És lesz egy ugyan olyan sz. ... szerkezet mint Füzitőn és Heha-n. A Zalai nem annyira. Reménykedjünk, hogy üzembekerül, eldönthetjük, mi a rosszabb. Ha igen, ha nem. Pesszimista vagyok, vagy mégse? Nem is tudom. Én sosem szerettem az ELEKTRA-t. Én a SIMIS-C-t ismerem, szeretem, együtt nőttünk fel itt MÁV-honban. Sajna, ez már a múlt. P.
Monoron ma kezdődött el a sötétüzem, nagy valószínűséggel december első hétvégéjén megtörténik az üzembehelyezés. Üllő valószínűleg Monor után három nappal kerül üzembe. Vecsés idén nem.
Értem. Akkor ez még a belátható időn túl van. Attól függetlenül kíváncsivá tettél, hogy mit hoztak össze, terveztek el, másoltak le az utasítás-szerkesztőink. Ám ha nincs lehetőség ennek áttanulmányozására, úgy kénytelenek leszünk megvárni, amíg valakinek pénze is és elszántsága is lesz hozzá.
És ilyenkor még ki lehet próbálni mindazt, amit egy működő berendezésnél vonat előtt/alatt nem mernél/nem szabad megtenni. Ilyenkor kell kipróbálni még a felhasználó részéről is, hogy nem-e lehet vele csodákat (szembemenesztés, helytelenül álló váltó nem állít, fénysorompót nem zár, vagy késő, lefordított kisiklasztó saru mellett megjön a Szabad... stb.) Ha mindez a forgalmi szolgálatnak sem sikerül, akkor átadják a berendezést. Budapest-Soroksári úton, amikor sötét üzembe ment az új berendezés, ki is kellett próbálnunk, meg kellett izzasztanunk a berendezést. Sikerült egyszer szembe bejáratot csinálnunk: egy hetes munkát adtunk a berendezés építőinek pluszban. De ez ezért van!
Szóval úgy szokás, hogy a berendezést beüzemelik, de a jelzőket és váltókat (meg persze a sorompókat) nem ő vezérli, hanem a provizorberendezés vagy az előző berendezés. Talán úgy kell elképzelni, mint amikor a közúti forgalomirányító fényjelző készülék lámpái le vannak takarva, de már működnek. :)
Ez az állapot remek mindenféle mérések, vizsgálatok elvégzésére, remek alkalom megfigyelni a berendezés viselkedését mindenféle szituációkban, és nem utolsó sorban levizsgáztatni mindenkit, akit le kell oda.
Ha ezek a vizsgálatok megfelelően lezajlanak, akkor végleg átadják a berendezést a forgalomnak (mint üzemeltetőnek), kezdődhet a provizorberendezés bontása.
Szóval jó úgy üzemeltetési tapasztalatokat szerezni, hogy nem kell tartani egy esetleges veszélyhelyzettől. :)
Letakart fényű jelzők és még nem működő - csak szimulált - váltóhajtóművek mellett a berendezést üzemszerűen kezelik, megfigyelik, használják - egyfajta próbaüzem, kezelési gyakorlat.
Vasúti Hivatal meg nem rendelkezik akkora kerettel
Az ő keretük egymás jutalmazására kell. Kicsi hivatal, kevés kárt, még kevesebb hasznot hoz, de igen sokba kerül... E jövőre kerettel a közlekedést felügyelő miniszternek kellene rendelkeznie.
A jövő akkor lesz valóság, ha kiderül, hogy ki fizesse a révészt, ugyanis a MÁV PÜ nem akar annyit gyártani, hogy ellássa vele mindazt, akinek szüksége van rá (szevasz, magánvasúttársaságok, oktatási központok, iskolák), viszont a Vasúti Hivatal meg nem rendelkezik akkora kerettel (és elszántsággal), hogy a Jövőből mindenki kaphasson egy példányt (bár keretből a MÁV sem rendelkezik akkorával, de legalább elszánt).
...az ellenőrző jelző sosem volt, de még sokáig nem is lesz főjelző...
Erre mérget ne vegyél! Idézet a jövőből:
"2.4.3. A főjelzők továbbhaladást megtiltó, illetve továbbhaladást engedélyező jelzéseit szükség esetén kiegészítő jelzések egészítik ki.
2.4.3.1. Hívójelzés Egy vörös fény a főlapon és alatta külön jelzőlapon: — villogó fehér fény vagy — sárga színű 0 számkijelzés (12. ábra). Alkalmazható fény bejárati, kijárati, fedező jelzőn és Mellékvonali ellenőrző jelzőn."
"Én még mindig a sötét, de leeresztett félcsapórúdas sorompónál tartok. Mit tegyek ott, mint járművezető?"
