Keresés

Részletes keresés

fastrobi Creative Commons License 2013.05.11 0 0 147824

 6éves most cseréltettem másodszor elemet.200m-es tömitettség,jó kivitelü acél tok és szíj Eta quartz koronazár és menetes gombok! Nem igazán értem mi a bajod vele? Amatőr búvárként merültem már vele bányatóban és tengerben egyaránt 50mkörül semmi gondja nem volt.

Előzmény: Franek-52 (147822)
tomcat Creative Commons License 2013.05.11 0 0 147823

Az iparban lehet, hogy így megy.

Az űrkutatásban és a küldetéskritikus rendszerekben pedig nem.

Az egy dolog, hogy eleve MIL specifikációjú alkatrészeket használnak, de redundánsnak is kell lennie a végső megvalósításnak.

Elég fura lenne, ha nem lenne B terv.

De már tervezésnél is érdemes a worst case scenerio-t elővenni.

Leírtam, mik lehetnek a tervezés sarokpontjai. Tengerész és tengeralattjáró nem volt benne. Volt humanoid említés párszáz méterig és mélytengeri merülő egység többezer méterig.

Karóránál persze szinte mindegy, épp csak elméleteztünk. Én be is fejeztem. :)

 

tomcat

Előzmény: APT (147821)
Franek-52 Creative Commons License 2013.05.11 0 0 147822

Szia.

 

Általában egy Sector ocean master az áldozat és még sosem volt bajom vele.


Akkor a szerencse fia vagy.

 

 

Előzmény: fastrobi (147818)
APT Creative Commons License 2013.05.11 0 0 147821

Az elektronikai fejlesztés régen végigjárta már ezeket a "pokolbugyrokat", és mára egyértelmű minden fejlesztő számára, hogy extrém szélsőséges körülményekre nem egyedi alkatrészeket és elektronikát fejlesztünk - hanem olyan "műszerházat", amelyben a rendelkezésre álló ipari tűrőképességű alkatrészekből már megbízható konstrukció készíthető.

 

Amit leírtál kicsit olyan volt (bocsi ;-)) ), mint ha nem tengeralattjárót akarnánk feljeszteni, hanem kopoltyús tengerészeket kitenyészteni... ;-)))

Előzmény: tomcat (147820)
tomcat Creative Commons License 2013.05.11 0 0 147820

Szigorúan elméletben és csak az adott alkalmazásban: tudjuk, hogy a tengervíz hőmérséklete a sótartalma ellenére se nagyon megy a fagypont 273 K alá 10000 méter mélységben és 100 méter mélységben sem több a hőmérséklet, mint ~280 K. Innentől nincs értelme a kvarcnak, egy diszkrét elemekből (fémréteg ellenállás, kerámia kondenzátor) és tranzisztorokból felépített 500 kHz-es kapcsolás hibrid integrált áramkörként kerámia hordozón a légköri nyomás 1000x-esét simán kibírná. Kb. annyi lehet a nyomás a legmélyebb ponton. Lehetne persze hőkompenzálni egy NTK termisztorral és akkor a 2,5% hőmérséklet változás hatását is lehetne csökkenteni.

Egy mélytengeri küldetésben hamarabb fogyna el a kabinban az oxigén, mint hogy mérhető lenne a külső körülményeknek kitett, szintetikus olajjal feltöltött elektronikus szerkezet járáseltérése 10000 méter mélységben.

De mondom ez elmélet, nincs olyan gyakorlati alkalmazás, ahol 200 méter mélységen túl lenne értelme egy karórának, kb. ott kezdődik a "twilight zone", nagyjából 500 métertől teljes a sötétség.

 

tomcat

Előzmény: APT (147817)
fastrobi Creative Commons License 2013.05.11 0 0 147818

Dettó! Én imádom a diver órákat sosem megyek nyaralni olyan óra nélkül amit nem vihetek vízbe,bár én sem a legdrágábban úszom! Általában egy Sector ocean master az áldozat és még sosem volt bajom vele.

