Egyik ismerősöm egy 50m2-es kis belvárosi lakást szeretne felújítani.
Jelenleg konvektoros fűtése van ezt kellene korszerűsíteni.
Gondolkodott a cirkón, de a 80 éves ház gyári kéményeit nem tudja duplafalúra cserélni, így a turbós cirkó kilőve. Létezik valami olyan opció, mint a Hajdú típusú kémény nélküli bojler, amivel a lakás fűtését (melegvíz cirkulálását meg lehet oldani?) Vagy esetleg ha nem duplafalú a kémény akkor abba be lehet kötni még valamit?
Gondolkodott még az elektromos panelen, de állítólag annak drága az üzemeltetése meg nem olyan egyenletesen fűt.
Az teljesen normális ha fűt a kazán melegszik a víz és tágul, emiatt felmegy 2 bárra a nyomás. Ha kihűl a rendszer és nem megy vissza 1,5 bárra akkor van gond. Véleményem szerint haldoklik a tágulási tartályod. Ha nem oldódik meg a nyomás kérdés be kell rakni egy külső tágulásit a kazán alá valahova, a visszatérőre.
Szakember segítségét kérném abban, hogy mi okozza a következő problémát ill. gond-e egyáltalán ?
Adott egy Vaillant VUW HU 240/2-3 R2 kombi kazán.
A nyomásmérő óra szerint a nyomásérték folyamatosan az optimális (zöld) tartományon kívül van (magasabb).
A vizet teljesen leengedve a kazánról felpumpáltam a rendszert 1-1.2 bar-ra. Ezután a vizet ráengedve beállítok 1.2 – 1.5 bar nyomást. Folyamatosan nem figyelem ugyan, de amikor ránézek (akár másnap) a nyomásérték 2 bar fölött van. A tágulási tartályból a szelepnél vizet nem érzékelek.
Hiába engedek le ismét vizet, a nyomásérték egy idő után ismét 2 bar fölött lesz.
A kazán működésében rendellenességet nem tapasztalok.
Kell-e aggódnom, ill. mi kezd tönkremenni ?
Tudom, hogy időszerű lenne egy modern kazán (kondenzációs) beszerzése de társasházban ez nem olyan egyszerű!
Azért ajánlottam, mert feltételeztem, hogy ez a régebbi Grundfos szivattyú egy régi fűtési rendszerben üzemel. Anyukámnál van hasonló szivattyú és mikor cserélni akartam, akkor a boltban azt mondták, hogy a modern Wilo és Grundfos szivattyúk garanciájához már mindenféle szűrőket és mágneses leválasztókat kell beépíteni a rendszerbe. Ez a szivattyú pedig elboldogul az említett beépítések nélkül is. csak a tapasztalataimat írtam le.
A légtelenítő csere megtörtént pár hete, az nem lehet, nem gluggyog. Már korábban volt egyszer fura hangja, de akkor elmúlt. Most viszont a háza is iszonyat meleg volt amikor kiadta a hangot. Ennek örülök, hogy zárható.
Milyen tipusra tudom kicserélni, ami méretben ugyanilyen? Illetve tudnátok írni pontos típust, hogy mit lehetne helyette?
Úgy csináld, hogy ráteszed a villáskulcsot -29-es- és finoman megütöd levétel irányba. Majd át teszed a másikra, és ott is ugyan így meglazítod. Ezután felváltva lazítod tovább, egyiket, másikat, míg le nem jön a helyéről.
A lényeg azon van, hogy ne húzd, hanem hirtelen üsd meg, hogy meginduljon.
Szerelt kéményre keress rá. Lehet úgy is, hogy van egy szétválasztó idom a kazán után, az egyiken szívja be a levegőt, a másik megy a kéményre. A beszívót teheted a falra is.
Az alábbi keringető szivattyúm van beépítve a padlófűtéshez, és a mai napon elkezdett sátáni hangokat hallatni. (ha lenne benne normál csapágy, azt mondanám, hogy csapágyas lett, zörög csörög ha bedugom)
Kérdésem az lenne, hogy mivel tudom ezt helyettesíteni? Mivel ez nem energia takarékos, ezért már nem kapni sajna.
Ezt ki tudom én is cserélni? Fűtés leereszt, kicsavar cserél feltölt, és kész szinten? Vagy ez egy komolyabb művelet?
A ház hőigényét kellene letolni 24Kw alá, mert ha neked oda 40kw-os kondis kazán kell, akkor nem a kémény lesz az ami miatt mélyen a zsebedbe kell nyúlni. :) Homlokzati kivezetés feltételei:
Családi háznál egyáltalán nem horror a kémény bélelés.
Adminokat kérdezném: Nem lehetne megoldani, hogy az alapvető jogszabályi linkeket, és a hozzá való aktuális infót a topik leírásba kirakjam? csak a topik nyitó teheti ezt meg?
Régi gázlazánunkat (Hőterm- 35 ES, 41kw) akarjuk új kondenzációs gázkazánra cserélni.
A kémény béleletlen, és ha van rá mód, akkor nem is szeretném béleltetni.
Van valami mód arra, hogy ne kelljen bélelni a kéményt? Nem illegális megoldásra gondolok, hanem pl. nem a meglévő kéménybe köttetem a kazán kimenőjét, hanem furok egy lyukat a falom és ott kivezetem, vagy valami hasonló, vagy egészen más, a lényeg hogy ne kerüljön több százezerbe.
Köszönöm. Ezért linkeltem a videót. Bekapcskor azzal kezd, hogy So. Ez azt jelezné a használati szerint, hogy SOLAR támogatott módban van a kazán. Viszont nem tudom hogyan! Ha él a szolármód akkor kiírná hogy So on? Vagy csak a kikapcsolt állapotot jelzi, So off felirattal, és akkor a So jelzés a bekapcsolt állapotot jelzi? Azért lenne lényeges mert nálam nincs szolár rendszer telepítve!
A lényeg hogy most a termoszelep egymaga áll ellen az áramlásnak ezért zajos, ha több ponton fojtod akkor nem egy szelepen eik a nyomás hanem 2-3 helyen, így lehet hogy elcsendesedik.
Van egy ECO 20i nevű kombi cirkóm, kb 22 éve üzemel, rendszeresen van tisztítva is. A fűtés köre rendben működik, rendben bekapcsol felfűti a lakást majd kikapcsol, de a meleg vízcsap kinyitására rendesen begyullad a gázégője, folyamatosan ég, de nem jön meleg víz a csapból, csak hideg. Ha a fűtést is feljebb tekerem és a fűtés is dolgozik, akkor nagyon enyhén langyos vizet ad a csap.
Nemrég lett kitisztítva és vízkőmentesítve a cirkó, sanda gyanúm, hogy akkor sikerült valamit elállítani, mert azóta csinálja ezt a hibát. Mi lehet a hiba?
Megpróbálhatom, de egyrészt szerintem akkor nem lesz hanghatár, mivel a szűkület nem a szelepnál lesz, másrészt akkor hatástalan lesz a termofej szabályzó szerepe és mindig ugyanúgy fog fűteni. Nem világos, hogy ezzel mit érek el.
Az ilyen Suez szifonok teteje csak egy helyen nyílik,a keret vagy az egyik,vagy a másik oldalával párhuzamosan beállított középső rész elforgatásával nyitható.Attól függ hogy a kör alakú fedél merre áll és hol van a kereten a szabad hézag,rész amikor nyitható.
Gyanúsan néz ki, de ezek általában tekerősek, lehet csak be van rohadva vagy valaki okos befestette. Van amikor műanyaggal be van vonva és az összeragad. Ha ránézésre a fülek egymás alatt elmennének, akkor valami csavarhúzót dugj a rácsok közé és próbáld tekerni. A mieink mind ilyenek voltak.
Mindenesetre most írtam egy levelet a VN ügyfélszolgálatára, hátha tudnak valamit vagy akár egy embert pesten aki ért ehhez, amíg van fűtés....
Köszi a hozzászólásokat.
Amúgy azt hiszem állítgatta a gépész ezt az izét a szelepen de semmi hatása nem volt. Kezdettől fogva. Nem lassan lett zajos, ami esetleg egy lassú eltömődésre utalna.
Amúgy eléggé levegős nálunk a rendszer valamiért, ezért a felújításkor automata légtelenítőket raktunk be, amik rendesen működnek is. Előtte hosszabb téli távollétek után lehűlt a lakás mert fellevegősödtek a radiátorok..... No comment.
Mint Kapocska írta,a termosztátos fej leszerelése után a szelepen van egy skála,amivel állítani lehet a belső torlaszt.Aki már látott ilyen szelepbetétet,az ha ráér elszórakozhat vele mekkora a befolyó mennyiség állítási lehetősége.Így-is úgy is kicsi a rés.Tisztítás,beszabályozás ide-oda,könnyen eltömődhet.Persze,ha rendesen dzsuvás akkor ugye a radiátorba nem megy víz,így nem fűt és mivel ilyenkor áramlás sincs,hangot nem ad.Akinek van ideje,elszórakozhat ilyen dolgokkal.Persze a sokadszorra visszahívott szerelő,akinek sokszor fingja sincs mi a gond,na meg szarul is keres (egyáltalán nem érdekli,hogy zajos a radiátor vagy szelep nálad) nem foglalkozik a problémával.Ilyen olyan szuper tervező programokkal kiszámítható,hogy a fűtési köröket,radiátor szelepeket hova kell beállítani.Illetve ilyen-olyan szuper fűtés előremenő-visszatérő közé beépített kiegyenlítő szelepeket hogy és mikor kell beépíteni.Minden a feltöltés után üzem közben derül ki és lehet a SÖTÉTBEN tapogatózni!
Igen,semmi márkára sincs garancia.Tavaly beépítettünk egy Hansgrohe csaptelepet.A zuhanyrózsán elég furcsán folyt a víz.Kicseréltük a gyári slagot egy másikra.Délután,munkaidő végeztével a főnök,cégtulajdonos szájjal fújkálta,nem úgy jön a levegő,ahogy.....a hollandi után elkezdte bicskával szétdarabolni,mire egyszer csak kiderült,hogy a belső cső meg van tekeredve,így a keresztmetszet szinte nulla.Rögtön fotó,küldés a kereskedőnek.Másnap reggelre ott volt a raktár előtt a vadonatúj zuhanycső.Senki nem lopta el,mivel se kerítés,semmi nem védi.Ha van olyan beérkezett áru,aminek csak a csomagolása sérült,azonnal fotó,kismértékű kibontás és ha akármilyen kis hiba látszik is rögtön retúr.
Az élelmiszerek egyébként drágák,főleg a hús és a péktermék.Minden vákuumfóliás kiszerelésben kapható,hat év alatt hentespultot nem láttam,de a szeletelt rúdáru pl.felvágottak pultos kimérése is ritka számba megy.Nincs csirkefarhát se... :).A por alakú levesek,fűszerek,félkész termékek nem tudom jobbak-e kint,de mindig tanulni kell.:) Annak idején vettem túrót zsír helyett,mert nem lehet belelátni mit tartalmaz a csomagolás.Na meg,Ausztria egy külön "betegség" a némettel kapcsolatban.A zsír Fett (gépzsír) Schmalz (ehető zsír),a burgonya Erdäpfel a Kartoffel helyett,a kórház Spital a Krankenhaus helyett....és még sok minden más.Minderre rájön a tájszólás: pl a 2,5 cm akár nem zwei komma fünf,hanem zwá halbe,meg egyéb jobbnál jobb számunkra vicces szituációk.... :)
Hát nálunk a falból jön ki egymás mellett a két cső, azon van egy iker hollandis megoldás, erre "ül" rá a radiátor. Simán kerestem adott méretet adott csatlakozással. Lehetőleg normális teljesítménnyel, ha már méretet csökkentettünk (esztétikai okokból).
Mindenesetre akiket eddig kérdeztem fogalmuk sem volt, hogy a radiátorszelep kiszedhető-e vagy tisztítható-e
A gyártók nagy része készít "beépített" szelepes megoldást az esztétikai kivitelezés miatt.Ilyenkor a radiátort alsó sarok kivitelezésű szelep (ami általában golyós csap vagy imbusz kulccsal szabályozható torló ) köthető.Természetesen az ilyen radiátorok is köthetők alsó-alsó,jobbos balos,átlós kivitelezéssel is.Persze ilyenkor a megfelelő csatlakozási pont végelzárót,dugót kap.A zaj oka sok minden lehet: pl túl jó füled van vagy az ágy közel van a radiátorhoz.:)
Tréfát félretéve,a beépíthető szelep is tisztítható,beszabályozható.A zaj,megszűnik-e?Majd kiderül.Kísérletezni lehet.Pl. a szelep helyére normál radiátordugót teker az ember (így a szelep ki van iktatva) mi történik?Zajos vagy nem?Ha ekkor is zajos,a probléma nem ott keresendő.
