Kedves Tiborc, írod:"Kíváncsi leszek, ki fogja megindítani a vitát a jelenleg élőben olvasható Jobbegyenes kettőről? " Hol olvasható?
Egyébként Lovas írásai tényleg új aspektust hoztak a politikai publicisztikába, rengeteg (átlagolvasó számára ellenőrízhetetlen tényt közöl) sokan olvassuk érdeklődéssel, ha nem is mindig egyetértve. ezért volt számomra csalódás Lovas élőben febr. 22-én a Pázmányon, amikor rövid előadásában sok mindenről fecsegett, de legkevesebbet az előadás meghírdetett témájáról hogy szerinte "Kié a sajtó 2000-ben?" Nos ezt nem elemezte, nem bontotta ki. A kérdések zömére (melyek a TV-vel voltak kapcsolatosak) nem válaszolt, a többire is irásai után rendkivül szokatlan felületes, helyenként demagóg válaszokat adott. Érezte is, hogy nincs formában, mert liberális ellenfél után tudakozódott a tömegben, mert ellenfélre lett volna szüksége, de ilyen nem jelentkezett.
A Rádióval kapcsolatban elmarasztalta a mostani kuratóriumot, s reményét fejezte ki, hogy a következő leváltja majd a mostnai vezetést. Csak azt felejtette el közölni a népes hallgatósággal, hogy annak idején, 1996-ban amikor még ő is kurátor volt, ő jelölése és szavazata alapján lett Hajdu istván a Rádió elnöke.
A vele szimpatizálő tömeg, bizony csalódottan távozott, a rövid (kérdésekkel együtt alig másfél órás) rendezvényről.
Ennek ellenére érdeklődéssel olvasnám az új Jobbegyenest. - Üdv. Teofil
Kissé elszomorít az asztaltársak tárgyilagos hallgatása.
Kíváncsi leszek, ki fogja megindítani a vitát a jelenleg élőben olvasható Jobbegyenes kettőről?
Kegyetlen a kettős mérce elvetése, és annak bizonyítására, hogy Lovas István kétkezes „öklöző”, javasolom legújabb írásának elolvasását: Szennyezés, arculat, és békejobb.
Rotterdami Erasmus: A keresztény harcos kézikönyvecskéje. Nyírő József életműve új, gazdagon illusztrált kiadásban. Fekete György- Sunyovszky Szilvia: A Szentkorona arca az évezredek tükrében. Bayer Zsolt publicisztikái. Íme csupán négy a Kairosz Kiadó közeljövő tervei közül. Sok szófia beszéd hangzik el mostanság az úgy nevezetett tömegigényről, arról, hogy a széles közönség jószerivel csupán izzadtságszagú kabarépoénokra, no meg persze szexre és erőszakra vágyik. De mivel magyarázható akkor az érdeklődés nyilvánvaló reneszánsza a valódi szépirodalom, a vallás kérdései, a közgazdaság, a történelem , a politika, a pszichológia irántő - Ezt kérdeztem Bedő Györgytől, a Kairosz ügyvezetőjétől. Lehet, hogy két magyar nép van? Két olvasóközönség?
Bedő György: Én nagyon könnyű helyzetben vagyok, mert tulajdonképpen saját kedvtelésemre csinálom, amit csinálok. Elhatároztam, hogy csak olyan könyvet adok ki, amivel én egyetértek, szellemileg, érték tekintetében. Tehát valóban itt nem lehet nagy példányszámokról beszélni, egy regény indítása az 3000 példány, ez olyan minimális, hogy ha annak 80-85%-a eladásra kerül, akkor még lehet valamilyen haszonra számítani. Ha utána szerencsénk van, és utánnyomásra kerül sor, az már nagyszerű dolog, hál' Istennek azzal is dicsekedhetünk, hogy van könyvünk, amelyik már két, három, sőt hatodik kiadást is megélt. Tehát valóban én azt hiszem, van két közönség, csak az egyik nagyobb publicitást kap, mint a másik.
Stifner Gábor: A Kairos Könyvkiadó értékrendje azért eléggé nyilvánvaló. Ha azt mondom, hogy nemzeti létünk, az élő keresztény-keresztyén hagyomány kérdései foglalkoztatják leginkább, akkor Bedő György elfogadja ezt a jellemzést?
