Részemről maradtam az üveggyapot (volt otthon) + csibeháló kivitelezésénél. Fiammal ketten úgy fél óra alatt becsomagoltuk a köbös pufit. Alulra azonban a tartály lábával vágattam 10cm EPS-t, ami alatta is maradt.
Nem szép, de ronda, viszont csúnyán néz ki. A szuterinban viszont nem érdekel a kinézete.
Majd eccer rendbeteszem kívülről, ha lecserélem a kazánt.
Ha tartani akarod a kör formát, vagy rátekered az anyagot és kívül kerül rá valami merevítés, vagy kisebb, önállóan merev cikkekből állítod össze a burkot.
Mivel legfelul veszed ki a meleget, kell majd kb. 5 - 10 perc, hogy mehessen a futokor fele a meleg....nem begyuttastol, hanem szivattyu indulastol szamitva.
A puffertartállyal kapcsolatban még lenne egy dilemmám.
Ezek ugye elvileg rétegtárolók, tehát, ha minden rendesen meg van építve, akkor szépen kialakul a hőrétegződés.
De működik ez a valóságban is?
Igazából az érdekelne, hogy ha begyújtok, akkor a valóságban nem fog fellépni az a jelenség, hogy szinte az egész puffert fel kell fűteni, mire tudok a fűtésnek meleget kivenni?
Mennyi idő kell kb. hogy a fűtésrendszer felé is meginduljon a meleg?
Hogy lehet azt megoldani szerintetek hogy, a kazánból csak akkor küldje a puffertartályba a vizet ha a kazán vize melegebb mint a pufferé? És ha a kazán kezd lehülni és hidegebb lesz a víz benne mint a puffertartályba akkor automatikusan leállítaná.
Abban szeretném a segítségeteket kérni, hogy hogyan szigeteljem a puffertartályom.
A fűtésszerelőm ugyanis közölte, hogy azt nekem kell megcsinálni, ő csak a tartályt készíti el. A tartály átmérője 1,4 m a magassága meg 2 m.
Én úgy gondoltam, hogy veszek üveg- vagy kőzetgyapotot, mondjuk 10 cm vastagságút és azzal burkolom be, de hogyan tudom rögzíteni a tartályra a gyapotot, hogy stabilan rajta maradjon?Köszönettel vennék néhány jó tanácsot.
Sok hasznos tanácsot kaptam, és el is készítettem a rajzom. Akkor másik fórumon és itt is az volt a visszajelzés, hogy jó a rajzom.
Másik fórumban felhívták a figyelmem, hogy a tágulási tartályba menő meleg ág nem biztos, hogy kizárhatatlan.
Jobban megnéztem (illetve a beszerelni kívánt keverőszelepet is) és azt vettem észre, hogy van a VTA szelepnek olyan állapota, amikor lezárja a pufferből kilépő melegvíz útját. Ekkor a kazán-puffer melegvize nem tud a tágulási tartályba jutni.
Viszont a puffer hideg ága közvetlen kapcsolatban van a nyitott tágulási tartállyal. Szerintem ez megakadályozza a nyomásnövekedést. Rosszul gondolom?
Hogyan lehetne a kazántól egy biztonsági vezetéket bekötni a tágulásiba, úgy hogy azon keresztül nem gravitáljon ki a meleg a kazán-puffer körből?
Bármi más hibás dolgot is észrevesztek, kérem szóljatok.
(Hogy minek van a kazánvédő háromjáratúnál a megkerülő vezeték, nem tudom.)
Ahogy Mikiczimczko mondaná: gondol- Gondolfi-GONDOLKOZZZ !!! (Hogy minek van a kazánvédő háromjáratúnál a megkerülő vezeték, nem tudom.)
Ha nem megy a a kazánköri, akkor gondolom lezár a kazánvédő háromjáratú (belső keringtetés), ergo oda nem tud víz bemenni abba a körbe.
DE be tud, mert az esbe alatt ott a nyelves ! és az akkor pont nyit , mikor csak a fűtőköri megy !!
(Hogy minek van a kazánvédő háromjáratúnál a megkerülő vezeték, nem tudom.)
Pont a gravitációs áramlás elősegítése miatt..
Pufferben megfordítódik az áramlás, mikor csak a fogyasztói szivattyú megy.
Mikor "Csak" az megy akkor IGEN...
De ha be tud menni, akkor milyen arányban megy oda?
Annak "arányában", hogy mennyivel kisebb a "teljesítménye/kevesebb vizet szállít a fűtőköri szivattyú, mint a puffertöltő !Ha kevesebbet, akkor nem fordul meg az áramlás !!!
szerintem
(Folyamatosan bekeveri a visszatérőt, az előremenőbe, miközben a pufferban még van megfelelő hőmérsékletű víz.)
Azért baj, mert más lesz a rendszerben a térfogatáram és emelőmagasság, mikor egy szivattyú megy, és más, mikor kettő.
Ha nem megy a a kazánköri, akkor gondolom lezár a kazánvédő háromjáratú (belső keringtetés), ergo oda nem tud víz bemenni abba a körbe.
(Hogy minek van a kazánvédő háromjáratúnál a megkerülő vezeték, nem tudom.)
Pufferben megfordítódik az áramlás, mikor csak a fogyasztói szivattyú megy.
De ha be tud menni, akkor milyen arányban megy oda? (Folyamatosan bekeveri a visszatérőt, az előremenőbe, miközben a pufferban még van megfelelő hőmérsékletű víz.)
Hű-ha,neked öntöttvas kazánod van?Mert akkor neked nem jó a javasolt biztonsági szelep(JBV),mert az hideg vizet juttat a forró kazánba(repedés lehet belőle).
Mondjuk ezt a junkerses hűtőt én nem tudom elképzelni működés közben.
Nem olcsó, de drága. És onnan fentről az előremenőből hogyan jut vissza a hűtött víz a kazánba?
Mert a gőzt lehűti, az igaz, de szerintem jobb lenne magát a gőzképződést meggátolni/csökkenteni, ez pedig arra _szerintem_ nem igazán jó.
Én (saját tapasztalat alapján) egy ehhez hasonló kapcsolást használok, de méréssel sem tudtam kimutatni a szivattyúk egymást zavaró hatását. A fűtököri szivattyú szállítása a térfogatáram adat alapján nem függött a másik szivattyútól, a puffer mint hidrováltó betöltötte a szerepét ( igaz nálam 70 centi sincs, nem 7 méter).
Biztonsági szelepet a kazánra kell rakni. tágulási tartályokat a visszatérőben kazán és elzáró közé, szivattyú szívott oldalára.
felfűtéskor, Puffer kisütéskor működik a rendszer, de köztes állapotokban teljesen bizonytalanul.
Sorba kötött szivattyúk lesznek, melyek egymásra fognak hatni, nem tudni hogyan. (eltérő jelleggörbék, egy és két szivattyú üzeme, soros kapcsolásban, tömegáramok, rendszer beszabályozása)
Két, egymástól független hidraulikai kört kellene kialakítani. Kazánkör, felhasználói kör.
1 barhoz lettek belőve a tágulásik is így marad a beállítás nem babrálom. Egyébként úgy emlékszem percenként kb 20 liter víz jött ki a rendszerből a próbakor. Ennyit engedett be a nyomáscsökkentő a tágulásik kiürülése után.
Ha jól működik a rendszered 0,7 bar-ral akkor arra állítsd az automata kazántöltődet,az Én zárt rendszerem meg 1 bar szereti igy Én arra állítom a töltőt.A felső szinten a gázkazán is igényli a nyomást.Tapasztalati úton nekem ez vált be ,nincs vagy alig hallható a víz áramlása a rendszerben.
Nem igazán értem, hogy ha pl. kinyit a termikus elfolyó miért olyan fontos, hogy folyamatos fix, pontos 1 bar legyen a rendszer nyomás. Szerintem az a lényeg, hogy engedje a vizet ami hűti a rendszert. Én amikor próbáltam akkor 0,7 0,8 ra ment le a nyomás, de a víz az folyamatosan szinte állandó sebességgel jött ki a rendszerből, majd amikor elzártam a csapot visszaállt 1,0 bar-ra.
Nem tudom a pontos típust, a ház felújításakor került ki a rendszerből ezért gondoltam nincs vele vesztenivalóm. Vettem elé egy visszacsapó szelepet beállítottam 1bar-ra a nyomást s működik. Sokat nézegettem robbantott ábrákat s nekem úgy tűnik, hogy egy nyomáscsökkentő egy vcs-vel szinte ugyan az mint egy automata kazántöltő.
Amúgy tényleg jó az a DVB szelep is,csak Én pont azt gondoltam,hogy az automata kazántöltő nem csak haváriakor jó ,hanem a redszert is stabill nyomáson tartja.
Még a témához,Én ha a JBV és az automata kazántöltő jól üzemel,akkor gyakorlatilag biztonságba helyezted a rendszered, sőt ha nagyon jól működik akkor észre sem veheted ha hazaértél,hogy itt volt egy 97 c fok feletti üzemelés.Ha van hálózati vized,akkor legalább olyan jó biztonsági berendezés mind ha csörög,sippal -nádihegedűvel jelezne nekünk.
Nem ismerem azt a megoldást,Joe már az elevenjébe tapintott,mert itt stabíll nyomást kell a rendszereden tartania.Én már kettőt vettem ,mindegyik noname ,most beteszek egy Honeywell-t ami stabíllan 1 bar-on tartja a nyomást akkor is ha a JBV szelep dolgozik.Nálam már kilett próbálva a JBV és mindkét kazéntöltő.
Én egy rugós visszacsapóval kiegészített mofém nyomáscsökkentőt tettem be automata kazántöltőnek s teljesen jól szuperál. (Lehet felesleges egy nagyon drága s ebből következtetve nagyon jó kazántöltő.) Az ilyen szelepeknél nehezen tudom elképzelni, hogy ha van víznyomás ne működjön (persze megszorulhat benne valami), de mióta az eszemet tudom soha nem volt olyan, hogy nem jött a víz a csapból mert elromlott a szelep.
Ha van a kazán tetején egy fölös 3/4-s csonk ,akkor Én egy JBV biztonsági szelepet beraknák,és a kazántöltő helyére egy automata kazántöltő ,ami állandó nyomás alatt tartja a víznyomásod a rendszeredben mégha a JBV szeleped aktíválódik is . Az automata kazántöltőből nagyon jó minőséget vegyél,mert az holtbiztosan kell utántőltse a rendszert,mert akkor könnyen baj lehet.(nekem a harmadik kerül most beépítésre,mikor radiátor csere miatt amúgy is foglalkozni kell a rendszeremmel).A rajzodon az egyik nyíl az a visszatérő felé kéne mutasson.SZERINTEM.
"megteszi a zárható szivattyúhollander is, ami magyarul egy jóval olcsóbb,de nem állandó,gyakori nyiti csukira, hanem alkalmi zárásra gyártott gollóscsapszerúű valami. "
Lehet kérdeztem már, de a profi rendszervázlatodat nézegetve érdekelne a tapasztalatod, hogy a radiátor kör megszívja-e a kazánt az elkerülő ágon, ahol a lengő VCS van? Szóval van-e áramlás a kazán körben amikor nem ég a tűz? Látom van pár hőmérő a rendszerben, biztos figyelgeted is.
Ill. +1. A VTA előtt miért is van a lengőnyelves? Biztosan írtad már csak most nem emlékszem.
A puffer és a kazán között lévő elzáró szerelvény teljesen normális. Nagy hiba ha a puffert mint kazánbiztonsági eszközt szeretnéd használni. Sem zárt sem nyílt rendszerben nem elmíti semmilyen szakirodalom amivel én találkoztam, lévén egy 80 fokosra felfűtött puffer max akkor képzelhető megmentőnek ha a delirium tremens állapotában rakod meg a kazánodat.
Szóval egy puffertől nem szabad védelmet remélni, mert nem biztos, hogy bejön.
Olvastam a visszacsapós kérdéshalmazt, meg a kazán pufi ágban elzáró-nem elzáró dilemmát, ami nem lehet kérdéses mégis.
Hát ezekre reflektálnék.
