó nyilása zavaró.
Képzelj el az alsó rajzon a sín melett egy 18mm vastag és 8omm magass lécet, amire derékszőgű fülekkel felrögzíted a sínt. A lécet nem a fal tartja, hanem a bérlés, amit a gipszkarton falkávába beszerelsz. Csak az annyival szélesebb kell legyen mind a fal, hogy a lécet ráfektesd és alulról rácsavarozd. Hogy legyen mire az ajtó rázárodjon, az egyik függőleges bérlést is szélesebbre kell készíteni, mind a falat.
Az ajtót a sín megtartja konzolba is. A bérlést nincs hogy kifordítsa.
Megkeresek holnap egy kivitelezési rajzot és belinkelem.
Az alsó görgős ajtót el kell felejteni, zajos és bekoszolódik amin fut.
Egy ajtót meg akarok szüntetni, oda kell egyedül hangszigetelés. Mögötte pl. mosdó lesz, majd még egy fal (tökmindegy miből, ez lehet akár egy gipszkarton lap is, ha mind a két felére pl. polcok kerülnek), meg egy ajtó ami a fürdőbe nyílik. Egy ajtó meg ígyis-úgyis kell, mert a teleportot még nem találták fel :D
Én 50-es profilból építettem a wc falát táblás kőzetgyapottal bélelve, mindkét oldalon két réteg gipszkarton, plusz csempe. Így is, úgy is az ajtó lesz a gyenge pontod. Pláne, ha esetleg gépi szellőztetést is akarsz. Persze nálunk a fürdőszobából nyílik a wc, így van még egy ajtó a további helységek felé.
Felét sem értem, de így nem lesz jó :D az ajtó nem falba menne bele, hanem úgymondd két oszlop között lenne zárt állapotban, és a nyílt térbe lógna ki ha nyitva van. Ami nem gond, mert mindig zárva lenne, mivel egy budiról van szó. Alul kerék, felül sín.
Olcsóbb mint falazni és vakolni, meg szakszerüen kiékelni egy vékony téglafalat és körvasat is beépíteni.
Én kb. nettó 15Lejbe (3.2 euró) veszem a 1oo-as 24kg/köbméteres Rockwool közetgyapottat, ami ebbe a falba való, ezt nálatok gyártják és ennek az árnak a 4o% szállitás kell legyen, mert a gyapott könnyű.
Tolóajtót úgy tudsz beépíteni a gk falba, hogy készítessz egy bérlés, ami 4omm meghaladja a falvastagságot - de csak azon a felén ahol záródik az ajtólap és felette csak 2omm, erre szerelsz fent egy 8ox18-vízszintes borítást, amire felrögzíted az ajtó sínjét a Solido 8o-as vasalatból , erre van spéci szerelőfül, a sínre szerelsz egy maszkoló profilt is, az is benne van a vasalat csomagában. Egy 1ox13- as nutot kell húzni az ajtólap aljába. Alul csak egy kis műanyag pocok tarja síkiban az ajtót, azt le kell fúrni a padlóba. A bérlés lehet lekannizott 18-as melaminált PAL lapokból is, az ajtónak összecsavarozól 2 réteg melaminált lapot. És akkor olcsó. A vasalatból milire bellítható az ajtólap zárása a bérlésre.
Melegen ajánlom, nem drága és jól működik ez a szerkezet.
Szóval, összegeze:
megcsinálod a nyílást a falon UA profilokból. Pontosan 125mm vastag lesz. Legyen a nyílás 8oomm s zéles és 21oomm magass.
Veszel egy 13ox2o8omm-res PAL csíkot, egy 15ox2o8omm valamint egy 15ox8oomm-res is és egy 8ox16oomm is lekannizva. Merthogy a színed 16oomm. Ezt felcsavarozod a 15ox8oo-as felső bérlés felé és két gipszkarton bűbelel is rögzíted.
Az ajtótnak veszel egy 82ox 21oo-as lapot és egy 84ox 21oo-lapot lekannizva és azt összecsavarozod, vagy összeragasztod Bizon Motage Kit-el.
Cuccos lesz, meglátod.
Furnérozott lécpanelből készitünk ilyen ajtókat, elég gyakran.
Igazából nem lenne gondom a rosszabb hangszigeteléssel sem, ha hallanám előre, milyen lesz. Meg nem is figyeltük nagyon, szóval lehet hogy még ennek is szar a hangszigetelése. Meg ugye egy ajtó is van, annak biztos rosszabb, szóval lehet nem is érdemes arra figyelni, hogy hangszigeteljen. Ytong-ban épült házban azért nem élnék, azt már tudom.
Szeretnék egy 6x6 méteres mobil garázst venni vagy építeni, olyat ami azért jól is néz ki. Milyen anyagból lehetne az oldalfalakat kivitelezni? A legelterjedtebb a lemezgarázs, de ezzel az a gondom, hogy félek, hogy nagyon könnyen behorpad, ha véletlen nekiütődik valami.
