Ebben a nagy száraz melegben igazán aktuális mindenféle öntözés. Gondolom sokunkat érdekelnek az öntözés különböző módjai. Nagyapám kannával locsolt. Falunk 'bulgár kertésze' árasztással. Engem elsősorban a víztakarékos csöpögtető öntözés érdekelne. Oszzátok meg ismereteiteket.
Kiskerti locsoló rendszereknél szokásos, nem az én ötletem. Magunk is csináljuk, a nyaralóban. Pár perc és nyugodtan alszol. Ez amolyan biztonsági intézkedés.
Kétségtelen, hogy a polietilén nem rideg, nyúlik, és a víz-jég tágulását követni tudja, egy ideig. Ezeket a csöveket 50 éves élettartamra méretezik, azaz addig az üzemi nyomást biztonságosan bírnia kell. Ezt a sorozatos fagyások csökkenthetik.
20 miliméteres, lágy polietilén, beépített csepegtetővel, 33 cm osztással. Thuja sor,. zöldségek, dísz növények,és néhány gyümölcs fa öntözésére használom. 1-2 helyen használok csepegtető testet, ha a körben lévő növényekhez képest más a vízigény. Egyes oldalágakra teszek csapot, hogy zárni, vagy szabályozni tudjam.
Látod a víztelenítés szükségességére nem is gondoltam. Nálam nem nagyon lejt a kert, esetleg egy kis aknába lehetne az alsó ponton leeresztő csapot tenni. A csepegtető cső nálad milyen osztású? Eleve bele vannak a csepegtetők építve, vagy egyenként kell bele tenni csepegtető testeket? Minek az öntözésére használod? Én gyümölcsfákat és zöldségest szándékozom öntözni.
Budán, a Sashegyi Tájvédelmi Körzet közelében lakom. A telek nagyobb a környékbelieknél, és elég lejtős. A gerincet akkor fektettük, amikor a házunk épült, és mindenféle gép forgolódott a telken. Kb. 80 cm mélyen van. Elég lenne valamivel a művelési mélység alá tenni. A lejtés miatt, a téli víztelenítéshez elég volt a legmélyebb ponton, a telek sarkában kijönni 0-ra, és egy csapot rakni a végére.
Ahol ez nem oldható meg, ott az idény végén kompresszorral ki kell fújni, hogy télen ne fagyjon el.
A szükséges helyeken 1-1 T alkalmazásával álok fel. A rendszerben nem a cső a drága, nálam az idomok többe kerültek, mint a cső.
Az is igaz, hogy a kerítés mellett lévő több mint 100 tuja mindegyikéhez külön felállást készítettem, hogy amíg kicsik voltak tisztán lehessen tartani.
Amikor építkeztünk, több mint 20 éve, akkor még napi 16 órákat dolgoztam, és ezért nem haszonkert létesült. Amikor az unokáim járni, és beszélni kezdtek, akkor döbbentem rá, hogy egy városi gyerek milyen keveset tapasztal a természetből. Eszembe jutott, hogy én milyen sokat tanultam a nagyapámtól, akinek a nevét használom itt a fórumon, és elkezdtem gyümölcsfákat ültetni, és konyhakertet létesíteni.
Köszönöm a felajánlott segítséget, helyet tudok csinálni, de nem szívesen vernélek költségekbe. Üzleti okból járkálok az országban, meglátogatnálak, ha mondod, mikor legyen. A csemetét előnyben részesíteném, oltást még nem csináltam. Igaz lenne magonc, amivel kisérletezhetnék.
Jelenleg az foglalkoztat, hogy a csepegtető rendszert oldott anyagok kijuttatására is használjam, műtrágya, mikroelemek, ez tartály esetén sima ügy. Vezetékes víz esetén kell egy adagoló, amit már beszereztem, de még nem próbáltam ki.
Egy fórum lehet olyan, mint egy tudakozó, és lehet olyan, mint egy klub. A klubban az emberek, nem csak a szorosan vett témáról „beszélnek”, viszont ismerik egymást, és barátságok is szövődnek. Én az utóbbi, beszélgetős fórum híve vagyok, és egyetértek Veled, akinek ez nem tetszik, ne olvassa.
Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet a szűrő fontosságára. Mindenképpen fogok alakalmezni, csak még nem tudom, hogy milyet és hogy hova iktatom be. A mostani öntözőrendszeremet ideiglenesnek tenintem. Kaptam a csöveket, eső nem volt, időm meg igen, így összeberkácsoltam.
Gondom volt a sorok irányára merőlegesen lefektetett gerincvezetékkel, mert mindig útban van. Az általad alkalmazott földbe fektetés megoldaná ezt a problémámat, jónak találom. Milyen mélyre célszerű tenni és hogyan jön fel a víz a csepegtető csőhöz? A gyümölcsös részében a kertemnek úgy képzelem el, hogy térd magasságban futnának a csepegtető csövek, így a talajmunkát se nagyon zavarnák. Csarli gyümölcsösében valahogy így van, láttam fényképen valamelyik fórumon. (Jut eszembe: én a fórumok témájától eltérő hozzászólásokat nem veszem figyelembe. /Mindenki másmilyen, mást tapasztalt életében és másként reagál./ Mindenkinek szívesen segítek és mindenkitől elfogadom a szakmai jótanácsot.)
A szederfáról annyit, hogy ha van helyed akkor összel küldök pici csemetét levélben, vagy oltóvesszőt, hogy beoltsd a fádat. Ha Hajdú-Biharban laksz el is viszem.
Úgy látom a legtöbb általam látogatott fórumon megártott a hírtelen lehülés az embereknek. Akik segítettek azoknak köszönöm! A jelenlegi csepegtető szalagokat megpróbálom kisavazni, de csak óvatosan, a legrövidebbel fogok kísérletezni. Ha beválik akkor mindet átmosom. Ha nem, akkor kuka. Jövőre meg beteszek 2 szűrőt és megveszem újra a szalagokat. Ha akkor is ugyanúgy dugulni fog, akkor megyünk a tescoba vásárolni xD (csak vicc volt!!!)
Magam is túl vagyok a 7. X-en. 20 éve van a kertünkben öntöző rendszer. Magam terveztem, és kiviteleztem. Sajnos nincs kutam, ezért vezetékes vízzel locsolok. A rendszer 8 zónás, mágnes szelepekkel szabályozott, is Irritrol vezérlővel vezérelt. Korábban Gardena eszközöket használtam, de néhány éve átépítettem.
A gerinc vezeték föld alá fektetett keménypolietilén cső. Többnyire két végén megtáplálva.
Locsolásra 20mm átmérőjű, lágy polietilén csepegtetőcsövet használok. A teljes hosszuk, kb. 800 méter. Természetesen a rendszernek része a nyomás reduktor, és a szűrő. Erre alapozott tapasztalatommal szívesen segitek. Én köszönöm ezen a téren nem szorulok segítségre. A több mint 50 éves diplomám, 10 év kutatói, 20 év vezetői gyakorlatom kisegít. 20 éve nagykereskedem vegyipari alapanyagokkal, tehát a magam ellátását gond nélkül megoldom. Ahol meg hiányzik a szakértelmem, ott megfizetem a legjobbakat.
Szerintem nem elméletileg kell a szűrő, hanem gyakorlatilag. Különösen kútból nyert víz esetén, ahol a homok sokkal valószínűbb, mint a vezetékes víz esetén. A különböző, főként karbonátos kicsapódásokat savazással el lehet távolítani, de a kvarc homok más tészta.
A szűrű nem nagy költség. Igaza van LRNELSONnak. Én is mellékelek egy címet, ahol az általam használt eszközöket is megtalálod. (http://www.ontozesbolt.hu/a/15/szurok/ )
És ha már megszólítlak, irigylem az szederfáidat, sajnos az enyémeknek nem olyan nagy a gyümölcse. :((
Meg, ha már beszélgetünk itt van ez a csarli1 gyerek. Mindenütt van 1-2 kocsmai verekedéshez szokott kötekedő. Szerintem érdemes lenne leállítanod, mert így mérgezi a topicot. Látnia kellene, ha nincsennek ezek a városi ficsúrok, nem tud mivel permetezni, nincs műtrágyája, gyógyszere, traktora, benzinje, és fogpaszta hiányában szétrohadó fogait nem tudják rendesen betömni. Csak néhány olyan dolgot mondok, amit ő is, tanult szakmámnak, a vegyészetnek köszönhet. És, akkor még nem említettem az általa is használt műanyag csöveket, a fóliasátrat, és sok egyebet. Ha nem a kötekedési vágy vezette volna, akkor látta volna, hogy juhosttt-on akarunk segíteni.