Normálishoz közelítő agyműködésű delikvens aki nem akarja személyesen átélni JulesVerne Utazás a Holdra című örökérvényű remekművét, az nem épít be a kazán és a pufi közé élő elzáró szerelvényt, magyarul csapot, illetve épít be, de a tekerőkallantyúit nyitott állásban levéve megfenyegeti a családtagokat a Valhallából való kiűzetéssel,nehogy vissza merjék rakni, és tekergessék
Mer nem áramszünetkor kell nyitni őket, hanem az a lényeg, hogy állandóan nyitva legyenek, és ha kell, mondjuk pont áramszünet esetén, akkor megindulhasson a gravitációs keringés a kazán és a puffer között, ha van köztük jelentős hőkülönbség a kazán javára. Nyilván hideg kazán-meleg pufi esetén nincs szerepe ennek(ott a kazán-puffer felső,meleg ágában lévő visszacsapó kell hogy megakadályozza a kazán visszafűtését a pufi hőjéből), meleg kazán- hideg ill. langyos, félig telt pufi esetén jól megy a grav. keringés megfelelő csőátmérők esetén. Forró kazán estén, 80 fok feletti hőfokú és az aljáig telt pufinál kell működésbe lépniük az egyéb biztonsági szerelvényeknek mint pl: gőzlefújó pipa nyitott tágulási tetejébe kötve, vagy/és túlnyomásra nyitó bizt.szelepek, hűtőhurok, meleg víz le- illetve hídeg víz beengedés, szünetmentes, miegymás
Mert balgaság egy tökegyszerű,magától működő, 0 hibaszázalékú visszacsapó helyett 3 darab az emberi gyarlóság miatt nagy kockázatú elzáró szerelvényre bízni a család életét, sőt inkább közelebb áll a bűncselekményhez, mint a szimpla hülyeséghez. Mert bár sokan leírták, hogy fő a biztonság, de úgy látszik ez falrahányt borsó pedig nem jó ha fő a kazán és indul a bakterház
A három elzárónak csak néhány szökőévente lehet szerepe, mondjuk a meghibásodott keringető vagy a kazánvédő termosztatikus keverőszelep (svédül röviden Esbe) cseréjekor nem kell az egész rendszer többszá-néhány ezer lityi vizét leengedni, megusszúk egy kisvödörnyi pocsálással ENNYi pont ezért ide nem kell x ezer nyitást-zárást bíró drága mondjuk mofémes javítható vagy egyéb ennél is drágább csilli-villi golyóscsapot beépíteni, megteszi a zárható szivattyúhollander is, ami magyarul egy jóval olcsóbb,de nem állandó,gyakori nyiti csukira, hanem alkalmi zárásra gyártott gollóscsapszerúű valami. Mindezekre azért lehet szükség, mert nyilvánvalóan nem a nyári kánikulában romlik el a fűtésrendszerben bármi, hanem mörfi alapján mondjuk karácsonykor a farkasordító hidegben, ekkor mondjuk nem rentábilis több ezer lityi jó meleg vizet a csatornába engedni, majd szerelés után kezdeni neki az 5-10 C fokos víztömeg felmelegítésének.
Na erről a témáról ennyi.
A rugós versus leffentyűs visszacsapó közötti választásnál meg azért leszögezhetjük, hogy nem mindig mindegy csak a bolondnak.Bizonyos esetekben,megfelelő hidraulikai viszonyok esetén akár helyettesíthetők is egymással,de nem mindig,mert másra valók,mást tudnak.A leffentyűs könnyen nyit, főleg vízszintes ágban, de csak egyirányú áramlás-megakadályozásra alkalmas. Míg a rugós a nyitás irányába is megakadályozza az áramlást a rugóerő függvényében.Ugyanakkor véleményem szerint az sem mindegy, hogy a keringető szívó vagy a nyomó oldalára tesszük a rugóst, főleg nyitott rendszernél, mert ott jobban bezavarhatnak az egyéb befolyásoló tényezők: csátmérők, víztömeg közegellenálása,súrlódási veszteség, tágulási bekötése hová történt, szívott, ill nyomott e a rendszer, meg mittudoménmégmiafene.Zárt rendszernél talán némileg egyszerűbb, mert ott a szívó oldal átmegy nyomóba gyakorlatilag ,nem befolyásolja a tágulási bekötése,csak a surlódási veszteség és a közegellenállás, de lehet hogy itt sem mindegy.
Nem vagyok én sem mindentudó,csak próbálok logikusan gondolkodni. Ennyi
A kérdésből/razjból nyilvánvaló volt számomra, hogy nincs kellő szakmai ismerete a kérdezőnek.
Sajnos minimum szintű se.
Ő is abba a hibába fog esni, hogy félismeretekből építtet egy működő rendszert. Aztán ha egyszer mellényúl akkor sajnálkozik (vagy már azt se, helyette majd azok akik eltemetik).
De ez így nem lesz se jó, se gazdaságos, se kényelmes.
Az a "biztonsági felszálló (gőzcső)" sincs úgy rajzolva ahogy kellene. Nem belemegy a vízbe oldalról, hanem felülről pipaként a vízszínt felett ér véget. A pipa magasságával lehet beállítani a szivattyú emelőmagasságához.
Gondolom fütésszerelővel köteted be a fűtésedet,a pénzéért csak valami ötlete van a kivitelezéssel kapcsolatba?. Mert ha nincs akkor nézz másik után!!!
Kösz az infót a bajom csak az hogy nincs vezetékes vizem, csak / hidroforos rendszerű van / Na most ha áramszünet van és pont nincs nyomás a rendszerben ....... Ide gondolom ehhez azért optimálisabb egy állandó nyomású vezetékes vízrendszer ahol mindig van egy állandó víznyomás....
Az, hogy nyitott marad a rendszered , max 20 percel teszi későbbre a szalagcímet.
Azok a csövek azért vannak úgy és olyanok, mert a kazán felforrásból származó gőz elvezetést és vízutánpótlást hivatottak szolgálni.
Ha te ezeket elzárod abban a tévhitben, hogy a nyitottság elegendő egy irányba (neadj isten vékony 1/2 vs 3/4-es csövön) akkor a biztonsági részt hazavágtad, s egy kritikus esetben ugyanúgy elszáll minden.
A gázkazán magassága annyira nem érdekes, de pl az igen, hogy milyen típusú és a biztonsági felmenőről le tudod e választani.
Teljesen zárt vegyes+puffi rendszerbe ki milyen biztonsági dolgokat rakna ??? Nekem a szerelő csak 2db 2,5 baros lefujót akar rakni meg áramszünet esetén a szünetmentes tápot.
"Alap helyzetben el lesznek zárva" Na ezt gyorsan felejtsd el, hacsak nem akarsz a szalagcím lenni.
Az alap rendszered nagyjából jó, mert tartalmazza egy vegyestüzelésű kazán biztonsági elemeit.
Úgymint biztonsági felszálló (gőzcső), és biztonsági visszatérő (tágulási). Namost ezt a biztonsági részt akarod felcserélni egy biztonsági szeleppel. hasonlat képpen egy kettős alpinista kötelet egy gatyamadzaggal akarsz helyettesíteni.
Mivel nem tudom milyen a fali gázkazánod, mi merre van, sok mindent nem tudok mondani, írd le inkább a szitut, mert visszaolvasva nem találok elhelyezkedésre infot.
Mert ha nem akkor van néhány kellemetlen dologra esélyed. A tágulási magassága nem ismert, ezért ha túl alacsonyan van mindkét fűtési szivattyú feldolgozhat a tágulásira.
A 2"-osokon az elzáró szerelvények életveszélyesek. (Ha a karokat leveszed róluk már közelebb vagy a jóhoz.) De a vegyesen a biztonsági szelep semmit sem ér. Vagy egy rendes termikus elfolyó(töltő) vagy semmi.( hamár egyszer nyílt rendszer).A szivattyú és vegyes közt érkező tágulási vezeték is kérdéses: milyen magasan van a tágulási? Ráadásul kazán a tágulásin keresztül a fűtéskör ellenében dolgozik.Hidraulikailag én nem látom egy sikerült dolognak.
akkor a kazánvédő megkerülőnél egy nyelves, amit nem kell kizárni a rendszerből
A VTA hideg ágánál nekem függőlegesen fog fel menni, olyan kell amit a lakásköri szivattyú meg tud szívni, a rúgós ilyenre van kitalálva, de kérdés függőlegesen beépítve a nyelveset a VTA-n keresztül képes kinyitni?
Én semmilyen szerelvényt nem raknák oda, a kazánvédőnek meg nem zavar be. A Vta-nál valószínű (föleg ha vízszintes csőszakaszba kerül) mindegy,hogy milyen a visszacsapó SZERINTEM.
A ESBE LTC megkerülőben lévő nyelvesnél az előtte mögötte lévő csapok zárva NORMÁL üzemnél, hogy a kazánvédő tudja rendesen keverni és tartani a hőt! és csak áram szünetnél kell nyitni őket ha megvan rakva a kazán, vagy mindig lehet nyitva nem rondit bele az kazánvédő dolgába?
A VTA hideg ágába végig gondolva mindegy hogy milyen visszacsapó van szerintem.
a rúgosnál arra is erő kell hogy az engedett irányba meg indulhasson, a lengőnél minimális erő hatására is és a lényeg hogy a puffi aljába ne mehessen vissza a meleg ha meghúzza a kazán keringtető...
Tudtam,hogy így már valami nem lesz érthető,ha leszigeteled akkor is lekeveri a meleget,ami nem kívánatos,de a hőd természetesen nem vész el mert bent lesz a pufidba.Mondhatnánk ,hogy csak a rétegződést bonyolítja.
A lakásköri visszatérő ami a pufi aljába megy,abból a csőből a Vta-hoz legközelebb ,merőleges leágazás a Vta felé,hogy alulról betudj csatlakozni a Vta hideg ágába.De mind írtam enélkül is működik.Sokan lehurrogtak miatta,de egy véletlen miatt vettem észre(nem volt beszigetelve a cső) mikor neki támaszkodtam és ott langyos csőnek kellett volna lenni,és ezen pedig(mennyiséget nem tudom)a pufi tetejéről huzta le a meleg vizet.
Fog működni anélkül is,de van és lehetséges olyan ,hogyha nem megy a lakásköri szivattyúd ,akkor a Vta hideg ágán keresztül a kazánköri szivattyú megszívhatja a pufi tetejét .Persze függ ,hogy a Vta mennyire van nyitva v zárva,mert itt pont fordított a dolog,mert minnél jobban levan zárva a Vta annál jobban van nyitva a Vta hideg ága és akkor többet tud lekeverni a visszatérőn keresztül a pufi aljába.Remélem érthető,saját tapasztalat és nálam rugós van beépítve .
Meg valószínű a pénz sem számít,mert nem kétfillér egy teljes fűtési rendszer rézcsőre való cseréje bontásokkal visszajavításokkal agyagárakkal stb... . Mindenképpen nálam csak esztétikai javulás ha valaki átáll rézcsővekre,a többi előny csak a kivítelezőnél jelentkezik SZERINTEM.
Az a természetes benne hogy nekem többet nem kell.Kinek a pap kinek a papné....Volt,üzemelt,elmúlt kész.Egyszerűbb dolgozni a rézzel,meg az én magánvéleményem szerint idejét múlta a vascsöves fűtésrendszer,legalább is nálam mindenképpen.
Állítólag ezek a drótkosaras spiroventek érnek is valamit, de hiszem ha látom.
A szinte zárt lemezkosárkás fajta (márkát,típust nem tudom) szerintem felejtős, mert gátolhatja az áramszünet esetén jól jövő gravitációs keringést a kazán-pufi között.
Nekem egy oszlopos Far volt, semmit nem fogott, pedig régi vascsöves nyitott rendszerem van, az aktuális évenkénti bővítés miatti herkányolásnál leengedve piros víz szokott indulni,mégse ér semmit, ki is dobtam,mert a 2.pufi beépítésekor betont kellett volna feltörnöm, hogy bent maradhasson, mert a 2. pufinak szinte az aljából jön a hidegág, csőhurkot meg légtenítési problémák elkerülése miatt fölöslegesen nem építünk nyitott rendszerbe.
Most egy nagy 5/4 es Y szűrő van, belerakva az aljába egy kicsi, de erős henger alakú mágnes, oszt jónapot. Ennek is inkább lelkiismeretmegnyugtató hatása a jelentősebb.
Valószínű, hogy a pufi domborfenekébe összegyűlik a trutyi, ennyi.
Mint ahogy néhány hsz-al ezelőtt már irták a Kedves Szakik külön-külön, de összefoglalva:
Vta hidegágába függőlegesen egy nyelves, lakásköri keringető nyomóágába meg ruganyos javallot.
Azé mer csak.