Üdv !" téglák /kisméretű téglák / kantra lettek falazva. " Na ez a szuper válaszfal ,olyan mintha ne is lenne ,kár az anyagért !:DDD Jahh,van olyan opció mikor jó,ha mindkét oldalára szorosan szekrénysort tolsz ,hogy ne tudjál neki támaszkodni ,a franciaágyról már ne is beszéljünk ,mert közben a "földrengés "idején a fejedre potyogna a kantra rakott tégla !:DDDD
Igaz én láttam és be építettem olyan 50 - 60 mm vastag gipszkarton falat.
De téglából is lehet talán 80 mm -ig lemenni.
Régen a legvékonyabb válaszfal a 50 mm tégla és a rá kerülő 2 x 1,5 cm vakolat amivel 8cm volt. A téglák /kisméretű téglák / kantra lettek falazva. Igaz tudni kellett falazni, ezért csak a kőmívesek csúcsa vállalta. Volt persze méret és felület korlátja is.
Aztán kifejlesztették a válaszfal téglákat 40 - 50 és 60 mm vastagságban. Ezekből főleg huzal erősítéssel már szabadabban lehetett válaszfalakat építeni.
Köszi, akkor valószínűleg ha sor kerül rá, vissza lesz rakva a régi tégla, gondolom ez a gyapotos fal jóval drágább.
Egy wc-t kellene leválasztani, valami tolóajtóval, oda lehet megkockáztatunk egy gipszkartont, csak nem esik át rajt senki... másik falnak, ahol az ajtó van, azt meg jó lenne vagy 20cm-rel kijjebb rakni. Vagy csak az ajtó magasságáig kijjebb rakni, bár az meg hülyén néz ki. Megint nincs olcsó és jó megoldás... vagy befalazom az ajtót, és szűkösebb lesz a hely...
De sejtem a hiba okát: a flakonra a menetes pisztolycsatlakozó műanyagot én tettem rá, miután lefeszítettem egy Pur tisztító flakonról. A szórós vége más lehet...nem tudtam, hogy van külön kézi, meg pisztolyos hab.
A vastaglazúr nálam csak az eresz alján vált be. (Bár ott a vékonylazúr ugyanúgy bevált volna) Ahol érte az UV a vastagot ott pár év után peregni kezdett a faházburkolat napnak kitettebb felső domborulata, viszont a teljes felületet vissza kellett csiszolni a felújításnál. Ahol még szépen állt rajta ott nagyon nehéz volt lecsiszolni. Lekenni, lehengerezni valamit nem nagy kunszt, de a csiszolás az nagy szívás. És valszeg egészségtelen is. Soha többet nem veszek vastaglazúrt.
Padlóra pigmentált olaj jár. A padló vizlepergető kell legyen (elvileg nedvesség nem hatolhat bele, mert pl. télen megfagyna), a svéd viasz is vízlepergető, de nem elégé. A viasznak a lényege az, hogy nagyon mélyen be tud hatolni a tűlevelű fába, hiszen rákensz belőle annyit, hogy locsog és két óra múlva eltünt az egész. Csak a harmadik réteg marad meg rajta. Azért jó az UV védelme, mert nem egy felületi kezelésről van szó, amiből 2o-25 mikront megesz az UV évente, hanem maga az anyaga impregnálódik a pigmenssel is + az UV védő szerrel.
A másik probléma, hogy ez a thermowood padló eredetileg pigmentált (színezett) olajjal volt kezelve. Mert amikor kiveszik a berendezésből, akkor a színe zöldes-barna és csontszáraz. Nem lehet mást kenni rá, nemtom ha működik, az olaj szolvens alapú kell legyen, azt hiszem- mert a hidrofobizált olajok aranyárba futnak. A svéd viasz meg vizes alapú, lehet, hogy elfut rajta, ha rákennik.
Ma reggel készittem egy fényképet egy 1.5 éve beszerelt fenyő thermowood teraszburkolatból az egyik ügyfelemnél.
A burkolást nem mi készitettük, de megkért, hogy nézzem meg, mit lehet vele kezdeni. A terasz nincs fedve, csavarok nélkül van szerelve a padló, tökéletes állapotba van geometriailag, azaz nincsenek megmozdulva a lapok. Szakszerű munkát végzett a burkoló. A ház még nem lakott szennyeződés nincs a felületen.
De mivel nem kezelte semmivel, a UV sugárzás már megdolgozta. Sőt, a felület nedves, azaz már nem vízlepergető.
Két lehetőség adódik:
Vagy felcsíszolni az egészet eltávolítva az oxidált réteget (a beszürkült réteget, ez per pillanat csak felületi , de kézzel kell megcsíszolni, mert hornyolt) és lekezelni 3 réteg színeszett olajjal. És ezt hathavonta megismételni, minden alkalommal egy enyhe csíszolással is elvégezve, hogy a pórusai a fának megnyiljanak.
Vagy hagyni megszürkülni, két év múlva az egész egyszínű szürke lesz és 4-6 havonta leolajozni, színezék nélkül, hogy vízlepergető maradjon. Ahogy süti a nap olaj kiszárad belőle, hiszen a pólusok nem zártak.
Minden kezelés előtt alaposan le kell mosni egy padlótisztitó szerrel (át kell súrolni) és vízborotvával.