Bedő György: Tökéletesen igen, ez volt a célom is, mint ahogy lehet látni a 3 év alatt megjelent könyvtermésből, amely közel 100 kötet. Nagyon büszke vagyok arra, hogy olyan neves írókat, mint Julien Green-nek az Assisi Szent Ferenc életrajza, én adtam ki először, én fordíttattam le. Bernalus-nak a Bűntett című könyve egy lélektani krimi tulajdonképpen, egy krimibe ágyazott, de sokkal mélyebb gondolatokkal megírt könyv. De kellene beszélni arról, hogy mondjuk a kereskedelem nem eléggé egyenletes, nem mindig jut el a könyv egész az olvasóig, főleg vidéken, ahol keresnék. Nagyon sok levelet kapunk, én kis kiadó vagyok, karácsony előtt 100-120 levelet kaptam, meg telefont, hogy nem kapható a meghirdetett könyv, amit meghirdettem újságban vidéken és hajlandók lettek volna utánvéttel is megrendelni, ami nagyon megdrágította volna. Mi azt választjuk, hogy beteszünk egy pénzes utalványt és az illetőre bízzuk, de mindenki feladja, aki megrendeli a könyvet.
Stifner Gábor: Mi lehet ennek az oka, ennek a nem egyenletes kereskedelmi terítésnek, hogy egy ilyen csúnya szakszót használjak? Hetilapok, folyóiratok háza tájáról hallottunk már olyasfajta panaszt vagy olyasfajta gyanút, hogy mintha ennek politikai okai is lehetnének?
Bedő György: Nem merném ezt mondani. Volt ugyan olyan kereskedő, aki először bizonyos politikai töltésű könyvemet nem akarta megrendelni és utána megrendelte. Én azt hiszem, hogy inkább egy n általános, nagyon nagy túlkínálat van a piacon, ez tagadhatatlan. Mindenki rámegy arra, hogy amelyik nagyobb mennyiségben adható el, inkább azzal foglalkozik. Namost én nem is akarok versenyezni egy Daniel Steel-lel, egy Robin Cook-kal, még ezek a jobbak, amiket mondok.
Nagyon boldog vagyok, hogy a Julien Green-nek az Assisi Szent Ferenc-ét a végén 6000 példányban tudtuk eladni.
Stifner Gábor: De azért ez a magyar átlagot nézve is eléggé jó eredmény!
Bedő György: Én azt hiszem, hogy igen, mert igen nagy a kínálat, nagyon nagy a választék, és mondom, ha egy kicsit azért főleg vidéken jobb lenne az ellátás, sokkal több könyvünk találhatna gazdára. Mert nem mindenki veszi azért magának a fáradságot, hogy a végén levelet írjon vagy pedig telefonáljon.
Stifner Gábor: Tapasztalhattuk az elmúlt 10 évben bőségesen, hogy ha egy úgynevezett médiasztár megjelentetett valamit, annak azonnal óriási ingyen reklámot biztosított a média. Most nemrégiben Önök megjelentették egy, hogy is mondjam csak, nem szokványos, mert nem liberális és nem baloldali sztárújságíró kollégánk, Lovas István: Jobbegyenes című könyvét. Jól látom, hallom, hogy nem látom, hallom az ő könyvét dicsőítő interjúkat, riportokat, recenziókat?
Bedő György: Hát nem, nem sokat kapott, tagadhatatlan. Annak ellenére most jelent meg januárban a hatodik kiadás, összesen 12000 példányban jelent meg eddig.
Stifner Gábor: Ez a Kairos csúcsa?
Medő György: A publicisztikában igen. Egy pszichológiai mű van, amelyik többe jelent meg, az egy ilyen félig-meddig egyetemi segédkönyv, a Forgács: Társas érintkezés pszichológiája, az veri egyedül 18000 példánnyal, de Lovas Pista 12000 példánya is rekord, körülbelül 90%-a mára elfogyott a hatodik kiadásnak is.
Stifner Gábor:A 10 éve zajló rendszerváltozásunknak úgy tűnik egyik legfájóbb adóssága, hogy nagyon-nagyon nehezen látszik kialakulni az a nemzeti középosztály, amely megfelelő anyagi biztonságot is élvezhet. Márpedig úgy gondolom, hogy a Kairos könyvrepertoárja leginkább ezt a társadalmi réteget érdekelné, érdekelhetné. Nem érzik Önök a középosztály fizetőképes keresletének hiányát?
