Keresés

Részletes keresés

ZorróAszter Creative Commons License 2012.06.30 0 0 358

A felhők távolsága kifejezésben a felhő a nem jól definiált fogalom a távolság szempontjából, és nem a távolság.

 

Tehát abból a szempontból, hogy a tér létezik-e, és létezik-e benne a távolság, ebből a szempontból ez lényegtelen.

Előzmény: Astrojan (355)
7fő Creative Commons License 2012.06.30 0 0 357

Bár azért felvetődik bennem az, hogy van-e olyan test, amely nem rendelkezik a tömeg tehetetlen tulajdonságával és van-e olyan, a tömeg tehetetlen tulajdonságával rendelkező bármi, amely test nélküli?

Előzmény: 7fő (356)
7fő Creative Commons License 2012.06.30 0 0 356

Igazad van, rosszul értelmeztem a tömeg fogalmát. Mentségemre szolgáljon, hogy fizikus sem vagyok.

 

Így a:   -  tömeggel kitöltött (relatív tér) helyett,  a test által kitöltött (relatív tér)

 

Tehát a 347 hsz-t javítva tartalma szerint valahogy így gondolom feloszthatónak a teret:

 

             -  test által kitöltött                    (relatív tér)

             -  energiával kitöltött (erőtér)    (relatív tér)

             -  test és energia nélküli            (abszolút tér)

Előzmény: Törölt nick (354)
Astrojan Creative Commons License 2012.06.30 0 0 355
Aha, szoval nem letezik a felhok tavolsaga, vannak olyan objektumok amik kozott nem ertelmezheto a tavolsag fogalom, ami magaban foglalja azt is, hogy koztuk nyilvanvaloan nem is letezik fizikailag tavolsag.

A tavolsagot megprobaljuk ertelmezni, megprobaltad visszavezetni a tavolsagot a felho egy fiktiv, matematikai pontjara, ami termeszetesen csalas, csalunk azert, hogy valamifelekeppen korul tudjuk irni, meg tudjuk fogalmazni a targyak elhelyezkedeset.

A tobbi, szilard allapotu objektummal ugyanez a helyzet, mert tavolsagot csak egy egy kivalasztott pontjaik kozott ertelmezhetunk, mondom ÉRTELMEZHETUNK, nem pedig felfedezhetunk, annak megfeleloen, hogy a tavolsag matematikai definicio, ezert csak matematikai pontok kozott ertelmezheto.

Az anyagi vilagra csak lóditasokkal, elhanyagolasokkal, kozelitesekkel alkalmazhatjuk ezt a matematikai fogalmat, a tavolsagot.
Előzmény: ZorróAszter (353)
ZorróAszter Creative Commons License 2012.06.29 0 0 353

Bocsánat.

 

Első közelítésben:

A felhőkben vannak izotróp pontok, amik az azonos páratartalmú pontokat köti össze. Ezek a pontok testet alkotnak, aminek van mondjuk súlypontja. Két felhő távolsága ezen súlypontok távolsága.

Előzmény: Astrojan (344)
7fő Creative Commons License 2012.06.29 0 0 352

A tömegnek csak egyik tulajdonság az, hogy tehetetlen, második a gravitáló képessége, harmadik a kiterjedése, a tér kitöltő képessége.

Előzmény: Törölt nick (349)
7fő Creative Commons License 2012.06.29 0 0 347

Off:

Esetenként válaszként indítom a hozzászólásom, de az elküldés után önálló hozzászólásként jelenik meg. Továbbá az elölnézet nem jelenik meg nálam.

 

On:

Én: "... létezőként kifejezhető pozitív és a hiányzóként leírható negatív távolság ..."