Egy kis hétvégi faház előtt lenne ez a terasz vagy járda (1x6 m). Csak két kempingszéket kirakni rá ill. ne egyből lépjünk a sáros bakanccsal a házba. Vagy ez a fa terasz lenne a ház előtt vagy fenyőmulcs járda. Nyilván nem akarom gyakran ápolgatni. A faházat is kapásból feketére lazúroztam.
Szep, amikor felszereled. De a napsugarzas tonkreteszi.
Ahogy megkezdte a nap (latod rajta, mert szintvalt), azonnal le kell mosni es minden foltot kiszedni, mi valami profi padlomosoval mossuk, de vagy 3 x, aztan vizborotva. Amikor kiszarad a mosas utan olyan kell legyen mind az uj. Kezeles utanna olaj.
Ha el van szinezodve (vagy foltos) akkor elotte egy szolvens alapu pac, ecsetelve es eltorolve.
A Tikkurila olajba van UV vedo es szinezheto is (WOOD OIL a neve es szolvens alapu). Kb, 5o nm eleg 9 liter 3x retegbe es ara huzos. Az olaj lezarja a polusait teljesen, vizhatlan lesz, csak kiszarad lassan belole.
6 honaponkent, de lehet, hogy 4 honaponkent ezt meg kell csinlani es akkor tart 15 evet is. De ha egyszer elhanyagolod, akkor kesz. Mindenere ilyenkor november elejen mindenkeppen.
Ha ezt bevallalod, akkor vedd meg.
A tisztitas es az olajozas egy nap munka egy embernek, olyan 2onm-re, ha van 4o akkor ket nap.
Ha van keret, akkor a tropusi 24-es masaranduba es rozsafa alatetlec (7ox45mm). Felevente tisztitani es olajozni kell, de birja 5o evig- ha nem olajozod, akkor megszurkul, de akkor is birja.
A thermowoodot startbol el kell felejteni, a vorosfenyo 5 ev, ha nagyon sokat olajozod akkor 1o ev. Az olaj poruszaro es jo az draga.
Csak akkor szerelj vorosfenyot, ha eszaki oldal es nagyabol arnyekba van a teto alatt.
Ebben az '54-ben épült házban a padláson mekkora a szabad tér? Vagyis, ahol semmiféle alátámasztás nincs, nincs székállás, nincs oszlop, stb. vagyis, ha a födém kibírná, akkor hány nm-es helyiséget lehetne beépíteni?
"de 25 év múlva majd megnézem, hogy mi újság. A titka az, hogy nem szabad elnagyolni a koszorú méretét, vasalását és akkor a vizszintes erőket is fel tudja venni."
nálunk nincs koszorú, csak néhány gerenda keresztben-hosszában. 54-ben épült a ház, a tető köszöni jól van :)
a régi tanyámon lovagfedéses hódfarkú volt, sárgerenda, pár ácskapocs, kötőgerendákkal. az is egyben van még, valamikor a századforduló előtt rántották fel vályogból...
szerintem túl van misztifikálva ez a vb.koszorús téma! persze, stabil alap a fedélszéknek, összetartja a falakat.
de (és lehet, rosszul gondolom!) szerintem egy tetőnek vb.koszorú nélkül is stabilnak illene lenni.
Számolni te sem tudsz, még semmit nem láttam tőled kiszámolva. Még egy olyan nagyon egyszerű példát sem, amit tavasszal beírtam neked. Amit tudsz, az a gyakorlatból ered. Ennyi.
Te azt tudod, hogy egy statikussal vitatkozol olyan dolgokon, amiket számolni kell és te azt nem tudsz? Ő meg tud. Elment az eszed, vagy mi van? Nem vagyok egy fajsúlyba, vedd már észre.
"ácsolat minden súlyával ellenáll a szélnyomás"-nak
A fedélszék súlya betoncseréppel kb. 75 kg/m2. Szélnyomás az egy dolog, de van szélszívás is. Könnyebb tetőknél a szélszívás alig kissebb a fedélszék súlyánál.
" ... hogy mi az hogy a koszorú két vége van megfogva vízszintes erőkre ha nincs közbenső fal."
Hol írtam le azt, hogy a koszorú alatt nincs tartófal? Pont az ellenkezőjéről írtam. Ezt csak te találtad ki, hogy megtámogasd az elméletedet, amit egyébként senki sem kérdezett.
Nem hiszem, hogy tudnál újat mondani, tehát valóban felesleges a vita. De ha szükségem lenne a mérhetetlen hozzáértésedre, majd szólok... egyszer már kérdeztem valamit, mindent kaptam, csak megoldást nem. Hát ennyit rólad.