A nyelves (azé nem rugós, mert azt nem biztos,hogy ki tudja nyitni a szívóerejével a vtc-n keresztül a keringető) megakadályozza álló lakásköriszivattyúnál, hogy a pufiból elinduljon a gravitációs keringés az estleg hosszú csőrendszeren keresztül önmagába vissza a pufi aljába,ami hőveszteséggel járhat. Rövid és jól szigetelt csőszakasznál a jelentősége ennek elhanyagolható.
Azt, hogy a forró pufi visszafűtse a kialudt hideg kazánt a vtc-n átkeringve (mert csak 60 fok alatt zár) mondjuk ha ezt akarjuk minél jobban megakadályozni, akkor kell még a kazánból jövő meleg betáp ág pufi csonkjához minél közelebb is egy nagy nyelves,majdnem vízszintesen beépítve,kissé emelkedőre állítva a nyitás irányába.
A rugós meg megakadályozza a kéretlen lakásfelfűtést, ha nem megy a szivattyú mer nem kér a termosztát, tehát őrzi a meleget a pufiban.
Volt a rendszerben de ki lett iktatva mert idejét múlta .Egyenlőre nem is lesz majd később szeretném kiegészíteni még vele de nem minden áron.A jelenlegi felállás 45kw os vegyes+1600 liter puff +ehhez jön 120nm padló +a 9db radiátor,sajna nagyobb puffi nem fért el.....Az egész zárt rendszerben fog müködni.Csak kazánházi átalakítás történik a többi az adott volt.Jah és természetesen a vascsöveket száműztem végleg a fütésrendszerből.
Köszi az infót de akkor valami más alternatíva létezik ? Valami olcsóbb iszapleválasztó esetleg beiktatni ? Vagy az is fölösleges ha a puffi aljában áll meg a szemét úgy is...... Jah strand igen ha nem mindig a német pályát rónám talán még időm is lenne a gyerekekre de mostanában ez nem igen lesz...:P
Miért ötletelsz, ezerszer le lett rajzolva, keress kicsit vissza.
Az ESBE LTC ben van motor is igy, motoros kazánvédő!
nem ötletelek de eddig ami ide fel lett téve mind üti egymást valamiben! Ezt pedig nem szeretem a életben sem ha valami nem tiszta kérdezek és utána járok mert túl drága, hogy elb.szam a dolgot.
Én raktam a Vta hideg ágába is visszacsapot ,mert ha nem ment a lakásköri sziv..,akkor képes volt a Vta -n keresztül leszívni a pufi tetejéról a meleg vizet a kazánköri szivattyú.
Viszont ugy gondolom, hogy a vta elotti nyelvesnek nem sok ertelme van....mert ugye pont arra nyit, amerre az 'aramlas' megindul/hat/. Mert ugye a puffer teteje a legmelegebb, onnan felfele megy a meleg, majd lehulve a vta hideg agan megy vissza pufferbe...
1. a kazánvédő alatt lévő megkerülő (áramszünet esetén) egy nyelves visszacsapó, ez így elég és jó? vagy kell egy csap amit akkor nyitok ki ha áramszünet van, vagy a csap lehet mindig nyitva, ha működik a kazánvédő szivattyúja akkor is mert arra fog menni a víz?
2. VTA522 előtt lévő nyelves és a szivattyú után lévő rugós jó helyen vagy mind a kettő kell? nem inkább a lakás visszatérőbe kell amiből kever a VTA522?
3. a kazánból a pufferbe menő részhez szükséges valami visszacsapó?
mint a rajzon is van a puffer 600mm vel magasabban van mint a kazán alja, hátha ez valamit változtat! áramlástanból nem vagyok túl penge de azért dereng a fejembe valami csak kiváncsi lennék a tapasztaltabbak véleményére, tippjeire, javaslataira!
Alulra szeretném kötni majd a napkolit , inox mind a 2ő
elméletileg lesz majd még egy 200-300 literes indirekt tartály (hmv), fűtőbetét csatlakozással. Nyáron a meleg víz miatt nem melegítsem a nagy tartályt.Mig nincs meg a másik tartály, addig a felső hőcserélő állítja elő a meleg vízem.
Betetted a bogarat a fülembe, én is kezdtem keresni, mert a hét végén gletteltem a pufit.
Barkácsboltban olyan műanyag takarót ajánlottak, amit a bútorosok használnak. Kábellevezetőnek rakják az íróasztalokra, ahol a számítógép kábeleit lehet levezetni. Elforgatható a sapkája, annak függvényében, hogy mennyit akarsz eltakarni.
A puffer hőszigetelésre a csőcsonkokhoz milyen takarót lehetne tenni, hogy esztétikailag is jól nézzen ki. Ilyenek vannak a gyári tartályokon is, csak nem tudom hogy keressem...
Üdv. Kellene egy kis segítség nekem.Most kezdjük el csinálni a fűtést ami úgy nézz ki röviden hogy 1500l es puffer 45kw os vegyes kazán. Ebből 2db vta 322 vel és 1db vta 572 vel venném ki a melegvizet előzők a padlófűtéskörökhöz lesznek utóbbi a radiátoros körhöz. Gyakorlatilag az első keringető szivattyú vezérlése megoldott ami a puffer és a kazán között lesz mert ezt indítaná egy csőtermosztát és állítaná egy füstcsőtermosztát. A kettő padlófűtésköri és utóbbi harmadik ami a radiátoros kör szivattyúja még nem tisztázott hogy hogy lenne a vezérlés.Ha tudna adhatna tanácsot hozzáértő hogy lenne a legjobb ezeket indítani.Én rádiós szobatermosztátra gondoltam a padlófűtéshez, nem tom hogy ez mennyire bevált esetleg..
A fűtés visszatérő cső most a puffer közepébe jön vissza .Azt szeretném hogy a szerelő átrakja ,hogy a puffer legaljába jöjjön vissza.Két kérdés, a puffer legalsó csonkja csak 1/2" a 3/4" helyett, és 10cm-rel lejjebbb lenne mint kazán visszatérő magassága/maszek gyártmány/.Rétegződés szempontjából nem lesz probléma?
Gondolom a szerelő azért kérte magasabbra az alsó csonkot, hogy könnyebb legyen vele dolgozni. Beszéltem a gyártóval, tesznek bele belülről egy kis kunkort.
Gravitációsan így nem tudod tele tölteni a pufit. Ha keringetős, akkor oda teszed ahova akarod. A 40 centivel sokat veszítesz, hagynám az eredeti helyén, csinálnék neki egy kis betonból aknát.
Apósomnál 28 éve radal radiátorok vannak nyitott rendszerben. Még egy sem lyukadt ki. A titok nyitja, hogy a saválló anyagból vannak a közcsavarok a radiátorban.
Gondolom hogy az elektro korrózió miatt sem vörösréz a menetes forrvég, de a nehezen forgácsolhatósága miatt sem vörös, meg az ára végett sem.
Hát még, ha hallottad volna, mikor az első PC-met "kinőttem", mondom a fiamnak:vidd el a gyerekeknek, ha itt vannak, rajta lógnak.
"Mutter, minek nekünk számítógép, az asszonynak van a munkahelyen, ha kell valamire" Elvitte, belehabarodott Ő is, hamar "kinőtte", mert a kormányhoz, játékhoz nagyobb kellett. Gondolhatod, hogy az orra alá dörgöltem. :)))
Aztán a bringájához rendelgette a spéci cuccokat a német ebay-ról.
Azt nem mondanám, hogy semmire, mert nálunk 2 télen működik 28-as kazánnal. Ezen az enyhe télen áthidalta reggelig, ha enyhe volt, délutánig. A fiamék lakása kb. fele, mint a mienk.
Ennyire van hely meg "kedv". Ő olyan nagyon nem is akarta, mert elég meleg van így is, de nagyon fojtja. Meggyőztem, hogy ugyanannyi tüzelővel egyenletesebb lesz a meleg a lakásban, mert most arra megy neki az elején a meleg, hogy a nagyon visszahűlt lakást előbb felfűtse.utána meg azért fojt, hogy ne kelljen gatyára vetkőzni. Amit fojt, azt engedje a pufferbe, utána majd visszajön neki a lakásba.
Szerinted aki puffertartályba gondolkodik az jó kedvébe csináltat csak 1m3 -s tartályt??Én ha tehetem volna 2m3-est rakatam volna ,és gondolom az átlag ugyanigy nagyobbat rakatott volna ,ha lenne helye.
Acéllemez radiátorok alkalmazása eseténnem okoz problémát, ha a rendszer nyi-tott. Alumínium fûtôtestek esetén azon-ban csak zárt fûtési rendszerek alkalmazha-tók. Zárt fûtési rendszerekben a vízben ol-dott oxigén mennyisége igen kicsi, így azoxidáció veszélye elhanyagolható.
A csôrendszerek kialakításánál kerülni kell a réznek (köznapi szóhasználatban vörösréznek) az acélcsôhöz vagy acél anyagú szerkezethez (pl. puffer) közvetlen csatlakoztatását. Ilyen esetben a csatlakozó fémek közé szigetelôelemet kell közbeiktatni..........
Nyitott v. zárt a rendszer?
Zárt rendszernél nem olyan egetrengető probléma, ha nincs "szigetelőelem"(mondjuk én ezen nem spórolnék)!
Nyitott rendszernél viszont, feltétlen tennék "szigetelőelemet" a réz és vas közé!
A csôrendszerek kialakításánál kerülni kell a réznek (köznapi szóhasználatban vörösréznek) az acélcsôhöz vagy acél anyagú szerkezethez (pl. fûtôtest) közvetlen csatlakoztatását. Ilyen esetben a csatlakozó fémek közé szigetelôelemet kell közbeiktatni. Fûtési rendszerekben az acéllemez radiátor és a rézcsô közé bronz-, sárgaréz vagy nikkelezett sárgaréz szerelvényt kell szerelni. Alumínium fûtôtest esetén a fûtôtesthez kadmiumozott közcsavart, majd ahhoz bronz-, sárgaréz vagy nikkelezett sárgaréz szerelvényt kell csatlakoztatni és csak azután szabad a rézcsövet szerelni.
Fiamnál hamarosan célegyenesbe jövünk puffer szerelés előkészületével.Eddig vas csövezés van, a folytatást 35-ös rézcsővel akarja a szaki. Valami rémlik nekem az oxidációval korábbi hsz-ban. nem okoz gondot? Azt mondja, már olyan drága a gáz-oxigén, hogy jobb a rézcsővel.
Véleményeteket kérem, nem szeretnék másodszor tanuló pénzt fizetni.
Nekem egy hagyományos két körös puffertartályos fűtésem van. Kazán onnan a pufferba, ill onnan vissza . illetve a pufferből be a lakásba és onnan vissza a pufferba.
Azt szeretném megoldani hogy elösször a kazán a lakást fütse utána küldje a pufferbe a melegvizet.
Olyan kérdésem lenne, hogy a laddomat vezérlését füstgáz termosztáttal, szeretném megoldani, de a sajátját a maga 30.000 ft-os összegével soknak tatom.(egy 10 cm müanyag dobozért benne egy három kivezetéses 50-300 C termosztáttal.)
Találtam egy oldalt ahol szintén hsonló füstgáz termosztátot árulnak de a laddomatos termosztát töredékéért.
Régebben 0,9bar volt, gondoltam 9m a vízoszlop, de most átépítés után, mikor be lett téve még 1 tartály, 1 bár feletti a nyomás a viadruszon, pedig az maradt a helyén, és a 2. tartály azonos szinten van az előző mellett.
Hali
Ui:
A képeket még kicsinyítenem kell, mert nem fogadja el a fórum motor
Összehozta a 2db pufit, meg hőmérőt, mérőhüvelyeket rakott be, iszapleválasztót, stb.
A kazán vészindítását kb 90-95 foknál merülőhüvelyes termosztát végzi.(idővel rex)
Kazánvédőt hőfokkülönbségre indítom majd, de a villanyszerelő még várat magára.
A puffer túlfűtés elleni, fűtési keringetőszivattyú érzékelőjét a kazán visszatérőbe tettem, nem a pufiba, legfeljebb más hőfokon fogom indítani.
Hőmérő mutatja a hőfokot vta előtt, és a fűtési szivattyú után is, hogy lássam ha elromlik, ill. be tudjam állítani az előremenő hőfokát.
A fűtési szivattyú után nem tettem rugós visszacsapót, mert alpha szivattyúm van , ami 24 órában kering, és a lakásban mindenhol termofejek vannak, így ha azok lezárnak, gravitációsan se menne fel a víz.