Sajnos nem értek hozzá, ezek szerint cserélhető / takarítható az a szelep? Ránézésre bele van sajtolva a házba, de persze nem értek hozzá. Ahonnan vettem, ott nem nagyon tudtak segíteni....
A házközponti fűtéseknél a vízminőség általában a sarkalatos pont. Valószínű dzsuvás a víz és szűkíti a szelep keresztmetszetét, ezért lesz zajos. Nem volt szerencsés választás egy ilyen házhoz, belsőszelepes radiátort venni.
Szét kell szedni a szelepet és ki kell takarítani.
Pontosan így van! A márka már nem garancia semmire!
Minden gyártó a lehető legalacsonyabb költségre szorítkozik, a legnagyobb profit mellett. Az ár/érték arány már nem annyira divat. Főleg nem a Balkán régióban. Nekünk jó a szar is :) Biztos vagyok benne, hogy egy Német vagy Osztrák radiátor az jobb minőségű. Ez így van pl az élelmiszerekben is ;-)
Igen, csak másik. Ahogy a fűtőtest is más volt. A mérete is, de ez egy új építésű lakás és sok fűtőtestet nem is használtunk soha, ezek eddig el voltak zárva, most leszereltűk, szóval mindegy. Ez kisebb lett, tehát emiatt nyilván picit tőöbbet is mehet, de a többi semmilyen állásnál nem zúg, ez meg igen.
Lakásfelújításkor lecseréltem egy fűtőtestet a következő típusra:
Vogel & Noot Vonova 22KV 600x1120 hozzá való Danfoss termosztatikus fejjel.
Házközponti fűtés van, előtte semmi ilyesmi gond nem volt, de most a fűtőtest állandóan zajos, mivel a szabályzás miatt ugye a szelepe félig zárt állapotban van. Ha kinyitom/elzárom, persze megszűnik. Értem, hogy ott felgyorsul a víz, stb, de van még sok fűtőtestem, azoknál nincs ilyen gond.
Vajon cserélhető a szelep, lehet, hogy ez hibás, vagy ez ismert, hogy ilyen?
Köszönöm!Mint olvashattad,már régen szereltem itthon radiátoros fűtést és már hat éve nem szerelek idehaza semmit,csak pár ismerősömnél javítgatok.A becsatolt fotó alapján úgy néz ki mindenkinek érdemes a leendő radiátorát kicsomagolni,az oldallap levételével a konvektort ellenőrizni."Változnak a trendek,a cégek ott spórolnak ki ezt azt ahol tudnak"!
Nincs teljesítmény különbség, ez csak a marketing, hogy megegyed.
Nyugodtan vehetsz Silvert vagy Sanica-át egyébként ugyan az, semmivel sem különb a V&N, sőt mint írtam kevesebb konvektor lemez miatt, szerintem még szarabb is. A Silverek végig lemezesek! Van hozzá 55/45/20 -as táblázat, kondenzációs kazán mellé inkább azt nézd!
"Ha felülről belenézel a V&N radiátorokba,akkor látható,hogy a belső konvektorlemez kialakítása jóval sűrűbb,így valamennyi + hőleadó felülettel nagyobb teljesítményű lehet mint a konkurensek gyártmányai."
Akkor te még nem néztél bele egy V&N radiátorba! Legalábbis nem egy újba! Ugyanis ha abba belenézel az látszik, hogy a konvektor lemez benne 2x 20cm vizszintes sávban van, közötte meg 20cm luk! Sűrűségben is ugyan az! Úgyhogy hagyjuk Ibolykát nyugodni! Hatalmas parasztvakítás, mint minden mostanság. Marketing semmi más! Régebben valóban sokkal minőségibb volt ez a radiátor. Súlyra is sokkal nehezebb volt, tehát az anyag vastagsága is más volt. Ma már ez nincs így.
Igen,azt olvastam,hogy a másik variáció csak pár méter.Gondolom a vízóra beül van.:) Vagy pl hasonló a földgáz vezetésekor a talajszint alatti nyomásszabályozó kivitelezéshez.
Számomra szokatlan kivitelezés.Talán a közmű kivitelezésénél választották ezt a megoldást,lehet a magas talajvíz,talajszerkezeti problémák miatt.....
Azt írta a házig fagyhatár alatt megy, és csak ott megy fel, és kanyarodik be a falon át. Nem a szomszéd utcából akarja a felszínen vezetni. Nálunk konkrétan a vízóra nem aknában van hanem talajszinten egy vécétartály méretű dobozban. A 80as években mindenkinek így kötötték be a vizet az utcában, nem fagyott el még senkinek, pedig azóta volt már pár tél. Nyilván fűtve sincs.
Én már régen (8-10 éve) szereltem itthon radiátoros fűtést.Hat éve külföldön dolgozom,leginkább ipari csarnokok gépészeti víz-gáz-fűtés-hűtés-légtechnika-klíma kivitelezésével.Szerencsére Ausztriában meglehetősen ritkán találkozom "ismeretlen gagyi" márkákkal,mert ott ilyen "cégek" termékei nem kerülnek beépítésre.Viszont annál több a számomra ismeretlen márka,technológiai kivitelezés,de ez csak örömömre szolgál.Mindenkinek mindig van mit tanulni.
V&N konvektor lemeze valóban sűrűbb, de alacsonyabb is, nem biztos hogy összeségében nagyobb a felülete, valamelyik topikban volt már róla kép régebben. Viszont valami nagyon praktikeres radiátorban láttam olyat hogy csak alul-felül volt egy tízcentis csíkban lemez, közte semmi. Nehezen, de ki lehet szúrni. Az konkrétan az átverés, büntetnék érte.
"Az általad illusztrált fűtőszálas fagyvédelem kialakítása,megfelelő szigetelése (minimum 5 cm Armalfex vagy Kaiflex + szabadban való vezetése esetén + szigetelésvédelem) és a fűtőszál áramfogyasztása annyira sokba kerül,hogy marad a fagyhatár alatti bekötés."
Egy méterre vetítve a fűtőkábel 4000 Ft, a hőszigetelés 1000Ft, a fogyasztása havonta 250Ft. Ez olyan rendkívül drága?
Ha felülről belenézel a V&N radiátorokba,akkor látható,hogy a belső konvektorlemez kialakítása jóval sűrűbb,így valamennyi + hőleadó felülettel nagyobb teljesítményű lehet mint a konkurensek gyártmányai.Persze minden gyártónál nagy meséket adnak be,hogy az ő termékük milyen jó,jobb mint a többi márka.A vevő a katalógusok alapján vagy elhiszi,vagy nem.Úgy tudom,hogy a V&N is Törökországban készül.Szerény véleményem szerint az emberek többsége Purmo vagy egyéb olcsóbb márkák (attól függ milyen az importőr kereskedő) közül válogatnak.
Sajnos mivel nem trópusi égövezett alatt van az ország,így a fűtés és a vízcső is fagyveszélyes.Az általad illusztrált fűtőszálas fagyvédelem kialakítása,megfelelő szigetelése (minimum 5 cm Armalfex vagy Kaiflex + szabadban való vezetése esetén + szigetelésvédelem) és a fűtőszál áramfogyasztása annyira sokba kerül,hogy marad a fagyhatár alatti bekötés.
Az ilyen rendkívüli kialakítást csak olyan helyeken alkalmazzák,ahol más bekötés pl. sziklára épített kastély,vár és pl. műemlék épületeknél,ha nem lehetséges a fagyhatár alatti bekötés vagy akár szorgalmi joggal padláson való átvezetés és pl. szabadtéri kemping vízcsatlakozásnál.Úgy gondolom,marad a szomszéd kertjének felásása,és a fagyhatár alatti bekötés.
Nézegetem az acéllemez lapradiátorok teljesítményét. Feltűnt, hogy a Vogel&Noot kompakt radiátorok jóval nagyobb teljesítményű az azonos méretű konkurens olcsóbb (jellemzően török: Sanica, Silver, Star) radiátoroknál. 90/70/20 teljesítménytáblázatból: 1. 11K 600x1000 Vogel 1.194W 11K 600x1000 Silver 1.097W - 8,84%-al kisebb teljesítmény
Mitől lehet ez a viszonylag jelentős teljesítménykülönbség? Minőségben, kialakításban, stb van egyéb különbség a Vogel és a török radiátorok között, amit érdemes fontolóra venni radiátorvásárlás előtt?
Jól sejtem, hogy alacsonyabb hőmérsékletnél a teljesítménycsökkenés a fentieknél jóval nagyobb?
Kérdés még, hogy Silver radiátor esetén az időegység alatt le nem adott teljesítmény hova tűnik, hogyan hat a rendszer működésére?
A szomszéd miatt problémás az ásás (régi vezeték ott fut), több mint 10 métert kellene feltúrni a részükön. Ott az alap alatt van átvezetve és a fürdőkád alatt jön fel amit ha nem muszáj nem szeretnénk megbontani, ezért keresek alternatívát. A 3-4 m akkor lenne ha az új helyen vezetnénk be portán belül, azt minden féle képen ki kell dobni.
Üdv ! Minél lejjebb alapot átfúrni egy fémcső hüvelyt átütni teljes hosszába rajta ,azon át a műanyag(KPE) vízcső átdug ,ha kész a szerelés a hüvelyt valamilyen módon vízzárózni az esetleges beszivárgás ellen !:-) Szerintem ,Én így csinálnám .
3-4 méter nem távolság, majd alap alatt felhozni. Cserébe tisztességesen meg lenne oldva. Minden más csak gányolás. Az alapot nem kéne szétcseszni, mert eltörik.
A közel 40 éves vízvezetékünket szeretnénk kicserélni. Új nyomvonalon vezetjük be az iszonyatos földmunkát és bontást szeretnénk ezzel elkerülni. A vízóraaknától a házalapjáig 3-4m a távolság, ott, kívülről a fallal párhuzamosan felhozzuk talajszint fölé és a lábazat felett vezetnénk be a házba.
Kérdésem az lenne, hogyan és mivel tudnánk leszigetelni fagyás ellen a földben a fagyponthatárig és a legkritikusabb részen a talajszint felett?
Lakásom fűtését és melegvíz ellátását egy JUNKERS ZW24-2DHKE kazán adja. Áram alá helyezés, bekapcsolás után az LCD kijelzőn különböző felíratok, kódok jelennek meg, a végén pedig a fűtési kör közeg hőmérsékletét.
Valaki segítene ezeket értelmezni, valamint létezik valami rejtett menü, amivel bizonyos funkciókat lehet állítani. Érdekelne a hogyan, s miként és mit lehet babrálni. Köszönöm.
Valóban nem tudtam miként légtelenítik de kis butus gepésztechnikusként csak gondoltam hogy valami ilyesmi lehet a menete :) Azt is gondoltam hogy mindezek ellenére kerülhet bele némi levegő, de mindezt megelőzendő felhúzogattam a csövek végeit az előszobába ott ahol eddig lementek a csövek a pincébe, lesz egy falba bevéshető osztó szekrény az előszoba szekrény mögött aztán csókolom. A segédenergia nélküli termosztát meg a keringetője lehet lent a pincében attól a radiátoros fűtés osztója mellett.
A csepegés már eleve szakszerűtlen szerelés eredménye, az ilyen kúpos tömítések lényege hogy teljesen tiszta legyen a kúpos rész és a kúpfészek is, mivel a legapróbb szennyeződés (rozsda, vízkőszemcse) összehúzáskor egy árkot húz a kúpba! Próbáld meg felcsiszolni nagyon finom csiszolópapírral a kúpot és a kúpfészket, ha szerencséd van, akkor jó lesz! Esetleg ha tudsz szerezni Loctite 577 csőmenet ragasztót, fémtisztára tisztítsd meg a felületeket és zsírtalanítás után vékonyan bekenve húzd össze. Vagy veszel egy kúpos gumigyűrűs cafnit, ha szerencséd van pont jó lesz a kúpméret hozzá! Az olyat, hogy tömítést meg gumit teszel oda, azt felejtsd el.