Olvasni tudni kell. Választ kapott a kérdésére a kezdő építkező. Mégpedig azt, hogy nem rossz a fedélszék, de jobban is meg lehet csinálni. Sőt, még azt is megtudta hogyan, miből lehet javítani. Összezavarni a hozzá nem értők marhaságaival lehet. A faipari ismereteim nem csak bútorlap és asztalláb méretre vágásából állnak, mégsem venném magam a bátorságot, srudolfot kritizáljam. Gyakorlati ismeretei neki a legnagyobbak jókora elméleti tudással megtámogatva. Nem csak azt tudja, hogy milyen hibák vannak ha összegányolnak valamit hanem azt is, hogy hogyan kell rendesen megcsinálni. Az én ismereteimet ítéljék meg azok akik valóban értenek is az építőiparhoz, nem azok akik még azt sem tudják, hogy mi az hogy a koszorú két vége van megfogva vízszintes erőkre ha nincs közbenső fal. Minden esetre érdekes az a vélemény, hogy az én csekély ismereteim IDE elegendőek. Lesúlytó vélemény a kérdezőkről. Nem várok választ, mert egy bizonyos (meglehetősen alacsony) szintnél lejjebb állóval nem vitatkozom.
Én egyáltalán nem mondtam, hogy nem mozog a tető. Azt mondtam, hogy a koszorúnak erősnek kell lennie, meg a többi alkotónak is. Ezt a szél, meg hó dolgot csak te kevered bele, hiszen ez a téma az, amihez hozzá tudsz szólni. Ugyanez történt az első hozzászólásomnál is srudolf részéről. Belekeverni valamit, nehogy már valaki okos legyen, vagy látszódjon, hogy ő milyen okos. Te még meg is köszönted a magyarázatomat, gondolom, fogalmad sem volt mit jelenet a húzott, meg a nyomott oldal fogalma. Akarod, hogy belinkeljem?
Természetesen, az alapproblémával nem foglalkoztatok, hanem csak azzal, ahol a legkönnyebb belekötni valakibe, valamibe. Meg, hogy hogyan lehet bekavarni egy kezdő építkező életébe. Mert ugye semmi épkézláb dolgot nem mondtatok az alapprobléma mibenlétére... szánalmas, még a létetek is.
A fölső az a szél hatására, az alsó a hó hatására bekövetkező alakváltozás szarufa-fogópárnál. A vékony vonal az eredmény. Természetesen az ábra föl van nagyítva, a legnagyobb elmozdulások itt (8m fesztáv, 4m magas) 5-7mm nagyságúak. Nem nagyok de vannak. A tető mozog. Látszik, hogy a széltől bizony oldalra is elmozog, pedig ott a tartófal alatta.
Ne menjünk bele túl (?) mélyen, nem érdemes. Van a tetőből függőleges erő, ezt támasztja alá a tartó fal. De ha a szél fúj az vízszintesen fúj. Eléggé el nem ítélhetően vízszintesen fúj. Ebből vízszintes erők (is) keletkeznek. Oldalra akarja tólni a tetőt. A téglafal a hajlítást csak kismértékben viseli el. Tehát a szélnyomás elviselésében a másik irányú koszorú is részt vesz, nem is kicsit. Ha nincsenek köztes falak, akkor a vízszintes erőkre (nem függőleges, lassan mondom) a koszorú két vége van megfogva (megtámasztva) a rá merőleges koszorúkkal. Néhány nappal ezelőtt írtam arról, Rákos....-on csúszott egy ovoda. Az önjelölt "szakember" szerint az alapozásnak alá kelett alapozni. Máig sem érti, hogy mitől csúszott tovább.
Ok,holtig tanul az ember ! De az ominózus tetőnk megfelelő vastagságú szalufákkal,fedélszékkel rendelkezik, és a szél nyomására pl,legalább két szemben levő ácsolat minden súlyával ellenáll a szélnyomás károkozó realizálódásának !:-)
Csak halványan értem, hogy miről beszélsz. Ne felejtsd el, hogy a koszorú alatt fal is van, méghozzá többnyire jó vastag, merev, stb. Tartófalnak hívják. Ha nem így lenne, semmit nem érne a koszorú, legfeljebb csak akkor, ha az olvasatodban nem túl hosszú. Nekem ez több mint 10 m. Vannak benne beton oszlopok is, amik odakötik a monolit födémhez. ( De ez nem volt a tárgya az előbbi hozzászólásomnak, ezért nem írtam róla. ) Ettől még egyben van a ház, de 25 év múlva majd megnézem, hogy mi újság. A titka az, hogy nem szabad elnagyolni a koszorú méretét, vasalását és akkor a vizszintes erőket is fel tudja venni.
" Ha a koszorú hosszú és csak a két végén van megfogva..."
Én mindig úgy tudtam, hogy a koszorú végigmegy a fal teljes kerületén. Ebből kifolyólag nehezen értem amit mondsz. Sőt, egyáltalán nem. Akkor a koszorú csak egy falon van? A szemben levőn megint egy? Mit jelent az, hogy a koszorú csak a két végén van megfogva?
Ha jól gondolom, akkor egy talpszelemen csak gyengíteni tudja ezt az erőháromszöget, hiszen fából van, csavarokkal lekötve, stb.!
