Sajnos az idén nem tudtam megcsinálni a kénes lemosó permetezést és most látom a következményeit. A szőlő hajtáscsúcsain növő új levelek szinte mind kanalasodnak, torzulnak az atkák szívogatásaitól.
A jelenség azért ilyen látványos és robbanásszerű, mert a korábbi permetetéskor használt Tihovit átmenetileg visszafogta őket. A legutóbbi permetezés óta kb. egy hét telt el. Kifejezetten atkaölő szert nem akarok használni, de lehet, hogy kénytelen leszek, ha csak nincs jobb ötletetek.
hát, mostanában nem volt időm küldeni, mert reggeltől vakulásig dugdosom a szőlőt még holnap is, előtte meg a méheket geggyűtem, szombaton meg újra mehetek a méhekhez, mert úgy látszik, találtak valamit.
Eddig Józsi, a kőműves esőcsináló képességében bíztam. Ő ha valahol járdát betonoz, akkor tuti hogy azután esik. Most már a te esőküldésedet is komolyan veszem. Tegnap megfújtam a gyümölcsfákat, majd másfél óra múlva valami kicsi sávban, de brutál módon leszaladt az ég. Azt hiszem szépen látszik, a szomszéd falu határából, hol lehet a szőlőnk.
Az az érzésem, hogy a kolléga nem tud mit kezdeni a 10 l-es mennyiséggel, nála sztem a hektárdózis a nyerö, de ahogy elnézem, ez kb. 5-6 kg/ha lehet, mivel a max 8 kg/ha 600–1000 l/ha lémennyiségnél.
Nem tudom, és felelösséggel erre válaszolni neked nem fog tudni senki.
A virágzás-kötödés környéke a szölö életében a legérzékenyebb pont, ezer dologtól függ, még a helyszínen vizsgálva se lehet megmondani a tutit, egy fórumban pedig kizárt.
Köszönöm a választ, valóban túl általános volt a kérdés.
Mit értedz mocsoknszer alatt, valami rovarölőt?
Még egy kérdés, van egy nagyszemű sötét rózsaszínű szőlő, fajtáját nem tudom, de van legalább 30 éves, ez a kedvencem. Ez minden évben rosszul termékenyül, de mellette a saszla az meg tökéletes.
Ha negyven évig bióban tolták, akkor kell lennie ragadozóatkáknak is ott, hacsak valaki be nem kavart valami mocsok szerrel, úgyhogy jó eséllyel import cucc lehet az.
Hogy mi ellen és mit? Megmondom öszintzén, konkrét szert tuti nem fogok mondani, és aki valamennyire is felelösségteljes, az az egy szem kapható kénen (thiovit) kívül nem modn semmilyen más szert se, a mi ellent se igazán lehet felelösséggel megmondani látatlanban, mert nálam pl. még qrva messze van a virágzás...
Én a következö permetezéskor (amit a következö két héten belül kéne megejtened) is raknék a permetlébe ként, de akkor már nem a maximális töménységüt, mert az a (vélhetöen) magasabb hömérséklet miatt már perzselhet. A thiovitnál asszem 8 kg/ha a max. dózis, én levinném 6 kg/ha-ra. (ha ezt a számot elosztod 5000-rel, jó közelítéssel megkapod az egy tökére jutó kénadagot, ezt kell felszoroznod a te tökeszámoddal, hogy megkapd, mennyi ként kellene) kijuttatnod a területedre.
Amúgy a gubacsatka simán jöhet egy szomszédos, kevésbé gondozott területröl, legalábbis nálam így volt, a nyugati és az északi szomszédom is "bio"-ban utazott, azaz magasról pottyantott a területére, onnét rendszeresen másztak át hozzám gubacsatkák, de mára "szerencsére" már az atkák is megunták az ottani életet, annyira gondozatlan lett mindkét terület.
"A klórantraniliprol hatóanyagú Corprimaméhekre nem veszélyes, tehát nappal, a méhek jelenléte esetén is végezhető ezzel kezelés."
Az elözöt telefonról írtam, na, a fenti dolog a fszság (már elnézést), mert minden, ami a méhekre jut, bebüdösíti öket. Illetve, a méhek összegyüjtik a lepermetezett virágport, amit aztán megesznek (az az egyetlen fehérjeforrásuk). Mi a garancia arra, hogy a bélrendszerükben nem aktiválódik az a baktérium?