Szia big-lesz (és mikor leszel big?)
Hát hallod-e, jól megy néked, hogy gyerek mellől éccaka kártyázni jársz... nem valami nőies cselekedet... lehet, hogy télleg nem vagy Te nő (én nem bánnám :-) ?;-)
És mi az, hogy "vannak nők..." ? Nem jár ki ilyesmi minden nőnek? Hmm... hogy is van ez?
az emberek döntő többsége szeret alá-fölé rendelt viszonyban élni. ezt én is így látom.... még a fölérendeltség szeretetét meg tudom érteni, de a másikat....?
Dehát az egész vallás is erről (is) szól. A többségnek szüksége van valamiféle külső-felső irányításra, valakire, akiről hiszik, hogy figyeli őket, aki megdícséri őket, ha jók, és megbünteti őket, ha rosszak, aki mentesíti őket az önállóság, a döntés, a felelősség súlya alól, mint ahogy a gyermeket a szülő, így hát kitalálnak maguknak ilyen olyan teremtő(ke)t, isten(eke)t, keresnnek maguknak vezetőket, pásztorokat.
Vagy csak egy domináns élettársat választanak maguknak.
A másik típusúak meg kikiáltják magukat isteneknek, mert imádják a hatalmat, a befolyásolást, a velük szembeni hódolatot, az engedelmésseget...
Aztán vannak olyanok is, akik a lelki-érzelmi adottságukból adódóan domináns vagy visszahúzódó (extovertált-introvertált) típusúak, ám mégsem tetszik nekik saját alkatuk, helyzetük, de nem tudnak tenni elenne különféle okok miatt, vagy csak nagyon nehezen.
És szvsz ezek a fenti típusok nem feltétlen nemfüggők. Főleg nem a biológiai nemtől. A társadalmi nemi szerepek viszont alakulhatnak ehhez kapcsolódva (lásd korábbi mondókáimat).
A harcot persze hogy elsősorban magunkért vívjuk, dehát nem elszigetelten, és akár egy 1személyes harc is lehet hatással másokra.
Most "csak" ennyit :-)))
Kiadós alváshiányom van, kicsit pótolni kéne.... Üdv. MsOut.
Bigikém, a szívemből szólsz!
Szvsz a nők teljesen egyenrangúak kell legyenek, - végtére is pont olyanok, mint mi, csak okosabbak, ravaszabbak és életrevalóbbak.
És teljesen másképp vannak bekötve, - már aki igazi nő...
A férfi életének értelmét leginkább a méhkaptárban lehet tanulmányozni, - no, nem a dolgozók között, - azok valószínűleg nők gatyában...
És nekem mindegy, hogy egy nő alattam, vagy fölöttem van - sőt, a magam részéről ragaszkodnék is a változatossághoz, amelyik de laktat, vagy mit is csinál...
:O))))
Természetesen, én tiszteletben tartom, ha TE a férfivezetőket jobban szereted.
Csak az nem tetszik, ha ezt kivetíted, és kijelented, hogy a nők általában jobban szeretnek férfihatalomtól függeni, mint nőitől.
Szerintem a hatalom az hatalom, a függőség az függőség, a kiszolgáltatottságnak nincs neme.
Egy főnök-beosztott reláció pedig akármilyen jónak is látszék, kőkeményen hatalom és kiszolgáltatottság viszonya. Persze sokféle fokozata létezik. De itt a dolog lényegét tekintve tökmindegy, hogy milyen neműek vannak a két oldalon.
Nem nagyon látom a logikát az érveléseidben: ha a Te véleményedet támogatja valami, akkor az nő-férfi vezető kérdése, ellenkező esetben pedig egyszerű bunkóság.
Mind a mai napig nem nagyon hallok nőt ocsmányul beszélni semmilyen fórumon, ha netán mégis megszólalhatnak.
És továbbra sem értem, hogyan lehet alkalmasabb egy bunkó férfifőnök csak azért mert biológiailag hímnemű, egy kulturáltabb, igényesebb, szakmailag, emberileg is megfelelő nőnél csak azért, mert véletlenül nőnemű.
