Huszonéves hp-k: lapátra velük, mondanám elsőre, de humánus énem azt sugallja, hogy adjunk nekik előtte esélyt, hogy kiderüljön, tényleg bunkók-e, vagy csak gyakorlatlanok. Gyakorolják be a szakmát mondjuk úgy, hogy egymást interjúztatják /élesben persze/. :P (Mellesleg ezt szívesen végighallgatnám. :P)
A lényeg, hogy egy bizonyos színvonalat elért jó szakembereket nem kéne odadobni ilyeneknek, még előszűrésre sem. Ez csak a cég image-ét rombolja.
Szvsz eleinte csak saját magához hasonló kaliberű egyedeket interjúztasson az ifjonc HR-es, ahogy fentebb is írtam. És azt is csak akkor, ha előtt össze tudott írni (nem ollózni!) egy oldal értelmes(!) interjúkérdést a behívandó interjúalany önéletrajzához kapcsolódóan. Szvsz a legtöbben már itt elbuknának...
Wolf Gáboros hirdetés kapcsán a kreativitásról: nagy divat lett az álláshirdetésekben, ami szvsz hülyeség. Csudival ellentétben én azt gondolom, hogy nagyon kevés az igazán kreatív ember. (Szerencsés esetben azok dolgoznak a reklámvilág kreatívosaiként - bár sok reklámot/hirdetést látva biztos vagyok abban, hogy ez nem így van. :P) A legtöbben még a problémamegoldás szintjéig sem jutnak el, nemhogy kreatívok legyenek. A cikkben az volt világosan megfogalmazva, hogy nem kell kreatívnak lenni, viszont jó problémamegoldónak igen.
A hirdetés amúgy szvsz messze kimagaslik a sablon álláshirdetések közül, de a "wolfgáborelőttleborulós" hangulata nálam sokkal lehúzza, mint Csudinál.
Persze, nyilván vannak visszaélések, de szvsz nem tipikus. És amögött is lehet kényszerhelyzet, amikor az ember nem tud mást tenni. Én egyik ismerősömmel az volt, hogy ki akarták rúgni, de terhes volt, és emiatt ugye nem lehetett. Megszakadt a terhessége (nem csodálom, abban a légkörben...). Kénytelen volt új munkahely után nézni, mi mást tehetett volna? Egy év után ment el onnan szülni. (És két év után visszavárják.)
Te már az extra veszélyes kategória vagy (megfelelő kor, férj, családi ház "kipipálva"). :P
És teljesen logikus, hogyha most új állásra pályázol, akkor közben otthon már a gyereken ügyködtök... (Bocs.) Csak tudnám, hogy az okos HR-es ilyenkor mit gondol?? Szerinte tényleg életszerű az, hogy valaki pont akkor vált munkahelyet, amikor gyereket szeretne? Szerinte mi értelme van 9 hónapra új munkahelyet keresni? Mert szvsz semmi.
A 12. hét után be kell jelenteni, mert a kismama védettséget élvez a rendes felmondás alól. Szóval lenne idejük mást keresni, de vagy nem is akartak, vagy kamu a sztori.
Aztán tényleg van, aki keményen visszaél ezzel. Ismerős mesélte, hogy van egy alkalmazottja, 4 hónapot dolgozott, majd elment táppénzre, mert terhes lett. A táppénz x részét ugye a munkáltató fizeti. Gyerkőc megszületett, a 100 nap szülési szabadságot is ki kellett fizetnie, 3 év gyes. Már a 3. gyereknél tart a nőci, 7 éve nem is látták a cégnél, de még mindig fizetnek utána mindenféléket. Mondtam, hogy ugyan csináljon már egy másik céget, mentsen át oda mindent, az előzőt meg szüntesse meg jogutód nélkül. Egyszerűen másképp nem szabadulhatna meg ebből a helyzetből.
A cikkírónak is van egy hülye stílusa, hogyaszongya, "nem korrekt az a magatartás, ha a frissen kiválasztott személy a következő hónapban szülési szabadságra vonul". Basszus, ráadásul nő. Nem tudom, ő úgy mérlegel gyerekcsináláskor, hogy ez korrekt-e vagy sem a munkáltatóval szemben? Ráadásul ilyen helyzetben sem kell feltétlenül rosszindulatra gondolni. Másik ismerős stresszes munkahelyen dolgozott, utálta, feszült volt, a gyerek se jött össze, ezt el is mondta állásinterjún, felvették. A munkahelyváltással megszűnt a stressz, teherbe esett. Most ő a rohadék a cég szemében, szóval tuti nem veszik vissza gyesről :(
A legjobb, hogy "foganóképes". Fogamzóképes talán. A "mi a férje foglalkozása" nem tudom, mitől cseles kérdés.
Egyébként igen, úgy gondolják, hogy ha itt vagyok 31 évesen, akkor biztos az első pillanatban elrohanok szülni, mert már x éve férjnél vagyok, ráadásul.
Ja, a másik ami vicces, hogy egyszerre négyen mentek el szülni egy munkahelyen, szörnyű problémát okozva ezzel a munkáltatónak és az ottmaradt kollégáknak. Tudtommal a harmadik hónap után már egyre nehezebb titkolni a terhességet, amelyik munkáltató meg olyan béna, hogy nem kezd el időben pótlást keresni, az szvsz megérdemli.