 

Tartalma szerint valahogy így gondolom feloszthatónak a teret:

 

             -  tömeggel kitöltött                  (relatív tér)

             -  energiával kitöltött (erőtér)    (relatív tér)

             -  tömeg és energia nélküli         (abszolút tér)

 

Ha csak önmagukhoz viszonyítjuk, akkor a mért távolság pozitív. Amikor egymáshoz mérjük a távolságokat eljutunk oda, hogy pl. a tömeggel kitöltött téren túli rész már erőtér, vagy üres tér lesz, amelyet a tömegre vonatkoztatva annak hiánya miatt a nullától negatíve különböző számmal jelölök. Ez talán azért is lehet fontos, mert itt ezt írod:

 

Te: „Először is, amikor azt jelentjük ki, hogy a 0 távolság megfelel az érintkezésnek, akkor - szerintem helyesen - ezt úgy kellene felfogni, hogy a két érintkező dolog ugyanott(!), ugyanazon a helyen van!”

 

Minden dolog, jelenség önmagával és csakis önmagával azonos. Jelenti ez azt is, hogy egy időben, ugyanabban a térben semmi nem lehet azonos önmagával és különböző is önmagától. Ez az elv kizárja azt, hogy a nulla távolság értelmezésébe két dolog egy időben a tér ugyanazon helyén ne érintkezzen, hanem ugyanott legyen.

 

Ahol az a látszat keletkezik, hogy egy időben két különböző dolog van azonos helyen, ott valójában már egy a korábbi kettőtől különböző dolog van a térben.

 

Igen a Planck távolság ...

 

Előzmény: Creativus (342)
Astrojan Creative Commons License 2012.06.29 0 0 346
Az elektron torusz. A proton is az. A neutron meg 2db torusz, egy nagyobb elektron toruszba pattintott proton torusz paros. Remekul ertelmezheto rajtuk a spin.

"Amikor az ember megismeri a relativitáselméletet és a kvantumvilág működését, akkor egy idő múlva oda jut az okok okát kutatva, hogy fokozatosan kezd semmit sem érteni."

Csak a relativitaselmeletet tudod megismerni, mert az egy elmelet de a kvantumvilag mukodeset NEM megismered, csak az elmeletét tudod megismerni, ami vagy igaz vagy nem.

Mivel fokozatosan kezded semmit sem erteni, ez arra utal, hogy a legcsekelyebb mertekben sem igazak ezek az elmeletek, a valosaghoz semmi kozuk annak ellenere, hogy szamszeruleg/matematikailag tobbe kevesbe korrektek.

Az idotartam definicio, ami a Fold forgasabol es a Nap koruli keringesebol szarmazik.
A frekvencia periodicitas, nem tobb.
A tavolsag definicio, a Fold mereteibol kovetkezik (a parizsi delkor/40M)
A tomeg = tehetetlenseg, az elemi reszecskek tehetetlensege keringes kozben a toruszokban.
A sebesseg = ut/ido, egyszeruen egy definicio, semmi mas.
Az energia = graviton elemi reszecskek, alapveto tulajdonsaguk, hogy gyorsan mozognak, mukodtetik az anyagi vilagegyetemet, es minket is.
Vonzas nincs, csak nyomas. Ami vonzasnak latszik ott kisebb a nyomoero. A toruszok gigantikus nyomas alatt vannak, amit a gravitonok okoznak (DVAG)
Az erot a gravitonok okozzak.
Előzmény: Creativus (345)
Creativus Creative Commons License 2012.06.29 0 0 345

Ha az "abszolút üres tér"-ben a távolság létét megkérdőjelezzük (elvileg miért ne?), akkor én az objektumokon értelmezett méreteket, távolságot is megkérdőjelezném!

 

Mert ha az objektumok alkotó elemeit pontszerűeknek véljük, akkor már az alkotó elemek között is ugyanazt a méret/távolság fogalmat definiáljuk, mint az objektumok közöttit.

 

Ha meg nem pontszerűnek tekintjük azokat, akkor jön a dilema: milyen alakúaknak? Gömbnek (annak csak átmérője van), tórusznak (itt már kétféle méret is van), esetleg hamburgernek (abban még mustár is van)?

Én pl. az elektronra el tudom képzelni, hogy 4 vizcsepphez hasonló alakulatból áll össze, melyeknek a hegyes végeik összeérnek, és a tompa végük a tetraéder 4 sarka felé mutat. Két ilyen elektron - eltérő spinnel - kényelmesen elfér "egymásban" úgy, hogy a 8 "vízcsepp" egy kocka 8 csúcsa felé mutat. A Pauli elv teljesül, bár a spinre itt sincs szemléletes magyarázat.

