Bocs, kimaradt, hogy 5 centis EPS-ből... EPS -> nikecell + a többiek. Tudod, amiből a külső csatorna is készül. Skiccem nincs róla, de azt biztosan el tudod képzelni, hogy nem a hossztengellyel párhuzamosan ragasztom be ezeket a távtartókat, hanem kb. 20 fokos szögben.
Peterch nagyon jól írta, páralecsapódás csak a belső csőben lesz. Nagyon érdemes talajhőcserélőt is csinálni (télen -10 fokról kb. +5 fokig előmelegít, és utána megy a rekuperátorba). Nyári üzemben a talajhőcserélőben lesz kondenzátum.
A központosítást én úgy csinálom, hogy centis EPS ből vágok 8 centi széles 15 centis csíkokat. 2,5 centiig r=10 centis bemélyedés csinálok ferdén, és ilyenekkel fogom meg a belső csövet. A ferdeséget azért csinálom, mert ez így perdületet ad a külső levegőnek, ezzel picit javít a hőcserén.
A klimaventi tud nemi nyomast produkalni. Termeszetesen hasznald,ha ugy szeretned. A folyamatos uzemhez akkor olyan ventit valassz , ami kielegiti a megkivant legmennyiseg szallitasat! Az ablaknyitogatas nalam is felejtos.
Máris alakítom a rajzot. Gyakorlatilag tehetem a sarkokba a befúvókat is és az elszívókat is. Igen hűtő-fűtő a klíma. A klímaventilt csak a zaj miatt gondoltam volna nappalra, de egyáltalán nem tudom hogy ő valamilyen nyomást tud e produkálni. Viszont tudom fokozatmentesen állítani a fordulatszámát 0-100-ig.
Mérsékelt légmennyiség. A folyamatos üzem miatt gondoltam kissebb menniséget. Mert: Éjszaka is kell a frisslevegő. a Lassú légmozgás jótékony hatással van a hatásfokra. Nem kell vezérléssel kínlódni. A műanyagablak nyitó fogantyút el lehessen felejteni.
Elkepzeles jo. Mit ertesz "mersekelt legmennyisegnek"? Amit azert kifogasolnak, azok a befuvok helyei. A befuvokat a legtavolabbi helyre kellene tenni, hogy az egesz helyseg levegojet megmozgassa es ezaltal cserelje/ nagyobb helysegekbe akar tobb darabot is lehet telepiteni/. Ennel a kiepitesnel, amit vazoltal, konnyen kialakulhatnak a helysegekben olyan helyek, ahol nem cserelodne a levego, mivel a befujt levego igyekszik az ajtokon eljutni az elszivasi pontokba. Allando uzemmod szerintem nem szukseges, de ha ragaszkodsz hozza, akkor olyan ventit kell keresni, ami tudja az alap legcseret, pl. 30-60m3/h-t, de tudja az intenziv szelloztetest is biztositani, ami a Te esetedben kb. 250-300m3/h. A klima ventijet csak rezervaval szamold! Nyaron a klimat hasznalnam a cso a csoben rekuperator es a befuvocsovek kozti egysegnek.Telen kikerulnem, amennyiben nem huto-futo klima. Ne felejtsd el, hogy a tervezesnel szem elott kell tartani, hogy tulnyomasos rendszer epul, tehat a befuvo venti kicsivel nagyobb nyomassal dolgozzon, mint az elszivo venti szivassal!
ez így 30 méter 200-as cső, viszonylag mérsékelt légmennyiség. A klíma saját ventillátorát vegyem be a buliba? Paszív módon fog hűteni. Az egész rendszer folyamatos üzemben menne, és nappal rá tudna segíteni a klíma ventillátor.
