Majd ha a Déli felé jársz, az alagútban nézz le a két vágány közé! Ott van három törpe tolatásjelző, de nem a klasszikus törpe kinézettel. Az Vendégsín által jelzett "egy lámpafejben két színű fény" jelző az országban.
merthogy nem elég egyértelmű a lassú és a gyors villogás... Olyat is hallottam (hiteles forrásból ;)), hogy a villogás meglétének ellenőrzése az igazi horror. És míg a sárgánál a villogás hiánya a szigorúbb jelzés irányába téved, addig a zöldnél nem így van.
Olyan nagy ügy lenne a jelzők között ezt a kapcsolatot megteremteni? A Nyugatiban is van külön előjelző?
Végülis, lehet, hogy jobb így, mert a második kijárat nem mindig van kezelve, amikor az első már igen.
De akkor bejáratnál is kéne előjelző...
A villogó kék a gurításnál a lassíts! Nem lenne egyszerűb, ha inkább fehér-kék jelzés lenne? Ez a tolatásjelző biztosított? Én nem gondolnám, de hát ki tudja...
Mivel a második bejárati jelző vagy vöröset, vagy minden vágányútra két sárgát ad, ezért az első bejárati jelzőre sem kell zöld, hiszen sosem lehet a második bejárati jelzőn egy fénnyel szabad. Ez valamennyi ütközőbakban végződő fővágány esetében így van, bármely állomáson. ("Szabad legfeljebb 40 km/h sebességgel. A következő jelzőn Megállj-jelzés várható. Ez a jelzés kitérő irányba történő behaladásra ad engedélyt olyan állomás bejárati jelzőjén is, ahol kitérő irányban 40 km/h sebességgel járható váltók vannak, s az állomás túlsó felén nincsenek kijárati jelzők.")
Azért, mert a kijáratok csak 3 fényűek. Azaz nem tudnának pl. két sárgát adni. És szerintem nem akarták elbonyolítani azt, hogy a kijáratok adjanak a 2. kijáratra jelzést - mármint biztber szempontból. Tehát a második kijáratra az előjelzők adnak jelzést.
A Klf felőli első bejárat az nem tudna zöld fényt adni, mert a 2. bejárat csak két sárgával tud beengedni. (Általános fékúttávolság nincs meg valószínűleg.) Mellesleg azért ad ritkán az a felső fényével villogó sárgát, mert akkor a forgalom, hogy nincs meg arra a kapacitás, hogy három-négy perccel a vonat érkezése előtt lezárják a vágányutat.
Na meg vannak a nagysugaró kitérők, ott aztán van egy zöld lámpasor (vagy éppen kettő), lassan és gyorsan villlogó zöld fény. És azért akarják módosítani, merthogy nem elég egyértelmű a lassú és a gyors villogás...
Pedig ny-Eu-ban sokkal bonyolultabb
Szerintem az állomásokon, ahol csak lehet, 80-as kitérő kéne, vonalelágazásnál, ill. kétvágányú pályán a két vágány közti vágánykapcsolaton 120-as.
Budapest-Déli pályaudvaron még a régi, irányjelzéses biztosító berendezés működik, azzal a kiegészítéssel, hogy a jelzők már sebességjelzést tudják. Mivel az I. és a II. torony között bonyolult lett volna megoldani, hogy az első kijárati jelző előjelzést adjon a másodikra, ezért beletették a két előjelzőt, s az első kijárati jelzőnek elég azzal bajlódnia, hogy egyenes, vagy kitérő váltók vannak utána. Előjelzést így mindig az előjelzőre ad. A berendezés sajátossága még, hogy az 1-12. vágányról/vágányra jelzőkezeléssel vagy a T(tároló)1 és T2 vágányra/vágányról tudnak járni a vonatok. ezért nincs előjelző a többi második kijárati jelző előtt. Bizonyára sokan elolvastátok az F.1. sz Jelzési Utasítás 98. pontját, amely szerint "Budapest-Déli pu-on az alagútban folyó tolatási mozgások szabályozására olyan fény tolatásjelző van, amely villogó kék fénnyel Visszatolni-jelzés adására is alkalmas." Ezek a tolatás jelzők a bal vágányra érvényesek, illetve ott vannak felállítva, s ha a tároló vágánycsoportról a tartalék kihúzó hiányában az alagútba húz, akkor a torony csak így tud tolatásjelzéseket adni. Másrészt: ha a nyílt pálya felé kihúzunk, akkor az induló vonatok vágányára húzunk, s ezért így szabályozták a forgalmat, s így tervezték az állomást.