Köszönöm azoknak akik próbáltak segíteni! A többi radiátor cseréjénél nem volt ilyen gondom, ott passzolt az illesztés, ez az egy ami valószínűleg régen túl volt húzva. A megoldás nyilván a radiátorszelep cseréje lenne, de panelház és az egész rendszer nyomás alatt van, leengedni az egészet pedig horror áron csinálnák. Megpróbálom tömíteni, vagy veszek egy új cafnit hozzá, hátha...
Milyen szerencse hogy vannak akik tudják használni a sokmillió ember tudását egyesítő guglit, így ki tudják javítani némely szakképzett hibás tudását... (lásd radiátor működése)
Ha jól illeszkedik egymáshoz, akkor nem kell azt nagyon meghúzni.
Alaposan fel kéne "polírozni" kívül belül, és úgy össze rakni. Sajnos, ha az első össze szerelésnél valami alá szorult, akkor az mindig problémát fog okozni.
Talán sikerül úgy össze szerelned, hogy ne csöpögjön...
Esetleg ajánlanám az FBS-t. Tisztítás után vékonyan bekenni vele, de nem kell egyből erősen meghúzni, csak lazán, hogy utána tudj húzni, ha kell.
Elnézést,ezt csak az ilyen problémák tömítését csak a hozzáértő szakemberek tudják,értik.(Mivel a fórum tele van nem szakképzett ilyen-olyan Google kereső segítségét igénybe vevő)beszólókkal.
Az általad feltöltött fotó alapján a fűtési rendszer leengedett,víztelenített.A tömítés nélküli kúpos kötések CSAK tökéletesen tiszta (mindkét oldalon) idomok esetében működhetnek,ha egyáltalán ez működik.Persze megfelelő hozzáértő szakmai tapasztalat esetén az ilyen toldások is tömíthetőek,de ezt csak a hozzáértők,laikusok nem értik.
Szeretném segítségeteket kérni a szárítógépünk vízhálózatra kötésében, mert a jelenlegi összeillesztés szivárog, csöpög.
A szárítógép útmutatójában szereplő A elemmel rendelkezem, de ahogy a fotón is látható, nem igazán tudom most felhasználni. A második képen szereplő csatlakozás csöpög, szivárog, nem teljesen zár. A szárítógépből az a szürke cső szállítja a távozó vizet. A falban pedig az a fehér csatlakozó van a víz elvezetésére (alulról golyós bűzelzáróval).
Vélemény esetleg, hogy hogyan lehetne ezt szabványosan/normálisan megoldani?
Nem tudom,hogy milyen a padozat,de ha fel kell vésni a csövek miatt,akkor érdemes megfelelő szerkezetbeton,vízszigetelés,hőszigetelés kialakítása.Ilyen esetben akár padlófűtés,falfűtés kivitelezése is szoba kerülhet,ami alacsonyabb hőfokon üzemel.
Rossz a fogalmazás.A visszacsapó szelepet mindig a szivattyú UTÁN,a nyomott oldalra szerelik.Egyébként a lengőnyelves visszacsapók manapság elég ritkák.
A területileg illetékes gázszolgáltatónál kapsz tájékoztatást a gázbekötés lehetőségeiről.Ami nagyban függ a szolgáltatói nyomástól (kisnyomású,közép vagy nagyközép nyomású vezeték van a telked közelében).Illetve,hogy egyáltalán mekkora távolságra van a vezeték tőled.Milyen munkálatokkal kell számolni,...stb.Ha esetleg többen vagytok rá és több szomszédod is szeretne gázt,érdemes összefogni,mert lényegesen olcsóbb.Akár földgáz,akár PB,mindkét verzió anyagilag fájdalmas lesz!
Olyan kérdésem lenne, hogy padlófűtés esetén ha annak osztó-gyűjtője alacsonyabban van mint maga a letekert csőszakasz (ez esetben a pincében), nem áll fent a veszélye hogy levegős marad a rendszer? Ha igen, mi lehet rá a megoldás? Köszönöm előre is!
Szeretném megkérdezni még, hogy a lengőnyeleves visszacsapót függőlegesen, szivattyú elé, nyomó ágba lehet szerelni? Vagy csak és kizárólag vízszintesen szerelhető?
Azt elfelejtettem írni, hogy a kandallót minden esetre meghagyjuk, vagy építünk egy cserépkályhát és ha van lehetőség akkor használjuk, A kazán meg be lenne állítva egy adott hőmérsékletre, és ha igényli akkor bekapcsolna gondolom. vagyis ezt csak tervezem...
Jelenleg rgy kályha ami 8Kw látja el a feladatot. Kozepen elhelyezve. És kifűt 1kisebb 1nagyobb szobát konyhát. Fűrdőszoba.
A ház főként vályog, hozzá lett építve téglából gyerekszoba és fűrdő.Ezek kaptak 14cm es homlokzati szigetelést. Vályog az nem kapott. 60cm fal vastagsága van.
Ezen felül ajtók es ablakok cserelve lettek.
Nem számolta senki. Amikor vettük keszult egy tanúsítvány a fejlesztésről.
Egy udvari vízelvezető csövet szeretnék lefektetni, melyet 110-es csővel szeretnék megoldani. Mindössze egy darab udvari folyóka lesz letéve, illetve egy ereszcsatornát is belekötök.
A Szatmári weblapján láttam, hogy létezik vízelevezető cső szürke (telekhatáron belülre), és van belőle sárga (telekhatáron kívülre).
Gondolom, a teherbírásban jelentős különbség van. Indokolt a sárgát venni, ha csak egy kis udvaron lesz lefektetve, és kb. 30 cm föld fogja takarni? Autó nem jár rajta, csak gyalogosan sétálunk ott.
Vagy a szürke is elég? A szürkéből a csövek és az idomok fele áron vannak a narancssárgához képest.
Nos,mint olvasom jelenleg fával üzemel a fűtés.(Gondolom kályhás),mivel radiátorokban és padlóban vezetett csövekben gondolkozol.
A legfontosabb dolog,amivel sokan nem számolnak:MINDEN ÉPÜLET ANNYI HŐMENNYISÉGET IGÉNYEL,AMENNYI A HŐVESZTESÉGE.Hiába épít ki az emberfia csúcstechnológiás rendszert,ha az épület nem megfelelő hőtechnikailag!
A kondenzációs gázfűtés elsősorban ALACSONY (25-40 Celius) fokú padló és falfűtés technológiáknál nyújtja az elvárt "igényeket". Sokan beleesnek abba a csapdába,hogy 30%-al alacsonyabb lesz a fűtésszámla.Ez nagyon sok mindentől függ!
A padlóban elvezetett fűtéscsövek tökéletes víztelenítését csak a padlósík alatt beépített ürítési kialakítás lehetőségével lehet megoldani.Természetesen így is marad valamennyi víz a rendszerben (radiátorok alján,kazánban,csövekben). Természetesen egy lakott ingatlanban ezzel nem nagyon kell számolni,mivel a téli hónapokban fűtött.Maximum a csővezetékrendszer mosatása miatt szoktak kiépíteni csatlakozást,ha könnyen megoldható.
Egyébként a normál padlóban elvezetett rendszer légtelenítése a radiátoroknál beépített légtelenítőkön és a kazán légtelenítőjén megoldott.
Az iszapleválasztót a kazán előtti visszatérő vezetékbe szokás beépíteni.
A legegyszerűbben egy sima osztó/gyűjtőt veszel, annyi köröset amennyi radiátor lesz. Ez a kazán közelébe kell kerüljön. A kazán és az gyűjtő visszatérőre teszed majd az iszapleválasztót lehetőleg egy Fernox-ot. 16-os csővel lekötöd a radiátorokat. Légtelenítő van a kazán szivattyún illetve az osztó/gyűjtő másik végén, meg a radiátorok végein. Fontos hogy sima osztót vegyél ha csak radiátor lesz, nem kell rá semmilyen elzáró főleg nem kell áramlásmérő. Víz leeresztése a osztó/gyűjtő végén, vagy az iszapleválasztón keresztül történik. A radiátorokra termosztatikus szelepet rakj, kivéve arra ahol a szobatermosztát lesz. Kazán/osztó bekötés 22-es rézcsővel ajánlott, vagy 26-os 5rétegű.
Egy öntöttvas gázkazán, lemez fatüzelésű kazán, vascsöves és öntöttvas radiátoros, nyílt tágulási tartályos rendszerbe szeretnék beköttetni egy alu radiátort.
Kérdés: félkemény rézcsővel beköthető az alu radiátor, úgy hogy a vascső/rézcső és rézcső/alu radiátor között lesz egy-egy sárgaréz elem (T idom, termoszelem, visszatérő torló szelep)?
Olvastam, hogy vegyes vas/alu/réz rendszerekbe célszerű úgynevezett inhibitor folyadékot önteni? Alkalmaz valaki ilyet? Mit is csinál ez egész pontosan? Ha célszerű a használata, milyen inhibitor folyadékot ajánlanátok?
Pár napja írtam a csöpögő leeresztőről, a 112824 hozzászólásomban, hogy szerintem emiatt veszítek el fél bar nyomást egy hónap alatt. Figyeltem az elmúlt napokban ezt a csapot, és azt vettem észre, hogy csak hidegen csöpög. Gondolom ennek az oka a tágulás lehet, meg az, hogy melegen hamarabb párolog, de ha tévedek, akkor elnézést! Azt szeretném kérdezni, hogy így, hogy csak hidegen van látható csöpögés, így is ő a jelölt a 0,5 bar/hó nyomásveszteségre?
Nekem eddig egyszer kellett még egyszer rápréselni és tökéletes lett. Hogy elsőre miért nem azt nem tudom. Abban igazad van, hogy elvileg egyszer illdomos préselni.
Én sok COMAP idomot használtam de egyik sem folyt. Le kell vágni ha lepréselted és újat feltenni, de a hosszal gondod lesz. A tömítőgyűrű benne volt? Nem toltad ki a csővel a helyéről?
"Így aztán nem tudni,hogy lemez v. öntvény ." - de, tudni, mert 112860-as hsz.-ben a kérdést illetően "áttértem" a lemezkazánra. Az öntvény kazántest kérdését "tisztáztuk" :-)
A kérdéses lemezkazánnál nincs lehetőség plusz szabályozó elem beépítésére, ezért a meglévő rendszer legkevésbé káros (a kazánlemez hőcserélőt illetően) üzemeltetésére kérdeztem rá :-)
Igazad van, a leírtakból (112861 hsz.) számomra nem teljesen egyértelmű, hogy az átkötéses/visszakeveréses megoldást a kondenzáció vagy a kazántest hősokk elkerülése miatt alkalmazzák az őszi, tavaszi időszakban, mikor a víztérben esélye van a víznek szoba hőmérsékletre lehűlni (az általam említett lemezkazánnál szobatermosztát vezérelt gázégő működik). Persze az is lehet, hogy mindkét problémát kiküszöböli ez a gyakorlati megoldás.
Én a 112862 hsz.-ben a kondenzáció elkerülésére írtam le a nálunk alkalmazott "gyakorlatot".
segítséget szeretnék kérni egy régi rendszerrel kapcsolatban.
Adott egy gravitációsra kialakított régi fűtés Termoöv 25-ös gázkazánnal és vegyes tüzelésű kazánnal.
A vegyes megrepedve üzemeltetési hiba miatt. A rendszer már legalább 10 éve nincs üzemben, és a vizet is leeresztették.
Mit lehetne tenni a fűtés újra üzembe helyezése érdekében? Gondolom a csövekből és a régi tagos radiátorokból reménytelen a lerakódás és rozsda eltávolítása. De a meglévő radiant lapradiátorok is felejtősek lennének? A kazán szinte új volt nem ment egy szezont sem amikor leállították. Esélyes, hogy újra üzembe lehet helyezni esetleg egy átmosással?
Lenne valaki aki esetleg rá tudna nézni Galgamácsán?
Ennél a kazánnál ilyen visszatérő/bekeverő megoldás nincs, viszont a fűtési szezon kezdetétől egész a végéig úgy van beállítva a szivattyú indulása, hogy 70 fokos víznél indul. Akkor ez így rendben van és nem lehet baja a kazántestnek, gondolom. A ház fűtése ezzel a 70 fokos vízzel is jól megoldható.
