Na persze. Mindenki a szegény kicsi magyar népet szívatja, brühühű. Be kéne már fejezni ezt a mindenért másokat okoló életstílust, mert nem vezet sehová.
Sajnos meg van rá az esély, biztosan... kérdés, hogy mivel ti helyeztétek üzembe, később ebből nem lehet problémátok? Vagy már van rutin, hogyan "védjétek le magatokat", esetleg papíron is, pöcsét/aláírás... vagy hogy megy ez?
én óvatosan igyekeztem fogalmazni, hogy jövök én ahhoz, hogy ilyet mondjak bármire, hiszen hozzáértés tényleg nincs, csak max. az "esztétikáját" látom.. az viszont olyan, ahogy mondod.:))
nyáron viszont -- hacsak nincs fent napkollektor-- a melegvizet olcsóbban előállítod gázzal, mint villannyal.
plusz a főzés is olcsóbb gázzal, mint villannyal, ez viszont szerintem biztos... a legutóbbi 3 m3-es gázszámlánkból kiindulva.:D Ebben már csak a főzés van benne, mert a melegvíz már fával készül... a főzés az viszont napi szintű.
"ha nulláról épít házat az ember akkor érdemes elgondolkodni a gáz bekötéséről egyáltalán. villannyal fával komfortosan megoldható minden és kiépítésben és üzemeltetésben olcsóbb is lehet"
Ezek fűrészporból készülnek. Nedvesség hatására meg azért eshet szét, mert nincs benne ragasztóanyag, csak a nagy nyomóerő és ha nedvesség éri megduzzad a fűrészpor és szétfeszíti önmagát. Mindenképp letszteljük.
A nagy kérdés: lehet-e vizes fából brikettet készíteni?
Mert ha brikett csak száraz fa lehet, akkor házhoz szállítva kilónként 32 Ft-ért szerintem nem rossz üzlet.
Mondjuk némelyik brikett pára hatására hajlamos szétmállani , úgyhogy elsőre próbából csak kisebb mennyiséget vennék... mondjuk kamionos tételben nem létezik "kisebb mennyiség"...
Most találtam brikettet romániában-tonnája 100 euro.
Matekoltam rajta, leszállítva megáll mázsánként 3200 körül. Akkor lehet nem érdemes a méteres akácot megvanni 2700-ért. Bár van a tüzépünkön 2100-ért tölgy, bükk de "folyik" belőlle a víz. Akkor a befektettett munkát is forintosítva, aszondom legyen brikettem. Ráadásul az tuti száraz.
Beszéltem egy gyártóval, azt mondta a brikettnél a legfontosabb a minőségi préselés. Ha jól préselték majdnem ugyanazt tudja a nyárfa brikett mint a keményfáé!!Ha veszek egy mázsa tölgy kuglit 2100-ért, mire kiszárad lesz belőle mondjuk 65 kiló. Akkor a 2100 -ért vett 65 kiló, pont 3200 mázsára! A száraz tölgy és a brikett fűtőértéke ha hasonló, akkor máris pénzemnél vagyok és nem pakoltam, tároltam, hasogattam--ittam sok sört az izzadás miatt!
a kalodás árak itt a környéken leginkább az euró árfolyamtól függenek (román, korábban ukrán import), viszont jó eséllyel múlt téli vágásút találsz 30-35% nedvességűt biztosan, szerencsével és utánajárással akár szárazabbat is.
nedvességmérő és egy kisebb fejsze legyen állandó tartozék a kocsiban bármerre jársz, kaloda közepéből 2 sor mélyről bányássz ki egy hasábot, vágd félbe és belsejében mérj. vastagabb tözsből hasított jobb, mint a karvastagságú ágak, ne legyen gombás, szuvas, vagy akár kézzel morzsolható. nézz rá mennyire van sűrűn rakva a kaloda ezzel is lehet csalni 10%-ot a mennyiségben, meg a kalodaméretek se mindig sztenderdek (mérőszalag is kell). ha nagy tehergép be tud menni az udvarba akkor olyan helyről rendelj ahol ledaruzzák adott helyre a kalodákat és pakolni se kell, tetejére pala, vagy OSB lap ferdén és jól vagy.
ha erdészettől veszel akkor leginkább hasábfát tudsz, ebben nehezebb nedvességet mérni, meg sokszor lehetőséged sincs, csak leadod a rendelést és hoznak amit hoznak. mázsára venni, vagy ömlesztve leborítva ismét egy jó esély arra, hogy átvágják a vevőt. utcai árusoktól szerintem nem is szabad semmit venni, tüzépesnek még utólag meg lehet cibálni a tökeit ha átverés van de az utcai árussal egy életre lezárult az üzlet ahogy kihajtott a kapun.
az erdészeti vásárláshoz annyira nem értek, régebben körbejártam a kérdést de inkább kalodásat veszek. aki rönkfában utazik jobb tanácsokat tud adni.
Én is hasonlóképpen csináltam a kandallómat, levázoltam egy kis cetlire, nekiálltam a vaslemeznek nagyflex-szel, hegesztővel és pár nap múlva kész lett. Pár éve használom gond nélkül. A napokban készítem majd hozzá a ventillátoros konvekciós burkolatot. Jövő télre pedig egy műhelykályhának állok neki, ami asztalosműhely-fényezőműhely hőlégbefúvós kályhája lesz ..
Nem készült semmi terv ,csak elhoztam mamámtól a bojlert amit esővíz gyűjtésre használt. Vettem pár hónappal előtte hegesztőt és mivel sosem hegesztettem nem sok rutinom volt.
Leültem flexel a kezemben és nekiláttam agyalni.
Felújítandó háznál használon, és hálás darab. Mikor nem volt samottolva kellett mőgé egy ventilátor mert amúgy izzott kicsit az oldala. Szerencsére tudtam téglára cserélni samott téglát kb 200db-ot mert az ember kerítést akart építeni belőle ezért neki mindegy volt mit falaz be. És a cirkulával meg fel szeleteltem, persze nagy flex gyémánt koronggal. Samott liszt és vízüveg keverékkel felragasztottam a kályha falára a szeleteket.
Lehet az volt a baj a begyújtásnál ,hogy papír és vékony fa fúrnért tüzeltem ami eléggé nagy lánggal égett.
Hát én is szivesebben teleportáltam volna, de nekem nincs egy 30.századbeli rokonom, mint Mézgáéknak:) Meg elég szarul nézett volna ki a nappali ablakát betörve;))))
Az ilyenek előtt emelem meg a kalapom, nem egyetemi szintű számításokat végeznek hanem egyszerűen nekiállnak és megalkotják. És gondolom remekül működik :)
