Elbontottuk a kémény 3 oldalát és maradt a 4. oldal, ami kormos-kátrányos (inkább kátrányos). A szárazjeges tisztításon kívül van-e olyan módszer, amivel megelőzhető, hogy vakolás, impregnálás akármi után átüssön a festésen a kátrányos cucc? Beltérről beszélek.
Itt nem az a kérdés, hogy van -e kedvem és pénzem belekezdeni, hanem ki lesz e javítva minél előbb vagy megvárom míg átszakítva a tetőt, majd a deszka - nád combóból készült födémet a kéményfej megérkezik a konyhába vagy a szobába.
A kéményfej kb. 1,5 méterrel nyúlik a gerinc fölé és szó szerint a gerinc fölé, mert nem a tetősíkban töri át a héjazatot, hanem a gerincszelement osztja meg, ha nem is szimmetrikusan (a bádogozással is szívni fogok). Pontos méretet most még nem ismerek, mert a gerincre még nem másztam fel, hogy mérjek. A közvetett, becsléses módszer (tégla+fugamagasság) x sorok száma még nem került bevetésre. A módszertani felkészülés és anyag felmérés foglalkoztat most.
A fedőkő javítási módozatot olvastam, ismerem, magáról a betonfelületek csemperagasztóval történő javítását is mint módszert ismerem egy pár éve, bár még nem kellett használnom. Ugyancsak találkoztam a kémény elhelyezési méretezési szabályzattal, de jelen esetben nem új kéményt akarok létrehozni, csak egy meglévő használati idejét meghosszabbítani (egy négytemű wartburg motorgeneráljánál sem kell katalizátort beépítenem mert károsanyag kibocsátása jelenleg gyártott autók normáit bőven túl lépi)
Szakit nem találni a környéken aki bevállalná. El vannak kényeztetve a nagy volumenű munkákkal. Nem tudnak időpontot mondani, bizonyos összeg alatt nem vállalnak munkát, minőségi munka helyett gányolnak vagy nem a megrendeltnek megfelelően teszik amit tenniük kellene.
Az 50x50cm vakolt, padlástéri szakaszon mért, a tetőgerinci szemle a következő felvonás lesz.
Nem tudom a vékony vakolat elegendő -e ha egyes téglákból már jókora darabok fagytak és pottyantak ki. Gondolom ez jelzés értékű a többi tégla állapotára vonatkozólag is. Ezért gondoltam a tető fölé nyúló szakasz cseréjére.
A fűtés szilárd tüzelésre alapozott és az is marad.
Béléscsövezésre nem gondoltam. Eddig is ment amennyire kellett a fűtés. Nem hiszem hogy 1.5 - 2 m szakasz cseréje úgy megváltoztaná negatív irányba a paramétereket, hogy béléscsövezni muszáj legyen.
Ha nincs vegyi erózió, csak kondenzvíz kicsapodás akkor mire jó szilárdtüzelésnél a bélés csövezés. A szilárdtüzelés az idők kezdete óta, a kémények használata a középkor óta létezik és évszázadokon át nem problémáztak a pára lecsapódással.
Egyszóval kényszerhelyzet, hogy valamit kezdenem kell a kéményfejjel a nagyobb kár megelőzése végett.
Nos amíg nem kezdesz bele ebbe a sok pénzt igénylő munkába a következőket nem árt tisztázni..
"de azért vannak még bizonytalanságok." ahogy írtad
pl. minek az a 50 x 50 cm külső méret. A szokványos .... már jó 85 -90 éve épített kémények külső mérete 380 x 38 cm.. a belső pedig 14 x 14 cm.. vagy egy pit kisebb.
A régi nagyméretű téglából is csak úgy 44 x44 -es külső szelvényt építettek. De ha tényleg 50 x50 azzal semmi baj... anno ilyenre kérte az akkori építtető.
A másik , hogy mennyire nyűlik a tető fölé ?
Egy szélen lévő kémény sokat, egy gerinc közelében lévő minimálisat, a kettő között 1 és 3 m között. Minél hosszabban nyúlik ki annál jobban kell figyelni az állékonyságra.
Nos ezek a méretek. Aztán tudni illene, hogy a jövőben mire lesz használva. Tág a határ.. hagyományos fűtéshez ... gázfűtéshez. ??
tehát el kell dönteni hogy bontás és űjra építés vagy felújítása a meglévőfalazatnak. Ehhez látni kellene.
De látatlanban is . a ronda rozoga kémény is menthető. Már ha valaki így dönt.
Nagyjából a tető sik fölé nyúló 3 m ig kitűnő az állékonysága.