A 2 pufi tetejét összekötöttük, és ott veszem ki a melegvizet, ott van az érzékelő, van-e a pufiban melegvíz, hogy indulhasson a fűtési szivattyú.
Féltem, hogy nem fog kimenni a tetején a melegvíz az érzékelőig, de nem így lett.
így az utolsó cseppig kihúzom belőle amit lehet.(2x880l)
A 2db 1/2"-os puffer töltőt összeköttettem, és belevezettük a kazán visszatérőbe, így alul is 100%-osan ki van használva a tartály.
Érdekes, hogy a 2db tartály(1760l) miatt 1bár feletti a víznyomásom a nyíltrendszerben, pedig a vízoszlop max. 6-8mlehet.
A kazánom maradt a 6tagos viadrusz(30kw) fával 25.
1kw-ra 75 liter, most már nem kell félnem ha majd egyszer a gyerek fog fűteni.
A fűtési rendszered egy közlekedő edényhez hasonlítható, a hideg részeknek egyensúlyban kell lenni a meleggel.
Az áramlás akkor alakul ki, ha ez megváltozik, vagy kényszernyomást hoz létre a szivattyú.
A kazán előremenőben lehűlő vízoszlop a puffer alja felé nyomja a kazán aljából a hideg vizet. Az előremenőben egy pontján lejtést kell képezni a kazán és a puffer felé is, vagy U csöves kialakítást. A visszacsapónak is működni kellene a visszatérőben.
Esetleg lezárhatnád kézi, vagy elektromos szeleppel.
A tágulási tartály alját kötném a kazánköri szivattyú és a puffer közé, a tetejét a puffer tetejére.
A Rex-eket szeretném összeépíteni, megcsinálni a vezérlést a következő hetekben.
Egy nagy műanyag kötődobozba kerülne a 3rex (füstgáz, kazán előremenő, puffer tetejének hőfoka). A dobozba bemenő vezetékre csak egy főkapcsolót szoktatok tenni, vagy illik egy kismegszakítóval védeni az egészet?
Mindegyik REX alá tegyek egy világítós kapcsolót, amivel külön-külön le lehet őket kapcsolni, vagy ez felesleges, felkapcsolom a kismegszakítót, vagy főkapcsolót és működik minden?
Köszi.
Ha esetleg van fotótok vagy kötési rajzotok, azt megköszönöm..
A mi rendszerünk úgy néz ki, hogy a vegyes tüzelésű kazántól 5/4" vascső megy a puffer felső részébe, kazán visszatérője szintén ilyen cső. A visszatérő ágba van bekötve a szivattyú. Mikor a kazánban megvan a beállított hőmérséklet, akkor kapcsol a szivattyú és húzza a puffer aljában lévő hideg vizet a kazán irányába.
Áramszünet esetén a kazánból a meleg víz gravitációsan is megy a pufferbe.
A puffer legtetejéből van kivéve a fűtéskör előremenője (28 -as rézcső, ez megy az osztóhoz) amibe bele van kötve szintén egy szivattyú, ami akkor kapcsol, ha házban a termosztát kéri a meleget. A fűtéskör a következő ahogyan a pufferből kijön: keverőszelep visszacsapószelep, mikrobuborékleválasztó és a szivattyú. A puffer legtetejébe van belekötve a kiegyenlítő tartály is, ami padon került elhelyezésre.
A rendszer nyitott!
A puffer legaljába van belekötve a kazán visszatérője, ettől feljebb van a fűtéskör visszatérője.
A rendszernél észrevettem, hogy mikor a szivattyúk állnak a pufferből visszaáramlik a víz a kazán irányába. Ezt kellene megakadályozni.
Nyilván függőleges beépítésnél a nyelv súlyát a felhajtóerőnek kell megemelni, ezért nem találsz rá gyakori példát.
A vízszintesnél a lejtéssel be kellene tudni állítani. A VTC alkalmazása szerencsésebb, eleve lezárja visszahűléskor a puffer visszatérőt.
Gravitációsnál meg pont a kialakítása adja a megoldást, az előremenő nyomvonalával kell meggátolni a visszaáramlást, kombinálva a teljes kizárással, visszacsapóval.
Én is bíztam a vízszintes csőszakaszba beépített lengőnyelvesbe, de nem tökéletes, főleg ha kicsit esetleg rossz irányba, a nyitás felé lejt a csőszakasz.
Ezért volna ajánlatos kissé a nyitás, tehát a víz üzemi folyása irányába emelkedőre
csinálni a csőszakaszt, hogy a zárásba segítsen a gravitáció-
Függőleges szakaszba beépítve, kérdéses áramszünet esetén a gravitációs keringés.
Bár a ha gőz utat tör magának...:-))) akkor egy leffentyűt is ki tud nyitni...
de nem ez lenne a cél.
Akinek van függőlegesbe építve, az kéretik ossza meg velünk ezirányú tapasztalatait.
A kazánvédő szelep (esbe vtc xx), a visszatérő hőfokot tartja stabilan, nem kátrányosodik a kazán, tökéletesebb az égés.
Az esbe vta xx pedig az előremenő hőmérsékletet szabályozza a radiátorokhoz, vagy padlófűtéshez.
PL: ha a pufferbe 90C-van, akkor annyit nem szeretnél a radiátorba belennyomni, mert bárki hozzáér, akkor a kicsit bibi-s lesz... Ezért kell termosztatikus keverőszelep... a radiátor körbe.
A kazánvédő az megint kell... SAJNOS mindkét tétel 15-20eft-os dolog.
Illetve ami még ajánlatosa az az lenne, hogy gond esetén ne forrjon fel a kazán egy biztonsági berendezés, hogyha pl a kazán 95C-os, akkor a kazántestből kezdje el leengedni a forróvizet.
Ehhez meg kellenne egy automatikus kazántöltő, mertha kijön a melegvíz, akkor annak a helyére hidegnek kellenne mennie.
+ ami még ajánlatos lenne az egy szinuszos szünetmentes tápegység, mert ha áramszűnet van, akkor ne forrjon meg a kazán, ha már az előző kettő megvan, akkor nem for meg, csak jön ki a 95C-os víz....
Ha pl szeretnéd a használati meleg vizet is ebből megoldani, akkor kell bele felülről egy rozsdamentes csőkígyó.
Ha pl: az átmeneti időben szeretnéd a puffert napkollektorról fűteni, akkor alulra kell hőcserél (illetve nagy puffinál felülre is), ha pl: nyáron szeretnél valamihez kivenni a pufferből meleeget pl: medence, pálinkafőzés stb, akkor megint ell lehet gondolkozni + 1 hőcserélőn.
Nekem is reflex tartályom van, úgy bekötve, ahogy te is rajzoltad, teljesen rendben van a működése. Csak a tartály-kazán kört néztem, az szerintem rendben van. Ez a hidrováltós bekötés, csak ahogy lerajzoltad, nem teljesen jól szemlélteti, mert olyan mint ha 2t bekötést rajzoltál. Nekem egyértelmű volt, mert tudom, hogy hol vannak a csonkok a reflexen.
Szerinted, ha felül 85 C, középen 80 C, alul 35 C van a pufiban, a radiátor visszatérőből 50 C-os kerül alulra, hogyan alakul a rétegződés, a három szint hőfoka?
Mindvégig, a pufferben tárolt 35 C-nál melegebb, közel 80 C-os vizet tudom bekeverni a radiátor előremenőhöz?
Természetesen nem működésképtelen így sem a rendszer, mindössze az elviekhez közelebbi megoldást választanám.
A puffer alján összegyűlő mechanikai szennyeződésből kiindulva tartom jobbnak a tetőn elhelyezett légtelenítőt, az áramlás ott is jelentékenyen lelassul, marad idő a kigázosodásra.
Közvetlenül megszívatva esélyesebb a gázbuborékok továbbáramlása.
A kazánkör termel oda, abban azért a helyi megforrásokból keletkezhet gázfázis.
Sokat tanulmányoztam a fórumot és időközben több fórumostól kaptam sok jó tanácsot.
Ezek alapján összeállt a fűtésem terve és meg is vásároltam hozzá mindent, már "csak" össze kell szerelni.
Előtte azonban még szeretnék egy utolsó kontrollt.
A tanultak és tanácsoltak alapján megosztanám veletek a csőkapcsolási vázlatom.
Előre is elnézést, de kicsit összevissza, mert próbáltam igazodni a meglévő csövek elhelyezkedéséhez is.
Kérem, hogy nézzétek át, hogy van-e valami szarvas hiba benne.
(A kazánon lévő 2db 2"-os golóscsap mindig zárt állapotban van. Csak áramszünet esetén nyitnám ki és ekkor megmaradna a régi nyitott gravitációs rendszer. Ez amolyan vész megoldás hosszú áramszünet esetére.)
Még két dologban nem vagyok biztos, ebben kérném a segítségeteket?
1. Ha a puffer alsó csonkjára nem teszem be az 1"-os rugós visszacsapót, akkor a gázkazán szivattyúja nem fogja kiszívni a vizet a pufferből az alsó csonkon keresztül?
2. A VTA572 szelep hideg ágába, ha nem teszek rugós visszacsapót, akkor az előzőhöz hasonlóan nem fogja a gázkazán szivattyúja a pufferből kiszívni a meleg vizet, vagyis keringtetni rajta keresztül? Nem szeretném, ha a gázkazán a puffert is fűtené feleslegesen.
Semmiképp sem szeretném, hogy a gázkazán szivattyúja a pufferre rádolgozzon, vagyis a gázzal nem szeretném fűteni a puffert. Illetve azt sem szeretném, hogy a puffer visszahűljön a kazán vagy a lakás felé.
Nálam van 2 spirovent iszapleválasztó. Egy a fűtés egy a kazán körben. A fűtés körben lévő fog fekete szemcseket a kazan köri kevesebbet. Egy idő utan teljesen letisztul. Víz leresztes feltoltes utan ujra van kosz amit megfog.
Egyszerű és olcsó védelem a "finomabb" gépészeti szerkezeteknek(termoszelep, szivattyú, etc) - hogy mennyire hatékony az egy más kérdés....
A legtöbb dzsuva valószínűleg a pufi aljában gyűlik össze a rendszerből és elméletileg, mint egy ülepítő tartályban ott is marad, ha még sem akkor jól jön egy y szűrő! ;-)
De, de, kondenzációs kazan volt. Még a kondezacio is jobb lett pufferral mert ha a pufi alja meghaladta a 30 fokot akkor leallt a kazán a pufi futessel.
Keresd meg a guglin a " Barkács sztorik képek Fűtés elemzés "írást lehet más lesz a véleményed.Joe vagyok már linkelte ide 1-2 hónapja.Egy normálisan szigetelt ház padlófűtésnél felfűtés után főleg enyhébb időben 1-2 kW-ot kér,na ezt nem igen tudják a kondis kazánok.Ilyenkor lehet egy jó megoldás egy kisebb pufi.Ezt azért írom mert kondis kazánom van,padlófűtéssel.
Vagy a bankod.Nekem sosem számítottak még költséget a Pay Pal-nál. Mikor kinézek valamit, akkor megnézem az ebay.hu-n, hogy az USD-t mennyiért írja ft-ban. Ennyit egy kis rátartással átteszek a lakossági folyószámlámról a Csányiék által adott virtuális számlámra, másnap onnan leemelik a ft összeget és USD-n megjelenik a PP számlámon addig, míg az eladó feladja a cuccot. Valamit írtál €-ról. Lehet, hogy annak az átváltása nem olyan jó.(bár nekem volt €-m is a PP-on, akkor az ebay.de-n néztem az árat, egyszer sem láttam + költséget.
Nem vagyok jártas a gazkazanokban. Valaki irta, hogy az olyan kazán ami 10kw alá is modulal irreálisandraga. Neki ez vvégett állandó volt a rövid időre való ki be kapcsolgatas. Be rakott egy kisebb pufit és lényegesen csökkent a gazfogyasztas.
De ha sűrűbben csövezed és jó az alatta lévő hőszigetelésed, akkor alacsonyabb hőfokú vizet tudsz használni.
A ki-be kapcsolgatás miatt nem kell puffer a gázkazánhoz, mert a ezek már tudnak játszani a teljesítménnyel (modulálni). Egy modern gázkazán nem mindig ki-be kapcsol, hanem mondjuk változtatja a teljesítményt a hőigénynek megfelelően. (Pl. egy 18kw-os kazán le tudja csökkenteni a teljesítményét 6kW környékére, csak jól kell választani.
Kondenzációs gázkazánnal pufit megtölteni meleg vízzel kidobott pénz.