Én a másik esetre is látok példát (én, és nem a férjem): hogy egy nő, igen EGY szál is megváltoztatja a légkört a "hímes legelőn".
Kedves NaNe,
örülök, hogy tetszenek. Azért vannak ott, hogy hátha másoknak is örömet szerzek vele, hátha segítenek másoknak is, hogy vegyék észre az apró szépségeket körülöttünk ebben az amúgy igen randa világban. (Igen, én csináltam / csinálom őket, nem szeretek másoktól kapott / lopott idegen tollakkal ékeskedni. Szeretem az alkotás örömét. Csak a kemény napi robot miatt kevés jut belőle.)
Ugyan, ugyan: demokrácia... Én nem hiszek benne. Papíron persze létezik...
De akik a politikai-gazdasági hatalomra szert tettek / tesznek, azt csinálnak a nagy többséggel, az országgal, amit akarnak. Természetesen teljességgel a jogszerűség látszatát keltve, megtámadhatatlanul.
Ha ők EUt akarnak, az lesz. El lesz intézve. És mért kérdeznének meg?
Azzal, hogy meg lettek választva, onnantól övék a pálya. Legalább 4 évig. Azalatt kell minden lehetőt elérniük. Saját maguknak. És szinte senkinek nem tartoznak felelősséggel, nem lehet őket leváltani, mentelmi joguk van... Nos: ugyan, miért kérdeznék / hallgatnák meg a csóresz népet, akikből élnek? Egyedül csak a belső emberségük, lelkiismeretük, küldetéstudatuk szabhatna gátat... Ha lennének nekik ilyesmijük...
Szia,
kártyázni voltam ((AndREA!, vannak nők, akiknek ez is kijár! :O) )) elég fáradt vagyok.
Röviden válaszolok, holnap (ma) bővebben.
Nem véletlenül használtam az egyenrangúságot! :o) Naná, jogilag rendben van a dolog!
De a lehetőségek.! Főleg aválasztás lehetősége! (Nem elsősorban a magánéletre gondolok, bár ott is tapasztalni félelmetes eseteket.)
Erre az igényre szerencsés esetben a család ad modellt, vagy barátok.
Eddigi életemben azt tapasztaltam az emberek döntő többsége szeret alá-fölé rendelt viszonyban élni. Aki lenn van, le is nyomják. És úgy marad. :o(
És megváltozik az értékrend és marad a túlélésért folytatott küzdelem. (Nevezzük vegetációnak?)
De nem lehet mások helyett élni! A "harcát" önmagáért mindenkinek magának kell megvívnia. Vagy nem. :o)
Muszáj EU képeseknek lennünk? hmm...
Bewnnünket soha nem kérdeztek meg, hogy akarjuk-e az EU-t, most meg már azzal jönnek, hogy addig verjük a választók fejét, míg ki nem jön az 52%.
Ez akkor most egy demokratikus muszáj?
NaNe
(PS. Jók a képeid a honlapodon, te csináltad?)
Nyilván muszáj valahogy EU-képesebbek lennünk talán.. mert elég snassz, mondhatni cikis, hogy a világ fejlettebb része nőt szinte egyáltalán nem lát Magyarország döntéshozói között, és nekik ez már furcsa, elszoktak tőle, és a kis butáknak mindjárt a diszkrimináció jut az eszükbe.
Vagy észbe kaptak a választási cirkuszra készülődők, hogy netán jó lenne azoknak a szavazatait is +célozni, akiknek nem tetszik a kirekesztettség.
Vagy mert tudják, hogy a kötelező dolgok nyilván csak az ellenérzést fogják fokozni, és ezáltal igen ravasz módon saját malmukra hajtják a vizet. (Jó kis trükk: "na ugye megmondtam!")
Kedves big-lesz,
nem mondtam, hogy a nők jogai vannak zuhanórepülésben. Arra vigyáznak, hogy papírforma szerint Európa-képesek legyünk.
A nők lehetőségei vannak zuhanórepülésben. A jogok csak akkor érnek valamit, ha lehetőség is van azokkal élni. De arra vigyáznak, hogy a nők távoltartása a döntési, és egyéb, alkotói, társadalmi pozícióktól, megbecsülésektől jogszerű legyen.
