Egy kicsit meg kell rágni ezeket a szerkezeteket, mert sok pézbe is kerülnek. A pk.. nagyon drága, a tartozékai még drágábak és muszáj lesz megved az alu rögzitő profilt, amit csak a szarufára tudsz rácsavarozni. Ha nincs jól megcsinálja, úgy pattog melegben a polikarbonát, hogy zavar alatta étkezni.
Olvasd el még egyszer, amit írtam és probáld megérteni. Be lehet szerelni az oszlopokat a fal mellé.
Ott van a 3D rajz, le kell vágni a szarufákból az eresz kilógást, a hátsó szelementől.
Bentről kifele áramlik a pára- amit ki kell vezetni a széleken, van aljzatbeton a lejtésnek, hőszigetelés, vízszigetelés, még egy aljzat a csempének. Azt hogy zárod le kivülrő a kerületén és hogy rögzíted a korlát oszlopokat?
Az, hogy a külső falon felvezeted a hőszigetelés és arra ráviszed a szigeteléseket és az aljatbetonokat a födémről, nem jó megolás, mindig baj lesz vele.
A falak tetején meg kell jelenjen egy 15 cm magass beton perem, addig vezeted a rétegrendet, a peremet külön kezeled (általába lemez vagy kő burkolást kap) oda szerelsz korlátot is.
Ebben az esetben le kell vezetni a vizeket a belső térbe, de ez általába megoldható az álmennyezeten.
Nekem nem ilyen van, hanem ultraszűrő (ez kicsit drágább, szénszűrő is van utána és pár előszűrő), de tényleg szűr, esővizet kell szűrnie és még a büdös vízből is ivóvizet csinál.
Mint írtam, monolit vasbeton. Közben úgy néz ki, hogy találtam embert rá, de még nem tudom mennyi lesz. Lehet hogy a csempézés lesz az én dolgom :D 20x120-as lapokat 15ezer/m2 raknak O.O
Köszönöm. Ez is jó megoldás, de az asszony fejbe lőne, ha bent lenne a faltól 1méterre az oszlop. Arra is nehéz volt rábeszélni, hogy közvetlenül a fal tövéhez tegyünk párat…
Afrikában tanultam. Amikor lementünk a Szaharába akkor az autó légszűrőjére egy megolajozott női harisnyát húztunk a szaharai por ellen. (A homok púder finomságú.) A harisnya éppen hogy csak olajos volt, de eszméletlen mennyiségű port szedett össze. Ha elszennyeződött kimostuk, újra megolajoztuk és mehetett tovább. Jobb volt mint a gyári légszűrő.
Ezt a csomópontot nézd meg, ott a 3d rajz is a hozzászólásban.
Ha jó emlékszem 16-os polikarbonát volt rá szerelve, 36 nm a tető.
4 oszloppal, úgy lehet megoldani, hogy az oszlopok tengyelytávolsága 4x4 méter. És kiengeded a szelemeneket és a szarufakat az ereszeknél.
Ez a szerkezet el van tólva a ház falától kb. 1 métert, de a szarufák felső végé csatlakozik a ház falához.
A Te esetedbe, a ház fala és az oszlopok között kell legyen 5-6 cm távolság, de a szarufák végére szerelt függőleges deszka hozzér a falhoz. Abba kell készitsz két lekötést a falba, át a hőszigetelésen,
M10-as menetesz szár és ragasztás elég, ez alig lesz terhelve, csak merevít.
Ezt a pergolát úgy szereltük be, hogy az egészet összeácsoltuk, a szarufákat isz felszeltük együtt és betóltuk a fal mellé. A oszlopvasalatok talpa 220x220mm kazánlemezből készült és amiután a helyére került a
szerkezet, lefúrtuk talpakat az alapra.
Amit láthatod, az oszlopok 15x15 méretűek és a szelemenek, valamint a rá merőleges kötések 7.5x15 méretű fogópárak, bevállazva 4cm az oszlopokba. De ez egy rétegelt faszerkezet.
Ha a karkötések is 12x12 méretűek, akkor elég egy 2.5cm-es bevállazás az oszlopoknál. Tehát a két fogópár között a hézag 15-5= 10 cm, így 1+1 cm be kell vállazni a 12x12 karkötés mindkét oldalából. Ezek a vállazások nagyon jól kimerevítik a szerkezetet.
Az oszlopok és a karkötések illesztése csapfészkes: felsőmaróval meg lehet csinálni a csapfészkeket, körfűrészzel a csapokat.
A polikarbonát rögzítésénél használj 40x60-as gyalult léceket, 45cm tengelytávval.
Igazad van! Megkérdezem tőlük e-mailben. De gyanítom, hogy nincs, mert ha lenne, akkor büszkén kitennék az oldalukra.
Nekem eszembe se jutott volna ilyet venni, de ajándékba kaptam és úgy voltam vele, hogy ártani nem árthat. Viszont most válság idején minden fillér számít, még az évi 10 ezer is, hiába nem nagy összeg.
Van két levegőtisztítóm is, azoknál legalább látom (a szénszűrőn), hogy 2-3 hét alatt szép kis pormennyiséget szednek össze. Habár a HEPA szűrőket már rég cserélni kellett volna, de sajnálom rájuk a pénzt, méregdrágák. Úgy vagyok vele, hogy a nagyobb porszemcséket a szénszűrő is felfogja.
nagyon gyorsan és visszafordíthatatlanul eltávolítja a szennyeződést és a baktériumokat
Visszafordíthatatlanul? Aha! A többi állítás sem rossz, de már ez az első felvet bennem pár olyan kérdést, ami miatt a továbbiakban nem szívesen foglalkoznék vele. De ha a család lelki nyugalma megér évi 11 eFt-ot, akkor nem gond.
Ha már építkezés topik... Ha veszel kőzetgyapotot vagy téglát, ahhoz a gyártótól kapsz egy teljesítménynyilatkozatot, ami leírja, hogy az adott termék mit tud, mit garantál a gyártó. Találtál valahol olyat, ami hiteles és elég informatív ezzel a vízszűrő termékkel kapcsolatban?
Annyit azért jeleznék, hogy a gyártó hivatalos weboldala szerint "csak" a klórt szűri ki (és ott sem adtak meg pontos értéket), ez ellentétben áll azzal, amit a bioboltos linked állít, mert ott az van, hogy ez egy mindenféle fémet meg hasonlót is kiszűrű szuperuniverzális dolog: https://aquaphor.com/faucet-filters/modern.
Hosszú ideig tevékenykedtem a vízügyben, de mint statikus. Azért valami ragadt rám az iszapon kívül is. A nem teljesen megbízható véleményem az, hogy lehet hasznos is, ha kiszűri az arzént, mangán sőt a vasat is. Meg még lehet több olyan anyag ami szintén nem kívánatos. Alapvetően a mindenféle szennyeződéstől mentes víz nem egyértelműen hasznos. Gondoljunk az ásvány és gyógyvizekre. Inkább parasztvakításnak tartom ezeket az izéket. Ha a víz arzénes stb. (lásd föntebb) és ezeket TÉNYLEG ki is is szűri AKKOR hasznos szerintem.
Ezt saját magam csinálom úgyhogy inkább megy az oszlop a fal mellé. Meg persze ugyanúgy rögzítem majd, mint a klasszikus módszer. Folyékony dübel szitahüvellyel, menetesszárral. Az oszlop a gerendával meg elosztja majd a terhet, ha ki akarna csavarodni a falból.
Ami még kérdés lehet, hogy mikori a ház, és esetleg a padlásfödém van-e szigetelve és nem a tető... abban az esetben alternatíva lehet a ház tetejének szarufáihoz csatlakozni, kikerülve az egész gerenda rögzítése problémát, jó eséllyel viszont ács kellhet hozzá.
Wow. Köszi a kimerítő választ. Titokban azt hittem elég a 16-os menetesszár 70 centinként. Lehet, hogy inkább rakok belülre is oszlopokat a fal mellé. Az egyszerűbbnek tűnik(igaz ez jóval esztétikusabb).
Ki kell vésni a hőszigetelést és beépíteni egy fém konzolt, beragasztani a falba PC20-as betonvassal, arra felrögzíteni a szelement, 5 méteren legalább 4 konzol szükséges.
Ezt a konzolt le kell gyártatni egy fémkonfekciósnál. Készítettem pár éve egy rajzot is róla, de nem kapom.
Kerestem egy gerenda konnektort, ami lehet, hogy megfelelne.
Egy ilyen gerenda tartó konnektorból fel be kell vésni legalább 4 darabot, szakboltba kapsz: WBZ 37 cikkszámot keress.
180mm talpan van négy nagy furat. A felső kettőbe beteszel két M16x200-es csavart. Készítesz egy asztalossal 14x20-as rétegelt 25cm hosszú fa elemet (három réteg gyalult pallóból), a végén egyenes lapolással, aminek a mélysége 10cm.
A két anya fejét beereszted elembe (fostner fúró), becsavarozod a konnektorba a fa elemet és a konnektort beragasztod a falba, falnak való Fischer (FI PS 300T+ FIS H hálós hüvely) vagy Hilti ragasztóval. Akkor ki fog lógni a falból egy 14x10x10-es csap. Veszel egy 5 méteres 10x20-as szarufát- ez lesz a szelemen, kivésed a csapfészkeket, felakasztod a csapokra és a felüliről belefúrsz a kötésbe egy 6 x200-as szerkezeti csavart.
Ha rendesen tömörítve van a talaj és a lemez alatt a homokos-kavics/zúzottkő és a rámpák alatt föl van vastagítva a lemezalap 20 cm vastagra akkor nem feltétlenül kell a sávalap. A lemezből ki kell tüskézni a zsalukő falakat. Én nem spórolnék a vassal (pláne ha elmarad a sávalap), mert a rámpák alatt alul, a rámpák között és mellettük (közelükben) fölül kell a vas. Igazából a teljes lemezben kétsoros vasalás ajánlatos a lehetséges aláüregelődések illetve a lemez változó terhelése miatt.
Szeretnénk egy nagyjából 5x5méteres polikarbonátos pergolát a teraszunkra. A házon van 15centi szigetelés. Az lenne a kérdésem, hogy a szarufákat tartó gerendát a falon hogyan érdemes rögzíteni úgy, hogy a stabil legyen? Köszönöm a segítséget előre is!
Készítek egy lemezalapos, könnyűszerkezetes műhelyt, amiben helyet kapna egy autószerelő rámpa, betonból. A két rámpa egymástól kb. 120 centiméterre lesz, a rámpák 30 centi szélesek, 40 centi magasak és 3,5 méter hosszúak lesznek. Mind a két rámpa alá készülne egy-egy sávalap is, azonos geometriai méretekkel.
A kérdés az, hogy hogyan érdemes ezt csinálni?
1, Kiöntjük egybe a két rámpát sávalapostul, így a lemezalap megszakításra kerül a rámpák alatt.
2, Kiöntjük a két sávalapot, betüskézzük, ráöntjük a lemezalapot, és erre megépítjük zsalukőből a rámpa felső részét, így a lemezalap nem kerül megszakításra.
A lemezalap 15 cm vastag lesz, 6x150x150 háló lesz az alsó harmadában. a föld feletti része a rámpának 30 cm széles zsalukőből készül, két szál 8-as vassal soronként.
Lapostetős, monolit vasbeton födémes nappalit építtettem hozzá a házamhoz és az lenne a kérdésem, hogy mennyire nehéz egyedül vízszigetelni a tetejét? A párazárást (bitumenes lemez) megoldják még, de a vízszigetelését már nem vállalja a jelenlegi kivitelező. Arra gondoltam, hogy pir szigetelőpaneleket teszek le, lejtésképző pirrel együtt, majd ezen át valahogy rögzíteni kéne az eresz cseppentőjét (aluminium? csavarozva + ragasztva?), és a pir lapokra öntapadós bitumenes lemezt gondoltam két rétegben.
Az első rétegnek amúgy is öntapadósnak kéne lennie, viszont mivel én nem tudok lángolvasztani, arra gondoltam, hogy a második réteg is öntapadós lesz. El tudom rontani, ha odafigyelek rendesen és betartom a leírásokat? Még néztem olyat is, hogy gumi EPDM lemez. Ezt elég egy rétegben, viszont lehet hogy sokkal drágább, mint az öntapadós modifikált bitumenes lemezek.
Erre kerül majd a 8mm-es geokasírozott szivárgólemez, majd drain esztrich, feszültségmentesítő és fagyálló burkolat.
A fa burkolatokhoz értek. Csak klasszikusokkal foglakozunk.
Léces
Kőris, gözőlt bükk, abachi és nemes faanyagokból (gőcsmentes kell legyen), lécekből lehet összehozni ilyen jellegű burkolatokat, de kell hozzá egy tökéletesen síkba húzott szerelései váz.
Ilyen szerelési rendszer létezik készen, vagy ki lehet vitelezni. Nagyon jó belső hangcsillapító.
Az én cégem, csak nagy termeket burkolt ílyen rendszerekkel, de nem lakásokat (rádió és film studiókat, anfiteatrumokat, épületek bejárati termeit, lépcsőház falakra és mellvértekre). Kőtőelemek rejtettek.
Elég nehéz megoldani, hogy nem mozdulkanak el egymáshoz képest a lécek.
Lapos
A lapos burkolatok talán egyszerübbek a kivitelezés szemphontjából, meg kell tervezni minden lapot és szükséges a szerelőváz is, a lapok osztására belépítve. Ennék furnérozott lapokat használunk.
A léces változat kis mennyiségnem nagyon drága, talán 3-400 euró/nm.
A lapos talán olcsóbb.
A felületkezelés a műhelybe készül, teljesen egységes kell legyen az egész felület.
Léteznek kész gyári lapok is, de szabni őket a helyszinen és az éleket le védni elég drága. A kész lapok szerintem nem 20-30 évre készülnek.
Van még egy fajta, 3D.ben szerelt viszintes elemek, ilyeneket is készitettünk.
Szívesen olvasnánk véleményeket különböző falpanelekről, 3d-s falburkolatokról. Ha van valakinek tapasztalata, akkor ossza meg velünk. Köszönjük. Ilyen falpanelekre gondoltunk: falpanel galéria
Köszönöm. Perelni biztos nem érdemes, mert a szomszéd valszeg magától is fizetne. Nem olyan nagy összegről van szó, kb. 50-80 ezerről. Ismerős kőműves fogja megcsinálni olcsón.
Kicsit off topic ez itt de két dolgot lehet tenni. El kell olvasni a biztosítási kötvényt, hogy mi és hogy/mennyire lett biztosítva, utána lehet alkudozni a biztosítóval vagy a felügyeleti szervvel. Teljesen mindegy hány éve fizette a biztosítást. El kell olvasni, hogy mi és hogy volt biztosítva.
A másik, hogy természetesen lehet követelni a szomszédtól a kár megtérítését. Lehet ez könnyebben is mehet, ha neki van erre vonatkozó biztosítása, de ha nem akar fizetni, akkor lehet perelni is, persze ezt többnyire nem érdemes sajnos a macera miatt.
Egy barátom így járt: a melléképülete a szomszéddal telekhatáron van és a szomszéd fájának ágai a szél miatt ledöntötték a melléképület kéményét, betört pár cserép és beázott a födém, mivel csak hetekkel később vették észre a sérülést (a kémény a szomszéd felőli tetőoldalon van, így ő nem lát rá).
Kijött egy ember a biztosítótól és 50 ezerre becsülte a kárt. Végül csak 15 ezret adott a biztosító, ami semmire sem elég. A kéményre valamiért nem adnak, de a 15 ezer csak a kőműves benzinköltségét fedezi (3-4 alkalommal kell majd kijönnie), az anyagköltséget már nem, a munkadíjat meg pláne nem.
Lehet valamit tenni? Évtizedek óta fizette a biztosítást, évente kb. 80 ezret. Kérje el a javítás költségét a szomszédtól?
Akkor az UV folia nem csak az ibolyántúli sugárzást veri vissza, hanem az infravöröst is.
Tehat igazuk van.
Megnéztem a Saint-Globen weboldalan es a SGG PARSOL Bronze 6mm üveg a szabvány szerint 0.3 -2.5 μm hullámhosszát szűri. (UV 0.28 -0.38 µm , infra 0.78 -2.5 µm).
Természetesen kifele es befeles is. Az UV folia is meg kell feleljen ennek az szabványnak.
De telén laposabban sut a Nap es laposabb szögbe éri a külső részét a fluxus az ablakon, a belsőt azonban merőlegesen, így val. tartom, hogy telén hatékonyabb egy ilyen vedelem, mind nyáron.
Nálunk nincs nagyon meleg nyáron, de télen hidegebb van, mi ezt egy spéci black-out függönyt szereltünk a nappaliba (aminek az nagy ablakai délre néznek), télen, amikor lemegy a nagy be vannak húzva és elég sokat számít.
Köszi. Nos, volt kint a szaki és Llumar, tükrös közepes UV áteresztő képességű fóliát javasolt a helyszíni felmérés után. (68 % uv áteresztés. ) --- Nem az elégséges fénybejutás, hangulat foglalkoztat. Szerintem ezzel nem lesz gond. Inkább az, hogy ha nyáron 6-8 fokos hűtési eredményt ér el a fólia akkor az télen nem jelent-e közel ugyanannyit, mert akkor meg nem jön jól ha hűti a lakást. Ez egy nagyon jó energiafelhasználású, szigetelésű lakás , nem lenne jó ezt a téli előnyt elveszteni. ----------- Meglepő módon a szaki és mások véleménye szerint télen ez a hűtés kompenzálva van azzal, hogy extrán szigeteli az ablakokat, még kevesebb hőveszteséghez segít hozzá ---------- Ez érdekelne legfőképp.
Az elmúlt 1-2 hétben a konyhában magasabb lett a páratartalom. Mi okozza ezt?
65% körül szokott lenni normál esetben, ha épp nincs főzés. Most 75% körül van. Nem győzöm használni a páraelszívót. De ha be is kapcsolom, nagyon lassan megy lejjebb a páratartalom. Főzésnél az ablakot is kinyitom 10-15 percre, olyankor lejjebb megy egy kis időre.
Egy járdát igen, de ezt biztos nem :) Medence körüli részről van szó, pontosabban azon levő burkolatról, magával a betonnal nincs gond. Tíz év után szétfagyott, letöredezett a rajta levő járólapok nagy része. Ehelyett keresünk valami mást, ami befér a ragasztó+járólap magasságába. Járólapot semmiképpen sem akarunk, mert vizesen, pláne télen havasan, életveszélyesen csúszik mindegyik (a 11-es csúszásállóságú is). Plusz a környéken rendes, igazi burkolót (nem kóklert aki burkolónak hazudja magát, aztán odagányol valami szart) lehetetlen találni. Legszívesebben beton lapokkal vagy barabáskővel raknám ki, de azok jóval magasabbak 2-3 centinél (és így a medence szegélyköveinél). Ráadásul a medence két vége íves. Gondoltunk olyan gumi izére is amit játszótereken is használnak, több cég is helyszínen egyben kiönti, de válaszra sem méltatják az ember 30 m2 esetén :(
Ez jó lehet végülis a simán XPS kávázott ablakoknál. Ámde pont itt a beton pilléres résznél gondolom akkor a myílászáró melletti 1m-es sávban kéne 5cm XPS még vakolatlan falsíkon felül. Ott meg a probléma adott, hogy hogy kéne összedolgozni majd a simán csak vakolt homlokzattal. Bár ha jól hallottam a hőszigetelő vakolatot még pluszban tapaszolni kell (XPS ragasztóval akár?) és azon tapasz rétegben még lehet egy háló ami ráfut ezen XPS felület tapaszolására is.
a lényeg a hőhídmentes megoldás (sajnos a poroth44-ben van falra merőleges folyamatos kerámia sáv.. ami ugye ott konkréten "hőhíd").
az ablak külsőre sok helyen tesznek falsíkból kiálló (stukkó) keretet.. jellemzően a faltól eltérő színben. ezek némelyike szerintem szép/kulturált megoldás.
Ilyen típusú ablakszerelvényeket használtunk több épületnél.
