Alakjelzőt az állítóemeltyűvel lehet Megálljba! állítani, fényjelzőt a "Jelző M!" és a jelző egyéni gombjának a megnyomásával, vagy kapcsológomb 45 fokos visszafordítással. Hívójelzés kézzel vezérelhető ki (általában), ilyenkor a berendezés a váltók állását nem ellenőrzi.
Tudom, hogy nagyon fárasztó vagyok, de ez engem nagyon érdekel! :-)))) :Hogyan állítják a (rendelkezőkészülékkel) "megállj"-ba a jelzőt, ha valamilyen oknál (fogva mégsem jön a vonat, v. sokat kell várnia az állomáson) szükség lehet erre?
És hívójelzést külön választanak v.hogy, vagy a váltók állásával összefüggően magától választja ki a berendezés? (Azt tudom, hogyha nem működik a vasúti átjáró fedezőjelzője, akkor automatice hívójelzést ad le a biztosított főjelző) de ezen kívül, hogyan választják ki, hogy az legyen?
Tudod, bejön valaki az utcáról, életében nem látott vasutat (vagyis legfeljebb utazott rajta). Elzavarják tanfolyamra, lébecol egy kicsit felügyelet alatt, számon kérik ajta az elméletet, aztán dolgozhat önállóan. Nem látja át az üzemmenetet, nem ért összefüggéseket, a rá vonatkozó utasításbeli ismereteket is csak bemagolva tudja - nem ÉRTI. Ilyen emberekre bíznak nagyjaink vonatforgalom szabályozást... Brrrrrr
Öszvérekről: 13-as vonalon két egymás melleti állomás:
Franciavágás: vonóvezetékes reteszes, fényjelzőkkel. Váltót állít vonóvezetékkel, kulcscsal lezárja az emeltyűt, kulcs be a nyomógombos készülékbe, és azzal lökik a jelzőt.
Mellette Pápateszér: motoros váltóállítás a nyomógombos készüléken (foglaltságérzékelés nélkül!!!), abból ki a kulcs, be az állítóbakba, és állítható az alak bejárat.
Hát, ez jó kérdés, mert a fotón pont a rendelkező készülék látszik. Alapvetően vonóvezetékes váltóállítás van az ilyen (Siemens&Halske) berendezéseknél, de elképzelhető nyomógombos (Dominó-feeling) kezeléssel vagy kapcsológombbal (akár emeltyűpótlóként. :))
Az öszvér attól öszvér, hogy kettő vagy több biztosítóberendezés vonásait egyesítik. Ez minden állomáson más és más, függ az állomás helyszínrajzától, a megkövetelt lehetőségektől (egyidejű menetek, iparvágányok stb.), a mindenkori állapottól, az esetlegesen lehetséges átépítéstől (illetve annak várható időpontjáról: tíz év pl.), a mindenkori anyagi forrásoktól, az elvárt színvonaltól.
Szóval csak úgy egy öszvérről leírást nem nagyon fogsz kapni, főleg, mert amit lehetne adni az a Kezelési Szabályzat, az pedig nagyfokú helyismeretet igényel az olvasó részéről. Szóval inkább itt tessék kérdezni, és ha lehet, akkor inkább elveket, nem pedig pl. "milyen módon áll át Szolnok A elág. x. sz. váltója", mert azt valszeg kevesen tudják itt. :)
A sormintád nem kell elküldeni, egy kérdőjel is elég. :P
A biztosítóberendezés alapvetően a váltók és a jelzők egymással való viszonyát szabályozza, szerkezeti függések lévén. A gyakorlatban viszont a váltóállítás is a biztosítóberendezés megfelelő kezelésével történik. Ilyen:
1. váltóállító (fekete színű) emeltyűvel. Alsó helyzetben egyenes, felső helyzetben kitérő volt az utolsó állítási irány.
2. váltóállító nyomógombbal (MÁV Dominó berendezésein fekete gyűrű és fekete gomb, HÉV-nél kék gyűrű és kék gomb). Itt ún. szárcsík jelzi az utolsó vezérlési irányt.
3. váltóállító kapcsológombbal (elektrodinamikus biztosítóberendezéseknél), szintén fekete színű. Ezt ki kell húzni és 90 fokkal elfordítani, majd visszaengedni. Ezen egy fekete vékony vonal van, ami az utolsó állítási irányt jelzi: vízszintes: kitérő, függőleges: egyenes. Ez a fajta berendezés már kezd kihalni.
4. elektronikus biztosítóberendezéseknél: (Siemens SIMIS-C-je vagy az Alcatel Elektra vagy Elektra2) ez nekem is rejtély, csak otthon van róla leírásom. :(
Nem, a váltók helyszíni állításúak, de lezárásuk központból reteszelhető. A reteszdob kint van a váltónál, az irodában emelytű, köztük meg vonóvezeték.
Ha automata térközbiztber van akkor a sorompóban van menetirányjelfogó. Ilyenkor ált 13 khz-es gen a behatási pont és a men ir jelf élesíti azt ahonnan vonat jön. Középen oldásra 2 db 13 khz gen alkalmaznak.Menettel szemben kézzel kell lezárni. Ha nincs aut térköz akkor van egy versio ahol 3 szigsin van egyenárammal táplálva. 1-1 az utátjáró 2 végén egy meg pont az átjáróban. Itt irányérzékelő jelfogók működnek a szig sin foglalttá válásakor amik csak kihaladás után kerülnek alapba. De rengeteg verzió van sinérintő, tengelyszámláló stb.
Sziasztok! A következő lenne a kérdésem: van egy egyvágányu pálya, és adott egy önmüködő utátjáró. Ehhez hány szig. sint használnak? vagyis egy- egy szig. sinnél hogyan dönti el hogy honnan- hova megy a vonat? vagyis mikor kell lezárnia és mikor feloldania az utátjárót? De ugyanez a kérdésem 4 - vagyis pl. páros vonat belépö, kilépö, és páratlan vonat be és kilépő szigetelt sinjeinél. Mi van akkor ha esetleg valami hiba miatt a két szigetelt sinen egyszerre érzékel vonatot? Köszi a válaszokatÍ!!!!4
Amikor én jártam (1999), akkor a tanfolyamon nem volt se biztber, se felsővezeték. Azt mondták, hogy az összes biztbert előre felesleges tanítani, majd ki milyen állomásra kerül, azt az egyet elég lesz neki megtanulni.
A felsővezetékre ugyanez volt mondva. Akinek kell, majd otthon megkapja.
(Akkoriban a SZESZA és ÁFU tárgyak voltak erőltetve, meg a vasútföldrajz és a SZIR.)
Otthon mindkét körzeti oktató normálisan elmagyarázta és levizsgáztatott.
Az önállósító utáni vizsgákat kiegészíteném a felsővezetékesés, a távközlés ...
Én meg a felsővezetékes tudásanyagot szívesebben oktatnám tanfolyami keretek között. Egyre többször jelentenek be úgy fszt jelöltet vizsgára ("felkészült, ..."), hogy inkább azt mondom neki, hogy na, akkor most szánjunk rá egy kis időt, beszélgessük át az egészet, aztán visszajövök vizsgáztatni.