Bedő György: Legkevesebbszer kaptam olyan visszajelzést, hogy drágállták volna a könyvünket, és ha nem fogyott jól egy könyvünk, az sohasem az ára miatt volt. Tehát én nem érzékelem, én úgy látom, hogy mint ahogy régen is így volt ez, az igazi középosztály, szóval hogy az értelmiség, ahogy szokták más néven nevezni, erején felül vásárol mindig. Tehát olyan megrendeléseket kapunk vidékről, hogy 10-12 könyvünket egyszerre megrendeli egy vidéki plébános, vagy egy-egy vidéki tanító és akkor természetesen mi, ha már 4-5 könyvet rendel, akkor adunk neki engedményt hozzá. 20-30% engedménnyel szoktuk akkor feladni a csomagokat, megköszönve azt, hogy ilyen szépen érdeklődött a könyveink iránt, mert az lenne a cél, hogy egy bizonyos értékrendet próbáljunk az emberek között népszerűsíteni. Például ilyen volt, hogy a Haumann Bálintnak a Szent István-ját kiadtuk, ami valóban 4000 példányban, nagyon hamar elfogyott. Most gondolkozunk rajta, hogy lévén a Millennium, hogy újra ki kéne adni, mert utolsó szemig elfogyott, tényleg. Azon ritka könyvek közé tartozik, amelyiket már nagyítóval sem lehet keresni, szóval nincs egyáltalán a piacon, legalábbis kereskedőknél. Kérdezte az elején, hogy hogy tudtunk megmaradni, úgy tudtunk megmaradni, hogy társultunk. Magyarországon kezd most nagyon újraéledni a Szent Domonkos Rend és nekik van egy Paulus Hungarus névvel egy kiadójuk - mivel nem volt emberük még rá, azért közösen adjuk ki a könyveket. A megjelent könyvek közül 15-öt adtunk ki közösen, ők így támogatják a könyveknek a megjelentetését, én pedig vállalom a terjesztését és a végén, ha van hasznunk, azon tisztességesen megosztozunk. Van a Növekedéskutató Intézettel együttműködésünk, ott közgazdasági műveket jelentetünk meg.
Stifner Gábor: Az azóta gazdasági miniszterré lett Matolcsy Györgynek a könyve is megjelent.
Bedő György: Igen, igen, igen. Kettő is most már, az egyik a Sokk vagy kevés, a másik pedig a Növekedés és globalizáció, többszerzős mű, ez most decemberben jelent meg, múlt év decemberében. Esetenként kiadtunk a Szent István Társulattal közösen, az Eklézsiával. Ez úgy körülbelül jellemzi azt a profilt, amit mi befogunk, tehát egy modern szemléletű keresztény irodalom. Étien Gilson-nak, aki a középkor legnagyobb francia ismerője, a Középkori filozófia szelleme című könyvét most fordítjuk közösen a Domonkosokkal. És sok-sok terv van még azonkívül, amelyek megvalósítása attól függ, hogy hogy állunk majd anyagilag.
Stifner Gábor: Azt mondta beszélgetésünk elején Bedő György, hogy 70 éves, és sok függ attól, hogy meddig él, kívánom, hogy sokáig éljen.
Bedő György: Köszönöm szépen.
Stifner Gábor: Utódok vannak? Van, aki tovább folytassa?
Medő György: A fiammal közösen miénk ez a kiadó kft., a fiam 26 éves közgazdász, a bankszakmában dolgozik, és ha minden igaz, akkor lehet, hogy ha én majd már nem tudom csinálni, akkor ő fogja folytatni.
Csak egy kicsit bosszant fel, ha a Góliát topicban kell válaszolni, és nem itt.
Kíváncsi lettem, hányan lehetnek, akik a könyv, esetleg az eredeti források ismeretében vitatkoznak. Lehet, már lerágott csont, és az index több mint 70000 résztvevője ismeri, csak nekem új?
Provokálok á’la Lovas. Eltérek kissé tartózkodó stílusomtól, a vastag kifejezés idézet lesz, szűrő Lovas István.
Kokorono tabi – Apám leh…….m a sírodat.
Áttételes a cím, mert azonnal kiderül, hogy a cselekményre a drága jó apa adott feltételes engedélyt: ” Ahogyan hozzátetted: ha meghaltál, akár le is h………m a sírodat."
Nem Lovas István mondja, hanem filmismertetésének általam F. P. monogrammal jelölt főszereplője.
Ezt a forrást nem tudtam ellenőrizni, pedig Lovas Úr felkínálta:” A Nihon Hoszo Kiuku csatorna műsorarchívuma (NHK Hoszohakubutszukan ) a 00 81 3 5400 6900 számon érhető el. Intézményeknek esetleg kiadják a programról készült kazettát.
Az eredeti cikk két éve jelent meg a Demokratában. Senki nem tiltakozott, senki nem vette a fáradtságot, hogy ellenőrizze? Miért nem láthatták a magyar tévénézők?