De bármilyen alakja is van valaminek, akkor már van belső struktúrája is, amelyben méreteket kell definiálni, s ott megint előjönnek a távolságok. S egyáltalán: mi az etalon? Vagyis mihez viszonyítunk?

 

U.i.:

Általános iskolában tanultunk fizikából némi mozgástant, majd középiskolában ezt kiegészítettük, egészen Newton-ig. Aztán az egyetemen mechanikából egyeseket még a Betti tétellel is megkínoztak. Végül is aránylag jól felfogtuk a mechanika, a mozgás alaptételeit, és úgy véltük - ha mindent nem is - de a lényeget értjük, mert látjuk az okokat és az okozatot.

Amikor az ember megismeri a relativitáselméletet és a kvantumvilág működését, akkor egy idő múlva oda jut az okok okát kutatva, hogy fokozatosan kezd semmit sem érteni.

Nem értjük, hogy mi valójában az időtartam, vagy a frekvencia.

Nem értjük, hogy mi valójában a távolság, a méretek.

Nem értjük, hogy mi a tömeg?

Nem értjük, hogy mi a sebesség, mi az impulzus.

Nem értjük mi a gyorsulás, mi az energia?

Nem értjük mi a vonzás/taszítás, mi az erő?

Nem értjük, honnan erednek mindezek, és csak a tanult képleteket szajkózzuk, melyek csak a tapasztalatokra épülnek. Úgy véltük, ezeknek mindnek vannak mélyebb okai, s az okokat kutatva minden egyre izgalmasabbá vált, s az út végén ott állt a: SEMMI.

 

A baromfiudvarban a tyúkok a tapasztalatokra utalva úgy érzik jó helyen vannak. Naponta kapnak enni inni, s időnként tojnak egy-egy tojást, melyeket elvesznek tőlük. Nem értik a mélyebb okokat, de jól elvannak. A kakas is jól érzi magát, bár ő nem tojik tojást. Szerencséje van, hogy nem keresi a mélyebb okokat, mert amikor egy-két tyúk kotlani kezd, és kikelti a csibéit, akkor őbelőle finom pörkölt lesz túróscsuszával.

 

 

Előzmény: ZorróAszter (343)
Astrojan Creative Commons License 2012.06.29 0 0 344
"Azt, hogy az anyagi objektumokon lehet-e méretet, távolságot ÉRTELMEZNI, abban szerintem nem volt vita."

Magad is ertelmezed a tavolsagot az objektumok kozott es nem pedig keresed azt, mint letezot. A vakuumban meg keresed a letezo tavolsagot, ahelyett, hogy ott is megprobalnad ertelmezni azt.

Amugy pedig volt vita, csak nem valaszoltal a felho objektumok kozotti tavolsag kerdesre.
Előzmény: ZorróAszter (343)
ZorróAszter Creative Commons License 2012.06.29 0 0 343

"Hiszen akkor már kiterjedésekről beszélünk, amelyhez kapcsolunk határfelületeket."

 

Azt, hogy az anyagi objektumokon lehet-e méretet, távolságot értelmezni, abban szerintem nem volt vita.

 

A kérdés az volt, hogy az abszolút üres tér létezik-e egyáltalán, és hogyha maga létezik, létezik-e benne távolság?

Előzmény: Creativus (337)
Creativus Creative Commons License 2012.06.29 0 0 342

"... létezőként kifejezhető pozitív és a hiányzóként leírható negatív távolság ..."

 

Ezt nem igazán értem miként kell értelmezni (lehet, hogy korábban már definiáltad, de nem tudom hol).

 

Mindenesetre ma még (a fizika állása szerint) bele kell érteni a távolság meghatározásába a Planck hossz létét is, azaz azt a távolságot, aminél pontosabban nem lehetséges mérni. Ezt ugyan az "új fizikások" (privatti szerint a sz.-keverők) tagadják, hogy létezik, de kísérletek, mérések ezzel mind számolnak, és helyes eredményeket adnak.