Kívülről : letisztítva felület, kifugázva és vékonyvakolattal bevonni. A vékony vakolat erősítő müa hálóra kerül. Ez a kényfej... eztart a kémény fedőkőig.
Ha a fedőkő mállott, az is javítható ( a fedőkő... az már 80 éve beton ).
Egy mállott betonfedőkő javítása a következő : a tetejét bekenjük fagy álló csempe/járólap ragasztóval, belenyomunk egy hőszigetelésnél használt üveghálót, kötés után még egyet ... egy nagyobbat és lehajtjuk a z oldalára, majd kötés után kenegetjük simogatjuk.
Belül ?? Az előírásoknak és a fűtésnek megfelelő bélés cső.. A az saválló csőtől és az aluminiumtól bármi lehet... ami az előírás.
Így javítottam az akkor 85 éves tégla kéményeimet, amik most már 90 évesek.
Ja lehet persze bontani is. Sok munka sok pénz.
Nálam is járt egy nagy arcú kivitelező... ellentmondást nem tűrően kijelentette, hogy azt a kéményfejet át kell építeni.... majd a magadét barátom, majd szólók..
Ez igaz egy másik akkor csak 25 éves kémény volt. Más kibélelte, én kívülről kijavítottam és már 17 éve semmi gond vele.
" A füstgázok kén, CO2 és egyéb káros tartalmától biztos hogy porladni kezd a sima habarcs és rémlik, hogy 8-10 évvel ezelőtt már láttam előkevert saválló? "
Ja van egy vélekedés, főleg a laikusokkat etetik ilyennel.
Tény hogy van kémény errózió, az pedig főleg a gázfűtés füstgázaibók kicsapodó nedvesség miatt van.. Az átázott kéményfalat a fagy tönkre vágja.
Persze sav mindig jobban hangzik..
A kén ? a kén !!
Hol van az már ???
Anno régen úgy 60 -70 éve amikor kitűnő nagy kéntartalmú barna szeneink és ligniteink voltak. Csak és semmi más.
Nos akkor ezerrel fújták ki a kéményeink az elégett kénből keletkező kéndioxidot,, a kéményeknek semmi bajuk nem lett.
Lett viszont a környezenek. A kéndioxid az esővel keveredve kénessavat alkotott... az pedig rombol mindent, főleg a mésztartalmú vakolatokat meg más épített környetete. Speciál a kéményeknek nem ártott... vissza ugyan nem ment a kénes eső... vagy csak minimális.
Viszont a kémény seprőknek jól jött a savval való riogatás.
Természetesen kémény errózió volt... főleg a fagy miatt.
Tanácsra lenne szükségem kémény részbeni felújításával kapcsolatban.
A szóban forgó kémény hagyományos építésű 50X50 -es külső mérettel és erősen romlott állapotú kéményfejjel.
Mivel félek, hogy egy erősebb szél bedönti a padlástérbe visszabontanám tetősík alatti ép részig és újra raknám.
Utánanéztem amennyire lehet a teendőknek, de azért vannak még bizonytalanságok.
Tégla vonatkozásában a kanizsai tömör, nagyszilárdságú, fagyállót javasolták vakolatlanul kivitelezve a kéményt. Nem tudom viszont lehet -e még kapni, hol és mennyiért a Budapest - Veszprém - Tapolca útvonalon közlekedve. Alternativ megoldásként felmerült a klinker burkolat tégla fagyálló volta miatt, de itt szilárdsági probléma lehet, bár nem a teljes kéményt kell újra rakni, csak a tető feletti részt. Tehát előjön a tégla nem szükségszerűen tömör (lehet nagy lyukú is) volta.Nem tudom, hogy a Wienerberger kis méretű klinkerje elfogadható alternetíva lehet -e.
Másik alternatíva a vakolt kéményfej amihez a putnoki kisméretű, nagyszilárdságú, de nem fagyállót is ajánlják felhasználhatóként és úgy látom ez olcsó is, bár a vakolatszkséglet elviszi az árelőnyt. Vakolatként lábazati alapvakolatra gondoltam, de nem tudom kell -e rá simító vakolat is vagy annak csak kozmetikai szerepe volna.
A falazó habarcs sem egyszerű számomra. A szokványos H 30 vagy H 50 javított falazó jónak tűnik, illetve a klinker téglához a klinker habarcs, de...... . A füstgázok kén, CO2 és egyéb káros tartalmától biztos hogy porladni kezd a sima habarcs és rémlik, hogy 8-10 évvel ezelőtt már láttam előkevert saválló? kéményrakáshoz való habarcsot,de akkor nem volt aktuális a probléma. Van ez még?