Nem várom el a bocsánat kérését. Élek azzal a lehetőséggel, hogy számomra láthatatlan legyen.
Sok szerencsét a topichoz, éljen, és virágozzon sokáig, békében.
Minden komoly mérés nélkül is látszik, hogy nem csepeg rendesen. A kezdetekkor frankón közel 20 cm szélességben átázott a föld. (a csepegtető csőtől jobb és bal oldal is közel 10-10 cm-re átázott. Mostanra ez már vagy 0 vagy csak 5-9 cm-re ázik át... Utánajárok a savazásnak, aztán meglátom mennyire tudom itthon kivitelezni. Amatőrként használtam már sósavat forrasztás előtt, hogy tiszta legyen a forrasztandó fém felület, akkor nem vakultam meg meg semmi extrém nem volt szerencsére. Bár ez kicsit nagyobb mértékű dolog, de még informálódok, aztán meglássuk mi lesz.
Nekem közel 2 hónapot ment gond nélkül a rendszer, aztán elkezdett lassabban csepegni, végül némelyik részen sehogyan se csepegni. Ha tudtam volna hogy szűrőt tegyek be, lehet még most is jól menne. Szerintem nem érdemes kísérletezni, nem olyan drága ez a szűrő, hogy pont ezen spóroljunk, de sok későbbi bosszúságot előzhet meg. Persze csak akkor ha tényleg megszűri azt a trutyit is.
Én még nem tettem szűrőt a rendszerbe. Egyelőre várom, hogy mi lesz. Lehet, hogy nem is kell bele? Ha jól gondolom abból fogom látni, hogy mégis csak kell, hogy eldugul valamelyik csepegő. (Nem sok szalagot fektettem le, ez csak próba. Ingyen jött a cső és még van is, ha cserélni kell. Azt hiszem egy próbát megér, még ha az elmélet mást mond is.)
Amint a beköszöntőben írtam : "Engem elsősorban a víztakarékos csöpögtető öntözés érdekelne." Mindenkitől azt várnám, hogy erről írjon. Akinek van tapasztalata, tudása, valami jó ötlete, attól azt, hogy megossza a többiekkel, kezdőkkel, tapasztalatlanokkal. Már eddig is sok jó dolgot olvastam itt, remélem ezután is így lesz. Ami nem ide tartozik azt én úgy veszem, mintha le se írták volna.
Sok mindent írsz, amiről akár új topicokat lehetne nyitni.
„Ott még nem tarunk, hogy a magyar paraszt összefog és így próbál versenyképesebb lenni.”
Városi ember vagyok. Ennek a problémának a megoldása az agrár értelmiség dolga lenne, ha van még ilyen.
„Az egyetemeknek sem ez a legfőbb problémájuk, ráadásul hazánkban a kutatást az MTA szipkázza el, onnan ellenben semmi sem szivárog át a gazdálkodásba.”
A 60-as évek elején dolgoztam ipari kutatóintézetben, az se volt különb.(Akkor most már nagyvonalakban kiszámíthatod, éveim számát. :) ) Nem is fog változni, amíg a kutatás teljesen államilag finanszírozott. Hagyni kellene a piaci viszonyok érvényesülését.
„A vizet, az öntözőrendszert egyedileg kell vizsgálni, ez elég macerás dolog. Ennél egyszerűbbek az olyan pénzkereseti források, melyek felmelegedést/vízhiányt mutatnak ki és ha kellő fokú a keltett rémület, akkor már utalják is a közpénzt.”
Szomorú!!
„A salétromsav tényleg igen veszályes, de ez a legkisebb problémát sem okozhatja a magyar parasztnak, aki az anyatejjel szívta magába a gazdálodás csínját-bínját.
Lásd: alant.”
A stílus maga az ember.
„Igazából a növényházakban kerül előtérbe nálunk a víz kezelése, ott a technológia része a salétromsav, persze folyamatos mérés mellett. Innen kell megoldásokat átvenni a kevésbé intenzív termesztésbe.”