 

Magyarán szólva a legkisebb távolság a Planck hossz. Annál kisebb távolság nem létezik (pontosabban: értelmét veszti). A hossz eszerint kvantált, és ugyanígy vagyunk az időtartammal a Planck idő miatt.

 

Olyan ez, mint amikor felnagyítunk egy 32x32-es ikont 320x320-as képpé. A szoftver akár ki is simítja nekünk az éleket, de 10 pixelnél finomabb részleteket értelmetlen keresni rajta, mert a szoftver kegyes csalása csupán illúzió.

 

 

ZorróAszter Creative Commons License 2012.06.29 0 0 340

A térnek létező tulajdonsága a távolság.

 

Ha nem létezne, akkor az említett képtelenségre jutnánk.

Előzmény: Astrojan (334)
7fő Creative Commons License 2012.06.29 0 0 338

Szerintem a „nulla távolság” kiindulópontja a mennyiség szerint létezőként kifejezhető pozitív és a hiányzóként leírható negatív távolságnak.

A nulla távolság az a hely ahol a létező tér már befejeződik, a hiányzó tér még nem kezdődik el. Ez megfeleltethető a tér nélküli érintkezés állapotának, amely makró szinten igaz, atomi méretekben nem biztos, hogy igaz marad.

 

Ezért a „nulla távolság” fogalom igazságát az is befolyásolja, hogy milyen jellemzőket veszünk fel ezen absztrakció tulajdonságai közé, és hozzá viszonyítva milyen pontossággal fejezzük ki a konkrét távolságot.

Creativus Creative Commons License 2012.06.29 0 0 337

Azt hiszem itt most egy emberi szemszögből tekintett (tehát földhözragadt, vagy másképp: antropcentrikus) fogalom értelmezésének zűrzavaráról van szó. Azaz az "érinkezés" értelmezésében látok sok külön véleményt.

 

Először is, amikor azt jelentjük ki, hogy a 0 távolság megfelel az érintkezésnek, akkor - szerintem helyesen - ezt úgy kellene felfogni, hogy a két érintkező dolog ugyanott(!), ugyanazon a helyen van!

 

Ha azonban ezt csupán a határfelületek érintkezésének tekintjük, akkor önmagunkat rugjuk hason! Hiszen akkor már kiterjedésekről beszélünk, amelyhez kapcsolunk határfelületeket. Ezekben meg mindenképpen jelen van maga a távolság, amit éppen most próbálnánk kiküszöbölni, pontosabban annak ellentettjét, az érintkezést szeretnénk definiálni.

 

Tehát az, hogy két dolog között nincs távolság, csak azt jelenthetné, hogy mindenféle távolságot kiküszöbölve a dolgokat pontszerűnek tekintve van közöttük 0 távolság, magyarán ugyanazon a helyen vannak.

 

Na itt kezdődik a probléma, mert elemi részecske szinten a fermionok (félegész spinű részecskék) erre képtelenek a kizárási elv miatt (Pauli elv, Fermi-Dirac statisztika). Ennek az elvnek a makroméretekre való hatása meg abban nyilvánul meg, hogy minden ilyen részecskét, és az azokból öszzeálló testekett  megkülönböztethetőnek tekinthetünk, és emiatt a hétköznapi élet statisztikája, azaz a Maxwell-Boltzmann érvényes rá. A valószínűségszámítás is erre épül, felismerve, pl. hogy két azonos pénzérme is különbözőnek tekinthető, és a kettővel dobott fej-írás esemény különbözik az írás-fej eseménytől.

 

Két fermion a megkülönböztetés miatt nem lehet azonos helyen (pontosabban ha azonos helynek is vennénk, akkor a valamilyen kvantumállapotban - pl. spin - különbözőség áll fenn).

 

Az anyagi világban a fermionok esetében tehát nem létezik 0 távolság, azaz valamilyen nem létező dologról vitatkozunk, ami - helyesen értelmezve - abban nyilvánul meg, hogy keressük a VAN-nak az ellentétjét.

 

Természetesen a bozonokkal más a helyzet (pl fotonok, gluonok), mivel azok pont arra törekednek, hogy azonos helyet foglalhassanak el, s szinte parancsszóra mindent együtt, egyformán csináljanak.

