Amire különösen kíváncsi vagyok, hogy milyen módszerrel képesek transzurán elemek bomlását "lényegesen" felgyorsítani úgy, hogy ne évmilliók alatt kocogjanak végig a teljes bomlási láncon az ólomig."
2.) Mit állít ez az igen innovatív vállalat: "In short, the NSPS technology uses scientific concepts of particle physics and nuclear energy to solve the problem of severe radiation contamination. It leverages in particular high velocity particles, also known as positrons, to direct this naturally occurring force towards radioactive isotopes in the soil and breaks the bonds holding them together. This is done safely under the surface of the soil and no radioactivity is released further into the ground or above the ground in the air. Once the positron comes into contact with the radioactive isotope, it rejoins an electron and annihilates back to its original matter."
Kérdések:
1) Hogyan i"rányítják a pozitronokat a talajban található radioaktív izotópok felé"? Lássuk a leggyakoribb ilyan izotópot, a Cs-137-et. A "nagyatlasz" 2016-os predikciója alapján a súlyosabban szennyezett részeken a felületi szennyeződés kb. 1500 kBq/m2. Ez annyit tesz, hogy 1 m2 talajfelületen 0,46 mikrogramm Cs-137-tel számolhatunk. Kíváncsi lennék, hogy terepi eszközökkel ilyen szubatomi szinten pontos célzást hogyan lehet elérni.
2) A pozitronnak nincs szeme, tehát nem nagyon válogat, hogy minek megy neki. Az első útjába kerülő elektronnal összeütközve annihilálódik, két gammafoton kibocsátása mellett. Nomost, ha nem akarunk sokat pöcsölni a célzással, akkor elég nagy pozitronfluxussal kell dolgozni. Ekkor meg elég szép nagy gammaintenzitása lesz ennek a módszernek. Ez nem baj, csak ne akkor csinálják, amikor arra járok.
3) A cikkből nem teljesen világos, hogy milyen magfizikai reakcióval érik el a céljukat a szorgos iparosok. És mi lesz ebből a sok veszedelmes anyagból, miután kezelték. Amire különösen kíváncsi vagyok, hogy milyen módszerrel képesek transzurán elemek (l. az angol anyagot) bomlását "lényegesen" felgyorsítani úgy, hogy ne évmilliók alatt kocogjanak végig a teljes bomlási láncon az ólomig.
Radon nalunk csak a kohosalakbol epult hazakban volt, amiket mar reg betiltottak. Meg a martaderecskei hazak pimceiben, ami a fold alol szivarog, de szelloztetni kell es nem kell sokst pincezni. Egyebkent vannak helyek ahol az atlagosnal tobb a radon sugarzas tan 5-4- szoros is, pl Svedorszag eszaki resze es India deli resze, elobbi helyen 80 feletti az atladeletkor, az utobbinal meg tan 50, igy csak azt gondoljatjak a tudalekosok, hogy kis mereku tobblesugarzas nem hat karosan. Mi csernobiltol annyi plusz sugarzast kaptunk, mintha fel evig eszeksvedorszagban eltunk volna.
Konkrétan tudom, hogy ún. fordított árukapcsolás történt, az erőmű kezdeményezésére. A tervező pedig olyan hibákat követett el, amelyek időzített problémát jelentenek. Az üzemeltetés már évekkel ezelőtt észlelt rendellenességeket. Nem jelentették a vezetőségnek? Vagy pedig hozzáértés hiányában alulbecsülik a kockázatát?
Mindenesetre tény, hogy a tervező munkáját szakmailag senki nem felügyelte, nem ellenőrizte. Ez pedig hatással lehet az erőmű teljes területére, a reaktor csarnoktól az udvarig. Kiszámíthatatlanok a várható következmények. Ráadásul az üzemeltető személyzet valószínűleg nincs felkészítve a várható rendkívüli eseményre. (Ilyen az, amikor a biztonság fokozása fordítva sül el.)
Azért ez a kockázatértékelés így súlyos blöffnek tűnik. Honnan az 1:20000000 gyakoriság? A súlyosság értéke miért egyezik meg az effektívdózis-növekmény értékével? Ez lineáris? Milyen tartományon?
" A csernobili katasztrófa például a Magyarországon élõkre nézve azt jelentette,
hogy a felnõtt lakosság 10 év alatt összesen átlagosan 0,47 mSv többletdózist kap. Ebbõl 0,33 mSv-et 1986-ban kapott ([2] 212.oldal). A kockázatnövekedés tehát: 5ˇ10-2 ˇ 0.47ˇ10-3 = 2,35ˇ10-5 (azaz 23,5 mikrorizikó). Körülbelül ekkora kockázatot vállalunk 300 km-es kerékpározással is."
Akkor én kb. kéthavonta, egy csernobili 'csapást' szenvedek el .. ?!
