Ja értem, szóval gondolatolvasás és távolbalátás kellene csak ahhoz, hogy a hozzászólásaidat értelmezzem! Hogy én erre miért nem gondoltam?!
Leírod hogy X és Y között különbség van, látom hogy nincs köztük különbség, mert nem jöttem rá, hogy te az 1/X és az 1/Z közötti különbségre gondoltál, de persze ez olyan nyilvánvaló, hogy a Z-t meg sem kell nevezni! Én kérek elnézést...
Lapozz már vissza az egész kezdetéhez, Gézoo olvtárs (51054)-es hozzászólásához, amivel ez az egész elkezdődött... (Flame: Elég idegesítő, hogy időnként, mintha álomból ébrednél, hirtelen kinyitod a szemed, és ártatlanul megkérdezed, hogy 'Miről is beszélünk most?')
Bocsánat, mi a kérdés? Mivel kapcsolatban kérdezed, hogy mi a helyes? Hogy hogyan kell módosítani a Lorentz-transzformációt, hogy jó legyen? Nem kell módosítani, mert már jó!
Nincs szükség a specrel kijavítására, mert: 1. matematikailag ellentmondásmentes 2. összhangban van a kísérleti eredményekkel
Én azért vagyok a neten, hogy egy érdekes témáról elbeszlgessek. Nagyon viszketek azoktól, akik csak kötözködnek. Te is azért titkolod a véleményed, hogy kötözködhess. Mert ugye mennyivel egyszerűbb lenne, ha elmondanád , szerinted mi a helyes? Akkor viszont nem lenne kötözködés belőle.
Az lenne a tisztességes, hogy te mutatnád be, hogy szerinted mi a helyes.
Szerintem az a helyes, ha valaki, aki közzétett egy téves állítást (51054), az korrigálja magát, ha figyelmeztetik, nem pedig angolnázik, hogy 'nem is arra gondoltam, amit írtam, hanem annak a reciprokára, de az egyes betűk sem ugyanazt jelentik, és különben is, olvasd el a weblapomat'. (Egyébként ránéztem Gézo weblapjára, és ki is mutattam egy hibát, amit ő nem akart korrigálni.)
cíprián olvtárs, nem pirul el az arcod, amikor ilyeneket mondasz? Különös tekintettel arra, hogy a Lorentz-transzformáció legelemibb alkalmazására is képtelennek bizonyultál?
Mi az, Gézoo olvtárs, angolnázunk, angolnázunk? Akkor most az az állításod, hogy az alábbi két fv közül az elsőnek van szakadási helye, a másiknak nincs?
v -> 1 / gyök(1 - (v/c)^2) v -> 1 / gyök (d^2/c^2) = 1 / gyök ((c^2 - v^2)/c^2)
Ha ezt állítod, akkor mutasd be, hogy milyen 'v' értékre lesz szakadási helye az elsőnek, úgy, hogy a másodiknak nincs szakadási helye ugyanott!
A legelső ábráról beszélünk, erről már vitatkoztunk az Origón, nyilván jól ismered.
IG2-t képzeld el, hogy folyamatosan sugároz y' irányban. IG3-ról szintén képzeld el, hogy folyamatosan sugároz az ábrán ferde irányban. A kisugárzott y' ill y irányú frekvenciákra érvényes:
f'=sqrt(1-v2/c2)f
Azért jó ragaszkodni a merőleges irányhoz, mert ebben az irányban nincs Doppler-effektus, emiatt tisztán a relativisztikus időarányokból adódó frekvenciaarány van.
Képzeld el, hogy IG2 folyamatosan lézerfényt sugároz. Ha az ábrán IG3 és IG2 közötti frekvenciaarányokat akarjuk felírni y tengely irányában, akkor
IG2 inerciarendszer, nem tud fényt kisugározni.
Mi sugározza ki a jelet, milyen irányban, mi érzékeli, mi hogyan mozog. Ezt legalább le lehetne írni, ha már levezetést akarunk csinálni. Vagy itt elakadunk?
Egyébként abba kapaszkodik bele Nevem Teve, hogy nem a nevezőben szerepeltetted az sqrt(1-v2/c2) tagot. A Lorentz-trafóban a nevezőben van. Ha a nevező nulla, akkor a tört végtelen. Fizikai értelemben nincs értelmezve ezen a helyen. Zárjátok le ezt a buta vitát.
Ha Neked úgy szebben hangzik, akkor elismerem, hogy az utalásom számodra nem volt egyértelmű, és így természetesen a gamma Lorentz féle számításának zéró értéke nem szakadási helye a gamma számításának v=c esetben, csak v>c esetében a komplex számokra érvényes a példám.
Ha pedig megértetted, hogy minden olyan függvényre utaltam ahol a gamma a nevezőben szerepel, akkor pedig nincs okom a visszavonásra.
Maradjunk Gézoo ábrájánál, pusztán amiatt mert van egy rajzunk. http://gezoo.fw.hu/
Képzeld el, hogy IG2 folyamatosan lézerfényt sugároz. Ha az ábrán IG3 és IG2 közötti frekvenciaarányokat akarjuk felírni y tengely irányában, akkor értelemszerűen érvényes:
f'=sqrt(1-v2/c2)f
Ez abból következik, hogy d sebesség kisebb mint c sebesség. Ennek megfelelően d/c arányban kell a frekvencia-arányokat módosítani.
Kérlek ne válaszolj kapásból, gondold át előbb alaposabban.
Más meggondolásból is le lehet vezetni a fenti képletet. Pl. ha felviszünk egy Cs-136 órát, mi lesz a frekvencia-arány bármely irányban? Vagy felviszünk egy sima órát, mi lesz a körfrekvencia-arány az álló és a mozgó órák között?
A relativisztikus Doppler-effektus (aminek egyébként nem ez a képlete) nem oka, hanem következménye a Lorentz-transzformációnak, úgyhogy fordítva ülsz a lovon;)
Azt írtam, tanulságos lenne. Tőlem ez előfeltételezés.
Auróra11 itt azt írta, hogy talált egy hasonló tankönyvi levezetést a d=sqrt(c2-v2) számított fénysebességből kiindulva. Kiváncsi lennék, mennyire passzol ide.
Nagy vonalakban meg van bennem a levezetés, hála az Origón folytatott vitának.
Azt kell tudni hozzá, hogy a mozgásra merőlegesen kibocsátott frekvenciára a következő érvényes:
Specrel szerint
f'=sqrt(1-v2/c2)f
Lorentz-elv szerint
f*=sqrt(1-V2/c2)f
Azért írtam le a képleteket, mert úgy vettem észre, hogy nem mindenki ismeri, még a specreles változata sem nagyon ismert több fórumtársnak.
Természetesen mozgásra merőleges irányban nincs hosszkontrakció. Azonban frekvencia-változás van. Ebből lehet levezetni a távolság mértékváltozását, ami nem a mozgásirányra merőlegesen jelentkezik, hanem mozgásirányban.
Ha Gézoo ábráját veszem alapul, akkor IG3-ból megállapított fénysebesség d értékű, IG2-ből pedig c értékű. A merőleges hosszúság viszont változatlan marad. Ebből, és a frekvencia-változásból kijön a mozgásirányú hosszkontrakció.
Nagyon tanulságos, érdemes utána gombolni újra a specrelt. Természetesen ugyanaz jön ki, mint Eisteintől a mozgásirányú fénnyel, de világossá válik, hogy a hosszkontrakció miért mértékváltozás.
