Szerintem megérne egy külön topikot. Főleg házi energiatárolás tekintetében érdekelne, hogy miket lehet kihozni ebből. Pl. lehetséges-e értelmes áron megoldani házi akkumlátorokkal + napelemekkel egy ház áramellátását, itt Mo-on.
A "V2G" megoldás még nem a Tesla autók sajátja, de gondolom minimális fejlesztéssel az lehet. Sztem felesleges a saját inverter, elég lenne egy DC kimenet az akkutól egy adatszállal, ami megmondja hogy mekkora a töltöttsége éppen.
Az olomakkulatorok mar evtizedek ota 60 euro alatt vannak.kilovatorankemt. De egy szuvattyus tarozoval.nincs az az akku ami versenyezhessen. Nalunk nem kene tulsok.akku, ha atallnank a napra meg a szelre. Ha harom napi.tartalekunk van, akkor eleg lenne haromszaz ezer megavattoranyi akku, kilovattonkent 60 euroval szamolva ez alig 18 milliard euro lenne, enn,ibol meg ot paks2- t se lehetne felepiteni, max tan negyet
CATL, végül is a világban egyéb helyeken levő akksi-kutatóközpontokban nagyon sok helyen kínaiak vannak. Ők látják azt, hogy a tárolás akkumulátoros lesz mindenképp a jövőben.
Battery Day tolódik folyamatosan. Az viszont már kiderült, hogy Tesla áramszolgáltató is lesz valsz V2G megoldással. Izgi. Kár, hogy Mon-n nem működik majd a dolog.
Egy 1 kwhs olomakku mijon kb tiz eurobol is es eleg es kszor ujratoltheto. Autoba persze tul nehez, de ha napelemeket napoztatunk.a teton, akkor tokmindegy hogy a pinceben elhelyezett akkupack 100 kilo jo dragan, vagy 500 kilo harmadaron.
A most májusra tolt Tesla Battery Day leginkább az akkukról fog szólni és nem az egész powertrain-ről, szóval biztos hallunk majd érdekes dolgokat. Engem leginkább vmi fasza áttörés érdekelne otthoni telepítésű akkutelephez. Mondjuk 6000 ciklus és 100kWh 1-2 millió Ft-ért :)
Ha ceruzaelem feszültsége új állapotban 1,5V, és 1,1V körül dobják ki.
A NiMh cella feltöltve 1,3V, és kb. 1,1V mikor már alig van töltése, ennél jobban lemeríteni árt neki.
A hasonló feszültség miatt legtöbb készülékbe betehető a NiMh elem helyett.
A Li cella feltöltve 4,2V, ha ezt olyan alakúra gyártanák mint egy ceruzaelem (AA vagy AAA), és ezt valaki gondatlanul betenné egy készülékbe, az tönkremehet tőle, és még jó ha ki nem gyullad.
Emiatt az önálló Li akkukat más méretekben forgalmazzák, pl. gyakori a hengeres 18650, amit rúdlámpákban, vaping-ben stb használnak.
Úgy tudom az elektronika-mentes, azaz olcsó lítiumion akksikról nem állapítható meg - egyszerű feszültségméréssel - hogy mennyi energia van még bennük.
Ez tévedés, a Li akku töltöttségére sokkal jobban lehet következtetni a feszültségéből, mint a NiMh- esetében.
miért van az, hogy ezek a ceruzaakkuk amik manapság is kaphatók ni-mh-ek?
Két fő oka van.
- a NiMh feszültsége elég közel esik a ceruzaelemekéhez, így legtöbb készülékbe betehető elem helyett
- a Li akku tűzveszélyes, különösen ha önálló cella formájában adják el, és a felhasználó nem megfelelő töltőbe teszi
Ezek a gondok persze nem zárják ki teljesen a Li akku használatát, pl. létezik olyan elektronikával egybeépített AA formájú akku, ami usb-s telefontöltővel tölthető (csatlakozó van az elem oldalán).