Volna még egy kérdésem. Jól gondolom, hogy annál a kazánnál, ahol a kazántest kazánlemezből készült, pont fordítva van és ott a kondenzáció okoz nagyobb problémát, mint a hőmérséklet különbség, mivel a kazánlemez "rugalmasabb" anyag, mint az öntöttvas?
Az volna a kérdésem, hogy hogyan tudnám az öntöttvas kazántesttel rendelkező kazánomat a legkevésbé károsítani a következő esetekben? Ezzel kapcsolatban a dilemmám a következő.
Ha a láng indulásával egy időben indul a keringető szivattyú, akkor a kazántesten kialakuló kondenzáció léphet fel, mely károsító hatású. Viszont ha a szivattyú indítását egy termosztáttal késleltettem és mondjuk csak akkor indul, ha a fűtővíz hőmérséklete elérte 60-70 fokot, akkor a visszatérő ágból a kazántestbe beáramló szoba hőmérsékletű víz a nagy hőeltérés miatt kazántest repedést okozhat (?) (kis méretű kazántest). Mi lehet a jó megoldás ebben az esetben?
A fizika tényleg egyszerű dolog, csak figyelembe kell venni minden kölcsönhatást.
Két tényező van jelen esetben, egyik a szivattyú által nyomott víz mennyisége (sebessége), és a meleg víz kisebb fajsúlya a hidegebb vízhez képest.
Megfelelően beállított radiátornál, a beérkező meleg víz a fajsúly különbség hatására felül marad, ahogy azt például egy villanybojlernél is tapasztalhatjuk.
A radiátor felülete hőt ad át a szoba levegőjének, ezzel hűl a víz, kisebb lesz a fajsúlya, ez távozik alul a radiátorból, miközben a helyére érkezik a meleg víz felül.
Ha túl nagy a bejövő vízmennyiség, akkor van az, hogy a meleg víz nem tud a radiátor felsőrészében maradni, mert a szivattyú átszippantja azon, legyőzve a hideg-meleg víz fajsúlykülönbségéből adódó felhajtóerőt.
Az általad linkelt videóban is ez az eset látszik, az egy rosszul beállított/megválasztott radiátor.
Az első képen túl nagy a tömegáram, a szivattyú azonnal visszaszívja a vizet, így nincs ideje a víznek leadni a hőt. Kazán a túl meleg visszatérő miatt ki-be fog kapcsolgatni, kondenzációs kazán esetében a kondenzáció is elmarad.
A második képen a megfelelően kis tömegáramú radiátor hőleadása látható. Szivattyú nélküli gravitációs rendszernél is ez a helyzet.
"Nem is értem ,hogy mondhat ilyet egy szerelő,hogy az első „vízcsatornákon megfordul a víz”
merthogy voltak fizikai tanulmányai a víznek."
Hülyeségeket irkálsz.... :)
Az átalad, belinkelt oldalon is ezt irja a keresztbe kötésnél:
2- Top Bottom Opposite End Connection This method is generally advised for long raditors where the length of the panel radiator is 4-5 times more than the height. Example: This method is advised for 500 mm high radiator with lengths of greater than 2250 mm (500 x 4.5 = 2250 mm)
Hogy megy az értő angol? Én nem írtam azt hogy a nagy radiátorban nem fordul meg a víz. DE ajánlott keresztbe kötni!
Különben meg lefosom hogy kötitek :)
"ha padlóban viszik a csövet nem életszerű a keresztkötéshez
a felállás."
Ezt meg nem értem. Napjában csinálok ilyen kiállást padlóból. :D
Sose kötnék párhuzamosan pl egy 22K 600*2000-es radiátort párhuzamosan. 33K meg végképp nem!
Mert mint írtam az esélyt se adom meg annak, hogy esetlegesen ne a 100% kapacitását nyújtsa az a radiátor. Ennyi.
Én ezt így tanultam, és tök lényegtelen milyen radiátorról beszélünk, de majd lehet előhalászom a könyveimet és megnézem ott is mit írnak erről... mert kezdetek felpiszkálni a hülyeségeitekkel.
Üdv ! Hát nekem is magas,amiről írnak az egy beszabályozatlan vastag csöves rendszerbe előfordul(hat),XX. század eleje ,hogy a könnyebb áramlás irány miatt maradhatnak nem üzemelő "fűtőtestek",de szerencsére nem itt tartunk ,és a megfelelően beszabályozott és nyomásom tartott rendszerben nem lehet nagy különbség az egyes bekötési módszerek között áramlástanilag !:-) Szerintem.
Itt jól látszik, hogy a visszatérő csonk fele lesz meleg, mert arra fordul meg a víz előbb... (az a kijárat)
Ha kicsi a tömegáram, nem fog elmenni a 1800-as radiátor végéig a meleg víz, mert egyszerűbb neki megfordulnia mondjuk a felénél. Ez egyszerű fizika, mi az amit nem értesz ezen tényleg?
Utoljára (ígérem, hogy utoljára!) nekivágok a dolognak, de csak azért, mert nem vagyok meggyőződve arról, hogy melyikünk okoskodik és melyikünk hülyéskedik.
Szóval nézzünk egy többtagos radiátort (időhiányban csak 10 tagot rajzoltam, de képzelj oda 25 tagot, acélradiátor esetén 100 függőleges csatornát).
Az első esetben a radiátor ugyanazon oldalán van a belépő és kilépő csonk. Az L1, L2, L3.... L10 távolságok a belépő és kilépő csonk közötti távolságot mutatják.
Ebben az esetben L1 < L2 < L3 ..... < L10
Vagyis a víznek egyre hosszabb utat kell megtenni, tehát egyre nagyobb áramlási ellenállást kell leküzdeni a radiátoron belül, ahogy az egyre távolabbi tagokhoz áramlik. A víz nagyon jól tudja a fizikát, amíg teheti addig a kisebb ellenállás felé folyik, csak akkor megy a következő tag felé, ha már az első tagnál is áramlási ellenállásba ütközik. vagyis a legtöbb víz az L1 úton folyik, aztán az L10 felé haladva egyre kevesebb víz fog jutni a tagokba, illetve a növekvő ellenállás miatt egyre lassabban áramlik a víz a távolabbi tagokban. Ezáltal a bekötéstől távolabbi részen kevesebb hőt ad le a radiátor, mint a bekötés felőli végén.
A második esetben a radiátor átlóba van kötve. Ebben az esetben L1 = L2 = L3 ..... = L10, vagyis a víz ugyanolyan távolságot tesz meg a belépő és a kilépő csonk között, bármelyik tagon folyik keresztül.
Ebben az esetben a víz számára mindegyik tag ugyanakkora ellenállást jelent az átáramlás szempontjából, tehát egyenletesen áramlik az összes tagban, azonos mennyiségű hőt leadva a radiátor teljes felületén.
Acélradiátor esetén is hasonló a helyzet, ott is csatornák vannak a víznek kialakítva, tehát ott is igaz az, hogy az egyre hosszabb áramlási távolság egyre nagyobb ellenállást jelent a víz számára, azonos áramlási távolság azonos ellenállást jelent.
Ez igaz, de ki az, aki vascsőre ráhegeszt egy réz golyós csapot? Mi maradna abból a golyós csapból hegesztés után szerinted? Nem így nézne ki mint a képen!
Az "általában belső menetesek." kijelentés magában hordozza, hogy nem mindig. De bárki, bármikor, bármilyen módon öszzegányolhat két alkatrészt egymással. Ezért az a biztos, ha látszik rendesen miről is van szó.
Nem látszik a képen, hogy tették rá a csőre, remélhetőleg nem hegesztették rá, akkor lehet cserélni. De adnak hozzá javítókészletet is, ha ezzel a képpel bemész a boltba.
Na egy csipi-csöpit találtam már is, még pedig ezt, a képen. Egy nagyon kicsit csöpög csak, de csöpög, talán látszik is a képen, hogy csillog a csőre. Jól sejtem, hogy ezt a csapot csak cső bontással lehet lecserélni? Vagy le lehet a csapot is szedni, és rakni újat?
A gyártó nem ad megy ilyen adatot, mert nem is adhat meg, mivel ahogy írtam, az a rendszer függvénye melyik kötéstípus ildomos oda ahova be lesz rakva. Ő max azt adhatja meg hányféleképpen lehet kötni egy adott radiátort. Azt hogy az hogy lesz bekötve a szakember (vagy a tervező) feladata meghatározni.
Nálam napi fél deci ment el, miután tönkrement a kiegyenlítő tartály membránja, és felment a nyomás 3bárra.
Hosszas keresés után, az egyik radiátor alsó vakdugója tövében szivárgott. Olyan kis szivárgás volt, hogy a padlóra már nem csöppent le, előtte elpárolgott.
Nincs ebben semmi szajkózás, és csak részben van köze a szivattyúhoz, jobban mondva a tömegáramhoz a radiátorkötésnek...
Az a lényeg hogy a víz a legegyszerűbb és legközelebbi körön fordul meg a radiátorban. Ha nincs ami kényszerítse hogy a legtávolabbi ponton forduljon meg benne a víz, akkor ezt közelebbi pontont is megteszi... Ezért írtam azt, nem feltétlen igaz az, hogy egy 1400-2000-es radiátorban nem fordul meg a víz teljes hosszban, mert van olyan eset ahol igen, és van olyan ahol nem, ez függ a rendszertől, a tömegáramtól stb... De azért kötjük már a 1200-ast is keresztbe, hogy az esélyt se adjuk meg annak, hogy a radiátor alacsonyabb teljesítményt adjon le, azért mert hamarabb megfordul benne a víz, mert ezáltal a teljes felületét /kapacitását nem használjuk ki. Ez kb olyan mint a sima párhuzamban kötés VS Tichelmann kötés.
Üdv ! Nem akarok semmit bizonyítani ,amit régi gravitációs vastag csöves rendszereknél a legalább olyan öreg "szakik"szajkóztak "spanyol viasz"gyanánt az tolod Te is ,a mostani vékony csöves profi/okos szivattyúk világában ahol állandó v változó nyomású tömegáramú rendszerben üzemelő radiátorról íród ezeket:" nem áramlik át a radiátoron teljes hosszában a melegvíz " ,ezt rágd át még 1x !:-(((((
Ui: Passzolom a további okos hülyéskedik v az hülye okoskodik írásod !-(
Én azt állítom, hogyha kék színű csővel kötöm be a radiátort, akkor az kisebb teljesítményű lesz, mintha pirossal kötném be. Ennek a megcáfolására kérek tőled bizonyítékot.
Ha nem találsz sehol olyan írást ami ezt cáfolná, akkor nekem van igazam?
Igazából te sem mondasz semmilyen érvet, csak amire én azt mondom, hogy "igen", arra te azt mondod hogy "nem".
Mutass valami mérést, vagy hőkamerás képet, vagy valami tanulmányt, ami megerősíti azt, hogy egy másfél méteres, vagy hosszabb radiátor ugyanolyan hőleadású egyoldali bekötéssel is, mint keresztbe kötve. Az nem érv, hogy jó az egyoldalon bekötve is, mert könnyen lehet, hogy ugyanaz a radiátor jobban fűtene átlóba kötve.
A hőcserélőket is jobb ellenáramba kötni, hasonló az elvi ok, mint a radiátorok átlóba kötésénél.
A víz oxigéntartalma a legveszélyesebb rájuk, tehát kerülni kell a felesleges ürítéseket, meg kell akadályozni a nyitott tágulási tartályban az oxigénfelvételt(vékony olajfilmréteget képezni a tetején).
Ha mégis üríteni kell, meg kell küldeni a rendszert feltöltés után 80-90°C-ra.(termikus légtelenítés)
Elsőre nézd meg, hogy a főégőn minden fúvókán jön-e, ég-e a gáz mikor üzemel. Ha nem, akkor mivel laikusnak tűnsz, hívj gázszerelőt és kipucolja neked.
100nm körülit fűtök vele, ugyanilyen radiátorokkal kaptam a házat, szerelőm mondta, cseréljük már ki, ótvar vacakok, mondom jóóóvan ez, békebeli, örök, mint a nyomorúság.
