Nem tudom. Utána kellene nézni, különböző alapanyagokra kiszámolgatni. Egyébként elég sokat kiad. A tervezett 25 köbméter zagytérfogatú erjesztőm téli időben annyit termelt volna, hogy kifűti a 2*77 m2 lakást, +megtermelt volna kétszer annyi áramot, mint az éves felhasználás. Közben megevett volna 17 tonna szárazanyagtartalmú gizgazt. Frissen vágva ez évi ~85 tonna zöldség. Egy parasztgazdaságnak végeredményben nem is sok. Néhány lónak, tehénnek több szénát, szalmát kellett behordani egykor.
Tudjátok révén, hogy teljes mértékben a gáztól függünk, legalábbis mi igen (gázbojler, gázkazán) kicsit rettegek attól, hogy mikor nyögik be, hogy egyik napról a másikra a duplájába fog kerülni. Pont mint a devizahiteleseknél. Hála az égnek ebbe mi nem csöppentünk bele, de egy gázválságba sem szeretnénk. Így is rettenet már az ára.
Szóval elmaradt az átállás? Engem eléggé érdekelne. Tegyük fel egy 5 m3-es mezofil rendszer, mennyi gázt tudna előállítani havonta? És milyen gyakran kell utántölteni, illetve leengedni és mennyivel? Tudom, hogy ez eltérő is lehet keveréktől függően.
A sokköbméteres erjesztőtartály majnem ugyanannyi köbméter vizet tartalmaz, ezt kell hőntartani. A kijövő gáz hőtartalma ehhez képes nudli. Ha hűtöd, először is kicsapódik a víz. Ami ugye, jó lenne, ha nem kerülne a kompresszorba. Hűvösebb gázt sűríteni is könnyebb, igaz, minden hűtő-hőcserélő befektetés. Ha csak sűrítés után hűtöd és visszafűtöd vele a tartályt, az is jó (hőszivattyú). Ott is le lehet választani a vizet. Az erjesztés után visszamaradó massza-lé az okosok állítása szerint "-Majdnem szagtalan vagy enyhe ammónia illatú. 10-15%-kal hatékonyabb, mint az istállótrágya. Folyadék állaga miatt könnyebben kijuttatható a termőföldekre és minden tápanyagot tartalmaz, amit a növények egykor felvettek. Az erjesztési hőmérsékletet, környezetet és időt a gyommagvak nem élik túl, a kártevők, baktériumok nagy része is elpusztul. Néhány különlegesen ellenálló parazita és a vírusok egy része bírja csak ki." Van néhány dolog, amire oda kell figyelni. Burgonya, paradicsom, uborka maradványai nem célszerű, ha belekerülnek, a kártevőik eléggé ellenállóak. Van félszáraz erjesztési eljárás is, de ritkán alkalmazzák. Házilag nem egyszerű. Légzsilip, anyagtovábbítás, belül a folyadékkörforgás-locsolás biztosítása. Még talán a forgókemencéhez, betonkeverőhöz hasonló megoldás elképzelhető.
2002-2003-ban terveztem a teljes átállást, fűtés+áramellátás visszatáplálással biogázról. A hatóságnál abban az időben még teljes volt a sötétség. A környezetvédelmi f. pl. egyenesen megfenyegetett. Nem volt semmi törvény az átvételre, "-ha akarom, veszem, ha nem, nem!" 2lakásos ház, sógorom nagyban hasonlít az akkori hatósághoz. :-( Azóta aprítékkal fűtök. Egykor villanyszerelő voltam, de a korral butul az ember. :-( Most műszaki informatikai mérnök vagyok.
Igen, a meleg gázt lehűteni plusz munka, viszont sokszorozódik a gázból tárolható mennyiség. Egyébként pl a motornak is kifejezetten jót tesz ha hideg az oxigén, ami bemegy az égéstérbe. Ha melegen megy be a metán akkor ugye még kisebb a sűrűség pl a motortértben.
Hűtésről annyit hogy szerintem ilyenkor télen nincs vele sok gond. Nyáron éjszaka talán lehűl eléggé.
