Mindig meglep ez a tudatlanságra alapozott magabiztosság.
Nem olyan meglepő... Végül is a dolog lényegét még egy idős úr megfogalmazásában hallottam:
"Addig nincs baj fiatalember, amig érzi az ember, hogy szellemileg csökkent a teljesítőképessége, a baj ott kezdődik amikor mindenki hülyének látszik, mi pedig egyre zseniálisabbak leszünk és saját megvilágosodott elménk fényében fürdőzünk..."
"Igen, de lokálisan a szabadon eső test is IR (hiába gyorsul), tehát ezzel sem tudod megkülönböztetni."
Én nem is, de az a detektor amelyik mellett is egy Kripton forrás és a rúdja túlsó végén is egy, az már biza.. meg tudja különböztetni..
Mert úgye, a rúd bármily' kicsinke is vala, de hosszabbb mint szélesebbb..
Így a rúd túlsó végétől tovább tart a fénynek a ballagás a detektorhoz, mint a detektor mellett hevernyésző Kriptonka fényének.. íg a két fény ami a detektorba érkezik, bizony különböző korból származik..
Az egyik pl a Júrából a másik a kriptából... Ha a rúd éppen 200milla fényéveske..
de 1 méterkéhez is jut 3 ns időkülönbözet.. azaz 1 méterről, 3 ms-al korábbi sebességhez tartozó fényecske érkezget.. azaz a pillanatnyi állapot az lokális IR
akkor a korábbi pl 3 ns -el korábbi egy másik IR.. mert a mostani IR-hez képest más a sebessége..
És a v sebességecskéhez dopplerke is tartozik.. ezzel más frekike is..
Ugye érted? Mert már negyedikre vagy ötödikre magyarázom el.. Ennyiszerre még a Halász Ottó is megértette, pedi szegény Ottó hatványsoron hátrányos gyerkőc volt..
Jó hogy vagy nekünk! .. m*g*h ugye ismerős? homogén grav. térre érvényes..
Helyzeti energiaként is szokás az isiben emlegetni..
Mégis a h*g potenciálról 0*g potenciálra kerül valami akkorra m*g*h energiával
rendelkezik.. általában mozgási energia formájában.. mv2/2=m*g*h ismerős?
Most foglaljuk le a h -t Planck bácsi h-jának, és a magasság legyen Y..
Akkor E=m*g*Y ... na igen de ez m tömeggel, mondhatod.. Mégis azt tapasztalhatjuk, hogy a lefelé jövő fény frekije g arányosan növekszik, a felfelé menőjé pedig csökken..
Ha az a fránya fény h magasságról h=0 magasságra lecammog, akkor biza
neki is növekszik a kis E=h*f-je de ez a h már Planck bácsi kicsi h-ja..
Ó, Te szegény! Ilyen eccerű, és Te még nem tanultad az isiben.. Azok a csúúúnya tancsibácsik az okai, biztos, hogy előled eltitkolták!
Menj gyorsan panaszold be őket! (A mamájuknál.. :):):)
"Egyébként már beszéltünk arról is, hogy gravitációs mezőben "eső" fény fekvenciája növekszik, "felfelé" haladó fény frekvenciája csökken. Így is meghatározható hogy IR-ben van, vagy gyorsuló a leejtett tárgy.."
A gyorsított rendszerből megfigyelt fény is ugyanilyen redshiftet szenved.
"Ha az elejtés kinetikailag gyorsított, azaz pl. rakétával gyorsított szobában történik, akkor az elejtett rúd IR-ként viselkedik, hiszen tehetetlenségi pályán halad."
Igen, de lokálisan a szabadon eső test is IR (hiába gyorsul), tehát ezzel sem tudod megkülönböztetni.
Nos, a lényeg az, hogy meg tudjuk különböztetni a lift belsejében is, akár lebeg, akár alá van támasztva.., és akkor ia ha gyorsulás hat a bent lévőkre akár kinetikai akár gravitációs.
Ezért nagyon nem értem Einsteint, hogy a szöszbe írhatott ennyire rossz példát.
A gravitáció alatt álló liftben úgy látom egyetértünk, a gravitációs potenciálkülönbség miatt van a lift belsejében az alja és teteje között frekvencia-eltolódás. Ehhez járul még, hogyc a liftben meg is kell löknünk a töltést ahhoz, hogy a tetejéről az aljáig menjen, hiszen a töltés lebeg a liftben. Ez a plusz gyorsítás hozzáadódik a gravitációs redshifthez.