Szoktak hozzá kapcsolni egy tartályt, ha a hidraulikai viszonyok megkívánják, de az nem puffer, hanem hidraulika váltó szerepét tölti be és jóval kisebb is mint egy fatüzelésű pufi.
"Azért van gond a mástól rendeléssel, mert a PayPal-os fizetésnél sem mindegy azért teljesen, hogy egyben fizetem ki pl. a 100EUR összeget vagy 5x20Eur."
Miért, én nem vettem észre semmit? Ft-ot teszek a virtuális kártyámra és a napi árfolyammal számolják.
Kicsit drágább a sestos, hiszek azoknak, akik ajánlották, hogy jobb, így azt használom.
A pillangó vezérléshez meg egyszerűbb a CR-es sestossal arányosan vezérelni, mert a rex azt nem tudja.
Van rex-em is, azt egyszerű kapcsolónak használom. (elveszi az áramot a belimotól, ezért a rugóvisszatérős belimo lezárja a pillangót)
Tudomásom szerint ha sűrűbben csovezed a padlót csak a beton felfütesi ideje című csökken. Ha sokat kapcsolgat a kazán mert nagy a teljesítménye akkor célszerű a kisebb 400l körüli pufi.
Igen, azt láttam hogy ebből nem ártana 2 vagy 3 méteres.
Azért van gond a mástól rendeléssel, mert a PayPal-os fizetésnél sem mindegy azért teljesen, hogy egyben fizetem ki pl. a 100EUR összeget vagy 5x20Eur.
Jók, csak figyelj, a rex+K-elemnél "csak" 1 m-es a K-elem.
A rövid érzékelős csak a vízhez ajánlatos.
A füsthőhöz a hosszú érzékelős és min. 600 C°-os.(Azt hiszem, már írtam.Vagy nem neked?)
Nincs azzal gond, hogy mástól kell rendelni. Én. pl. egy eladótól rendeltem 2 db. sestost, két nap különbséggel, hogy ne érje el a 22 €-t, nehogy megvámolják.A szállítás így-is úgyis free.
Kondenzációs gázkazán és padlófűtés rendszerbe semmi értelem a puffertartálynak.
A padlófűtést kell az ésszerűség határait figyelembe véve minél sűrűbben csövezni, hogy minél alacsonyabb vízhőmérséklettel tudjon a gázkazán üzemelni.
Új ház építésében vagyunk, 110nm a fűtött alapterület. Padlófűtést tervezünk mindenhova. Az lenne a kérdésem, hogy a kondenzációs kazán és a padlófűtés közé érdemes lenne-e puffertartályt beszereltetni?
Hozna-e költség csökkentést?
Azért kérdezem, mert most fél áron tudnék egy ilyen puffert:
Nincs baj ezekkel a kínai rexekkel, magában a kazánköri szivattyúra nem szívesen használnám, de ha raksz egy hagyományos kapilláris termosztátot amit vészindításnak beállítasz a kazán mérésére s párhuzamosan kötöd vele nem érhet meglepetés.
Szerintem egyáltalán nincs már akkora gond a kínai cuccokkal. Vettem már jó pár REXet, ledszalagot, még digitális konyhamérleget is az acconnak. Annyi a különbség a hazai boltokban kapható termékekkel összehasonlítva, hogy töredék az áruk. A belseje a legismertebb márkás elektronikai cuccoknak is kínai alkatrészekkel van tele.
Lehet még olyan "barkács" módszer is rugalmas acéllemez lapkát meghajlítasz egy szélesített W betű alakúra vagy egy nyújtott V alakúra és azzal szorítod a hüvely falához.
Lehet hogy árulnak is ilyent. Nekem a viadrus kazán mérőhüvelyében gyárilag volt ilyen, csak kidobtam mert 2 sensor már úgy nem fért el.
Közben hozzá férek a képhez, küldöm. Jelenleg egy darab EPS szigetelés tartja, de a bevakolás után valószínűleg egy parafa dugóval rögzítem, mert az EPS morzsolódik.vakoláskor meg hagyom az analóg mérőóra helyét
Olyat kell választani amibe belefér. Ha meg nem fér bele, ki kell cserélni olyanra amibe belefér. Ha lötyög én sörös dobozból vágnék egy csíkot azt ketté hajtanám és azzal ékelném ki.
Nem csak rexel lehet hőfokot mérni. Lehet kapni egyszerű digit hőmérőket érzékelővel együtt 2-3 ezerért, sőt az elemes LCD kijelzősök ezer alatt vannak.
A hőmérőzsákot merülőhüvelynek is hívják (többnyire) és fűtésszerelő boltokban lehet kapni különböző benyúlási hosszokban. A 250 mm-es megfelel és ezres körül van az ára 1/2"-os menetes nyakkal. 12 vagy 15 mm-es átmérőjű a cső, ha a K hőelemed ennél vékonyabb akkor belefér.
"A kazán füstgázt akkor a füstcsőben mérjem. Nem elég kívülről felerősíteni és leszigetelni?"
Itt már többször leírták, hogy nem a reális hőfokot mutatja, higgyél nekik, vagy próbáld ki.
"A kazán előremenő vízhőfokát hol mérjem. Az előremenő csőre szereljem a hőelemet vagy tegyem be hőmérőzsákba a kazánon lévő hőmérő helyére? Hol kapok hőmérőzsákot a hőelemhez?"
Mindkét változattal mérjük, mindkettő jó.
"A puffer hőmérsékletét ha mérni akarom, akkor hova és milyen módon tegyem be az általad linkelt hőelem rövid változatát?"
A puffereket sok csonkkal gyártják általában.Ha úgy rendeled, akkor célszerű 3 helyen mérni.
Nekem jó az általad linkelt rex, amiben benne van a relé? Ha jól láttam 3A-t tud kapcsolni. Ez a keringtető szivattyúhoz elég.
A kazán füstgázt akkor a füstcsőben mérjem. Nem elég kívülről felerősíteni és leszigetelni?
A kazán előremenő vízhőfokát hol mérjem. Az előremenő csőre szereljem a hőelemet vagy tegyem be hőmérőzsákba a kazánon lévő hőmérő helyére? Hol kapok hőmérőzsákot a hőelemhez?
A puffer hőmérsékletét ha mérni akarom, akkor hova és milyen módon tegyem be az általad linkelt hőelem rövid változatát?
A szenzort elég kívülre szerelni a füstcsőre, vagy be kell lógatni? Belógatáshoz a hosszú szenzor kellene?
Azt is meg szeretném oldani, hogy a puffertartály és a radiátorok közötti keringtető szivattyút egy szobatermosztáttal működtessem.
Azt viszont nem tudom, hogyan lehet megoldani, hogy a szobatermosztát csak a puffer-radiátor keringtető szivattyút működtesse mindaddig, ameddig a pufferben a víz melegebb mint 30fok.
A puffer kihűlése után (kevesebb mint 30fok) pedig ugyanez a szobatermosztát automatikusan a gázkazánt kapcsolja be.
Rám akartak sózni valami ilyent (DTC200/2G 25400-ért) de a szaki javaslatára a vőm visszavitte, vissza kaptam a lóvét.( Ennyiben rendes volt a Nowreczky.)
Itt leírtam: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=122513831&t=9173884, vannak akik szerint el kéne romlania, de ez volt a 2. szezonja s bírja. Az érzékelő a füstcső aljára van fogatva a kéménybekötésnél ott már nem éri akkora hő. Ki kell tapasztalni a beállítását most nekem szinte pontosan akkor kapcsol le amikor a rex 100°C-ot mutat.
Nekem sütőtermosztátos füstgáztermosztáttal van indítva a keringető. Van egy rex is a rendszerben, de ha most csinálnám tuti, hogy a tomsojer által is írt napkollektor vezérlővel oldanám meg. Teljesen igaz, hogy ezzel nem megy feleslegesen keringető, véd a maradék parázs általi forrásveszélytől (mondjuk szerintem ha jól be van állítva minden ilyen nem történhet), s még a kazánból is automatikusan kiveszi a vtc által engedett meleget ha hűl a puffer alja így az sem megy kárba. Mindezek egy eszközben azért én még ha nincs is tapasztalatom vele erre szavazok.
Úgy látom elég sok megoldás van arra, hogyan szabályozzam a kazánköri szivattyúm a füstgáz hőmérsékletre vagy a kazán előremenő vízhőmérsékletre vagy ezek kombinációjára.
Már csak azt kell kitalálnom, hogy melyik módszer a legegyszerűbb, legmegbízhatóbb és persze az ár sem mindegy.
Nem kell azt állítgatni. Ha berakod pl. azt a hőmérséklet különbség kapcsolót ami linkeltem es beallitod arra az értékre amit írtam plusz a szivattyú indítási hőfokot pl 50 Cfok, soha nem kell állítgatni.
A csőtermosztátnak nagyobb a hiszterézise is. Itt össze tudod hozni, hogy a szivattyú akkor indul, ha mindkettő elérte a beállított értéket.
Nekem pl. a vízé 60 C°-ra van állítva, a füsthőé 100 C°-ra. A füsthő a begyújtás után hamar túllépi a 100-at, de a szivattyú csak akkor indul el, ha a víz is túllépi a 60-at.
Lehűlésnél leállítja, ha bármelyik alá megy a beállított értéknek.(általában a füsthő állítja le, ha kialvóban a tűz)
Hátha tudok ezzel neked segíteni. Ami nálam van. 3 db. REX-C100.
1. Füsthőfok mérése.
2. Kazán vizhőfok mérésre. Beállított füsthőmérséklet és kazán vízhőmérséklet elérésekor indul a kazán és a puffer közötti szivattyú. Bármelyik feltétel nem teljesül, akkor leáll a szivattyú. A két PID sorba van kötve. Mivel a kazánban lévő parázs miatt még felforrhat a víz, ezért az alarm kimenetet bekötve, 92-95 fok esetén elindul a kazánköri szivattyú, függetlenül a füsthőmérséklettől.
3. A puffer alját, vagy a visszatérő vízhőmérsékletet mérve a beállított hőmérséklet esetén indítja a radiátorköri szivattyút függetlenül mindentől.
Nos ez lett nálam megvalósítva a következő beállítások mellett:
Füsthőfok mérésére szolgáló PID:
- SV: 120
- ATU: 0000
- P: 0000
- OH: 0002
- SC: 0000
- LCK: 1000
- SL1: 0000
- SL2: 0000
- SL3: 0000
- SL4: 0000
- SL5: 0000
- SL6: 0000
- SL7: 0000
- SL8: 0000
- SL9: 0000
- SL10: 1001
- SL11: 0000
- SLH: 1372
- SLL: 0000
- OH: 0002
- dF: 0001
Kazánvíz mérésére szolgáló PID:
- SV: 60
- AL1: 93
- ATU: 0000
- P: 0000
- OH: 0002
- SC: 0000
- LCK: 1000
- SL1: 0000
- SL2: 0000
- SL3: 0000
- SL4: 0011
- SL5: 0000
- SL6: 0000
- SL7: 0000
- SL8: 0000
- SL9: 0000
- SL10: 1001
- SL11: 0000
- SLH: 1372
- SLL: 0000
- OH: 0002
- AH1: 0005
- dF: 0001
Puffer alsó PID:
- SV: 85 (beállítottam, de nincs is bekötve)
- AL1: 85
- ATU: 0000
- P: 0000
- OH: 0010
- SC: 0000
- LCK: 1000
- SL1: 0000
- SL2: 0000
- SL3: 0000
- SL4: 0011
- SL5: 0000
- SL6: 0000
- SL7: 0000
- SL8: 0000
- SL9: 0000
- SL10: 1001
- SL11: 0000
- SLH: 1371
- SLL: 0000
- OH: 0010
- AH1: 0010
- dF: 0001
Ezek az értékek még finomhangolásra várnak, de lényegében már nem fognak változni. Ha vmelyik érték magyarázásra szorul, kérdezd meg nyugodtan.
Amenübe lépéshez az LCK értéket állítsd 1000-re, majd nyomd meg a "set" gombot amíg a számok elkezdenek villogni, majd nyomd meg és tartsd nyomva 3 másodpercig egyszerre a "set" és a "<" gombot.
