- G.F. 1875.ben Majzik János felesége lesz Nagyfügeden. Ezt miben találtad? -
- A tábla alapján András sz:1772. (28 év) György sz:1744. (75 év)- szerintem vagy van itt még egy emberöltő, vagy Borovszky a jó - Gáspár sz:1669. között nem stimmel valami. Ha Borovszkyt vesszük alapul és feltételezzük, hogy ez a György ugyanaz a György, (1708-1776.) akkor a korkülönbség életszerűbb.
Kedves Gerard! A polgári anyakönyveket mikrofilmen néztem meg, a református egyetlen tekercs születési anyakönyvek 1882-1889. A katolikus születési1827-1895, házassági 1819-1895, halotti 1823-1895, vegyes 1728-1894. Nekem a református kellene, minél régebbi, annál jobb. Úgy tűnik, hogy a Czagák nem Csegéről jöttek / Csegén és környékén nincs egy Czaga sem /. Az itteni Czagák Tiszapalkonyáról származnak, egy Czaga Miklós nevű, 1702-ben István testvérével Polgáron feltűnő "jövevénytől" hajdútól. István Kisújszálláson alapított családot, azt az ágat még nem ismerem. A két testvér feltételezésünk szerint Erdélyből Kolozsvártól északkeletre található Cege románul Taga faluból származhatnak. Ennek a falunak a neve az évszázadok során többször volt Czaga. Többek között Wass Albert is lakott abban a faluban. Ez a falu 2-300 évvel ezelőtt még csaknem tiszta magyar anyanyelvű volt. Mi Polgárról származunk, de Sajószögediek vagyunk. Te hol laksz, és milyen anyakönyvek vannak meg neked dátum szerint, mert ha tudnám használni, engem is érdekelne DVD-n vagy CD-n.
Ez kb 50-60 képet jelent (ezen felül van még vagy ötven vegyes kép, amelyeken ugyan az én családi vonatkozásaim vannak, de ugye mindegyiken van még 20-30 név), amelyek kb 3,5 megásak egyenként. DVD-re, vagy cd-re ki tudom írni, de ahhoz címet is küldj privátban.
Igen, így ezekkel az évszámokkal lehettek unokatestvérek. 'Tévelygésemnek' 3 oka van (ezért jó, ha vannak részletek)
1. fiatalabbnak feltételeztelek 15-20-al
2. nagyapád és édesanyád közti 38 év nem gyakori (mondjuk az én nagyapám is 1896-os:), nálunk a sor 1896-1931-1962-2001/2005, a 3 generáció majd 110 év)
3. menet közben valami miatt ugrottam egy 'oktávot' vagy Edu szkennelésén lelkesedtem be és rohantam vissza fejben az időben, az idősíkok összekeveredtek bennem. Nem tudom mért emlegettem 1736-os születést G. Flóránál az 5054 hsz-ben, s 'követeltem' még 3 generációt :) Fentiekből lassan összejön az néhány NEM 'hiányzó' generáció :o)
Ami kimaradt a korábbi adatokból: Nagyapám: Gothárd Tíbor 1898-as, Édesanyám 1936-os, Én pedig 1960-as vagyok.
Az örömöm pedig azért indokolt, mert három éve bolyongok a neten azzal a kényszerképzettel, hogy találok személyes adatokat, illetve egyedül is fel tudom göngyölíteni a családfát.Végül is apróbb sikereim voltak, de igazán nem vittek előbbre. Végül is akkor találkoztam először A "Fórummal" amikor "bele is léptem" és vettem a bátorságot, hogy segítséget kérjek.
Egyébként mea culpa, ez valóban egy "pontos sportág", feltéve de meg nem engedve hogy nekem van igazam, ha G.F. szül: 1836. II. G.I. pedig 1830-ban akkor lehettek unokatestvérek. Nem akarlak megbántani. Mindent nagyon köszönök.
Kedves Edu36!
Köszönöm szépen a képeket. Feltételezem, hogy ez nem az a könyv, mert ha jól nézem Mihályfalusi 1914-ben halt meg, és ezt a könyvet 1936. és 1942. között adták ki, mert Édesanyám még benne volt 1936-os, de a húga aki 1942-es már nem. Ezen kívül szeretnék megkeresni még egy könyvet (hátha valakinek erre is lesz elképzelése, elnézést, hogy ilyen problémás vagyok). Azt I. világháború után adták ki, és abban szerepel, hogy Gothárd Tíbor (1898. júl. 29.) a fronton megsebesült. Ezt még Édesanyám látta gyermekkorában. (Már most látom, hogy minden létező adatot egyszerre kell megadni.)
