Benne a szerző az 1670-es években a magyarországi végvárakban állomásozó magyar katonaság létszámcsökkentésének okait vizsgálja. Nem is ehhez akarok hozzászólni, hanem inkább a benne közölt zsoldlista alapján szemügyre venni az egyes helyőrségek létszámát.
Képekben bemutatva:
A tanulmányhoz még azt szeretném hozzáfűzni, hogy nem szabad figyelmen hagyni, vajon az adott erősség királyi vagy magánföldesúri kézben volt-e? Mert ez utóbbi esetben fordult elő, hogy a királyi zsoldosok mellett magánkatonaság is strázsált a falakon. Tehát ha meg akarjuk ismerni a teljes helyőrséget, akkor mindenkit bele kell számolni. Például a XVII. század második felében a szádvári várbirtokot az Esterházy-família mondhatta a magáénak, akik bizonyára fegyveresekkel látták el a bázist. Ezeket egészítette ki a királyi csapat.
Csütörtökön Bándon jártam az Essegvárnál. Jelenleg semmiféle feltárás nincs. A tavalyi kutató árok látható. Ennek végénél megtalálták a kerítőfalat a domb pereménél. Gondolom innen deponálták ki azt a kő kupacot,ami most látható. Reggel fél kilenckor jöttem el innen és akkor kezdett két emberke fűnyírásba a vár árkában! :)
Lám-lám, még egy olyan feltártnak hitt várban is, mint az egri, mennyi minden rejtőzik a föld mélyén. Előbb a Zárkándy-bástyában találtak két csontvázat, most pedig a belsővár udvara árult el egy sok száz esztendős titkot.
Ami magukat a pénzeket illeti. Ha jól emlékszem a XVI. században egy gyalogos hópénze 2, míg a lovasé 3 magyar forint volt. Ez megfelelt 200 illetve 300 denárnak. De az aranypénz sokkal értékesebbé vált akkorra, mint a számítási pénzként használt magyar forint.
Íme róla egy táblázat:
Ha megnézzük az 1596-os arany {korabeli szóhasználattal: dukát} közép árfolyamát, akkor 8 dukát x 170 denár = 1 360 denár = 13 forint 60 denár jön ki.
Vagyis ha egy gyalogos volt az összeg eredeti gazdája, akkor az majdnem 7 havi zsoldját jelentette.
Furcsa, hogy az elhantolói, akik valószínűleg törökök lehettek, nem kutatták át a ruházatát, így a pénzét sem találták meg.
Csicsva várának mindenképpen a legérdekesebb részlete a felsővár meredélyének szélén emelkedő öregtorony. Ennek a támadható oldalán, vagyis a későbbi alsóvár udvara felől egy háromszögletű sarkantyút falaztak fel, hogy az így létrejött éllel az ellenséges hajítógépek kőlövedékeit eltérítsék a toronytól. Az ötlet jó, ennek ellenére csak igen kevés erődítményben valósították meg. Ilyen látni még pl. Fraknóban és Kanázsvárban is.
Ha erre a védőműre készítettek kéményt, akkor fűthető vagyis belső térrel kellett rendelkeznie. Vagyis megdőlt az a szlovák rekonstrukció, ami magas -- de egyoldalú -- pajzsfalként ábrázolja. Ehelyett egy szabálytalan alapterületű, a sziklás altalaj formájához igazodó toronyt kell ide képzelnünk.
Kívánom, hogy fárasztó vagyis élményekben gazdag magashegyi vártúráról térjél vissza a Topikba!
Ki volt az a bátor, aki felhágott ama kevély sziklaszirt fokára? :-)
... nem olyan nehéz azért felmászni oda. Két dolgot érdemes megjegyezni. Mindösszesen egy lőrés van rajta, a többi lyuk gerendafészek. A jobb oldali részen egy kéménykürtő romjai láthatóak.
Egyebekben volt még pár érdekes rész, ahová bemásztam/felmásztam, de nem férek hozzá a képeimhez.
Most pár hétre elköszönök a fórumtól, de visszatértem után igyekszem egy, eddig a fórumban emlékezetem szerint nem tárgyalt vidék várait bemutatni pár kép erejéig. :-)
A részemről még kicsit elmélkednék Csicsva várának építészeti részletein. Mert akad ám bőven itt álmélkodnivaló, nekünk kis-magyarországi várbarátoknak, akik számára a várromok jelentős része alapfalakban mutatkozik meg.
Például a külsővár északi végében egy sziklára emelt védőmű. Ennek külső oldala magasan áll, míg az udvar felőli fala már leomlott {lerobbantották?}.
Néhány kép róla, amiket szeretném, ha azon Topiklakó barátom kommentálna, aki nem törődve a meredéllyel, a tüskés bozótossal és vérre éhes kullancsok hadával vette a bátorságot-fáradságot és felmászott rá.
Közben annyi új információm van, hogy Solymáron idén nyáron is folytatódik a feltárás. Az elsődleges cél a kút, de ha lesz elég pénz, akkor a pincét is ássák tovább. A kút jelenleg 23 méter mély.
Szerintem -- én legalább is így látom -- hogy a modern építészek igyekeznek a régi építészek "mundérjának" becsületét óvni. Szépítgetik, hogy igaz el*úrták anno, de mi mégis vigyázunk az ő nagy *zarukra most is becsülettel.
Ahelyett, hogy felállnának: bocsi, ez így nem jó, de mi majd helyesbítjük, kijavítjuk.
Egyszóval megy itt még a szerecsenmosdatás... :-(((
Bizony nagy örömmel nézegettem egykori szép országunk keleti szögletében, a Székelyföldön emelkedő Ika várának megújult tornyát. Nagyon ráfért már, hogy értő kezű, érző szívű emberek által ez a csonkatorony ismét tetőzet alá kerüljön. Ez a tető pedig nem egyszerűen egy VÉDŐtető, nem valamely modern építészeti egyetemen felnevelkedett mérnök íróasztali rémálma. NEM-NEM! Ebben a fazsindelyes, gyilokjárós kiegészítésben ott rejlik a székely emberek szíve-lelke. Remélhetőleg egyszer majd ismét {harmadszor} is arrafelé vezet a jószerencsém, hogy most már a kőfalban megbújó lépcsőn felkapaszkodjam magasába és körbenézhessen eme csodálatos tájban.
Találtam egy honlapot, ahol remekbe készült belső felvételek is akadnak róla:
Szerintem gyenge most ez az Argentin csapat! Bár most majd minden nagy múltú csapat hamar kiesett. Főleg az európaiak. Vagy inkább feljöttek a többi kontinens csapatai? Szerintem a Brazilok is gyengébbek,mint máskor...
Erik,ezt én írtam délután a facén. Nagyjából hasonlóan látom,mint Te. :)
Szerintem Az összes kókányolást,amit nagy nevű építészeink ráépítettek,vissza kellene bontani és újjáépíteni a középkori állapotához hasonlóan! Kissé eltérő színű kővel lehetne jelezni az új falrészt! Kár itt védeni azokat a semmitmondó alkotásokat,amik csak rontották a torony állagát és látványát! Hogy jöttek régen ahhoz,hogy egy középkori részt,mint az árnyékszéktornyot lebontsanak? Felháborító!