Előzmény: WiZARD (147811)
APT Creative Commons License 2013.05.11 0 0 147817

Ahogy vannak is a piacon olajjal töltött, adott esetben nem is túl drága elvileg extrém nyomásokat kibírni képes kvarcórák - de azért ezeknek is van bizonytalansági tényezőjük. A helyzet ugyanis az, hogy egy ilyen óra szerkezetében is van pár olyan alkatrész, amelynek a nyomásállósága nem korlátlan - még csak nem is feltétlenül egzakt. Ilyen a chipek tokozása, nem de facto összenyomhatatlan sem a hordozó nyomtatott áramköri lemez, sem a kvarckristály tokozása. A kvarcnak muszáj szabadon, belül üres tokozásban rezegnie (adott esetben nem is tud másképpen), és innentől fogva a tokozása összeroppantható. Nagyon nyomásálló, nem vitás, pont azért, mert nagyon kis, hengeres alkatrészről van szó - de nem korlátlan ez a nyomásállóság. Ráadásul a dolog jellegéből fakadóan nem is készítenek a gyártók extrém nyomásállóságú kvarckristályokat.

Ennek kapcsán vannak kétségeim az ilyen kivitelű, olajtöltésű órák "korlátlan nyomásállóságát" illetően. Persze ez elég értelmetlen vita valahol, hiszen tényleges használatban valahol 1000m körül van az a mélység, amely akár elméletileg is szóba jöhet - ennyit meg még simán kibírhatnak ezek. De mondjuk a Mariana-árok fenekére leeresztve egy Sinn Hidro-t, nem biztos, hogy az tényleg működőképesen kerül fel, vagy ha igen, akkor sem tudható, nem repedt-e meg a kvarc tokozása, nem keletkeztek-e hajszálrepedések a NYÁK-on, a chip bekötésein, és nem fogja-e magát az óra egy hét múlva egy apró koccanásra végképp megadni...

Előzmény: tomcat (147816)
tomcat Creative Commons License 2013.05.11 0 0 147816

A problémát onnan érdemes megközelíteni, hogy ha adott egy a tengerszinten, légköri nyomáson (~100 kPa túlnyomás a vákuumhoz képest) gázzal töltött szerkezet, azt hogyan lehet úgy átalakítani hogy ellenálljon a mélytengeri nyomásviszonyoknak.

A triviális megfejtés, hogy a tokot összenyomhatatlan közeggel kell kitölteni.

Praktikusan a mélytengeri műszereket alacsony viszkozitású, villamos szigetelő szintetikus olajjal szokták feltölteni.

Egy kvarcóra méretben is megvalósítható, de mivel kb. 11 méterenként 100 kPa-al nő a nyomás a víz alatt, nincs túl sok értelme. Az emberi test nem arra van tervezve, hogy átlag halandó által elérhető felszereléssel 50-100 méter alá merüljön, de már ott is fennáll a keszonbetegség veszélye.

Az exohéjaknál és a kisebb-nagyobb merülő szerkezeteknél bent légköri állapotok uralkodnak (a vékony falú, belső túlnyomásos rendszerek korlátozott mélységig használhatók), a mélytengeri merüléseknél a hengeres és gömb alakú külső szerkezeti elemek viselik a nyomáskülönbséget, bent akármilyen órát lehet hordani.

 

tomcat

Előzmény: APT (147815)
APT Creative Commons License 2013.05.11 0 0 147815

Nem nagy kunszt csinálni egy több ezer baros nyomásállóságú tokot - ha egyáltalán nem szempont, hogy az óra, mint óra hordható, használható legyen. Márpedig sem ez a Rolex, sem a néhai elődje, ami még Piccard batiszkáfján látogatta meg a Mariana-árok fenekét, nem hordható, karóraként nem értelmezhető.

Előzmény: WiZARD (147811)
APT Creative Commons License 2013.05.11 0 0 147814

Alkalmasint majd előásom őket, valamelyik tároló alján vannak - nem jók semmire, alkatrésznek sem... Tényleg elrettető egyébként, és érdekes, hogy akad köztük, amelynek a számlapja szinte ép. Azért látható ez-az, de első ránézésre piacon még el is lehetne sütni őket, mint kis hibás, menthető, nem túl csúnya órát.. Belül meg egy tömbbe van minden összeállva...