Kedves Sir David, ez csak a látszat, A hármas tetején egy egyszerű bádogtető van:
amit 1987-ben, már a szarkofág felépítése után húztak fel, a 3-as újraindítása előtt.
A 86/87-es télen készült képen látszik, hogy még nincs fenn a bádogtető. A hármas teteje többször megsérült a helikopteres dobálózás során, egyszer konkrétan egy köteg ólomrudat dobtak be, szerencse emberhalál nem lett belőle. A pontos okát nem tudom a tetőépítésnek, legfeljebb csak következtetni tudok arra, hogy az eredeti tetőhéjalást nem sikerült olyan minőségben helyreállítani, mint ami szükséges lett volna a hármas üzembehelyezéséhez. (Ne feledjük, a reaktorcsarnok tetejének hermetikusan kell zárnia, a gőzdobok feletti résznek meg még nyomásállónak is kellene lennie.) Elképzelhető, hogy ezt csak úgy tudták biztosítani, hogy az eredeti tetőt valami kevésbé időjárásálló módszerrel javították ki, utána meg rátették ezt a bádogot.
Srácok, azt tudja valaki, hogy az eredeti ukrittya miért terjedt ki a hármas blokk tetejére? Mert ha jól néztem, a V-blokkon nincs szarkofág, ami a négyes mellett volt, de a hármason igen. Mi lehet ennek az oka?
" egyes olvtársak nagyságrendi tévedésben vannak. Amikor egy havi átlagos vízmennyiség pár óra alatt leszakad az égből.
Mennyi lehet az? Becslés kellene, hogy worst case mennyi víz fér el az égben..."
" mennyi víz fér el az égben " ?
Az attól függ, mikor és hol...?! :-)
Az 1970-es nagy tiszai árvízkor 26 óra alatt! egy Balaton-nyi víz esett (1800 millió m³) a szatmári területre... Tavaj mondta a vizügyes szakember a rádióban, a nagy tiszai árvíz 50. évfordulója emlékműsorban...
(sok helyen, esély sem volt a védekezésre... "szemmel láthatóan emelkedett a szamos vízszinje"... 1,5-2m-es víz öntött el sok falut ! - személyes emlék...!) ;-(
" 1970 májusában óriási, pusztító árvíz zúdult a Szamosköz falvaira. Harmincezer embert kellett kitelepíteni 43 Tisza-menti községből, több falut gyakorlatilag teljesen a földdel tett egyenlővé a megállíthatatlan árvíz. Volt olyan falu, ahol az emberek a fák tetejére felmászva menekültek csak meg, és imádkoztak, hogy értük jöjjön egy csónak, és megmentse legalább az életüket. Az újjáépítés hónapokig tartott, a károsultaknak - többek között Kádár János személyes felhívására - az egész ország adományokat gyűjtögetett."
Én is, nem beszélve a hajózhatóságról, amivel komoly gondok vannak egyre hosszabb ideig (a nyári kisvíz kb. áprilistól októberig tart most már, egyre alacsonyabb szintekkel...)
Én nagyon pártolnám mindhárom duzzasztó megépítését. Nyilvánvaló, hogy ezek nem lehetnek teljesítményben egy atomerőmű konkurrenciái, de mindenképpen megújuló energia, meg tlán a medererózió ellen sem lenne rossz.
Ok, a számok makacs dolgok. :) Viszont ettől függetlenül a vázolt folyamatok lassítasára, és ezáltal a Pakshoz kellő üzemvíz biutosítására nem ártana egy kisebb duzzasztó valahol arrafelé.
Teccik itt viccelni. Nagymaros 158 MW lett volna, 2800 m3/s méretezési vízhozamnál, 72% teljesítménykihasználtságnál 1 TWh éves energiatermeléssel (megjegyzem, a medererózió miatt még mindig nem lenne marhaság megépíteni). Bős 720 MW, 5100 m3/h, 24 m esésen. Nem is tud többet 43%-nál.
Adony és Fajsz lett volna a két tervezett erőmű. Mennyi az esésük Nagymarostól? 5-6 m? 2400 m3/s átlagvízhozammal mennyit lehetne ott kivenni? 80-100 MW-ot egyenként? Számoljunk Nagymaros teljesítményével és teljesítménykihasználásával mindkét lejjebbi erőműre, akkor a háromból lenne összesen évi 3 TWh? Paks I mennyi? 14,7 TWh
A Duna folyamatosan ássa be magát egyre mélyebbre, emiatt a kisvízi hajózóútvonalak szűkülnek*, az esés nő, emiatt a víz gyorsul, ami még jobban vájja ki a medret, stb. Ezért nem lenne mondjuk hiábavaló nálunk az alsóbb szakaszon egy vízierőmű építése, hogy ezt megállítsuk, és magunknak szabályozzuk a vízszintet meg a visszatartott víz mennyiségét. Mondjuk akkor felmerül a kérdés, hogy ha építünk mondjuk két vízierőművet, egyet kb. Dunaújvárosnál, egyet meg valahol Kalocsa alatt, vagy ne adj' Isten még egy harmadikat Nagymarosnál is, akkor mi szükség van Paks-2-re.
