Gyorsan átfutottam a Berkes féle új "világ szenzációt" hát ha összefércelt könyvek között van nobel díj ez megérdemli, ár magas , kivitel jó, de a tartalom az kétségbe ejtő , egyetlen új amit találtam azon elképzelés amely szerint a piramis helyét egy bazinagy mészkő hegy ált és ennek elbontása alkalmával a piramisnál magasabb helyről vontaták le az építőelemeket.
A kérdés vizsgálatott igényel de szerintem egy bazi hegy tövébe mért épít valaki egy kisebb piramist , a másik hogy a hely térfogata nagyából az ábra szerint min 20 de max 100 szorosa a három piramisnak együttvéve , hová lett a többi ?
Az észrevételek jogosak, kiprobáltam volt most rá alkalmam és ok, ez persze figyelmeztetés is - mert ha elméleteket gyártunk és nem probáljuk ki öket - a szobatudósok sorsárat juthatunk.
A falas megoldáshoz kiszámított pontosság nagyon elméleti ezért egyenlőre fentartással kel kezelni. Már csak azért is mert minél távolabbról nézi Pentuer a falatt és jelöli meg a nap helyét anál kisebb lehet a hiba de az északi irány meghatározzása ezzel együtt nő és fordítva , ezért játékos egy kicsit az egész.
A legjobb az lenne ha a nyáron kiprobálná az ember itthon és utána döntene.
A másik dolog a fal építés kiváltható mondjuk két oszlop és egy ráhelyezett gerendázval - akkár fa mérőléc is lehet - ez talán jobb megoldás márcsak azért is mert könnyebb és "olcsóbb" a két pózna , + drót megoldással az a gondom - mind a nappali , mind az éjszakai megfigyelésnél - hogy dróton hogyan jelölsz 1, ha pedig lefügőződd akkor a "drót" lehajlik ezért torzul a vonala és eltér a vízszintestől vagyis romlik a pontosság 2 .
Az éjszakával a másik gondom az egyenes kitűzése és a dróttal való megállapítás , mert egy holdnélküli éjszakán kint a szabadban az orrod végéig nem látsz és ha fent van a hold akkor is ellégé élesek a kontrasztok de egy fekete vagy réz szinű drótótt nem tudom mennyire fogsz látni úgy 5 -6 m-ről. - Megj.: a megállapítás olyan helyre érvényes ahol nincs fényszennyezés és ez persze az ókorban még ismeretlen fogalom volt.
Majd még finomitom egy kicsit mert találtam egykét "hibát" , de karácsonyig max a forumban való eszmecserére van időm.
Addig is láttad már az új piramis építési "megoldás"-ról szoló könyvet, ha igen mi a vélemény vagy miben hozzot újatt az eddigiekhez képest. Eddig még nem juttotam hozzá hála a Bookline-nak de lesz egy szabad percem megveszem.
Köszönöm az észrevételeket, ezért a honlapon fent van a Edwards-Goyon féle eljárás egyenes falas változatának "értékelése" -- > Pentuer mérni megy I. néven
a befejezés egy-két nap, aztán jöhet a többi.
A szögdiopta kérdése: Az általam olvasott geodézia könyv állítása: "... az egyiptomika és a babilóniak már az ókorban használták öntözőtelepek építésénél ..."
hogy pontosan mikor az ókorban még kutatás tárgya .. dolgozom rajta.
Ebben van valami, ugyanis pl. Gánton az eocén rétegek közvetlen közelében, melyek tele vannak mészvázas maradványokkal, szép gipszkristályokat lehet találni.
Más kérdés, hogy egy kicsit messze keveredtetek az eredeti kérdéstől.
A megállapítás részben helyes, és azért csak részben mert nem irta senki hogy a gipsz tengeri herkentzyük maradványa. Az adott esetben a gipsz hidrátvízvesztése által kialakult anhidritröl van szó amely felörölve, és vízel keverve gipszkövé alakul újra át, a mi esetünkben az az elönye hogy a - feltételezés szerint - egyiptomiaknak a tüzelő anyagok mennyisége korlátozottan ált rendelkezésre - bár ezt a klimatikus viszonyok kérdése miatt egyesek vitatják - ezért a gipszkö hőkezelésére nem volt túl sok tüzelőjük.
A másik részben a tófenéki kibányászás, részben igaz mert a gipsz, kősó, stb. kialakulása - legalábbis az interneten összeszedet infok alapján - sekély tengeri lagunákban vagy sivatagi sóstavakban pl.: Holt-tenger alakulhatott ki - ezért ha a techtonikai mozgásokat , stb. is figyelembe vesszük úgy lehetséges régen volt tengeri fenék fölemelkedése és ezáltal sós tavaka kialakulása egyiptom területén , bár erre most bizonyító erejü tényekkel nem tudok szolgálni.