 

Mindezek ellenére - önálló véleményként, és nem kinyilatkoztatásként - én is problémásnak tartom a távolság emberi értelmezésének vonatkoztatását az embertől független anyagi világra. Valójában úgy gondolom, hogy a távolság fogalmát a "nem-ugyanott"-ság hozza be kényszerűen a gondolkodásunkba. Csak az van, hogy a részecskék nem ugyanott vannak, és ennek a "nem-ugyanott"-ságnak vannak paraméterei, amit mi legjobban a három dimenziós térben definiált távolsággal tudjuk modellezni.

 

Astrojan Creative Commons License 2012.06.29 0 0 336
Nem egeszen, mert a tavolsagot ertelmezed. A LETEZO objektumok kozott ERTELMEZED a tavolsagot, amely tavolsag ettol nem valik fizikailag letezove, hanem csak ertelmezette valik, elkeszult egy fogalom amely LETEZO targyak kozotti viszonyt ir le. Jol-rosszul.

A felhok leteznek de nem tudod ertelmezni a felhok kozotti tavolsagot. Csak hozzavetoleg tudod ertelmezni, pontosan nem.
Előzmény: XtraP (335)
XtraP Creative Commons License 2012.06.29 0 0 335

Ha van távolság, akkor az lehet nem nulla, meg lehet nulla is. A nulla egy létező távolság. (Létező = van.)

 

Ha távolság nincs (= nem létező), akkor nincs mik között értelmezni (a kosárban maximum egy tojás van).

A nem létező távolság tetszés szerint (= az eredményeket nem befolyásoló módon) lehet nulla vagy nem nulla.

Előzmény: ZorróAszter (333)
Astrojan Creative Commons License 2012.06.29 0 0 334
"Ha pedig a térnek van legalább egy tulajdonsága, akkor létezik."

A tundereknek van a hatukon szarnya, ezert tudnak repulni. Mivel van ez a tulajdonsaguk, ezert a tunderek leteznek.

A manoknak zold sipkajuk van, tehat leteznek. Humm, humm
Előzmény: ZorróAszter (332)
ZorróAszter Creative Commons License 2012.06.29 0 0 333

A VAN a NINCS-nek ellentettje.

 

A VAN-nak lehet számossága, de nem muszáj.

 

A NINCS-nek is adhatunk számosságot. Legyen nulla, NIL, 0, 0.0, 0+0i vagy zéró.

De felőlem maradhat NINCS is.

 

 

"Csudákat. (Ez, ahogy utóbb magad is írod, tényleg ellentmond a józan észnek - merthogy logikailag is hibás.)"

 

Nem. Csak furcsa. Itt az érintkezés egyébként alaktól függetlenül minden pontra vonatkozna.

Vagyis egy labda és egy henger minden pontja érintkezne.

 

Éppen ez bizonyítja, hogy tér igenis létezik, és a távolság a tér tulajdonsága.

 

 

Előzmény: XtraP (329)
ZorróAszter Creative Commons License 2012.06.29 0 0 332

"Honnan veszed ezt a hihetetlen baromsagot?"

 

Örülök, hogy kiváltottam az elismerésedet. Azonban az absztrakció nem egy szőnyeg, ami alá besöpörhetjük az összes tudatlanságunkat.

 

Ha két objektum között nem létezik távolság, nincs távolság, az azt jelenti, érintkeznek.

 

Mivel nem ezt tapasztaljuk, ezért a térnek tulajdonsága a távolság.

 

Ha pedig a térnek van legalább egy tulajdonsága, akkor létezik.

Előzmény: Astrojan (328)
XtraP Creative Commons License 2012.06.28 0 0 329

A nulla távolság a távolságnak nem ellentettje, hanem egy nagyon is konkrét változata.

 

 

"Azt mondani, hogy az üres térben valójában nincsenek távolságok, azzal azt is mondjuk, hogy az üres térben minden objektum érintkezik egymással."

 

Csudákat. (Ez, ahogy utóbb magad is írod, tényleg ellentmond a józan észnek - merthogy logikailag is hibás.)

