Szerinted az mennyire jó dolog , hogy egy szakmai topicból pont a szakemberek mentek el , mert megunták a hülyeségeinek a cáfolgatását , meg hogy leugatja őket egy dilettáns kontár ?
Ja, most nézem, hogy a 101794-ben pont engem oktatott.
Leugathatnám én is, hogy leírta köznyelven is felfogható módon amit én csak tényszerűen, kurtán megfogalmaztam.
Neked nem ment át a köznyelvi megfogalmazás, sem. Maradsz tudatlan fikázó. Ennyi.
Bocs, de sosem fogom elfogadni, hogy a te/ti fikázásotok hasznosabb egy szakmai fórumban, mint elek furcsa stílusú, atyai pofonok közé rejtett oktatásai. És igen, tudom, tévedni is szokott. És igen elismerni sem szokta. Mindenki másként hülye.
Pl egy lakás meleg álmennyezete és a hideg betonfödém között akár 100-200 db ilyen kis "hő-szállító lift" is dolgozhat egyidőben. Pedig a kalkulátor azt állította, hogy 30 centi légrés nagyon jól hőszigetel :)
A hagyományos fagerendás födémek alsó és felső deszkázása között lévő levegő hőszigetelését is bátran tekinthetjük közel nullának :)
"Csomó kalkulátor rosszul kezeli a vastag légrétegeket."
Ha a zárt térben lévő levegő egyik része melegebb a többinél, az a levegő-rész felfelé fog emelkedni eközben lejjebb nyomja a többi levegőt. Ha ezután lehűl, akkor lefelé fog ereszkedni, miközben feljebb nyomja a a többi levegőt.Ugyanezt csinálják a hideg levegő-részek, csak éppen fordítva.
Egy vastag légrétegben folyamatosan kavarogni tud a levegő, számos hő le-fel szállító "hő-lift" alakulhat ki, ezek nagyon leronthatják a légréteg hőszigetelését. Minél vékonyabb a légréteg, annál kisebb lesz a kis hő-liftek mozgástere, egy idő után elkezdik egymást is akadályozni. Ezért van pl az, hogy pl két üveglap közötti légréteg 14 milliméter légréteg vastagságnál hőszigetel legjobban, az alatt és felet egye rosszabb a helyzet.
Sajnos sok kalkulátor mozdulatlan levegővel számolja a légréseket, ami súlyos hiba.
"mitől indulna meg a páravándorlás , ha a szerkezetben van párazáró réteg (akárhol) ?"
Párazáró rétegen keresztül nincs páravándorlás. Van a párazáró réteggel körülvett üreg (lakás) Ha a lajkást körülvevő párazáró réteg hibátlan (tökéletes), akkor nincs kifelé páravándorlás még akkor sem ha a lakásban sokkal magasabb a páranyomás, mint a lakást körülvevő külvilágban. ebben a zárt üregben (lakás) a vízpára nevű gáz egyenletesen oszlik el (egy idő után), tehát a levegő minden köbcentiméterében ugyanannyi víz lesz Tehát a lakáslevegő minden pontján ugyanannyi fokon lesz a harmatponti hőmérséklet. Ahol a lakáslevegő a harmatpont alá hűl, ott a levegőben lévő pára folyékony vízzé válik. Ha ez a hideg felület pl egy párazáró réteg, akkor a párazáró réteg (fólia?) lakás felőli oldala fog vizesedni.
Amire sokan nem gondolnak: - ahol pára csapódott ki a levegőből, ott csökkent a levegő víztartalma, tehát azon a ponton egy picivel szárazabb lesz a levegő - de a parciális eloszlás törvénye miatt a vízpárának egyenletesen kell eloszlania, tehát a pára a lakás többi részéről elindul a vízkicsapódás irányába, ahol a víz folyamatosan kicsapódik.... így valósulhat meg egy belső pára-vándorlás a párazárt üreg (lakás) belsejében. Sőt, tulajdonképpen maga a parciális eloszlás folyamata is egyfajta belső páravándorlás.