Tévedhetek, akkor szívesen látom a helyreigazítást.
A nyolc oldalt kitevő ismertetés eléggé undort keltő, nem tisztem, hogy gyűlöletkeltésre alkalmasnak ítéljem meg- F.P monogrammal jelölt főszereplőjét. A film növelhette a japán nézők szimpátiáját a benne megmutatott- F.P. által elhagyott- Magyarország iránt.
Nem én írtam, Medievaltól idézek:
„A gondom azzal a kerettel van, amibe ezt a páratlan információtömeget beilleszti, és ami ezeknek az adatoknak megadja végső jelentését. Ez pedig, mely párosul az ellentábor iránti megvetéssel és lekicsinylő gesztusokkal. „
Talán nem a tükörben van a hiba, nem Lovas István, hanem a bemutatott személyek ilyenek.
F.P. és apja megnyilvánulását én nem tartom helyesnek, illendőnek, szépnek, tisztességesnek, emberinek, európainak, de még ázsiainak sem.
Undorító.
Emberi érzése a költőnek lehetett, végtelen fájdalmában, és magános keservében:
„Ezer esztendő távolából,
hátán kis batyuval, kilábol
a népségből a nép fia.
Hol lehet altiszt, azt kutatja,
holott a sírt, hol nyugszik atyja,
kellene megbotoznia.”
Van ehhez hozzáfűznivalója az olvtársaknak, vagy csak az esti adagolt hírekben adagolt információkkal foglalkoznak?
Lovas Jobbegyenese
Hivatkozások, amelyeket érdemes elolvasni, hogy az „Egy izraeli másként gondolkodó” címmel indított rovatban idézett Sulamit Aloni asszonyt megértsék a Tisztelt Asztaltársak!
„Izrael ma: fanatizmus, kirekesztés, a másság gyűlölete, rasszizmus /Új Magyarország, 1997. október/
-A második Uri Avneri közíró, a Kmesszet volt tagja”
A copyright miatt nem másolhatom be, tessék elolvasni!
Nem kellett bemennem a "Kultúrközpontba" ahhoz, hogy mexerezzem a könyvet. Itt az Indexen sikerült megrendelni a könyvet, s egy héten belül meg is jött. Ugyan 524 Ft-tal támogattam a Magyar Postát (a "vételár" így 2304 Ft lett), de ha levonom a mostani pesti buszjegyek árát, nem sokkal többet fizettem.
De mostmár végre le lehet ülni olvasni!
Csodálatos este után is lehet, sőt kell is dolgozni, ne legyen a tisztelt olvtársaknak hiányérzetük!
Kiss József-régi ÁVÓ, mai SZDSZ
Demokrata, 1977, október
Nem is „ojjan pállott írás”, mert mostanság kezdenek el vitatkozni az indexen az ebben leírtakról! Kis fáziskésés világpolgároknak, ki felel ezért: a MATÁV, vagy Orbán Viktor miniszterelnök, vagy Gutenberg?
Csak nevek:
Kende Péter, Várkonyi Tibor, Haraszti Miklós,Konrád György, Litván György, Princz Gyula, dr. Bauer Miklós, Veres Pálné, Rajk László, Vásárhelyi Miklós, Pető László…és még sokan mások!
A vitatott anyag ismerete nélkül nem illik megszólalni.
Ilyeneket viszek haza, bár ez itt off topic!
Nincs kedvem megkeresni valamelyik "csurkázó" rovatot, hátha itt is felfigyel rá a "Lovas"!
"A Jörg Haider elleni egyeztetett és meglehetősen alattomos fellépés emlékeztet bennünket egy 1997-ben történt eseményre. Ekkor a MIÉP március 15-e megünneplésére készült és vezetői azt szerették volna, ha a megemlékezésen részt vesz az akkor még egybetartozó KDNP is.
Az összefogás a két párt között nem jöhetett létre, mert egy bizonyos Vim van Welzen úr ideugrott Hollandiából és kizárással fenyegette meg a KDNP-t arra az esetre ha összefog a MIÉP-pel.
Az eredmény ismeretes. A KDNP sorsa is, a MIÉP-é is. A tisztelt holland pártpolitikusról viszont nem tudunk semmit.
Személyesen is ott jár-e a bécsi utcákon, a kirakatokat betörő tüntetők között és köveket hajigál vagy csak a szelleme hatolt el Bécsbe.
Az esetet azért elevenítettük fel, hogy sokan láthassák, miféle lánckereskedelem folyik ma Európában elhatárolódással, keresztény pártok bomlasztásával, álarcos politizálással.
A karaván halad."