Télen elég kevés fényt engednek be, sárgás árnyalat van az épületbe.
Az UV sugárzás hullámhossza kisebb mind a látható fényé, így a frekvenciája és az energiája nagyobb, a hővédő fóliák (és a solar ablakok is) ezt zárják ki. A Napsugárzás maximuma a zöld színbe van, azért a természetben mindent zöldnek látunk, ezt nem nyelik el a növények. De a Nap a minden hullámhosszon sugároz, ha kizárod a kék szín egy részét, sárgás fény jut át az ablakon. Az ablakszerelvények Lowe bevonata a infravöröst sugárzást nem engedik át, mind a két irányban (belülről kívülre nincs magas frekvenciás sugárzás). Ez a fizikai háttere a kérdésnek, így teljesen hibás százalékos fényáteresztőről disputálni. Fény lesz a belső térben, csak egy kicsit más színű, mind a természetes fény. Léteznek olyan emberek, akiket ez nagyon zavar- hiszen nem látják a tárgyak valós színét. Ezt részlegesen kompenzálni úgy lehet, hogy belső világitás erősen hideg fényűre kell hangolni.
Ablakra szeretnék UV + hővédő fóliát minimum 70% látható fényáteresztéssel. Mik a tapasztalatok? Városunkban LLumar márkacég van, ismerősüknek elég jó véleményük van munkájukról és a fóliákról is. Érdemes lehet velük csináltatni vagy könyű ezeket jól felrakni házilag?
Ha úgyis szigetelni kell végülis egy picit lehet sávosan. De alapvetően az okostégla csak vakolva lenne majd a homlokzaton. Nem tudom a "csak vakolt"<->homlokzati szigetelt+tapaszolt résztalálkozása hogy oldható meg kulturáltan. Ha elég átlógatni a dryvit hálót/üvegszövet hálót a vakolatba, akkor okés, ha még rá is kell vakolni a szigetelt tapaszolt felületre, hogy ne legyenek repedések, akkor elég brutál vastagság kerülne még a homlokzatra...
Pl a Leier gyári nyílászárós metszetei elég kemények azzal a megoldással, hogy még a homlokzati vakolat is befordul a már szigetelt részre...
Talán kissé nem lett átgondolt a beépítése ennek a nyílászárónak, falsíkra lett hozva egy "okostéglás" háznál. (Vizet nem fog kapni, terasz alatt van végig...) Ezen a falon már csak vakolat lenne...
Hogy lehet szépen elfedni a RAL szalagot? (Annak is lehet a tok belső közepéről kellett volna indulni, mert így nehézkes a helyzet...)
Vakolattartó háló (nem az üvegszövet erősítőháló...) Aztán ezen a 10cm-n ha nem is tapad akkor is megmarad a vakolat?
Vagy mindenképpen szigetelni kéme egy kis rétegben mert nincs sima vakolathoz ide való csatlakozó profil?
Ha az a buzi piros figyelmeztetés jön fel amikor megpróbálsz belépni a vipmail.hu-ba, akkor várd meg amíg eltűnik, ez kb. 20-30 másodperc. Ha eltűnt, akkor izibe próbáld újra, és akkor beenged. De ne várj vele sokáig, mert akkor újra a piros jön. Nekem is állandóan csinálja, meg azzal traktálnak, hogy majd hamarosan fizetős lesz. Mondjuk nem a legjobb reklám az előfizetéshez.
Köszönöm, de az asszony e-mail címére küld légyszíves, mert az enyém használhatatlan, fizetőssé alakítják. A fene tudja, hogy mi lesz vele. Már mint az e-mail fiókommal.
"tegyél a fogópárok közé fabetétet, pont a leendő gk. síkjába, szépen vágva, csiszolva, fogópárokkal azonos módon kezelve. és akkor nem kell szenvedni a szépre nehezen megcsinálható gipszkartonnal"
Hát elgondolkoztattál. Pont ma csináltam egy teszt példányt gipszkartonból de átgondolom, amit javasolsz, végül is jó ötlet, kösz! Most ilyen lett a teszt, de ez még teljesen pontatlan, csak kb-re van vágva, hogy lássam, hogy egyáltalán, megvalósítható-e ha gipszkartonból csinálnám vagy csináltam volna. Egyébként nem volt nehéz, bár mondjuk 24 darab fogópár van na meg lesznek részek, ahol 45 fokban kell vágni, de tényleg nem bonyolult, azt hittem, macerásabb lesz.
Még azt kell átgondolnom, hogy van ahol a fogópár fölött deszka lesz, mint padlás szerűség de van ahol nem, hanem a fogópárok fölött a tető csúcsáig nyitott lesz. Ez persze csak a kinézet miatt számíthat, hogy nézne ki egy fa "csík" a fogópárok vonalában.
nagyon régóta kötelező vasbeton koszorú építése falazatok tetejére. és nem véletlenül.
emeld meg a tetőt és építs alá vasbeton koszorút. aki meg kihagyta, azt heréld ki (megyek segíteni).
nem csak a tető pontszerű terhelése a gond (ez leginkább csak a nyílások fölött érdekes), hanem a legkisebb földmozgásra (földrengés/teherautó/úttömörítés) szét fog repedni az egész (vagy leomlik).
amíg nem volt vasbeton, vonóvassal feszítették össze a merőleges falakat, de akkor még a függőleges fugákban uis volt habarcs.. de ma már csak a monolit vasbeton az elfogadott!
biztosító sem fog fizetni, ha észreveszi, hogy nem volt koszorúd (nem szabályosan épült a ház). márpedig azt elég könnyű észrevenni, ha szétrepedt minden.
"fogópároknál hogy érdemes a gipszkartonozást megcsinálni?"
hagy ott ki: tegyél a fogópárok közé fabetétet, pont a leendő gk. síkjába, szépen vágva, csiszolva, fogópárokkal azonos módon kezelve. és akkor nem kell szenvedni a szépre nehezen megcsinálható gipszkartonnal.
vagy tedd ezt a fabetétet gk vastagságával beljebb és akkor tudod rögzíteni ide is a kartont.
a fa tető együtt mozog a kartonnal, mert végül is arra rögzíted. de érdemes a látható illesztésnél rugalmas festhető szilikonnal kihúzni (gipsz simítás helyett)
Ez egy 15 éve épült ház, a képek az építés során készültek.
Mivel a tető most a födémgerendákon keresztül a falazatot nyomja pontszerűen, (a már említett megoldás) a gerendaközökbe a szelemen alá beékelt 15x15-ös gerendák eloszlathatják a terhelést a falon.
Ha azonban a koszorú megvalósítására nincs meg a korábban említett lehetőség (téglák kiiktatása majd ide vasbeton öntése) milyen megoldás jöhet még szóba? Egyáltalán szükséges-e, ha van körben székállás (gondolom ilyenkor nagyrészt ide terhel a tető) és fogópárok? Mondjuk a belső teherhordó falakon akkor is pontszerű marad a terhelés. Esetleg gerendavégekbe menetes szár és a gerendaközök közé beton? Így valamennyire együtt dolgozóvá válhatna a falazattal. Vagy ennek így nincs túl sok értelme?
A fa gerenda rostirányban nagy nyomást kíbír, húzást kb. a felét, hajliíást is jól bírja, de rostirányra merőlegesen sem a nyomást sem a húzást, a nyírást pedig egyáltalán.
Az oszlopvas alúlról (rost írányba, vagyis a strucból) rögzíti az oszlopot az alaphoz, felölről is a kerethez, ott 100%, hogy van egy csap is az oszlop tetején és egy csapfészek a szelemenen.
A csavaros illesztéseket húzásra és nyomásra is méretezni kell, ez valószinüleg rendbe van.
Az keret szelemnei kapnak egy nagy pontszerű terhelést kombinált szél és hóteher esetén, rostirányra merőlegesen, ezt méretezni kell, húzásra-nyomásra-nyírásra- és nem fog kijönni.
Ha a fogópárokba eresztünk át az oszlopba két szerkezeri csavart plusz a vállazás (elég 2 cm is), mindkét irányba megcsinálva, és felölről is becsavarunk szekezeti csavarokat, akkor a pontszerű terhelés egyenletesé vállik (azon kivül, hogy megnöveljük a keresztmetszetét a szelemeneknek).
Van egy régebbi svájci füzetem valahol, minden csomópont kidolgozva, rétegeltre és masszívra is, grafikonnokkal, csak egy derékszögű vonalzó kell hozzá, egyszer átküldöm Neked.
A szelemek keretét a lécek és a polikatbonát kimeríviti (mert fel van rögzítve a falra), de a oszlop szelemen csomópontját nem.
Ha hónyomás nincs, nem szükésges a karpánt. De szükséges az oszlop csomópont statikai meghatározása, mivel a lekötése az alapra egy csukló.
Pl. kap szemből vagy oldalról egy nagyon erős szelet, az felölről emeli, alulról nyomja a tetőt és lefordítja az oszlopokról.
Ha épületek között van a tető, akkor ennek a valószínüsége kicsi- de ezt mindenképpen ki kell számolni.
A megoldás: a két oszlopra, bevállazott (legalább 25cm magass) fogópár beépítése a keret alá- a fallal práhuzamosan, és alatta egy másikat (tehát kettő darabot), ami úgymomd visszatámasztja a két oszlopot a falhoz.
Azokra (legalább méterenként) felülről a tető keretét, hosszú 8-as szerkezeti csavarokkal rögzíteni.
Az oszlopok feletti szelemen keresztmetszete pici, az le fog hajlani. Ez tény.
Viszont a szerkezet szelemen tengely irányú elmozdulását a polikarbonát megfogja. Nem tudom a tervezőasztal mit mond, de az első ilyen szerkezetet ~20 éve állítottam és ugyanolyan masszív mint amikor készült ;) (tömérdek azóta készült társával együtt)
A karpánt a képeden a fesztáv csökkentése miatt lett volna szükséges.
Nyilván szabadon álló szerkezetek esetében ez nem működik, de ha pl fix falazattól indul a szerkezetet akkor a táblás szerkezetek a tetősíkon nagyon brutál tartást adnak karpánt nélkül is. Nem dől az sehova...
Elvileg igazad van, de szerintem amit leírtál mégsem reális az átlag magyar családi házas valóságban. De,.... ha lehet úgy, hát az a legjobb!
(olyan csapatot is nehéz volt találni amiben legalább egy rendes ács van... nemhogy mindjárt négy, akik fogékonyak is a szokatlan ötletekre! Mostanában talán változik a helyzet)
Én a legjobbakat kívánom, nincsen lehangolóbb dolog mint a dörgésre és csorgó víz hangjára ébredni egy héten háromszor.
Nekünk annyi szerencsénk volt, hogy egy helységre tudtuk koncentrálni a beázást és az éppen a szinte üres kőburkolatú előtér volt.
Egyébként a kezdés előtt pár nappal az időképen még nyoma nem volt a ciklonnak ami aztán megérkezett.Abban a tudatban kezdtünk, hogy a láthatáron sincs változás.
Lehet próbálni takargatni, de ha esik... akkor szívás van.
Ez saját tavalyi tapasztalat. Rögtön megérzi az ember, mennyi vizet is jelent mondjuk 100 négyzetméteren akár csak 3-4 mm csapadék.
20-30 milliméterről már ne is beszéljünk.
Amúgy a födém egy munkaterület lesz, teli lesz anyaggal, mindenfélével...
Ha a födém beton, az kisebb esőtől megvéd de ne felejtsd el a csillárkampók helyét (ha van) , a látható repedéseket , esetleges átfúrásokat megtisztítani és fújni rá purhabot, a feljáratot esetleg körbe fújni, hogy ott se tudjon rögtön lefolyni a víz. Én egy csontszáraz tél és tavasz után olyan jól kifogtam, hogy miután lekaptuk a tetőt két nap múlva egy hét esős idő jött... takargattunk persze, de remek hasznát vettem azért a nedves porszívónak.
Non stop ablak volt az időjárási radar a mobilomon.
De "szerencsére" utána rögtön 35 fok lett, no azt se élveztük. Kuliztam a brigáddal én is egész végig.Azért egész jól megúsztuk, de küzdelmes volt.
A hét végére nagy területre fel tudtuk tenni a fóliát, ami nélkül végünk lett volna azon a napon amikor erős széllel 10 mm esett.
Ha van lehetőség a kezdést rugalmasan tologatni, akkor ki kell várni amikor egy hét száraz időt jósol az időkép és akkor neki ugrani.
Egy hét alatt kész lehet a szerkezet, az már jól fóliázható szükség esetén.
- több darab, amikkel átlapolva le tudod takarni úgy, hogy az átlapolások magasan legyenek, hogy ott ne folyjon el a víz
ÉS
- biztosítod, hogy le tudjon folyni a víz a fóliáról irányítottan, ahova te akarod és csak, ahova te akarod.
Figyelni kell még a szélre, kellő számú nehezék kell.
Ne sajnáld megfelelően vastag fóliára és a kialakításra a pénzt, mert ha nem sikerül, akkor az ázás miatt a lehulló glett, vakolat, felpúposodó parketta, tönkrement ajtó vagy a penészírtó is pénzbe kerül :-)
Arra van javaslatod, hogy a fogópároknál hogy érdemes a gipszkartonozást megcsinálni? Nálunk látszó fogópárok lesznek, tehát a vízszintes fogópárok átmennek a ferde belső gipszkartonon. De gondolom, a kettő nem együtt fog mozogni tehát valami flexibilis megoldást kellene alkalmaznom. Ráadásul a fogópárok közé is gondolom kellene egy 10 centi széles gipszkarton, ahol a 10 centi széles szarufa megy.
A lényeg tehát, hogy a linkelt szerkezet szép, de statikailag több kihívással is küszködik. Vagy az időjárás, vagy az idő fogja kihozni hamarosan a hibáit... (Ezért nehéz internetes kereséssel ötleteket gyűjteni :)).
A lapos acél bemarásának ötlete nagyon tetszik, szinte észrevétlen lenne és megadná a kellő tartást, szerintem ez irányban fogunk elindulni...
Az ábrán statikai szempontból a következő látható:
A faoszlopok alsó megfogása gyakorlatilag csuklós, de ez még nem baj.
A fölső vége az oszlopoknak befogottnak van szánva, amíg ki nem szárad addíg lehet, hogy az is. De még ez sem baj. Az oszlopok utána ingaoszlopként fognak funkcionálni, ilyen látható Kőbányán a Mázsa téri vasúti felüljárónál, működik, régóta.
A fölső vízszintes keret is össze lehet (nem biztos) csapolva. Amíg a szél és a száradás ki nem lazítja valószínűleg működni fog.
Az egésznek a merevségét a polikarbonátnak mint szélrácsnak kell biztosítani. Amíg képes rá nincs nagy baj. Amíg képes rá. A szélre és a hóra meg a hőmérséklet változásra lehet számítani. Utána várhatóan lefekszik.
Remélem kivehető/felismerhető,de a képen lévő lecek/oszlopok is pergola építésre szolgálnak? Van belőle vagy 10 pár, úgy nézem hogy a párja adja ki az oszlopformát, volna valami tipp hogy kell ebből összeácsolni a szerkezetet?
mi az a megoldás, ami engedte, hogy elhagyják a karpántokat? - a leszarom módszer :)
Illetve tudtok-e, ettől jobb megoldást, ami a hagyományos karpánt megoldás egy kicsit modernebb formában tudja kiváltani? - acél sarokmerevítés, vagy kisebb fesztáv/nagyobb fakeresztmetszet.
ránézésre: ez egy 5-6m-es fesztáv, amit talán 15/15 főgerendával hidal át. bár ő csak a nyári napsütésre gondol, valójában a hó fogja leszakítani vagy legalábbis nagyon lehajlik. e miatt is hiányzik a könyök.
merevítés:
- épületfalra merőleges síkban nem számít, mert az épület rögzíti.
- épületfallal párhuzamos merevítés lenne a könyök vagy alul a merev befogás, vagy tetősíkban szélrács, vagy a tetősíkban sarokmerev kapcsolatok vagy a főkeret síkjában sarokmerev kapcsolatok.
kulturált lehet a sarokmerevítésre pl az oszlop/gerenda közepébe bevágott résbe betett 10-es laposacél, L alakban hegesztve.. és ez kétoldalról összeszorítva átmenő csavarokkal. de nézhetsz japán fakötéseket is.. vagy ragasztott szerkezeteket, de a képen látható 6m-es fesztávra ilyen karcsút szerintem fából nem tudsz építeni (tudom, a képen létezik, tehát lehet).
illetve itt is kereshetsz még fakötéseket.. de ne te válassz, hanem a statikusod:
Pontosan ilyen teraszfedést szeretnénk megvalósítani. A kérdésem az, hogy itt szerintetek mi az a megoldás, ami engedte, hogy elhagyják a karpántokat? Illetve tudtok-e, ettől jobb megoldást, ami a hagyományos karpánt megoldás egy kicsit modernebb formában tudja kiváltani? Köszönöm előre is a választ.
Attól függ mekkora a háza alapterülete. 250 nm felett le kell bontani a felét és megépíteni- utánna a másik felét is, ahogy az elöző hozzászólásba írta a kollega.
Be kell szerezni 50-70gr/nm-es takaróponyvákat, létezik 15x10 méteres is. Ólcsók.
A széléin nyitolt fém szemek vannak, azokra vízzel megtöltött pet palackokat szoktunk felkötni, így nem tudja lefújni a szél.
A lebontott faanyagból össze kell ácsolni egy ideglenes tetőt, pl. úgy hogy a külső falakra felfúrnak gerendákat (esetleg pár oszloppal is letámasztják a talajra). Arra 1.5 méter magass oszlopokat szerelnek, arra szelemeneket és szarufákat 2 méterenként, majd összekötik a szarufákat néhány léccel. Ha a tetőnek nagy a nyílása, szükséges néhágy oszlop is és egy tarajszelemen. Erre ráhúzzák a ponyvát. A szerkezetet ácskapcsokkal lehet rögzíteni.
Négy szorgalmas ácsnak, egy nap munka.
Kell hozzá állványzat, de az ereszek kiképzéséhez mindenképpen kell.
Ha magasabb oszlopokat építenek be, meg lehet építeni a térdfalakat is, ha manzárdolni is szükséges.
Egy tetős kérdésem nekem is lenne: egy lakott családi házban vajon mennyire megoldható egy komplett tetőcsere (nem csak lécezés/cserép) úgy, hogy közben a ház ne ázzon be?
"A tetősíkablakok felső síkzárása ugye vízszintes?"
Az még nincs kész de az lesz. Van neki hely és megnéztem, hogy kell meg a beépítő is mondta de a többi megversenyeztetett ablakbeépítő is elmondta a dolgokat. Igazából rendes hőszigetelő keret végül csak egy helyre lett beépítve, a többi helyre nem, mert a többinél szarufa kiváltást terveztünk, de nem találtunk igazán jó ablakot, nem minden szélesség volt megfelelő magasságban és aztán feladtuk, ezért lett pl dupla ablak, viszont így már oda nem fért be a hőszigetelő keret, csak a "sima".
"ha már fújsz: az egészet fújni kellett volna. ilyen kis méreten elég drága lesz."
Letettem róla. Megvárom, hogy legyen valami ultramodern nanotechnológiás palackos dolog 10 év múlva, aminek elég lesz pár darab 1 centis lukat fúrni és az úgy expandál, hogy kitölti az egész tetőt 1 palacknyi anyag :-)
"üsd be a hőszig számolóba a 15cm XPS +fagerenda rétegrendet is.. és látod a 'hőhidat' a 30cm gyapottal szemben."
30cm kőzetgyapot: 0,13 W/m2K
5cm fenyőfa + 10 cm xps + 15 cm fenyőfa: 0,22 W/m2K
Mivel emlékeim szerint kb 80 centis szarufaköz van, 10 cm széles szarufa, vagyis a felület 1/9-ét tölti ki. Vagyis a valós átlagos U érték= (8*0.13+1*0.22)/9=0,14 W/m2K. A számolás alapján összességében nem sokat számít a szarufa, mert kicsi a felülete. Nekem a 30 centis fenyőre 0.4-et ad a kalkulátor, ha az XPS bak helyett 30 centis lenne a szarufa, akkor 0.16-ra jönne ki az átlag U érték a 0.13 helyett. Mondjuk az sem egy nagy különbség, azt hittem, ez többet számít.