A jelzéseket a nagyvasútnál — egy kivételével — illik alulról felfelé értelmezni.
Tételezzük fel, hogy a jelzőn mindig ég valamilyen szabad jelzés vagy a megállj jelzést jelző vörös fény (a hívótól, indikátoroktól és egyéb (pl. kézi) jelzésektől tekintsünk most el)!
Az így keletkezett modell elég egyszerű ahhoz, hogy könnyen megérthessük belőle eme elv előnyeit, de az egyszerűsítések nem mennek az alkalmazhatóság rovására.
Az alsó két fény közül az egyik vagy vörös, vagy sárga, vagy egyik sem ég.
Ezek döntik, el, hogy a szerelvény az elejével mennyivel érkezhet az adott jelzőhöz, de nem ad előjelzést. A következőképpen kell értelmezni:
Vörös: legmagasabb érkezési sebesség a jelzőhöz: 0 km/h.
Sárga: legmagasabb érkezési sebesség a jelzőhöz: 40 km/h.
Sötét: legmagasabb érkezési sebesség a jelzőhöz: Vmax
A felső két fény ugye lehet sárga vagy zöld, de csak az egyik. Ez ad előjelzést a következő (helyhez kötött) jelzőre, de nem jelzi, hogy ehhez a jelzőhöz mennyivel kell érkezni, csak előjelzést ad a következőre, a következő módon:
Zöld: szabad, teljes sebességgel továbbhaladást engedélyező jelzés várható
nyugodt sárga: a következő jelzőn megállj jelzés várható
Így adódik az F1-esben (és a zolikom.hu-n is) található jelzések értelme, és a fényjelzési rendszer két alapszabálya. :)
A fényjelzési rendszer alapszabálya, ha fényjelzőn egy fény világít:
Ha a fényjelzőn egy fény világít és az nem vörös színű, akkor a vonat elejével a jelzőhöz a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel érkezhet*. Ennek a fénynek a színe, villogása vagy folyamatossága jelzi, hogy milyen jelzés várható a következő jelzőn.
A fényjelzési rendszer alapszabálya, ha fényjelzőn két fény világít:
Ha a fényjelzőn két fény világít és azok közül egyik sem vörös színű, akkor az alsó sárga és sohasem villog. Ez az alsó sárga fény azt jelzi, hogy a vonat elejével a jelzőhöz csökkentett, legfeljebb 40 km/h sebességgel érkezhet. A felső fénynek a színe, villogása vagy folyamatossága jelzi, hogy milyen jelzés várható a következő jelzőn.
Ezt énsem tudom, de azt viszont igen, hogy a 12 vágány felöli kijárati jelző:
-nem tud hívót leadni
-zöld
-sárga
-vörös színeket tud leadni.
És a 8. vágánynál szokott zöld lenni, a többinél mindig zöld-sárga (vagy alaphelyzetben értelemszerűen vörös).
De azért zöld, mert az előjelző jelzését veszi figyelembe, amely mutatason bármilyen színképet, a jelentése:" Mostani sebesség maximum, a következő...
És emiatt "tartalmaznak" a kijárati jelzők minden esetben zöld jelzést (is).
De az alagút felöli bejárat a legérdekesebb!!!
-Ha sárgát muatat, akkor a 2. bejáratnak tilosat kell muatatnia, nem mutatahat más jelzést.
-Ha sárga-sárgát mutat, akkor is a következő bejáratnak vörösnek kell lennie.
A többi jelzés esetében már egyértelmű a jelzőkezelés.
De mi van az 1. két esetben???
Addig, amíg a vonat el nem hagyta az alagút előtti bejáratot Kelenföld felől, addig "direkt" nem kezelik a 2. bejárati jelzőt??? (mivel az alagút felöli, Kelenföld felöli főjelző nem tud leadni zöld fényt)
A Déliben a be- és kijáró vonatok vágányútja két részre van osztva, amit külön jelző fedez. Egy ilyen jelző tud adni sárgát, villogó sárgát, sárga-sárgát és sárga-villogó sárgát, ne meg persze vöröset és hívót.
Viszont megfigyeltem, hogy kijáratnál (talán a torony mellett?) van egy előjelző, ami a második kijárati jelzőre ad előjelzést. Miért nem teszi ezt meg a vágányok mellett lévő kijárati jelző?
A Déli berendezése univerzális, ebből a szempontból. Technológiai oka van, mint sok más helyen. Ha ki kell húzni a tárolóból az alagútba, akkor célszerűen ezt nem menetiránnyal szembe tesszük. Mellékesen a kiágazást is gyökfelöl éri alapban a vonat. Igaz, az KLF része, de a félrejárt váltókat nem igazán szeressük, főleg csúcs felöl. P
Kelenföld és a Déli között valóban így van, szinte mindig.