Üdv ! Olvtárs neked ilyen tetőd van mint ami a képen van ? Mármint a kialakítása ?Összekötögetheted a szalufáidat úgymond fogópárokkal valamennyivel stabilabb lesz/lehet ,de így is jó kell/kéne legyen ha a talpszelemen és a hozzá rögzített szalufa szakszerűen van összedolgozva !:-)
Sajnos nem csak vízió. Majd másolok be alakváltozási ábrákat (igény esetén) holnap. Előzetesen annyit, hogy a hó és a szél nem egyforma mozgást (igénybevételt, alakváltozást ) okoz. Mást ne mondjak fúj a szél, nem fúj a szél. A fa rugalmassága folytán komoly alakváltozásokat képes elviselni károsodás nélkül HA jól van elkészítve (megfelelőek a csomópontok is).
Üdv ! Ti vagytok a szakik,de a folytatólagosan megépített fedélszék ami kb középső részen támasztja a szalufákat ,és a sátortetőből adódó terhelés eloszlás nem fogja hagyni az általad vizionált állandó mozgást ,mert ha így lenne ,akkor tényleg csak idő kérdése lenne a tető "nyeklése/nyaklása "!:-)
UI: Fogópárokat hogy kéne megoldani ?Persze minden plusz anyag ami ha jó helyre van helyezve növelheti a tető stabilitását,de a súlyát is ! Lehet nem a szakzsargont használom ,de remélem érthető mit is szeretnék mondani !:-)
Ha nem zavarnak az oszlopok, akkor hagy őket úgy, ahogy vannak. Nincs neked más dolgod? Ha tényleg szükséged lesz a kiváltásukra, akkor megkeresed az ácsot és majd megcsinálja.
"Egy (erő)háromszög alakul ki, ahol a két oldalt a szarufák képezik, a háromszög alját pedig a koszorú."
Azért erre kíváncsi lennék (rajzban), mert a koszorú merőleges a szarufák síkjára. Az erőháromszög a szarufák (háromszög két oldala) és lenn a kötögerendákon (háromszög harmadik oldala) keresztül záródik. Vb. födém (nem koszorú) helyettesíti a kötőgerendát. Talpszelemen nélkül elvileg lehet tetőt készíteni vb. födémnél, gyakorlatban már nem annyira. Ha a koszorú hosszú és csak a két végén van megfogva akkor a koszorú vízszintes(!) síkban is hajlik. A fedélszéknél MINDÍG van vízszintes erő is. Igaz, a szél oldalnyomását a kötőgerenda nem tudja fölvenni csak a koszorú.
Nem kell 15 évet eltölteni építkezésen, hogy az alapvető összefüggéseket valaki megértse... vagy te malterhordásal kezdted? Onnan tényleg hosszú az út...
Szokásodhoz híven, megint nem az alapkérdésre válaszoltál. De ez már megszokott.
Köszönöm az eddigi tanácsokat, segítséget, most összeszedem miket is kellene beszereznem, aztán még biztosan kérdezni fogok mit hogyan kell.
Egy plusz kérdésem lenne csupán kíváncsiságból, a tetőm közepén lévő 3 darab tartóoszlop amik a legfelső szelement tartják, kiváltható lenne a képen barnával bekarikázott fogópárokkal?Mert a képen látható tetőnél nincsenek ilyen tartóoszlopok.
Nem zavarnak az oszlopok, és nem is szeretném bántani őket, de ha egyszer valami oknál fogva szeretném beépíteni a padlásteret útban lehetnek, bár az is igaz, hogy ebben az esetben a két szemben lévő derékszelement összekötő fogópárok amiket most tervezek betenni is útban lennének.
Rajza nem volt a kérdezőnek, hogy az alapján ellenőrizze, ha be vannak tartva a keresztmetszetek.
Onnan indultunk ki, hogy van egy vizszintes repedés kivül végig a tartófalon, egy 5 éves háznál, aminek 44-es téglafala van és vasbeton koszorú, E gerendás födém, ami csak a tetőt tartja.
Ennek kerestük az okát Jenővel, - az első hozzászolása az volt, hogy nyom a tető kifele- ért hozzá, fülelni kell ha valamit ír. A rosszúl megcsinált tető lehet az egyik ok, illetve egy nagy hónyomás is esélyes- az elmúlt télen volt nagy hó és gyors olvadás is (ez a legveszélyesebb), amiről a kérdező nem adott számot.
Szerintem nem a tető az oka a repedésnek, de nem baj, ha óvatosak vagyunk.
Akinek nem ez a tanult szakmája és nem dolgozott építkezésbe legalább 15 évet, azt megkérem, hogy most fogja vissza magát a véleményével. Csak kérdezőt kavarja.
A tető szemre nincs alulméretezve, de a csomópontok hanyagul vannak kivitelezve, legalábbis úgy néz ki a képek alapján. Ennyi, ezt kell megoldani.
