Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
Érdekes, tesztlapon, mikor ezt oktattam, nekem sem volt kérdéses, de múltkor egy 3-as találkozásnál egyenrangúnál a szembenjövőnek adtam elsőbbséget, kanyarodási szabály alapján, miközben nekem volt eslőbbségem, mert nekem nem jött senki jobbról...
Nyilván a bejelentőn a tényeket is rögzíteni kell, ez nem is kérdéses, de a kérdés nem erre irányult.
Szerintem pedig elsősorban azokat a tényeket kell rögzíteni, ami alapján a felelősség késöbb is megállapítható.
Van egy kereszteződés, ahol minden nap járok. Éveken keresztül úgy jártam ott, hogy azt jittem, hogy a másiknak van elsőbbsége. :-) Ha összemegyek valakivel, minden további nélkül aláírom, hogy én okoztam. Pedig a fenéket.
Akkor és ott nyilatkoztatni kell, hogy a felelősségét elsiemri, írja oda saját kezével. A visszavonással fogalmam sicns lehet-e mit kezdeni, de én is tudok olyat, hogy utólag a biztosító nyilatkoztatja, és akkor már meggondolja magát. Illetve olyan is van,, hogy abiztosíót dönt úgy, hogy nem fizet. Csodaszert nem tudok:) Marad a KRESZ, szabálysértési feljelentés, esetleg polgári per.
Főszabály szerint a cselekmény elkövetésétől (befejezetté válásától) kell a 2 évet számítani, és ezt nem szakítja meg semmi, tulajdonképp, mert két év elteltével nincs helyes szabálysértési felelősségrevonásnak. Van egy másik határidő, ez 6 hónap, ezt viszont a cselekmények nagyrésze megszakítja. Tehát utóbbi bekövetkeztének kisebb az esélye.
Belendültünk...lenne egy gyakorlati kérdésem, ha történik egy baleset és személyi sérülés nincs tehát rendőrt nem kell hívni elvileg a felek kitöltik a kék-sárgát és a biztosító fizet...de a kék-sárga tetjén az áll, hogy ez nem jelenti a felelősség elismerését akkor hogy kérjünk a másik féltől fix elismerést, irjuk oda a lap aljára h X elismeri a felelősségét....(persze azon kivül hogy rendőrt is hívhatok, de mondjuk rendes vagyok és nem akarok neki büntetést) 2. mivan ha ott elismeri, aláírja de később visszavonja? Valami jo kis önvédelmi ötlet?
az érdekessége a dolognak már csak az, hogy biztosítóváltásnál a káreseményeket tünteti fel az ex-biztosító a B-M igazoláson. egyesével, külön-külön, mert a formanyomtatvány ezt kéri. Utalást arra nem tesz, hogy a kettő összefügg. Ebből pedig az új biztosító nem tudja, hogy összefüggés van, ergo külön kezeli és visszavet annyiszor 2 szintet, ahány káreseményt feltüntetve lát.
Sziasztok. Lenne egy kérdésem, melyre nem tudom a választ. Közlekedési(és esetleg egyéb) szabálysértésnél a két éves elévülési idő mettől meddig tart pontosan. Elkövetési dátumtól, határozat keltezésétől, esetleg a jogerőre emelkedéstől? Köszi.
Ígyí van, itt már általában cak az értékhatár (500 millió, ha igaz) játszik közre.
Tehát egy káresemény -2 besorolás azaz +10% díjemelkedés a következő évben. Tehát magyarán nincs is igazi biztosításod, mert visszafizetgeted a pénz egy részét...
"A biztosító díjszabási rendszerétől függően az üzembentartó kármentességi engedményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodóan pótdíj (malus) fizetésére köteles."
Nem tudja véletlen valaki, hogy ha egy biztosítási eseményen belül több károsultnak fizetett a KGFB biztosítóm akkor az MALUS-ban hogyan jelenik ez meg? számít az, hogy hány károsultnak történt kifizetés? vagy csak biztosítási eseményenként egyszeri visszavetés lehetséges a B-M rendszerben?
"(A) tehát aláírta, hogy a Kereskedő 90 napig árulja az (1)-es autót, az (1)-es autó ára pedig beszámításként feltüntetve rákerült (B) által vásárolt (3)-as autó adásvételijére. (A) által aláírt papír szerint ha a Kereskedő eladja az (1)-es autót, akkor az adásvételit, amit (A) biankóra töltött ki, elküldik (A) iratok szerinti lakcímére. Ez éppen egy miskolci cím, ahol, mint kiderült, eléggé "megbízhatatlan" a postai szolgáltatás, így az a közeljövő titka, hogy vajon Kereskedő eladta-e az (1)-es autót."