Lásd pl. ezt az alább idézett hírt a díszpolgárságról. Ezt csak direkt lehet így csinálni, csak direkt lehet egyetlen olyan nőt sem találni, aki alkó- és/ vagy társadalmi munkásságával ne érdemelné ki legalább anyira azt a díjat, mint az a 41 férfi.
(bevallom: irigyellek, hogy szabadúszó lehetsz... nekem is mindíg ilyen álmom volt -ma már nem álmodom-, de a piszkos anyagiak sohasem engedték...)
andREA: Ha nem is hiszed: én is nő vagyok. Mégsem irtózom a női vezetőktől. Nem szeretem a férfi és nem szeretem a női vezetőket. Én a jó vezetőket szeretem. Nemtől függetlenül. Csakhát én jó vezetőt igen elvétve láttam/látok.
Láttam viszont pl. egy pénzügyi szolgáltató intézményben (versenyszféra) sok nőt egyhangú, betanított típusú munkát végezni naphosszat, és közben a (férfi)manager időnként közéjük jött, jókat kiabált velük, ordenáré módon, trágárkodva, klasszikusan képviselve a karrierépítő, ambíciózus, lendületes, fiatal, célorientált férfivezető típusát. Hát én mindeközben viszont nem láttam, hogy a nők nagyon el lettek volna ragadtatva a dologtól. Sőt: sírni láttam egyiket-másikat.
Egyébként: hallottam olyan kutatási eredményről (és ezt kivételesen el is hiszem, mert logikus, és én is tapasztaltam), hogy jóval hatékonyabb, dinamikusabb, kulturáltabb a munkavégzés, ha mindkét nem közel azonos arányban van jelen minden pozícióban, minden szinten. Mert a másik nem jelenléte akaratlanul is ad valami pozitív feszültséget, mindíg érezni valamiféle jótékony szikrát, ami plusz motivációt ad, hogy jobbak, ügyesebbek, szebbek, kedvesebbek, urambocsá' kulturáltabbak legyünk.
(Munkailag mellérendeltségi viszonyra értem csak, mert a főnök-beosztott reláció eleve egy hatalmi-kiszolgáltatott kapcsolat, ezért az más kategória.)
Kedves Topictársim,
nem tudok hova lenni az örömtől. Bevallom: féltem ide leírni a véleményemet, mert korábbi, és egyéb netes tapasztalataim azt mutatták (különösen a politikafórumban), hogy a más véleménynek hangot adót üsd-vágd, nem apád (érdekes: ebben a szólásban mért az apa van?), habzó szájjal szidják a másikat, trágárságot köpködve szét... valami eszeveszett gyűlöletmegnyilvánulást tapasztaltam:fujj-lefeministáztak (amit kitudjamért, nálunk a leszbikussággal azonosítanak), de minimum női voltomat vonták 2ségbe. Számomra felfoghatatlan módon egy igazi nőt nem érdekelhet más, csak a receptkönyvek, a divat, a szappanoperák, a romatikus ragacsos regények, a műkörmök, a pletykák, a hajfesék, körömlakk, szempillaspirál, meg sok más hasonló....
Azért örülök, mert itt mintha valamiféle kulturált vitát látnék, mégha nincs is egyetértés (de hiszen akkor unalmas is lenne...), mégsincs anyázás, meg köpködés, durvaság... (eddig legalábbis - bár még nem olvastam el minden betűt - lehet, hogy csak figyelmetlen vagyok?)
Szóval ennek örülök.
Sajnálattal látom itt is, hogy sokan keverik a biológiai és a társadalmi nemiséget.
Az előbbi eléggé konkrét, mondhatni: "kézzelfogható" :-) És nehezen változtatható. Ha egyáltalán. A természet adta, készen kaptuk. És itt tényleg nincs értelme egyenlőségről (= egyformaságról) beszélni.
A másikat viszont elsősorban az emberek hozták - hozzák létre, alakítják, sok-sokminden függvényében térben és időben: a politikai-gazdasági hatalmi erőviszonyokhoz szorosan kapcsolódva. És igen vitatható módon. Merthát pl. milyen nevetséges hallani a kijelentést, hogy a nőket védelmezni kell, mint valami kiskorút, aki gyámságra szorul?