Persze az is lehet, hogy a cikkben említett munkáltató olyan szerencsétlen, hogy a négy nő bizonyára összeszövetkezett ellene, a fogantatást direkt sikerült egy időpontra egyeztetniük, valamint együtt titkolták, hogy terhesek, majd a harmadik hónap környékén együtt jelentették be, hogy most akkor betegállományba mennek, és másnap már be sem jöttek dolgozni.... Teljesen valószínű...
Szvsz a legtöbb esetben nevetségesek ezek a diszkriminációk.
Mert pl. ugyan mitől paráznak egy 35 éves egyedülálló nő esetében? Hogy az interjúról hazafelé menet belebotlik álmai férfijába, akitől ott helyben teherbe esik, és 9 hónap múlva elrohan szülni? Persze, mert ez tipikusan így szokott lenni az okos diszkrimináló HR-esek szerint, mi? Fő az emberismeret és az életszerűség...
Még ha a szóbanforgó nő szeretne is családot, ahhoz előbb egy férfi is kell, akit azért a gyerekvállalás előtt szokás megismerni, majd valszeg jön egy költözés is (össze-, nagyobba stb.), és aztán elkezdhetik a "gyerekprojektet", ami egyáltalán nem biztos, hogy rögtön sikerül, de ha mégis, akkor is min. 9 hónap ugyebár. Alsó hangon is két-három év, de simán lehet akár öt is. Ettől aztán nyugodtan felveheti a nőt dolgozni. Mert mi garantálja, hogy ha pl. férfit vesz fel, akkor az 2-3 vagy 5 év múlva nem lép le? Semmi. Szóval ez az egész egy nagy baromság.
Bár nem meglepő olyanoktól, akik szerint a "Mi a férje foglalkozása?" cseles kérdésnek számít...
Ezen felül még durva, hogy benne van a cikkben, a "munkavállalók úgyis hazudnak". A poén az, hogy ez csak prekoncepció, soha nem derül ki, vajon igazat mondott-e egyes esetekben. Egyébként tényleg az lehet a megoldás, amit Csudi javasol: minden magánéletben vájkáló kérdésre, felállás és elköszönés a jó válasz.
A cikkben két dolog verte ki nálam a biztosítékot, az egyik, hogy az egyedülálló munkavállaló azért teljesít 150%-on, mert úgysincs más dolga. (ja, anyád)
A másik, hogy egy említett HR-es kislány azért volt bunkó és megalázó a középkorú jelentkezővel szemben, mert így kompenzálta a hozzánemértését.
És ezek után a cégek még azt gondolják, hogy a munkavállalóval kell CPI tesztet kitöltetni? Előbb talán cégen belül kellene utánanézni, ki mikor vizelt be utoljára...
Nem kellene. Nekik marad annyi mobilizálható vagyonkájuk, hogy mielőtt a plebsz kiforgatná belőlük, a likviditásukat átkonvertálják egy Marion-szigeteki odaútra
Ez a Marion-szigetek merre van? Még sose hallottam róla, csak Mariana-árokról. Na, oda mehetnek, csak odaútra... :ĐĐĐ
Amúgy én nem tudom milyen módszerrel tanultam olvasni, de az könyvre emlékszem. Volt benne apu, anyu, Ági és Gubanc, a kutya. :) Év végén meg jutalomkönyvet kaptam a szép olvasásomért.
A nyelvtan tényleg uncsi, de csak az elemzős része. A szóetimológia kifejezetten érdekes. A helyesírásról meg annyit, hogy gépelve én is elrontok sok mindent. Pl. a zs az sz, és fordítva.
Engem a helyesírásnál is jobban zavar a stílus. A 'valami valamire kerül' szerkezettől kifejezetten a frász jön rám... ugyanígy a mindenáron való hivataloskodásról, az idegen szavak nyakló nélküli használatától, a közhelyektől és bullshitektől (pl. 'mai rohanó világunkban' vagy 'nálunk az ember az érték', ja, minimálbéren, meg kifizetetlen túlórával)...
úgy néz ki, hamarosan váltani fogok, interjúkra járdosok meg minden
viszont nem tudja valaki, mennyit keres kb. egy kisebbfajta ill. közepes szakmai internetes portál szerkesztője? .. ill. ha a tartalom megjelenik neten meg magazinban is? nem nézek ki belőle túl sokat...
Én nem így közelíteném meg. Nézd végig az álláshirdetéseket, mit tudnál megcsinálni a tudásod alapján, mit tudnál nagy kedvvel csinálni, és kezdd el megpályázni őket. 29 évesen még bőven megengedheted magadnak, hogy lelkes kezdő legyél egy témában. SZVSZ.
Nem kellene. Nekik marad annyi mobilizálható vagyonkájuk, hogy mielőtt a plebsz kiforgatná belőlük, a likviditásukat átkonvertálják egy Marion-szigeteki odaútra.
Tudnál tanácsod adni, hogy egy 29 éves, majdnem közgáz diplomás (1 évem van hátra) srác, középfokú angol vizsgával és tudással, 7 év multis ügyfélszolgálati tapasztalattal milyen állások felé kacsingathat nagyobb eséllyel?
Az en lanyom meg megtanitotta a fiamat olvasni, mert isiset jatszottak, hiaba akartam volna tiltakozni a nem megfelelo pedagogiai, metodikai stb elokepezettseg hianya miatt...:))) Najo, nem tanitotta meg olvasni, csak a betuket felismerni.
Hehe, nekem a szüleim el akarták kerülni, hogy megtanuljak olvasni iskola előtt, de én átvertem őket. :) Az autók rendszámait ugyanis megmondták, és így megtanultam olvasni. :)