Köszönöm a kedvességet, de nem sokat ülök az index előtt! A Lovas könyvről véleményt kértek, én azt teszem, még ha nehezítve van a munkám, mert időnként a feleség-olvasás céljából- elkobozza tőlem a könyvet!
Nem virágot, egy fél világpolgárságot kapott most tőlem, van neki a háztartásában személyi számítógépe, sajna internet nélkül, úgyhogy dr. Magyar Bálint megállapításának még nem felelünk meg teljesen! Lehet mucsaizni!
Közvetlen kollégám sokkal figyelmesebb volt, mert észrevette, hogy a hazamenetel előtt megborotválkoztam, és finoman célzott rá, hogy virágot is vigyek!
Lovas Istvánt azért utálják,mert mindent amit leír meg tud védeni.Amikor antiszemitának minősitett mondatot ír,azt pl az egyik amerikai egyetem judaisztikai tanszékének zsidó származású vezetőjétől idézi.Eddig minden sajtópert megnyert.
Kemény tollal leplezi le a visszásságokat,a kommunista-szocialista visszaéléseket,valamint a holokauszt borzalmaival üzletelőket.
Tiborc, lazítson kicsit. Ínhüvelygyulladást fog kapni a sok gépeléstől.
Lapozgasson szép magyar verseket inkább, főleg XVIII-XIX. századiakat, hátha örömet lel az életben.
Az asszonya mit szól ehhez? Marad rá ideje Lovas mellett?
Mikor vett neki virágot utoljára?
Álcázott szellemi fajvédelem
(Várkonyi Tibor, a gyűlölet technikusa)
Demokrata, 1997. augusztus
Ez ismertetés nélkül, de komolyan elgondolkodtató cikk!
Nem voltam rest, életrakzi adatokat ellenőriztem igazak, egy idézett cikket tutam megtalálni,valóban a Lovas István által leírtak vannak benne!
Egyéb, de idevaló adat:
„Már a Lovas is? topicában adósa vagyok barcónak egy válasszal! Lovas István könyvének elolvasása utánra tervezem a véglegest, de a hozzá tartozó technikai részt most előre bocsájtom!
Említettem, hogy az index politikai fórumának anyagai „determinánsan” jelennek meg a winchesteremen./ elnézést a parlamenti tudálékosságot idéző nagyképű szövegelésért. /
Kíváncsi voltam, hányszor fordul elő az anyagban a zsidó szó!
Nem tudta a gép megállapítani, lefagyott! Nem egyszer, kétszer, hanem háromszor!
Ezek után megállapítom, de nem ex catedra, hogy Magyarországon az én winchesteremen azok a témakörök dominálnak, amelyek kapcsolatosak a „zsidó” szóval!
Ez nemcsak az én hibám, esetleges szelektív mentésem következménye, hanem ebben a tisztelt olvtársak szövegeiben előforduló zsidó szó sokszori használata is benne van!
Tudásom és gépem is szerény ahhoz, hogy az indexen találatkeresést végezzek, időm sincs rá, de érdekelne egy, az élő anyagról készített statisztika! Sok mindenre lehetne következtetni az adatokból!
Nekem meghaladja képességeimet, lehetőségeimet, ezért kérem a Tisztelt Asztaltársak segítségét!
daisy2 válasz erre | adatok | e-mail 2000-02-07 06:46:03 (155)
Ennél kézzelfoghatóbban, mint Te, talán senki sem érzékeltette Lovas erejét. Még pénzért sem olvasnád el, amit ír. De azért annyira izgatni látszik, hogy hozzászólsz ahhoz a topichoz, ami róla szól. Gratulálok. Menj az R. Székely topicba.
[előzmény : Esbeta férje, 2000.02.05 21:44]
Elnézést, a mai mentést elrontottam, csak emlékezetből merek válaszolni!
A hivatkozott idézet ellenében nem javaslom az ajánlott rovatot! Eldurvult!
Minden kedves asztaltársnak!
A rovat megindítójának kihívását komolyan vettem! Vettem, elolvastam! Véleményemet írom, vállalva a tévedéseket is. Lesz, ekkor nem mea culpába megyek, hanem itt kérek elnézést, igazítom helyre önnön magamat!
Kedves Gurg! A mentés és a válasz közötti szinkronhiba az én vétkem! Csak villanásnyira maradt meg a kifogásolt szakasz, de válaszolok:
Kíméletlenül őszinte leszek, akárcsak Lovas István ! A leírt hibák szerintem hibák, valószínűleg egy későbbi előadáson valaki rákérdez, a válasz ismeretében pedig én is, az asztaltársak is tudnak dönteni.