Első nagyobb hidegeknél csak a fele melegedett a radiátoroknak, le volt iszaposodva, szenvedett csak, nem bírta kifűteni a házat, fogtam a fejemet, én ökörjószág. Szerelő (hálistennek haver) hív, igazad volt, gyere bakker, amit eszel-iszol, de cseréld. Cseréltük Purmóra, csapokat golyósra és keresztben átmenőre át is hegesztettük, na azóta a Góbi sivatagban nincs ilyen meleg, mint amit ez tud, kazán nálam most kb 2,2m3/h-t fogyaszt gázórán méréssel/számolással, legnagyobb előremenője 65fok amit láttam, de akkor már oly meleg volt a házban, hogy a hangyák is hideg sört bontottak.
Inkább a nyomást ne állígatsd, bár a nyomásszabályzón az ALU kupak alatti műanyag csavarral állíthatod egy vágottfejű (lapos) csavarhúzóval,nagyobb nyomást az óramutatóval megegyezően forgatva tudsz produkálni. Lángmagasságod kb 45mm-50mm legyen. De mondom-írom, inkább laikusként ne állígatsd, hívd a szerelőt, égőfejet úgyis tuti takarítani kell.
Oké, köszönöm, akkor ez eredetiek lehetnek. Már csak arra lennék kíváncsi, hogy mi az élettartama egy ilyen lapradiátornak? Persze, tudom, többtényezős a dolog...
A Romantik oldalán ott vannak a bekötések "hatásfokai". Valahol olvastam, hogy a teljesítmény táblázatokban az egyoldalú bekötés értékei szerepelnek. A keresztkötéssel elvileg 8%-kal nagyobb teljesítményű a radiátor.
Üdv ! Nem kötök bele senkibe,de ha szamárságot írsz azt nem minuszolom ,hanem leírom a véleményem,ellentétbe az inkognitóból írogató "szakik"-ról !:-(((( Olvasd el még 1x amit írtál ! -( Amúgy minimális különbség van/lehet az átlós kötésből adódóan !:-) Valaki egyszer felrakott képeket/linket a radiátorok melegedésével kapcsolatba,de nem találtam ! (Talán Joe v nagykun v nixon rakta fel évekkel ezelött )
Korábban több helyen olvastam, hogy ne működtessük 70 fok alatti előremenővel a cirkó kazánt mert a kondenzáció tönkreteszi, leesik a falról. 15 éve üzemel 40 fokos előremenővel a Ferroli kazán csak padlófűtésnél, de eddig nem tapasztaltam semmilyen problémát, belenézett a kazánszerelő mindenhova jó állapotban van. Nem tudom elképzelni ezt a hibát, ilyenkor ez, hogy megy tönkre?
Ezzel kapcsolatban lenne kérdésem nekem is, ugyan ilyen kazánunk van. Most szigeteljük a házat és lecsökkent az idő ami alatt visszafűti a kazán. 22 fokra van állítva a termosztát, 21,8-nál kapcsol be és 22,3-nál ki. Nem mértem le mennyi idő kell neki, de 1 órát szerintem nem megy egyszerre és olyan 50-55 fokra melegszik fel a víz benne mikor kikapcsol. Szigetelés előtt 1-1,5 órát simán ment egyhuzamban és 60-65 fokos volt a víz.
Hogyan lehetne akkor ezzel a kazánnal elérni, hogy 65-70 fokos vízzel fűtsön, de ne érje el sokkal korábban mint 1 óra? Vagy nem lehet így beállítani, mert a ház hőigényéhez képest a kazán nagy teljesítményű? Ha így van akkor mi lenne a legoptimálisabb beállítás?
Minden korszerű készülékben (TV, hifi kazán, stb) kapcsolóüzemű tápegység van. X év után elkezdenek gyengülni bennük a kondenzátorok, van amelyikben hamar, van amelyik 100év múlva. Ha folyamatosan áram alatt vannak, akkor még hibátlanul üzemelnek, de egy hosszabb áramtalanítás után már nem tudnak újra elindulni.
Ilyenkor lehet azzal próbálkozni, hogy bedugott készülék mellett hajszárítóval melegítjük a tápegységét, így az esetek nagy többségében elindul.
falba szabad szorítógyűrűs kötést rakni, vagy csakis préselt kötés mehet bele? Ezt még mielőtt bármilyen vízvezeték szerelő neki állna nálam, még azelőtt akarom tisztázni.
Az áramszünet oka tervezett karbantartás volt a külső, elosztói hálózaton. Persze kikapcsolhattam volna minden elektromos készüléket, de az nem igazán életszerű, hogy télen, 0 fok körüli külső hőmérséklet esetén reggel 6-tól este 6-ig kikapcsolom a fűtést a lakásban. Ha villámcsapás, zárlat vagy hasonló miatt lett volna áramszünet, akkor megértem, de egy tervezett karbantartásnál. Persze ilyenkor sem zárható ki...
Nagyon köszönöm a gyors válaszokat! Nézzétek el nekem, hogy nem értek a kazánok teljesítményéhez, de igyekeztem minden olyan adatot megadni, amiből Ti következtethettek a hibára. A tulajtól úgy vettem át az ingatlant, hogy annyit mondott, ő a kazánon lévő teljesítményt szabályzó gombot nem szokta tekergetni, a termosztáton beállítja a kívánt hőfokot és "jólvan". Sajnos olyan emberek, akiktől nem kérdezhetek. :(
"Ez a kazán 65-70 fokos előremenő alatt ne nagyon üzemeljen"
Ez azt jelenti, hogy a fotózott kijelzőnek 65-70 fokot kellene mutatnia?
Azt hittem, azt fogjátok válaszolni, hogy nagyon el van vízkövesedve a rendszer. De akkor nem (feltétlenül) ez a hiba. Ha márciusban beköltözök, akkor mindenképpen egy szerelővel kezdődik a történet. Át kell gondolnom, hogy mik azok a feltétlenül javítandó, cserélendő darabok, amikre érdemes és kell költeni. Nem éppen igényes vagy tisztaságszerető tulajoké volt a ház. A radiátorok elzáró szelepeit például szeretném lecserélni, mert félő, hogy ezek egymás után kezdenek el csepegni, ereszteni és ezeket csak a rendszer leeresztésével lehet cserélni. Azt meg tudjátok mondani, hogy ezek a lapradiátorok mikoriak? Feltételezem, hogy nem az eredeti 30 éves darabok (a házban van egy darab másfajta, - nem tudom a nevét - "tagokból" álló lemezradiátor, feltételem, hogy az lehetett az eredeti.)
A radal alu radiátorok készültek több kötési távolsággal?
Eddig a 600-asat halottam mindenkitől, de most találkoztam egy 500-asnak mért kötésűvel (ugyanabban a lakásban a magasnak 100mm, az alacsonynak 300mm volt a kötése...)
Adott egy 30 éves, kétszintes ikerháznak a fele (utólagos homlokzatszigetelés nélkül), amely B30-as téglából épült és üzemel benne egy korabeli ÉTI Termotéka 25 ES gázkazán (nyitott rendszer) a korban szokásos vascsövekkel és lapradiátorokkal. Nagyjából egyforma méretű szobák, 2,7m-es belmagasság, 115nm az alapterülete (plusz 15nm kazánhelység és fűtés nélküli garázs). Összesen 12 lapradiátor.
Kérdésem a következő. Tegnap próbáltam felfűteni (odakint éjjel fagy, nappal 5-10 C fok), a kazán ment megállás nélkül 5-6 órát és azt tapasztaltam, hogy a radiátorok kellemes kézmelegek lettek (tippelek: 45C fok körüliek) Nekem úgy tűnt, hogy ezt a hőfokot már 1-2 óra alatt elérték, úgy éreztem, hogy hiába megy a kazán, ez a víz melegebb már nem lesz. Ezek után elzártam három szobában a radiátort, és ekkor érezhetően melegebbek lettek a működő radiátorok, de még most is olyan hőmérsékletet értsetek rajta, hogy tartósan megfoghatom kézzel, nem süt kicsit se.
Szerintem ez így nincs rendben, és arra lennék kíváncsi, hogy szerintetek hol lehet a gond?
Még annyi infót, hogy figyeltem közben a gázórát és óránként kb. 1,1m3 gáz fogyott. A kazán feletti füstelvezető cső - számomra meglepő módon - nem is volt forró, nem éreztem azt, hogy a hő a kéménybe távozna... Kb. 16 fokra emelkedett a házban a hőmérséklet. A radiátorok nem tűntek levegősnek mert minden sarkukon nagyjából egyforma melegek voltak. A nyitott tágulási tartályban csak kb. 1/5-ig volt víz, de ez talán nem befolyásolja érdemben a dolgokat. Az, hogy a kazánon működik-e a hőmérő, azt sajnos nem tudom, x óra fűtés után is ezt mutatta:
szia, az egész rendszer jól működik, nem szeretnénk megbontani, csak a gombot lecserélni. A gombot egyébként le is tudtuk venni, mivel csavarral van rögzítve a gomb közepén, ezért gondoltuk, hogy nem akkora művelet ezt lecserélni. most nézegettem ilyen 1/2-es szelepet, hogy esetleg venni egy egészet és csak a gombot leszedni róla, de csak ilyen krómozott csodákat találok, nekem pedig olyan kellene, amihez műanyag tekerő van, ebben esetleg tudsz segíteni?
Nem az áram szünet miatt ment el a panel, hanem az azt kiváltó ok miatt. Ez lehet valamilyen zárlat vagy túláram
(pl villámcsapás) ami miatt elmegy az áram a környéken. Sajnos ezeknek a levét főként a kazán panelok isszák meg :(
Több háztartást is ismerek ahol másnak semmi baja nem lett csak a kazánnak. Gondoskodni kell túlfesz védelemről a lakásban! Mást nem tudsz tenni sajnos.
sziasztok, a csatolt képen látható radiátor tekerő gombot szeretném lecserélni egy újabb darabra, azonban nem tudom, hogy milyen típust kellene keresnem. Valaki tud ebben segíteni?
A Sanier Duval FAS24 kazánom egyik nap leállt és el sem indult, a kijelző és a LED sötét maradt. A szerelő kicserélte a vezérlőpanelt, azóta a kazán tökéletesen üzemel.
A panel SYMSI7.0, a kazánt 2007-ben újonnan vásároltam, azóta nem volt vele gond. Tudtok-e javasolni olyan szakembert, lehetőleg Dunaújváros - Budapest környékén, aki ilyen panelek javításával foglalkozik? Kb. mennyibe kerülhet egy hibakeresés és javítás?
A tönkremenetel napján néhány órás áramszünet volt az utcában. Elképzelhető, hogy ennek köze van a meghibásodáshoz, de ezelőtt egyetlen áramszünet alkalmával sem volt probléma és most is csak a kazán ment tönkre, más elektromos berendezésnél nem jelentkezett hiba. Mennyire gyakori, hogy áramszünet, ill. -visszakapcsolás következtében tönkremegy az elektronika?
Nemtom hogy tanítják, de úgy voltam vele, kipróbálom így. Mivel tökéletesen egyenletesen melegszik, így maradt. Ha valami jól működik, kár mókolni rajta.
Az igaz hogy nem teszkós radiátorok, hanem Vogel-knott. (ha jól emlékszem így írják)
Időprogram nem kell? Anyósom azóta foglalja imába nevem, mikor kicseréltem neki a tekergetőst egy időprogramosra: jaj de jó, már meleg a radiátor, amikor felkelek! :-)
Jó árak, csak én kamatmentes hitelre szeretném, úgy látom értelmét, és akkor még ahonnan kaptam ajánlatot jöttek járulékos költségek, pl. pályázatírás, közjegyzői díj...
1, 7 milliónál ha megáll, akkor kb. 10 év a megtérülés nálunk.
Nem tudom, hogy miért kötsz belém ebben az ügyben, de egy 1400 mm-nél hosszabb radiátor bizony jobban fűt átlóba kötve, minha csak egyoldalasan kötnéd be!
Ha ezt vitatod akkor fogalmad sincs a fűtésszerelésről.
Mióta megvan, azzal használom. De ha már ott van a keverőszelep, miért nem motorizálod? Azzal is lehet szabályozni szépen, csak ki kell találni hozzá a karakterisztikát.
Vízszintes beépítés esetén a lengőnyeleves visszacsapón található (nevezzük) kupak csak felfele állhat, mint ahogy a lenti linken is látható, vagy a fal felé, esetleg lefele fordítva is szerelhető?
Sziasztok! Csak egy gyors kérdés: padlófűtés hagyományos on/off termosztáttal használható?