Egyébként én is nagyon gondolkodom, hogyha csak fűtésre lesz, lehet járhatóbb út kitapasztalni a megfelelő összetételt és eltalálni a csőméreteket. Egyébként amit még nagyon nem tudok, hogy mit kezdek a végtermékkel. Főleg, hogy azt sem tudom pontosan milyen állagú lesz egy 37-fokos erjesztés után.
Igen valóban elalszik nyomáson de ha beteszel egy másik estleg máshonnan kiszuperált de általad feljavitott és átalakitott kazánt a másik mellé ami csak erről megy(biogázról),ugyanugy befúvókázhatod csak a fúvókát meszebb teszed hogy letudjon lassulni mire a felfurkált fúvókákhoz ér,nemtom érthető e,én csappal szabájzom.Ma gyüjtöttem 2-300litert nagyon szépen ég és jónagy hővel,persze nem pb de ez ingyen van..Énis most arra akarok rámenni hogy szigeteljek meg füccsek a tartájnál de nemtom hovatenni a gázt,mert az hogy süritsem tartájba oké de nincs akkora tartájom hogy beleférjen minden biztonsággal és ha már felfütöm kárlenne megint lehüteni.
Erbe:Te miért hagytál fel ezzel?Sok topikba olvastam a hozzászólásaid elég értelmes embernek tartalak hozzá!!Jók a gondolataid.Elektromossághoz értesz?Lenne egy kérdésem?.
A nagy palackok merülőcsövesek, amiből a kis palackokba töltöm át, egy kompressziós átfejtőgéppel. A végtermék a megtöltött kis palack, ami megy bolti forgalomba.
Igen, az energia az valóban sok, de ha tudnék csinálni egy önműködő rendszert, ami magának táplálja az elektromosságot is akkor jó lenne, persze többet kell vele dolgozni.
Nyomás azért kéne, mert nemtudom pontosan mekkora nyomáson megy egy gázkazán vagy bojler és bergli azt írta, hogy nyomáson elalszik a láng.
Ha 60 barra fel tudod nyomni (közben hűtöd), akkor az összes CO2 már folyékony, 100-ig nem is kell. Itt még a kiengedési sebességre se kell nagyon ügyelni, hiszen kieresztés közben hűl. Mire 56-ra lemegy, már jóformán csak CO2 marad benne, + néhány l metán. Egyedül a sűrítés energiaigénye jelent problémát - veszteséget. Mennyire éri meg? Hiszen a motorok még 50% CO2-vel is elketyegnek. Berglinek ennél sokkal rosszabb lehet a metán-CO2 aránya.
Gyarkorlatilag tehát lehetséges lenne. A feltevésem a következő: Megtölteni egy palackot x nyomáson a gázzal, majd egy ugyanakkorával összekötni reduktoron keresztül. Elvileg ha kiegyenlíti a nyomás a két palackot, akkor az egyikben széndioxid a másikba a metán lesz.
Ahogy mondtad nagyon lassan kellene, ezt kb ki lehet fejezni számokban is? Vagy tudom ellenőrizni?
Mennyire lehetséges az amit írtam? Mondjuk tegyük fel 100 barig sűrítem és leengedek 40-et akkor az a metán, a maradék 60 báron meg cseppfolyós állapotban megül a CO2 az alján, hisz a CO2-palackok is merülőcsövesek.
A gáz nem teljesen olyan, mint a víz, hogy rétegződik. A pincében a mustgáz azért szaporodik fel veszélyes mértékben, mert helyben termelődik és kiszorítja lassan a levegőt. De ha egy-egy palack ürítésével tudsz néhány napot várni és csigalassúsággal eregetni a metánt, talán még sikered is lehet.
A disznó a táplálékból elsősorban a hasznosítható széntartalmú vegyületeket szedi ki. A metánfejlesztő baktériumok számára is az lenne a könnyen emészthető, a szalma és egyéb maradványok kevésbé. A hideg tartály sem leányálom nekik. Az 55 fokos termofil eljárás hatékony és gyors, de arányaiban több CO2 képződik, rosszabb a hatásfok. A 37 fok valamivel lassúbb, de jobb a kihozatal, több a metán. 14-15 fokon már megint több CO2 termelődik, nagyon lassú a gázfejlődés. Ami a legfontosabb!!! Friss zöldet, mindegy milyen, de mint korábban már írtam, elsősorban kétszikűt. A fűfélék metánkihozatala lassúbb is és kevesebb is. Trágyát meg csak módjával. Hiszen az már majdnem teljesen kiérlelt biomassza. Oltóanyagnak jó, de annak is elsősorban a tehéntrágya.