Harmadik dolog a gipsz CaSO4 a tengeri vízböl kivált üledékes közet - saját vélemény : A gipsz Ca tartalma szerintem tengeri herkentyük vázából való és a SO4 része a vulkáni tevékenységböl származik gondolom , már csak azért is mert sok helyen a gipsz, és a mészkö egymást melett fordul elő. Ha kisé diletáns a megfogalmazás akkor elnézést.
Köszönöm, már éppen lázasan kerestem a közérthető magyarázatot erre a dologra, azért rendszeresen olvasom a topic-ot, de olyan jókat írnak itt, hogy nincs miért hozzászólnom. ;-)
Szeretném felhívni a figyelmeteket arra, hogy a mészkő CaCO3. A gipsz pedig CaSO4.
A gipsz ebböl kifolyólag nem a tófenéken kézpődik elhalt mészkővázas állatok mardványaképpen, hanem vulkáni, utóvulkáni tevékenységböl feltörő kéndioxid hatására. Gondoljátok ezt végig, és vegyétek figyelembe.
Már egy két dologra rájöttem a megfigyeléseimet éppen most összegzem, megprobálom minél hamarabb felrakni egy honlap formájában.
Addig is a gipsszel kapcsolatban meg találtam az általad említett természetes gipszet - amely a természetes száradás következtében elveszitette hidrátvízének egyrészét - igy felörölve , vizzel keverve újra gipszkövet kaptak az egyiptomiak. A tűzelő annyaggal kapcsolatban . szerintem nem volt probléma a faanyag beszerzése mivel ma is a nilus felső folyásánál - szudán, etiópia - sokkan élnek a hordalék fa gyüjtéséből . Ha az ókort vesszük és a klíma viszonnyokkal most nem foglalkozunk a niluson akkár az alsó folyási szakaszra is sok ilyen hordalék fa kerülhetettm, föleg az áradás idején. Így az egyiptomiak nem szorultak rá a tűzifa beszerzésére másoktól egyszerüen kihalászák a folyóból.
Bár mondjuk nem tudom hogy a meszet hogyan égetták mert nem találtam utalást részégeti leletekre ahol mészégető boksákat vagy bármi mást találtak.
A mészkö törésével ne kell foglalkozni mert ha az elméletem helyes és a félig megmunkált köveket a beépítése után a felső részét egyszere csiszolták megfelelőre úgy a mészkö törmeléket elég volt lehordani a szintekről és már lehetett égetni.
-----
Redhut
volt egy hozzászolásod amely a kövek magasságáról szolt és egy táblázat elérési utvonala be volt linkelve, de a link már halott. Ha neked megva elmentve elküldenéd nekem, nagyon megköszönném.
Köszönöm válaszodat és a ránemülés kérdésében tett megnyilvánulást.
A gipsz/mész -hez én mondjuk nem tudtam arról hogy a gipszet a sivatagi tómedrekből kész "terméként" kinyerhető de majd ennek utánanézek, eddigi infoim alapján a gipsz ugyancsak hevítéssel készítették örölt gipszköből, namár most a tankönyvek szerint a gipsz 160 C-es hevités esetén a hidrátviz távozik és igy alkul ki az általunk ismert "háztartási" gipsz -ami a teáltalad leírtaknak megfelelően - egy gyenge terhelhetőségü anyag, de ha a hevítést 160C felett végzik estrich-gipszet kapunk ami nagyon jó mechanikai tulajdonságú és lassaban köt mind a normál gipsz. Így a piramis építői már ellégé jól tudták használni.
A betonra kitérve alább olvastam erről egy hoszabb eszmecserét, - inhotep, álom, recept, "beton" - ezzel kapcsolatban csak anyit hogy szerintem ha igy ment a dolog a kötésidő nem számottevő tényező mert ha a "beton" modjuk 8 nap alatt elér egy olyan szilárdságot amikor szállítható akkor szépen a helyére illesztik és úgyis csak 2-3 hónap mülva kerül rá az újabb sor akkor meg nyugontan szílárdulat magában. A másik dolog pedig lehet hogy 5-6 m3-es tömbökben készítették majd szépen felvágták -nedvesen könnyebb megmunkálni - és utána tették a helyére.
Ezzek ellenére én azt mondom túlzottan iparosított eljárás lenne a i.e. 2-3 évezredben a "betonos" techn. így szerintem nem nyerő, bár gondolkodni lehet rajta.