 

Ha azt mondom, hogy Málcsi néni kosarában a tojások közt nincsenek távolságok, ez nem okvetlenül azt jelenti, hogy összeérnek benne a tojások - lehet, hogy szimplán üres a kosár, vagy esetleg éppen egy tojás van benne.

Előzmény: ZorróAszter (327)
Astrojan Creative Commons License 2012.06.28 0 0 328
"Azt mondani, hogy az üres térben valójában nincsenek távolságok, azzal azt is mondjuk, hogy az üres térben minden objektum érintkezik egymással."

Honnan veszed ezt a hihetetlen baromsagot? Nem erted, hogy az objektumok kozotti tavolsagot mi, emberek definialjuk, az egy fogalom ami az agyunkban van csak es ha a targyak egymastol messze vannak akkor erre mi kitalaltunk egy fogalmat azert, hogy le tudjuk irni, el tudjuk mondani masnak is a velemenyunket az anyag elhelyezkedeserol, mintegy terkep a tajekozodashoz.

De ettol a tavolsag meg fizikailag nem lesz letezo, mert az objektumok a letezok, egymashoz viszonyitott helyzetuk meg az absztrakciok, ha erted mik az absztrakciok.

Ha szerinted annyira letezo dolog a tavolsag akkor mondd meg milyen tavol van a Foldtol a felho. Ha lehet nanometerben !! Nem viccelek, komolyan kerdezem.
Előzmény: ZorróAszter (327)
ZorróAszter Creative Commons License 2012.06.28 0 0 327

A távolsággal mint absztrakcióval van egy gond, pontosabban jelen esetben szerencse.

 

Bizonyos értelemben van ellentettje, a nulla távolság, vagyis az "érintkezés".

 

Azt mondani, hogy az üres térben valójában nincsenek távolságok, azzal azt is mondjuk, hogy az üres térben minden objektum érintkezik egymással.

 

Az igaz, hogy abszolút üres teret nem tudunk előállítani, de ez a megfogalmazás akkor is ellentmondana a józan észnek.

 

Ez semmiből sem vezethető le.

Előzmény: 7fő (326)
7fő Creative Commons License 2012.06.28 0 0 326

… Léteznek térbeli távolságok, vagy sem?...

 

Ez a kérdés szerintem úgy dönthető el, ha különbséget teszünk absztrakt és konkrét létező között.

 

Amíg az absztrakt (fogalom, ítélet, …stb.,) a szubjektív, tudatilag létező, addig a konkrét a tudattól független objektív valóság létezője.

 

Éppen ezért nem léteznek a valóságban a „térbeli távolságok”.

 

Konkréten viszont minden "térbeli távolság" természetesen létezik és kifejezhető e fogalma alá tartozó jellemzőkkel.

 

Valahogy a szerint, ahogy a térben szoktunk távolságot mérni az egységesen elfogadott módszerekkel, amelyet különféle mértékegységekben fejezhetünk ki.

 

A „térbeli távolság” fogalma logikai értékére vonatkozóan semleges. Az absztrakt létező a konkréttel összevetve, vele való viszonyában válik igaz-hamis fogalommá, de nem tudat-független létezővé.

Előzmény: Törölt nick (325)
Astrojan Creative Commons License 2012.06.27 0 0 324
"akik az absztrakció tudatfüggetlenségében hisznek, …" azok siman hisznek a lelekvandorlasban, a szellemekben, a manokban, 132 fele istenben, tundekben es a meseben. Meg a buburacban.

Az elektronnak toltese van. Azert mert tartalmaz egy toltes reszecsket, ami elemi reszecske.

Teljesen mindegy, hogy van e valaki a vilagon aki ezt elmondja vagy nincs senki sem, a elektron ettol fuggetlenul letezik. Az anyagi vilag tolunk fuggetlenul letezik.

Az absztrakciok meg pont forditva, a fogalmak csak altalunk leteznek, hiszen mi alkottuk oket. Mindet.