"ha mégis akarsz vele játszani (mert látom h ez izgat,"
Most már csak az elméleti része érdekel, gyakorlatban nem fogom megcsinálni, meggyőztél, hogy nem érdemes és a számok is azt mutatják. De végül is ez a befúvásos dolog később is lehetséges, persze felfordulással jár. Nyilván valószínűleg soha nem fogom később megcsinálni :-)
"párazárása költeném."
Az ablakok párazárása még hátravan de nálunk végül látszó fogópárok lesznek vagyis azok átmennek mind a párazáráson (mert a fogópárok fölötti rész is a szobák része lesz, egy légtér). Hát azoknak az átmeneteknek a megcsinálásával iszonyat sok időt töltöttem, hogy jó legyen, szerintem kb 3-szor annyit, mint az összes többi párazárással a tetőtérben. 5 centis (Isoflex) és 10 centis (Dörken) "alu" szalagot és Dörken Delta MultiBandet használtam. A delta multiband iszonyat jó, hajlékony, rugalmas és ragad, mint állat. Persze drága is.
ha már fújsz: az egészet fújni kellett volna. ilyen kis méreten elég drága lesz.
üsd be a hőszig számolóba a 15cm XPS +fagerenda rétegrendet is.. és látod a 'hőhidat' a 30cm gyapottal szemben.
ha igy hagyod üresen: kicsit hidegebb lesz a fólia a gerendák alatt, mint a 30cm hőszig részen.. de a légrés ezt elkeni. így nem számít, mert a kartonon semmi nem látszik belőle, és a fűtést/hűtést sem érinti, mert nagyon jól le van szigetelve a tető. és a különbség jelentéktelen (szinte csak műszerrel mérhető).
ha mégis akarsz vele játszani (mert látom h ez izgat, nem a diáklányok :), akkor tegyél a szarufa+10cm szélességben még hőszigetelést a fémvázak közé. hunyorogva még akár látok is ebben értelmet. és így a fagerendáid minden oldalról hőszigetelve vannak.
és hogy miből?
- EPS/XPS: csak simán beszorítod (de ne legyen vastagabb a fémváztól).
- kemény gyapot: csak simán beszorítod (de ne legyen vastagabb a fémváztól).
- lágy gyapot: ezt valamivel rögzítened kell, ami nem növeli a fémváz vastagságát, de aztán tartja a gk. lehet kicsit vastagabb is mint a fémváz, mert nagyon könnyen összenyomódik.
de én az erre szánt időt/pénzt is inkább pl. a tetőablak csomópontok jobb hőszigetelésére/párazárása költeném. ott van/lehet az igazi hőhíd és penész, nem itt.
A tetősíkablakok felső síkzárása ugye vízszintes? (a tetősíkra merőleges beépítés hibás)
"hagyd üresen a fémváz közti részt. annak az anyag és munkadíját költsd hővisszanyerő szellőztetésre, vagy külső árnyékolókra, jobb nyílászárókra, vagy diáklányokra :)"
Azt hiszem, megfogadom a tanácsodat. Ettől függetlenül az előbb mentem egy kört bicajjal és mint gondolatkísérlet eszembe jutott, hogy esetleg lehetne a gipszkarton felrakása után befújni még oda szigetelést. Mondjuk, amikor rakom fel, akkor kihagynék bizonyos függőleges sávban mondjuk 10 centit és ott be tudnák befújni jobbra-balra.
De ez tényleg csak gondolatkísérlet, mert én is érzem, hogy fölösleges és máshol jobb helye van annak a pénznek, ahogy írod, de kíváncsi lennék a véleményedre főleg a technikai szinten, csak érdekességképpen, mert azt én is érzem, hogy nem éri meg.
"ezt úgy írom, h a fa főtartók ugye nem érnek be a belső párazóróig, hanem van a párazáró és a főtartó fagerenda között is hőszigetelés?"
Ha jól értem, amit írsz, akkor nincs. A párazáró fólia a 15 centis szarufára van kapcsozva. A szarufán van 15 centi XPS és azon 5 centi párnafa vagy micsoda. Azon van a páraáteresztő fólia. A 30 centis szigetelés tehát a páraáteresztő fólia és a párazáró fólia között van.
Ez a rétegrend a szarufa metszetében:
- külső párazáró fólia
- 5 cm párnafa
- 10 cm XPS
- 15 cm szarufa
- belső párazáró fólia
- gipszkarton CD profil
- gipszkarton
Ez a rétegrend a szarufák közötti metszetben:
- külső párazáró fólia
- 15 cm kőzetgyapot
- 15 cm kőzetgyapot megint (eltolással)
- belső párazáró fólia
- gipszkarton CD profil
- gipszkarton
Itt valamennyire talán látszik a tetőtéri ablaknál:
15-25 cm között még mindig jó befektetésnek számít..
25 cm fölött pedig excel-ben ki tudod mutatni a megtérülést.
neked van 30cm, ami új építésnél helyes, de a 30 és a 33 között olyan kicsi a különbség, h attól sokkal fontosabb a jó csomópontok, a hővisszanyerő szellőztetés és az értelmes gépészet.
ráadásul ugye ott vannak a fém hőhidak. amik nagyon lerontják ezt a 3cm extrát, amin most gondolkozol.
javaslatom: hagyd üresen a fémváz közti részt. annak az anyag és munkadíját költsd hővisszanyerő szellőztetésre, vagy külső árnyékolókra, jobb nyílászárókra, vagy diáklányokra :)
-- ezt úgy írom, h a fa főtartók ugye nem érnek be a belső párazóróig, hanem van a párazáró és a főtartó fagerenda között is hőszigetelés? mert 30cm hőszig esetén már a 15-20cm magas szarufák is hőhídnak számítanak.
A villany ott legalul lenne elvezetve a szelemen fa előtt, mert ott van hely vagy esetleg az oromfalon. Ha felfele kell terjeszkedni villannyal, akkor azokat fel tudom majd vinni a válaszfalakban. Először azt hittem, hogy egy csomó mindent viszek majd a gipszkarton mögött, de aztán rájöttem, hogy a válaszfalak úgy is a plafonig tartanak, abban fel tudok vinni bármit. Max ha valami lámpa a ferde falon lenne, de nem igazán szokás oda rakni ilyesmit.
De ha van ötleted, vagy valamit rosszul gondolok, akkor nyugodtan szólj, amatőr vagyok :-)
Lehet, hogy ezzel a 3 centivel már nem érdemes szórakoznom, amikor 30 centi van benne és a szarufák fölött XPS bak van, hogy kevésbé legyen hőhidas... A fémvát azért csak 40, illetve kb 34 centis közökkel adja a hőhidat. Hát nem tudom.
Közben haladtam, beszereztem az opel csavarokat és e megfelelő számú állítható kengyelt, valamint a 60-as CD profilokat.
A gipszkartont még nem raktam fel de a tetőtérben a 45 fokos falon a gipszkarton külső része és a párazáró fólia között nekem lesz kb 3.5 cm (lemértem). Oda milyen szigetelést szoktak rakni? Nem igazán találok 3cm vastag dolgokat csak max hungarocellt. Azt gondoltam, hogy valami kőzetgyapot vagy tekercses üveggyapotot lehetne még odarakni de nem találok olyat ilyen vastagságban. Üveggyapotból pl 5 centis a minimum, amit találtam.
(a párazáró fólián kívül 30 centi kőzetgyapot van)
Egészen biztosan nincs koszorú, csak a felső soron a tégla azon meg a födémgerenda.
Olyan megoldás gondolom nem jöhet szóba, hogy a gerendavégeket rövidebbre vágni (hogy ne érjen ki a fal külső részéig) bekenni bonobittal, majd vasalás és betonozás. Persze a szelemen alját is meg kellene kenni hogy ne érintkezzen a betonnal.
Elég gányolásnak tűnik csak nem tudom mennyire lehetne működőképes...
Készíts képeket belülről is és felülről is. De szerintem nincs koszorú. Valamennyire kinagyítottam és belül is látom a téglát.
De lehet, hogy okosak voltak a kőművesek. Mi a 38-as falra felfalazunk két tömör téglát élére, az 6.5 cm vastag - a 25-ös magasággal felfele. Ez a zsalu, sokkal könnyebb és gyorsabb, mind a fa zsalut felszerelni.
Beszereljük a 20x20-as kengyelekkel megkötött koszorút és beöntjük.
Azért van ácskapoccsal összefogva a talpszelemen és a gerendák, hogy a talpszelemen ne forduljon ki.
Talán... lenne egy megoldás...
Tegyél hosszába egy fa gerendát és támaszt ki a fa födémet, egyszerre csak egy falsík mentén. 70cm kell egy fém oszlop. Nem kell megemelni, csak minden oszlopot meg kell spanolni.
Üsd ki a felső téglákat, készíts zsalut vasalást (a sarkokat meg kell erősíteni pipákkal- ott is kivágsz 1 métert a téglákból, bevasalod a vasalást, beöntöd csak a falsíkot, amikor a rá merőleges falsíkot is megcsinálod bekötöd a pipákat a vasalásba) és önts ki betonnal, az öntésnél vedrezni kell, de nem nagy a ház.
Utána talpszelement alá tolj be egy 15x15-ös gerendát - ékeld ki és ragassz be egy-egy menetes szárat minden szarufaközbe, függőlegesen lefele át a két gerendán, le a koszorúba.
Létezik ilyen hosszú fém dübel is M12-es elég lenne, jó nagy alátéttel.
Nem kell félni az emeléstől, műszaki értelemben meg lehet emelni szinte mindent. Csak az árajánlat után fogod úgy érzeni, hogy nem is kevés az a 280-as belmagasság.
És már az emelési árajánlat is úgy indul, hogy előtte komplett ház statikus vizsgálat (feltárásokkal) kell, ennek a díjának a kifizetésével.
Én egyszer adtam egy egyébként is kompletten felújítandó házra emelési árajánlatot kb 5-6 éve, de nem rendelték meg. Pedig ott a 220-as földszinti garázsszintből lett volna kertkapcsolatos lakótér.
Szóval, "ha van pénz lóvéra".. akkor hajrá, de a 280 nem olyan kevés, hacsak nem 8x8m-es nagy terű a helység.
biztos, hogy nincs ott vasbeton koszorú? és akkor kívülről csak a koszorútéglát látod, felülről meg elvileg egy bitumenes lemezt?
De ha tényleg nincs koszorú, és ez új építés, akkor semmilyen mai építőipari/statikus szabálynak nem felel meg. Bontasd vissza (vagy emeld meg a fatetőt), és építtess koszorút. Aki kihagyta a koszorút (tervező, kivitelező) azt küld el hozzám, és elásom egy alaptestben. mert oda való
Van az a pénz, amiért megoldanák... ezek nagyon jó munkák egy kivitelezőnek, a műszaki részét is el lehet intézni, ha a magasság változtatása nem ütközik a helyi előírásokba. De drágább lenne, mind egy új ház.
Nagyon sok mindenre nincs kidolgozott eljárás, még az új építésű lakóházaknál is, pénz kérdése.
Műszaki értelemben mindent lehet, de hogy megterveztetni-engedélyeztetni ez ma Magyarországon nem fogod, abban biztos vagyok. Nincs kidolgozott eljárás ilyesmire, mindek is lenne. Valószínűleg olcsóbb és célszerűbb új-másik házat építeni, vagy venni.
"Szó esett arról is, hogy a második világháború során több MÁV ingatlan is elpusztult, ezért úgy döntöttek, hogy több osztályt is a szegedi székházba költöztetnek. Ennek következtében 1943-ban jelentős változás történt az épületen. Egy év alatt építettek egy plusz szintet az épületre, de úgy, hogy a tetőt nem bontották le.
– Úgy döntettek, hogy megpróbálnak egy olyan technológiát alkalmazni, amivel megemelik a tetőt, így az megmaradhatott eredeti formájában. A bővítés végül olyannyira jól sikerült, hogy kívülről szinte fel sem tűnik, hogy a harmadik emeletet utólag építették – fogalmazott az osztályvezető."
Emeletes magánházban élünk, a belmagasság 280 cm, ami nekem túl alacsony. Nem lehetne megmagasítani valahogy? Tudom, hogy létezik erre eljárás, csak nem tudom mi a neve és mennyire drága a megvalósítása.
sajnos nem készült el a terv szerinti betonkoszorú.
Ok. De, nem tudom elképzelni:
Hogy rögzítették a födémgerendákat a falazat tetejére?
Hogy állították be a talpszelement vízmértekbe?
A falakon vannak nyílászárók, azon áthidalók, azok mindenképpen gyengítik a falak terhelhetőséget.
Erre mit számoljon a statikus?, lehet, hogy 38-es falazásnál rendbe lenne, ha monolit vasbeton áthidalók lennének.
Lebontod a cserepeket, lebontod az eresz visszazárását.
Fel kell támasztani a födémgerendákat.
Ha átlógnak a falakon, akkor kívülről, ha nem belülről.
Ki kell vésni az utolsó sor téglát és kiönteni a vb koszorút.
Egy másik lehetőség, kívülről beépíteni egy acélszerkezetet, amit helyen össze is kell kötni és rákötni a falakat (de az még drágább és bonyolultabb kivitelezni).
Profi ácsok, a cserép lebontása után, kiemelnék belülről az egész tetőt, ha van székállás és megcsinálnák a koszorút.
Be kell építeni egy gerendát a talpszelemenek alá, azt megemelni.
Tetőtér beépítésben gondolkodok, sajnos nem készült el a terv szerinti betonkoszorú. Fafödém gerendák közvetlenül a téglára ültetve, majd a födémgerendák tetején fut végig a talpszelemen. Sátortetős ház, székállás a négy oldalon. Ha a 15x15 födémgerendákat (85cm távolság) megerősítem mondjuk BSH gerendával (közvetlenül menetes szárral összekötve a meglévő födémgerendákhoz) az elegendő lehet? Illetve ha nincs vasbeton koszorú az kizáró ok ebben az esetben?
Statikus is kérdeztem, szerinte megoldható a dolog. Arra gondoltam, hogy nem gerendasűrítés lenne, hanem födémgerenda megerősítés (10x15 cm). Ezáltal a pontszerű terhelés a tégla tetején talán nem lenne akkora, mert nőne a gerendák felfekvési felülete (15 cm vs. 25 cm). A födémgerendák egyik irányban össze vannak kötve ácskapoccsal (sárgával jelölve), ezek meg lennének erősítve mintegy kötőgerenda szerepet betöltve. A másik irány kérdéses, mert itt nincs mihez kötni a födémgerendákat (esetleg a merőleges födémgerendához):
Ha nem valósulna meg a tetőtér beépítés, akkor is meg szeretném erősíteni a födémet a tető szétfeszítő hatása miatt, illetve valahogy tehermentesíteni kellene a téglákat a pontszerű terheléstől.
Ok, kösz, hogy mondtad, de mondom, tudom, hogy lehúzás ez az egész. Onnantól már, hogy egyáltalán egy műanyag doboz mennyibe kerül. A villanyórán kívül nem is fogok villanyszerelőt hívni a többihez...
Egy apróságot szeretnék kérdezni tőletek. Gipszkarton álmennyezetnél mennyire lehetne gond, ha a profilok hosszirányában a függesztők között sajnos 1.15m távolságot lehetne tartani nem kisebb, mint 1m-ert? Maguk a fagerendák 1.15m-re vannak egymástól... persze OSB-vel borítva vannak az alsó síkon, de az nem feltétlenül teherviselő oly módon, hogy a függesztőt arra lehetne fogatni felteszem a gerendák között...
Az én szekrényemhez biztosan nem kell ilyen, mert most is falon van, csak másik falon és az a fajta építés már a mostani szabványoknak megfelel. Villanyóra szekrényenként különböző, hogy mit hogy kell vagy lehet beépíteni.
Villanyórának építek támfalat, a villanyszerelő azt mondta, hogy 1.5 méter magas legyen. Az alapját megcsináltam, 70 centit ástam le, zsaluköveket raktam le vasalva és kibetonoztam (lehet, hogy túlzás de a biztonság kedvéért raktam pár zsalukövet merőlegesen is, nehogy felboruljon). Most ez tehát a föld szintjéig tart és ebből állnak ki függőleges vasak. A következő lépés az lenne, hogy erre rá a kerítés elemekből megépítem az 1.5 méter magas falat. Ebben lesz vas függőlegesen a lukakban és vízszintesen is a bevágásoknál.
A neten azt láttam egy régebbi éves videóban (https://www.youtube.com/watch?v=bOlp7ykhkEo), hogy amikor majd egymásra rakom az elemeket, akkor a kerítés elemek közé szilikont nyomnak, hogy ne folyjon ki rajta a beton, amikor majd beleöntöm. Azt szeretném megkérdezni, hogy ezt tényleg így kell csinálni vagy azóta van valami más dolog? Illetve bármilyen vízszigetelésre szükség van ilyen esetben?
Felfagyott teraszburkolatot szeretnénk cserélni, viszont lehet nem hidegburkolattal oldanánk meg, hanem más alternatívát keresnénk. A kérdésem az, hogy tudtok-e ajánlani olyan teraszburkolásra alkalmas rendszert, amely vastagsága beleférne 4 cm-be hidegburkolaton kívül? (Ennyi hely állna biztonsággal rendelkezésre a nyílászárók miatt anélkül, hogy a jelenlegi terasz betonszintjét ne kelljen bontani).
Szerintem a meszet nem mészpótló helyettesíti hanem a cement. A bedolgozhatóságot segíti mer képlékenyít. Igaz, azzal meg csökkenti a cement szükségletet mert kevesebb vízzel lehet dolgozni.
De nem tudom, nincs tapasztalatom, csak tájékozódni próbálok én is. (-:
Egy műanyag 2,3x2,3-es kerti ház alá szeretnék egy egyszerű, 40x40x3,8 cm-es lapokból 2,4x2,4 méteres kirakott térkő alapot készíteni betonszegéllyel. A háznak VAN saját alja is, de nem szeretném simán a fűre rátenni, ez így esztétikusabb lesz sokkal.
A kérdésem az lenne, hogy milyen "ágyat" kellene minimálisan elkészíteni ehhez a térkő alá?
A talaj elég anyagos, kemény nálunk, tehát van tartása. Arra gondoltam, hogy pár cm-es finomszemcsés sóderrel szórnám meg és esetleg marosi homok a tetejére. Nagyon tömöríteni nincs lehetőségem, mert nincs ehhez gépem.
Terhelve ez a pár nm nem lesz, csupán a ház kerül rá, aminek ahogy említettem van saját alja is, tehát körbe csak 5-5 cm volt kilátszódni a térkőből. A betonszegélyeket már leraktam. (Ezeket rendesen a csatlakozási pontoknál betonozva).
70-es években épült a ház. Annyit tudtam még meg, hogy G-gerenda... Valahol megvan a terv is, előkeresem majd, amúgy is be akartam digitalizálni, mert már elég régi darab.
A vb. tálca a maga 3-4 cm vastagságával nem nagy teherbírású. Dübelezésnél elő van írva a dübel legkisebb távolsága a beton szélétől, a legkisebb távolság egymástól, az elhelyezés mélysége és az is (általában), hogy nyomott betonba szokás elhelyezni, legalább is arra vannak megadva a teherbírás értékei. B220-as betonra. Magánépítkezésnél jó ha van B140-es. Be kell rakni egy új gerendát a lépcső szabad oldala felől (ez biztos megoldás, de nehezen kivitelezhető), de ez macerás, legalább is a kérdések óvatosságra intenek.
Annyira nem. Valamivel. Azon kívül, hogy betonból van lehet még valamit tudni a gerendáról? Valószínűleg monolit lehet, mert nehéz a lépcső felöli oldalának megfelelő külsőt adni ha e.gy. Régi terv nincs? Mikor épülhetett a ház?