"Döntő a talpszelemenek rögzítése a koszorúhoz és egymáshoz "
Ez igaz is amíg a koszorú nem túl hosszú vagy a merőleges koszorúk nem túl távol kötnek be (azaz viszonylag rövid darabokra osztják a koszorút). Azonban ahol erő van ott mozgás is van és fordítva is igaz. A fedélszék a szél mozgatja a fedélszéket (is). A száradástól is meg a széllökésektől is lazul a szerkezet. Lazább szerkezet jobban mozog és jobban lazulnak a csomópontok. Ez csak fokozódik egyre jobban. Nem 5-10 év múlva jelentkeznek a hatások, hanem 20-30 év múlva. Nagybátyámnál kb 25 év után jelentek meg az első repedések majd egyre gyorsabban tágultak. Mire rászánta magát a javításra addígra végigrepedt a fal és a födém csatlakozása és a falakat is nyomta szét. A sarkok is végig repedtek, fölülmár fél centi szélesek voltak a repedések. Ezért írta srudolf amit írt, hosszabb távra gondolt előre.
Igen. Elmész a tüzépre és olyan fát kapsz, hogy egy hete még a rigó fütyült rajta az erdőben... nyilván több benne a víz, mint a fa... :) Persze száradás közben vetemedni fog... És ez a folyamat akár egy... két évig is eltart. Egyszer egy tüzépen akartam venni szárított anyagot. Azt mondták, itt van. Le volt takarva néhány fogópárnak való...mindjárt kifordultam a kapun... Azóta sem tudtam szárított anyagot szerezni, pedig elég sok mindent csinálok fából. Áttértem a bútorlapra, csak ott a szinekkel van gondom. De átfestem, lakkozom, stb.
A tető lényege, hogy a vonórudak szerepét a koszorú tölti be. Egy (erő)háromszög alakul ki, ahol a két oldalt a szarufák képezik, a háromszög alját pedig a koszorú. Más kérdés, hogy a koszorú nem hajolhat ki, nem eshet le a falról, merevnek, masszívnak kell lennie. A talpszelemen szerintem teljesen felesleges, de azt mondta az ácsom, hgy így könnyebb neki dolgoznia... legyen. A szarufákat lehetne közvetlenül a koszorúra is rögzíteni, csak ahhoz nagyon pontosan kell tervezni és megvalósítani. Ha a tető jól van kitalálva, akkor a koszorúval együtt egy jó nagy daru egyszerűen leemelheti a függőleges falakról és nem esik szét. A tetőből csak függőlegesen ható erő ébredhet, ami a falakat terheli. Erre való az előbb említett erőháromszög. Sajnos a mai köműveseknél az, hogy 30 cm ide, vagy oda az tök mindegy... nyilván nem várható el az 1...2 cm-e pontosság. Ez van...
Én nem keresem a hibát, csupán feltettem egy kérdést a fórumon, hogy a tetőmön kellene-e hogy legyenek fogópárok amik összefogják a szarufákat vagy sem. És azt a választ kaptam egy olyan személytől akiről a hozzászólási alapján azt gondolom, hogy elég jól ért a témához, hogy kellenének azok a fogópárok. És azzal már tisztában vagyok, hogy a tetőnek semmi köze a falon lévő repedésekhez, de ettől függetlenül szeretném, hogy a tető is rendben legyen. Mert amit srudolf1 leírt teljesen logikus számomra, és azt gondolom, hogy ártani biztosan nem árt a tetőnek, ha beteszem azt a pár dolgot amit ajánlott.
Nekünk meg szürke Bramac, beton és mohásodik. Még ott is, ahol süti a nap... Most akkor hogy állapítom meg, hogy merre van észak? :) Állítólag van valami lötyi, amit permetezőből rá kell fújni és az megöli a mohát. Szerencsénkre, olyan a tető helyzete, hogy nem látjuk a felületét, felőlem akár cserjék is nőhetnek rajta... :)
Üdv ! Teljesen egyetértek veled ,már lehet rég összedőlt volna ha annyira rosszul lenne ácsolva !:-) Már nem igazán megyek bele a szakik túlgondolt dolgaiba ,mert azt hiszik hogy csak trollkodok !:-)Döntő a talpszelemenek rögzítése a koszorúhoz és egymáshoz ,mert ha ez megvan akkor már egymást kiegyensúlyozva "feszülnek"egymásnak a sátortető oldalai ,és egymást is tartják !:-) A sátortetőnél a fogópár erdőt hogy valósíthatja meg a mester hogy egy szintbe legyenek a sátortető szemben levő oldalainak az összekötései ?Sehogy .A fa hosszirányú repedései általában nedvesen beépített faanyagot feltételez !:-(( Szerintem.
Az, hogy a szelemenek hosszában repedeztek, az valóban a fa száradásától van. Ha megfigyeled, akkor a szarufákon is van ilyen repedés. Ugye, a szarufákon nincs csavaró nyomaték? Aztán mégis ott vannak a hosszanti repedések. ( Nekem is van, pedig jóval nagyobb tetőm van, mindenféle oszlopok, meg székállás nélkül. 11 éve áll, amikor elkészült, akkor volt egy teljesen üres fedélszékem, kb. 9 x 10 m-es méretben. Térdfal 125 cm magas, koszorú 30 x 30, vasalás 16-os bordás vas, talpszelemen 15 x 15 cm, derékszelemen 10 x 10 taréjszelemen 8 x 8, szarufák 10 x 15 cm. Fogópárok 15 x 5 cm, de a taréjnál is van, valami picike. A tető hajlásszöge kb. 30 fok. Ácskapocs nincs a tetőben, a szarufákat 260-as szögek tartják a talpszelemenhez. Darabonként kettő.)