Nézzük most az IR-ben mozgó helységben a töltést. Itt is lebeg a töltés, emiatt itt is fel kell gyorsítani a töltést, hogy elérjen a másik falig, tehát sugározni fog a töltés. Azonban nincs itt gravitációs redshift. Ezt látom különbségnek a szabadon eső lifthez képest.
Kicsit félreértettél.. Éppen a specrellel indokoltam.. (IR-ben nincs frekvencia változás- két IR között, azaz a gyorsulás két időpontjában t időkülönbséggel pedig van).
Egyebként igazad van, a gravitációs potenciállal változó frekvencia is mutatja a grav mező jelenlétét. És ehhez alulra és felülre is elhelyezett Kripton forrás és detektor párok
mutatják..leejtés nélkül is.
Hiszen A lentről felfelé menő freki csökken így a fenti forrás és a lentről érkező különbsége mutatja. A fentről lefelé frekinövekedést pedig a lenti összehasonlítás mutatja.
Végül is igazad van, valóban frekvencia-eltolódás van az a lift alja és teteje között, ha a lift szabadesésben van. Ennek az az oka, hogy a lift nem tömegpont, hanem kiterjedéssel rendelkező test, emiatt gravitációs potenciálkülönbség van a lift alja és teteje között. A potenciálkülönbség miatt frekvenca-eltolódás lép fel, amit sugárzással ad le a liftben levő töltés, ha elmozdul a lift teteje és alja között.
A newtoni fizika és a relativitáselmélet többnyire tömegpontokkal számol, ezért lehet ritkán látni olyan példát, amit mondtál. Azt tudom mondani, igazad van abban, hogy a töltés kisugárzása alapján elvileg megkülönböztethető egy kiterjedéssel rendelkező test belsejében, hogy szabadon esik, vagy IR-ben megy. Tekintsünk el attól, hogy az effektus nagyon kicsi.
Azzal azonban nem értek egyet, hogy ez nem következik a relativitáselméletből, mert a vitatott példánk visszavezethető a gravitációs potenciálkülönbségre. Egyébként Einstein igen sokat foglalkozott az áltrel megalkotása közben, hogyan viselkedik egy kis golyó, amelyet egy változó sebességű gömb üregében helyezkedik el. Szerinte, ha a gömb rezgőmozgást végez, akkor az üregében levő golyóra az indukcióhoz hasonló hatást gyakorol. Erre matematikai levezetést is adott, ami megtalálható Vizgin könyvében.
Különben IR-ben álló töltés valóban nem sugároz fotonokat.. A gyorsuló töltés pedig sugároz fotonokat.
Ennek a lényege, hogy nem valakihez relatívan álló vagy gyorsuló, hanem saját magához, azaz a saját rendszeréhez relatívan áll az (IR-ben) vagy átlép a gyorsulással egy másik IR-be..
Nos, tegnap, tegnap elöttii írásaim erről szóltak.. A hogyankról. (Csak el kellett volna olvasnod.)
A legegyszerűbb és talán a legérthetőbb az, amikor a liftben elejtünk egy rudat.
Rgyik végén fényforrással, másik végén detektorral és a detektor mellé egy ugyanolyan
fényforrással. (Mondjuk mindkét fényforrás legyen az SI etalonként használt Kripton.)
Ha az elejtés kinetikailag gyorsított, azaz pl. rakétával gyorsított szobában történik, akkor az elejtett rúd IR-ként viselkedik, hiszen tehetetlenségi pályán halad.
(AZ csak látvány, hogy a szoba hozzáképest gyorsulva mozog).
Azaz az IR-ben mindkét Kripton forrás azonos frekivel detektálható.
A gravitációs mezőben eső rúd fényforrásából kilépett fény a rúd L hosszát
c=L/t --> t=L/C idő alatt teszi meg ezen t idő alatt a rúd a=v/t --> v=at
sebességváltozást szenved.
Azaz a távolabbi Kripton forrásról a t idővel korábbi sebességnek megfelelő frekvenciájú fény éri el a detektort, és a közelebbi Kripton forrásról a pillanatnyi sebességének megfelelő frekvenciájú.
A két frekvenca fp/fk=gyök ((c+v)/(c-v)) ha felül van a detektor, fp/fk=gyök ((c-v)/(c+v)) ha alul van a detektor.
(Ez szimpla relativisztikus Doppler.)