A SET gombbal lépkedsz, a COD-ig, átállítod 0001-re, majd SLH=400-at átírod amire akarod :) SET mentés, majd 30mp után visszatér a kijelző mérés állapotba. Vigyázz, mert a relék ilyenkor kikapcsolatnak, ha aktívak voltak (begyújtás előtt célszerű állítgatni ha nem vagy elég gyors). SLH=set level high, SLL=set level low, oH=COM kimenet hiszterézis, AH1=alarm kimenet hiszterézis
SL4-0110 - Alarm1 típus - Ezt próbáld ki 0111 vagy 0101 értékekkel is
SL5-0000 - Alarm2 típus
SL6-0000 - Főkimenet típus
SL7-0000 - üres
SL8-0000 - üres
SL9-0000 - üres
SL10-1001 Indít/Állj funkció
SL11-0000 - üres
Cod-0000
Cod-0001 - menü 1
SLH - SV érték felső határa
SLL - SV érték alsó határa
PGdp - tizedes jegyek száma
oH - Főkimenet hiszterézise
AH1 - Alarm1 hiszterézis
AH2 - Alarm2 hiszterézis
CTG - Áram transzformátor arány
dF - Digitális filter
STTA - Időfaktor
STPK - Proporcionális faktor számítása
STIK - Integrál faktor számítása
* néhány beállítási lehetőség egymástól függő, így csak bizonyos konfiguráció esetén jelenik meg- Néhány beállítási lehetőség csak bizonyos altípusoknál érhető el, így lehetséges, hogy az Ön készülékén nem található.
Amennyiben változtat a beállítási értéken, a változtatást mindig mentse el a SET gomb megnyomásával.
A menübe érkezéshez az LCK értéket állítsa 1000-re majd nyomja meg a SET gombot amíg a számok elkezdenek villogni, majd nyomja meg és tartsa lenyomva 3 másodpercig egyszerre a SET és az < gombokat.
* Mindegyik SL beállítási menüponthoz egy táblázat tartozik, melyben az értékeknek megfelelő beállítások találhatóak.
A pontok helyén a többi beállítási érték szerepelhet, az NO - normally open (nyitott relé), NC - normally closed (zárt relé):
SL1: TC: 0000 - K típusó hőelem, 0001 - J, 0010 - R, 0011 - S, 0100 - B, 0101 - E, 0110 - N, 0111 - T,
SL2: ...0 - Celsius, ...1 - Fahrenheit, ..0. - Levegő hűtés, ..1. - Víz hűtés
SL4: .000 - Nincs alarm, .001 - Felső határ alarm, .010 - Alsó/Felső határ alarm, .011 - PV érték felső alarm, .101 - Alsó határ alarm, .110 - Működési tartomány alarm, .111 - PV alsó érték alarm, 0... - Nincs készenléti állapot, 1...Készenléti alarm
Korábban már érdeklődtem itt puffertartály bekötés után.
Elég sok hasznos infót kaptam.
Lassan minden alkatrészem meglesz hozzá és őszre össze is szeretném szerelni a rendszert.
Még egy dologban lenne segítségre szükségem.
Sokat olvastam itt vissza és több hozzászólásban láttam, hogy a pufferkör keringtető szivattyúját a kazán előremenő vízcsövére szerelt csőtermosztát kapcsolja. Ezzel viszont az a bajom, hogy ha beállítom pl. 70 fokos bekapcsolásra, akkor a tűz kialvása után mindaddig megy a szivattyú, ameddig nem hűl vissza a rendszer 70fok alá. Tehát visszahűtöm a kéményen keresztül a puffert és egy csomó hőt dobok ki.
Ha jól értelmeztem, akkor az ideális megoldás a füstgáztermosztát, aminek az érzékelőjét kívülről a füstcsőre rögzítem. Így ha kialudt a tűz, akkor a szivattyú azonnal leáll.
Ehhez viszont a 3000FT körüli csőtermosztáttal ellentétben egy 18.000Ft körüli füstgáz termosztát szükséges.
Több helyen nézelődtem, és találtam 320fokig állítható sütőtermosztátot, ami be- és kikapcsolásra is alkalmas és az ára is csupán 5000Ft körül van.
Erről a megoldásról mi a véleményetek?
(Láttam, már olyan helyet, ahol így volt megoldva)
Üdv.
Mármost ha most tervezés az egészet, és estleg nem adott ként kell kezelni egy duplán felsőcsovezesu, neadjuristen vékonyka otreteguvel meglévő lakaskori rendszert,
Akkor. Miért nem csinálod meg. Alsó-felso csöves etage fűtésre, ami gravitációsan is megy szükség esetén. 1 collosnal már működőképes lehet, nem kell feltétlen 6/4 vagy ketcolossal húzni
Kellemes húsvétot, jó elazast, kívül belül
Üdv GG
-
2 év alatt soha nem éreztem szükségét, hogy a fűtés végén maradó parázs miatt kelljen egy plusz termosztát. A füsthőtermosztát 100°c alatt lekapcsolja a keringetőt és kész.
Ha most csinálnám a rendszert lehet inkább a kazán teteje s a puffer alja közötti hőfokkülönbségre indítanám a keringetőt, az legalább ha hűl a puffer alja automatikusan kitolná azt a meleget a kazánból amit a vtc enged.
Ott a szivattyú utáni rugósra gondoltam, a nem kívánt grav keringés megakadályozására. De olyat még nem láttam, hogy egyszerre megy szivattyús keringés is, meg gravitációs is. Az oké hogy van kerülőág leffentyűssel, de az szivattyús üzem mellett zárt ágként szerepel a rendszerben, csak akkor van nyitva ha bármilyen okból megáll a szivattyú!
Sokunknál a pufi kazán egy szinten van a kazánházban, ott meg a gravitációs keringés sztem már 70 fokos pufi alsó hőmérsékletnél nagyon lelassul, tehát ha a kazán elkezd ,,forrni" nem hinném hogy gravitációsan elvinné a rendszer a vizet!
Itt a faluban van egyik srácnak csak tiszta grav rendszer, 2"os csővel, 35 kWos viadrus 1500 liter pufi, de a tartály a kazán felett van egy emelettel! Ő az egész fűtést most csinálta, tehát neki mindegy honnan húzta a csöveket. Nálam egyértelmű, hogy marad a régi rendszer a meglévő csövezéssel!
Az én alapelvem, hogy nem akarom túl bonyolítani a rendszert, főleg nem teljes mértékben az energiaszolgáltatókra nem szeretnék alapozni. Az én rendszeremet úgy tervezem, hogy áramszünet esetén gravitációsan menjen el a hő a kazánból, kazán és puffer között 2" csövek. De ugyanakkor minden biztonsági rendszer be lesz építve. Ez is inkább a biztonságot szolgálja a hűtőkör, biztonsági szelepek mellett. A fogyasztók és puffer között már rendes vezérlés lesz, ott már nem gond ha nincs áram (max belefagyunk a házba :) ).
Nem értem a bizalmatlanságot a gravitációs rendszerrel kapcsolatban. Az, hogy a teljes gőzerővel égő szén tüzét teljes huzatnál nem bírja el egy szimpla gravitációs rendszer még oké... De a parázs mit fűt már??? Szinte semmit.. Nekem az eddigi rendszernél nem nagyon fordult elő, hogy a parázs visszafűtötte volna a rendszert 90 fokra... Lehet nem jó a tüzelőanyag!? :) Azt a minimális hőt meg a gravitációs rendszer simán elviszi, hiszen régen ez volt sláger, mai napig működnek sok helyen (a hatásfok nem vitatható, hogy nem hatékony). Pl. nemrég láttam olyan rendszert, ami a bálás kazán és a 3000 literes puffer közötti kapcsolat tisztán gravitációs volt. Semmi kerülő ág, semmi vtc, semmi visszacsapó vagy huzatszabályzó (na nem is hatékony, de nem ez a lényeg). Tehát összegezve: a parázs által felmelegített vizet a gravitációs rendszer kényelmesen elviszi, sőt, még áramszünet esetén sem kell nagyon aggódni, kivéve, ha már a puffer teljesen fel van töltve. Na de ha már 85 fok körül mozog a víz ki az az elvetemült aki még egyszer teljesen megtölti a kazánt? :)
A Rex alarmja a tutibb megoldás,mert létezik olyan variáció,hogy a füstgáztermosztát is kikapcsol,de a parázs még felforraja a kazán vizét.Saját tapasztalt,nekem mindkettő beépítése megtörtént és azóta nyugodtabban hagyom magára.
Ez igy van, rosszul értelmezhettem a dolgot, csak én nem bíznám a parázs által felmelegített vizet a gravitációra, persze ez működhet 2" os csőnél tökéletesen, de én biztosra mennék egy füsttermoval inkább! Persze mindenki maga dönti el hogy milyen vezérlést, és rendszert épít! Nekem jelenleg csak tervezés alatt áll a dolog, de én 5/4"ban gondolkodok pufi kazán körre, ugyanis jelenleg sem tudok áram nélkül fűteni, Innentől kezdve gravitációsra nem kell terveznem!
Azt elfelejtettem megírni, hogy az első pufferes évben, míg a füsthő nem állította le a keringtetőt, én is ki mászkáltam feltekerni 90-re a csőtermosztátot, hogy leálljon a szivattyú, mikor leégett a tűz. Ezt is végzi most már a vezérlés.
,,A keringetőt pedig a füstgáz vezérli, ami meg csak akkor fogja működtetni a keringetőt amikor kell. Az a kis parázs adta meleg a végén meg elmegy a gravitációs rendszernek köszönhetően is."
most akkor gravitációs rendszer vagy szivattyús lesz? Lehet hogy csak nekem nem tiszta ez a dolog! Vegyessel még nem találkoztam. A szivattyús rendszereknél építenek be visszacsapókat, megakadályozva ezzel a nem kívánt gravitálást!
17120as hszben benne van a válasz a kérdésre!
hacsak nem 90 foknál akarod indítani a kazánkköri szivattyút! Vagy begyújtáskor 50re állítod, amikor teli a puffer feltekered 80 fokra hogy ne tekerjen addig a szivattyú amig ki nem egyenlítődik a kazán pufi hőmérséklet!
Nekem kicsit érthetetlen ez a füst/csőtermosztát sorba kötése. Ennek elméletileg pont az lenne a szerepe, hogy az esetlegesen a vizet felmelegítő parázs miatt amikor már a füsttermosztát kikapcsolt akkor a csőtermosztát kapcsoljon. Na de akkor mi értelme van a füsttermosztátnak?? Mert a csőtermosz így is meg úgy is kapcsol a beállított értéknél nem? Mert 2 lehetséges bekötés van: 1.: kazán-füstgáztermosztát-csőtermosztát-szivattyú 2.: kazán-csőtermosztát- füsttermosztát- szivattyú. Mindkét esetben üti egyik a másikat. Vagy mégsem? 1.: Ha beindul a fűtés, a füstgáztermosztát értelem szerűen bekapcsol, akkor ad áramot a csőtermosztátnak, ami indítja a keringetőt pl. 50 foknál. Később leég a tűz, füstgáz visszaesik, füsttermosztát kikapcsol, amivel együtt ugyebár elveszi az áramot a csőtermosztól. Így értelmét veszti az egész. Második variációban is hasonló a helyzet, mert a csőtermosztát ugyan kapcsol akkor ha a hőfok elérte a beállítottat, így áramot ad a füstgáznak, így kapcsol a keringető, de ha a tűz leégett akkor a füstgáz kikapcsol, ami miatt ugye kikapcsol a keringető is. Így a csőtermosztát hiába kapcsolna, a füstgázzal való sorba kötés miatt sehogy se fog menni a keringető! Vagy nem jól gondolom? Én ahogy tervezem, a puffert és a kazánt gravitációs módon is működtethetővé teszem a megszokott kerülőág beépítésével. Így ugyan hamarabb indul meg a keringés, nem feltétlen akkor amikor a keringető indítja, viszont ebből kifolyólag nem forr fel a víz. A keringetőt pedig a füstgáz vezérli, ami meg csak akkor fogja működtetni a keringetőt amikor kell. Az a kis parázs adta meleg a végén meg elmegy a gravitációs rendszernek köszönhetően is. Vagy nem jól gondolom?
No! Ez első hozzászólásnak kicsit hosszú lett, meg lehet még értelme sincs! :)
Ha a kazánköri szivattyút indító rex kimenetére teszek egy kétmorzés relét annak egyik fele változatlanul a kazánköri szivattyút kapcsolná, másik érintkezőjét párhuzamosítanám a puffer felső érintkezőjével elvileg meg volna oldva a gond.
Na most ezt én úgy oldottam meg, hogy a puffer tetejét egy REX figyeli, és alacsony hőfoknál, /40 fok/ lekapcsolja a lakásköri keringtetőt.