Erre gondolok, kérdés, megvalósítható-e, és ha igen, az a vastag fekete csík mi lenne, vasbetontálca vagy vastag hajlított betonacél rudak beledübelezve a falba + felülről a födémbe csavarozva? Ja, és itt konyha lenne kialakítva, konkrétan a lépcsőfeljáró helyén hűtő állna, mellette pedig konyhaszekrények stb. Tehát ezt el kellene bírnia.
Az egyik oldalon a fal van, a másik oldalon az alsó szint fölötti födém, amiben betongerenda van, itt van egy kép róla. De közben rájöttem, hogy miért kéne belefúrni a födémbe, lehetne úgy is, hogy a födém fölött valamire "ráakasztani", és akkor még nagyobb lenne a teherbírás, nem?
Az alsó szint plafonjától a felső szint parketta vonaláig 40 cm vastagságot mértem. Betonfödém van, egész pontosan tálca, betongerendákkal, salakkal töltve. A baloldali fal téglafal, a jobb oldalon viszont valószínűleg a betongerendába ütközünk, ha fúrni akarunk.
Sziasztok! Egy családi ház felső szintjét szeretném leválasztani a lépcsőfeljárat lezárásával. Hogy lehet ezt úgy megoldani, hogy paramétereiben a legközelebb legyen a többi padlózathoz, tehát teherbíró legyen, valamint ne "düngjön", ne nyekeregjen ha rálépünk stb. És hangszigetelésben is hasonló legyen.
Első körben valami masszív fagerendát gondoltam odatenni, de tartok tőle, hogy nem hozná amit elvárnék, esetleg ha egy réteg betont is ráteszek... Várom az ötleteket. :)
Kedves Jenő, egy létező betonjárdát és lépcsőt szeretne burkolni.
mx999
Derítsd ki milyen mély az alapja a lépcsőnek. Ha van legalább 1.1 méter és egybe van öntve a járdával, akkor nem kell, mert nem tud megfagyni a beton.
De én nem látom értelmét a vízszigetelésnek, felülről. Ha az alap nincs leszigetelve mindéképpen felszívja a talajnedvességet és ha nem elég mély, akkor felfagy, feldobja a szigetelésest és a burkolatot is.
Ebben Jenőnek igaz van.
Vegyél egy olyan égetett kerámia burkolatot, ami nagyából vízálló, legalább 1.2 cm vastag és készíts 1cm-es fugákat- csak cementtel, akkor átfolyik rajta a víz, ahogy eddig is, ha netán befújja a szél a havat.
A burkolás előtt a létező betonpadlónak meg kell nyitni a pórusait ( kalapáccsal jól meg kell ütni, vagy egy lapos vésős vésőgéppel).
Sóderről, zúzottkőről már hallottam, vízszigetelésről még nem, ezeknek van nértelme. Jobban utánagondolva a víz fölülről lefolyik a járda és a szigetelés közé. Majd fölfagy. A járdát fölfelé, a szigetelést lefelé nyomja. Az erőviszonyok alapján inkább a járdát fölfelé.
A ház melletti betonjárdát(+lépcsőt) szeretném járólappal leburkoltatni, és felmerült egy kérdés amire nagyon eltérő válaszokat kapok: Kell-e minden esetben tenni vízszigetelést a burkolat alá? Verandás ház oszlopokkal, ami bőven túlnyúlik a járdán is, nem nagyon láttam még rajta esővizet.
Valaki szerint csak olyan helyre kell vízszigetelés a burkolat alá ami alatt lakótér van(itt ilyen nyilván nincs) valaki szerint meg mindenhova mert feljön majd a talajpára és felnyomja a fagy a burkolatot..
Vettem ilyen kengyelt, amit javasoltál, a legkisebb méretet és felraktam egy cd profilt vele a tetőtér ferde falára egyelőre csak teszt célból. Ha jó lesz, akkor végigcsinálom az egész tetőt. Vettem hozzá teszt célból egy CD profil hosszabbítót is, azt is kipróbáltam.
Ha lehet, szeretnék kérdezni ezzel kapcsolatban. Ilyen csavart kell használni a kengyel és a CD profil összecsavarozáshoz, amit én használtam? Azért kérdezem, mert kicsit kiáll a becsavarás után, szóval nem simul bele a profilba.
És a kengyelt a szarufába egy másik fajta, tehát fába való csavarral kell csavarni vagy akár egy ilyennel csak hosszabbal? Láttam az üzletben olyan csavart, amire az volt írva, hogy ritka menetes, lehet, hogy azzal kell a kengyelt a szarufába csavarni?
Van egy ramaty állapotban lévő garázsom. Leginkább a tető kuka és csak 3.5m széles. Gondoltam lebontom és kell egy új. És veszek egy lemez garázst a helyére. Csak az alapot kell szélesítenem kicsit. Vagy fából is kijöhet hasonló árban? A lemez garázs kb 6-800k.
Sziasztok: A képen lévő rejtett polctartó esetében a menettel rendelkező szárnak mekkora furatot érdemes készíteni ha a mérete M10. A száron lévő menet magméretét?
a műanyag bilitől komolyabbnak tűnő megoldás, ha bádogból csináltatod. csak ne legyen sehol kapaszkodórés/illesztés a kisállatnak.. mert megtalálja. 1 lemezből, kúpszerűen sajtolva, h lejtsen a tetejéről a víz és kész is vagy.
Köszönöm szépen az egér védelemmel kapcsolatos hozzászólásokat. Azok az alpesi képek nagyon jók...és meggyőztek arról, hogy nem hülyeség kitalálni valami megoldást. Még egyszer köszönöm az ötleteket.
egyik haverom kért tőlem statikus aláírást: erdélyből jönnek ismerősei 1 hét alatt összerakni a faházát, csak le kell papírozni.
kértem, h küldjék a terveket, faanyagminőséget, korábbi faházaik képeit, stb.. azóta sem hallottam róluk.. de felhúzták valahogy a házat. valaki aláírta nekik.
nem az erélyi ácsokat bántom, hanem a lenyúlós rendszerben részvevőket (itthon is van ilyen)
A két köztes szelemen között hiányzik a torokgerenda vagy a fogópár, mivel a szarufa toldva van. Vagyis nincs székállás.
A felső vízszintes kötés a szarufák között, nem fogópár, így nem biztosítja a szarufa kifordulását és csak a szelemen feletti háromszögű részt merevíti ki.
Szia! Köszönöm szépen, akkor ezek szerint létezik ilyen termék. :-) De hogy keressek rá, mi lehet a neve, vagy egyáltalán hol árulhatnak ilyet, nincs esetleg erről infód?
Kőbakokra szeretnék építeni egy faházat, és egyszer valakitől azt hallottam, hogy a rágcsálók bejutása ellen hatékony védekezési módszer, ha a bakok tetejére valamilyen tányérszerű dolgot rakunk. Így ugyanis, keletkezik egy olyan konkáv alakzat, amin már nem tudnak feljebb mászni pl. az egerek. Mi a véleményetek? Ha értelmes az ötlet, mi az ami időtálló és betöltené ezt a funkciót? Előre is köszönöm, ha valaki tud esetleg segíteni.
Nagyméretű tetőknél, a faszerkezet max. légszáraz, a legjobb esetben. Ki kell száradjon, ez elég lassú folyamat. Ha van idő felteni a tetőt lefedni és várni két évet szigeteléssel, akkor kiszárad.
De ha gyorsan be kell csomagolni egy párzáró és egy páraáteresztő fóliába a rétegrendet, akkor nehezen száraz ki. 20% rel. páratartalom felett a fenyő elkezd gombásodni, ha elég meleg van.
A másik kérdés az, hogy a tető leszigetelése után, ha nedves technológiákat kell kivitelezni az épületben és még az ablakok is be vannak szerelve és nincs fűtés, a hibásan kivitelezett párazáras miatt, az eresznél locsog a közétgyapott.
a SR1 "függesztőjét" kell felcsavarozni, aztán mindkét szárát lehajlítani, és hozzácsavarozni kétoldalról a fém (vagy akár fa) profilhoz. van benne egy kis "tartalék méret" a kitűzésnél.
amit én mondtam, ott semmit nem hajlítasz. előre pontosan kimért helyre a szarufa oldalára felcsavarozod, aztán bepattintod a fémprofilt.
Ez a CD távtartó úgy működik, hogy a megfelelő ponton el kell hajlítani 90 fokban, azt kell felcsavarozni a szarufához és a másik rész akad bele a CD profilba?
párazárás: vannak elméletek, amik szerint ilyen vastagságú homogén szerkezetbe (pl. 25cm tömör hőszig) nem is alakulhat ki harmatpont. de ebbe zavar bele sajnos a faszaruzat és a fémváz/rögzítő gyengítő hatásai.
Adott egy nagyobb szögű tető, mondjuk 35 fokos, jó széles nyilas, dupla székállás, 10-13 méteres szarufa, természetesen 20-as.
Zsinór szerint felfúrom ezeket a tartókat (a 270mm-est) 33cm közzel. A CD a 0.6-os lemezből készült.
A szarufák le vannak deszkázva kívülről, de gyéren, így könnyebb feltenni rá a páraáteresztő fóliát és a cserépléceket is. Ellenléc 4x5-ös.
Veszek egy réteg 5-ös és két réteg 10-es 40-60kilós kőzetgyapotot, táblásat.
Alulról kezdve, felteszek 2-3 CD-t a tartókra, utána 15 cm kőzetgyapotot a szarufák közé-tehát függőlegesen (ezt muszáj drótozni), így a deszka és a gyapot között marad 5 cm légrés.
Ezután 60cm-ként, a vízszintes CD-re rácsavarozok függőlegesen CD-ket, bevágatom óllóval a CD két szárát és kifordítom. Oda még beteszek vízszintesen egy 10-es közetgyapotot.
Párazárás nincs. A gipszkartonon áthalad a pára és kiszellőzik a nagy légrésbe, a tető meredek és mindig átfúj rajta a szellő: Bernoulli.
Nem lehet 50 napig nagyon hideg éjjel -nappal, hogy 25 cm gyapotba kialakuljon a harmatpont.
A szarufa is hőhíd mentesítve van, légrés: 5 cm az ellenléc, a deszka miatt 2cm, 5 cm a deszka és a gyapot között.
Az eresznél és a gerincnél okosan kell kiképezni a légrést, hogy legyen meg legalább 10cm, de ez egy kis agyalással megoldható, esetleg több szellőzőcserép is kell, ha vannak tetőablakok, de mindenképpen kell a gerincnél két sor és lent az eresznél is.
A dupla székállásos, 10-12 méteres szarufákkal szerelt nagy nyílású manzárdokat így készítjük. A CD-re szerelünk egy 12.5 fehér vagy kék gipszartont, belülre egy tűzállót, mert abba van üvegszál és erős.
Egyszer egy idős építésszel több órát agyaltunk ezen a párazárós kérdésen, mert rettentő nehéz megcsinálni tökéletesen és arra jutottunk, hogyha elég nagy légrés, akkor nem kell párazárni.
Sajnos az eresznél megjelenik két ereszlemez, mert a csepegés túl magasra kerül az alsó légrés miatt. De a meredek tetőn nem nagyon látszik.
a képen a szarufádnál hőhidas a rendszer. ma már mindig vastagabb a hőszigetelés, mint a szarufa, még 20-as pallónál is. és azt a szarufán belülre érdemes tenni. mindkét rendszert építheted, csak az a fontos, h a párazáró réteged folytonos legyen, és ne legyen hőhidas a rendszer
ezért javasoltam a távtartót: rögtön a szarufa oldalára tudod rögzíteni. csak bele kell pattintani a vízszintes hosszvázat. mondjuk rögzítés előtt pontosan ki kell mérni.
Többek között pont ezért találtuk ki ezt a megoldást. A kőzetgyapot lap 100x60-as és függőlegesen szereljük, a UW profilokat 60cm tengelytávra szereltük. Csak egy kicsit macera becsavarozni a szarufába UW-t és oda kell figyelni, mert az UW éle vág , mint a borotva.
Csak az a kérdés, hogy a belső síkot hogyan húzod ki síkba. Ha a kengyelekből, akkor nagyon oda kell figyelni.
Persze. Van egy rétegrend, amit a gyártó meghatározott, azt be kell tartani, főleg azért is, mert a is tartozékok így vannak tervezve.
Ennek a rögzítőnek a neve akusztikus kengyel.
A talpát odacsavarozod a szarufa belső síkjára feltett fa profilokra- amire előtte rátűzted a párazárót- a rögzítési felületre szokás ragasztani egy darab alu szalagot, hogy még ott se szökjön el a pára. CD-t betolod a U betűbe és lemezcsavarral rögzíted. A CD és párazárás között marad rés, oda húzzák be a villanykábeleket a szerelők és fúrják be az aljzatok dobozát is. A résbe be kell férjen a doboz, aminek a mélysége 61mm. Tehát a két réteg gipszkarton és a kengyel hossza 75-80 mm kell legyen. A CD 27mm vastag, de az be van számítva a kengyel hosszába. Vagyis neked 6-9-es kengyel kell.
A párazárás mindenképpen a gipszkartonon kívülre kerülne. A különbség csak az, hogy a CD profilok a párazáráson belül vagy kívül vannak. Számít ez valamit?
...és ha nem egyszerre teszed fel az összes UW 100-ast, még a szarufák közti réteg drótozását is megspórolhatod, mert közöttük be tudod dugdosni a szegetelést, a profil meg megtartja. :-)
az ablak alatti függőlegestől is sokkal fontosabb a tetősíkablak felső lezárása: nehogy a tetősíkra merőlegesen csinálják, hanem vízszintesnek kell hogy legyen, hogy ki tudjon onnan mozogni a levegő. e nélkül mindig páralecsapódás lesz felül.
10-es fa távtartótól lehet h egyszerűbb a CD-távtartó, amit kimondottan erre találtak ki.
Ezt a videót már néztem, de köszönöm! Ha jó látom, itt is a párazáráson belülre rakják a CD profilt, ugye?
"A térdfalra kell késziteni egy előtétfalat függőleges fenyő pallókból, arra kell tűzni a párazárót."
A térdfalra is rakjak párazárót? Nekem az Ytongból van. Nem elég ha le van vakolva? és a tetejére rá van futtatva mondjuk 10 centire és ragasztva a tetőről lejövő párazáró?
"Figyelj oda a tetőablakok beépítésére, az alsó spaléta függőleges kell legyen. "
A tetőablakokat hivatalos veluxos beépítő fogja berakni. Ott a beépítés precizitása és a párazárás miatt nem akartam kockáztatni, inkább kifizetem a szakembert. Mi az a spaléta? Nem találtam ilyet az googlival sem
Megcsinálod a szarufák és a fogópárok közötti szigetelést, dróttal rögzited. Olyan vastag fenyő léc távtartókat kell felszerelni, hogy férjen be a 25 cm. Ha szarufa 15, akkor 10cm széles léceket. A belső 10cm szigetelést vízszintesen szereled, így a szarufa hőhídját is kizárod.
Felteszed a CD tartókat és a CD-ket, beszereled a villanyszerelést és burkolod a CD-ket.
A térdfalra kell késziteni egy előtétfalat függőleges fenyő pallókból, arra kell tűzni a párazárót.
Figyelj oda a tetőablakok beépítésére, az alsó spaléta függőleges kell legyen.
A párazáró fóliát a CD profiltól kijebb vagy beljebb rakjuk vagy mindegy?
Bár talán beljebb szokták rakni, a CD profilra, hogy a CD profil kívül legyen, de én arra gondoltam, hogy inkább a párazárót raknám kijebb és arra a CD profilt és aztán arra a gipszkartont. Azért gondoltam erre, mert a gipszkarton alatt pár helyen menni fognak vezetékek, villamos és víz is és a párazáró fóliát nem akarom átlukasztgatni, hanem inkább menjen minden vezeték a párazárástól beljebb, ahol a CD profil is van. Tudom, hogy vannak speciális ragasztók, amivel körbe lehet ragasztani, de inkább nem csinálnék lukakat, hogy biztosan jó legyen a párazárás.
Tetőteret fogunk gipszkartonozni. Mi a jó megoldás, ha a vázszerkezet gombásodás ellen kezelt cserépléc vagy ha fém CD profil? Az áron kívül van bármi, amit érdemes figyelembe venni a kettő közti választásnál?
(Eloirt hoszigetelesi ertekek megvannak/tul vannak teljesitve, epitesi koncepcio, lasd minnel kissebb kulso felulet megvan,... PHP-vel nincs kiszamolva, a konkret energia kovetelmenyeket valoszinu nem fogja elerni, de elvileg viszonylag kozel leszek hozza!)
Terméskő-burkolatú lábazatot mivel szoktak utánozni a lábazati hőszigetelés után? Az utcafronton fontos ez a helyi településképi szabályozás miatt, és mivel az XPS fölveszi a terméskő vastagságát, valami vékony dolog kéne. Lehetséges a Delapnál eggyel igényesebb megoldás?
kaparás: nem tudom, h mi van a falak között, de egy 8-as betonacél, aminek a vége 5cm-re be van hajlítva, azzal sok mindent ki tudsz piszkálni és beér 4-mre a közepére. még profibb ha ráhegesztenek a végére egy laposacélt (= hosszú kiskapa)
ne jusson be szerves anyag (pl. falevél) és lehetőleg eső sem. legyen az aljának lejtése valahova
Elektromos padlófűtés: az én hőszigeteltségi fokomnál legfeljebb kiegészítő fűtés lehet. Hogy plasztikus legyek: a két fürdőszoba téli fűtése több áramot enne meg, mint a jelenlegi éves áramszámlám.
"Nos abból a pár hiányos adatból azért lehet elemezni azt a házat"
Napkollektorhoz: sajnos megszűnt hozzá a szerelőkapacitás. A vett házamon pont egy ilyen tönkrement kollektorrendszer volt fönt (ez éppen elfagyott), és csak októberre sikerült használt panelekkel újraindítani. Februártól júliusig hárman nézték meg, majd soha többet nem voltak elérhetőek. A negyedik szerelő is kb. havi egy napot szánt rám a többi munkája között, már azt hittem sohasem lesz kész. Az emberek nem csináltatnak ilyet, ezért senki sem foglalkozik vele. Amúgy összességében nem volt nekem drága (az üzemeltetés költségeit majd meglátom), de nulláról kiépíteni nyilván nem érte volna meg. Persze állami támogatás nélkül a napelem sem feltétlen éri meg.
Egyébként megvan a létjogosultsága, tuti megoldás lehet, ha kempinget üzemeltetnék, vagy kollégiumot.
Vákuumcsöves napkollektort csövenként is lehet cserélni, lehet nincs is más baj ott. Amúgy meg nyilván bírja a meleget, ez a dolga. Csak azt nem szereti, ha nem szállítod el róla a hőt és hagyod helyben "bugyogni". Jellemzően két ilyen eset szokott előfordulni: amikor túl sok napkollektort tesznek föl azzal, hogy télen fűtsön is, viszont nyáron nincs hova tenni a rengeteg hőjét; vagy amikor elutazik a család egy hétre a legforróbb augusztusban és nem gondol arra, hogy ha nem fürdi ki a melegvizet naponta, akkor túlmelegszik a kollektortábla a tetőn. Van megoldás mindkettőre, csak gondolni kell rá.
Biztos ossze lehetne kotni a kettot, de nekem kulon lesz a problemak elkerulese vegett. A szellozo elszivas a furdokbol/wcbol, befujas pedig ott, ahol a klima elszivasa van.
A nagyobb bojler siman sorosan lesz bekotve a bejovo vizre (szoval ezen keresztul megy a kissebbikbe a viz). Amig nincs napelem, addig nem lesz futve (kiveve ha kadban akarunk pancsikalni) amikor meg lesz napelem, akkor meg annak a vezerlesere lesz rateve, hogy felvegye a felesleget. Napelemeknel van ilyen opcio (smartmeternek hivjak talan) ami figyeli a termelest es fogyasztast es ha tobblet van azt at tudod iranyitani adott fogyasztok fele elso korben es ha az se vesz fel, akkor tolja vissza halozatba.