A felújított kürtő falát mivel kenik simára? Teljes síkban kell lennie a tégla kürtőt határoló lapjainak fuga mélyedések nélkül ? Vakolni nem lehet, a kéményes szakirodalom szerint, mert lepotyog.
Valami hézagoló habarcsot meg bedörzsölést írnak, de mivel nem vagyok kőműves csak sejtésem van mit kell értsek ez alatt.
Építünk egy garázst, amibe szeretnék egy kis kályhát, hogy a téli napokon se mínuszokban bütykölgessem aktuális roncsomat. Ez egy könnyűszerkezetes épület, körbekontyolt tetővel, bárhol tudok rajta kéményt kivezetni.
Első blikkre arra gondoltam, hogy a kályha csatlakozásával megegyező keresztmetszetű vastagfalú kályhacsövet a kályha hátuljából egy könyökön keresztül felviszek a mennyezetbe, majd onnan 30 fokos dőléssel (tető 32 fokos) a tető csúcsa mellé vezetem, hogy ott menjen ki a szabadba. Ezt két ok miatt is szeretném:
1, A kémény teljes tetőn belüli szakaszát le tudom szigetelni kőzetgyapottal.
2, Stabilan tudom rögzíteni a kéményt az épületen belül.
A nagy kérdés az, hogy
1, Ez mennyire nagy baromság? 2, Mennyit ront a huzaton a ~30 fokos dőlésű rész?
A készen kapható profi megoldásokat ismerem, a rendelkezésre álló kb 60 éves salgótarjáni kályha mellé kissé túlzásnak érzem, az árukról nem is beszélve.
Sziasztok. Vettunk egy hazat ket kemeny egymas mellett van. Az egyik belelt, de meszebb van a kalyhatol. A regi lakonak azt mondta a kemenysepro, hogy a bélelt kemenyt hasznalja a fatuzelesu kalyhahoz. Emiatt gyönyörű csoszobor tekeredik a belelt kemenyig amit nem hasznaltak egyebkent csak terveztek gazkazant.
A kerdesem hogy fatuzelesu kalyhat lehet beleletlen kemenyen hasznalni?
Volt egy nagy bp-i . társasház, oda a kéményseprők falkában jöttek... annyira szerették az ott lakók őket.
Amúgy gondoljatok bele a sor ellenőrzésnél csak a kéményseprő van olyan helyzetben, hogy bemehet az állampolgár lakásába, ott megállapíthat ezt azt, bírságot helyezhet kilátásba, egy olyan egyén akinek jószerivel csak általános iskolai végzettsége van.
Rendőr és más hatóság csak egyedileg kiállított engedély alapján mehet bé az állampolgár lakásába.
Szerencsére bizonyos mértékig visszavágták a szárnyalásukat !
A fénykor a 2000 -es évek eleje volt.
Akkor megpályázták a mindenki felett álló főellenőri státuszt. Minden gázkészülék feletti ellenőrzést az üzembe helyezéstől a végső üzemeltetésig.
Tény hogy a gáz, de minden tüzelés veszélyes , nagyjából évente 20 állampolgár éltét veszti a helytelen használattól a műszaki hibáktól.
Nos erre a szomorú jelenségre alapozva akartak kiterjeszteni egy országos, különleges jogokkal bíró hálózatot.
Ami biztos bevétel, nem sok rizikó, majd semmi ellenőrzés.
Nem jött bé, volt is nagy nyivákolás, világvége jövendölés, meg ami belefért.
A Kökéfüsz odáig ment hogy a CO mérgezést simán összekavarta a mustgáz mérgezéssel... sajnos abban is 20 fölött halnak meg évente óvatlan emberek,
3 M VÉDELEMPÉNZT KÉR A KÉMÉNYSEPRŐ ÉS A KATASZTRÓFAVÉDELEM - RózsaS
A maffia keze házunkba is betette a lábát, de Brüsszelből indult.
A nagy európai kazángyárak 30 éve kitalálták a kazán 2.0-át: a kondenzációs kazánt és ráverték a lakástulajdonosokra - követve a növekedésfüggő kapitalista gazdaság logikáját.
A kondenzációs fűtéstechnika, mely visszafogná a füsttel távozó hőt (110% hatásfok?), már születésekor kétségeket ébresztett: a hőnyereség nem szavatolt, az áramfogyasztás, a kényszerkeringtetés, a javítások miatt még többet is fogyaszthat egy régi magyar FÉG-cirkónál, amely, kellő fegyelemmel, jóval takarékosabb lángon is futhat. (Lásd Szelíd Energia Füzet Nr. 4, Fűtés).