Az elem méretekel kapcsolatban ami ugyancsak kötödik a témához pedig annyi hogy probáltam valamilyen rendszert felfedezni a kötömbök között - legalábbis magasségi értelemben - és szerintem voltak favorízált méretek amelyeket előszeretettel használtak a nagy pir. építői - pl.: 21 - 23 incs között , 30 - 35 között de pl.: 16 incs alatt már nem volt réteg magasság ez is érdekes és a nyagyokból max - azthiszem - 68 -as volt a legnagyobb , és a 40 körüliböl is 2-3 réteg épül , persze ez nem jelenti azt hogy a rétegen belül nem használtak több kisebb követ egymásra rakva.
Persze a rétegek magassága nagyban fügött a helyszini mészkö plató rétegződésétől - mészkő, agyag réteg , mészkőre - gondolok.
A teher mentesítő szarufákkal kapcsolatban volt egy kis időm utána néztem és belefutottam a susnyásba mert ha tényleg egzaktul akkarunk egy kicsit számolni akkor a mechanika kedves részébe botlunk a rugalmasságtanba és ez nem az én szintem , itt a mechanika a szilárd testek belső feszültségeiről , stb. foglalkozik. de ha tudok majd probálok valami emésztehető / vitathaó metodust kreálni , csak az idővel mostanában hadilábon állok.
Addig is minden jót.
Ui.: Egy kérdés szerintettek hogyan rakták a "Grotto"-nak nevezet helyre az a finom kis gránit tömmböt ha nem volt emelöjök - csigás vagy bármilyen köteles ?
A cseppköves témára visszatérve - az építőkövek összegyógyulására gondolok - most jutott eszembe a középkorban alkalmazott várfal építő módszer amikor a terméskövet égetett mészbe ágyazták majd amikor a mester úgy itélte meg bő vizzel belocsolták - vagy megvárták egy kiadós zápor érkezését - az égetett mész a falba beépítve oltodott meg ezáltal a falszerkezet szinte természetes köfalá vált. Ha az egyiptomiak ismerték az égetett/oltott meszet akkor nem is kelett nagyon szenvedniük a csiszolással mert az égetett mészport kb. 1 cm vastagon beterítették a kövek elhelyezése előtt ezután berakták a követ a húzás miatt a kö előtt összetorlodott port összesőpörték és az oldalsó fugágba tömködték az egészet szépen a nap végén belocsolták és hagyták had végezze dolgát a természet. Na mit szóltok?? - Ha valaki úgy érezné kicsit ráültem a fórumra szoljon , előre is bocs.
A "szellőző" kürtök kérdésében teljes mértékben egyet értek veled, az idő közben mig válaszoltál éppen épületfizika tantárgy rejtelmeivel foglalkoztam ezért jutott eszembe két alapvető kérdés, ha a kürtöket tényleg szellőzőnek építették az elfedés miatt valoszinü csak a belső munkálatok miatt, ez után már nem volt rá szükség "??" így eltakarták.
Ki lehetne számolni hogy egyáltalán mükődtek volna -e ezek a fránya kürtök úgy mint szellőzők - mert ez egyáltalán nem biztos - mivel - mint mostanában itthon megszaporodott co2 mérgezések mutatják nem minden cső , bár ha kéménynek is nevezik mükszik . - Hozzá teszem nem a berendezések hanem a nem megfelelő kivitelezés miatt. A jelenség alapja hogy az adott kürtő anyagától, méretétől, hosszától a külső, belső hömérsékleti viszonyaitól stb függöen van "huzzatja" egy ilyen "csőnek" . Namármost ki lehet számolni hogy az adott körtöben volt-e lágmozgás vagy nem , és ha volt milyen gyors volt. A másik felvetés hogy az épületeknél ha fúj a szél akkor az egyik oldalon nyomás a másik oldalon szívás alakul ki , ha - persze jól lenne tudni merről fújt vagy fúj ma a szél gizában - úgy alakították ki a kürtüket hogy a szál az egyiken "bepréselte magát" a kisebb ellenállás elve alapján a másik oldalon a szívás hatására megszívta a levegőt akkor a rendszer jól müködöt kis légmozgás esetén is.
Persze megkell jegyezni - én nem voltam a piramisoknál de feltételezem - a nap állásától függöen az árnyákos oldalon mindig van egy kis enyhe szellő , föleg délután és reggeli órákban . Megerősítést kérek mivel neked személyes tapasztalataid vannak kiran.
Még egy az elözöekben felvetett bejárati teherelosztó szarufákkal kapsolatban mi a véleményed.
Nem tudom, ez az ábra honnan való, de most megnéztem a Lehner-könyvet (Piramisok Nagykönyve) és abban nyílegyenes a járat, pedig két részletes ábra is szemlélteti. Most akkor kanyarodik az a járat vagy nem?