Viszont tettem egy mechanikus kapcsolót, ha begyújtok, és nyit a VTC , mivel hideg a puffer teteje, nem megy a lakásköri keringtető, csak átkapcsolom, gyakorlatilag kiiktatom a REX-et.
Ha meg már felmelegedett a puffer teteje is, akkor visszakapcsolom a REX-et. Ilyen egyszerű.
- a puffer teteje hideg/ebb mint a puffer felsot mero termosztat kapcsolasi homerseklerte, tehgat a lakas futes tiltva van/nem lehetseges/
- begyujtasz...a meleg csak a pufferbe megy/mehet
- a teteje ugyan akkor lesz meleg mint a hidrovaltosnal ! Soot hamarabb, ha a felso csonk felfele kunkorodik !
- miutan puffer teteje meleg, termosz kapcsol, mehet meleg futokor fele, mivel annak KISEBB a tomegarama a puffer teteje SOHA nem fog annyira lehulni, hogy lekapcsoljon a futokori szivattyu !!!
Tehat nem fog kapcsolgatni ! Soha...
Mondtasm mar, hogy erdemes/lehet visszaolvasgatni ?
Akkor is ha a puffertoltonek nagyobb, a fotokorinek meg kisebb a tomegarama !
Es az esetek tobbsegeben, mar csak amiatt is, hogy a futokorbe keveroszelepen keresztul alcsonyabb homersekletu viz megy, a futokornek KISEBB a tomegarama /kevesebb 'meleget' hasznal el, mint amit a kazan termel !!
Én is így gondolom. De ha be van építve a tartály felső hőmérsékletét figyelő termosztát ami a szoba termosztáttal van sorba akkor előbb a tartálynak kell melegedni. Mikor felmelegedett akkor ebből kiveszem a hőt majd újabb felfűtés.
Egészen addig míg megfelelő meleg nem lesz a visszatérőm.
Én meg pont azt szeretném mint írtad, hogy ha nem megy a lakásköri addig a tartály töltődjön.
Elkészültem a pufferommal. Volt vele munka. Nem volt meg a tisztító ajtó fedele amit nekem kellett elkészíteni.
A lábakat szintén és fel is kellett csonkozzam és persze a festés. De mivel a tartály 17eFt volt megérte.
Most a 2T bekötésen vacillálok.
Oriontól idézek:
"Ajánlom figyelmedbe a "gányoló" féle kapcsolást, keresővel megtalálod a Vegyes tüzelésű kazán topikban. Röviden: kell egy termosztát a füsthőre (lehet elektronikus is, sőt), amely kapcsolója sorba van kötve a vegyes kazánod termosztátjával - így ha mindkét feltétel adott (füsthő amikor ég a tűz és meleg víz, itt >50C) indul a keringtető, ha leégett a tűz megáll a keringtetőd (kazántöltő). Ezen kívűl kel egy biztonsági indítás is a kazántöltőre, ha a tűz már nem ég és a parázson túlforrósodik a víz, akkor indítani kell a kazántöltőt (ez egy újabb termosztát amelyik a vízhőt figyeli, lehet elektronikus - olcsóbb és következetesebb mint a mechanikusok). A szobatermosztát áramkörét sorba kötöd egy újabb termosztáttal amelyik a puffer felső csonkját figyeli, ha ott már nem elég meleg a víz a fűtéshez, megszakítja a szivattyú vezérlését. Még a kazánoldalra kell egy (minimum) biztonsági figyelő, ez a puffer alját figyeli, hogy ha megtelt a puffer és már nincs hová vezesd a forró vizet, akkor indítsa el a lakáskeringtetőt (ne vegye figyelembe a szobatermosztátot), ezt hívjuk vészfűtésnek. A gázkazán engedélyezését is célszerű összekötni a puffer felső kapcsolójával, ha nincs már energia a pufferben, akkor kapcsolja a gázkazán áramkörét. Ebben az esetben nem kell 2 szobatermosztát. Még valami, a 750L puffert a 28kw-os kazánnal könnyen feltöltheted, így többször elő fog fordulni, hogy vészhűtesz."
Ha a puffer töltő szivattyút csak egy vízhőfok figyelő termosztáttal kapcsolnám be akkor nagy hibát követek el?
Magyarán nem figyelném a füsthőt. Így ezzel meg volna oldva a parázs általi túlmelegedés is egy termosztáttal.
Ugye van egy érzékelő ami a tartály felső hőmérsékletét figyeli.
Ezt a hőfokot mennyire érdemes beállítani?
Ha 2T bekötést választom akkor nem fog többször ki-be kapcsolgatni a felső termosztát mintha hidrováltósként kötném a tartályt? Ugye ha jól értettem akkor 2T-nél a lakásba is és a tartályba is megy a meleg a tartály felfűtésének kezdeti időszakába.
Kinél mennyi az az idő a felfűtésnél, hogy nem hűl vissza a tartály teteje?
Vagy ha folyamatosan be van gyújtva ezzel kár is foglalkozzak?
Off: Mint ahogy én is tudtam, amit te írtál, csak néha jó egy kis megerősítés. :)
Szerintem ne tedd. Komoly, B2C szegmensben dolgozó tervező nem engedheti meg magának azt, hogy erre ne áldozzon évi 10eFt-ot, meg két napi munkát.
Mint említettem, pár hete én is a honlapodon keresztül találtam rád. Olvastalak itt is, csak nem néztem meg akkor az adatlapodat. A gugli viszont kidobott, csak nem kapcsolatalak össze egyből.
Ha blogolni, cikkezni, nem is akarsz, három, jól felépített statikus oldallal már működik a dolog: Ki vagyok, Mit csinálok, Referenciák/elérhetőségek. Mint egy bővített névjegy.
Elnézést mindenkitől az off-ért, befejeztem a témát.
Innen indultam én is, de mivel ketten, egymástól függetlenül is ajánlották, valamint az egyik fórumtárs rendszerében is láttam, így gondoltam körüljárom a témát addig míg a tervezőm húsvétol valahol külföldön. Magam is a lehető legegyszerűbb gépészet híve vagyok, szóval minden ilyen csak megerősít a gondolatomban.
A tanácsot köszönöm. Pechedre nincs szerződésünk és egyelőre úgy tűnik, beválik a mostani ember. :)
Off: Cserébe viszont adok én is neked egy ilyet, ami nem csak 100e Ft-ot érhet:
Nézd át az weboldaladat, javítsd a gépelési hibákat, 404-es hibás linkeket, és vedd le amit a kivitelezés alá írtál. Szánj rá két napot és töltsd fel tartalommal. Mikor gépészt kerestem, rátaláltam, de azt hittem, nem nagyon használják, vagy akié az nem ad eléggé magára, így nem is telefonáltam. Akkor nem tudtam hogy a tiéd, idegenként pedig egy nem jól karbantartott oldal nem ébreszt elég bizalmat. Biztos hogy más látogatók is lehetnek így vele. Nekem meg ez a szakterületem,ugyanis arculatot, reklámanyagokat és weboldalakat tervezünk.-
Remélem, kvittek vagyunk és nem veszed bántásnak, csak fórumtársi jó tanácsnak. :)
Miért akarsz tartályt venni, ha nincs rá szükséged? Miért is kell a tartály, azon kívül, hogy vegyél egyet a kereskedőtől. Hogy neki miért kell eladni azt ugye nem, kell magyarázni. Tehát a leolvasztáshoz kell 15-20 l vízmennyiség. Ennek előállítása többféle képen is elképzelhető.
A fűtési zóna szabályozással rendelkezik és a különböző vízmennyiségek kiegyenlítésére beépítenek egy hidraulikus váltót a rendszerbe a hőszivattyú után. Akkor a leolvasztáshoz rendelkezésre álló vízmennyiség a következő alkatrészekben tárolt víz térfogata. Hőszivattyú, hidraulikus váltó, és a kettőt összekötő csővezeték. Lehetőség a hidraulikus váltót mesze helyezni a hőszivattyútól, hogy a hőszivattyúban, a hidraulikus váltóban és az összekötő csővezetékben meglegyen a kívánt vízmennyiség. Nem mondom, hogy eredeti megoldás, de ha a beltéri egység és a hőközpont közötti távolság nagy akkor ez is megfelelő megoldás. Eddig egyszer találkoztam ezzel a problémával.
Rendszer ugyan olyan mint a fenti, de beépítünk egy puffer tárolót ami egyben a hidraulikus váltó szerepét is átveszi. Ekkor minden tartály elegendő, hiszen a 20 l víz előállítása nem olyan nagyon nehéz. Tehát ezért nem ritka a 40-50 literes tároló.
Most jön a te rendszered! Nincs zóna szabályozás ergó a víz keringtetését semmi sem akadályozza a rendszerben. Tehát a leolvasztásra rendelkezésre álló vízmennyiség a teljes rendszer térfogata, pár száz liter víz, megspékelve azzal a kis hőtartalommal ami a házban van. Most te erre akarsz beépíteni egy puffert?:-)
Megspóroltam neked egy tartályt bekötéssel, egy szivattyút víz és elektromos kötéssel, 10 méter csövet szigeteléssel, ennek beszerzését, az ott elégetett üzemanyagot, és ne felejtsük el a szivattyú folyamatos üzemköltségét is.
Tehát alsó hangon is spóroltam 100 ezret neked!
Ebből mit szánsz rám? :-) A fele szerintem jutányos díjazás. :-) elektronikus számla jó lesz, fizethetsz bankkártyával is:-)
Ezért szoktam azt mondani, hogy a tervezési munka az esetek többségében ingyen van. Most már a felét megkerestem, de szerintem a másik felét is meg tudnám keresni a házadon:-)
Sok szerencsét!!
Viszont a hőszivattyús cégektől is azt az infót kaptam, hogy a leolvasztáshoz kellene egy kicsi. tartály.
De, számít. Viszont a hőszivattyús cégektől is azt az infót kaptam, hogy a leolvasztáshoz kellene egy kicsi. tartály Ha kell, akkor viszont egy 100literes talán olcsóbb, mint egy 40 literes Nibe.
A leírtak alapján neked nem kell puffer tartály, de költséghatékonyság miatt veszel egy kisebb tartályt. Ehhez kell majd még egy keringtető azt is számoltad? Ez a beruházás és lesz egy üzemeltetési költség is.
Ergó a spórolással csinálsz egy 100 ezres számlát, aminek az égadta egy világon semmi értelme. Irigyellek, hogy ennyire nem számít a pénz.
Igen, ez a vezérmotívum, de egy 100 literes még elférne és talán árban sem vészes. Ami miatt praktikus lehet, az a téli leolvasztás, úgy tudom. Ehhez elég lenne kisebb is, de egyik fórumtársnál a 40 literes Nibe 75e Ft-ban állt meg. Neki helyhiány miatt muszáj volt ezt raknia. Gondoltam, mivel nálam elfér egy 100-150 literes, talán olcsóbban megúszom.
Szinte félek leírni, mert az elgondolásom talán unorthodoxnak számít.
Levegő-víz hőszivattyúhoz keresek egy kisméretű fűtési "puffert". A ház AE épület lenne, közel passzívházas szigeteléssel, ehhez igazodó ablakokkal, hőcserélős szellőztetővel. Alacsony, 32-35 fokos előremenővel kellene dolgoznia a hőszivattyúnak. Mivel nagy és egybefüggő terek lesznek egy masszív hőburkon belül, szinte értelmetlen és így nem is lesz helyiségenkénti szabályozás. Így a hőtároló tömeget a masszív 40 centis téglafalak és beton elemek adnák a hőszigetelésen belül. Az épületben minimális lenne a hőingadozás. Szóval az elgondolásom szerint inkább a passzív hőszigetelésben látom az utat, mint a nagy gépészetben.
Egy 100-150 literes puffer feladata inkább egy minimális optimalizálás lenne, valamint télen a hőszivattyú olvasztási funkciójához szükséges forró gőz alapanyagának biztosítása. Ez még elfér a mosókonyhában a HMV tartály mellett.
Nagyobb puffert csak a szigeteletlen pincében tudnék elhelyezni. Mivel a ház várható fűtési költsége a hőszivattyúval 80-100e Ft között lesz, nem látom realitását egy komolyabb puffer és a hozzá való zulang megtérülésének a fentiek fényében.
Nekem saját tapasztaéltom volt tavaly ősszel egy frankó túlfűtéssel.
A szivattyú kapcsolóját I-ről II-re állítottam, de valahogy félúton ragadt a kar és se ez, se az a fokozat nem indult. A kazánra meg tette bátran, pont ezért akartam feljebb venni a tömegáramot.