A biogázfejlesztésnél a hőszigetelés csak az első lépés. A tartályban a gázfejlődés folyamata nem termel hőt, az inkább elvonja, emiatt valamilyen módon mindenképpen fűteni kell. Célszerű pl. napkollektorral. Nagyon fontos a pontos szabályzás. Erőműben a motor termelte hő egy részét vezetik vissza.
Mi lenne, ha a széndioxidod el sem nyeletnénk? Várom hozzáértők véleményét a teóriámról:
Egy magasan-hosszúkás, nyomást bíró palackban, bizonyos nyomáson és hőmérsékleten elvileg a CO2-nek le kellene ülni a palack aljára, a metánnak feljönni a felső részbe. Ha pedig felül van a csap, akkor metánt csapolunk egész addig, meg fel nem tud törni a felszínre a CO2. Ekkor a CO2-t kiengedlyük, majd tölthetjük újra a palackot. Hmm, túl egyszerű lenne ...
A zöldhulladék biztos jó. A száraz már közel sem. Egyébként igen, nagyon csekély a hőmérséklet. Ez a minimum szint, amin értékelhető gáz termelődik. Az ideális elvileg a 37 fok lenne. Ami ettől is gyorsabb erjedést eredményez 55 fok körül van, bár állítólag a kettő ötvözése a tökéletes, mert az 55 fokos erjedés után még sok gáz termelődik 37 fokon.
Hát ha ugynézzük növényi teljesen,mert a desznyóim csak gabonafélén élnek meg zöldön néha a ganyéba meg szalma van kicsi.Tehát növényi:)).De ha jólsejtem te arragondolsz amit mostis kaszálhatnék az árpatarlómon kocsiszámra:fajin zöld árpakelés????
ajjaj. valsz túl sok a nitrogén, és kevés a szén. a szén-nitrogén arány szintén érzékeny pontja a baktérium-ökoszisztémának, a sok nitrogén árt a metántermelőknek.
tegyél bele növényt, attól javul a C:N arány. fűnyírás, kaszálás, parlagfű, konyhai zöldségmaradék (vagy azt a cocák kapják? :)), meg ami akad. A lényeg, hogy növényi eredetű legyen.
Nemtudom az neme lehet gond nállam hogy az alapanyagos tartájom a szabadégalatt van,fütés nélkül???Lehet hogy ijen kis hőfokon valami nemugy sikerül ott belül:(.
75:25, és akkor nagggyon pöpecül dolgoznak a kis mikrobáid...
az optimális baktérium-összetételt nem olyan egyszerű fenntartani, mert pont a metántermelők a legérzékenyebbek - rájuk kell odafigyelni nagyon. sokat segít pl. a keverés, és a nagyjából konstans hőmérséklet. csak ehhez persze energiát kell befektetni (fűtő, keverő), de lehet, hogy megérné...
Kis mennyiségű víz csak kevés CO2-t tud elnyelni, telítődik. Köbméteres tartály, vagy folyamatos csere kellene. Az a buborékoztató-mosó a magávalragadott szilárd részecskék miatt kell. Nálad túl magas lehet a CO2 arány. Mi az alapanyag?
Nekem nemmegy vele rendesen a motor sajna.Ezt a vizen átbuborékoztatást hogyértsem??Nállam pl a buborékoztató is nyomás alatt van mint a tartáj kb 1bar de nemtünt fel hogy javulna az égés a mosás miatt.
Ha marólúggal, nátronlúg-NaOH, semlegesíted a CO2-t, miből keletkezik klórgáz? Legfeljebb a gyártónál az elektrolízis során, nem nálad. :-) A lúg-szénsav találkozásából egyszerű mosószóda, rosszabb (jobb?) esetben szódabikarbóna keletkezik. Ilyen tételben a lúg viszont nem olcsó, hiszen akkor mindenki ezzel választaná le a CO2-t. :-(