Ezwk kb ezerszer ujratolthwtoek, amit persze a tizeves elettarta.uk alatt nehez kihasznalni, a litiumosok.kb haromszaz toltest birnak ki, aztan do hatod a telefonodat a szemetbe, mert egy uj akku tobbe kerul mint egy uj telefon.
Feltaláltad a Na-S magashőmérsékletű üzemanyagcellát.
ehhez én voltam az, aki
--megadta a minimális működési hőmérsékletet, (ami 400 fokkal magasabb, mint az, amit te behasaltál)
--kiszámolta a fajlagos energiát (ami negyede annak, amit te behasaltál)
--felírta a reakcióegyenletet (amire te nem voltál képes)
--elmondta, hogy nincs olyan, hogy kizárólag Na2S keletkezik (amit azóta se hiszel el)
--elmondta, hogy nem lehet megcsinálni, (amit szintén)
etc.
most még mondjam el azt is, hogy 1200 fokon kb. 10 atmoszférás Na-gázzal kell dolgoznod, és több, mint 200 atmoszférás kénnel? Vagy azt, hogy ez így a legkisebb sérülésre egy ksiebb bomba erejével fog a cellád felrobbani? Vagy okoskodjak arról, hogy hogy a faszba' akarsz tankolásonként 50 kiló olvadt nátriumot (és egy kicsit kevesebb ként) betölteni az autóba? Vagy elemezzem az őrületed környezeti hatásait?
Egy gimis projectnek akár jó is lenne, de én már kinőttem az ilyen házifeladatokból.
Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ismét sikerült szánalmasan lejáratnod magadat.
Úgy tudom az elektronika-mentes, azaz olcsó lítiumion akksikról nem állapítható meg - egyszerű feszültségméréssel - hogy mennyi energia van még bennük. A váratlan lemerülés pedig kellemetlenséget okozhat.
Szerinted kinek van gyakorlata egy nem létező technológiában?
"Azt megköszöntem volna ha a redox egyenletet ide írod...."
milyet? Ezt sem tudod könyv nélkül?
2Na +1/x Sx ---> Na2S
Na = Na+ + e-
1/x Sx + 2 e- = S2-
Ahhoz, hogy eldöntsük, hogy milyen formában van jelen a kén, nem ártana tudni, hogy a zseniális találmányod hány fokon működik. Ezt még nyilván te sem tudod, igaz?
Ha annyin olvad akkor annyin, a benzin még magasabb hőfokon ég el, de nem jó, biztos, hogy nem annyin olvad, de ne töltsem már az időt ezzel. Nem szedtem elő ezt, majd lehet.
Csak benéztem van e esetleg valakinek hozzászólni valója.
Nincs gyakorlatod ebben a témában.
Azt megköszöntem volna ha a redox egyenletet ide írod, de nem olyan fontos, megvan valahol.
"Ha nátriumot és ként 800 fokos cellába, hogy a szulfid is folyadék legyen az is vagy 3KWh /kg és..."
erre én:
"nem működik akkor, ha Na2S keletkezik, csak akkor, ha Na2S4. Hisz a tüzelőanyag-cella hőmérsékletén a Na2S még szilárd. Igaz?"
erre te:
"Persze, hogy nem igaz."
A Na2S olvadáspontja 1176C. A poliszulfidok pedig párszáz fokon elbomlanak. Tehát akkor miről beszélsz? Természetesen megint csak hasalsz a nagyvilágba. Igaz?
"Nem néztem ki belőled, hogy utána számolsz."
A komoly ember attól komoly, hogy utánaszámol. Ez ilyen rohadt egyszerű. Te meg csak fosod a szót.
"De akkor már mindegy ha lítium is (...) és akkor már más a helyzet a mólokkal is, a feszültséggel is."
Még ott is 2.7kWh/kg az "elméleti" maximum, a gyakorlatban ez sem lehetne több, mint 1.5 kWh/kg, ha a kémia működne. De nem működik.