Az effajta vizesedés ellen csak az jó megoldás, ha a házban az összes párazáró/párafékező réteg olyan helyre van beépítve, ami soha nem hűl harmatponti hőmérséklet alá. Aki nem 100% biztos abban, hogy pl a födém rétegrendben a párazáró fólia SOHA nem tud harmatponti hőmérséklet alá lehűlni, az inkább ne tegyen párazárót sehova.
"Amint kültéren van egy kis légmozgás, azonnal áramlik be rajta keresztül a hideg a konyhába."
A lakás szellőzése olyan lehet, hogy a belső légnyomás egy picivelalacsonyabb a kinti légnyomásnál, így amikor nem működik a szagelszívó ventilátora, akkor a csövén befelé áramlik a kinti levegő. Vagy pl fúj a szél odakint és belefúj a szagelszívó csövébe.
akkor ismétlem a válaszom: a parciális nyomáskülönbségtől. (részletek: középiskolás fizika/biológia).
az mindegy h szoba levegő, vagy vasbeton födém.. ezek csak a közegek.
és egyben feladtam a magyarázást.. majd talán valaki más folytatja, ha van kedve.
talán még ennyit: a fing ki akar jutni a gatyádból a liftbe, aztán a liftből az előtérbe.. nem a levegő =nem lesz szél, csak a fingszag szeret mindenhova eljutni. de ha valaki már erősebbet fingott előtted a liftben, akkor az ő fingja fog bejutni a te gatyádba, hajadba, tüdődbe és nem a tiéd fog kijutni onnan...
Kell oda visszacsapószelep . Én kettőt is raktam be a szagelszívóhoz , egy a belső falsíkon , egy a külső falsíkon és pluszba kívülre egy rovarhálós lamellás rostély .
Nekem is teka van, annak a tetején van egy visszacsapó gyárilag. A tiéden nem volt? Ha nem akkor kéne bele valahol tenni egyet, akár a kifúvónyílásnál. Abból is van visszacsapós elvileg.
TEKA páraelszívóm van a konyhámban kültéri kivezetéssel. Amint kültéren van egy kis légmozgás, azonnal áramlik be rajta keresztül a hideg a konyhába.
Kívülről megnéztem a kivezető csövet. Púrhabbal körbe van fújva, ahol átjön a falon (plusz takaró rostély is van rajta, ami persze nem hőszigetel csak a rovarok ellen véd), de ugye maga a kiáramló cső legalább 15 cm átmérőjű és ömlik be rajta a hideg az elszívó motoron át.
Erre van esetleg valami javaslatotok ezt hogyan lehet szigetelni?
Bárhol máshol (ismerősöknél, családon belül) jártam ilyet nem tapasztaltam sehol.
vagy másképp: szobán belül azonos a pára(nyomás), nincs vándorlás, de a párazáró rétegnél sokkal hidegebb lehet, ha az a külső=hideg oldalon van, ezért ott kicsapódik. ha a belső/meleg oldalon van: ott nem hűl le, ezért nem csapódik ki.
csak az a gond, ha harmatpont alá kerül olyan szerkezetben (vagy a páranyomás felől szomszédosban) ami ezt nem tudja elviselni.
lásd kieg.hőszig nélküli fafödémre tett perlit+techn.szig+felbeton: ekkor a pvc rétegnél már harmatpont alá kerül a pára és kicsapódik. szerencsére ezek a techn.szigetelések csak a betonozás idejére kellett h vízzáróak legyenek, így sok esetben ma már páraáteresztőek és a perlit sem esik össze a nedvességtől. ugyanitt általában a nem légzáró faablakokon és kéményeken simán megtörtént a légcsere és a párakiegyenlítés, így nem volt gond: az egész egyben problémamentes rendszer volt.
ebbe kavart bele:
1) légzáró=párazáró új nyílászárók
2) nyitott kémények helyett zárt égésterűek
3) talán a belső oldali "design" 1cm-es eps táblák is
4) talán még a diszperziós festék is
nem is lett volna gond, ha ugyanekkor feldobtak volna 20cm hősziget a padlásra és betesznek gépész.légcserét (rekuppal). de azt szinte senki nem csinálta, mert nem látja a szomszéd, és nem arra volt választási támogatás