De akkor ha már tudták a "szellőzők" építésénél hogy jön a nagygalléria mért nem tették arréb vizszintes irányban, mert az hogy csilagászati obj. felé irányozták ökket és ebből következöleg ezzen át figyelték meg , szerintem sántit. A mai építészetben is a kéményeket , szellőző kürtöket el lehet és el is szokták "húzni" de ennek az alaprajzi elrendezés és a kis hely az oka , a piramisban pedig ha nincs több kamra akkor volt elég hely .
A leveledben írtak veszem de probléma - alább képpel igazolva - az amit nem teljes mértékben értek ha a nagy galériánál nincs akkor a bejáratnál - nem a Mamnun félénél - minek rak be egymás felett két tehermentesítő szarufát amikor ott mégannyi terhelés sem jelentkezik, már csak azért is mert a ereszkedő járat felett egy a járat magasságának 1.3 -szoros magasságú köelem van elhelyezve. Mindegy a nagy galériás eszmecserét rakjuk egy kicsit fére a jövö hét után lesz egy szuszanásnyi időm rajzolgatók-számolgatók egy kicsit és utána térjünk rá vissza.
Hello Moga, NevenTeve!
Köszi jövöhéten elolvasom, utána diskurálhatnnánk róla. Csak az a bajom hogy már megint valaki aki " megfejtette a piramisok építésének titkát " főcimel hirdetik az illetőtt. Ő legalább a 100 -ik .
Ja egy kérdés tud valaki segíteni hogy az egyiptomiak milyen mértékegységeket használtak annak idején, mert nekem van vagy 8 adatom és a fülem ketté áll, de nem tudom melyik lehet a reális. Pl.: 1 könyök = 52.5, 52.4, 54 vagy 45, 55, 53.2 (rőff) vagy legvégül Pilinius után 44,4 cm Előre is köszi.
Megvan még az az ábrád amin a szellőző aknák és a becsatlakozásuk a kamrába szerepel? Nem találjuk pedig úgy emlékszem azon jól látszik ahogy kikerüli a galériát.
A pont ott én tévedtem, összekevertem a 2-ik és 3-ik piramis burkolatával. ( forrás: Petrie 1883) A galéria tehermentesítő szarufáinak meglétéről vagy nemlétéről részben eltér a véleményünk. Az igaz hogy a galáriát állboltozattal építették- ez nem kérdés - de a teljes szerkezetre nagy oldalnyomás hat , valmint a felső "záró" kövek egymásra terhelnek és ezért - szerintem - a felső köre ható erőket - hoszanti és haránt irányban nyomó igénybevétel - már nem birta volna ki ha ráterhelik a felülről jövö nyíró hatást. Én ezért gondoltam / gondolom , hogy a galéria felett is van mészkö v. gránit tehermenetesítő szarufa. A másik dolog pedig ami erre vezetett ha én építettem volna a nagy galériát akkor az oldalfalakra ható erőket minél jobban probálom csökkenteni ennek egyik módja ha a galéria mennyezete felett egy a falakon jóval túlnyúló tehermentesítő szarufasort építek be amivel a fentről érkező terheket a falra - oldalnyomáként érkező terhekkel - ellentétesen terhelem meg.
Bár ez megfelelő számításokat igényelne amire több info kellene csak ebben az esetben lehetne egzaktul eldönteni a kérdést szerintem.
Mr.Q.
A könyvet én is olvastam vannak olyandolgok amelyekkel egyett értek és vannak amelyeket nem teljesen fogadók el. Szivesen benne vagyok bármilyen eszmecserében mind a könyvröl mind a nagy piramis építésével kapcsolatban.
Kiemelés ( amivel nem tudok azonosulni ) : A burkoló köveket a könyvben mindig ügy ábrázolták mintha az építés alatt már készre csiszolva lennének, a másik hogy az építő köveket lent munkálták volna meg. Az én vélemányem a köveket max 3 oldalról ( alul és két csatlakozó oldalán munkálták meg a külső soroknál , a belső elemeknél max 5 oldalon - alul, és 4 oldalt - de a megmunkálás minősége itt már csak alul "tökéletes" a négy oldal hevenyészettebb. ) A kövek felső részeit a beépítés után az üjabb szint elkezdése előtt vésték meg.
Hello Redhat.
A sablon ötlet nem rossz de az alább említett okok miatt kisé sántit, mivel nem volt rá szerintem szükség a fotókon amit én láttam a felső U alakú elemek egy tagból voltak kifaragva és ezt az U elemet fordították rá az alatt lévő simára csiszolt elemre . Más kérdés persze hogy a képeken látható az elemek csatlakozási pontjainak "összecsiszolását" ki és hogyan csínálta.
Szerintem az átfúrt ajtó egy záró kő volt mert a mögötte látható kö egy durván faragott elemet mutatt , ez lehetett egy másik kamra belső burkolatának a hátsó része , úgy mint a királykamránál is a gránit burkolat eltakarta a "szelőző" kürtő bevezetését.