A tűz fűtötte a vizet, ami meg nem mozdult.
A kazán után lévő STS szelep és a külső hőcserélő megmentett, a nyomás nem nőtt meg úgy a rendszerben, hogy a 2,5 báros lefújók meködésbe lépjenek.
A kazánban a hőfok 120-ra ment, de onnan nem jött ki a forró víz a rendszerbe, mert visszahűtötte az sts szelep.
Mivel en csak elmeleti sikon irogatom a velemenyemet, azert azt kell gondolnom, hogy igen, megvedik ezek a kutyuk a rendszert. Amennyiben szakszeruen es optimalisan megtervezett rendszerrol beszelunk. Mindenfele hazi kontar megoldasok eseteben viszont nem biztos.:(
- inkább az foglalkoztat, hogy ezek a szuper kütyük, vagy akár az egyszerűbbek is, valóban megvédik a "védeni valót", ha baj van...... Vagy ez olyan mint atom villanásnál a napszemüveg..... :)
Ezek szerintaz nem opció,hogy lehet autómata kazántöltő ,csak a kétcsöves verzió lehetséges!!Éxtrém + forrásokról írtok,kíváncsi lennék mennyi víz maradna visszafolyásra egy átlagos 50 l-s tágulásiba mikor oda + érkezik a gőz?Nem sokat hütene alul a Te verziód szerinti bekötésnél sem.
MInt azt már korábban írtam..ismerősnél puffer bekötés ..
Biztonsági szelep előremenőbe, mint utóbb kiderült az első begyujtáskor, mivel az előremenőben kazánvédőként VTA szelep volt megforrt a rendszer "leragadhatott", az akkor se és utána se/sose nyitott ki.
Pedig volt utána még 2 forrás...mindkettő szivattyú nem indulás miatt
ÉS a "túlnyomás" - ha jól emlékszem 28-as csővel bekötött - ÉS a kazántól 5 méterre lévő oszó-gyüjtőnél távozott úgy, hogy "ledobált" egy-két ötrétegű cső bekötést .
Ami ugye "lejjebb" is van mint maga a kazán...tehát ott "csak" víz távozott/távozhatott...
Ezert kell a zartkorube a hutokor, ami a halozati vizrol kap betapot es a csatornaba tudja leadni a forro vizet, vagy nem? Gondolom ugy mukodik. Mint laikus igy tudom csak elkepzelni a biztonsagos mukodest.
Regebben irtam , hogy mi lenne, ha a tagulasihoz ket cso vezetne es egy keringeton keresztul egy termosztat kapcsolna a veszhutes eseteben a kort. Egyik cso a tagulasi aljabol a kazan visszaterore volna kotve, a masik meg a kazan eloremenojere . Megvedene az olyan kazanokat ahol nincs direkt kiepitett kazanvedokor?
Azert ne felejtsd el, hogy a zartrendszer altalaban nyomas alatt van. Minel nagyobb a nyomas, annal kesobben kezd forrni a viz. 3bar nyomas mar 150°C-ra tolja ki ezt a hatart, ha jol emlekszem.
Ezerszer le lett írva, látszik hogy sosem olvastad el, csak hőbörögsz itt feleslegesen.
A pipa alakú gőzvezetéken felszáll a gőz a tágulásiba a kazán elmenőjétől, ott vissza alakul vízzé, miközben a kazánból hiányzó víz pótlódik a tágulási aljából, a kazán aljába. Így kialakul egy folyamatos körforgás, nem lesz vízhiányos a kazán, gyorsabban hűl vissza a rendszer.
Már csak azért mert szerinted a 3/4 csövön sok víz távozhat. Na meg gondolom gőz is.
"A fizikai kémiában és a gépészetben gőzön elpárologtatott vizet értünk. Ez teljesen láthatatlan, színtelen gáz, melynek hőmérséklete atmoszferikus nyomáson 100 °C és mintegy 1600-szor nagyobb térfogatot igényel, mint a víz. "
Az "ósdi"régi vastagcsöves rendszereknél max a kicsi radiátorok lettek 1/2 "csövel bekötve .Nálam az elöremenö 2" abból ágaznak le a radiátorok felé és onnan egy 3/4 csö ment a tágulási aljába .Ha muszáj volt azon sok viz tudott távozni+ ebben a felszáló vezetékben semmilyen záró szerelvénynek nincs helye.Hát valami oltári galibának kellett lennie ,hogy ez feltudjon robbani.
Majd valaki megerősít, de szerintem olyan, hogy "szinte nullával az esélye a kazánrobbanásnaak" nincsen, csak olyan hogy ezt az esélyszámot minél alacsonyabbra vigyük.
Na most a régi tágulási bekötésekkel az a gond, hogy alapból nem 2 colosak, hanem általában fél colosak. Jobb esetben 3/4.
DLacinak is szabjátok akkor át a rajzát,mert ott is ez az ósdi bekötés látható,bezzeg a mostani korszerű nyitott rendszerű bekötésekkel.Ugy csinálsz mindha akkora külömbség lenne a külömböző bekötések elvei közt.Olvtársak akkor csak a korszerüt válasszátok,nekem ez nem preztizs kérdés ,hogy ki hogy oldja meg a tágulási bekötését.
Legalább Te nyugtass meg ,hogy egy 2" elöremenő fel a padlásra és ott a 200 l-s fémhordő közepén felállni,3/4 megtölteni vizzel szinte nullával az esélye a kazánrobbanásnaak,mert a 2"-n szépen kipufog.Mig nem volt tetőtér beépítés kb 20 év nálam igy volt bekötv,túlfűtésnél a csövek rezonáltak oszt annyi.
Nem kell a nagyobb méret! Apámnál colos van és működik! A megkerülő:a mánesszeleppet megkerülöd egy csővel amire teszel egy csapot úgy mint amit rajzoltál a kazán szivattyúnál csak ott visszacsapót rajzoltál nem csapot!
Én 20 körül emlékszem, de ha érdekel megkérdezem a fatert!
Apámnál tettünk be egy mágnesszelepet a puffer visszatérő ágba, ezt megcsinálhatod úgy is hogy legyen egy megkerülő ág amin van egy csap(ha esetleg pont otthon vagy és áramszünet lenne akkor tudjon gravitálni) Vagy azt hiszem talán van olyan mágnesszelep ami áram hiányra nyit (ez nem biztos).Nála működik!
Nem is akarom, hogy úgymond vészhűtő is legyen a tágulási, csak egyszerű közvetlen utat a tágulási tartály irányába. Amit iskolában oktattak helyes nyitott tágulási tartály bekötés azt egyik lakásban sem láttam még pedig jópárat felújítottam már (fűtést nem).
Aminek azaz oka szerintem, hogy + két vezetéket senki nem akar felvinni, átvinni födémeken... Legtöbbször rárakták az előremenő vezetékre és kész, a probléma akkor kezdődődhet (mint pl. a szakszeres bekötésnél) ha nem megfelelő helyen van több íven szelepen, vízszintes elhúzáson át vezet az út a nyitott tágulási tartályhoz. Én nem vagyok benne biztos hogy az úgy "ki tud pufogni". Az a bekötési vázlat inkább zárt rendszerre való, biztonsági hűtőkörrel(,mint a rajzon is egyébként)
(Ezért kezdtem el rajzolgatni, a másik ok, amiért korábban is rajzoltam mert a tágulási tartály és szivattyú elhelyezése befolyásolja, hogy szívott-nyomott e a rendszer, célom az lett volna, hogy a kazán szívott részre kerüljön (előremenőbe szivattyú pl.), mivel csak 1 bar nyomást bír és régi kazánnál nem mindegy hogy ráengedjük a 8-9 m vízoszlopot + nyomottá tesszük azt a részt mert úgy gondoltam így idővel a kazán tönkremenetel, kilyukadás jóval nagyobb esélyes.)
Hogy lehet elkerülni, mivel, hogy ne gravitáljon ki a pufferem? Majd elkezdem megint átolvasni a fórumot, de ha van ötlet azt várom.
A tágulási tartály az tényleg nem vész hűtö,hanem egy kipufogási lehetőség túlfütés esetére.Egy cső elég a tágulási aljába bekötve az már betudja tölteni a funkcióját túlfütés esetén.Annyi a feladat a kipufogás után ,hogy alulról visszakell tölteni a rendszert megfelelő mennyiségű vizzel.
Hidd el ,hogy a téma kisarkitása pont arra jó,hogy elgondolkodjon az ember a dolgon!!Ne vedd zokon amit írtam,hanem ha elgondolkodsz rajta rájössz,hogy a Vta szelep ajánlása a fűtésed komfortját emeli.
Mi akadájozza meg, hogy a víz a tartályból ne gravitáljon ki? Mert ha nem megy a szivattyú akkor is lesz cirkuláció és szépen kihül a tartály! (ha jól látom a rajzon)
Na akkor kifejtem még a gondolataimat ami miatt így rajzoltam.
Áramszünet vagy egyéb ok miatt történő vízforralás esetén a tágulási tartály irányába történő tágulási út a több könyökön íven 3 járatú szelepen keresztül jóval nehézkesebb, mint az általam készített vázlaton, ami a szakszeres rajzban nem tetszett.
Nálam nincs lehetőség biztonsági hűtőkörre és szerettem volna, ha a nyitott tágulási tartály irányába minnél közvetlenebb és egyszerűbb út vezet, azért is mert az két szintel fentebb van...
A puffert nem a hőfok miatt rakom hanem a megrakások számának csökkentése miatt... (joevagyok68)
Nem hinném hogy a konyharuha elég:)..... 90/70-re készült a rendszer annak idején, egyébként kb. 60-70 fokon járattuk eddig is eztán se nagyon lesz több...
És még ami miatt nem raktam volna be a háromjáratút, az az egyszerűségre törekvés és költségtakarékosság.
Ha viszont a kazánon keresztül is keringteti így a puffert az nem vmi jó.
Azt hittem majd vmi megoldás javaslatotot is kapok, de azt eddig nem igazán láttam, kaptam...
Meg esetleg azért, hogy a gyerek/asszony/vendégek ne égesse hólyagosra a kezét, hogy ne gyulladjon fel a ráterített konyha ruha/törölköző, hogy ne égjenek szét a csatlakozási pontokon a szigetelések, hogy ne pattogjon a fém a hőtágulástól eszeveszett módon. Ilyenek.
Azért nem látom értelmét mert nálunk nincs padlófűtés, és nem bánom ha akár 80 fokon jön a kakaó a lakásba és érzem, hogy na most apuci jól bedurrantott.:)
Amúgy minek az oda? Gondolom azért hogy szép egyenletesen jöjjön a meleg kb 45-60 fok között?
Van nekem is egy T750120-as termófej+keverőszelep, ami a bejövőt szabályozza.
A motorosra azért írtam, mert megvetették velem, pedig 2 db. VCS szelep is szét választotta volna a gázos és vegyes rendszert.(Az volt a tanuló pénzem), később kezdtem olvasni itt a fórumot.
Hát ezt furcsállottam én is a szivattyúnál.A puffertöltőnél is külön vezettem oda egy szálat, mert a sestosokhoz nem kellett "védőföld". Megteszem a Wilónál is. Annak a vezérlése lentről jön a ház szuterénjéből. Azért is készítettem magamnak egy rajzot, mert ki tudja meg van e még a bekötés a szomszédnak.
Korábban a kazánon lévő merülő termosztátba bekötötte a szerelő, ott Nulla nem volt, mert az fixen ment a szivattyúhoz.
Egyébként a kapilláris L6188A2093-ban ott a helye (csavarja) a védőföldnek.
Nagyban függ a gáz-fa különbség attól, hogy mennyiért jutsz a fához.
Nagykunsági extra olcsón jut a fához, ezt mindenki tudja, aki olvassa a fórumot. Esetleg fel lehet hozni példának tesómat, aki eltüzelt kb 400 raklapot, ami neki összesen 20 000 forintba került.
Ez most akkor jó, egyikőtök szerint 27%-al olcsóbb a fa a másik szerint majdnem a fele.
A cserfára amúgy mindenhol többet írnak 15MJ-tól, egyébként 19000ft-al számolom m3-ét felvágva, nálunk ennyi.
Ha mondjuk 18MJ-al számolom(nem is 1.5 hanem 2 éve szárad) és a kazán 70%-os akkor is 378MJ kell egy napra ami gázból közel 11m3 ami még mindig a duplája a fának.