Tájékoztatás az olvasási szokásaim - eredményéről:
1. Jókai kritikai kiadásomnak 70 kötete tele van fizikai számítási széljegyzetekkel, az elmúlt korszak fizikai világképének megfelelően. Bár fizikailag Jókai Mórt cáfolják, írói értékéből még nyilvánosságra kerülése sem kisebbíti az író nagyságát!
2. Moldova György esetében is megállapítottam, hogy a „sarki rendőr” –bocsánat a szakma profi művelőitől- legalább olyan humoros, mint Moldova György!
3. Az észrevétel Lovas István esetében is megáll, szerény véleményem szerint!
Tévedésem esetén korrigálom!
Mea culpa itt: rendezés miatt a mai kötelező feladat késni fog, de én már csak így loholok- az Európai Árnyék felé, mert rávetődésről szó sem lehet!
Mint egy az említettek közül-
közlöm veletek, hogy egyáltalán nem kívánom vissza a Kádár rendszert!
És akiket én ismerek, azok csaknem mind a 10%-ba tartoznak!
"Na, ez nem igaz, nem valós! Uri Avneri ilyent nem mondhatott, nem ismerhette az akkori magyarországi rendszert!
Most szeretném olvasni az eredeti szöveget!
SZVSZ: ez nem igaz, ebben kételkedek! "
Ezt honnan tudod? Lehet, hogy Uri Avneri van annyira tajekozott, mellesleg a kadari Magyarorszagon is mar sok zsido elt itt, akik jottek-mentek Izraelbe (toluk hallhatta, hogy mi folyik Mo.-on), es a Kadar-korszak 57-89-ig tartott.
Bar szerintem a zsidok nagy (90) szazaleka a Kadar rendszerre, mint KANAANra gondolnak ma is vissza, erdemes korulnezni a topicokban.
25. Soros magyarországi helytartója: Vásárhelyi Miklós
/ Demokrata 1977 július/
Két év után is időszerű anyag, a benne leírtakat másutt szeretném felhasználni /Náci módszerek a neten/, ezért itt hallgatok. Remélem, Önök olvasnak azért?
Kereshető a Lovas jobbegyenese rovatban.
Keresse már más is Vásárhelyi Miklós alkotásait!
24. menet a szorítóból!
Kedves Gurg!
Naivan azt hittem, lesz felmentő sereg. / Javítok, van! /
Végigviszem, bár vereségre állok!
24. Beszéljük meg-előre / Új Magyarország. 1997. május/
Remek karikatúra Bolgár György műsoráról, mielőtt a fórumban keringő topicákhoz hozzászólnának, kérem, ezt olvassák el!
25. Soros magyarországi helytartója: Vásárhelyi Miklós
/ Demokrata 1977 július/
Két év után is időszerű anyag, a benne leírtakat másutt szeretném felhasználni /Náci módszerek a neten/, ezért itt hallgatok. Remélem, Önök olvasnak azért?
26. Kende Péter: Kérlelhetetlen harcot-semmi liberalizmust!
/Demokrata, 1997. július/
Kivárok, mert 2000. február 5.-i hírek alapján még nem tudom eldönteni, hogyan viszonyul K.P. Ausztriához! Jörg Haider, mint Csurka István esküdt ellensége? Nem semmi!
27. Laudernek elkötelezett magyar bíróság? / Új Magyarország, 1997, július/
Mivel egy életre elfogult vagyok a Tisztelt Magyar Bírój Egyesülettel szemben, itt nincs jogom véleményt nyilvánítani. Esetleges érdeklődők keressék fel a „kisbírót”!
28. Az ikonosztáz /Demokrata, 1977. július/
Tessék elolvasni, lesz önöknek is egy utolsó „chanche”-uk megszólalni!
Nem tisztem a könyv bemásolása az indexre, legyen Lovas Istvánnak is tisztes nyeresége! Bajban leszek akko’ is, ha tartalomjegyzékének nyilvánosságra hozatalát perli rajtam!
29. Nem Orbán, az SZDSZ hazudott / Új Magyarország, 1997. július/
Nem számoltam össze, hanyadik bejegyzésben becsmérlik alpári /no nem Tisza-alpári/ asztaltársaink Orbán Viktort, aki a cikk megjelenése óta miniszterelnök lett. Lelkük rajta, ha „up to date” megmondják, hol az SZDSZ székhelye, hány négyzetmétert adott el, stb., stb……………..
