Én sem találom az ábrát, de úgyis túl régen volt. Viszont nem piszkafa volt, hanem fémcső, jó hosszú, és tényleg azzal piszkáltak be. Nem tudom, kik, de valamelyik neves régész csapata. Aztán beleszorult, otthagyták, erre jött a robot és alig bírta kikerülni.
Jól emlékszem?
az jó ábra volt, de jó régen is volt és elveszett már. asszem a bauval könyvben jelent meg és a kiran beszkennelte. Volt foto is amin egy piszkafa :) látszott amivel a régiek akarták kikutatni meddig tart az akna.
Így van. Volt itt egy kereszmetszeti ábra hogyan kerüli meg az akna a nagygalériát. Komolyan kimunkált részlet, még a robot is nehezen volt keresztül kormányozható azon a szakaszon.
nos a Kheopsz piramisban csak a zárókövek és a király sírkamrája valamint a szarkofágja készült gránitból, az általad említett külső burkolat pedig különlegesen finom mészkőből.
Viszont a szellőzőt elzáró kődugaszra van egy korszakalkotó ötletem. Ahogy néztük a metszeti rajzokon, hogy a járat falát külön ferdén rakták ki, az ugrott be, hogy a Hawassék által átfúrt dugasz nem más, mint egy sablon. Ezt folyton körberakták, majd tovább húzták felfele. Nem lepődnék meg, ha a kamera legközelebb a dugasz túloldalán visszafordulva esetleg ugyanolyan fogantyúkat mutatna, mint az elején. A járat végén meg abbahagyták a munkát, mert kiderült, hogy nem ez lesz a sírkamra mégsem. Hogy anyázhattak :o))
Bocs, de szólnom kell, hogy a Kheopsz külső burkolata is mészkőből készült, nem pedig gránitból. Az összegyógyulásról nem mondtam ezzel semmit, csak a tényt akartam tisztázni.
A galária eleve álboltozatos, így nem szükséges föléje még tehermentesítőt építeni.
A mészköre kitérve a piramis - legalábbis a Kheposz - külső ma látszó részei nem mészköből készültek hanem gránitból ezáltal a csepköves hasonlat csak részben igaz, a másik dolog pedig az a kövek illesztését nagyban elősegítette az a tény, hogy a köveket a beépítés előtt max 3 oldalról munkálták meg és a beépítés után történt a maradék részek megmunkálása így jobban összecsiszolhatóvá váltak a különböző kötömbök közötti részek.
Az építés technológiai eszmecsere engem is érdekelne.
Egy-két dolog ami szerintem eddig nem tárgyaltak egyetlen könyvben sem:
- Az építés menete - milyen sorrendben készítették el a piramis egyes részeit- pl.:
a lefelé vezető bejárati folyosó építésénél az egész építését bentról kifelé , lentről felfelé kelett végezni, úgyanígy a fedkövek elhelyezését is, mivel a folyosó oldalsó falai merőlegesen vannak a padlózatra, ezért az egész szerkezet a legalsó elemre terhel.
- A másik alapvető kérdés hogy a nagy galéria zárókövei felett van-e tehermentesítő
tetőszerkezetre emlékeztető köpár. vagy a nagygaléria oldalsó elemeit mikor helyezték be mivel joval a padló szint felett kelett járni az építkezéssel amikor berakhaták az első követ.
Tehát akkor ez a lényege az elméletnek: "Egy előnye van, és ez pont a terepmunkánál jelentkezik: itt csak egy időpillanatra kell várni, amikor a 2 csillag metszi a függőón zsinegjét. "
Hát így első ránézésre ez az elmélet sántít nálam. :-))
Ugyanis, feltételezi, hogy van két csillag, amelyet gondolatban összekötve, a képzeletbeli egyenes metszi az északi forgástengely pontját. Ez olyan, mintha már eleve tudná, hogy hol van az északi sark helye. :-)
"Míg a kelés.nyugvásnál estátől reggelik kell kibekkelni a 2 időpontot."