Itt a probléma, ezt nem így kellett volna.
A biztosító fenyegetésének is nézz utána, mire hivatkozik, vagy csak félreértés.
Hogy a manóba számítják be egy harmadik személy tulajdonát az adásvételnél? Ráadásul úgy, hogy tulajdonképpen nem is számítják be, hiszen nem kerül át az eladó tulajdonába. Sőt, lényegében az adásvételi szerződés is feltételhez kötve születik meg - vagy még inkább létre sem jön. Gratulálok minden részesnek!
Ezt a holnapi alkotmányta vizsga után megemésztem, ha nem felejtem el, addig amit írtam azokat lépd meg.:)
Addig is: Azért 9000, mert ezeket a üresjáratokat is beszámítják: vagy bejön vagy nem, tehát aki fizet valahol a más költségeket is kifizet, mert finoman bele van kalkulálva:)
Nekifutok mégegyszer, bocs mindenkitől, aki már a francba kíván ezzel a történettel... :)
Egyszerűsítünk, van egy (A) és egy (B) szereplőnk, egy (1)-es, egy (2)-es és egy (3)-as jelű autónk, egy Kereskedőnk és egy Biztosítónk.
2005-ben (A) az ő tulajdonában lévő (1)-es autót odaadta (B)-nek, hogy használja. Nem írtak semmilyen papírt, (B) az (A) nevére érkező részletfizetési és biztosítási csekkeket fizette tovább az (1)-es autóra.
Szinte rögtön ezután (A) megvette a (2)-es jelű új autóját. Erre nem vihette át a biztosítási bónuszát, mert úgy állapodtak meg (B)-vel, hogy ő az (1)-es autó kedvező biztosítási tételeit is "örökli" (hiszen ugye nem volt semmilyen átírás vagy üzembentartói).
2006 nyarán (B) új autót akart venni, erre az a lehetőség kínálkozott, hogy az (A) által tulajdonolt (1)-es autót, amit most (B) használt, beszámíttatják a Kereskedőnél a leendő (3)-as autó árába. Mint kiderült, azt is meg lehetett oldani, hogy (A) leadja az ő (1)-es autóját a Kereskedőnek, és az árát (B)-nek számítják be, (B) által vásárolt (3)-as számú autóba (tehát nem kell előtte súlyos pénzekért (1)-es autót (A) nevéről (B)-re átiratni).
(A) tehát aláírta, hogy a Kereskedő 90 napig árulja az (1)-es autót, az (1)-es autó ára pedig beszámításként feltüntetve rákerült (B) által vásárolt (3)-as autó adásvételijére. (A) által aláírt papír szerint ha a Kereskedő eladja az (1)-es autót, akkor az adásvételit, amit (A) biankóra töltött ki, elküldik (A) iratok szerinti lakcímére. Ez éppen egy miskolci cím, ahol, mint kiderült, eléggé "megbízhatatlan" a postai szolgáltatás, így az a közeljövő titka, hogy vajon Kereskedő eladta-e az (1)-es autót.
Minthogy nem született teljes adásvételi az (1)-es autó leadásakor, ezért (A) úgy döntött, hogy hagyja "kifutni" (1)-es autó kötelezőjét, hadd szűnjön meg díjnemfizetés miatt. Korábban már másik biztosítóval volt ilyen tapasztalat, hogy amikor eladta az autóját, akkor nem fizette tovább oda a kötelezőt, és két hónapra rá megszüntették a szerződést. (Ez ugye csak akkor lenne balhés, ha meglévő autóra nem fizetne az ember, mert akkor a bónuszai elvesztése mellett csak ugyanoda szerződhet vissza, de itt nem erről van szó.)
Biztosító viszont nem hagyja magát, folyamatosan ostromolja (A)-t (1)-es autó kötelezője kapcsán, és bár kilátásba helyezi a szerződés megszüntetését, büntetést ígér mellé. Ehhez képest a Biztosító (Uniqa) honlapján ez áll:
Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díj nem fizetés miatt szűnik meg, az üzemben tartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerződése díj nem fizetéssel szűnt meg. Az üzemben tartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szerződés az adott biztosítási évben díj nem fizetéssel szűnt meg. A szerződés hatálya alatt további felelősségbiztosítási szerződés ugyanarra a biztosítási időszakra érvényesen nem köthető.