Igen padloban is ezert van futoszal, az a ~12m3 beton eleg sok energiat le tud tarolni... (Egyszer szamolgattam, ha jol emlekszem egy fok emeleshez a betonban kell ~6kWh energia... Az a 6kWh meg eleg nekem tobb mint egy nap futesre!)
Napelembol csak 2.5-3 kW-ot tervezek, elfelezve a K-Ny tetosikra a jobb onfogyasztas miatt.
Nem lehet, hogy a nyári melegtől ment tönkre? A napkollektorok nem bírják a nagy meleget, ezért szokták árnyékolni őket. Akármennyire is hülyén hangzik ez így van, lehet pl redőnnyel védeni. Azzal egyetértek, hogy napkollektort semmiképpen sem érdemes felrakatni. Emiatt sem, a hozzá járuló gépészet miatt sem.
Nos abból a pár hiányos adatból azért lehet elemezni azt a házat
Épült 39 -40 ben. akkor az még egy fiatal ház. Nekem van egy 32 épült és az egyik cs.tagnak 1890-ben.. a boldog Monarchia korában.Mind a kettő sokat ér.
"Másrészt azért, mert néhány új helyiség teljesen fűtés nélkül maradna (konkrétan pl. két fürdőszoba). Az pedig már csak komfortbeli hiba,"
A fürdőszobák általában nem nagyok,azok fűtése elektromos padlófűtéssel viszonylag olcsón megúszható.
De nem erről hanem arról,hogy
" de a rezsicsökibe nagyon simán belefértünk eddig (talán mert jó a benapozás?). " Mondjuk 1500m3 gáz megy el a fűtésre,a többi másra.Főzés -fürdés.
tehát 1500 x 10 az kb. 15000 kWóra /év.
A ház 145 nm
A fajlagos hőigény 103 kWó/nm/ szezon. Egy viszonylag jó ház energetikailag... igaz a passzív házaktól messze van. / de hát olyanok ritkák... vagy nincsenek.
"De nekem most inkább orientáló jellegű körülbelüli árak kellenek, hogy lássam, merre érdemes elindulni és mire elég a pénzem. Utána lehet konkretizálni. Amúgy mindenki ódzkodik árat adni."
Minden munkát meg kell tervezni, a terv alapján költségvetés kiírást készíteni és azt minden vállalkozó a saját ízlése, lehetősége szerint beárazza.
A terv elvileg örök, a kiírás is az ( ha a megrendelő nem változtat rajta ). Az árajánlat rövid életű... extrém esetben akár egy nap is lehet. Na de az olyan vállalkozót mellőzni kell.
Belsőmunkákat lehet sk .is készíteni. Ügyes ember megcsinálja. Igaz néha csak negyed osztályú lesz a munka.
Felejtsétek el a vakuumcsoves kollektort. Nekem 12 éve telepítették, és TÉNYLEG tudta télen a melegvizet, egész jó arányban. Aztán eltelt 5 év, jött egy - 20 fok, és tönkrement. Nem elfagyott (azt nem is tudott volna) hanem egyszeruen brutálisan esett a hatásfoka. Onnantól már nyáron sem volt elég (30 fok lett a HMV a korábbi 85 helyett).
Szinte mindenen jár az agyam, amikett írtál. Egyedül a szomszéd fala felőli rés kipucolása nem jutott eszembe. Egy 5-20 cm széles, 8 m mély és vagy 20 m hosszúságú rést képzelj el. Ennek hogyan állnál neki? Arra mondjuk gondoltam már hosszú álmatlan éjszakákon, hogy ha minden kész a háznál és nincs jobb dolgom (vagyis 30 év múlva), akkor kinyomom valami habbal a tetejét, és lebádogozom. De a nedvességet ez kaphatja alulról is, meg a szomszéd felől is, szóval túl sok tényező felett nincs kontrollom. Ami az árakat illeti: egy éve küzdök, hogy árajánlatokat kapjak, van már jó néhány. De nekem most inkább orientáló jellegű körülbelüli árak kellenek, hogy lássam, merre érdemes elindulni és mire elég a pénzem. Utána lehet konkretizálni. Amúgy mindenki ódzkodik árat adni. Merthogy nem lehet azt tudni, meg ugyan mit találunk a falban, meg folyton drágulnak az anyagok, meg a forintárfolyam meg minden. Nagy urak most a szakik. Építész haverom épp nincs, de orvos ismerősből jól állok.
Zöldár
Egészen pontosan 1939/40-ben épült, ha erre az infóra vágysz. Egy éve élem és elemzem a házat, sokkal jobb terveim vannak, mintha még a beköltözés előtt csináltam volna a felújítást. A helyiségenkénti hőigényszámítás a fűtés tervezéséhez kellett, ez elég kézenfekvő. Az én házi penészemről oldalakat tudnék írni, egy éve vagyunk viszonyban, lényegében különböző helyeken mindegyik ok játszik, amit írtál. Nem a szellőztetőtől várom a csodát, az a megoldásnak csak egy része. Hidd el, szívom a fogam annak az ára miatt is, de így jártam.
" Gépi szellőztetést viszont szeretnénk, mert rendesen van páratartalom (és penész)."
Lehet ilyent is készítetni és azzal a szellőzős sazki jól fogkeresni.
A penész nem a párától van hanem a víztől. Valahol hőhíd lehet ott a mindig jelenlévő pára lecsapódik és penész lesz.
Erre utalt treb... hozzászóló is.
Ahol vizesedés van ott tovább hőszigetelni...stb.
Az árakról !
Azok mindig változnak....de talán a végtelenségig nem mennek.
De vissza a penészre. Az sok helyen lehet.
pl.a sarkokban, külső éleknél nagy valószínűséggel a rossz hőszigetelés miatti un. hőhíd.De lehet belül is,pl. a rossz vízszigetelés miatt,vagy valami enyhén szivárgó vízcső miatt.
Nem a gépi szellőzés a megoldás, hanem a vizesedés helyének és konkrét okának a feltárása.
"Építés ideje kb. 80 éve, tömör mészhomoktégla falazat, fafödém." Stimmel. Akkor pont a háború közepén voltunk,de építkeztek akkor is...igaz nagyon kevesen.
pl. Apán is akkor építette az első és utólsó házát. közben vett egy használt autót is... egy ház áráért.
" Hőigény 14 kW az energetikai számítás szerint, de a rezsicsökibe ......"
Aki számolta valószínűleg túl számolta, de nem oszt szoroz....
"fűtési szezonra még csökkenthető 10%-kal." legyen az inkább 20 %
"Helyiségenkénti hőigényszámításom pedig van, mint írtam."lehet ilyent is készíteni,de minek?
Ha van a háznak és nagyjából jó, akkor elegendő.
Légcsatornázható klíma? Teljes radiátoros újrahúzás? Úgy látom, nincs itt semmi 5 MFt alatt. Mit tennétek a helyemben?
pl. tovább elemezném a házat és hagynám az egészet későbbre,mert ami le van írva az inkább a 10 milla felé tendál.
esetleg próbálj más, új alaprajzot kitalálni az építészeddel, h kevesebb legyen az átalakítás.
2-3 radiátor+csövezés árára túlzásnak tűnik 1,5misi.
ha van 3,5m belmagasságod, és magasak az ajtó kiváltók, akkor bent hagyhatsz mindent. új padlóvízszig, új padlóhőszig., új burkolat. ha akarod új padlófűtéscsövek melegburkolathoz méretezve, fürdőkbe is.
ekkora belső átalakításnál (szinte minden repül és új) nem nagy többletköltség új fűtési rendszer kiépítése. csak önmagában tűnik magas árnak az 5misi.
viszont a lábazati hőszigetelés mindenképp vastagítandó.
ha van bent penész, akkor pontosan tudod, h hol van hideg felület, és ott kell javítani a külső hőszigetelést (vagy a fal vízszigetelést, vagy a szellőzést).
szomszéd fala közti rést pucold ki, h ne rohadjon ott a nedvesség.
ne te találgass ki "szerintem" árakat. legyen egy-két konkrét tervverziód és azokat áraztasd be. akkor tudsz dönteni. ha van építész haverod, pikkpakk összeállítja
4+2 verziót soroltam fel hozzávetőleges árakkal. Mind különböző. Nyilván az eltérő árért eltérő szolgáltatást/komfortot kapok. Örülök a véleményednek/tanácsodnak, ha tudom dekódolni.
Amúgy vicces módon pont az építészmérnököm erőlteti, hogy működő rendszert ne dobjak ki. Az összes többi szakember, aki véleményt adott, még a muskátlicserépben is kicseréltetné a virágföldet -- hiszen egyszerűbb és garantálhatóbb végeredménnyel jár egy gyári rendszert elölről megépíteni, mint kilépni a sablonból. Nincs kizárva, hogy nekik van igazuk.
És melyiket számítod taknyolásnak? Illetve a nem taknyolások közül kihagytam valami érdemi alternatívát vagy szempontot?
Olyan méltánytalannak érzem, hogy felhúzok két új falat a házban, és huss öt-hat misi a fűtésre... de persze a fizika nagy úr, asszem kéne is valami nemzeti konzultáció az ügyben :)
Pörög most a topik, én is kérdeznék. Családommal vettem egy házat (épp egy éve), és hozzá akarunk nyúlni a helyiségkiosztáshoz és a burkolatokhoz. Ez azonban nem várt problémákat okoz a fűtésrendszerben, erre kérnék ötleteket, tanácsokat.
A ház: egy szint, 145 m2, belmagasság 3,5 m. Építés ideje kb. 80 éve, tömör mészhomoktégla falazat, fafödém. 15 éve volt komplex felújítás, akkori átlagos műszaki tartalommal: homlokzati hőszigetelésként 8 cm kőzetgyapot, a lábazaton 2-4 cm van, az aljzatban valószínűleg semmi, nyílászárók olcsókategóriás kétrétegű műanyagok, a padlásfödémre már én tettem 30 cm üveggyapotot. A fűtés az L-alakú alaprajz egyik szárán padlófűtés, a másik szárán radiátor. Kondenzációs kazán, indirekt HMV-tároló. Hőigény 14 kW az energetikai számítás szerint, de a rezsicsökibe nagyon simán belefértünk eddig (talán mert jó a benapozás?). A szigetelés hiányosságainak pótlásával a hőigény a következő fűtési szezonra még csökkenthető 10%-kal. Az energetikához ezen túl nem gondoltam hozzányúlni rövid távon. Nade.
A tervezett belső átalakítás lényege: (1) a válaszfalak kibontásával és új gipszkarton falakkal néhány nagy helyiségből több kisebb helyiség kialakítása; (2) az általános hidegpadló helyett a lakószobákban merlegburkolat. Rá kellett jönnöm azonban, hogy ezzel sajnos szétesik a fűtésrendszerem, egészen pontosan a hőleadóim rendszere. Egyrészt azért, mert a padlófűtéses helyiségekben a tervezett melegburkolat már túl kevés hőt adna le. Másrészt azért, mert néhány új helyiség teljesen fűtés nélkül maradna (konkrétan pl. két fürdőszoba). Az pedig már csak komfortbeli hiba, hogy a meglévő padlófűtéskörök nem igazodnának az új falakhoz, az osztógyűjtő pedig egy nemsokára kamaszodó gyerek szobájába kerülne.
Néhány további adottság. A kondenzációs kazán új, azt most nem bolygatnám. A hűtés egyelőre nem létkérdés, a mostani nyarat elég simán túléltük anélkül. Gépi szellőztetést viszont szeretnénk, mert rendesen van páratartalom (és penész). Helyiségenkénti hőigényszámításom pedig van, mint írtam.
Szabad ötletelés jelleggel: szerintetek milyen alternatíváim vannak?
- Full fapad: jelenlegi padlófűtés megtartása, és a fűtésbeli hiányok pótlása kettő-öt radiátorral; esetleg három radiátor kiváltható két-három klímával is. Ez így 1,5-2 MFt lehet.
- Full extrás verzió: teljes újrahúzás aljzattöréssel, szigetelt új aljzattal, benne padlófűtéscsövezéssel (145 m2), emellett néhány melegpadlós helyiség még mennyzetfűtést is igényelne (60 m2). Szerintem nem úsznám meg 8-9 MFt alatt.
- A kettő között: hidegpadlós helyiségekben a jelenlegi aljzatra épített padlófűtés, melegpadlós helyiségekben pedig gipszkartonos mennyezetfűtés. Ez is lenne 6 MFt.
- Szigetelés: mivel régi a ház, bizonyos szint alá nem tudom vinni. Egy hosszú falam összeépült a szomszéddal (a két főfal között pár centi rés fél évszázad szemetjével megtelve). Aljzatszigetelés valószínűleg nincs vagy csak szimbolikus. Van 55 m2 pincém, poroszsüveg födémmel, hogy ne legyen egyszerű a helyzet onnan se (még szép is, sajnálnám eltakarni). Falakon 8 cm közetgyapot, amit trükkös (=drága) vastagítani. Még a lábazati szigetelés vastagítása lenne a leglogikusabb lépés, az egyik falon nagy felületen csak 2 cm van. Ugyanakkor hosszú szakaszokon meg a terasz betontestét ügyesen hozzáöntötték a lábazathoz. Úgy látom, hogy ezekkel az adottságokkal nem jutnék el a cekasz-fűtés szintjére.
Légcsatornázható klíma? Teljes radiátoros újrahúzás? Úgy látom, nincs itt semmi 5 MFt alatt. Mit tennétek a helyemben?
Illetve lehet érdemes kalkulálni azzal az újfajta hőszivattyúval, amit én pár hete linkelt valaki az egyik topcba. Olcsó gép lesz, talán COP3-al, tud 80 fokos vizet.
En most epitkezem, az en gondolatmenetem a kovetkezo volt:
Minnel kissebb alapterulet, minnel kompaktabb forma! Magyarorszagon szinte senki nem epit 100nm alatt, mert csak! (Ja meg minimum egy kategoriaval jobb kocsija van mint amire szuksege van) Minden egyes plusz nm penzbe kerul megepiteni, utana futeni,... Nalam ~netto 75nm tetoterbeepitessel egyutt, 6mx8.25m alapterulet.
Szigeteles ami belefer, nalam 25cm xps lemezalap alatt, fal 25cm grafit, teto 40cm kozetgyapot. Ablak Kommerling 88, 0.5os uveggel.
Fo futes egy 2.5-os legcsatornazhato klima, valamint letekertem 3kW futoszalat szerelobetonba tartaleknak/hotarolonak.
Napelem kampok es csovezes hozza tetobe beepitve, majd ha allambacsi csinal palyazatot akkor lesz napelem, addig nem erdemes.
Melegviz egy 80l-es bojlerral lesz, meg lesz egy nagyobb bojler is egyreszt puffernak ha napelemrol van felesleg, masreszt ha kadban furdes van akkor legyen eleg melegviz.
Anyósomék "napkollektoroztak" vagy 30-35 évvel ezelőtt. A saját méréseik szerint a december-január nagyjából kuka, de már februárban is, ha kisüt a nap, a névleges teljesítménye felét tudja egy kollektor. Nyilván rövidebb ideig, mert rövidebb a nappal, mindenesetre már "szabad szemmel is látható" mennyiség volt HMV-ből.
Napkollektort felejtsd el, akkor csinál igazán hőenergiát, amikor nincs rá szükséged, nyáron. Amikor kellene, télen, akkor keveset és ráadásul a nyári meleg könnyen tönkreteszi. Akkor talán érdemes felrakni, ha van medencéd, mert akkor nyáron tudod fűteni vele.
Akkus napelemet szintén felejtsd el, mert drága vagyis soha nem fog megtérülni de ha valami csoda folytán megtérülne, addigra tönkremennek az akkuk és cserélheted őket.
A sima napelem meg csak támogatás+éves szaldóval versenyképes. Az éves szaldót pár év múlva kivezetik. A támogatás meg kérdéses de nem kell gondolkozni, mert most úgy sem lehet új napelemmel betermelni a hálózatba
Konkrét kWh értéteket mondj a ház éves fűtés és HMV fogyasztására. Számoltak már ilyet?
Anélkül csak felületesen trécselni lehet erről. Az U értékekkel azért nehéz mit kezdeni, mert ahhoz felület is kellene, ráadásul nyílászárók is vannak meg padló, amiről nem volt még szó.
Egy fűtésszerelő sráctól azt hallottam, hogy közepesen borongós, szűrt fényes időben is tud
30-35 fokos vizet produkálni egy vákuumcsöves napkollektor.
Az már a padlófűtéshez elég is lehet.
Télen ha nem süt a nap az szívás, akkor valóban csak töredékét termeli a napkollektor és napelem.
Amúgy pont a minap olvastam, hogy tél ide vagy oda, hazai napelemes rekord született, szép napsütéses idő volt,
meg persze kerültek új napelemek is a rendszerbe tavaly nyár óta.
"2023. február 10-én minden korábbinál többet, közel 2000 megawattot termeltek a hazai naperőművek. A MAVIR által tavaly nyáron, 2022. július 13-án rögzített korábbi csúcsot
94 megawattal múlta felül az 1953 megawattos múlt pénteki termelési rekord."
Napelem van a kollégámnak otthon, telefonon látja, hogy melyik nap mennyit termelt a rendszer,
majd elkérem az adatokat, az tanulságos lesz azt hiszem.
Esetleg egy hibrid, aksis napelemes rendszert vehetek a későbbiekben
(1-2 év múlva, ha már letudtuk az építkezést és megint összegyűlt egy kis félretett pénz),
az aksi kicsit csökkentheti a külső rendszerből való fogyasztást.
Néztétek, hogy ezekkel a paraméterekkel mennyi lesz a teljes ház hőigénye? Mert egy 14x8-as "tégla" (14+14+8+8)x3,5x0,16x25+(14x8)x0,14x25=740+400=1140 W 20 fokos benti hőmérsékletnél egy -5 fokos napon is. (Már, ha nem számoltam el, meg persze plusz a paldó és a nyílászárók hővesztesége.) De akkor legyen 3 kW. Arra lehet, hogy nem is éri meg valami übertakarékos és cserében horror drága fűtésrendszer, mert sosem jön be az árkülönbözet.
Köszi megint. Azt gondolom, az M8-ast még be is marhatom kicsit, hogy ne legyen akkorra bumszli, ha fakötésű alátétet teszek alá. És a tetejét nem fogja az eső sem "bántani", mert az vagy csukva lesz, vagy a sátor lesz rajta. És akkor ez az, ugye?
Hány kWh energiát fogyaszt fűtésre és HMV-re a házad egy évben?
Először egy éves hőigényt kellene kiszámolnod vagy kiszámoltatnod. Én gépész szakemberhez is csak ezután mennék. Utána lehet döntést hozni arról, hogy mi éri meg.
ti milyen fűtést választanátok egy új építésű, jól szigetelt családi házba?
Gáz nincs (sajnos?) az utcában, marad az áram.
Nobo és társai fűtőpanelek nem tesznek csodát áramfogyasztás szempontjából, de gyorsan és olcsóbban telepíthetőek (6 db kellene), mint egy központi fűtés.
Levegő-Víz hőszivattyú + padlófűtés kiépítése igen drága, viszont sokkal takarékosabb az árammal, hőmérséklet függő, de kb. 1/3 annyi enne.
Napelemeket melyik rendszer mellé érné meg jobban feltenni? Vagy mindkettő mellé erősen ajánlott?
Napkollektor is szóba jött a napelem helyett vagy mellett, besegíthetne a padlófűtésnek is, nem csak fürdővizet csinálhatna, bár akkor még bonyolultabb lenne a rendszer.
Természetesen szakemberrel is egyeztetni fogok, csak nem szeretném, hogy könnyen bevigyen az erdőbe :D
(Tapasztalatom szerint minden szakmában megvannak az ilyen-olyan márka, technológia, stb. hívők.)