Egy üzemben, ahol, szerencsés esetben írott technológia van minden más, mint egy kisgazdánál.
ON:
juhosttt esetében, aki a még1 tartály beszerzésén is vacillál, gondolom nem veti fel a suska, valami járható, olcsó, és biztonságos megoldás kellene.(hogy a néma kacsáit is megóvjuk. :) )
Én vásárolnék egy minél nagyobb átmérőjű, műanyag hordó. Bele tenném a csövet, a végét lezárva. A másik végén egy műanyag tölcsér segítségével háztartási sósavat öntenék be.
A munkához hosszujjú inget használnék, gumikesztyűt, és védőszemüveget viselnék. Nem hajolnék be a hordóba, és odakészítenék sok vizet, ha rám ömlik, le tudjam gyorsan mosni. És mindenek előtt odakészítenék egy szemöblítő palackot. És persze eszembe sem jutna a sósavat hypóval keverni!!!!
A cső méretének ismeretében, a mindenképen szükséges sav mennyisége kiszámolható, a sav visszanyerhető, és lehet, hogy újra használható.
Nem ismerem a cső adottságait. Én mást használok. Ez biztos működik, ha sikerül a csövet feltölteni. Ez viszont vízzel is kipróbálható, és nem kell előre, a bizonytalanra sokat költeni. (A háztartási sósav kipróbálható egy rövid szakaszon.)
A biztonsági dolgokat nem becsülném le!!! Láttam már sósavtól megvakulni.
Persze egy kis, a sósavat bíró szivattyúval jobb lenne.
Ott még nem tarunk, hogy a magyar paraszt összefog és így próbál versenyképesebb lenni.
Az egyetemeknek sem ez a legfőbb problémájuk, ráadásul hazánkban a kutatást az MTA szipkázza el, onnan ellenben semmi sem szivárog át a gazdálkodásba.
A vizet, az öntözőrendszert egyedileg kell vizsgálni, ez elég macerás dolog. Ennél egyszerűbbek az olyan pénzkereseti források, melyek felmelegedést/vízhiányt mutatnak ki és ha kellő fokú a keltett rémület, akkor már utalják is a közpénzt.
A csövek savazása a szántóföldön, működési helyükön, ÜZEM közben történik.
A salétromsav tényleg igen veszályes, de ez a legkisebb problémát sem okozhatja a magyar parasztnak, aki az anyatejjel szívta magába a gazdálodás csínját-bínját.
Lásd: alant.
Igazából a növényházakban kerül előtérbe nálunk a víz kezelése, ott a technológia része a salétromsav, persze folyamatos mérés mellett. Innen kell megoldásokat átvenni a kevésbé intenzív termesztésbe.
Egyetértek azzal, hogy a költségeket nem nézve, a salsav lenne környezetbarátabb megoldás. Viszont nem szakembert nem engednék dolgozni vele.
„Ezt érdemes körbejárni, hogy milyen méretekben lehetséges, gazdaságos.
Sajna az oxidáló tavak újabb gondot generálnak: élőanyag szennyezés.
Persze itt is van koncentráció, mely nem veszélyes, ennek megállapításához ellenben laborvizsgálat szükséges.
Az pedig nem kis pénz.”
A fillér meg kuncog mindenki zsebébe. Valójában valami érdekképviselet tehetne, előzetes vizsgálatok alapján, ajánlást, vagy a csövek gyártója.
Nálunk 20 év üzemelés után kisavaztattuk a padlófűtő csöveket. A lakás nem kicsi , mondjuk volt 500 méter cső. A pontos összegre nem emlékszem, de csak a savazás volt vagy 60 000 forint.
Házilag, ahol a cső felszedése, az ingyen munka miatt, nem kalkulációs tétel, műanyag hordóban, konténerben savaznám.
Na akkor nekem mint kis gazdának akinek nem csöpög a csöve, mit javasolsz? A szűrő alap dolog lesz, sőt 2-t is beteszek, ezen nem fogok spórolni! Mást tudok még tenni? A gond az, hogy naponta többször felöntjük a tartályt, majd kicsöpög és újra töltjük. Az állatok itatásakor 300-400 liter elmegy egyszerre. Szóval ez is kizárja azt, hogy állni hagyni valameddig a vizet. Szóval ezen ismeretek alapján várom a tanácsokat! Köszi!