Ha ez a tetőd 5 éve áll és megnézte az akkori ács és rendben találta, akkor miből gondolod, hogy hozzá kell nyúlni? Te tényleg azt hiszed, hogy egy ács, aki csinált neked egy tetőt, 5 év múlva megnézi és ha hibát talál benne, akkor nem javítja ki? Nagyon komoly felelősséggel tartoznak, függetlenül attól, hogy van papirod róla, vagy nincs. Ha ott bármi baj történne, rögtön elmeszelik. Nem kellene mindjárt olyan helyen hibát keresned, ahol nincs hiba. Ha neked körbe repedezik a falad, akkor ne a tetővel kezd...
Nézd meg, hogy a repedés folyamatosan nő, vagy pedig stagnál. Ehhez csinálj 4 db öklömnyi gipszpogácsát és ragaszd fel a falra, a sarkokhoz közel. Ha a fal például süllyed ( vagy az egész épület ), akkor a gipszpogácsák elválnak a faltól. Na, onnantól kell gondolkozni, hogy mi is van...
Ha van egy kis kézügyességed és egy segítséged, bérelsz egy láncfűrészt, veszel egy hosszú 14-es gerendafúrót (vigyázz mert szívja magát a fába mind a veszett, ha egyszer elindult át is megy a gerendán), valamint bérelsz egy neki való síma tokmányos fúrógépet (legalább 8ooW-ost -és állitsd a kapcsolószekrényét kis fordulatra), akkor meg tudod csinálni, nem kell hozzá ács.
Az ácskapcsokat pótolni lehet, kalapácsal kell beütni őket. Ácskapcsokat más csomópontokhoz is érdemes szerelni. Majd írom, hogy hova.
Mindent meg kell mérni, leszabni lent az udvaron, felhordani is beszerelni. A fogópárok egyforma hosszúak kell legyenek. Amikor az anyagot megveszed, ne legyenek nagyon elcsavarodva a palllók. 5x12 elég.
Készits sablont a fogópároknak deszkából.
A fogópárokat rögzited 1oo-a szeggel a helyükre, aztán kifúrod őket ( mindent egyszerre, tehát kell a két szarufa és a két fogópár össz vastagságáná hosszabb gerendafúró- a fúrógéppel vigyázz, jól támaszkodj meg, mert odavág a nyomatéka). Vedd meg a 12-es menetes szárakat és a legnagyobb alátátet amit kapsz hozzá. Jól meg kell húzni csőkulccsal. De recsegjen.
A középszelemeneket a tartóoszlopokhoz kívül belül rögzíteni kell ácskapoccsal?
Kihívtam az ácsot aki 5 éve a tető készítette, szerinte minden rendben a tetővel, a szelemeneken a repedés szerinte a fa száradásától van, tehát rá nem igazán számíthatok.
A problémám, hogy egyik ács sem tudja vállalni a javítást tavasz előtt, annyi munkájuk van.
A kérdésem, hogy a középszelemenek összekötését az oszlopoknál, illetve a szarufák összekötését, esetleg az ácskapcsok pótlását Én is megtudom csinálni, vagy várjak inkább tavaszig a szakira?
Műemlék épületekben néhány nagyon nagy tetőszerkezetet javítottunk meg. Néha vakartam a fejem, hogy miért úgy építették meg, ahogy. Egy 3oo éves iskolában, a tetőszerkezet egyik sarka gerendaerdő, alig lehet köztük járni. Aztán rájöttünk, hogy az épület sarka elkezdett sűllyedni (pince, földszint és két emelet, vegyes falazás, tégla és kő, rajta egy hatalmas hódfarkú cseréppel duplán fedett tető- ami a legnehezebb héjazat, kb. 5o fokos- kontyolt sátortető) és a sarok mindkét tartófala elkezdett kifele dőlni, a tetőszerkezet kimerevítésével probálták megállítani és sikerült is.
Ugyanannál az épületnél a második emelet feletti gerendás födémet lebontották valamikor a század elején és készitettek egy rabichálós 8 cm vastag cementes íves mennyezetet. A vonógerendás tetőszerkezet megmaradt, de a tartófalak elindultak kifele. A talpszelemenek alá betonkoszorúkat készitettünk (3 méteres szakaszonként kivéstük a tégafalat a talpszelemen alatt, fémcsővekkel alátámasztottuk, bevasaltuk és kiöntöttük), de 15 méteren nem voltak keresztbe tartófallak, az első és a második emeleten.
Készítettünk két 1o méteres fahídat a műhelybe és darabokba felvittük a padlásra és beépítettük. A tetejét lepadoltuk két réteg 45 fokos szögben szerelt vakpadlóval merevítésnek, és beépítettünk 5db. 3omm vastag vonórúdat feszítőszerkezetekkel. A kifele dölést megállították a vonórudak, a befele dölést a fahídak.