Köszi! A Thule egyetlen apró hibája, hogy sok a nulla az árcédulán. :-) Még a Decathlonban árult tetősátor is 600 eFt, ami kb 1500 euro. Annyiért én autót szoktam venni, nem sátrat rá. :-)
A széltől annyira nem tartok, legalábbis a menetszéltől. Ha fent van, akkor egy 100x100x15 centis doboz, kisebb, mint egy síbox, és azt sem hagyom el. Ugyanúgy fogom rögzíteni, kengyelekkel. Valójában a felvert állapotában kapott vihartól sem félek annyira. Tapasztalatom szerint egy sátor inkább “elfekszik”, minthogy elszálljon, ha rendesen le van rögzítve és terhelve. Nekem legalábbis 3000 méter fölött, a viharban sem szállt el soha. Csak a ponyva jött be kb. a sátor közepéig. :-)
Szóval akkor min. 18 mm, köszi! 25 mm-est látok is épp a Jófogáson. Az oldalára sziló, plusz alu U-szegély jó lehet? Mint a közvécékben az elválasztó falak?
Milyen csavar menjen bele? Pozdorja, vagy inkább gipszkarton?
Tego, van belőle mindeféle vasgagság, 8-25mm-ig. Látszó beton zsalunak használjuk.
Az élét le kell kezelni, mert ott szívja a nedvességet.
A sártornak 18mm vastagság a minimum. De egy ilyen felépítvénynél számítaniak a kilók, egy nagyobb autónál is 200 kiló a max. terhelés, amit elbír. És bele kell számiítani a dinamikus hatá
sokat, pl. a szelet.
De, vegyél egy Thule-t. Drága, de könnyű felszerelni és sokat tart. Minden aluminium, az alap lap is.
Köszi! Huh, hát ez nem kevés melót ölt bele, és épp csak a lényegét nem értem. Ha fél óra az összerakása, ráadásul a sátrat minden alkalommal a csomagtartóból kell felküzdenem, akkor mire jó? :-) Engem igazán az anyag érdekelne, ami az alaplapja. Miből van, és milyen vastag?
Nézem én szorgosan, és a koncepció meg is van. (Decathlonos, "feldobós" sátrat használnék, mert azt nem kell csomagolni.) Igazából az az anyag hiányzik, amibe tudok csavarozni, 200 (nagyjából) statikus kilót rá lehet tenni, és vízálló. Néztem a teherautók plató anyagát, 50 eFt körül van egy nekem kellő, 125x250-es tábla. Csak jó-e, mert blindre megvenni kicsit erős.
Ráadásul közben rájöttem, hogy a tartóm koncepciója alapból rossz, nem hiába voltam kettes ábrázoló geometriából. :-) Szóval marad az, hogy a 110x120-as lap a sarkain lesz feltámasztva (két láb, két zsanér), és úgy kell elbírnia a két ülő ember súlyát.
Na, ez kicsit korábban elment, mint akartam. Szóval gondoltam rétegelt lemezre, mert az erős, de az nem vízálló. Nyilván lehetne hegeszteni valamit, de akkor összesz... magam, mire kinyitom. Szóval bármilyen ötletet örömmel veszek.
Sziasztok! Csak részben a topikhoz kapcsolódó kérdésem lenne. Autóra szeretnék tetősátrat építeni. (Hirtelen "nincs kedvem" a Decathlon sajátmárkását megvenni 600 kFt-ért. :-) ) Arra gondoltam, hogy az alapja lehetne vízálló építőlemez, csak amit találtam (pl. ez az OBI-nál), az a tömege alapján nem lehet valami szilárd darab. Kb. 120 centi szélességben kéne valami, amit nagyjából 100 centinél tudnék alátámasztani.
Milyen hátránya lehet egy 50-es években ,,nagyméretű Oberlander téglából" épült háznak a modernebb technológiákkal szemben? Nagyon szépen felújított, szigetelt egyébként. Természetesen szakemberrel is felméretjük, ha úgy alakul, csak előzetes infokat gyűjtök.
EPS100 azt jelenti, hogy 100 kg-t lehet ráterhelni egy 10x10 cm-es területére úgy, hogy csak 10%-ot nyomódik be a lap. Ez alapján, ha nagyon jó súlyelosztó réteg van a lap fölött, a párszáz kilós zongorillát is illik elbírnia a lapnak. Persze XPS mindig jobb.
Én ezt árnyalnám! Ahol nagy terhelés lesz, konyhasziget, zongora, bármi, oda erősebbet tennék 1-1m túllógással a terhelt zónán, nekem volt ahol XPS lett emiatt.
Egy szakvéleményező kell készítsen egy tanulmányt a falazat állapotáról. Ez kb. abból áll, hogy befúr a falba (30-40 db. szondázást), összegyűjti egyenként a téglaport a furatokból és egy laborba elviszi vizsgálatra.
Az eredmények alapján készít egy elég részletes tanulmányt és ad egy megoldást a falazat kezelésére.
A sók azért veszélyesek a falazatra, mert kristályokat képeznek és megnő a térfogatuk, amelyek szétfeszítik a falazat anyagát.
Sók közül a kloridok és a szulfátok után a nitrát-vegyületek oldódnak vízben. Ezek a nedvesség növekedésével a vízben oldódnak, majd a csökkenésével kristályokat képeznek, ez a folyamat sokszor megismétlődik a
falazat párolgási felületein. A módszer, amivel a falazatból ki lehet vonni a sókat, a nedves borogatás- a technológia alkalmazása bonyodalmas- hiszen a falazatot folyamatosan nedvesen kell tartani, hogy oldott állapotba maradjon a só. Így a rétegződésben a különböző sűrűségű sóoldatok diffúzió által kiegyenlítődnek. Tehát, ha veszünk egy 70cm vastag falat és a külső 3-5 cm levő sóoldal sűrűségé folyamatosan csökken (párolgással), akkor kifelé áramol a belső rétegekből a sűrűbb sóoldat.
Nyilvánvaló, hogyha a falazat nedvesedésének az okát is megszüntetjük, akkor előbb- utóbb, a fal belső rétegződéséből is elfogy a nedvesség.
Ezért ajánlott a nedves borogatás késői fázisában megoldani a falazat vízszigetelését is. Ami egyáltalán nem egyszerű.
Átvágni a falat (vagy fém lemezeket beütni), csak a fugák között lehetséges . Ha a jó mesterek (???) tartották a falazás közben a fugák, akkor sikerülni fog. Ha nem, akkor injektálni kell. Az injektálás is egy szakma, néhány fázisból áll, amit szigorúan be kell tartani, hogy az úgynevezett folyékony fólia a kötés után egy összefüggő réteget képezzen- a fugákba. Injektáláshoz, mi Remmers gyártmányú szereket használunk, a gyártó műszaki felügyeletével, kb. 75-80%-os sikerrel.
A legnagyobb probléma ezekkel a korabeli épületekkel, hogy az történelmük során voltak olyan időszakok, amikor nem voltak lakva és nem voltak fűtve sem.
A tetőszerkezetük tönkrement, a falazat felüliről is beázott, egy része a rétegződésének meg is fagyhatott. Egy korabeli tömör tégla, kb. 100-150 fagyási ciklust bír ki, miután elveszti a terhelhetőségét nyomásra és
a szerkezet menthetetlen. A falazat megereszkedik. Találkoztam olyan 2.5 méter mély kő alapokra épített házzal (250 éves), aminek a fagyás miatt, az eresznél jelentkezett egy 15 cm-es süllyedés.
A professzionális nedves borogatási szerek rettentő drágák és szakértelmet igényel az alkalmazása.
Na, de a szegény ember azzal főz, ami van.
A vakolat eltávolítása után, fugákat ki kell vésni 3-4 cm. Aztán sűrű mészpasztával kell átkenni a falakat, kívül-belül. Kb. 2-3 év alatt a mész kivonja a sót egy 70-es falból, ha nagyából meg van szüntetve a falazat nedvesedése. Ha az alaptól számított 1-1.5 méterig a fal tud szellőzni és az épület fűtve van a téli szezonban, akkor a falazat kiszárad még akkor is, ha nincs megoldva a víz szigetelés.
Persze, közbe valahogy le kell vinni a talajvíz szintjét az eredeti szintre... drén (ami működik is??????), vagy levinni a ház körül a talajszintet, mert anno nem voltak bolondok a mesterek vizes talajra nagy házat építeni, főleg alápincézve.
Cement alapú szellőző vakolatok szerintem nem léteznek.
Födém szigetelése előtt állok. A gerendák között a fal továbbításában fel van falazva a felső deszkázatig, vagyis a legtöbb helyen van ahol már nincs ott. A kérdésem az lenne hogy ez el bontható? mert akkor a szigetelést jobban ki tudnám tolni. Csatoltam képet úgy jobban érthető. Végül is ennek nagyon semmi szerepe. legalábbis statikailag nem.?
Mint írtam nagygazdaház, épült talán 1870-1890 ben a Nagykunságban.
Beton biztosnemvolt anno -ott.az alap és a lábazat a régi nagyméretű tégla,a 29x 14 x..cm kb 60 cm magasságig.
Felújítás történt....közpénzből..pályázattal,az volt a pénz szerzés feltétele,hogy vizsgáljanak sok mindent-
Hát vizsgáló akadt szépen.
Statikus,faanyag védelmi szakértő, régész stb.
Természetesen a mesterek.
Nem hoztam volna fel ha az irodalmár hölgy nem említette volna többször is.
Aztán a vízszigetelés valahogy elmaradt.
A felújítás amúgy jól sikerült.
Az Alföldön,közelebbről a Nagykunságban / Kisújszállás,Karcag,Kunhegyes, Mezőtúr,Túrkeve, Kunmadaras+ pár kisebb településen / a kiegyezés után úgy1870-től volt egy paraszti fellendülés.
Jellemzően a módosabbak nagy házakat építettek -néha volt tanyájuk és 'városi' -belterületi házuk és nem egy szűk rétegnek,hanem kb. a paraszti réteg harmadának.
Építkeztek a kor színvonalán.
Aztán a 'szociálista'" aranykor mindent elvett tőlük. Először a földet, az eszközöket,majd végül a házaikból is kitették őket.
A házak ebek harmincadjára jutottak.
Gondolom a szakértők ceruzája nem vékonyan fogott !
Én még nem találkoztam vele, DE véleményem szerint betonkorrózió ellen lehet (nem biztos!) hasznos. Amennyiben a beton jobb állapotban van akkor lehet jobb (nem jó!) a vízszigetelő képessége.
Viszont - feltételezem, hogy az eladónak előnyös volt.
Üdv. a minap egy előadáson hallottam a következőt..
Alföldi régi nagygazdaház / régi gondolkodásúaknak kulákház /,kb. 200 nm alapterülettel, felújították valami közösségi célra.
Így mivel vizes volt egy szakértő rábeszélte őket a sótalanításra. A hölgy aki előadta rendkívül lelkes volt,de valahogy elmaradt nem került sor arra, hogy utólagos vízszigetelés történt e.
Szerény ismereteim szerint van utólagos vízszigetelés falátvágással, ,injektálással,.néha valami elektrokémiai ügyeskedéssel stb.erről a sótalanítási eljárásról még nem hallottam, főlegnem arról,hogy ha ez a művelet elmarad akkor a vízszigetelés nem ér semmit.
zsindely alá tegyél bitumenes lemezt (mintha önálló vízszigetelés lenne), és akkor bármit tehetsz fölé (zsindely, cserép, stb.. mert nem azok a vízzáró héjazatok). legyen tartalék zsindelyed, mert lehet h a szél néhányat elemel, ha nincs jól rögzítve)
Sziasztok! Adott egy 3,5x4,5 m-es kerti kiülő. A tető lejtése 6 fokos. Erre milyen fedés ajánlott? Eredetileg zsindelyt szerettem volna, de kiderült, hogy azt ilyen dőlésszögnél nem lehet használni. Maradt egyelőre a trapézlemez, illetve a cserepeslemez. Ilyen lejtésnél mindenképpen kell az OSB lap, vagy elég a szarufa + tetőléc kombó? Mivel ez nem egy zárt épület, így is kell a tetőfólia páralecsapódás ellen?
Igen, de ha ki van szivattyúzva, akkor lehet látni, honnan telik. Ha aknán belül, akkor világos. Ha nem csak a bejövő cső irányból telik, hanem a kimenőből is, akkor meg valószínű talajvíz. Meg az is elképzelhető, hogy valahonnan felszíni víz folyik bele. Lehet húzni élénk színű aszfalt krétával is vízszintes vonalakat, az megmutatja a lassú lefolyást is.
Ha 50 centi magas, akkor az majd egy köbméter. A lényeg, ha valakit tényleg érdekel, akkor rá lehet jönni.
Igen, ezért írtam. Nálunk volt csőtörés (kétszer is), tudom, milyen, amikor pár százat ki kell pengetni a műveknek az elfolyt vízért, majd közös népviseletként küzdesz, hogy legalább a csatornáért ne kelljen, mert nem is oda ment. De egyszer már folyt a méretlen rész is, szóltam nekik, megcsinálták. Most megint áll a víz az aknában, és közben megint nem forog az óra, szóval újra a méretlen oldalon lesz a gond, szólhatok nekik újra. (Kéthavonta van leolvasás, de ősztől tavaszig nincs, szóval addig nem tűnik fel nekik.)
Annyi még, hogy forogni látványosan nem valószínű, hogy fog, meg kell nézi a deciliter és a liter számát, és mondjuk tíz perc múlva újra megnézni úgy, hogy semmi víz nincs használva. Viszonylag kicsi, 0,7dl / perc szivárgás is ha folyamatos, akkor az 3m3/hónap. De egy ekkora szivárgás már látható is kell, hogy legyen.
Viszont ha nincs az óránál mért fogyasztás, akkor még az is lehet, hogy a vízóra előtt szivárog, akkor meg az van, amit írtak, elzárni a vízórát, kiszivattyúzni vagy kimerni, és megnézni, hogy telik-e újra.
Összehasonlításként mondom, hogy nálunk a hatlakásos társasház átlagos napi fogyasztása 1,3 m3. Azaz a havi átlag 40 m3. Ez 8 állandó és 4 "időnként megjelenő" lakóból jön össze. (Tekintsük nyolcnak.) Nincs spórolás, de -gondolom- a dinnyét senki nem csap alatt hűti. Viszont szép, nagy kert van, amit a földszinti négy nyugdíjas lakó szorgosan locsol is. Autómosás, medence nincs.
ez k. jó,most vettem át egy házat ahol a vízóra két másik szomszéddal van közös aknában, a szolgáltató embere kijött,fotózott-jkv.ezett nem problémázott,majd a központból engem,- a többieket NEM,- megfenyegetett hogy takarítsam ki a homokot,mert éri az óra+vezetékek alját, különben kizárnak a szolgáltatásból, akkor 50-60 centi vízállásnál hogy olvasta le a szaki, búvárszemüveggel?!
Összehasonlításképpen, a 80 körüli sógornőm egyedül lakik a szomszédban egy 100 éves házban. Havonta egyszer letusol, havonta egyszer használja a mosógépet. Alig főz, alig mosogat, mosogatni a fürdőkádban szokott nagy ritkán, mert a bojlere évek óta rossz. És így fogyaszt 4-5 köbméter vizet kéthavonta egymaga.
Mi 20 köbmétert fogyasztunk kéthavonta hárman, úgy, hogy brutálisan spórolunk a vízzel (is). Fürdés nincs, csak 5 perces tusolás. Kétnaponta használjuk a mosógépet és a mosogatógépet, utóbbit a víztakarékos programon. Néha még a WC-t is a zöldségmosóvízzel/felmosóvízzel öblítem le. A vízóraleolvasó évente egyszer jön leolvasni, de még sosem szólt semmit.
Kisnyugdíjas vagyok, havi 6 ezer a vízért nem vészes, de ha tényleg folyik valahol, akkor azért jó lenne kivizsgálni valahogy.
Én abszolút nem értek hozzá. Legutóbb 12.500 ft-ot fizettem a vízért két hónapra, az havi bő 6 ezer, tehát nem sok. Viszont NAGYON! spórolunk a vízzel és csak 3 tagú a család jelenleg (a fiam pár éve elköltözött), ahhoz képest kicsit sok.
A vízóraleolvasó soha nem mondott semmit, ebből arra következtettem nincs gond.
A munkadíjat, kiszállást, miegymást úgysem spórolom meg, és akkor az csak egy "tákolás". Lehet, hogy valamivel olcsóbb lett volna (mondjuk fél misivel?), de így a következő harminc évre letudva, utána meg görcsöljenek rajta az örököseim. :-)
Az, hogy csak 10 centi volt, az is megroskadt. Több, mint harminc éve készült, szóval nem mai csirke volt. Az eredményt majd a fűtési szezon végén látom meg.
Gondolom, utólagos szigetelésnek akarod a tetőtérbe. Nekünk csinálták, elég jó. Azért csak "elég", mert volt, ahová egyszerűen nem fértek be a csővel, így a parapet fal mögötti rész kimaradt, ott van egy szép hőhidunk. Ott vagy fúratunk megfelelő sűrűséggel lyukakat a falba, és akkor be tudnak fúrni, vagy marad a hőhíd. Nálunk a Kontaktbau csinálta, gyorsak voltak, korrektek és tiszták. A padlástér kivételével csak kívülről, a tető felől dolgoztak, úgyhogy a belső kosz minimális volt, a külsőt a kertben meg feltakarították. Egy vödörnyi szemetet (a kiszedett régi hőszigetelés öklömnyinél kisebb foszlányait) kellett kb. 5 perc alatt összeszednem utánuk. A hulladékot zsákolták, viszont nem vitték el, utána szabadulj meg a veszélyes hulladéknak számító üveggyapottól, ahogy tudsz. Előre szólok: rémálom. :-)
Egyébként az a módszer, hogy kívül leszednek pár sor cserepet, felvágják a tetőfóliát, azon kihúzzák a régi szigetelést, befújják az újat, beragasztják a vágást, visszateszik a cserepet. Reggel 8-ra jöttek, délután 2-3 körül kész voltak. Igaz, a tető mérete miatt (kb. 90 m2 lakóterület feletti, 40o-os, kontyolt tető) két brigáddal, két géppel jöttek. És került mindez 2 MFt-ba.
A lakás egy távoli pontján kialakítanék egy zuhanykabint, de nem szeretnék falat, padlót bontani, burkolni, stb.
Szennyvízátemelő szivattyúval megoldható lenne-e a dolog?
Elegendő lenne-e az ellátáshoz a legközelebbi vizesblokktól kábelcsatornában fél colos slagon hozni a vizet, és visszafele 3/4 vagy esetleg 1 colos slagon?
Vagy mindenképpen merev falú csövezés kell neki?
Ezeket a furatokat még kényelmesen el lehetne helyezni a falon, közel a plafonhoz, esetleg a hungarocell stukkó alá rejteni.
Én konkrétan olyat álmodtam magamnak, hogy a teljes utcai-udvari homlokzat kap valami díszkövet-csempét-lapot. Amennyiért jönnének szakik valami szép színes vakolatot fölkenni, annyiból megveszem és felragasztom magamnak.
Beszéltem egy forgalmazóval, azt mondták, hogy 5 helyett 7 dübel legyen négyzetméterenként, és földszintes épületre elég a ragasztás, nem kell konzol. Nem tudom még, hogy akarom-e én ezt, bár tény, hogy nagyon fel tud dobni egy sima homlokzatot egy pár négyzetméteres betét is.
Bár a topiktársak közül nyilván már nem sokan ismerték, de akkor is beírom ide: a topik alapítója, Hacsek olvtárs tavaly decemberben végleg kiloggolt a fórumról. Azért leszünk egy páran, akik emlékezni fogunk rá.
Éjszakai (vezérelt) áram témakörben. Évente egyszer fizetek érte. Az áramszolgáltató "látja", hogy havonta mennyit fogyasztok vagy csak az éves mennyiséget látja leolvasáskor?
Sziasztok! Leginkább a ferde- és lapostető hőszigetelés minőségének ellenőrzése céljából, szívesen csináltatnék hőkamerás vizsgálatot. Sajnos meglévő szép burkolatok bontása nélkül nem megy, és a héjazattal sincs gondom, azt sem bántanám. Van valakinek a közelmúltból pozitív tapasztalata hőkamerás vizsgálattal foglalkozó cégekkel/emberekkel Budapest környékén? Előre is köszönök minden segítséget!