Jol gondolod ! Telen az elhasznalt levegobol csapodik ki a para. Ezert kell a cso a csoben rekuperatort a meleg oldal fele donteni. Tehat kb. 1-1,5cm/m lejtessel. Ezzel azt ered el, hogy nem fog a kicsapodott viz megfagyni a csoben, hanem a gyujtohoz folyik,ahonnan meg a csatornaba. Nyaron hogyan hutod a rekuperatorban a bearamlo levegot? Mert ha kutvizes,talajregiszteres vagy klimas segedlettel, akkor ott csapodik ki az esetleges para. A belso cso kozeppontban tartasara alkalmazhatsz akar drotbol formazott tavtartot is,vagy vekony horganyzott lemezcsikbol is csinalhatsz tavtartot. Csak a fantaziad szab hatarokat. Nalam egyszerubb volt a helyzet, mert en ket Spirocsovet hasznaltam. A belso cso vegeinel furtam 120 fokos eltolassal 3 db 6,5mm-es lyukat es csavart ket anya segitsegevel rogzitettem a csohoz. Igy akarhogyan betoltam a kulso csobe, a tavolsag konstans maradt.
Ha a belső cső a elhasznált levegő ág(200mm), és a külső négyszög keresztmetszetű(250x250) nikecel cső a frisslevegő beáramlás, akkor hol keletkezik kondenzátum? Télen amikor a beáramló levegőt melegítjük akkor elvileg a belső cső falon. Nyáron, amikor is a beáramló levegő hűtjűk, akkor meg a nikecelben.
Segítsetek srácok jól gondolkodom?
Gratula annak az embernek, aki ezt kitalálta, zseniális ötlet.
Ja mégvalami, hogy lehet elérni, hogy a cső középen legyen a négyszögben függőlegesen.
Szoktam idonkent agymenni, ilyenkor nem kell komolyan venni... es megoldhatatlan problemakat en is latok, pl. hogy fix hossz szigetelesbol vszinu evente 2 napra lenne csak jo. Egyebkent milyen tisztitast csinalsz egy ilyen rendszerben, nem vizes-vegyszeres?
A talajregiszterbe biztosan nem fogom bevinni a "cső a csőben" rendszert. Néhány ok (egyesével is elegendőek ahhoz, hogy elvessem a megoldást): - a talajregiszterben jegesedés alakulna ki; - szinte reménytelen vállalkozás lenne a talajregiszter és a "cső a csőben" hőcserélő tisztítása.
Azonos külső hőmérséklet (belépő friss levegő) és belső hőmérséklet (elszívott levegő) mellett úgy lehet csökkenteni a befújt (előmelegített) és az elszívott levegő közötti hőmérséklet különbséget (dT), ha növeljük a hőcserélő felületét és/vagy növeljük a kölcsönhatás idejét. Ha dT->0, akkor hatásfok -> 100% (persze azonos belépő és elszívott térfogatáramot feltételezve).
Nálam 250x250 mm-es (bejövő ág) keresztmetszetűben lesz a 200-as átmérőjű aluvent cső (kimenő ág). 25 méternél ez sima falú cső esetén 15,7 nm hőcserélő felületet jelentene, az aluvent esetén ez kb. duplája lesz. 250 m3/óra mellett a kölcsönhatási idő ~11 másodperc. A 250 m3/h-hoz ajánlott gyári készülékek (már amiről láttam adatokat) messze nem érik el ezeket az értékeket (A=30 nm, t=11 s). Ezekkel az adatokkal (látens hő nélkül is) 90% körüli hatásfok várható a max. tervezési légáramnál is.
Akkor bocs. Nem gondoltam, hogy a lemezes hocserelo mereten annyira sporolnak, hogy _emiatt_ veri a cso a csoben... mar persze kerdes, hogy melyiket milyen meretnel nezzuk, de ertem. Errol (nem tudom, miert) az jutott eszembe, hogy nem lenne ertelme a foldregiszteres szelloztetes eseten az amugy is meglevo hosszu, foldben meno reszben hocserelni? Termeszetesen forditva, az elhasznalt belul, az tuti melegit, a fold kivul, eselyes hogy az is. Mar persze csak teli uzemben, nem nyariban. Igy a vegleg kidobott levego homerseklete nem a hazba belepo, hanem az alacsonyabb foldbe belepo kozelebe hulne, es bar valoszinu, hogy a kulonbozet nagyobbik reszet a foldbol nem venne fel, de ha mindez egybe rendszer ugy, hgoy a hazban levo hocsereloreszt betesszuk a foldbe csak ott mar a foldtol szigeteljuk (na persze itt kellene jo pontos szamitas, hogy honnantol), akkor nem kell ket rendszer es kulon hely hozza.