Egy okot tudok mondani:
Kelenföldről kijár a vonat belmenetben, és a Déli pu.-i alagút előtt még van főjelző, 3 fényű (+ hívó), és az csak sárga-sárga, sárga, "mostani max. köv. 40", vagy vörös, vagy hívót tud leadni. (De sz.tem nem soroltam fel az összes alternatívát :-) )
De a lényege az a dolognak, hogy ezt a pályaszakaszt belmenetre tervezték, már csak a jelző fajtája miatt is...
Nem cserélnek helyet. De ha rávetsz egy pillantást a mellékelt vágányrajzra, magadtól is rájössz. A piros szaggatott vonal a két állomás közötti képzeletbeli határt jelöli (valójában a végállomást is Palotakertről kezelik).
Legfrissebb infóim szerint (2005. nyara) úgy kell majd megtervezni az új biztosítóberendezést, hogy ne jelentsen gondot az áttérés a jobbjáratú közlekedésre, de nem fog megtörténni az áttérés a berendezés átadásával együtt. (Persze ez azóta változhatott, remélem, hogy változott is.)
Amikor épültek ezek a vonalak (Rákos felé, Kelenföld felé), akkor még a baljáratú közlekedés volt a gyakorlat, egészen 1941. július 6-dikáig. Akkor egy ország (egy-két üzem kivételével) áttért egyik napról a másikra a jobbra tarsra, a jobbjáratú közlekedésre.
Azon létesítmények, amik ennek az új szokásnak nem feleltek meg, idővel lecserélődtek, így szépen lassan mindenhol áttértek a jobbra tartsra a vasútnál is. Szinte mindenhol. Az általad említett példák kivételek, a gödöllői vonal azért, mert az ott üzemelő jelzőberendezések és biztosítóberendezések nem teszik lehetővé az üzemszerű jobbjáratú közlekedést (ami ugye tulajdonképpen baljáratú pályán történő helytelen vágányozás lenne), vagy pedig a biztosítóberendezés ugyan lehetővé teszi, de az állomás (régi) technológiája annyira kötött, hogy nem lehet áttérni a jobbjáratú közlekedésre Ilyen pl. az indító és fogadó vágányok elhelyezkedése, a fűtőház helye, a tárolóvágányok helye, illetve az oda vagy onnan való lejutás módja (Keleti-Kő-felső).
Tehát az általam ismert baljáratú vonalak, vonalszakaszok (ahol a páros számú vonatok üzemszerűen a bal vágányon közlekednek):
A gödöllői HÉV-en miért balmenetben közlekednek a vonatok? Ez mire jó? Nagy ügy lenne ezt megfordítani? Azt hiszem, Kelenföld és a Déli között is belmenet van. Ennek is mi értelme?
Nagyon tetszik. Látom, hogy teljesen vonatszám-vezérelt a dolog, de ha egy vonalszakaszba belepöttyintik az "adácsi ember"-t, akkor azt a vonalrészt kizárja a forgalomból?
Vágóhídon még ha a MÁV/GySEV szerint foglalt is a vágány, ott akkor sem az. Ha a kocsi a bak felöl áll, attól még egy, vagy két zölddel be lehet hozni arra a vágányra a következő kocsit is. Villamosnál csak akkor alkalmaznak Hívót, ha az egyik, vagy mindkét zöld kiégett.
Ott a foglaltra járatásra inkább az integetést használják... mint a Blahán. egyébként általában minden ember által felügyelt berendezésnél van hívó, az más kérdés, hogy használják-e. A vasutas fogalmak szerint bejárati jelzőnek nevezhető háromfényes jelzőkön "szokott" lenni kieg. lap a hjívójelzésnek.
Érdekes a villamosnál a sötét üzem, amikor ott van a kezelő, de kikapcsolja a berendezést (sötétek a jelzők)... közben nhéa váltót is állít.
(A képernyő közepén lévő "Meldungen" ablakban az egész nap ingázó próbavonatok látszanak. A "Falscher Zug" felirat arra utal, hogy a közlekedés még menetrend nélkül zajlik. Mellesleg pedig ETCS 2. szint van...)
Feldobtam a témát a síndöcögények, főleg a sárgák topicban, hátha valaki ráharap. Hívó van még szintén Budapesten a Vörösvári úti 1-es végállomásának bejárati jelzőjén is.
Ilyen jelzéseket képes leadni.