*Ausztriában meg az a gond, hogy a hordalék lerakódik az erőmű felvízi oldalán, és ezért folyamatosan kotorni kell, és levini a hordalékot az alvízi oldalra... :)
A Duna szerenszere tele van vizieromuvekkel meg a hozzajuk tartozo viztarolokkal. Eleg jol tudjak szabalyozni a hirtelen lezudulo csapadek okozta plusz vizeket. Hosszu szarazsag eseten persze csak annyi viz tovabbithato, amennyi leesik. Magyarorszag tobbnyire alfold, ahonnan nincs hova lemosodnia a termofoldnek, kulonosen ha a beleultetett novenyek ezt meg akadalyozzak is.
A vízhozam stabilitását a termőtalaj és a növényzet biztosítja.
Ha az özönvíz-szerű esőzés lemossa a termőtalajt (és a kopár sziklákon nem élnek meg a növények), annak a vízmennyiség drasztikus ingadozása lesz a következménye. Óriási áradás, aztán hetekig szárazság.
Remélhetőleg mérnökök tervezik, és nem hetedikesek. ;)
A fóbiás mérnök pedig worst case tervez, ami az időjárási viszonyokat illetően lehetetlen. Egyesek azzal riogatnak minket, hogy egyre szélsőségesebb lesz a természet. Tőlünk északnyugatra özönvizek pusztítanak az utóbbi hónapokban. Szóval a magas vízállásra is fel kellene készülni. Ja, ez nem a Paks II. topik.
Viszont ha egy-két forró nyári hónapban esetleg részben áll az erőmű, annak az árából egy hűtőtornyot esetleg ki lehetne hozni.
Hm. Ennyi pénzen kerítés helyett körül lehetne rakni hűtőtornyokkal az egész erőművet. Megjegyzem, a 2018. okt. 25-i történelmi rekord alacsony vízállásnál a vízhozam a paksi keresztmetszetben 836 m3/s volt, a feljegyzett legalacsonyabb vízhozam (1947) 167%-a. Mondjuk a Duna medersüllyedésének hatását nem itt kéne megbeszélni, noha Paks II. környezeti hatástanulmányánál figyelembe vették.
Lehet epiteni 5-600 milliardert hutotornyot arra a par evre amig a paks1 es 2 egyutt muzsikal. A Duna globalis melegedese nem lehet problema, vagy harminc evig egyutt melegitette a Dunat paks es szazhalombatta, azok se bocsajtottak be kevesebb hot. Szvsz partiz milliardert mindenfele vizbe Uu elyezett terelokkwl ideiglenesen megoldhato lenne a gyorsabb bekeveredes a folyoba. Ha meg tizezer evente lemegy a minimumra es ez a kovetkezo evtizedre esik, akkor pechunk van.
Az alapadatok birtokában a Duna hőmérsékletváltozását kiszámolni (a melegvízcsatorna hőveszteségét és a vízfelület párolgási veszteségét elhanyagolva, a belépési keresztmetszeten egyenletes keveredést feltételezve), ált. isk. 7. osztályos fizikafeladat.
Alapadatok:
Paks I.
Hőteljesítmény: 5940 MWt
Bruttó villamos teljesítmény: 2000 MWe
Paks II.
Hőteljesítmény: 6400 MWt
Bruttó villamos teljesítmény: 2400 MWee
Duna:
Átlagos kisvízi vízhozam: 1000 m3/s
100000 éves számított legkedvezőtlenebb minimum: 400 m3/h
Legmagasabb statisztikai vízhőmérséklet: (átlag+szórás) 24°C
Paks2 kevesebb hot bocsajt a Dunaba, mint paks1. Minden atomeromu kepes 30-100% kozotti teljesitmenyre barmikor, tiz husz perc atallassal. De mivel az uzemanyagkoltseg csak tiz szazalek, a tobbi a letesites meg a mukodtetes koltsege, a 30%- os teljesitmenyen termelt aram haromszor annyiba kerulne mint a 100%- on termelt. Egyebken paks csak apaks alatti partmenti szaz meteres melysegig es harminc kilometer kosszan melegiti erosebben a vizet kb a nyari 2-3 honapban. A legnagyobb veszely hogy az akvaristak altal megunt es a Dunaba dobott alligatorok es piranhak itt eletben maradhatnak telen is es megehetik a gyanutlan furdozoket:-)