Szerintem nem nehéz kibogozni, mivel tényleg azt írtam, hogy elszúrás nélkül a házi "cső a csőben" (C) könnyedén jobb lehet (lesz), mint a gyári ellenáramú (B), és sokkal jobb, mint a gyári keresztáramú (A). Azt talán mondanom sem kell, hogy a következő hozzászólásodban említett D változatot is megelőzi, mivel az jó esetben A és B között lesz, de előfordulhat az is, hogy az A-t sem éri el.
Egyébként nagyon egyszerű, hogy C miért előzheti meg B-t. A hatásfok szempontjából az a lényeg, hogy minél nagyobb legyen a hőcserében résztvevő felület és a kölcsönhatás ideje. C azért lehet ezekben jó, mert az "eladhatóság" miatt nem kell kompakt kivitelűnek lennie, mint a gyári berendezéseknek. Lehet növelni a fizikai méreteket. C ára még így is töredéke lesz A-nak vagy B-nek.
Na ezt az utolso mondatot bogozzuk mar ki. Tehat adott A = gyari keresztiranyu, B = gyari ellenaramu, C = cso a csoben. Nyilvan adott, hogy hatasfokban A < B, de a mondatod hova sorolja a C-t? [A mondatszerkesztesbol nekem ugy tunik, mintha a ketto koze, de szo szerint ugy tunik, hogy C mindenkepp jobb B-nel, amit viszont ketlek.]
Az "összehajtogatott" "cső a csőben" rendszerről a légfűtés topikban legaborgo beszámolójában találsz leírást, képeket. Szerintem ötletes. A gyári keresztáramú hőcserélők meg sem közelítik a "cső a csőben" rendszer hatásfokát, de nagyon el kell rontani ahhoz, hogy ne legyen jobb, mint egy gyári ellenáramú.
Az altalad felvazolt vegso homerseklet akkor alakul ki, ha egy iranyba aramlik a levego mindket kanalisban a hocserelon keresztul. Akkor all be az egyenlo homerseklet megfelelo hocserelohossz es aramlasi sebesseg mellett. Az altalam ecsetelt esetben szembe aramlik a levego.
Egyszerű, ugyanazon a felületen nagyobb a a levegő útja. Minél laposabb a 6szög annál hosszabb. Ezért hívják ellenirányúnak. A te rajzodon nem a tipikus ellenirányú van ez annál ducibb , ha laposabbra rajzolnád látnád a különbséget.:-))
A sima hőcserélőben simán keresztül megy. Az enyémben visszafordul,tehát kétszer találkoznak a levegők, a tiedben viszont háromszor. Azért gondoltam ezt a kialakítást, mert valahol az arany középút tájékán van a tieitek között. Kisebb áramlási ellenállás, dupla hossz.
Azért rajzoltam a hármas osztást mert Androhead fényképein látszik , hogy eleve így készült, és így nem kell átalakítani.
A többjáratú hőcserélő lényege, hogy az egyik közeg egyenesen halad, a másik pedig cikkben és cakkban. A példámon a friss hideg levegő egyre melegebb kamrákon halad át, igy jobban megközelíti a belső hőmérsékletet, mint a tisztán keresztáramú.
Csőköteges hőcserélőt szoktak így gyártani, akár tíznél több járattal.
ez így 30 méter 200-as cső, viszonylag mérsékelt légmennyiség. A klíma saját ventillátorát vegyem be a buliba? Paszív módon fog hűteni.