Az alsó (szerelőbeton) után úgysem árt várni, gondolom bitumenes lemezt akarsz ráolvasztatni (én azt tettem), falra felhajtva, a falsarkot pedig bitumenes trutyival kikenve (ott, ahol a régi kátránypapír kilátszott a falból). Mondjuk nekem lehet azért sem volt vizesedési problémám, mert végi látszott, hogy ott van a kátránypapír a lábazat és a fal között.
Értem. De mindenféle szarral nem lehet tüzelni, mindent tönkretesz: kéményt, kazánt, kályhát.
Kizárólag szerves anyag mehet a tűztérbe. A gyanta-festék-fólia- lakk (fekete füsttel ég), amivel OSB-MDF-PAL lapokat préselik és kezelik, egy szezon alatt olyan lerakodást képez, hogy lehetetlen kitakarítani a füstjáratokat. Még a feldolgozás után maradt fűrészport sem lehete elégetni.
Ha mindenki fával tüzelne akkor egyrészt megfulladnánk másrészt nem lenne elég fa harmadrészt ami lenne az drága lenne. Már ma is drágább a legális nem rászorultsági alapon adott fa mint a gáz.
Számomra a legfontosabb, hogy nem akarok füstben élni. Sajnos ebben az országban semmi fegyelem és szabálykövetés nincs, ezekben a kazánokban előbb-utóbb égne minden.
Új építésű családi ház homlokzatára a mészkő és egyéb kőburkolatokat milyen rétegrendben, mivel szokták felragasztani? EPS-re háló, és arra közvetlenül valami flexiragasztóval?
A másik alternatíva: egy vegyes tüzelésű kazán (legalább 45 kW-os). Annak is kell hőtartály és (sajnos) egy nagyon jól megépített kémény. De még etettő berendezéssel is sokkal egyszerűbb, mind a napelem- inverter- hőpumpa-padló és falfűtés. A kazánt gyakran ki kell takarítani, de ha megfelelő szerves tüzelőanyagot használsz, mindegy mit- mert tömegben mérve szinte mindennek hasonló a hőértéke, a beépítési költségek sokkal alacsonyabbak lesznek egy kertes lakóház esetében.
A lényege a fás kazánnak, hogy minél magasabb hőfokon tartsa a belső körbe a vizet. Akkor a legnagyobb a hatásfoka.
Ehhez egy minimális automatizálás szükséges, három szivattyúval és néhány vezérelt szelep, egy nagy hőtartállyal és egy bojlerrel a melegvíznek. Naponta kétszer kell tüzet rakni, de akkor tisztességest.
Persze ehhez kell száraz tűzifa, őrlemény, pellet és folyamatosan foglalkozni kell vele, de akkor is sokkal olcsóbb a karbantartása.
A nyári meleg vízhez, érdemes felszelni pár vízmelegítő napelemet a tetőre és bekötni a hőtartályba- vagy a bojlerbe. Ez egy két szivattyú és egy vezérlőegység, sajnos kizárólag rézcsővel lehet szerelni.
Sajnos ez így minden egybe :) A csapadékvíz biztos hogy a belső udvarnál a ház sarkához folyik (Itt a konyha van és a sarokban látszik is a téglán, de mióta levertem itt száradt sokat), a fürdő meg az utca fele néz ott van egy csatorna az sincs túl szépen elvezetve. Ezeket még meg kell oldani, bár lehet a lábazatot le is verem, mert azon is látszik hogy issza a vizet mint én a sört... Páralecsapódás is bőven van, főleg miután felszedem az összes burkolatot, mintha arcon csaptak volna olyan volt.(nincs jelenleg fűtés sem) Lehet a legjobb döntés, hogy az alsó beton menjen be, utána meg megvárni a jobb időt, és addig is száradjon a fal amennyire lehet?
botsinkai: Köszi, akkor kell egy új számolás ár ügyileg ennek fényében.
Az enyém nem vizesedett, nem lehet, hogy csak a csapadékvíz nincs elvezetve rendesen? Vagy amit vizesedésnek hittél, az páralecsapódás (szigetelés nélkül jó hidegek ezek a falak).
Én ráadásul az udvari oldalon megcsináltam a hőszigetelést, 8 cm XPS ment a lábazatra, utána se volt semmilyen vizesedési gond.
Tud szelőzni, de alulra és felülre is kell szellőző, nagy keresztmetszettel, kb 80 cm-enként.
Rossz hír neked, hogy 40 cm-enként illik profilozni, dupla kartonnal és legalább alul, belső rétegnél impregnálttal (zöld).
A régóta kapható kb 10x30 centis ajtószellőző rács jó neked, de szúszoghálót tegyél bele, hogy a pókok és egyebek csak az előtétfal mögött randalírozzanak. :-)
Közvetlenül a szellőzők elé 1-2 évig (a fal kiszáradásáig) nem jó bútort tenni.
Nemrég sikerült vásárolnom egy földszinti lakást wekerlén. Elkezdtük a felújítást, ami ugye a belső burkolatok kiszedése, és a föld kiásása volt. 20 centin kiástuk az egész lakást, és ide jön majd szigetelés és beton.
Közben ugye észrevettük hogy sajnos vizesedik, mint nagyjából az összes wekerlei lakás. Csináltattam egy injektálást. És most van az amire eddig senki sem tudott válaszolni :)
Vizesedés esetén, a cégek akik ezzel foglalkoznak azt mondták hogy a vakolatot érdemes leverni egy jó 30-40 centi magasságban, és ezt páraáteresztő vakolatra cserélni. Közben kicsit nézelődtem, és ez nem sokkal lenne olcsóbb megoldás, mintha az egészet leverném, és gipszkarton előfalat csinálnék mindenhova, amire szellőzőket raknék.
A kérdés hogy melyik a jobb megoldás? Képes-e szellőzni a fal azokon a szellőzőkön? Nyilván picit drágább a teljes gipszkarton, de az utómunkák ezt lehet ellensúlyozzák, és úgy összességében szebb lenne a felület mindenhól.
Mi a véleményetek erről? Nagyon szépen köszönöm a segítségeket!
Van egy nagy áremelkedés az energiahordozóknál, úgy néz ki, hogy ez nem fog változni egy ideig.
Ennek a kivédésére, az egyik alternatívaja egy kertes házba lakó családnak a napelem, de: be kell fektetni és át kell térni elektromos fűtésre, mert el kell fogyasztani az áramot, amit termel a napelem.
Ez min. egy elektromos kazán és egy jó nagy hőtartály beszerelését feltételezi, aminek kell hely. És szakember, aki ezt megoldja, jól.
Új építésű háznál ott a hőszivattyú. De az egy bonyolult gép és ahogy nézem a mostani kondenzációs gázkazánok minőségét, max. 5 évet fognak tartani a hőszivattyúk is- az inverter sem örök élet és egy nap.
Pluszba a fal és padlófűtés mostanában elég drága lett, digitális szivattyúk, vezérelt szerepel, stb. Ezeknek a modern rendszerek karbantartása szakmunka, a jó szerelők nagyon drágán dolgoznak.
Rendes tüzelőberendezésben száraz fával nincs bajom, de jelenleg a budapesti agglomerációban rosszabb a levegő télen mint annak idején a Mártírok útján! Szerintem a kínai tornacipőt is eltüzelik. A nedves fa se sokkal jobb. Aztán majd megy mindenki tüdőgondozóba meg jön az asztma....
Azt szeretném megtudni, hogy az olyan járólap aminek a mintás felülete pattogzik felfele az még felhasználható vagy kuka? Nem volt mindig zárt helyen sajnos, és pontosan azt sem tudni, hogy mióta van meg.
Sziasztok! Érdeklődni szeretnék, hogy olyan visszacsapó szelep légtechnikai 100as csőbe amelyik nem csapkod a szélben létezik e?Jelenleg valami olcsó 1000ftos kétszárnyú van a konyhában és kivül külön egy sima fehér rovarrács, ferde esővéső lamellákkal, szintén valami egyszerű. A ház ezen.fala pont északnyugati oldal.így a legnagyobb szélnyomásnak van.kitéve. Köszi
Lehet összehasonlítani 1kg száraz hasogatott bükkfát konkrétan megnevezett kazánban elégetve 1kw olajradiátor hőleadással,
Lehet összehasonlítani őket PM5, CO, CO2, NO kibocsátással, (de itt is kell a konkrét fa és kazántípus, mennyiséggel)
Lehet összehasonlítani felfűtési idő alapján (de itt is kell a konkrét fa és kazántípus, mennyiséggel).
stb.. millio verzióban lehet valami jobb/rosszabb a másiktól.
Ha a szoba közepén száraz aprított gyújtósra rádobálsz 20kg hasított tüzifát, ezt benzinnel lelocsolod és meggyújtod, akkor biztos hogy hamarabb lesz meleg, mint 1db 2kW-os olajradiátortól.
Ha egyszerre bekapcsolsz 10db 2kW-os olajradiátort az hamarabb ad meleget mint egy illatmécses fölé tett fogpiszkálónyi tüzifa.
Egy hideg, vastagfalú cserépkályha is lassabban melegedik át, mint egy olajradiátor.
kérdezz másképp, kérdezz sokkal hosszabb kérdő mondattal, amiben nem a jobb/rosszabb a kérdőszó és vannak konkrétumok (típus, méret, mennyiség).
Ha van lehetőség, akkor is érdemes beszerelni egy vegyes fa fűtéses egységet egy kertes lakóházba.
Pl. minden gyümölcsfa, ha ki van száradva, nagyon jó hőértékkel rendelkezik. A fákat kell nyírni. 15 köb ág gyűl össze egy szezonba, azokat kasokba rakva meg lehet szárítani.
Pl. Svájcba még a módosabb emberek is kimennek a közeli erdőbe és összegyűjtik a hulladékot egy utánfutóba és bedarálják, aztán eltüzelik.
Persze sok munka van vele... de legalább mozog is valamit az emberfia.
Vasanyaggal kapcsolatban volna egy kérdésem: Romániába tervezek majd egy kitérőt (Aradra) "élelmiszerturizmus" miatt, és érdekelne, hogy esetleg valaki ismeri-e ott a vasanyag árakat (zártszelvény, stb.), szóval érdemes-e utánfutóval mennem? :) (esetleg sr1 fórumtárs, vagy más)
Egy kisebb, egyszerűbb fáskályha teljesítménye 4-5kW, az olajradiátorod talán 1-1,5kW lehet, ergo kellene belőle mondjuk 3-4 darab az azonos teljesítményhez.
Adott egy vidéki L alakú ház. Az L alak belsejében most nagyon töredezett régi beton van, ezt szeretném tavasszal feltörni, elvitetni, és helyére új "teraszt" csinálni, ami nem lenne hozzáépítve a házhoz (a ház és a terasz között meg lenne hagyva 40 centi távolság egy 30 centire emelt ágyásnak, fűszernövényeknek.
Tulajdonképpen tehát egy önálló betonlap lenne a földön.
Milyen rétegrendet kellene alkalmazni? Olvastam, hogy 10 centi zúzott kő, betonháló, 10 centi beton, kültéri járólap. Ez megfelelő lehet?
Szóval 4-5-ször több meleget ad a fa? Igen, én is ezt tapasztaltam.
A fa nekem ingyen van, a kertből szoktuk kivágni. Nyárfa, kipusztult gyümölcsfák, mirabolán, tiszafa, ami éppen akad. Motoros fűrésszel vágjuk fel a vastagabbakat, az nyilván fogyaszt egy kis benzint. A lemetszett vékonyabb gallyakat aprítógéppel feldaraboljuk, kiszárítjuk és azzal is fűtünk. Mindent felhasználunk, még a csicsóka kiszáradt szárát is. Begyújtás újságpapírral és WC-papír gurigákkal.
Nincs nagy mennyiség a kertből, de ami kevés van, azt beosztjuk. Szerencsére egyre enyhébbek a telek, lehet spórolni. És amúgy is csak egy szobát fűtünk az ötből.
Ezt a takarást hogy értetted pontosan? 2,5 lesz az út és akkor 50 cm marad, 25 -25 centi az oldalfalon felhajtva. Vagy érdemesebb 2,7 -es utat csinálnom inkább?
Amiért fizetek az az 1kWh és a rendszerhasználat, ebből a helyiségben pontosan 1kWh kerül leadásra. A fánál van egy elméleti energiatartalma és abból lesz valamekkora energia. Nedvességtartalom, fafajta, tüzelési mód, tüzelő berendezés...stb. mind befolyásolja. Az áramnál ez sokkal egyszerűbb, tisztább kalkulálhatóbb.
Azt tapasztaltam, hogy a fatüzelésű kályha sokszorosan több hőt ad, mint a villannyal működő olajradiátor. Még akkor is, ha vacak faaprítékkal, aprógallyakkal tüzelek. Mi ennek az oka?
Jófajta CO riasztód van, ha jelzett akkor komolyan kell venned!
Írja az előlapján hogy lemerült vagy miért csipog. Ha rövid picit csipog akkor kicsi a koncentráció... vagy lemerült de akkor azt villogja a led.
Lehet ezt érzékenyebbre is állítani, lásd user manual.
Gyertyával nem lehet ellenőrizni hogy minden rendben.e, az mustgázra jó, az is csak a pincében.
Mustgáz teljesen más, az kiszorítja a levegőt így kialszik a gyertya, még a CO keveredik vele és ugyanakkor sokszorta erősebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, így megakadályozza, hogy a vér oxigént szállítson. Emiatt már alacsony koncentrációban is mérgező. Ha a levegőben koncentrációja eléri az egy százalékot, gyakorlatilag másodpercek alatt bekövetkezik az eszméletvesztés, kisebb koncentrációknál ez hosszabb időt vesz igénybe, mivel lassabban csökken a vér oxigénszállító képessége.
Tehát a gyertya nem fog kialudni, te mégis meg fogsz fulladni....
Sőt a gyertya kályhába tételével a huzatot sem lehet ellenőrizni, a kéményben lévő huzat kialakulásához kell hogy jó meleg legyen a kályhában, gyertya erre nem jó.
Persze ha befele szelel az látszik, de az meg nagyon nem jó, de akkor a füstöt is látnád.
Nemcsak a kályhára kell itt koncentrálni, lehet ott gázbojler, gázkazán, akármi, sőt akár a szomszédból is jöhet közös kéményen keresztül.
Sőt ha leégett a kályha este és utánna kezdett sípolni reggel, pont azt jelenti hogy a kályha által okozott "szellőzés" hisz ami kimegy a kéményen annak be is kell jönnie valahol az megszűnt akkor sípol akkor nem a kályhából jött a CO szerintem.
Ha még egyszer sípol hívd fel a 112-őt, majd ők kijönnek és ingyenesen kimérik van-e CO és honnan jön.
Szevasztok! Ideiglenes lefedés - ponyvalefedés ügyben kérném tök laikusként tanácsotok. Ponyvára kerestem de elég kevés infót találtam eddigi posztokban.Egy kb 5x6,5 m-es nyitott istálórész tégla falait szeretném ponyvával fedni. Kb 3-6 hónap max időtartam.Vagy a teljes felületet simán a falon rápakolással és lesúlyozással vagy csak a falakat ha az könnyebb.Milyen típusú és milyen súlyú ponyva/ takarófólia lenne legalkalmasabb?Előre is köszönök minden tippet!
Van egy fal ahol csempe volt amit levertem, a helyét glettelni szeretném. Meszes vakolat van a falon ami jól áll, nem dong, viszont erősen porzik. Mivel kezeljem a vakolatot mielőtt glettelem, mélyalapozó?
Egy másik falon is volt csempe azt is levertem ott viszont a vakolatot is lekell verni, mert nagyon laza. A fal anyaga kisméretű tégla. A kérdésem itt az lenne, hogy kell e gúzolni a falat? Ha igen akkor ez megoldható e magával a zsákos vakoló anyaggal hígra keverve? Az újravakolandó felület 1,5m X 0,7m lenne.
8. * Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
Napelemet szeretnénk talajra ,tartószerkezetre telepíteni!Tudna valaki jogszabályi rendelkezéseket linkelni?OTEK-ban nem találtam,HÉSz-ben sem.A beépítési százalékot kihasználtuk,az Ép.hatóságon azt mondták több "műtárgy,építmény vagy építményt pótló műtárgy már nem helyezhető el az ingatlanon".
Egy tartószerkezet építménynek minősül? Köszönöm előre is!
nem lehet szabvány szinten minden domboldalra/házsarokra külön fagyhatárt meghatározni... a különböző szelek sokkal jobban belőhetők.
pl. ha van 1 hétig eső olyan talajon, aminek a teteje szemcsésen jól megszívja magát vízzel (pl. ereszcsatorna rávezetve), aztán 1-2 hét alatt átfagy (mert a víz jól levezeti a hideget), akkor megemeli azt a házsarkot.. és ez ismétlődik többször... máris reped a fal, nem záródik az ablak.. stb. és beperled a beruházót.
az alapozás az építési költség töredéke, de a legdrágább javítani
Köszönöm szépen. Ennyivel is tisztább lett az összkép. Azt hittem, hogy jóval magasabb lesz ez az érték. Ha a fagyhatári referenciát nézem, akkor ez meg alul van mérve szerintem. Ekkora szél elég sűrűn előfordul itthon. Sőt akár a duplájára is volt példa, de hogy 80-100centin fagyos legyen a föld az szerencsére elkerül bennünket. Fene se érti ezt. Nem a szakmám nah….
a szélsebesség referenciaértéke, mely az EN 1991-2-4 4.2 fejezetében meghatározott körülményekre vonatkozik. Magyarország területén ennek értékét – ha részletesebb vizsgálat nem készül – 20 m/s-ra kell felvenni = 72 km/h
ebből lesz egy általános torlónyomás, aztán ezt még egy csomó minden módosítja
Értem én, hogy nem akartok rosszat. Hidd el meg is fogadom a tanácsokat. Ha mennék a fejem után, akkor nem kérdeztem volna itt. Az, hogy a miérteket is szeretem tudni, azt légyszi nézzétek el nekem… Egyébként viszonylag szélvédett helyen lesz. 3m csúcsmagasság és 2,3m az oldala. Egyik oldalon 2db 120x150-es ablak. 1db 90x210 ajtó és 2db 90x150-es ablak a másik oldalon. 1db 3m-es nyílás a harmadik(déli) oldalon. Az északi fele nyílás nélkül(hacsak nem lesz wc is, akkor egy 50x50-es ablak még kell oda is és leválasztok a teljes területből 2négyzetmétert).
Mennyi az a 2s-ig tartó szélnyomás amivel számoltok?
kishazánkban a szabvány szerint általában az 50évente min 2s-ig tartó szélnyomásra méretezünk. és ezt módosítja a magasság és a környezet. más egy belvárosi belső udvari üvegportál, és más egy siófok vízparti apartman 3-ik emeleti teraszablaka.
ideiglenes szerkezeteknél lehet statisztikai alapon csökkenteni, de az olyan, mint az aug.20-i tüzijáték.. benne van a rizikó (cirkuszi sátrakat, koncertsátrakat bontottak már vissza 30 perc alatt a vihar előtt.. helyesen).
az egész méretezéselmélet gazdasági alapon működik: környezeti hatás - okozott kár - építési költség - életvédelem.
a régi magyar szabvány jól működött, az újabb EU-s kicsit szigorúbb lett.
A te fészeredről semmit nem tudunk.. még azt sem, h zárt, vagy garázsszerűen nyitott az egyik oldala (mert akkor pl sokkal nagyobb szélerők jönnek ki).