Az új készülék jóval érzékenyebb, a hibát ennél nem háríthatjuk el egy csavarhúzóval. Dehát a szervizelőnek is meg kell élni valamiből! (Lásd: Obszolencia kislexikon, SZEA-füzet Nr. 13).
Magam is elképedtem, mikor a Szerelő előadta a kondenzációs kazán fölszerelésének finomságait: szennyvízvezeték kell a napi 4-5 l kondenzvíznek, át kell törni a falat a levegővételhez (itt már nem kaptam levegőt), a kéménybe a márkatípushoz alkalmas bélelést kell behúzni, ehhez állványzatot, tetőjárdát kell építeni két kéményhez, de a radiátorokat, vascsöveket is le kell cserélni (rezet vashoz ne köss!) - itt léptük át a 2 millió forintot. Nem beszélve a mérésekről, engedélyeztetésről, stb.
A kéményseprő ("Le kell bontani és újra kell rakni a kéményt"), máris hozta a kivitelező haverját. Miután tiltakoztunk, följelentett bennünket és az egész utcát, aki csak megnyikkant.
Így lépett föl a másik maffiózó, a katasztrófavédelem, amely több százezres bírsággal fenyeget.
A téma megjárta az ombudsman-t is, még 2012-ben - ám a problémát nem sikerült megoldani.
(Az ombudsman a kéményseprés közszolgáltatással kapcsolatos fővárosi panaszokról, 201200978.rtf).
Gyanúm szerint a követelés alapjog-ellenes és nem életszerű. Falun nem is próbálkoznak, csak a zsarolható nagyvárosiaknál. (Ezért jó a Robinzon-ház, SZEA-füzet Nr. 12). A kisnyugdíjas nénikére hogyan verik rá az átépítés költségeit, a bírságot? Lefogják a nyugdíját?
A polgári engedetlenség során már egyet elértünk: a friss katasztrófavédelmi végzésbe beletették a jogorvoslat lehetőségét!
Panasz a FŐKETÜSZ/KvK eljárása ellen az ombudsman-nál
-A katasztrófavédelem életeket menthet - ha hibás, elhanyagolt fűtéseket szankcionál. Sajnos előfordul, hogy a jól légzárt lakásokban vagy régi kéményeknél a huzat gyengül és füstgáz-visszacsapódás történik. Józan lakástulajdonosokra hat a figyelmeztetés, másoknál a bírság.
-Ám a helyzet visszaéléseknek is teret adhat. Az alapvető biztonság betartatásán felül a hatóságok aránytalan szankcionálást gyakorolnak, kihasználva a lakosok kiszolgáltatottságát.
-Nem szerencsés az ellenőrzés és a szankcionálás szétválasztása, utóbbi el kell hogy fogadja az előbbi beadványait. Ezek tévesek is lehetnek, a KvK nem vizsgálhatja meg a kéményseprő állításait, az átépítések indokoltságát. Mindez nem erősíti a polgárok bizalmát a hatóságokban.
-Sérül a jogegyenlőség, országszerte a 2/e-ből eredeztetett követelés nem alkalmazható. A 2/e (nem megfelelő az égéstermék-elvezető belső állapota) nem áll fent. Ma újból megnéztük belül is: a kéménytéglák épek, csak a szél által behordott hulladék és a korom gyűlik össze alul, amit rendszeresen eltávolítunk.
-A többszöri ellenőrzés a füstelvezetést mindig rendben találta, a huzat jó, a biztonság jó. A járatokat a ház két kéményénél rendszeresen ellenőrizzük és kitisztítjuk.
-Az átépítés a huzaton még ronthat is, megváltoznak a keresztmetszetek és a gázáramlatok.
-A mostani hőszigetelő revíziós ajtó cseréje hővezető fémajtóra inkább ront a biztonságon.
-A kért átépítés több lakást érint (állványozás), a többi lakástulajdonos ilyen határozatot nem kapott. A konszenzus időigényes és nem szavatolt.
-Érthetetlen a tetőjárda-követelés, mikor a kéményeknél kibúvó ablak van.
-A járvány miatt ez ügyben minden ellenőrzés és aktivitás megnehezített és kockázatos.
A nyugalom megzavarására alkalmas hatósági fölszólítások az egész házat "föltüzelték". Napirenden a vesze-beszélgetés, "jogkövető" nejem már válni akar. Miután keservesen megszültük a következő fellebbezést, egyelőre tűzszünetet kötöttünk.