30. Magyar Bálint a tévé függetlensége ellen /Új Magyarország, 1977. július/
Elfogultságot kell mondanom, mert életem során hibáztam, vétettem a Francia Akadémia Nagy Aranydíjánál kisebb érmével kitüntetett, azóta már elhalálozott honfitársunk ellen! Csak annyit mondhatok, az akadémiai díjat nem azok osztogatják, akik a becsületrendet!
A cikk egyéb vonatkozású adatainak igazolását, vagy cáfolását nem találtam meg az index Eörsi Mátyással foglalkozó topicáiban, tehát az asztaltársak kissé tájékozatlanok!
Folytatása következik: Álcázott szellemi fajvédelem?
Az előző 23. fejezetben Uri Avneri izraeli író említést tesz egy, ma már a mi tudatunkból kimosott személyről.
„Goldstein, az a zsidó, aki Hebronban 45 arabot ölt meg, szintén vallásos, fanatikus telepes volt.”
Emlékezetem szerint Chrudinák Alajos készített egy riportot Goldstein rabbival. Én láttam, mikor és hol, melyik műsorban nem tudom, és környezetem sem tudja, sőt nem is látták!
Rettenetes képi hatású film volt, a nevezett Úriember és társai mintha egy Schwarzenegger filmben „játszottak” volna. Hosszú csövű pisztolyával ment az utcán, lőtt, tárazott, lőtt mindenre, ami mozgott, és arab volt! Emlékszem, a meg-vagy lelőttek között volt egy fiatal gyerek is, futott, kinyírta.
Számomra döbbenetes élmény volt, és tiszteletre méltó riporteri munka, mert valóban életveszélyes feladat.
Szeretném hinni, hogy emlékeim nem csalnak, hogy ezt a riportot nemcsak én láttam. Kérem, aki látta, erősítsen meg ebben a tényben:
45 arab. Nem tudom, mit jelent ennyi arab halála, gyilkosság, sorozatgyilkosság, népirtás, holocaust? Talán, mert csak arabok, nem is számítanak? Abban a bűvös véralgebrában, ahol dobálóznak felelőtlenül a százezrekkel, legyintenek a milliókra ez a nullához konvergáló szám elhanyagolható lenne?
Lovas Istvánnak megjelent egy cikke régebben a Demokratában, ebben angol forrásból közölt egy térképet, amelyen számadatokban közölték a II. világháborúban megölt, meggyilkolt zsidók számát. Hazánk ott 200 000 fővel szerepelt.
Lovas István úgy vélte: ez 200 000-rel több az erkölcsileg megengedhetőnél!
Azt mondom, ez a 45 arab pedig 45-el több az erkölcsileg megengedhetőnél!
Lovas István nem alkalmaz kettős mércét, nála az emberölés az emberölés, a népirtás az népirtás, és nem lehet azt mondani, hogy az alsóbbrendű emberekért, népekért, fajokért nem kár!
Azt írja a Lovas István: Luvi Avnerivel készült riportjában:
/ Kérdés, azaz dőltbetűs/
Kire szavaztak az ortodox zsidók a legutóbbi választásokon?
Válasz, azaz álló betűs: Az ortodox zsidók 90 százaléka vett részt a választásokon. 99,9 százalékuk Netanjahura szavazott.
Tudom, azért mosolyog, mert a kádári választások eredménye jut eszébe.”
Na, ez nem igaz, nem valós! Uri Avneri ilyent nem mondhatott, nem ismerhette az akkori magyarországi rendszert!
Most szeretném olvasni az eredeti szöveget!
SZVSZ: ez nem igaz, ebben kételkedek!
Lea Cemel interjújában is van egy kifejezés, amely kétségbe vonható: a „na és?” Ez a „mondás” szabadalmilag védett!
Lovas István olyan, a Bakosban sem szereplő fogalmakkal operál, mint: „Intifáda”.
Mi ez, mert a szerző nem adott rá sem magyarázatot, sem lábjegyzetet!
Néhány idézet a jobb megértéshez, ezeket az index fórumain gyakran olvasom. Lovas István elmarasztalható a felhasználásukban!
Nürnbergi törvények alkalmazása,
A Numerus clausus alkalmazása
A rasszizmus, a faji diszkrimináció, a holocaust tagadása, a cigányok kirekesztése a közös történelmi múltból, a bíróságok munkájának becsmérlése, a kényszervallatások állami engedélyezése, kit zavar?