A kazánon nincs külső hőmérsékletérzékelő, és hőcserélő után egy keverőszelep biztosítja a fűtővizet a padlóba.
Személyes meglátásom, hogy fixre állított padló-hőmérséklettel nagy hidegben folyamatosan menne a kazán, és nem érné el a beállítottat, ha meg jobb idő van kint, akkor túl nagy lenne a hőingadozás.
Nálunk gravitációs fűtési rendszer van már pár évtizede, ~24kW-os fatüzelésű kazánnal, nyílt tágulási tartállyal, jellemzően 2,5”-5/4-es csövekkel. Bő 15 éve a fáskazánnal párhuzamosan rá lett kapcsolva a rendszerre egy 11/16kW-os gázkazán is.
A gázkazán használat előtt egy 2”-os csapot kell zárni a fáskazán előremenő ágában, hogy a szivattyú ne a két kazán között keringesse a vizet. Egyszer már cserélnünk kellett, mert a gyakori nyitogatástól elkezdet csöpögni. Na meg ugye észnél kell lenni, nehogy zárva maradjon a csap, ha a fatüzelésű kazánba akarunk befűteni (természetesen csap előtt van biztonsági szelep).
Már jó ideje azon gondolkodom, hogyan lehetne megoldani, hogy ne kelljen a csapot nyitni-zárni és bármikor lehessen egyik-másik kazánnal fűteni?
Felmerült bennem a gondolat, hogy mi lenne, ha a gázkazántól közvetlenül vezetnék egy előremenő ágat a radiátorok másik felső részébe csatlakoztatva, ahogy a csatolt kapcsolási rajzon látható.
Mi a véleményetek az elképzelésről? Alkalmazott már valaki közületek ilyen megoldást? Esetleg látott hasonló megoldást?
Én pont most vagyok benne, így teljesen naprakész áraim vannak. Kaptam 4kW-os 3 fázisú rendszerre is árakat, bár nagyobbra kértem. Nekik a nagyobb rendszerük is drágább lett volna mint a két bent maradt versenyzőnek így biztos vagyok benne, hogy el lehet érni vagy alá lehet menni a 1,6 millának.
Huawei inverter AE Solar 300Wp panel, 4,2kWp kulcsrakészen bruttó 1 668 000ft 10 év gari az inverterre.
Végül ez a két versenyző marad, az inverterre 5 év gari, ha szeretném lehet hosszabbítani évi kb. 16 000ft-ért, max 10 évet lehet venni.
Lássuk csak. 4 KWh az termel átlagosan évente 4000Kwh-t Jelenleg 1 KWh kb 38 Ft. Tehát évente 152 ezer Ft.
Akkor megtérül 12.5 év alatt.
És akkor még olyan változók nincsenek benne, évenkénti rednszertakarítás, esetleges meghibásodás. Persze másik oldalról meg az áremelkedés.
Jelenlegi állapotot figyelembe véve, nem térül meg 8 év alatt.
10 évvel ezelőtt meg majd dupla áron volt a rendszer, a KWh ára meg ugyanez, lévén már vagy 10 éve rezsicsökkentés van, tehát el nem tudom képzelni , hogy egy 10 évvel ezelőtt telepített rendszer 8 év alatt megtérüljön.
Az ilyet egy slendrián bemondásra nem lehet elhinni. Tudni kellene az órák szerinti fogyasztást, tudni kellene mikor mennyi volt az áramtarifa és minden járulékos költsége, ha beszart az inverter, akku, akkucsere stb akkor annak a költsége szerelési díjastul stb. Majd a napelemmel elfogyasztott áramot rávetíteni a hálózati fogyasztásra, hiszen ahhoz képest kell számolni, mintha azt használtra volna, ha volt biztosítás a napelemre akkor az is hozzámegy az árához stb. És még a telepítéskori beugrót, a beszerelési-vételi árát is számolni kell.
Nyitott tágulási tartályos rendszerünk van, amire rá van kötve a vegyes és a nyílt égésterű gázkazán. A kazánokkal váltakozva fűtünk.
Amikor a 24kW-os vegyes (fatüzelésű, gravitációs rendszer) kazán megy (+1,5m vas füstcső, 40x40-es tűzforró kazánajtó), az jól befűti a közelben lévő 15m2-es konyhát (21 tagos öntöttvas radiátorral) és a közelben lévő 7m2-es főzőkonyhát, ahol nincs semmilyen fűtés. A három helyiség nyitott ajtókkal gyakorlatilag össze vannak nyitva.
Viszont amikor a 16kW-os gázkazánnal fűtünk (szivattyús keringetéssel), akkor érezhetően hűvösebb van a konyhában és a főzőkonyhában, azaz kevés a fűtőtest. A ház többi helyiségében jó meleg van. A főzőkamrában ráadásul nem kevés pára keletkezik, emiatt ide szeretnék beszerelni egy radiátort. A rozsdásodás elkerülése miatt alu radiátorra gondoltam.
Üdv ! Fáradhatatlanul tolod ....... !:-( Ezt hogy gondolod ? "mert különben nem áramlik át a radiátoron teljes hosszában a melegvíz", megáll a keringés a radiátor közepén ?:-( Valamennyi igazad van ,de csak abban ,hogy lehűl hőcserekor a melegviz !:-(
Milyen okból ragaszkodsz az aluradiátorokhoz? Egységárra vetítve az acélradiátorok hőleadása sokkal jobb. (plusz a tagosítási technika hiányában az acélradiátor felfűtéskor és lehüléskor kevésbé pattog)
Mivel nekem acélradiátoraim vannak, csak a 3. kérdésben van tapasztalatom, 1200 - 1400 mm radiátorhossz felett kvázi kötelező keresztbe kötni a radiátort, mert különben nem áramlik át a radiátoron teljes hosszában a melegvíz.
A megtérülés csakis az áraktól függ. Ha megemelik a enzint, gázt, áramot, máris közelebb van. Azt, hogy később is annyit termel-e amennyit új korában, az inkább érdekes, mert ha gyenguszabb lesz, akkor nyújtódik.
Kíváncsi lennék, hogy egy 10 év beszerelt rendszer hányadán is áll ma. S nem a tulaj hasraütése szerint, nem is a forgalmazó szerint, hanem egy tisztességes ellenőrző mérés és a keletkezett számlák mellett.
Radiátor vásárlás előtt állok. Lenne pár kérdésem:
1. Tudnátok abban segíteni, hogy valóban (nem csak papírforma szerint) nagyobb teljesítményűek a 600-as bekötésű olasz Biasi, Fordital Exclusivo, Fordital ALETERNUM B4, szlovén Aklimat Classic M alu radiátorok, mint a balassagyarmati Romantik vagy Xhénia?
2. Paramétereiben, szerkezetében, stb miben jobb a Romantik a Xhénia-nál és fordítva?
3. Keresztkötéssel valóban növekszik egy radiátor teljesítménye? Kb mennyivel?
4. A fentiek közül melyik porolja a falat? (Romantik biztosan, mert láttam)
A Laddomat-ban levő szivattyú motor megadta magát. Honnan és milyet érdemes helyette venni? Mennyire kompatibilisek egymással a különböző gyártók motorjai?
A jelen körülmények ha így maradnak (ez gázra és villanyra is igaz) 20 évre csak egy kicsit, de a villanyfele dől a mérleg. Nyilván nehéz kalkulálni a változásokat amiket nem tudunk így a szaldó megszűnést vagy a gáz ár változást (legrosszabb esetben gázhiányt).
Nálunk szuper lett volna emiatt a klíma, de érzékeny vagyok a huzatra és 3 pici van tehát ez nem jöhet szóba, a hőszivattyú egyenlőre az ára miatt (nem bízom a házat egy db 2milliós kütyüre) ha megszűnik a szaldó (remélem addigra csökken a hőszivattyú ára) majd váltunk. Addig is a biztonság kedvéért van egy vegyes kazán is egy 500l-s pufferrel, amit egy aksival is tudok üzemelteti vagy egy aggregátorral.
Számolhatsz 20 évre, de azt sem lehet megmondani hogy egy mostani kazán 10 évet bír vagy 20-at. Ahogy azt sem, hogy az inverter is kibír 10 évet vagy csak 5-öt.
Villanykazán meddig bírja? Azt sem lehet megmondani.
Megtérülésnél csak a mostani árakból tudsz kiindulni.
Számolhatsz összes költséget 20 évre gázzal is villannyal is, de ne lepődj meg ha a gáz jön ki győztesen.
Az a pénz amit most napelembe fektetsz mennyit jövedelmezne egy jó befektetéssel 20 év alatt? Persze egy rossz befektetéssel akár az egészet el is lehetne bukni.
Persze azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy hőszivattyúval kisebb napelempark kellene, nem biztos hogy rosszabb beruházás lenne.
Nem én kezdtem, más csinál hit kérdést ebből számolás és utánajárás nélkül és lendületből elítéli...
Én már kiszámoltam (és a gépész is nekem) nem nekem kell bizonyítani a számolási tudásom, meg van az oka hogy ilyen rendszert építettem. Én befejeztem, mindenki abban hisz amiben akar és azt csinál amit akar a pénzével...
Mit pingpongozol itt? Írd le tisztességesen hogy jött ki az a 7 év, és ha nem lehet belekötni, "elhisszük". Egyébként ez nem hit kérdés, ezért is érdekes hogy te akarod tornáztatni azt aki kétkedik az alátámasztás nélkül beírt 7 évedben. Számold ki Te ezt a 20 éves ciklust úgy hogy mindkét oldalon ugyanúgy számolsz meghibásodásokkal, karbantartással, kockázatokkal. Vagy egyik oldalon sem. Hogy számoltál? 10-20 év múlva is átveszik majd a nyáron megtermelt áramodat amiből télen dőzsölhetsz?
Ez rendben és számoljunk 20 évre, kb hányszor kell kazánt cserélnem és a mostani gázárral számolva az összes költség (20 évre)? Ugyanez villanyból? (legyen a villanykazán 150e Ft és legyen napelem ami teljesen nullázza).
Van egy Saunier Duval Themaclassic F24 E5 kazánom. Egy hónap alatt 0,5 bart esik benne a nyomás. Rendszert megnéztem, szivárgás nincs. Légtelenítő automata van rajta. Mitől lehet ez?
Megtennéd, hogy segítesz kiszámolni hogyan lett volna olcsóbb és milyen fűtési rendszerrel? A házunk hőigénye 6700kWh/év 117m2 nettó és a telken sincs bent a gázcsonk. Csak padlófűtéssel (+mennyezet fűtés/hűtés) és klíma nem jöhet szóba.
Van 1 beretta ciao 24 csie kazanom. Lassan a höcserelöt cserelnem kell. Hol tudok venni jot mert csak a http://www.tam-zo.hu/ oldalon talaltam 117000 ert ami nagyon sok penz nekem. Köszi
Szerintem a lábazatira gondolt a kolléga vagy a homlokzati EPS-re. Az nálam vicces lenne ha bármi alulról fel tudna rágni, olyan betont írt nekem a tervező, hogy nem volt kedvem nevetni egy hétig... :)
Ebben igazad van, a vastagság növelése és a megtérülés nem egyenesen aránylik, egyre nő a megtérülése a növeléssel, de hidd el nem azért építenek az emberek alacsony energiás házat mert hülyék :) én a rezsit szerettem volna minimalizálni sok okból és ezt tartottam a legjobbnak.
Üdv! Mit ❓keresne/enne ott bármilyen rágcsáló is, át kéne ásni neki fentről az alap alá és onnan még beton meg ki tudja milyen rétegek, mikor elérné a fűtés szigetelést! :-))) Reális?!? :D Ja közben éhen halna! :D
Vannak ilyen legendák, nyilván megtudná rágni ha lenne, de kb annyi az esélye hogy pont oda költözzön minthogy a varjú rakjon bele fészket. Van olyan környék ahol én is komolyabban védeném, de szerencsére nálunk nem kellett.
Igen, az, de egy külső hőmérő és egy öntanuló termosztát csodákra képes opentherm buszon. :-) pláne ha időjárás előrejelzést is letölt magának internet kapcsolaton...