19. § (6) A továbbhaladás tilalmát jelzi, ha ... b) a fél-, illetőleg a teljes sorompó rúdja mozgásban vagy lezárt állapotban van;
(7) Az (1) bekezdésben említett berendezések üzemzavarát jelzi, ha a) a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít; b) a félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott állapotban van és a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít; ...
Ezt kerested:
(6) A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén járművel a vasúti átjáróra - a (3) bekezdésben említett megállást követően - abban az esetben szabad ráhajtani, ha
a) a vasúti átjáró olyan kialakítású, hogy a megállás helyéről a vasúti pálya mindkét irányban kellő távolságra belátható és a jármű vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű nem közeledik
Egyetértünk, csak bármilyen térközjelzős pályán ezek nem térközjelzők. Déli - Klf. között pedig az R, S biztosítóberendezési szempontból állomási jelző. (Sok érdekes ilyen van, pl. Szárliget - Tatabánya, Debrecen - Apafa közt.)
A nem biztosított térközjelzős pályán, ha a térközjelző szerepét is betölti a nyíltvonali bejárati, illetve fedezőjelző, úgy Hívó-jelzés is megjelenhet rajta. A kezelőjén múlik. Múltkor jártam a 142 vonal és a Burma találkozásánál, s ott láttam ilyet pl., A és C jelzőknek hívták azokat. De Budapest-Déli és Budapest-Kelenföld bal vágánya mellett is láthatsz, R és S a nevük.
Szerintem úgy általában semilyen térközjelzőre nem jellemző (egy útátjárót fedező jelzőről tudok, ami térközjelző szerepet is betölt/ött?/) a Hívó, lévén a nem önműködő kezelője elég közel hozzá. Ha pedig a jelző nyílt vonali fedező, vagy bejárati jelző és térközjelző szerepet is betölt, az előbbi kategóriákba esik.
Egy pillanatra: az ellenőrző jelző sosem volt, de még sokáig nem is lesz főjelző, még akkor sem, ha az állomás előtt helyezzük el úgy, mint a bejárati jelzőt. A bejárati ellenőrző jelzőn, ha nincsen a bejárati vágányútban fénysorompó, csak akkor jelenik meg a Hívó-jelzés, ha a sárga fény kiégett. Ha van fénysorompó (ez a kijárati ellenőrző jelzőre is vonatkozik), akkor is Hívó-jelzést ad, ha a sorompó Zavart jelez. Amennyiben csak Hibát, úgy a Szabad, hibajelzés jelenik meg rajta (sárga alatt külön lapon villogó fehér). Amit Vendégsín mondott, az egy fedező jelző, amely csak a nyíltvonali fénysorompót felügyeli, s ha zavarba megy, akkor önműködően megjelenik rajta a Hívó-jelzés. Az "Állomásfőnök" asszony pedig szerintem helyesen járt el: a biztonságosabb megoldást választotta (inkább szakaszosan kezeljük a pirosat, mint sötét sorompón közlekedjen a vonat...).
A MÁV-nál állomási főjelzőre a hívó soha nem vezérlődik ki önműködően. (Kivéve ez a MEFI, vagy MERÁFI, de itt az állomásokon nincs szolgálat, a berendezés önműködő.)
Viszont, ha a jelző utáni szig.sín foglalt lesz (tehát megérkezik e vonat), a hívó visszaesik. Ha ezen a szakaszon hamis foglaltásg van, vagy a szig.sín ki van kapcsolva, akkor a hívót folyamatosan nyomva kell tartani, különben viszaesik.
Tavaly nyáron a gyv-n, Csillebérc állomáson volt is valami, a kábellopás után...
Viszont, ha jól emlékszem, a fénysorompó alapban sötét volt, amikor jött a vonat, akkor az állomásfőnök asszony kivezérelte a vöröset (valami tartalékkábevolt, azt nelopták el. Már a 90-es busz sofőrjét sem édekelte a dolog, simán átment a vörös fénysorompón.)
Tisztázzuk: Hívó-jelzés csak főjelzőn jelenhet meg. Az már teljesen közönbös, hogy milyen funkciója van (bejárati-, kijárati-, térköz- vagy fedezőjelző).
Nem. Automatikusan Hívójelzés csak vonatszemélyzet által ellenőrzött, fedezőjelzős fénysorompó fedezőjelzőjén (illetve MEFI ellenőrző jelzőn) jelenhet meg a MÁV-nál.
Ha állomás bejárati jelzője (vagy kijárati után, csak a lényeg, hogy ne térköz, ismétlő, vagy előjelző után) a sorompó ha nem működik, automatice kimegy a hívó??