Egyébként már beszéltünk arról is, hogy gravitációs mezőben "eső" fény frekvenciája növekszik, "felfelé" haladó fény frekvenciája csökken.
Így is meghatározható hogy IR-ben van, vagy gyorsuló a leejtett tárgy..
"Elejtek egy testet és az vagy gyorsított gravitációsan - így gyorsuló mozgást végez, vagy a rakétahajtás hatásától megszabadítottan tehetetlenségi IR mozgást végez."
Csak a liften belüli mérésekkel hogyan tudod a kettőt megkülönböztetni? Mindkét esetben gyorsulva mozog a lifthez képest...
A specrel sem rossz, de az áltrel egyenest szuper!
Itt még az is gond, hogy egy alátámasztással gyorsított vagy grav. mezőben alátámásztással megállított szobában el lehet-e dönteni a leeső tárgyakról, gogy a gravitáció gyorsítja, vagy a tehetetlenségi pályán haladva a szoba padlója gyorsul felé..hiába magyaráztam el többféleképpen.. És Te áltreles feladatra szeretnél áttérni..
Végül is jó ötlet.. Már szinte látom, ahogy a lokális éterben.. azaz bocs, itt úgynevezte valaki, hogy IR-ben a másik rendszer forrása a fénye után gyorsul.. a megfigyelő rendszerének éterében.. jajj dehogy.. már megint.. IR-jében.. (Folyton elírom..)
Szóval szerinted van itt olyan aki áltrelesen meg tudja oldani.. és a többiek megértik?
A gravitációs eltolódás a következő: a fény gravitációs téren keresztül halad, pl. elindul a Naptól, és megérkezik a Földre. A fénynek a pályája mentén fekvekvencia-eltolódása van.
Ha van gravitáció, akkor van gravitációs vöröseltolódás is, még ha esetleg mérhetetlenül kicsi. Ha nincs gravitáció, akkor specreles a kérdésed.
Elvileg minden gyorsuló töltés sugároz. Ha a newtoni fizika szerint megyek, akkor mindegy, hogy a töltést a gravitáció gyorsítja, vagy meglökjük, mindkét estben sugároznia kell.
Szerintem a zuhanó szoba két fala közt menő töltés sugároz, mert mindegy neki, hogy ott van-e a szoba vagy nincs. Ha sugároz, akkor frekvenciaeltolódása is van. Ha így van, Gézoonak igaza van, de nem vagyok biztos benne.
Nem annyira durva közelítésre gondoltam, ahol már a redshift is nagyon kicsi. Csak arra, hogy a fény futási ideje legyen "lényegesen" hosszabb, mint az összecsattanásig hátra levő idő.
Ha távol vannak és kicsik, akkor igaz nincs redshift, de relativisztikus doppler sem olyan nagy.
Az áltrel szerint nincs gravitáció, mindkettőhöz inerciarendszer rögzíthető, igaz csak lokálisan, és ezek mozognak (gyorsulnak) egymás IR-ében. Azt gondoltam, ebből kijöhet valami, valami egyszerű megfontolással. Mondjuk, én még az egymáshoz képesti sebességüket sem tudnám kiszámolni :), esetleg Newtoni alapon, de nem ezt akartam kérdezni. De azt is gondolom, hogy megfelelő körökben ez beugró kérdés lenne.
Első közelítésben (nagy távolság, nem nagyon nagy tömegek stb) a redshift pont kiesik, marad a specreles doppler. Ha meg fenti közelítés már nem elég jó, akkor jó nehéz feladat, amit talán egy erre szakosodott fizikus tudna csak kapásból megoldani.
Hát, becslésem szerint fellép a specrelből számolható relativisztikus Doppler-effektus (kékeltolódás, mivel közelednek), plusz az áltrelből számítható vöröseltolódás, amiért kijön a forrás gravitációs teréből, plusz kékeltolódás, amiért bemegy a cél gravitációs terébe.
Van két egyforma égitest/űrhajó/bármi, távol minden mástól, tehát csak a saját gravitációjuk van, és amik tehát egymás felé zuhannak. Az egyiken rávilágítanak a másikra egy f frekvenciájú fénnyel. Milyen frekvenciát észlel a másik, amikor ezt a fényt meglátja?
igen, csak o azt mondja, hogy allando sebesseggel IR menten. nem mondta ugyan, hogy mihez kepest allando sebesseggel, de ha pl a nagy pontszeru tomeghez kepest, akkor ilyen IR nincsen