A régi szokásokon nehéz változtatni, ha jó ha rossz. A hőszigetelés egy hosszabb távú befektetés amit megtérüléssel is szoktak számolni, de azért néha közbe szól a komfort is (ilyenkor szoktak túlozni fel is le is). Manapság padlófűtés alá inkább 15cm-t javasolnak mint 10-et, mert az egész kivitelezés ára ezt a vastagságot követeli meg, komfortban talán jobb lenne ha kevesebb lenne (inkább 10cm mint 15cm). A homlokzatra már most 15cm grafitost vagy 20 cm fehéret (a 20 cm sok tekintetben is kedvezőbb pl redőnytok és az ablakok helyzete, így a hőhidak csökkentése is) szintén gazdasági okokból, a mennyezetre pedig 25-30 cm olcsó gyapotot (ez a legkevesebb költséggel leggyorsabban megtérülő befektetés amit egy házon lehet csinálni).
Én többet raktam mindenhova 16 cm grafitos EPS100 a padlóban, 20 cm grafit reflex a homlokzaton és egyenlőre 15 cm gyapot van a szarufaközben, erre megy még rá 20 cm, így hogy a födém még nem teljes 38000 Ft a villany átalányunk ami a villany + melegvíz + fűtés, ebből 6700kWh a ház hőigénye közel 120 m2-en. Még a hónapban felkerül a 10kWp napelem így a legnagyobb rezsi meg is szűnt ;)
Ja és teljesen szakszerűtlenül a válaszfalakat amik utólag lettek készítve ytongból az aljzatbetonra ültettem nem a szerelő betonra. Ahol terhelés volt, lépcső, válaszfal, kád, kandalló/kályha ott az aljzatbeton alatt is XPS-t használtam. A vasalás a betonokban 8-as 15x15-ös háló volt.
- 20cm XPS (2x10cm)a szerelő beton alá kavics helyett ( gyorsabb volt, egyszerűbb mint a kavics és párazáró is.)
- 10cm szerelő beton 5cm szigetelő szegéllyel, hogy ne érintkezzen a fallal. ( nem volt vízszigetelés régi kőfal, a fal alatt, nem volt mivel összekötni)
- 10cm EPS150 (2x5cm) itt megy villany, víz, fűtés...)
- 10cm aljzatbeton a padlófűtés csövekkel 5cm szigetelő szegéllyel
Üdv ! Szerintem szín tiszta padlófűtés alá abszolút nem túlzás a 10 cm lépésálló szigetelés !:-) Alulról szinte nem is hűlhet ,bőven hűl a nagy felső felületen ,és ha ez nem megfelelő mennyiségű letekert csővel párosul ,akkor csak magas hőmérsékletű fűtővízzel tudod tartani a léghőmérsékletet ,ami egyéb gondokat is hozhat !:-) Fontos a túlméretezés ,mert "fojtani" lehet a rendszeren(Vta),de reparálni szinte semmit !:-)
Nem tudom hol hallotta az illető a 6 cm-t, de inkább nem kommentelem :)
Ehhez kellene az épület hőigénye :( sajna, de egy energetikus megcsinálja pár 10-esért és azzal pontosan lehet dolgozni, hidd el ezt megéri kifizetni egy ekkora projektnél.
Ha megvan az energetika ott a DANFLOOR ingyenes progi pár óra alatt megtanulod és pikk-pakk megcsinálod a házat vele. Én a 20-as (piros) hagyományos 1 rétegű padlófűtéscsőre szavazok minden szempontból. A miénk új építés és ezt tekertük le. Ugye a köröknek minél jobban egyforma hosszúaknak illik lenni (~100m) és áramlásmérős osztó (itt elég olcsó ;)) a későbbi beállítás végett.
igen, a fali diletácós szalaggal tisztában vagyok. De a kvadrátos szó jelentésével nem :)
tehát ha jól értem a pl 30nm-es nm-es nappali ami két körből lesz megcsinálva, érdemes középen a betonba egy ugyan olyan szalaggal elválasztani mint a fal mentén?
Az esztrich-et körben a faltól is el kell dilatálni + a nagyobb felületeket (10-12 m2 egyben lehet ha kvadrátos) keskeny hosszabb felületeket is el kell dilatálni, erre jó a polifoam szalag én északi falhoz és az ajtókhoz beraknám a 2cm-s XPS-t, a dilatációnál a padló-fűtéscsöveket védeni kell, 50-50 cm az előírás, de legalább legyen 25-25 cm valamilyen csőhéj (gége vagy EPS).
10 cm szerelőbetonnak kell (vasalva), ne menj ez alá, bitumenes lemezt kösd össze a falban lévővel (ha van) majd EPS150, építési fólia (összeragasztva a toldásoknál), térháló (célszerű akkorát venni amekkora osztással lesz, egyébként a 20-as padlófűtéscső tökéletes), az esztrich pedig nehéz kérdés, 5 cm akkor jó, ha szuper a kivitelezés mindenhol (jól tömörített talaj+kavics, vízszintes + sima betonfelületek) és "gyors" felfűtést szeretnétek (kisebb a hőtároló tömeg is), szerintem 7-8 cm esztrichnek az arany középút :)
Az a baj ezek csak számok a valóság meg a másik topicban sorban jönnek, hogy mit csináljon mert körben elvált a csempe...
Én ezt TAPASZTALTAM, mert én magamnak csináltam és szerencsére közben rájöttem, hogy szart se ér az EPS100 főleg nagyobb felületeken (nappali, konyha) így vettem XPS-t és csináltam 30*30-as kockákat és hálóban kicseréltem az EPS-t erre, persze csak a csempézett helyiségekben.
Nálam is a tervező és a kivitelező is azt mondta, hogy ne 100-as hanem 150-es eps-t vegyek ha nem akarom, hogy nagyon megsüllyedjen a padló. Igaz nálam egyéb okok miatt a 20cm helyett 28cm kerül be a jövő héten.
igazából jó 17-30cm-t ástam ki a házból. 10cm szerelő betont ha lecsökkentem monjuk 8ra, akkor 15cm szigetelés + 5cm esztik és 2cm burkolattal még jó lehetek :) Főleg ha van értelme :)
Új építésnél már 15 cm a javasolt, de teljesen jó a 10 cm így a komfort is megfelelő lesz :) Én tanácsolom az EPS150-est mivel én raktam látom hogy lépésállóságban kevés az EPS100-as :( A csempézett helyiségekben fogja megmutatni amiről beszélek az ülepedés miatt eltávolodik a padló a fali csempétől :(
hát szerintem kihagyni, ráadásul pont a ház sarkán a szigetelést, hőhidat teremtve még nagyobb marhaságnak tűnik.
Ráadásul a ház kb feléig megy el a gázcső a házban, nekem pedig a legtávolabbi helységébe kéne. Így gázterv és kivitelezés így is úgy is kell ha jól gondolom. :)
Ok ez a 39 oldal, de honnan tudja meg a kérdező hogy hogy vezesse azt a gázvezetéket ?
"a jelenlegi jogszabályok szerint lehet telken belül gázcsövet a föld alatt vinni?" lehet , de marhaság és pénzkidobás ha már megvan az a cső. A szigetelést ott kihagyjuk és kész !!
Tehát lehetséges !!
Kell hozzá egy terv, azt engedélyezni kell, majd egy arra jogosult kivitelező megcsinálja jó sok pénzért... pár százezer.
Ok ez a 39 oldal, de honnan tudja meg a kérdező hogy hogy vezesse azt a gázvezetéket ?
"a jelenlegi jogszabályok szerint lehet telken belül gázcsövet a föld alatt vinni?" lehet , de marhaság és pénzkidobás ha már megvan az a csőA szigetelést ott kihagyjuk és kész !!
A padlóban is mehet oda úgy is illik komolyabban szigetelni a padlófűtés alá (12-15 cm kellene). Ha a villany is ott fog menni akkor grafitos a tuti az árnyékolás miatt, de én legalább EPS150-est raknék legközelebb az biztos :( Nálunk grafitos EPS100 van 16 cm vastagságban, én 3 rétegben raktam, de szívattam magam, bőven elég 2 rétegben.
Ha hülyének néznek ha nem én dupla csőhéjba raknám, egy a választott csőre való és egy nagyobb kívülre. És ha kisgyerek is van ESBE szelep (20-55 C°-os) a HMV-re is.
Vaillant gázkazán szivat. Vui 282-7 r3. A hőmérsékleti értékek ugrálnak az lcd kijelzőn fűtés közben s a kazán össze vissza, hol erősebben, hol gyengébben fűt. Kikapcsoltam, majd ismét be, most működik. Tavaszig kellwne kihúznia. Lehet a hőérzékelő hibája? Hogyan lehet letesztelni? Köszönöm.
Ha a "bojler" és a konyhai csap távolabb van egymástól (kb 3m már az)
Ha a "bojler" és a fürdő/zuhanyzó csap távolabb van egymástól (kb 5-6m már az)
Általánosságban ha a melevizes csövet vékonyabb átmérővel szerelitek hamarabb ér oda a kívánt helyre.
Ha cirkulációs HMV kör mellett döntesz a legjobb megoldás szerintem az adott helyiség villanykapcsolójára kötni a szivattyú beindulását, mert nincs értelme hogy többet menjen ill. pazarol is. És még így is agyon szigetelném legközelebb én is :( Nálunk 5 rétegű cső + szigetelt csőhéj kevésnek bizonyult :( fűti a falat ahol megy elég szépen :(
Nekünk szintén programozható Q8RF termosztátunk van, többkörös padlófűtésre és radiátoros körökre, de csak ebben az idényben fűtöttünk az új rendszerrel, ezért tél hiányában sok tapasztalat nincs.
Az idén tökéletesen elég volt a Q8RF on-off üzemmódja a padlófűtés köröknél, csak a hőmérsékletet állítottuk be 22 fokra, időpontok programozásával nem kellett foglalkozni.
Radiátoroknál megfejeltük a puszta on-off hőntartást egy kis intelligens humán vezérléssel, ami abból állt, hogy kb. 1 órával korábbi időpontokat állítottunk be a felfűtés és hőmérséklet csökkentés elvárt időpontjához képest, hogy a rendszernek legyen ideje átállni a másik hőmérsékletre.
De ugye az idén nem volt tél, lehet, hogy ha minusz 15 fok lett volna odakint, akkor jobb lett volna, ha olyan rendszer van, ami a kazán előremenőjét is tudja változtatni, ha nagyon lehűl a kinti hőmérséklet.
A tekerőfogantyút nem lehet lehúzni? Mert ha igen, akkor valószínűleg egy 15-ös csőkulccsal ki lehet csavarni utána a szelepbetétet.
Ha csepeg a csap, akkor meg kell nézni a tömítőgyűrűt olyan szempontból is, hogy nincs-e rajta kidudorodás, mert ha van, akkor sérült a szelepfészek felfekvő felülete, amit egy bizonyos mélységi határig ki lehet javítani szelepfészekmaróval.
milyen termosztátot-vezérlést ajánlanátok ajánlanátok a következő rendszerhez:
Victrix TT 20 kazán
Alsó szint padlófűtés, felső szint radiátorok.
Immergasnal DIM-ABT modult ajánlanak (azzal a megjegyzéssel, hogy mindenképpen állítható legyen a fűtési rendszer tehetetlensége a termosztáton)
A gépész Computherm Q8RF több-termosztátos vezérlést ajánlana, amihez maga építené ki a hidraulikát (szivattyúk, stb)
Abban mindketten (Immergas és gépész) megegyeznek, hogy nincs sok értelme a padlófűtés kör időjárásfüggő szabályozásának (olyan kicsi a mozgási lehetőség)
Azt is látom, hogy a Q8RF-en nem lehet a rendszer tehetetlenségét, csak a hiszterézist állítani.
KÉrdéseim:
-A "fűtési rendszer tehetetlensége" pontosan milyen paramétert állít? Úgy gondolnám, hogy a hőmérsékletváltozás sebességét (lendületét) is figyeli, de persze nem tudom így működnek-e
-Nektek mi a tapasztalatotok a padlófűtés időjárásfüggő szabályozásával? Tényleg teljesen felesleges?
-A műszaki paramétereken túl tényleg túl kell-e ezt kombinálni, vagy teljesen elégedett lehetek a Q8RF-fel is? (padlófűtéses helyen 0.1, radiátoroson 0.2-0.3 fokra állított hiszterézissel mondjuk)
A méretei nagyjából ugyanazok, mivel adja magát a fűtéscsövek csatlakozása. Maximum egy két közcsavar vagy valami kell a bekötéshez, de berakható simán!