Én a Praktikerben vettem normál kartont, és a parkolóban kettévágtam :D Vittem magammal sniccert, egy egyenes lécet, meg mérőszalagot, meg fát amit aláteszek, lemértem, bekarcoltam és eltörtem, így befért a kocsiba (sedan..). Gyakorlatliag két egyemberes lett belőle, csak olcsóbban :)
Ahogy nő a méret úgy bonyolódik egyre a szerkezet.
Nálam anno a következő volt : 5 m fesztávú - egymástól lévő kb. 70 cm magas un. térdfalara lett a beton koszorúba beleépített /abból kiálló / tőcsavarokba rögzítve kettő un. talp szelemen rakva Azért nem talp csak" un. talp " mert nem a födémen van, hanem a 70 cm -rel magasabb térdfalon.
ezekre az un talp szelemenekre ültek fel a szarufák 1 m -re egy mástól, amelyek középen megtámasztásra kerültek a közép szelemenekkel. Ezek távolsága egymástól kb 2,6 m a magassága szintén 2,6. Ezek a szelemen fölött összelettek kötve az un kötő párokkal. A szarufák felül össze csapolva a Ru. kifejezésével élve 'összevállazva'
A középszelemenek alatt oszlopk vannak 2 - 2,5 távra. Felül a szarufák mint írtam csak össze vállazva .. semmi csúcs szelemen és semmi csúcs kötőpár.
Felhasznált anyag szelvények . 12 x 12 talp szelemen és oszlop szelvény, 6 x 12 es szarufa, közép szelemen és 10 x 5 -ös fogópár szelvény. gyakorlatilag a 12 x 12 -es szelvényből gyártotta a vándor fűrészgépes a 12 x 6 -os szelvényeket, a fogópárok pedig pallókból kialakítva.
a tető tér alatti rész beépítve pont 36 éve és stabil.
Csalóka ugye a szelvényméret -- kevésnek tűnhet. Valóban egy beépítetlen tetőnél kevés is , de egy beépített az máskép viselkedik. aAz egy doboz , nagyon stabil tud lenni.
Vegyük a legegyszerübb esetet. Két talpszelemen és fent összevállazott (felesbe csapolt) két szarufa: kutyaól.
Valami ki kell forduljon, el kell tőrjön, a kármi tart, a szeg csak az elcsúszát akadályozza meg.
Megnyomod fentről lefele, a összevállazott szarufa nem enged, mert a két váll befeszül. Megnyomod az egyik oldalról, ki kell forduljón a talpszelemen, vagy el kell tőrjön a szarufa. Ha nem vállazod össze a szarufákat fent, akkor kell fogópár. Csúcszelemen nem muszáj, de felszerelni a szarufákat sokkal könnyebb, hisz ott van két él a csúcsszelemen (gerincszelelem) és kettő a talpszelemene- adja magát, hogy feltegyed, csak akkor kell két oszlop is, ami megtartja. Kinyilni nem tud, mert a két szarufa össze van vállazva és az egyik váll szálahosszába kéne elszakadjon, de szálahosszába nagy nyomást bír ki a fanak. Az faoszlop nem rogy össze soha, csak ha az alja el nem korhad. Szálakeresztbe vagy 5x gyengébb, a nyírást nem bírja.
De figyeld meg, hogy a kárminál is lent a a talpszelemennél kb. szálára kéne elszakadjon.
Rajz nélkül vonakodtam volna kivitelezni. Így kié a felelőség?
Ezen a képen jó. Csak nálad két szarufa van egymás mellé szerelve, azért a két párosfogó távolabb kerül és be kell építeni egy merevítést is közéjük mindenképpen, két lapjára beszerelt pallóval, legalább a székállásoknál, akkor is ha egyből lesz a fogópár. A két tartófalad tengelytávba nincs 1o méter szerintem. A tető az ereszekkel együtt van 1o méter.
A felső barnával jelölt csomópontban elég a colos deszka is, szeggel rögzítve, az is ér valamit.
De nézd meg, ha van öntve felbeton a födémre.
A kép alján ott van két ácskapocs az oszlop és a köztes szelemen csatlakozásánál. Egy olyan ácsakapocs olcsó, 8-as körvasból csinálják melegen, kellett volna 4o darab belőle a tetődre. Hanyagság nem beszerelni. Ahol nagy szeget árulnak ott ácskapcsot is.
Nekem csak az a kérdés, hogy a szelemen és a szarufa hogy van rögzítve egymáshoz ahol nincs oszlop és kötőgerenda, valamint ugyan ez a kérdés a derékszelemen és az oszlop viszonylatában.
Sajnos nincs statikai tervem, sima tervrajz van, de az a tetőről nagyon keveset ír. Olyat meg egyátalán nem, hogy hol kellene hogy legyenek az oszlopok a födémen. A héjazat, sima égetett cserép. A szelemenek egyébként 15-ös-ek.
A szemben lévő köztes szelemenek közti távolság 4,62 m és 3 pár köztes tartó oszlop van.
Így gondoltad, hogy meg kellene csinálni? A kékkel és a barnával bekarikázott fogópárokat kellene utólag betetenem?
Egy skic,fontos a dupla fogópár!!!