Izrael ma: fanatizmus, kirekesztés, a másság gyűlölete, rasszizmus /Új Magyarország, 1997. október/
Kemény, több, mint 18 oldal! /Page/
Nem mások kritikája, hanem saját riport. Nem az eredeti hangfelvétel, nem az angol szöveg, -gondolom, hogy eredetileg úgy készült, hanem magyar nyelvhelyességnek megfelelő, írott, és irodalmilag is értékelhető, újságcikknek megfelelő, könyv alakban is megfelelő alkotása.
Joel Alon nagykövet Deák Gáboron keresztül érkező elutasítása után a szerző a helyszínen /SZVSZ!/ készített három riportot:
-Az első riportalany Musztafa Natcse, hebroni polgármester
-A második Uri Avneri közíró, a Kmesszet volt tagja
-A harmadik Lea Cemel, ismert zsidó ügyvédnő
A részletekért tessék elolvasni a könyvet, takarékosabb asztaltársak keressék az archívumban!
Megéri!
Ennél kézzelfoghatóbban, mint Te, talán senki sem érzékeltette Lovas erejét. Még pénzért sem olvasnád el, amit ír. De azért annyira izgatni látszik, hogy hozzászólsz ahhoz a topichoz, ami róla szól. Gratulálok. Menj az R. Székely topicba.
Kedves Esbeta férje!
Szerintem az, hogy a "szoclibik sosem fordultak ehhez a módszerhez", nem erény.
Hiszen ez az Internet. Pontosan erre való.
Szabad véleménynyilvánítás, + a gondolatok szabad áramlása + egymás tájékoztatása stb.
Szerintem nyissanak az általad "szoclibik"-nek nevezettek is bátran új topikot, ha olyan olvasmányt találnak, amit szívesen megosztanának másokkal.
Bár emlékeim szerint rengeteg olyan topikot nyitottak, az általad "szoclibik"-nek nevezettek, aminek apropója egy-egy baloldali szellemiségű írás, cikk, pulicisztika stb. volt - és ezzel kvázi reklámozta azt is, a szerzőt is és az orgánumot is, ahol megjelent.
De az is lehet, hogy rosszul emléxem.;-)))
Hali,
Pirítós
Nekem viszont van egy kifogásom Lovas malajziai beszámolójával. Igaz, csak két hónapot töltöttem az országban. Ez pedig az, hogy Lovas, szerintem, a negatívumokkal szinte nem foglalkozik. De ezzel együtt, Lovas szinte az egyetlen újságíró ebben az országban, akit amikor olvasok, nem az az érzésem, hogy egy szar provincia egymásnak beszélő újságírói "nyilvánulnak meg". Olvass el egy két évvel ezelőtti R. Székely cikket és egy két évvel ezelőtti Lovas-cikket. Akkor mindent megért az ember.
Ne haragudj, de miért gondolod hogy Tiborc és a "többiek" Lovas művének (műveinek) megkedveltetésén fáradoznak? Nem tartod annyira intelligensnek az olvasókat, hogy maguk döntsenek?
Én Lovassal először itt a Fórumon találkoztam úgy, hogy az egyik topicba bemásolta valaki egyik cikkét. Arra fölkaptam a fejem, és elkezdtem nézni, hol, mit ír ez az ember. Mostanra pedig a Lovasnak köszönhetően a Demokrata lapnak eggyel több kvázi-előfizetője van (az a kvázi, akinek otthonra nem jár, de az újságosnál biztos megveszi a lapot.)
Lovast olvasni kell, mert olyan mint a jó orvosság, keserű de gyógyít. Néha meg mint a tonik, az is keserű de üdít!
Ha az ember szert tett egy kis sorok közti olvasási rutinra, merthogy megélte egy kicsit a cocializmust, hamar elválik a sz... a májtól. Hosszú ideig olvasója voltam pl. a 168 órának, amíg meg nem erjedtek és fel nem tűnt, hogy szaglanak! Lovasra azonban csak azt tudom mondani, úgy ír, mint akinek TUDÁSA van, nem úgy mint a kinevezett írásMesterek...
(A Malajziát is érintő riportját például kimondottan kritikusan olvastam. Ugyanis 4 hónapig voltam vendég abban az országban, tehát saját magammal vizsgálhattam le Lovas "igazmondását". És hiába próbáltam rést, hibát, esetleg füllentést keresni benne. Az úgy jó, ahogy van. Ezúton külön is gratulálok neki hozzá.)
Éppen ezért, ha egyszer bejutok Nagyfaluba (ez BPest belseje vóna), első dolgom lesz megkeresni ezt a könyvet.
Ja, s ha gondolod, számíts hozzá nyugodtan a Tiborc és csapatához (lásd fentebb a "Lovasnépszerűsítést"). Ez éppen nekem lenne megtisztelő!