Én kicsit másképpen gondolkodnék tájolásilag. Mivel gyakorlatilag a Ráktérítőn fekszik a terület, így van olyan időszak mikor az égbolton levő északi és a déli sarkpont a horizonton van. Így, egy választott csillag kelése és nyugvása viszonylag hamar megvan.
De miért az északi sarkot nézzük?? Azért mert errefelé lakunk? :-)
Van déli is. :-)
Ott pedig sok fényes csillag van, pl. Dél keresztje csillagai, Canopus. Vagy maradjunk a Siriusnál. :-)
Ezzel nekem csak annyi gondom van, hogy éjszaka nehéz volna függöónt, vagy zsineget, netán póznát belöni, ha pedig megvilágították, akkor a csillagok nehezen lennének láthatóak a fényszennyezödés miatt. Nem egyszerübb az az eljárás, aminek tárgyi darabjait pl. Tatárlakán találták ? Ezek a kiégetett agyageszközök lyukakkal talán irányzékok lehetnek.A dolog nem tünik bonyolultnak, a nyugateurópai ú.n. pentagramm elrendezésü templomtornyok mintájára. A kézifegyverek irányzékának öse-ként is felfogható olyan irányzásról beszélek, ahol egy minden oldalról takart fényforrás / gyertya vagy fáklya / fénye ilyen lyukon kilépve csak egy bizonyos szögben látható a távolban.Két ilyen egymástól távolabb álló sátor, amin a kilépö, és a belépö fénynek egy-egy lyuka található, kiválóan alkalmas irányzéknak. Nappal beállítják a figyelöponton a kelet-nyugati irányt, éjszaka pedig ehhez képest bármely csillagot. Ily módon belöhetö a téli-nyári napforduló, mint azon a kelta barlangon, ahol a fény csak ezen az egy napon hatol be a járat végén lévö mágikus jelekkel díszített falat megvilágítva.
Nem tudom segít-e ez a légifelvétel a piramisokról bármilyen számítások, vagy következtetések levonására ? Nem értek hozzá, de nem tudok "kürtőkröl" az ú.n. királynéi piramisokban, csak egyről a Kheopszban, amit egy német mérnök minirobottal bejárt, és a végén egy mészkőlappal lezárt, bronzkapoccsal rögzített netovábbot talált. Tud valaki segíteni eme kürtőleírás megtalálásában a neten ? Kösz.
Ez a Spencer-féle elmélet többször fölbukkant már, de még mindig nem értem mi benne az eredeti, mi annyira szenzációs? Egyáltalán mit mond ki pontosan?
"A Cambridge University egyiptológusa, Kate Spencer szerint a Föld és két másik csillagnak a helyzetét megvizsgálva, a Giza-i piramis építésének dátumát 2478 körül teszi, +/- 5 év tévedéssel. Ez azt jelenti, hogy a Nagy Piramis 4478 éves...
Úgy gondolja, hogy az egyiptomiak két csillagot (Mizar és Kochab) használtak a Kis- és Nagy Göncölben, az iránymeghatározásra."
Csakhogy miért pont azt a kettőt?
Mindenesetre a Te számolásod és a fentebb említett időadat nagyon passzol. :-)
Szerintem nagyon érdekes a csatlakozésa a köveknek a srácok között. Meg az a sokféle méretű kő. Kicsi, nagy. Lehet, hogy itt értek össze az építőbrigádok, és ki kellett tölteni a maradék helyet. Ha kell valakinek a 500X3
80-as kép, akkor elküldöm emilben.
Na ha már képezünk, akkor 1 másik. Régebben volt róla szó, hogy a piramist elnyeli saját árnyékát, vagy mifene.
Látható, hogy homorú az oldala.
Ha a képek ismertek lennének, akkor elnézést, legfeljebb 1 kis visszaemlékezés.