Pláne: mitől kell védelmezni? Nem inkább olyan körülményeket kéne biztosítani, hogy ne kelljen védelmezni őket? Vagyis inkább nem kéne őket bántani. Ugyakkor, akik leginkább szónokolják ezt, mindent megtesznek, hogy ne legyen a nőknek beleszólásuk még a saját ügyeikbe sem?
A nyugati kúlturkörben a nök zsákmányolják ki a férfiakat megfelelö idomitás után.
Utalok itt Esther Vilar-ra.
Ezért tényleg nem ártana az egyenjogúság, hogy a férfiak egyenjogúak legyenek - de ezt a férfiak sem akarják. Jobb szeretik az édes szolgaságot.
Ühüm, az bizony!
De legyél erős, ehhez hasonló, csak hosszabb szófosást kellett nem is olyan régen, egy református eskembeskem alkalmából végighallgatnom. A prédikáció csúcsa az volt, midőn a lelkész kijelentette, hogy "a férfiú feje a Krisztus, a nő feje a férfi"! Bravó! Majdnem elröhögtem magam, még szerencse, hogy sikerült fojtott köhögéssé konvertálnom az ingert...
Csót:
b
Kedves AndREA!
Esmét mosolyt fakasztottál az arcomra! :o)))
Valóban, a pontos fogalmazást - és nem csak itt - nagyon fontosnak gondolom, sok félreértést el lehetne kerülni! Tudod, van az idézőjel, vagy egy pici szmájli...
Figyelj, én egész életemben szabadúszó voltam / vagyok, így az lehet egy kérdés, hogy a női vezetőt szeretem, vagy megszoktam? :o)))
Most már megyek, mert 6-kor kelteni kell a gyereket is - tudod, ez nálunk a mama dolga!
:o)))
big
ps: Annak azért örülök, hogy Gönczöl Katiban és TB dolgában is egyetértünk!
Jó éjt!
Én az érdekérvényesítésre gondoltam - ha már jogsérelemről van szó!
Nem hinném, hogy egyet tudok veled érteni. Mert ebben az esetben az tud jól képviselni, aki hasonló sérelmeket él át.
(Vagy gondolj Gönczöl Katalinra, kíváló volt - képzett, empatikus stb. :o)
Te pár napja kétségbe vontad női mivoltomat a gondolkodásom miatt - :o))) -, hát lehet, hogy ez sem fog tettszeni:
Nem gondolom, hogy a férfiak a teremtés koronái. Gyarlóak vagyunk. Vannak okosak - buták, tanultak - tanulatlanok, erősek - gyengék, becsületesek - becstelenek, szórakoztatóak - lehengolóak (és még ezernyi szempont) a nők és a férfiak között is! Mert emberek vagyunk, vagy mi a szösz.
Na persze van köztünk különbség, egy apró...
:o)))
big
A nőket a szebbik nemként ismerjük, és különösen fiatal korukban nagyon vonzóak a férfiak számára. A nők vonzó külsején túl fel kell ismernünk, hogy természetükből adódóan minden körülmények között védelmezni kell őket. Gyermekkorukban az apa, fiatalkorukban a férj, idős korukban pedig felnőtt fiaik gondoskodnak róluk. Ezt a mai világban ki kell egészítenünk az állam gondoskodásával is, amelynek keretében a nőknek adókedvezményt lehet biztosítani. A nők védelme a társadalom erkölcsösségét biztosítja, amely egy jó generáció születését teszi lehetővé, a béke, a nyugalom és a haladás érdekében. Az államnak különleges védelmet kell nyújtania az özvegyeknek. A mindenütt hangoztatott női egyenjogúság talán több gondot okoz a nőknek, mint szabadságot, hiszen a hétköznapi kötelességeknek való megfelelés mellett egyre nehezebben képesek hűséges feleségként és kedves anyaként természetüknek megfelelő életet élni. Egy gyermek anyjára nagy felelősség hárul a gyermek védelmezésében. A mai korban a nőket és a gyermekeket rendkívüli módon elhanyagolják, számtalan nő és gyermek marad gondoskodás és védelem nélkül. A nők ezért megpróbálják magukat függetleníteni a férfiak védelmétől, és a házasságkötés sokszor csupán formális megegyezést jelent a nő és a férfi között, és a legtöbb esetben a gyerekekre sem viselnek gondot kellőképpen. Ezért a nőket nem szabad függetlenségre bátorítani, mert ez nem segít a társadalom helyzetén. A nők általában a férfiak ösztönző erejeként vannak számon tartva, s ilyen szempontból erősebbek, mint a férfiak. Amikor a nők a kellő védelem hiányában túlságosan erkölcstelenné válnak, akkor a házasságtörés nem kívánt gyermekek születését eredményezi, amely zavart kelt a társadalomban. Egy erkölcsös nő bántalmazása viszont minden szempontból rendkívül elitélendő cselekedet. (A nőkről)
A szinte fizikai létükben elnyomott aszonyok és lányok: persze, hogy európai ésszel ezt fel sem lehet fogni, hogy miért tűrik ezt a sorsot? Mert így éltek anyáik, nagyanyáik? Lehet.