- szóval büntetésről nincs szó.
Vágom, hogy a történet kulcsa valahol ott van, hogy a Kereskedő mit csinált az autóval, és ezt ki is derítjük, csak azért tisztáztam le a történetet, nehogy valaki emiatt ne tudjon aludni... :)
Azt a részt értem, hogy bizományba van a kocsi, de ttől még a tulajdonjog nem száll át senkire, az a tulajdonos, aki be van jegyezve. Ilyen esetben tényleg kell rá fizetni a kötelezőt, de ha nem is fizetik legalább akkor legalább nem szabad vele közlekedni.
A bónuszos dolgot nem értem. Probáld már lerajzlni az ágakat, kitől ki mit csinált, A, C.
Ha jól értem A odaadja neked a kocsit használatra (közben pótdíjaznak), majd A beadja kereskedésbe, vesz másikat. B azaz te? Az ő (A) kocsijával kapsz kedvezményt. Magyarán van egy felesleges kocsi, ami forgalomaban van és nem fizet utána senki semmit. Ez nagyon jó...:)
Nekik ezt nem értékesítésre, hanem megvételre kellett volna átvenni, ill. Ptk. szerint beszámítani (főleg, ha erről is volt eredetileg szó, mert ez így szerintem nem igazi beszámítás), és ezt szerződésbe foglalni. Akkor az ő gonduk lenne a tulajdonjoggal kapcsolatos minden kérdés, nyilván ezt akarták elkerülni.
Ezt minél előbb rendezni kell, mert a tulaj fogja szépen kapni a papírokat (súlyadó, kötelező), úgy, mintha mi sem történt volna, hiszen a hatóságnak honnan kéne tudni, hogy el van adva??? Senki nem jelenti be, az pedig, hogy bizományban ott van, ettől még nincs eladva. Ez a főszabály, most lehet, hogy vannak kivételek. Tehát ha azt mondja, hogy beszámítja, és ez van aszerződésben, akkor a tulajdonjog átszáll. Bizománynál a saját nevében adja el, másnak. De ebben annyira nam vagyok jártas, hogy az eladásig kit terhelnek a kötelezettségek, szerintem azt, aki az eredeti tulajdonos. Ha pedig lejárt a 90 nap, a szerződést, már csak a ráutaló magatartásra hivatkozva lehetne meghosszabbítottnak tekinteni.
Bónuszigazolás azért nem kellett és lehetett, mert csak használatra vettem át az autót, nem üzembentartóként (vagyis papírozás nélkül, kölcsönbe). Tehát arra az autóra az addigi tulajnak élt a biztosítása. Ő közben új autót vett, amire meg nem vihette át a bónuszát, hiszen megmaradt a régin.
A beszámítás úgy történt, hogy én akartam már autót cserélni, így a régi tulaj nevén levő, általam használt régi autót számította be az autószalon az én autóvásárlásomba. Az én vásárlási szerződésemen van szó az autó beszámításáról, de ott nincsen szó a régi tulajról, ő gyakorlatilag egy bizományi értékesítésről szóló papírt írt alá a szalonnal 90 napra, ami már rég eltelt, de még nem hallottunk róla eredményt (ennek még utána kell kérdeznem). A helyzetet bonyolítja, hogy a srác pesti létére egy miskolci címre van bejelentve, ezért azokkal az adatokkal kellett kitölteni a bizományi szerződést, és ha a szalon eladja a régi autót, akkor Miskolcra mgy az adásvételi, ahová ki tudja, eljut-e egyátalán... Kicsit brazil szappanoperás a sztori... :)
Az ügyvédi költség kirovását inkább azért furcsálltam, mert ha nem szakítja meg az elévülést (teszem azt: meg sem kapom az ügyvédi levelet, hiszen nem tértivevényesen jött), akkor én lehetek olan jó fej, hogy még a parkolási cég levelére befizetem a büntit, és akkor az a helyzet áll elő, hogya büntetést rendeztem, de közben van egy ügyvédi díj, amit az ügyvéd lehet hogy követel rajtam, de én hivatalosan (eddig) nem tudok róla, és nincs is miért követelni, hiszen a bünti már be lett fizetve.