Bármelyik másik osztó kompatibilis egyébként... nem kell hogy Far legyen.
De ha jól látom a meglévőd is az, csak le spórolták róla az áramlásmérős elzárókat. Kérdezd meg lehet e hozzá venni külön, mert magában az öntvényben ott a helye.
Rendben... Ennyire nem érdekel elhiheted. Nálad bármelyik lehet, bármelyik, mert aki így tesz be egy keverőszelepet, annak semmi köze nincs a gépészethez.
Elnézést mindenkitől. Azt a képet raktam be, amit az építéskor fotóztak, hogy látsszon hogy az az egy kör még nincs bekötve.
Tavaly megcseréltem az osztót a gyűjtővel, mert a felsőn jött a meleg és az alsó volt a visszatérő és úgy tudtam, hogy a termoszelepes a visszatérőn kell legyen.
Az áramlás nem volt megfordítva soha. Mindig a felsőn jött a meleg és alul jött vissza. Csak leszereltem az osztót meg a gyűjtőt és megcseréltem őket.
Meg slaggal átmostam, de arra már nem emlékszek, hogy az összes kört egyszerre, vagy nem (előbbi a valószínűbb).
Most ilyen összeszerelve (ez a másik osztó-gyűjtő képe. mindkettőt meg kellett fordítani):
Az előremenő hőfokán nem tudok változtatni, mert két számítógép vezérli az egészet (Junkers IPM2). A folyásirányt sem tudom megváltoztatni.
Gondolkoztam, hogy hogyan tudnám átkötni az első csövet, vagyis azt az egy kört, de nem tudtam kitalálni a hülye csatlakozók miatt.
Ezt konkrétan már vagy 3-4x bejelentettem... Felveszik a bejelentést, de már abban sem vagyok biztos,hogy kijönnek. Az elején biztosan jöttek mert mindig hallottam. Mostanában nem..
Az biztos hogy a hőközpontból induló cső pattog. A pincében lekövethető. Persze nálunk erősebben hallani!
Fél év alatt legalább 25-30 bejelentést tettem. Szerintem már unnak csak hivatalosan nem mondhat .. De én még jobban unom hogy belesz..nak! Akkor sem hagyom magam!
Tudom,hogy meg tudják csinálni ha akarják! Volt hogy egy hónapig semmi gond sem volt! Igaz akkor jegyzőkönyvet is kaptam,mert már a jegyzőt is emlegettem! Valamint hetente legalább kétszer hallottam hogy valaki dolgozik a hőközpontban.
Ebből azt szűröm le,hogy jó is lehetne,de régi vacak a rendszer vagy elemei ezért folyamatosan kellene karbantartani,de az nem akaródzik. Az új pedig utópia...
Érdekes jelenség... 23-ig megy a fűtés. Tegnap pontosan 22.40-kor -minden előjel nélkül- abbahagyta. Igaz ekkor kissé sípolni kezdett a radiátor cső. Szerintem ilyenkor valami másra kapcsol át (szekunder kör??) Nagyon nem értek hozzá,csak abból próbálom összerakni amit eddig hallottam a szakiktól..
Amit levettem itthon sárga tehát új gázbekötőcsövek azoknak mind másfajta tömítés volt bennük. Volt amibe átlátszó műanyagszerű, de a többségben sima normál gumi mint a zuhanyrózsában is van..
Próbáltam beszabályozni az imbuszos felső szelepek segítségével (eredetileg a visszatérőben volt az de tavaly megcseréltem az osztót a gyüjtővel, mert úgy tudtam, hogy a termoszelepesnek a visszatérőben kell lennie nem az előremenőben.
Akkoriban át is mosattam slaggal azt a kört, de képtelen vagyok beszabályozni.
A tekergetéssel csak azt értem el, hogy máshol is rossz lett.
Az áramlásmérős tényleg jobb lenne, ha nem kerülne 100 rongyba. Így nem annyira szívesen cserélném le.
Az sem teljesen tiszta nekem, hogy az áramlásmérőt a visszatérőbe kell-e rakni vagy nem. Ha igen (vagyis jól gondolom), akkor valamivel olcsóbb a megoldás, mert az előremenő imbuszos osztó megmaradhatna, csak a gyűjtőt kellene megvenni és összerakni.
Most rámértem mégegyszer a padló részre és a wc előtti hideg részen is felmelegedett 3 fokkal (27-re) és a wc-ben is 25,5-re a kiinduló 24 fokosról, csak jóval tovább tartott. A kazánhelységben már a felfűtés 20. percében melegebb volt a padló és a legmelegebb részen már akkor 30 fokos volt.
A házunkban a szobák és a vizesblokkok padlófűtéssel és radiátoros fűtéssel vannak megoldva. A ház 11 éve épült és 4 éve a mienk.
Az egyik padlókörnél, ami a legkisebb a 7 közül és az osztó-gyűjtőn az első a bejövő irányból, azt vettem észre már az első évben, hogy hidegebb, mint a többi rész.
Infra hőmérő szerint kb. 2 fokkal.
Ma elzártam az összes kört, kivéve azt az egyet és megkergettem a fűtést.
Az a kör területe mindenhol melegedett durván egy fokot a 20 perc alatt, de egy részen észrevettem, hogy 5-6 fokkal is melegebb (két járólapnyi területen).
Az előremenő csatlakozón az osztón 40 fokot mértem, a visszatérőn meg 36-39-et.
Lehet, hogy ott meg van törve a cső, vagy dugulás van?
Átmosáson kívül mit lehet szerintetek kezdeni ezzel (lehetőleg felbontás nélkül)?
létezik olyan hogy egy kombi turbós kazános rendszer magától belevegősödik? Kb októberbe volt leengedve a teljes rendszer átmosás miatt,majd feltöltve.Azóta kb 2 hetente folyamatosan tudok levegőt kiengedni 1-2 radiátorból.
Mivel 2 radiátor elmenője meg van tekerve "padlófűtésnek", arra gondoltam hogy ezekből jön még vissza levegő.De már kezdem azt hinni hogy nem.
Esetleg még az lehet furcsa hogy amikor engedjük a melegvizet és elzárjuk,hangos fortyogás jön a kazánból,esetleg lehet emiatt valami gáz/gőzképződés a fűtési oldalon?
"alólunk olyan ütemes huppogás hallatszik,mintha valaki a falat/ födémet ütné kis-közepes erővel kb. 3-9 szer egymás után. Ez akár órákon keresztül, vagy egész nap megy. Ez akár percenként is mehet!!"
Eleve fordítva van bekötve az osztó gyűjtő. Az áramlásmérőknek kellene lenni az előremenőnek vagyis az az alsó sor, te meg azt írod a felső sor az előremenő, tehát vagy rosszul van bekötve, vagy te tudod rosszul melyik az előre és melyik a vissza. A gyengébbeknek piros és kék nyilakkal jelölve van.
Az általad linkelt szivattyú egy HMV cirkulációs szivattyú, ami nem erre való. A keverőszelep szivattyú nélkül a szerepét nem tölti be. Kicsit távolabbról készült képből talán kivehető lenne az osztók rákötései, mert az most nekem így nem mond semmit... Én lehet megpróbálnám összehozni az osztó/gyűjtőket, hogy egyként lehessen kezelni, és vagy előre vagy hátra beraknám a keverő szelepet, egy befecskendezős kialakításra. Mert ha nem ilyet alakítod ki, akkor kell egy hídrovató is.
Ezúton kérnék segítséget távfűtésben járatos fórumozóktól!
Az alaphelyzet: tavaly tavasszal költöztünk egy földszinti lakásba. Alattunk a hőközpont. Tudom elcsesztem! Ezen már kár lovagolni..
Amúgy alapesetben nem probléma,kibírható. Csak ritka az alapeset...
Küzdöttem,mert sípolt a radiátor. Bő egy hónap és vagy 10 bejelentés után (hála az egyik tökös távhősnek) megcsinálták.
Több apróság után a legújabb heppje,hogy a radiátorcsőben gyors.majd lassuló kopogás (mintha csöpögne) hallatszik, majd alólunk olyan ütemes huppogás hallatszik,mintha valaki a falat/ födémet ütné kis-közepes erővel kb. 3-9 szer egymás után. Ez akár órákon keresztül, vagy egész nap megy. Ez akár percenként is mehet!!
Hőtágulás érdekes lenne,mert csak két hete van ez a több hónapos szezonból..
Valakinek ötlete esetleg?
A távhősök persze voltak kint,de semmi nem változott..
Én legalább tudom, hogyan és miért úgy működik a saját rendszerem...
Nem sz*r, nem működésképtelen, pont azért csinálták így egyszerűen, mert csak komfortnövelés - fürdő, wc, előszobában vannak padlókörök -, akkor sem történik semmi, ha egyszerűen lezárom őket. Illetve de: spórolnék egy kicsit a fűtésköltségen :D
A kérdés mindössze az volt, hogy érdemes-e betenni egy kis szivattyút a csap helyére az áramlás megfordításához, hogy tényleg kevert víz mehessen a padlóba. Másért nem érdemes hozzányúlni.
Most az van, hogy max. csak reggelente megy a fűtés annyi ideig, hogy érezhetően meleg legyen a padló is. (még egyszer: nem fűtés a cél!) Ha folyamatosan, rendes áramlással menne benne a kevert, mondjuk fix 30-35 fokos víz a csordogáló 55 helyett, akkor hamarabban és mindenhol átmelegedne.
Ha nem csinálod meg rendesen akkor miért is kérdezel? hagy úgy azt ennyi... ez szarul van megcsinálva, és csak szétszedéssel lehet helyrehozni, mégis mit vársz? :D kézrátétellel nem fog meggyógyulni !
A fő keringető szivattyú bőven jól keringeti az egész rendszerben a vizet, ennek a szivattyúnak csak annyi lenne a feladata, hogy a függőleges ágon megfordítsa az áramlást. Így a visszatérőből tudna menni a szelep felé a hűvösebb víz, valóban keverőszelepként működhetne. Vagy így marad, ahogy most van, máshova nem tudok tenni szivattyút, annyira nem fogom szétszedni. És hát működik így is valahogy, ugye.
Az sztem hmv cirkulációs szivattyú.... kevés lesz a padlónak, és ráadásul nem is oda kell berakni, hanem az osztógyűjtő elé és a keverőszelep mögé, hogy a keverőszeleptől szívjon !
Én úgy nézem, hogy a jobb oldali cső a bejövő ág, mivel a felső sor megy a hőleadókhoz, az alsó meg a visszatérő.
A szivattyú a visszatérő ágon van, tehát szív, az a keverőszelep bal oldalon meg a kazánvédelem akarna lenni, de teljesen megerőszakolva az eredeti működést meg az áramlásokat. Ahogy egyébként nálam is.
Az a szivattyú valószínűleg nem lesz hosszú életű.
Ugye a lényeg, hogy a jobb oldali padlókörök (komfortnövelés, nem főfűtés) felé a keverőszelep nem keverőszelepként működik, ahogyan Wattocsak szépen kifejtette.
Ha beteszek a csap helyére pl. ilyen keringetőszivattyút (ez pont befér), az javítana a helyzeten, nem? Tehát megfordítani az áramlás irányát a függőleges szakaszban. A szivattyú vezérlését azt meg tudom oldani, nem folyamatos üzemben menne, hanem a fő keringetőszivattyúval együtt.
Sziasztok, olyan gondom lenne, hogy az egyik Lampart parapetes gázkonvektorunknak a főégője nem gyullad be, amikor a termosztát szerint kellene neki. Az őrláng meggyújtásával nincs gond, nem alszik el, hőmérséklet állításakor a termosztátot lehet hallani kattani. Van valami, amit házilag ellenőrizni/csinálni lehetne? Illetve tudnátok esetleg ajánlani megbízható konvektorhoz értő szakembert Budapesten?
Persze kompletten cserélni az osztógyűjtőt, de ezt aki elgondolta, hogy így alakítja ki az mit gondolt? Sehol se láttam még hasonló kivitelezést, de a neten sem...
Ezzel már kihugyozik neki a pult elé. Elég csak megfordítani az is nagyon sokat fog emelni rajta, hiszen most lefelé folyik és még ebből is lefelé van a vége. A sima U alakút elég rátenni. Nem kell ez a magasított oda.
6-7e egy ilyen szelep, akár 1"-os is, és állítható a hőfoka