A mintát mi is kaptuk és adjuk tovább. És változtatunk is. Annyit, amennyit enged a tudásunk, szívünk, lehetőségünk.
Nem hiszem, hogy az egyenrangúság "jár". (Hiszen jogainkban egyenlőek vagyunk, ha mindenki nem is él - vagy nem TUD élni ezzel a lehetőséggel.)Mindenkinek magának kell megdolgoznia azért, hogy önállóan gondolkodni tudó, szabad ember lehessen. (Ami tudom, relatív.)
Nem tudok elfogolt lenni a nők irányába sem, de amikor nézem a parlamenti közvetítést, bizony égbe kiált, hogy sok nő mennyivel egyenesebben, eszesebben elemzi a problémát, amiről folyik a vita. Talán az empatikus készség miatt (ami több van bennünk :o)!) számomra naná, hogy sokszor rokonszenvesebbek.
Hogy férfiak döntenek rólunk? (A legszánalmasabb az abortusz vita volt...)
Én azt hiszem, ha a nőket komoly sérelmek érik, kitermelődik közülük a vezető, aki mögé felsorakoznak az érdekeik védelmében. Ez demokráciában így szokott történni. :o) Ki is lehet nevezni hivatalból valakit (látsd Nőszövetség, anno) és emlékszünk az eredményére.
Én nem vagyok pesszimista. Ha jól emlékszem 2000-ben az ENSZ deklarálta ezt a nők évezredét. Mert amiket felsoroltál a nők problémáiról az szvsz csak a jéghegy csúcsa! Gondold el, egy asszony, aki évente temeti a gyerekét; vagy a gyerek a pénzkereső a családban... :o(, ahol nem tanulhatnak... és felnő az a lány és ő lesz az anya, aki... Ha a világ gazdagabb része nem figyel oda rájuk, akkor ez a folyamat sose szakad meg! Pedig ők is emberek és vannak (lennének) jogaik. Egyenjogaik!
Miből gondolod, hogy Magyarországon a nők jogai zuhanórepülésban vannak? (Én szabadúszó vagyok, relatíve nem kiszolgáltatott - erre nincs akkora rálátásom.)
Végül, amit írsz a "csürhéről", abban tökéletesen egyetértünk!
"... cinkos, aki néma!"
És akik hallgatnak - bármilyen vélt érdekük is fűződik ehhez - tulajdonképpen bűnt követnek el!
Számomra nem nehéz a választás, mert van 1 párt, akinek a programja a legközelebb áll az én gondolkodásomhoz. Eddig rájuk szavaztam. (SZDSZ) Hogy ők sem tökéletesek? Követnek el tévedéseket?
Igen. Megértettem ezeket, mégha nem is értek egyet vele.
És akkor én mit csináljak? Én nem vagyok más! :o)
Tehát az én szavazatom nem ki ellen, hanem kiért!