Az elmúlt napokban érdeklődéssel olvastam - hány generációnak kellett is lenni, hogy reális legyen egy leszármazási lánc.
Amenyiben majd ráértek, segítsetek már nekem (együtt gondolkodva) kitalálni az alábbi konkrét adatok alapján a generációkat, ill. azt hogy ki mettől meddig élhetett:
1628 Elek Jakab nemességet kap (gondolom felnőtt) fiaival Jánossal és Imrével. (meg persze feleségével és lányaival)
1638 Elek Jakab birtokosként összeírva (1648-ban már nincs, csak fia János)
1642 (az ekkor már néhai) Imre fia, (a fenti János unokaöccse) Elek János lemond öröklött földjéről és szőlőjéről, mert elköltözött és mesterségét indítaná (egy másik megyében)
1644 előbbi (unoka) Elek János már szerepel önálló adózóként az összeírásban
1672-1696 között E. János mellett - külön, önálló gazdálkodóként már össze vannak írva (gondolom fiai) István, György és Ferenc is
1715 - 1720 előzőek közül már senki nincs, ellenben van (egy 3.) Elek János, és (egy szerintem nem az előbb szereplő, így tehát 2.) Elek Ferenc, akik mint később kiderül testvérek
1744 Ez utóbbi E. János fia István kéri nemessége igazolását - megkapja a másik megyéből átkért adatok alapján (az igazolásban - szerintem helytelenül - az Ő nagyapjaként említik az 1642-ben már mester Jánost)
1793/94 az 1715/20-ban összeírt János és Ferenc öccsének Andrásnak (aki 1757-ben meghalt, és az anyakönyvben nem jelzik "öregnek") gyermekei Sándor és András 63 ill. 65 évesen egy harmadik megyében kérnek nemességigazolást
Te hol laksz? Én görbeházi szüleim őseit kutatom. (fő nevek: hajdú-ale-kruppa-murvai-répási, különlegesebbek? Lass, Bábolnai Kiss, Dubicz)
Leginkább az ALE nevet szeretném már tudni, hogy honnan jön (eddig jórészt csegei, polgári és körnező településeken találtam valamiféle kapcsolatot, de 1880-nál visszább még nem jutottam, és ezt a nevet sem említi semmi. Egy db Ale Henrik lovagra való utalást találtam, de az meg olyan régi, hogy szerintem semmi köze a kettőnek egymáshoz (1500 körüli német lovag, egyetlen festményszerű valami és egy címerpajzs)
Megvan egy könyv Polgár ragadványneveiről, ebben a kutató azt állapítja meg, hogy a Polgár története könyvben nem helyesek a betelepülésről szóló adatok (nógrád, palócz vidék) mivel a rgadványnevek alapján közelebbiek a beköltözők. (a legtávolabbi ragadványnév egy békési település, illetve a fennt jelzett rokonom Bábolnai Kiss). Ma este megnézem tartalmaz-e CZaga nevet.
Bár a Czaga nevet nem ismerem, de szerintem a Polgári ősök miatt valószínűbb a Tiszacsegéhez való kapcsolódás. Ott lehetett csegének esetleg Czaga névváltozata.
a www.tiszacsege.hu -n csak a Chege névváltozatot ismerik ugyan, de....
Anyakönyvi adatok alapján meddig jutottál vissza? mivel 1751 az első házassági anyakönyv Polgáron, és 1820-tól mondható normálisan vezetettnek az anyakönyvi kimutatások (addig van olyan év, amelyben 3-4 házasság történt. ennek oka, hogy a tanyán, illetve a településtől távolabb élők nem szántak időt a bejelentésre.
Nekem fotón megvan kb az első 60-70 év. De még ién is küzdök a feldolgozásával...
...volt Gothard, meg Gotthárd, s ami kimaradt Gotthard:
7 településnél (Andrási, Gömörpanyi, Hosszúszó, Krasznahorkaváralja. Lekenye, Lökösháza, Otrokocs) mint birtokos említi a családot, továbbá törvényszéki bíróként említtettik Gotthard Alajos.
továbbá:
"Gotthard Endre. Gotthard Endre, egri egyházmegyei pap, utóbb hirlapíró. A Hölgyfutárban fordításai jelentek meg (1860) és beszélyeket, tárczákat, czikkeket saját lapjaiba (Gömöri Lapok, Rozsnyói Hiradó, Felvidéki Közlöny) írt. Szerkesztette 1869-ben az Ellenőr czímű havi közlönyt Rozsnyón, majd ugyanez évben a Gömöri Lapokat Rimaszombatban, 1873-ban a Rozsnyói Hiradót Rozsnyón és 1874-ben a Felvidéki Közlönyt Rimaszombatban. Önálló munkái Lengyelhon vészangyala, René, A szabadságért, Nagy Péter végrendelete, Egy nagyon elgyötört ember. (K. M.) - róla többhelyütt ír. Gotthard Mihály. Gotthard Mihály, dobsinai származású, bölcseleti doktor, merényi, majd iglói ág. ev. pap, a hol 1820-ban meghalt."