Előzmény: Tusee (147813)
Tusee Creative Commons License 2013.05.11 0 0 147813

Esetleg képeket tudná felrakni róluk? 

 

Köszi.

 

Előzmény: APT (147812)
APT Creative Commons License 2013.05.11 0 0 147812

Van egy kis dobozom, tenger áztatta órákkal... A legkevésbé károsodottak néznek ki úgy, mint ez a Rolex. A legrosszabbakból ki sem lehet szedni a szerkezetet a tokból, egy összegyógyult rozsdagombóc belül az egész.

 

Én tartom is ezek után magam a "drága órát tengerbe nem viszünk" elvhez.

Előzmény: halálamájra (147809)
WiZARD Creative Commons License 2013.05.11 0 0 147811

Az óra a tengeralattjáróra volt rátéve, és direkt erre az alkalomra készített verzió. Nem időmérésre volt rajta, hanem Rolex reklámnak.

 

 

Amúgy én nyaralásra is viszek rendes órát, nem a legdrágább órám, de nem is párezres műanyagot. (Előtte elviszem nyomáspróbára.)

Vízbe is jöhet, inkább mint a szobában vagy bárhol otthagyjam.

Előzmény: fastrobi (147810)
fastrobi Creative Commons License 2013.05.11 0 0 147810

Elhiszem de az is biztos hogy speciális műszerek voltak rajta nem rolex! Vagy akár az is lehetett mert egy mélytengeri ruha teljesen zárt!

Előzmény: spyder999 (147807)
halálamájra Creative Commons License 2013.05.11 0 0 147809

Atyaúristen! Ilyen pusztítást képes véghezvinni a tenger víz?? Egészen elképesztő:S Főleg ,hogy nyomógombok nincsenenk a tokon. Hát ez mindenképpen erősíti azt a szabályt ,hogy drága órát ,akármilyen megbízható, vízbe semmiképpen nem viszünk. Elrettentő példa. Remlélem azért rendberakták teljesen. Pofás kis Rolex ,pedig általában külcsinben nem jönnek be, de ez nagyon impozáns...

Előzmény: Wreck Diver (147808)
Wreck Diver Creative Commons License 2013.05.10 0 0 147808

Ismét előveszem a riogatós képeket. :)

 

 

 

 

A látvány magáért beszél.

 

Az omega ródiumozza újabban a szerkezeteinek elemeit ( és biztosan mások is ),

ami nagyobb korrózióvédelmet jelent, de a tengervíz tekintetében ez annyira

mindegy, mint hogy farmerben vagy mackóalsóban esel el motorral 180 km/h-val...

 

A jó hír, hogy semmi nem menthetetlen, ha meg tudod fizetni. ;-)

 

 

Előzmény: halálamájra (147790)
spyder999 Creative Commons License 2013.05.10 0 0 147807

Nem a tengeralatt járóban volt,hanem az oldalán,mint 50 éve,amikor először ment le Jacques Piccard a Mariana Árokba!

Előzmény: fastrobi (147806)
fastrobi Creative Commons License 2013.05.10 0 0 147806

A tengeralattjáróban tökmindeggy mi van a kezén!:)

Előzmény: sztívndráj (147805)
sztívndráj Creative Commons License 2013.05.10 0 0 147805

Bár James Cameron is egy Rolex Deepsea-t vitt a Mariana-árok mélyére... :) Lehet, hogy közben hegesztett is.

Előzmény: APT (147801)
APT Creative Commons License 2013.05.10 0 0 147804

Nem óra - búvár... ;-)))

Előzmény: Törölt nick (147803)
Törölt nick Creative Commons License 2013.05.10 0 0 147803

több lesz az, csak nekem 3 van:)

Előzmény: APT (147801)
fastrobi Creative Commons License 2013.05.10 0 0 147802

Ez így van és az is 100% hogy a mélytengeri búvárok nem Rolexben,Omegában,Breitlingben vagy akármilyen csillivilli milliós órában hegesztik a csöveket!