"valami szakértőt" vártál. TöckJ és én is annak számítunk.. leírtuk, h mit NE csinálj, és h kb. mit lehet érdemes.. de a te házad/pénzed/életed, csinálhatod amit csak szeretnél, ahogy kitaláltad. aztán történik, amit a fizika és a statisztika együtt kiad (lehet h 100 évig sértetlenül áll).
olyan helyen ahol szabvány szerint nagyon ritkán van hurrikán, és az nem kiemelt életvédelmi építmény: le is kell bontani a tetőt a hurrikánnak (mert így gazdaságos), ellenkező esetben az összes épülettetőt sokkal erősebbre (drágábban) kellene megépíteni feleslegesen.
azt se felejtsd el, h amit mi leírunk, és hibás (nem szabvány szerinti) azért akár börtönbe, vagy vagyonelkobzásba kerülő jogi hercehurhcát vállalunk fel. azért ez más, mint borvirágos szemmel, szóban, nem hozzértőként a szomszédnak javasolni a 30x30 pontalapot egy 15-ös "tartófal" alá :)
nem gond. jogszabályi határ az éves keretre vonatkozik. éves leolvasásnál az elszámoló év végi fogyasztási összeget nézik csak.
A havi azért jött szóba, mert ha havi diktálós lennél, akkor számítana, vagy ha évközben felmondod akkor az arányos határon belül van csak a kedvezményes ár.
Így van. Az visz mindent. Egyből ezzel a köztudott dologgal példálóztok. Nyilván nem egy ilyen szélsőségre gondoltam. Ezek szerint itthon hurrikán erejű szélre terveznek? Szerintem egy 160-as egyszerű szellő is elbontaná a magyar házak negyedét.
Ha elég nehéz az alaptest, a tartóoszlopok megfelelően vannak bekötve az alapba és a bódé szerkezete sarok merev és elbírja a szélerőket akkor minden rendben. Amerikában vannak - tudtommal - hurrikán óvóhelyek, a lakosság oda menekül. Akinek elvitte a szél a házát az épít egy újat a biztosításból.
Én átgondolnám mégegyszer, kell-e ekkora bódé. Ha igen akkor az alapon nem spórolnék, bírjon el egy 30as téglafalat tetővel.. sarokban víz- szenyvíz kiállás. Aztán mehet rá most kis fakalyiba, később még bármi.
Valahogy csak felrakják a hajópadlóval burkolt házakra úgy, hogy ne essenek le….. Amcsiknál mindenhol csak faanyag lenne szétszórva. Pedig ott nagyobb szelek vannak, mint nálunk.
kérdés: a mixerbeton C20/25-XC1-15-F4 nagyon speicális vagy van hasonló termék? Mester ezt írta az ajánlatba, kerítés/kapu zsaluköves kiöntés/alap. De 3 helyen kérdeztem meg, de ez nincs, csak C20/25-XC1 ...
Ha könnyűszerkezetre adom a fejem, akkor valószínűleg lambéria menne rá kívülről. Faház jelleggel még valamennyire tetszik is. Csak a lazúrozás 2-3 évente nem annyira szimpatikus tevékenység.
Tehát akkor nem baj, ha bizonyos hónapokban túllépem a 210 KW-ot? A lényeg az, hogy az évi leolvasásnál az elfogyasztott mennyiséget elosztják 12-vel és a havi átlag fogyasztás 210 KW alatti legyen?
Mondták már itt többen, hogy manapság az OSB aranyárban megy. Ezért írtam, hogy a 15-ös Ytong lenne a vázkitöltő. Viccesnek tűnik, de lehet, hogy tényleg a fachwerk a legolcsóbb megoldás.
Nem tudom mi most a hivatalos fagyhatár de az elmúlt 10 évben nem volt 30cm-nél mélyebben fagyva a talaj. Max. Zabaron. Ha 50cm-re megcsinálod raksz bele koszorú vasalást körbe az alapba, egy ilyen építménynél mi történhet? Itt még födém sincs csak egy tető.
Egyenlőre összeszámolok minden faanyagot ami kellhet. Utána összevetem az ytongossal a végösszeget. Alapozás ugyanolyan kb. mindegyiknél úgyhogy az sokat nem változtat. Esetleg módosulna egy 12centis lemezalapra. 100centis alapot egy 2 emeletes háznak sem csinálnak nem egy ilyen tákolmánynak(függetlenül attól, hogy mit ír a szakirodalom)
Ne is mondd. Még épp csak elkezdtem rajta agyalni, de az asszony már wc-t akar bele…. A tanácsaitokat mindenképp megfogadom. Hülyeséget nem akarok csinálni.
Azért lenne érdemes rendesen megcsinálni, mert nagyon gyorsan rájössz majd, hogy ez egy túlméretezett kerti eszköz tároló. Elkezd majd az agyad villogni, hogy lehetne ez garázs is, meg műhely is, meg dühöngő, pár évvel később már lakna is benne valaki....
Háát érdekes, de elhiszem, mert én meg nem vagyok szakmabeli. Bár azért jó nagy szélnek kell lenni, hogy egy körbe koszorúzott, gerendás 15-ös falat megroppantson.…Számolok egyet könnyűszerkezetesre is. Lehet az 5x10es palló 60centinként erősebb, mint a szóban forgó szerkezet.
15-ös falba nem tudsz vasbeton pillért építeni/rejteni, mert annak meg 20x20cm a minimális mérete.
régi disznóólak és pl. kerítések is 25x25-ös km. tégla pillérekkel vannak merevítve. (Az 1x2 m-es alacsony disznóóltól tekintsünk el)
Ha belegondolsz h mekkora az 5x5m-es tér (2db parkolóhely) + magastető, ezen keletkezik jelentős szélerő, ami megroppantja az egészet. még ha 2soronként fémszalagozod is, meg koszorúzod. (statikus vagyok :)
Igenigen. Ez nekem is eszembe jutott. A fagyástól nem félek. Tavasszal csinálnám. A ház színezéséből maradt még csomó vödrös vakolat. Azzal leszínezném.
A kisméretű mondjuk tényleg sokkal keményebb anyag….
Ez rengeteg vizet vesz fel ami ha megfagy nem egészséges. Az égetett tégla jobb ebből a szempontból. Falazd ezzel de a sarkokon legalább vasbeton pillérezz vasalva, amikor öntöd a koszorút kiöntöd ezt is, a falazatban kihagyod a helyet, bevasalod, két oldalról kizsaluzod és onnantól nem gond az Ytong.
Azt olvastam én is, hogy csak válaszfalnak jó, de felénk rengeteg helyen egy sor kisméretű téglából építettek régen tárolókat, ólakat és még mindig állnak. Az is csak válaszfalnak jó. Ez meg ha össze van kötve koszorúval akkor tart annyit, mint az szerintem. De lehet, hogy nem. Valaki szaki még írhatna ezzel kapcsolatban…
évi 1szeri leolvasásnál csak évente 1szer kell vele foglalkozni. lehet "előfogyasztani", vagy "tartalékolni" elszámoló éven belül bárhogy. nincs évközi "elveszítem". csak akkor drágulna előfogyasztásnál, ha felmondod/eladod/átírod, és így új elszámoló számla készülne évközi leolvasással.
A vezérelt (éjszakai) árammal kapcsolatban kérdezném, hogy ugyebár havi 210 KW alatt kell maradni, addig olcsóbb, de csak évente egyszer kell fizetni, amikor leolvassák. Ha egyik hónapban kevesebbet fogyasztok, az átvihető a következő hónapra vagy elveszik? Tehát minden hónapban figyelni kell, hogy 210 KW alatt maradjak, vagy ha egyik hónapban csak 100 KW-ot fogyasztok, akkor a következő hónapban fogyaszthatok 300-at is és marad az alacsonyabb ár?
Nem tudom a mai építőanyag árakat, de nem lenne olcsóbb fából? Az alá elég egy lemez alap, az oldala meg faváz és kitöltő anyag. És az lehet a 15-ös Ytong is. (Modern fachwek :-) )
Szeretnék egy kerti tárolót építeni 5x5m vagy 6x4m alapterülettel. Nyeregtető lenne rajta lemezfedéssel. Vasalt 30x30-as alap körben, belül 10cm beton szintén vasalva. Annyiban kérném a tanácsotokat, hogy ennek az épületnek a falait fel lehet rakni 15cm-es ytongból vagy felejtsem el és legyen vastagabb? Felül körben is összefognám egy koszorúval 15x20cm méretben.
Nem akarok tovább offolni, még annyit erről, hogy a történtek előtt kb. 1 órával csörgött a vezetékes telefon, anyám felvette, de nem szólt bele senki. Nem volt gyanús, sokszor volt ilyen. Gondolta téves hívás. De szerintem így ellenőrizték, hogy van-e otthon valaki. Ha nem vette volna fel senki a telefont, ki tudja, tán még be is törnek. Habár fura lett volna fényes nappal. Viszont ijesztő, hogy ezek tájékozódnak előtte, felmérik a terepet, kiderítik a telszámot stb.
"A kérdéses konyha alatt egy fürdőszoba van. Régen a gázkészülék ebbe a kéménybe volt kötve, de lecserélték mésik készülékre. Annak a jelenlegi gáz készüléknek nem kell kémény, egy önálló készülék, mai a kivezetett és elhasznált égésterméket a fürdőbe üríti."
nem az én szakmám a kémény, de ez alapján hagyd meg a kéményt kéménynek!! mert van a fürdőben nyílt égésterű gázbojlered!!
Ha kifizették, akkor nincs miről beszélni, az ár megegyezés kérdése.
Egy mágnespaplan sem ér százezret, mégis kifizetik, ha meggyőzik őket.
A számlaadási kötelezettség másik sztori, de azzal nem fog foglalkozni a rendőrség.
Egyébként ez 10-20 éve futó átverési módszer a cigányoknál.
Mivel kártérítésre, stb nem számíthatsz, magaddal tolsz ki leginkább. A kollégámnak elloptak egy pendrájvot és pár cd-t a kocsijából, szólt a rendőröknek, 4 nap szabija ment rá a kihallgatásokra, szembesítésre, jegyzőkönyv újrafelvételre.
Azt hiszem éppen átverték a 70 körüli szüleimet 150.000 ft-tal.
Délután 1 óra körül épp ebéd után szundikáltak, amikor csöngetett valaki. Egy ismeretlen kombi autó volt. A semmiből jött, mindenféle előzmény, hívás, előzetes megbeszélés nélkül. Külföldi (valszeg román) akcentussal beszélő férfiak. Mondták 20 ezer ft-ért kicserélik az utcai oldalon az ereszt. Legalábbis apám 20 ezret értett (kitűnően hall), de valszeg ennyit is mondtak. Megörült, mert tudta, hogy a 20 ezer még az anyagárat se fedezi és hogy milyen olcsó. Rögtön fogták a hozott létrát és villámgyorsan kicserélték. Aztán mondták, hogy MÉTERENKÉNT 20 ezer ft! Azaz összesen 180 ezer. Szüleim mondták nincs itthon annyi pénzük. Erre a férfiak mondták, hogy jó, akkor elég lesz "csak" 150 ezer. A szüleim átmentek a szomszédba, kértek kölcsön és kifizették.
Ezek a gyorsaságra, hirtelenségre játszottak, hogy az öregeknek ne legyen ideje végiggondolni a dolgot. A pénznek már nyilván annyi, de feljelentést szeretnék tenni, hogy kevesebben járjanak így.
A vezérelt (éjszakai) árammal kapcsolatban kérdezném, hogy ugyebár havi 210 KW alatt kell maradni, de csak évente egyszer kell fizetni, amikor leolvassák. Ha egyik hónapban kevesebbet fogyasztok, az átvihető a következő hónapra vagy elveszik?
Ha átvezetném az egész kéményen ezt a csövet, akkor talán kevesebb esélye lenne a kicsapódásnak, amitől félek. Másik kéménynél kátránnyal megjártam már.....
Nem, nincsen rákötve semmi égésterméket előállító készülék, ezért is írtam le, hogy használaton kívüli kémény, és azt is, hogy ez így is marad. Nyilván nem kockáztatnék ilyesmit. A helyzet az, amit írtam.
Adott egy kémény, ami nem kéményként üzemel, jelenleg semmi nem terheli.
Régen persze volt rákötve gáz készülék, de jelenleg mér más a megoldás.
Amúgy a helyzet a követezők:
A kérdéses konyha alatt egy fürdőszoba van. Régen a gázkészülék ebbe a kéménybe volt kötve, de lecserélték mésik készülékre. Annak a jelenlegi gáz készüléknek nem kell kémény, egy önálló készülék, mai a kivezetett és elhasznált égésterméket a fürdőbe üríti. A falon vannak áttörések, szellőzések.
A kéményseprőknél nem tudom, hogy hogyan van nyilvántartva, ez jó kérdés.
De műszaki oldalról nem releváns kérés és engem most csak az érdekel.
"Tető áttörést nem szeretnék alkalmazni. A padlástérbe fel lehetne vezetni egy csövet, de onnan elég nagy a távolság, mire függőleges falon keresztül ki lehetne vinni."
Zavar téged a padlástérben a kaja szag?
Nekem volt úgy elszívóm bekötve, hogy csak a padlástérbe ment. Persze az nem árt, ha a padlástérnek van némi természetes szellőzése.
ha "jog szerint" kémény, akkor "jog szerint" nem teheted meg.
ha bárhol van rá kötve égéstermék (tehát tényleg kémény), akkor nem kötheted rá a szellőzőt. akkor sem, ha csak ideiglenes/szakaszosan üzemel. akkor sem, ha "ezen a télen nem gyújtunk be". Ezt a család életének a védelmében ne tedd meg!
de ha csak kéménynek tűnő téglarakás, amire sehol nincs rákötve kazán vagy bármi égéstermék elvezetés, akkor műszakilag alkalmas szellőzőnek használni. hiszen ekkor nem juthat be égéstermék a csőbe és így a konyhába sem.
Kérném szépen a hozzáértők, vagy tapasztaltak válaszát az alábbi témában:
Adott egy ház. Az alsó szinten és a a tetőtérben is van egy-egy lakás.
Az alsó lakásból indul egy használaton kívüli, tégla kémény, ami értelemszerűen átmegy a fenti lakáson.
A fenti lakás konyhájában lévő szagelszívót bele lehet kötni a kéménybe? Ha igen, akkor kell valami bélelés a zsír és a pára miatt? Tervezem a konyha felújítását, jelenleg filteres elszívó van bent, semmit nem ér.
Ha ezt nem lehet, vagy nem célszerű megoldani, akkor egy tetőtéri lakásból hogyan javasolt kivezetni az elszívót?
Tető áttörést nem szeretnék alkalmazni. A padlástérbe fel lehetne vezetni egy csövet, de onnan elég nagy a távolság, mire függőleges falon keresztül ki lehetne vinni.
Egy ilyen megoldásának mi a maximális távolsága? Egy elszívó teljesítménye milyen távolságon tud áramlást biztosítani, ha van a csőszakaszban vízszintes, vagy közel vízszintes szakasz is?
Elsősorban a műszaki megfelelés érdekelne, mert nem lesz ismét üzembe helyezve ez a kémény, tehát ilyen oldalról nincs gond.
A fenti lakásban turbo gáz kazán üzemel, tehát nem a benti levegőt szívja el, a konyhában pedig csak villamos berendezések vannak, földgáz üzemű dolgok nincsenek.
Általában azért nem cserélhető az elem, mert az érzékelő sem bírja tovább. Hiába cseréled az elemet, ha nem működik az érzékelő. Vegyileg kuka. Ha jól tudom.
A kályhára tettem egy égő gyertyát, órák óta rendesen ég. A mustgáznál szoktak ilyet csinálni, de az gondolom más, mint a szénmonoxid...
Ha berakom a kályhába az egő gyertyát, akkor mit figyeljek a lángján? És mit jelent az, hogy lecsökkent a huzat? Van szénmonoxid vagy nincs? Elvileg volt, azért jelzett.
És miért csipog időnként 1 másodpercre? Lemerült benne az elem/akkumulátor?
Egy kérdéssel fordulnék hozzátok. Adott egy utca fronti kerítés. 8 m hosszan.
3 db 1,7es zsalukőoszlop és azt összekötő betonlábazat. Függőleges zártszelvények, keresztbe lécek.
Szeretném felújítani a kerítést, mert a következő problémái vannak:
1, a középső oszlop a kertünk felé dől. kb. 6 centis dőlés van benne a talptól számítva.
2, a lábazat a középső oszlopnál kb. 3 centire meg van süllyedve.
Ötleteket szeretnék kérni, ki hogyan oldaná meg a problémát?
Valszeg ki kéne bontani a közepét. (a középső oszlopot és a beton lábazatot) A két szélső oszlopnak maradnia kell, mert az egyik az ikerszomszéddal közös kerítéshez tartozik, a másikhoz pedig a kapunk van felfogatva.
Viszont félek, hogy a bontásból eredő rezonanciák hatással lesznek a megtartani kívánt oszlopokra és azok is eldőlnek. Nem tudom milyen alap lehet, de ahogy aláástam a lábazatnak van min. 40centis alapja.
Ja és mi a szekrény tetején tartottuk fektetve, csipogóval felfelé a kályha mellett kb. 2 méterre. Így viszont beporosodhat jobban, mintha mondjuk a falra vagy plafonra szereltük volna.
Írták, hogy ne tegyük olyan helyre, "Ahol a por vagy egyéb szennyeződés összegyűlhet és elszennyezheti az érzékelőt, megakadályozva annak működését."
Ma reggel 5:30-kor arra ébredtünk, hogy a Honeywell szénmonoxidmérő őrülten csipog. Azt hiszem a férjem kikapcsolta, mert rövidesen elhallgatott. De azóta is megszólal kb. percenként 1 mp-re. Nem tudom, hogy meghibásodott vagy tényleg szénmonoxidot jelzett? Mindenesetre volt egy 5 perces szellőztetés.
Fatüzelésű kályhával fűtünk, este kialudt a tűz. Maradt egy fél farönk, ami nem égett le teljesen és elég rossz szag van a kályhában.
Nekem a fadoboz mellé rakták fel, a fali kampóból lett egy tetőtartó és 5x10-zel bekábelezték a faszekrénybe a lakás kiselosztójába. Majd a szigeteléssel kell egy kicsit népművészkedni, hogy eltakarja rendesen.
Kell sajnos hozzányúlni, régi fadobozom van. Felújításban vagyunk, sokféle elektromos dolgot építenénk be, ami miatt egyszer meg kell csináltassam a teljes rendszert, pluszban menne már arra a falra is fel a hőszigetelés. A pénz részén nem görcsölök már, villanyos részen nagyon lehet spórolni.
Tizenéve gázbojlerezünk, azóta nem használunk vezérelt áramot:)) szóval ezután sem fog kelleni, csak öntökönszúrást sem akarok azzal, hogy lemondok róla és esetleg később lenne olyan értelmes dolog, ahová jó lenne ha lenne. Megtérülés nem szempont, muszáj vagyok modernizálni.
Szerintem és szigorúan szerintem! Ugyanakkora csatlakozási teljesítményre kérd akkor nem vész el a befizetett és már megszerzett jogod. Később a szabványos mérőszekrényben már H-ról vezéreltre vagy vissza váltani már szinte csak adminisztráció.
Egy ilyen gerenda tartó konnektorból fel be kell vésni legalább 4 darabot, szakboltba kapsz: WBZ 37 cikkszámot keress.
Az UV sugárzás hullámhossza kisebb mind a látható fényé, így a frekvenciája és az energiája nagyobb, a hővédő fóliák (és a solar ablakok is) ezt zárják ki. A Napsugárzás maximuma a zöld színbe van, azért a természetben mindent zöldnek látunk, ezt nem nyelik el a növények. De a Nap a minden hullámhosszon sugároz, ha kizárod a kék szín egy részét, sárgás fény jut át az ablakon. Az ablakszerelvények Lowe bevonata a infravöröst sugárzást nem engedik át, mind a két irányban (belülről kívülre nincs magas frekvenciás sugárzás). Ez a fizikai háttere a kérdésnek, így teljesen hibás százalékos fényáteresztőről disputálni. Fény lesz a belső térben, csak egy kicsit más színű, mind a természetes fény. Léteznek olyan emberek, akiket ez nagyon zavar- hiszen nem látják a tárgyak valós színét. Ezt részlegesen kompenzálni úgy lehet, hogy belső világitás erősen hideg fényűre kell hangolni. 
