Az utolsó előtti bejegyzésnél sajnos nem tudom kiolvasni, hogy a törvényessége oszlopban milyen rövidítés szerepel. A keresztelő neve mezőben is csak dd (?) van, ez mit jelenthet? Továbbá furcsának találom, hogy a megjegyzés rovatban az szerepel, hogy 1942-ben elküldve, de az ezt megelőző két szót (valószínűleg rövidítések) nem tudom elolvasni. Találkoztatok már hasonlóval? Tudnátok segíteni, mit jelenthetnek ezek a rövidítések? Előre is nagyon köszönöm a segítségeteket! https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-Y9FC-C?view=index&personArk=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AVR71-VK5&action=view
Sajnos nincs meg minden adat, azokat keresem. Szeretem teljessé tenni az egyes ősök adatait: szuletés, házasság és elhalálozás. Nincs meg pl Kovács Mária első férjének halála, a másodikkal való házassága. Nincs meg pl Jambrik Erzsébet szuletése, sem a házassága. Stb.
Köszönöm szépen! Megnéztem az FS-en, két Lichnov van, egyik Bruntal mellett, másik Novy Jicinnél. Úgy hiszem, ez utóbbi van Morvaországban. Az anyakönyvek sajnos nekem túl későiek, 1840-es évekbeli születéseket keresek.
Schwenzner József és Szakcsi Erzsébet házasságiját keresem. Két gyermekük Szentlőrincen (Baranya megye) született 1884 és 1889-ben. Lehet volt több is, de nem találtam meg őket.
Igazából a születésijük is jó lenne. Csak a házasságiban ekkoriban már a szülők neve is benne lehet és nekem a szülők neve kéne csak. A Schwenzner nevet 1000féleképpen írták sajnos.
Lechnitz (Lichnov) egy Morvaországban található falu. Morvaország egy történelmi régió Csehországban, amelynek központja Brno. Lechnitz a morva régió északi részén, a Jeseníky-hegység lábánál fekszik, mintegy 60 kilométerre északra Olmütz (Olomouc) városától.Lechnitz, más néven Lichnov, egy kis település, amely a Jeseníky-hegység lábánál található, északra Olmütz városától. Történelmileg Morvaország része, amely egyike a történelmi cseh tartományoknak. A falu a turizmus szempontjából is jelentős, a környék természeti szépségei és a Jeseníky-hegység közelsége vonzza a látogatókat.
Ebben az esetben - csak érdeklődésből kérdezném -, ha ismertek az adatok akkor mit kerestél még, vagy azt amit találtam?
Vagy megvolt fizikálisan az adat, csak az FS-en nem lelted a személyt?
Egyébként kicsi a világ, mert amikor Puskásokat kerestem Kunágota és Dombiratos környékén, akkor belebotlottam egy kisiratosi 1856-os születésű Jambrik Erzsébetbe (LH5S-28X). :-)
Lehet, hogy ő a te keresett Erzsébeteddel egykorú fiú(testvér?) lánya (36 évvel később) lehetett. Rádásul neki is két férje volt.
Ebben az esetben az adatok megbízhatók, régi családi emlékiratokbol kiindulva az Ancestryn találtam meg az adatokat. Az anyakönyvi bejegyzéseket lementettem, majd felteszem a familysearch profilhoz :)
Kieg: források persze nincsenek csatolva, saját keresésemnél jártam így a mai Romániában található határmenti településen született ős esetében, valaki csak feldolgozott valami adatot a forráscsatolás nélkül.
Ezt tudva ellenkező bizonyításáig feltételesen kezelem rokonomnak, de "beillik a sorba". (nem a nemrég kérdezett anyai-anyai Puskás, hanem az anyai-apai Gáspár=Kasper ág).
Köszönöm az ötleteket ! Sajnos nem jutottam velük messzire.
Jambrik Erzsébet szuletését kerestem, aki az 1885-os aradi halottijàban nagylakinak van jelölve, és 65 évesnek. A lánya, Kovács Mária (apa: Kovács István) születését is hiaba keresem. Ő is Aradon élt, illetve annak Gáj nevű részén. 1874-ben halt meg ott. 1843-45 körül született, régi csaladi irat szerint Aradon 1845-ben, a házassági szerint (Franciscus Tóth) kurticsi, a halottija szerint kisiratosi. Férje valamikor 1865-66 táján meghalt, a vonat alá esett. A Tiszai Vasútpálya társaságnál dolgozott. Az meg egész nagy területet látott el, fel egészen Miskolcig (innen a Tiszai pályaudvar név is. Szóval az ő halottiját se lesz egyszerű megtalálni. Aradon nem volt a halála anyakönyvezve egészen 1873-ig bezárólag, akkor ment férjhez az ozvegye masodszor. Aradi anyakönyveket az Ancestryn találtam.
Nálam is hasonló probléma volt, én a falum történetében olvastam, hogy egy időpontig balra, onann pedig jobbra a szomszéd falu filiája volt a falu addig, amíg a templom meg nem épült.
Ott meg is találtam sok keresett személyt, de máig van aki "elveszett" a két szék között.
Érdemes lehet mindhármat átnézni, ha nem nagy időszakot kell kutatnod. Sajnos Makónál és Csanádpalotánál nincs település írva az általad említett időszakban, Apátfalvánál pedig kevés idegen van bejegyezve.
1820-as nagylaki születést hol érdemes keresni ? Nagylaki katolikus anyakonyvek ebből az időből nincsenek az FS-en. Talán Csanádpalotán anyakönyvezték az ottani születéseket ?