Előzmény: APT (147801)
APT Creative Commons License 2013.05.10 0 0 147801

Héliumszelepes órára kizárólag héliumos légkörű mélytengeri búvárharangban tartósan dolgozó búvárnak van/lehet szüksége. Mindenki másnak ez csak dísz. Ilyenből szerintem egyidejűleg pár tucatnál több nincs a világon... ;-)))

Előzmény: öccse (147799)
halálamájra Creative Commons License 2013.05.10 0 0 147800

Köszönöm a válaszokat!:)

öccse Creative Commons License 2013.05.10 0 0 147799

A vízálló órákon a méter- ATM jelölés nem a valós mélységet jelenti. A 30 m-es vízállóság valójában cseppállóságot jelent, már a ráfröccsenő víz ellen sem véd. Egy 100 m-es vízállóságú órával botorság lenne 100 m mélyre merülni, ez csak vízi sportokhoz, úszásra jó. Könnyűbúvárkodni a 300 m - 30 ATM nyomásnak ellenálló órával érdemes, de a koronát, nyomógombokat nem célszerű a víz alatt piszkálni. Ennél mélyebbre már héliumszelepes órákat használnak.

Előzmény: halálamájra (147790)
flybee21 Creative Commons License 2013.05.10 0 0 147798

Köszönöm a segítségedet, kérek küldj egy ajánlatot az e-mail címemre.  

Előzmény: y78 (147797)
y78 Creative Commons License 2013.05.10 0 0 147797

Privátban tudok ajánlatot adni, amivel jobban jársz mint a reptéren.

Üdv

Előzmény: flybee21 (147792)
Lacerta Creative Commons License 2013.05.10 0 0 147796

Léteznek speciális, tengervízre kitalált korrózióálló acélok, de werket egészen biztosan nem abból csinálnak. Részben azért, mert a beázás, az nem egy tervezett üzemi körülmény egy óránál.

Azonkívül azért sem lenne értelme, mert a vegyi korróziónak ugyan ellenállna, de az elektrokémainak biztosan nem. Mert aligha lehet órát készíteni úgy, hogy ugyanazon-, és emellett homogén szövetszerkezetû anyagból épüljön fel, így bármely elektrolit biztosan károsítaná azt is.

Előzmény: halálamájra (147782)
APT Creative Commons License 2013.05.10 0 0 147795

Minél több egy órán-tokon a potenciális lyuk, annál nagyobb a veszélye a beázásnak. A több nyomógombos, stopperes tokoknál értelemszerűen nagyobb. Ilyen órát komolyabb terhelés előtt elvileg mindig ellenőriztetni kellene, rendszeresen búvárkodásra használt óránál a tömítéseket legjobb évente cserélni, de minimum tisztítani és újra zsírozni.

Az pedig gyakorlatilag ökölszabályként kezelhető, hogy a tengervíz a szerkezetet mindig és jóvátehetetlenül, javíthatatlanul tönkreteszi, ráadásul szinte rögtön, beázás esetén nagyjából a partot elérve kellene azonnal kibontani az órát, kivenni a szerkezetet - és nem kiszárítani, hanem azonnal nekiállni kitisztítani. Ez nem járható, így a tengerben beázott órák mindig tönkremennek. Teljesen és javíthatatlanul, egy rozsdagombóc marad a szerkezetből.

 

Én azt szoktam mondani, hogy drága órával nem megyünk tengerbe és pont. Édesvízbe még csak-csak, ott egy beázás túlélhető, de tengerbe nem. Arra ott a pár ezres műanyag Casio, amiért nem kár, ha esetleg balesetet szenved...

Előzmény: halálamájra (147790)
ronin s8 Creative Commons License 2013.05.10 0 0 147794

Sajnos nem tőlem származik ez a bonmot: A búvárórák aszfaltbúvároknak készülnek ;-)

Előzmény: oys... (147793)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!