Kosz, hogy itt vagy, jo neha valami normalisat is olvasni.
Előzmény: 7fő (323)
7fő Creative Commons License 2012.06.26 0 0 323

Azok szerint, akik az absztrakció tudatfüggetlenségében hisznek, …

 

Én azt gondolom, hogy van a megismerő ember és a megismerendő valóság. A megismerendő valósághoz tartozik természetesen az ember testi, fizikai mivolta az agyával együtt.

 

Ha a megismerendő az objektív valóság, akkor a megismert, a tudatban az objektívre vonatkozó "létező" hívható szubjektív valóságnak.

 

A megismerés folyamatában ez a szubjektivitás az, amely elvonatkoztat a létező dolgok egyedi esetleges tulajdonságaitól, jellemzőitől és a közös ismérvek alapján megalkotja azokat a fogalmakat, ítéleteket, következtetéseket, elméleteket, amelyeket jellemzőnek, igaznak tart az objektív valóságra vonatkozóan.

 

„Az elektron absztrakció, de vajon, ha egyetlen ember sem lenne, jogos lenne-e igazságértéket tulajdonítani, az 'elektronnak töltése van' mondatnak?”

 

Ha a világegyetemben egyetlen hozzánk hasonló értelmes lény sem létezne, ez az absztrakció föl sem vetődne, mert nem lenne, aki absztraháljon, és nem lenne aki a szubjektív absztrakciót az objektív valósághoz viszonyítaná, hiányozna aki igaz-hamisnak minősítené a viszonyt.

 

Bármely tudat-független absztrakció, szubjektív valóság nélkül csak idealista alapon gondolható el. Az "elektronnak töltése van" mondatot bizonyítva kimutatni a tudaton kívüli létezőként ... no komment.

 

Azért élek a gyanúval, hogy ezt magad sem pontosan így gondoltad.

Előzmény: Nautilus_ (318)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.26 0 0 322

*

nem ismerjük pontosan

 

Előzmény: r3ggeli (319)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.26 0 0 321

*

ris kitűnik

Előzmény: r3ggeli (319)
ZorróAszter Creative Commons License 2012.06.25 0 0 320

A természetben előforduló dolgok bonyolultsága és tulajdonságaik végtelenek. Egy kavicsé is. Nincs másik vele mindenben megegyező.

 

Mégis feltételezzük, hogy minden dolognak van lényege, vagyis osztályozható tulajdonsága.

 

Ha egy hajítási feladatot akarok megoldani, akkor a kavicsom lényege a tömege, alakja, szilárdsága.

 

Ha kobaltot akarok kinyerni belőle, akkor az összetétele.

 

Amikor a hajítási feledatnál csak a tömegét veszem figyelembe, akkor absztrahálok, hiszen a kavics nem egy pont tömeggel.

 

És amikor azt mondon a Dunaparton, hogy "Ezek kavicsok", szintén, mert nincs két egyforma kavics.

 

De ettől a valóság létezik, akkor is, ha itthon vagyok, nem a Dunaparton.

Előzmény: Nautilus_ (317)
r3ggeli Creative Commons License 2012.06.25 0 0 319

Igen ez már a filozófia területe.

 

Az ilyen fogalmak, mint az itt felhozott 'elektronnak töltése van' , elég összetett mérési folyamat kapcsolja a valósághoz.

 

http://en.wikipedia.org/wiki/Elementary_charge#Experimental_measurements_of_the_elementary_charge

 

Ha belegondolunk, hogy az elektron töltését vítruális fotonok sokasága kapcsolja a környezethez, másik kitűnik, hogy itt egy összetett folyamatot takar az említett fogalom. Az "elektron töltés" fogalom nagyon is absztrakt.

 

 

A téridő méginkább ilyen tipusú fogalomnak tekinthető. Az idő mérése órákkal történik, melyek már önmagukban elég összetett dolgok. Ehhez hozzájön még, hogy ezeket fényjelekkel kell szinkronizálni.

Mivel a fénysebesség állandóságának okát /háttér folyamatát/ nem is mertjük pontosan, emiatt ez is megnöveli az említett fogalom elvontságát.

 

A téridő események tér és időkoordinátáiból áll. Mérési eredményekből felvett matematikai tér. Ez lehet, sokaknak nem tetszik, de tény.

 

 

Előzmény: Nautilus_ (318)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!