Sziasztok. Szerintetek sima 20x20as méretű zsalu elem alkalmas lehet kéménynek? Egy sparheltet akarok beépíteni a kertben lévő támfal elé és a füst kivezetését bekötném a támfalba úgy hogy zsalu elemekből lenne a kémény. Fogja bírni a hőt? Mennyire lesz tartós?
Erős szélben bent a lakásban nagyon hangos a kémény. Sőt, mióta esővédő sapka van rajta, csak romlott a helyzet, mert ha megfelelő erősséggel fúj a szél, be is rezonál. Nincs erre a problémára valami megoldás?
Elvileg lehet kémény tűz, ha nagyon kátrányos a kémény, de akkor nagyon füstöl a kémény.
Talán ki kellene szedni az alsó tisztitó nyílásnál a kormot. Persze, ha izzik és kap levegőt akkor be gyulladhat a kémény. Egyébként ki lehet égetni a kéményt, ha félsz tőle, hívj egy kéményseprőt.
Valamint kellene egy puffer tartály, ha kátrányosodás gondok vannak a kéménynél.
Sziasztok! Egész napos fűtés után a schiedel kéményem elkezdett felforrósodni a kályhacső-bekötés alatt. A kazánból a parazsat kilapátoltam és minden nyílását lezártam, de a forrósodás azóta is halad a tisztítónyílás felé és mintha óráról órára egyre forróbb is lenne. Lehetséges, hogy belül úgy izzik, hogy semmi külső jelet, füstöt vagy parezsat ne érzékeljek?
A sima tetőátvezetéses megoldás nem került szóba? Amihez lehet kapni csöveket készletben is. Ez is érdekes lenne hogy most ez kémény vagy se, elfogadják-e egyáltalán... Nálunk vidéken a főkétüsz szerintem nem illetékes, a kéményseprőkhöz meg semmi elérhetőség nincs. Egyedül annyit, hogy az erre vonatkozó szabvány az MSZ EN 15287-2. Ez alapján jónak kéne lennie.
Még csak "tervezés" alatt van a dolog azért nem a szakikat kérdezem, csak kb. be akarom lőni mennyi magyar kreditbe fog ez kerülni szabályosan, épített kemény nélkül. :D
Ez engem is érdekelne, mert emberi nyelven, aktuális szabályozást sehol nem találtam. A tetőn átvezetésesre se, hogy milyen feltételekkel fogadják el, vagy mit kell köré építeni. Persze a gépkönyvek leírják, de gondolom kis országunkban erre is egyedi-lehetetlen-élhetetlen szabályozás van...
Az öt kW-os kandallódhoz viszonyítva, (meg a könyökcső is megtöri nálam az egyenest) 3 m-t kellene növelnem alapból, nehogy alá menjek én is a megfelelő értéknek.
Kezdő voltam, megbíztam a kéményesben.
Ez felveti az újabb kérdést, hogy mindez hogyan kivitelezhető; sok kéménymagasító toldalékot találtam a kínálatban, de ezek inkább épített kéményekhez ajánlottak..
Szeretnék tanácsot kérni az idén beüzemelt kandallókályhámmal mi a hiba, mert néha átlagos üzemnél széngáz szagot érez az ember?
A műszaki adatok a következők: Haas+Sohn 8 kW-os fatüzelésű, külső levegőre kötött kályha automata primer levegő szabályozással, szekunder levegő kézi beállítás.
Szerelt kéményhez csatlakozik: átmérő 150 mm; a lakásban 1 m függőleges kifutás található, könyökcsővel hagyja el a falat és innen 4-4,5 m a szerelt kémény hossza.
Használt tüzifa már két évesnél szárazabb tölgy; begyújtással nincs gond, amikor eléri a megfelelő tűztér hőfokot korommentes, tiszta a falazat.
Külső levegővétel útja szabad, 100 mm-es átmérővel csatlakozik a szabadba.
Részemről arra is gondolok, hogy a rövid kémény miatt nem elég stabil a huzat és az égés levegőarány változása okozza a gondot.
Illetve felmerult meg egy kerdes: a hejazaton kozel a gerincnel megy ki a kemeny - es mellette ebben a vonalban van meg egy gaztuzelesu hoszigetelt kemeny is, ami ki lesz belelve a kondenzaciosnak. Ha jol tudom, utobbi felso pontjat mindenkepp meg kell tudni kozeliteni, ezert ide tennek egy tetokibuvot. Ezt milyen kozel kell tenni a kemenyhez, ha tetojardat nem szeretnek tenni? Innen 2-3 meterre van a most epult szerelt kemeny, igy az is elerheto ha szukseges (erre amugy a padlasterbe kerult tisztitonyilas).