:o)))
üdvözöllek:
big
Metró-hír:
"Budán, Pesten és Budapesten 1717 óta eddig összesen 188-an kaptak díszpolgári vagy grátisz polgári címet, s közülük csupán egy volt nô. Demszky Gábor köszöntôjében hangsúlyozta, hogy a 128 éves születésnapját ünneplô Budapest az új évszázad elsô évében is az új történelmi korszak legfontosabb alapelveinek, a szabadság és a biztonság jegyében ünnepel."
Kedves big-lesz:
Érdekes vallási törvények azok, amelyek szelektívek, kivételkezelőek: az ocsmányság tilos az egyik helyen, szabad a másik helyen? És egyéb dolgokra is ilyen megosztottak a szabályok?
No de hiszen, a vallást is csak emberek csinálták/csinálják. Vagyis inkább férfiak.
Maga a vallás sem lehet jobb, mint teremtői.
Igen, láttam a kabuli nőket még előtte is: valami iszonyat volt - mint sok Belfegor járkáltak szegények... bár nem is értem, hiszen állítólag házifogságban voltak, valójában az utcára sem léphettek ki (ehhez képest a képek uccán -is- készültek), de tanulni csak suttyomban lehetett, dolgozni meg egyáltalán nem, orvosi ellátást se nagyon kaphattak, mert ugye férfiorvos nem nyúlhatott hozzájuk, a női orvosok meg nem dolgozhattak. Jó, mi? Én most örülök az örömüknek. Remélem, tartós lesz a Belfegor-jelmez hiánya.
Hogyan tudták elviselni? Nehezen. Nem csak tűrőképesség kérdése. Egyszerűen helyzetbe sem kerülhetnek. Hiszen ha nem is kényszerítik őket ilyen drasztikus szabályokra, korábban is, most újonnan is, meg az egész iszlám-arab világban is a politikai, társadalmi, gazdasági, tudományos életben nincs helyük. Minden döntés a férfiak kezében van. A nők ebbe születnek, beleszoknak, eszükbe sem jut, hogy ez nincs így rendjén.
De hát nem kell olyan messzire menni: nálunk is szép visszalépés van folyamatban: kb 1 évszázadot lépünk vissza, ha jól látom, a társadalom, a politika, meg minden egyre inkább nőellenes. Másodrendű állampolgárokká válunk/váltunk.
Az ország, a gazdaság, a társadalom, a nők ügyeiben is férfiak döntenek.
Rossz látni, hogy a közép és felső vezetők, az ország vezetői, a döntéshozók között nő szinte egyáltalán nincs is. És minden egyoldalúságban van valami egészségtelen, valami beteges. Mint ahogy hasonlóan beteg dolog (lenne) a női nem túlsúlya bármely területen.
Honnan veszed, hogy 3. évezred a nőké? Én speciel nem ezt szeretném. Hanem hogy mindenkié legyen: nőké, férfiaké, gyerekeké, öregeké, egészségeseké, betegeké, minden nemzeté - nemzetiségé. Mert csak együtt az igazi, egymásért, magunkért, együtt.
Kedves big-lesz: a baj mindig úgy kezdődött, hogy egy szűk szélsőséges réteg kezdett jó hangos lenni, és lett egy jó szuggesztív vezérük, akik aztán szépen +szédítették a népet. Sőt: népeket. A törvényeink azért nem határozattabbak szvsz, mert nem érdekük a törvényalkotóknak. A "sport", a foci(is) akkora üzlet, hogy sokmindenben érezteti hatását. És nyilván azért hallgatnak azok, akiknek nem kellene, mert a hallgatás érdekükben áll. És amíg ez így lesz (és miért ne lenne így?), a csőcselék esetleg egyre hangosabb lesz. És lehet, hogy amikor már tennének valamit, már késő lesz.
Hát ugyan kire lehetne szavazni tavasszal? Nem látok egy olyat sem, akire érdemes lenne... Pl. melyik párt soraiban vannak érdemben nők? Melyiktől lehet várni, hogy a nőket is hozzáengedjék az ország ügyeihez? Mert ígérni mindegyik tud. fűt, fát, vadvirágot. Eddig is így volt, ezután mért lenne más?
Azt, hogy kire nem szavaznék, pontosan tudom. De hogy kire igen? Hááát.... azt bizony nem.