...van még 1 -k -val Bikszögre is a kereső szerint:
"Felsőválybikszög. Felsőválybikszög, vályvölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 85 házzal és 326 ev. ref. vallású lakossal. Azelőtt két község volt, ú. m. Felső-Vály és Bikszög. Vály községet már a pápai tizedszedők jegyzéke említi Val néven. 1426-ban Valy és Waal alakban olvassuk nevét az egykorú oklevelekben. Bikszög 1427-ban fordul elő Bykzwgh eltorzított alakban. Legrégibb birtokosa 1630-ban a Gotthárd család, 1680-ban a Fuló család. A mult század elején a jászói prépostságnak is van itt birtoka. Később az egyesített községekben a következő birtokosok voltak: Nagy, Bodon, Balajthy, Óváry, Szivós, Lökös, Herényi, Katona, Vincze, Kálas, Beke, Kálmánczy és Vályi családok. A csehek idejében a község határában a magyarok és a csehek között harcz volt. A község régi temploma 1619-ben leégett, de 1622-ben újra felépült. Az egyháznak több érdekes edénye van a XVII. századból. E faluhoz tartozik Szirnálla és Emberhegy puszta is. A község postája Felsővály, távírója és vasúti állomása Tornallya.
[...]
A türelmi rendelet biztosítván a reformátusok szabad vallásgyakorlatát, a régi egyházakat ismét felújították. A felújított anyaegyházak a hozzájuk csatlakozó leányegyházakkal egyesülve, a következőleg csoportosultak: [...] Felső-Vályhoz csatlakozott: Bikszög, Gergelyfalu, Alsó-Vály, Mihályfalva"
ír még a Lökös és a Kalas (Kálas) családról külön...
"A Rákóczy Ferencz védelme alatt 1707-ben Rózsahegyen tartott zsinaton szervezett négy egyházkerület közül a gömörit már mint fennállót ismerték el. Kiterjedt pedig a gömöri, kishonti, tornai, borsodi, hevesi és szolnokmegyei gyülekezetekre és az e megyékben fekvő városokra is. Ugyancsak e zsinat adta meg a szuperintendenseknek az „excellentissimus” czímet, a melyet a róm. kath. egyház püspökei viseltek. Az első gömöri kerületi consistorium állott a szuperintendensből és 8 lelkészből, továbbá Szentiványi Mátyás, Czékus Miklós, Törék Miklós, Krús Péter, Gothard Dávid és Modony János világiakból.
[...]
Gotthárd. Gotthárd (bikkszögi). A XVII. században tünik fel. Felső-Vályon volt birtokos. Tagjai közül György (sz. 1708, † 1776) előbb sajó-gömöri lelkész, majd tanár Dobsinán, később lőcsei városi lelkész. János (1712–1777) a gömöri fraternitás szeniora. Az 1755. évi összeírásban a család több tagjával találkozunk Gömör vármegye nemesei közt."
Más nincs. Ezeknek majd érdemes lesz utánanézned. Látom belelkesedtél.:) Sok sikert :)
Edu táblázata alapján G.István I. bátyjának, Károlynak unokája az a Flóra, aki Majzik Jánosné lesz, akit az 5044-ben írtam. Dédapád másodunokatestvére.
Zichy ügyben még az ükapád is 'kevés' (mert ő úgy-e G. István I.) Oda még 3 (!!!) generációval feljebb lehet Zichyné (szül 1736). Biza.
Most, hogy így mondod inkább az ükapám unokatestvére a G.F. (az évszámok alapján). A G.F. biztos, mert a családi elbeszélés és az adatok is összevágnak.
Fantasztikusak vagytok!
Elmondás alapján bikkszögi és lőkösházi Gothárd. (Az előnevek nincsenek dokumentálva.)
nemes I. Gothárd István - felesége: nemes Sághy Johanna
házasságkötésük: - ?
Fiuk:
nemes II. Gothárd István Rezső Antal (Otrokocs, 1830.augusztus 17.)
felesége: nemes Mária Nemes (szülei: nemes Nemes János –
nemes Bornemissza Johanna, Csikóháza, 1833. szept. 23.)
Házasság kötésük: Tarnazsadány, 1853. október 10.
