Csak egy ropke kerdes: Magyarorszagon ki csinal konverziot megbizhatoan? Anno a Panasonic FZ50-emet Gazdagreten konvertaltattam (ami azota is jol muzsikal) de most mar szeretnek komolyabb gepet es egy Sony A77-et szeretnek atkonvertalni Full Spectrumra :)
Mivel nem surun olvasom a forumot itt (utoljara 3-4 eve :P) igy ha valaki tudna tippeket adni a timber kukuc clancode pont hu cimre azt megkoszonnem :)
f/8-on és alap isón (ami nálam 200) filtertől függően erős napfényben kb. 1/400 - 1/250 - 1/100 a zársebesség. (695nm-720nm-830nm) Félárnyékban kb. fél-1 rekesszel hosszabb. Ha mégsem tökéletes elsőre, hisztogram alapján állítasz 1-2-t a zársebességen és kész.
Jók lesznek ezek! Tanács: ha alexpós, mert a fénymérő nem csak infrát mér, akkor rendelkezésedre áll az expókorrekció lehetősége. Állíts be valamekkora túlexpót (kisérletezzed ki, mekkora kell).
Egy 18-55 IS kitobid nincs véletlenül? A Tamron 17-50 f/2.8 minden verzióban hotspotol ugyanis. F/8 fölé ne rekeszeld, különben szétszedi az élességet a diffrakció (igazából kb. 5.6 felett is egy 18MP szenzoron), a fókuszeltolódást meg próbáld meg kézzel hasraütésre korrigálni.
Állvány, alacsony ISO, hosszú záridő, gomolyfelhős napsütés a legjobb. Az átalakított gépnek pont ez az előnye: normál, rövid záridőkkel is lehet fotózni, állvány nélkül.
Utómunkánál elég széles a paletta, meg lehet cserélni pl a kék és a piros csatornákat, ekkor lesz kék/zöld az ég, de nem muszály, ahogy jobban tetszik. Tehetsz rá szaturációt is pl, ekkor színesebb lesz, vagy el is vehetsz belőle, ekkor fekete-fehér hatású lesz. És a többi.
Esetleg ha már amúgy is állványon van, csinálhatsz infrás hdr képeket is a kontrasztosabb felhők érdekében.
Szia, mi lenne a cél? Én gondolkoztam a full spektrumos vázamhoz egy ilyen szűrőn is, de jobban utána nézve lemondtam róla, mert például az emberi bőrhibák látványosan erősebben látszódnak, a növények nagy része is mintha el lenne száradva, egyszóval furcsa. Maradtam az IR szűrőknél kb 100 nanometeres lépésekben 500 nanometertől felfelé.
Viszont egy különleges clipszűrőn még gondolkodom: B+W 403, ez az Uv tartományt és kb a 750 nanometer feletti infravörös tartományt engedi át, kitakarva a látható tartományt, a végeredmény kicsit fotoshop-os: minden ami kék az nagyon kék, minden más feketefehér.
Bocsánat egy kis off hozzászólásért: Keresek olyan fotóst, aki az UV tartományban fényképezett, és tapasztlatait megosztaná velem. Örömmel megköszönök hasznos linkeket vagy egyéb inforációt is.
Jó választás, szerintem a 720nm a legsokoldalúbb, színes és FF infraképekhez is jó alapanyagot ad. Az élőképpel meg nem lesz gond, mert csak az van... :)
Clipszűrő nélkül a nem liveview-es AF-vel is pontos. Liveview-vel mindegyik infrás clipszűrővel pontos. Minél erősebb infraszűrőt használok, annál inkább a váz felé mászik el a végtelen.
Én az 550D három eredeti szűrőjét (melyek közt gyárilag rés van) eggyel helyettesítettem, a legkülső 0.6-ost egy 1mm-es UV szűrővel. És tökéletes clipszűrő nélkül az AF. A belső vastagabb szűrőket nem helyettesítettem semmivel.
Az üveg törésmutatója eltér az áerétől. A gyári szűrő (infratükör) ezért eltolja a fókuszt, de ezt a tervezésnél bekalkulálták. Eltávolított szűrő=kieső fénytörés, rövidlátás. Ha a szenzort közelebb lehetne vinni az okulárhoz, akkor nem lenne gond (az első, fix fókuszos kísérleti gépemnél elég volt beljebb tekerni az optikát), de mivel erre normális gépeknél a legritkább esetben van lehetőség, az egyetlen járható út a kieső fénytörés pótlása. Persze itt számításba kell (pontosabban kéne) venni a törésmutatókat, illetve az infra fény eltérő fénytörését is. Aztán lehet(ne) árajánlatot kéni egyedi gyártásra.
Na, itt jön képbe a kelleténél vastagabb üveg, valamint az alátétek, vagy az utánállítgatás.
Például én egy Canon Powershot G9-essel nyomulok (kompakt, kontrasztérzékelős), ebben 0,3mm vastag infratükör volt. Egy fórumban írták, hogy nem is kell bele pótüveg, de ez sajna nem fedi a valóságot, a végtelen kívül került az optika fókusztartományán. A majomnak vagy gyenge a szemüvege, vagy jól lerekeszeli. Tehát kerítettem picit vastagabb (0,42mm-es) üveget, hosszas keresgélés után, hemocitométer fedőlemez formájában. Komolyan, élvezet volt vágni! Na, de ezzel már van normális végtelen, sőt, a gép "öregszemű" lett: ha kézzel akarom végtelenre állítani, akkor a csíkot kb. a fél méteres jelölésig kell nyújtani, a nagyon közelre fókuszáláshoz pedig "pápaszem" (makrólencse) kell. Igaz, a nagyon közel ennél a típusnál pár centiméter, szóval ez a legritkább esetben okoz gondot.
Tokina 10-17, Tamron 17-50 és 70-200, Canon 85/1.8
Itt van pár kép az első kettővel, Cokin infraszűrős Canon 10D AF rendszerével, amit úgy látszik véletlen sikerült belőnöm hézagolólemezekkel ;)
Az 550D-t már tudatosan, a 85/1.8-cal F1.8-on lőttem be a szenzort tartó rugós csavarokkal, igaz az fullspektrumos. Infrás clipfiltereket használok hozzá.
Probléma volt először, hogy itt a fórumban többször elhangzott és én olvastam, hogy a szűrő felülete a mérvadó Kiderült, hogy nem, a szenzor felületének kell a kellő távolságban lennie, mindegy, hogy előtte milyen vastagságú a szűrő vagy hogy egyáltalában van-e.