Üdv Néked is. :-)
Szerintem ez az egész elképzelés 1 böszme nagy tévedés. 1részt: az 52%-os női parlament simán numerus clausus.
Másrészt.
Nem elsősorban azért van kevés nő a politikában, mert ojan rettenetesen ki lennének szorítva belőle, hanem azért, mert a nők közül nagyságrendekkel kevesebb ojan van, akit a politikai pája ambicionál.
Agyatlan materialista baromság ez az egyenlősdi.
Nem lehetünk egyenlők, mert különbözők vagyunk.
Maximum abban lehetünk, illetve kellene lennünk egyenlőnek, hogy a különböző értékpreferenciáinkat egyenlően tisztellyük.
Hali,
Pirítós
"Dr.Gordon Shamway (1)
Szerintem baromság.Semmi nem szól mellette, és erőltetett is. Akkor lennének végre egyenjogúak a nők, ha nem emlékeztetnék őket folyamatosan arra, hogy nem azok."
Tömören EZ VAN!
Kedvs Ms,
kell tudnod a választ. Az emberek egy része a világ bármely részén képmutató!
Nem hiszem, hogy a vallási törvények támogatnák az ordenáré beszédet - kivétel a meccs? :o)
A 3. évezred a nőké!
Láttad a kabuli képeket, hogy a tálibok kisöprűzése után a nők milyen boldogan váltak meg a csadortól és sminkelték magukat? :o)
Hogyan tudták elviselni a lealcsonyító törvényeket? Az biztos a nőknek irtózatos a tűrőképessége, de ennyire?
Ami a 2. részt illeti, én remélni szeretném, hogy akikről beszélsz, az egy nagyon szűk rétege a társadalomnak. Csak hangosak.
Ha a törvényeink határozottabbak lennének, ha azoknak, akiknek ezek ellen szólniuk kell nem hallgatnának... Mindannyian.
Tavasszal jól kell választani, hogy a szélsőségesek kerüljenek oda, ahová valók!
:o)))
üdv:
big
Én azt olvastam, hogy a nőket állítólag azért tiltották ki a meccsekről, hogy ne hallják, amint a férfiak trágárkodnak, káromkodnak, meg ilyesmi...
Én ezen jól +hökkentem, mert pl. azt is meg lehetne tiltani, hogy a férfiak trágárkodjanak. Vajon mért nem ezt a +oldást választják? És érdekes, ha jól tudom, ott is igen erős a vallásosság... és számomra igen érdekes, hogy az ő szentírásuk megengedhetőnek tartja az ocsmány beszédet? Vajon a templomaikban is trágárkodnak? Ha nem, miért nem?
No és ha a férfiaknak szabad így beszélni, a nőknek miért nem szabad azt +hallani?
Jóérzésű nő(és férfi) különben sem megy inkább ilyen helyre, minthogy ezt hallgassa.
A magyar meccseken meg egyszerűen félelmetes, ami van. Korábban a munkahelyemről hazafelé egy stadion mellett közlekedtem, és amikor meccsre gyűlt a nép(?), hát valami iszonyat volt ott elmenni, húztam a belem, ahogy lehetett. Még meg sem kezdődött, de már felajzva várakoztak a kopasz, izomagyú, bunkó tagbaszakadtak, a levegőben a feszültség akkora volt, hogy az elektromos áram nem is kellett volna, és készek voltak bárkibe, bármiért belekötni. Ha ránéztél, azért, ha nem, azért. Ezek a meccsek nem a foci (sportról már nem is lehet beszélni) miatt érdekes a csőcseléknek, hanem a balhé, a tombolás miatt.
A tévé amikor mutatta, hogy valamelyik meccsről rendőri kísérettel, metró különjárattal, elszaparálva a kétféle szurkolók, hőzöngve, mint valami fenevadak, leköpve a kamerát, a tévéseket, zsidózva, habzó szájjal, vérben forgó szemmel, önkívületben tombolt a "nép", hát a hátamon futkosott a hideg, és rögtön láttam bennük az új hitlereket, az új nácikat, és borzasztó, és elszomorító, hogy bármikor, bárhol újra +történhet, aminek egyszer sem szabadott volna +történnie...
Számomra reménytelen ez a világ...