Lakik: Nagy Csoltó község 70. szám
Leányuk: Gothárd Irma Otrokocs, 1860. június 10.
Fiuk:
Gothárd Géza János István – Ő a dédapám -(Gömör és Kishont vármegye, Csoltó –
Gömör Panyit, 1854. augusztus 30.)
Felesége: nemes Várallyay Ilona
(szülei: nemes Várallyay János Apátfalva, 1830. február 14.
an: nemes Subich Rozália, Egerfarmos, 1836. február 25.
házasság kötésük: 1855. július 22. ;
Subich Rozália szülei: nemes Ladislaus Subich – Mlinka Anna)
Házasságkötésük: Heves vármegye, Apátfalva, 1898. november 26.
Valami nagyon nem világos. Ez a "dédnagyapámnak volt egy unokatestvére" megfogalmazás pontosan mit jelent? Hanyas vagy Te, az apád, a nagyapád és a dédnagyapád. Csak évszámok, nevek nélkül. Szerintem legalább 1 generáció hiányzik (Miért kerestem én 2 emberöltővel később Zichy Antalt?)
Ez a Zichy rokonság biztos? vagy a Gothard Flóra biztos - lásd Nagyfüged.
Ez a Flóra név végigfut a családon (legalábbi egy időben, ez ismert, gyakori jelenség más családoknál is), mert 1 emberöltővel később egy másik bikkszögi Gotthard Flóra 1875-ben bizonyos Majzik János felesége lesz Nagyfügeden (Heves megye)
A korábban találtad forrásban ott van a születési dátum is - Gothárd Flóra, Zichy Antal felesége (1836. május 31.-1857. december 10.). A házasság - mivel a lány 21 és fél évesen halt meg, 1854-1857 között lehetett. Antal 1854-ben 32 éves, emiatt nem hiszem, hogy korábban (a 32/18 hihetőbb, mint a 30/16 stb. bár nem kizárt)
A Zalai (Somogy m.) anyakönyveket a www.mol.gov.hu alatt nem találom, de esetleg 'egy ilyet' megnéznek neked a Zalai parókián is (ha nem tudják a múzeumban, hogy ott volt-e az esküvő, s kik Flóra szülei)
Ezek szerint róla volna szó (Zichy Antal). Azért nincs rajta az odaát adott családfán(ill. valamelyik korábbi, nem részletezett elágazás), mert "A Zichyekből a XVIII. század folyamán részben különvált a Habsburg-hű grófi ág. A főnemesi címekkel nem rendelkező zalai Zichyek [...] A Zichyek középnemesi,zajki ágából származó Zichy Sándor és a szintén nemesi családból származó Eperjessy Julianna Antal nevű gyermeke 1823. november 7-én látta meg a napvilágot a család zalai kúriáján."
Magad is innen vetted az infódat (máskor megkönnyíted a dolgunkat, ha a forrást is megadod :)
Ha így van, és "A zalai régi temető félhomályában egymás szomszédságában áll az 1852-ben, harmincévesen elhunyt első feleségének, Tomsics Júliának és az 1857-ben, huszonegy évesen meghalt második feleségének, Gotthard Flórának a síremléke", akkor javaslom Somogy megyei Zalán a Zichy Múzeumot megkeresni, hátha tudnak ott a 'testvér' (Mihály testvére Antal) családjáról részleteket, pláne, hogy ott éltek. "A szemközt lévő családfán 1200-ig vezették vissza a Zichyek származását."
Az idősebbik Zichy fiú 1850-es évekbeli tevékenységéről egyelőre keveset tudunk. Többek között részt vett egy megyei gazdászati egylet munkájában Somogyban, a borászati szakosztály egyik vezéregyénisége vált belőle. Ebben a nehéz politikai időszakban a családját ért sorscsapások is sújtották, egymás után vesztette el szeretteit. A zalai régi temető félhomályában egymás szomszédságában áll az 1852-ben, harmincévesen elhunyt első feleségének, Tomsics Júliának és az 1857-ben, huszonegy évesen meghalt második feleségének, Gotthard Flórának a íremléke. Köztük egy gyermekkoporsót formázó sírkövön olvasható felirat – „Zichy Flóra 1857 1858” – mutatja meg a hozzá legközelebb állók végső nyughelyét. Hortenz
zicsi és vásonkeői Zichy Antal, (Zala, 1823. november 7. – Budapest, 1898. május 19.) a magyar főrendiház tagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbelii tagja, az Országos Képzőművészeti Társaság választmányi tagja, Zichy Mihály festőművész bátyja.
(Elemben eddig, a házasságával kapcsolatos adatokra nem bukkantam.) Hortenz